STATSZTKA ELEMZÉSEK ÍRÓSÁG NDEXEK* KOVACSCSNÉ NAGY KATALN A bűnözés és az ítélkezés gyakorlat vzsgálatát az tesz dőszerűvé, hogy Magyarországon a bűnözés mértéke az elmúlt tíz évben rohamosan emelkedett, a bűncselekmények számának növekedése mellett az elkövetett bűncselekmények súlyossága, társadalm veszélyessége s nőtt. Új bűncselekményfajták jelentek meg, és terjed a szervezett bűnözés s. E jelenségek a bűnözés mérésének szervezet és módszertan kérdésere rányítják a fgyelmet. Mndezen jelenségekkel párhuzamosan nem alakult k egységes gazságügy statsztka nformácós rendszer, mely mnd az állam szervek, mnd a lakosság tájékoztatását szolgálhatná. E tanulmányban csupán a bűnözés mérésével kapcsolatos módszertan kérdések vzsgálatával foglalkozom. A hagyományos bűnügy statsztkák a bűncselekmények számbavételénél a bűncselekmények számát mérk, függetlenül azok súlyától. Vzsgálatamban olyan módszert alkalmaztam, amelyk a bűnözést az egyes bűncselekmények társadalm veszélyességével súlyozva vesz számításba. Ezzel összefüggésben szeretném bemutatn azt a kedvezőtlen összefüggést, amely a bűnözés növekedése és a büntetéskszabás enyhülése között fgyelhető meg. Nem állítom, hogy a büntetéskszabás szgorításával megfékezhető a bűnözés hullám, amelynek létrejötte számos tényezőnek a következménye, de amíg a bűncselekmény elkövetésének lyen csekély a kockázata, addg lényeges javulás e téren nem várható. A HAZA ŰNÖZÉS FŐ JELLEMZŐ Az smertté vált közvádas bűncselekmények száma 1965 és 1980 között 110 ezer és 130 ezer között ngadozott, a legalacsonyabb (110 ezer) 1969-ben volt, és 1980-ban érte el a 130 ezret, ezt követően egyre gyorsuló ütemű növekedés következett, 1991-ben már meghaladta a 440 ezret, 1995-ben a félmllót. 1996-ban ugyan 466 ezerre csökkent, ez azonban nem jelent döntő fordulatot a bűnözés tendencájában, mert az 1995. év 502 ezerből mntegy 60 ezret két plótajáték leleplezése jelentett. 1997-ben az smertté vált bűncselekmények száma 514 ezer, 1998-ban több mnt 600 ezer volt. Ezek az adatok csak az smertté vált bűncselekményeket tartalmazzák, és szükségszerűen nem tartalmazzák azoknak a bűncselekményeknek a számát, amelyek nem jutottak a bűnüldöző hatósá- * A tanulmány a T-018290. sz. OTKA-kutatás keretében készült.
302 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN gok tudomására. A latens bűncselekmények számának becslésére az áldozattá válás oldaláról, mntavétel módszerrel folynak szakértő vzsgálatok, de a megkérdezettek ks száma matt a becslés eredményekből lényeges következtetéseket nem lehet levonn. A bűnözést az elkövetők oldaláról vzsgálva szntén jelentős a növekedés, de nem olyan mértékű, mnt az elkövetett bűncselekményeknél. 1965 és 1985 között az elkövetők száma 75 ezer és 90 ezer között ngadozott, csak három évben lépte túl néhány százzal a 90 ezret. Az elkövetők száma s 1985 után növekedett, 1989-g még 100 ezer alatt maradt, de 1990-ben már 118 ezer, 1992-ben 140 ezer, 1996-ban 122 ezer, 1997-ben pedg 131 ezer volt. Az smertté vált bűncselekmények és az elkövetők száma között eltérés egyrészt arra utal, hogy az elkövetők jelentős része több bűncselekményt s elkövet, másrészt azt jelz, hogy a nyomozás sok esetben nem tudja a bűncselekmény smeretlen elkövetőjét felderíten. A bűnözés növekedésében talán ez a legaggasztóbb jelenség; 1975-ben az elkövetett bűncselekmények 21,1, 1980-ban 26,1, 1990-ben 52,8, 1994-ben 44,8, 1997-ben 49,4, 1998-ban 44,5 százalékának elkövetője maradt smeretlen. 1. ábra. A bűncselekmények, az elkövetők és az elítéltek számának alakulása Ezer 600 500 400 300 űncselekmények 200 Elkövetők 100 0 Elítéltek 1965 1967 1969 1971 1973 1975 1977 1979 1981 1983 1985 1987 1989 1991 1993 1995 1997 A bűnözés növekedését jelző adatok között szólnunk kell a jogerős elítéltek számáról, am 1965 és 1990 között 46 ezer és 70 ezer között ngadozott (1970-ben és 1990-ben 46 ezer volt). Az adatok látszólagosan szabálytalan, a bűncselekmények és az elkövetők számától független növekedését és csökkenését nagyrészt a jogszabály-módosításokkal és a közkegyelem gyakorlásával lehet magyarázn. 1992-től 70 ezer fölé emelkedett a jogerősen eltéltek száma, 1995-ben már közel 86 ezer volt, 1997-ben pedg meghaladta a 88 ezret. Az 1. ábra alapján jogosan vetődk fel a kérdés, m az oka a növekedésnek? Az okok sokrétűek, egyrészt a gazdaság társadalm tényezők változásában keresendők. A rendszerváltás következtében elérhető közelségbe kerültek olyan javak, amelyek korábban nem voltak elérhetők. Az gények növekedtek, de ez nem járt együtt az anyag fedezet növekedésével. Nőtt a munkanélkülség. Az degenforgalom fellendülése nemcsak előnyöket jelentett, hanem súlyos károkat s okozott, különösen a bevásárló-, lletve az üzletelő turzmus. Megjelent a fegyver-, a drogkereskedelem, az olajjal való vsszaélés, a zárjegyhamsítás, és dőnként robbantások híre zavarja meg az állampolgárok nyugalmát. A társadalom oldaláról ható tényezők mellett a másk oldal, a bűnüldözés, a jogalkalmazás és a jogalkotás oldaláról s említést kell tenn. Az smeretlenül maradt elköve-
ÍRÓSÁG NDEXEK 303 tők arányának rohamos növekedése arra utal, hogy a bűnüldöző szervek sem létszámban, sem nfrastruktúrában nem voltak felkészülve a bűnözés lyen mértékű növekedésére. A bűnözés féken tartása elképzelhetetlen olyan nformácó-rendszerek nélkül, melyek az ország bármely pontján percre készen képesek kszolgáln a bűnüldözés és az gazságszolgáltatás nformácógényét. Emellett a halálbüntetést s a legrosszabb pllanatban, éppen a rohamos növekedés megndulásakor törölték el. A jogalkotás nem tudott lépést tartan a társadalm átalakulással. A bűnözés állandó lépéselőnyben van a jogalkotás és a bűnüldözés előtt. Számos olyan, a társadalomra veszélyes cselekmény jelent meg, amelynek üldözésére nem volt lehetőség, mert a üntetőtörvénykönyv (tk) olyan törvény tényállást nem tartalmazott, amely alapján az újfajta cselekmények ellen meg lehetett volna ndítan az eljárást. Ezért került sor 1993-ban és 1994-ben olyan törvénymódosításokra, amelyek új törvény tényállásokat határoznak meg. Az új bűncselekményeket a statsztka s bevette megfgyelés körébe, de egyelőre eredménytelenül, mert a bűnüldözés sncs felkészülve az új bűncselekményfajták üldözésére, leleplezésére, bzonyítására. A bűnügy szakemberek egybehangzó véleménye szernt a bűnözés vsszaszorításában kemelkedő szerepe van a büntetőeljárás dőtartamának. Mnél gyorsabban követ a felelősségre vonás és a büntetés a bűncselekmény elkövetését, az annál hatékonyabb lesz. Ha a büntetőeljárás elhúzódk, az elkövető reménykedhet annak meghúsulásában, a sértettek ugyans belefáradnak az elhúzódó tárgyalássorozatba, a tanúk emléke halványodnak, újabb bzonyítékok már nem kutathatók fel, így az elkövető esélye javulnak. A büntetőeljárás teljes dőtartamára vonatkozó adatok ugyan nem smertek, 1 de abból, hogy például 1997-ben a hely bíróságokon a beérkezett büntetőügyek száma 98 ezer, az elntézett ügyek száma 94 ezer, a folyamatban maradt ügyek száma pedg 49 ezer volt, fel lehet tételezn a büntetőeljárás dőtartamának elhúzódását. A hely bíróságokon 1993 és 1997 között az ügyhátralék az egyes években nyolc-tízszerese volt az ügyhátralék éves csökkenésének (1994-ben 18-szorosa, 1996-ban 23-szorosa). Mndezek nem a bűnözés csökkenésének rányába hatnak. 2. ábra. A jogerősen elítéltek megoszlása büntetés nemek szernt Ezer Ezer 90 90 80 80 70 70 60 60 50 50 40 40 30 30 20 20 10 10 0 0 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 Egyéb Pénzbüntetés Felfüggesztett szabadságvesztés Végrehajtható szabadságvesztés 1 A befejezett és a folyamatban lévő ügyek dőtartamáról ugyan van adat, de a büntetőeljárás felfüggesztését követően az eljárás folytatása esetén az dőtartam 0-ról ndul.
304 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN ár a bűnügy tudományokban elterjedt az a nézet, hogy az ítélkezés szgora nem befolyásolja a bűnözés alakulását, mégs elgondolkoztatók azok a tények, amelyek a bűnözés növekedése mellett az ítélkezés szgorának csökkenését jelzk. A kszabott ítéletek az elmúlt évtzedekben fokozatosan enyhültek, 1970-ben a jogerősen elítéltek 63,0, 1990-ben 38,4, 1995-ben már csak 29,8 százalékát ítélték szabadságvesztésre, és a szabadságvesztésre ítéltek 59,6 százalékánál a végrehajtást felfüggesztették. A kszabott büntetések s enyhébbek lettek: míg 1991-ben még 32,3 százalék volt a 6 hónapon alul szabadságvesztések aránya, 1995-ben már 44,3 százalék. Ugyanezen évben a jogerősen elítéltek 49,9 százalékát pénzbüntetésre és 19,1 százalékát önállóan s kszabható mellékbüntetésre ítélték. Az ítélkezés változásat tükröz a 2. ábra, mely az 1965 1974., lletve az 1986 1996. években elítéltetek megoszlását mutatja. Mközben a jogerősen elítéltek száma nem sokat változott (1965-ben 64, 1996-ban 75, 1997-ben 88 ezer volt), a szabadságvesztésre ítéltek aránya, azon belül a végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek aránya folyamatosan csökkent (1997-ben már csak 11,6 százalék volt). A pénzbüntetéssel és az egyéb büntetéssel sújtottak aránya nőtt. AZ NDEXEK ALKALMAZÁSA A ŰNÖZÉS MÉRÉSÉRE A hagyományos krmnálstatsztka a bűnözés mérésére az abszolút számok mellett főleg a vszonyszámokat használta. A nyers és a tsztított krmnaltás arányszámok alkalmazásában azonban sokszor jelent akadályt, hogy a népesség és a bűnözés adatok gyűjtése nem képez összehangolt rendszert, így nehézségekbe ütközk az adatok összehasonlítása. ár e mutatók s nélkülözhetetlenek a bűnözés sokoldalú vzsgálatánál, de nem fejezk k a mnőség elemeket, nem mérk sem a törvénykezés változások, jogszabálymódosítások hatását, sem pedg a bűnözés mnőség összetételében bekövetkező változásokat. Az smertté vált bűntettek számában, az elkövetők számában, de a jogerősen elítéltek számában sem jut kfejezésre a bűncselekmény súlya. Amennyben a bűnözést komplex módon kívánjuk vzsgáln, akkor olyan mutatószámok s szükségesek, amelyek az egyes bűncselekményeket társadalm veszélyességükkel súlyozva tartalmazzák. Ez az gény, amely mnd a haza, mnd a külföld bűnügy kutatásokban felmerült [1], vezetett oda, hogy a bűnözés vzsgálatára a vszonyszámok mellett az átlagok és ndexszámok s polgárjogot nyerjenek. A bűnözés ndexek defnícója A haza kutatásokban a bűnözés ndexek, lletve a bűncselekmények súlyozására alkotott aggregátok képzése két területen nyert alkalmazást: a bűnözés összetételének komplex mérésében, a büntetéskszabás gyakorlat vzsgálatában. Amkor közel négy évtzeddel ezelőtt a bűnözés ndexekkel kezdtem foglalkozn, abból ndultam k, hogy az ndexmódszer a jelenségek alakulását befolyásoló tényezőknek nem csupán együttes hatását mér, hanem lehetőséget ad a tényezők befolyásának szétválasztására, külön-külön mérésére, így rokon a standardzálás módszerével. Éppen ezért az
ÍRÓSÁG NDEXEK 305 ndexmódszer gazságügy statsztka alkalmazása a bűnözés volumenét és az ítélkezés gyakorlat változását külön-külön és együttesen s mérő mutatószámokkal jelentősen elősegít a krmnaltás alakulásának áttekntését, mvel a bűnözés ndexekben a cselekmény súlya s kfejezésre jut [2], [3]. A krmnaltás mérésénél a gazdaság ndexek analógájára alkalmaztam: b bűnözés ndexet (a bűnözés volumenét és az ítélkezés gyakorlat alakulását egydejűleg mér), v volumenndexet (a bűnözés volumenét mér), p büntetéspoltka ndexet (a büntetőpoltka, lletve az ítélkezés gyakorlat alakulását mér). E három ndex defnálása során az egyes bűncselekmények matt elítéltek számát a tárgydőszakban E 1 a bázsdőszakban E 0, az egyes bűncselekmények elkövetése matt kszabott átlagos büntetés súlyt 1, lletve 0 jelöl. 2 Az E 1 1, lletve az E 0 0 szorzatokat az összes bűncselekményre nézve összegezve és ezen aggregátokat egymással osztva nyerjük a bűnözés ndexet: E 1 1 b = E 0 0. Ez az ndex egydejűleg két jelenség, az elkövetett bűncselekmények mennységének és a jogkövetkezmények súlyának a változását fejez k. Amennyben azt kívánjuk vzsgáln, hogyan változott a bűnözés volumene, el kell tekntenünk az átlagos büntetések változásától, és ennek a változásnak a hatását k kell küszöbölnünk az ndex értékéből. A bűnözés volumenét mérő ndex számításánál mnd a számlálóban, mnd a nevezőben ugyanazon év átlagos büntetés súlyával kell súlyozn az elítéltek számát. A bűnözés volumenét mérő v ndex, ha a tárgydőszak átlagos büntetés súlyával súlyozzuk: E 1 1 v = E 0 1 és ha a bázsdőszak átlagos büntetés súlyával súlyozzuk:, E 1 0 v = E 0 0. Végül, ha azt kívánjuk vzsgáln, hogy mlyen változáson ment át a büntetőpoltka, akkor úgy kell eljárnunk, hogy az elítéltek számát tekntjük változatlannak, feltételezve, hogy az összehasonlítás alapul vett dőszakban ugyanakkora volt az elítéltek száma, és e standard tömegre vonatkozóan vzsgáljuk a tárgydőszakban és a bázsdőszakban kszabott átlagos büntetéseket. 2 Az általános szokástól eltérően, nagybetűket használok az elítéltek számának, és az átlagos büntetés dőtartamnak a jelölésére, mvel a későbbekben a ksbetűket a büntetés tételek szernt csoportosított elítéltek számának és a büntetés tétel elem súlyának jelölésére használom.
306 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN Így a büntetéspoltkát, az ítélkezés szgorát mérő P ndex a tárgydőszak elítéltjenek számával súlyozva: E 1 1 p = E 1 0, és a bázsdőszak elítéltjenek számával súlyozva: E 0 1 p = E 0 0. A három ndex között összefüggés áll fenn, amennyben ha helyesen választjuk meg a súlyokat az v volumenndex, és az ítélkezés szgorát kfejező p ndex szorzata megadja az b bűnözés ndexet. A súlyok megválasztása akkor helyes, ha az v és az p számításánál a súlyokat két különböző dőszak adataból választjuk, mntegy keresztbe súlyozva az ndexeket: E 1 1 E 0 1 E 1 1 = = = E E E v p b 0 1 0 0 0 0 E 1 0 E 1 1 E 1 1 = = = E E E v p b 0 0 1 0 0 0 E vzsgálatok módszertan jellegűek voltak, kísérletet téve az ndexmódszer bűnügy statsztka alkalmazására, a gyakorlat alkalmazás jó néhány kérdését azonban csak felvetve, de megoldatlanul hagyva. A bűnözés aggregátok alkalmazásának másk területe, a büntetéskszabás gyakorlat vzsgálata. Az 1968 és 1971. között évek folyamán több haza tanulmány foglalkozott a büntetéskszabás gyakorlatával. A vzsgálatok a szabadságvesztés-büntetések átlagát használták a büntetéskszabás gyakorlat mérésére. Kulcsár Kálmán és Hoóz stván abból a feltételezésből ndult k,...hogy a tk által meghatározott és egy, bekezdés vagy tétel alatt szereplő bűntettek megoszlása a különböző bíróságok területén társadalomra veszélyesség szempontjából hasonló vagy kellő szám esetén kb. azonos. Elvben tehát az lyen bűntettekre kszabott ítéleteknek a különböző bíróságoknál azonosnak vagy csaknem azonosnak kellene lenne ([4] 491. old.). Feltételezésük szernt tehát, ha az eltérés lényeges, az elsősorban a bíró ítélkezés gyakorlat különbségeből adódk. A büntetéskszabás gyakorlatot Vavró stván s a kszabott szabadságvesztések átlagával mérte [5]. Tanulmánya annak dején heves vtát váltott k. Véleménye szernt helyes ítélkezés gyakorlat esetén a törvény középmérték és az egy főre kszabott büntetés azonos nagyságú kell legyen. Vzsgálata alapján vszont bebzonyította, hogy a kszabott büntetések átlaga már akkor s mélyen a törvény középmérték alatt volt. Az dézett tanulmányok egyöntetűen azt fejezk k, hogy a bűnözés és az ítélkezés sokoldalú, komplex vzsgálatához nélkülözhetetlenek az ndexek, még ha alkalmazásuk kapcsán sok megoldatlan probléma merül s fel. Ezek megoldására tett kísérletet a Statsztka
ÍRÓSÁG NDEXEK 307 Szemlében 1975-ben megjelent tanulmányom [6]. A súlyrendszer meghatározásának és az ndexképzés aktuáls problémának megoldása pedg jelen tanulmányom célja. A súlyrendszer meghatározása A bemutatott bűnözés ndexek és a gazdaságstatsztkában alkalmazott érték-, ár- és volumenndexek formáls hasonlósága nem szorul bzonyításra, de a bűnözés ndexek számítása bzonyos tekntetben lényegesen bonyolultabb feladat. Ez utóbbaknál ugyans a statsztka adatgyűjtésekből a megfelelő ár- és volumenadatok rendelkezésre állnak. A bűnözés volumenadatok, pontosabban a jogerősen elítéltek számának adata szntén rendelkezésre állnak. Ez az adat annyban vtatható értékű, hogy az egy elítéltre kszabott büntetést nem bztos, hogy csak egy bűncselekményére szabták k, hanem lehet, hogy az elítélt több bűncselekménye közül a legsúlyosabbhoz sorolták be a bíróság statsztkában. Lényegesen nagyobb gondot jelent az ndexek áradatának a meghatározása, vagys az egyes bűncselekmények súlyrendszerének kalakítása. Az ndex csak akkor alkalmas a teljes bűnözés mérésére, ha az egyes súlyok jól jellemzk az egyed bűncselekményeket, kfejezk az általuk okozott kár, lletve sérelem mértékét, vagys a súlyok arányban állnak az elkövetett bűncselekmények társadalm veszélyességével. A súlyok meghatározásának kndulás alapja véleményem szernt a hatályos büntető kódex kell legyen, mvel az határozza meg az adott társadalm vszonyok között, az adott dőszakban az egyes bűncselekmények büntetésének keretet, s ezzel jellemz társadalm veszélyességük határat. Véleményem szernt a statsztkus nem vállalkozhat arra, hogy a büntetőpoltkától és a büntetőjog szabályozástól független súlyrendszert, ún. pontrendszert alakítson k, mert ezzel önálló büntetőpoltkát alkotna és nem a fennálló, joglag szabályozott állapotot mérné. Az ndexek áradatának megfelelő értékeket a bűnözés ndexek esetében becslés eljárással kell előállítan. A súlyrendszernek emprkus módon történő meghatározása során a bíróság ítéleteket vettem alapul, így az a hvatalos bíróság statsztkára épül. Mvel a bíróság az ítélethozatal során az elkövetett bűncselekmény társadalm veszélyességét mérlegel, és annak arányában határozza meg a jogkövetkezményeket, a bíró ítéletek reáls alapot szolgáltatnak a bíróság ndexben a bűncselekmények súlyozásához. A statsztkus problémáját az okozhatja, hogy a büntetőítéletnek nncs olyan általános mértékegysége, mnt az árnak. A büntetőítéletben különböző büntetés nemek fordulhatnak elő, így a büntetés lehet szabadságvesztés, éspedg végrehajtható vagy felfüggesztett, közérdekű munka, pénzbüntetés; e főbüntetéseken kívül vannak ún. mellékbüntetések, mnt például az eltltás a közügyektől, a foglalkozástól, a járművezetéstől stb., amelyek főbüntetés mellett és főbüntetés helyett s kszabhatók. E büntetés nemek mértékegysége különbözők, így egységes mértékegység csak becsléseken alapuló átszámításokkal képezhető. A bíróság statsztkára alapozott súlyrendszer kalakítását korábban a bíróság statsztka 1969. és 1971. év adata alapján végeztem el. E két év kválasztása azon meggondoláson alapult, hogy 1972. január 1-jén lépett hatályba az ún. büntető novella (1971. év 28. sz. tvr.), s nem lett volna reáls a korább dősorra számítandó ndex súlyat egy új jogszabály által módosított büntetés tételek alapján határozn meg. Jelen vzsgálatban az 1990 és 1997 között évek bíróság statsztka adata alapján határoztam meg a súlyrendszert és számítottam ndexeket és ndexsorokat. Ezen évek kvá-
308 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN lasztását az ndokolja, hogy ebben az dőszakban jelentősen növekedett a bűnözés, ugyanakkor az ítélkezés szgora csökkent. A kválasztást gyakorlat szempont s magyarázza: 1990 óta a bíróság statsztka adata számítógépen s rendelkezésre állnak. A vzsgált évek bíróság statsztká a hatályos büntetőtörvénynek megfelelően a következő büntetés nemek szernt csoportosítást tartalmazzák a főbüntetésekre vonatkozóan: szabadságvesztés (ezen belül végrehajtható és felfüggesztett), pénzfőbüntetés, közérdekű munka (javító nevelő munka), önállóan alkalmazott mellékbüntetés. Az első két büntetés nemnél a statsztka a büntetés mértékére vonatkozóan osztályközös csoportosítást tartalmaz. Megjegyzem, hogy a korább, 1969-es és 1971-es adatok alapján számított ndexnél még a halálbüntetés s a büntetés nemek között szerepelt. A bíróság statsztka a pénzfőbüntetésen belül végrehajtható és felfüggesztett kategórákat különböztetett meg, továbbá aszernt s tartalmazott megkülönböztetést, hogy a pénzbüntetést tárgyaláson vagy tárgyaláson kívül büntetővégzés formájában szabták k. A súlyrendszer kalakításánál k kell választanunk azt az egységes mértékegységet, amelyben valamenny bűncselekmény súlyát, lletve valamenny büntetés nemet kfejezhetjük. Kézenfekvő, hogy a szabadságvesztést dőtartammal mérjük, de dőtartammal mérhető a pénzfőbüntetés s, mvel azt s nap tételben szabják k. Mvel a büntetések között a bíróság statsztkában legnagyobb részletességgel a szabadságvesztés büntetés szerepel, ezért a súlyrendszer alapjának a kszabott szabadságvesztések dőtartamát tekntettem, hónapban kfejezve. Korább vzsgálatamban s a szabadságvesztés dőtartama volt a bűncselekmény súlya, kegészítve olyan modellek alkalmazásával, amelyekkel a több büntetés nem s beépíthető volt az ndexbe. A határozott dejű szabadságvesztés dőtartamára vonatkozóan a bíróság statsztka 13 osztályközös csoportot különböztet meg. Ezeket az osztályközöket tapasztalat átlaggal helyettesítve am általában nem esk egybe a mechankusan számított osztályközéppel elem súlyokat nyerünk, amelyek a büntetés keret súlyát jellemzk. Mnthogy a büntetés kereten belül az egyes büntetés tételek megoszlásáról nem rendelkezünk adatokkal, de a tapasztalatok szernt a kszabott büntetések többnyre a törvény keret alsó határa, és nem az osztályköz számtan közepe körül tömörülnek, ezért három olyan feltételezett osztályközepet alkalmaztam elem súlyként, melyek közül az első a mnmáls, a másodk a közepes, a harmadk a maxmáls osztályközépnek tekntendő. Hasonlóan három-három változatban adtam meg a pénzbüntetés öt kategórájának elem súlyát, valamnt az önállóan alkalmazott mellékbüntetés és a főbüntetés mellett alkalmazott mellékbüntetés elem súlyát. A felnőtt korúak ndexenél alkalmazott elem súlyokat a bíróság statsztka osztályközenek megfelelő csoportosításban az 1. tábla tartalmazza. Ha az egyes bűncselekményeknél az elem súlyokat az előfordulás gyakorsággal súlyozva súlyozott számtan átlagot számítunk, megkapjuk a bűncselekmény súlyát: = eb e ( = 1, 2,..., 21) e azoknak az elítélteknek a száma, akkkel szemben az -edk büntetés kategórát alkalmazták, b az -edk büntetés nem meghatározott elem súlya.
ÍRÓSÁG NDEXEK 309 Az összegezés kterjed a főbüntetések 21 kategórájára, valamenny b -re vonatkozóan mnmáls, középső és maxmáls érték alkalmazását lehetővé téve. A bíróság statsztka ndexek számításához felhasznált 1990. és 1997. év elem súlyok (felnőtt korúak) üntetés tétel Mnmáls Középső Maxmáls elem súly Szabadságvesztés 6 hó végrehajtható 2 3 4 6 hó felfüggesztett 1 1 2 6 hó 1 év végrehajtható 7 8 10 6 hó 1 év felfüggesztett 3 4 5 1 2 év végrehajtható 14 16 18 1 2 év felfüggesztett 7 8 9 2 3 év 26 28 30 3 5 év 40 44 48 5 8 év 64 72 80 8 10 év 100 108 112 10 12 év 120 128 136 12 15 év 144 156 168 15 20 év 180 196 216 Életfogytglan 240 250 260 Pénzbüntetés 10 40 nap 1 1 1 41 60 nap 2 2 2 61 100 nap 2 3 3 101 180 nap 3 4 5 180 nap felett 6 8 10 Önállóan alkalmazott mellékbüntetés 2 3 4 Egyéb (közérdekű munka) 2 3 4 Főbüntetés mellett alkalmazott mellékbüntetés 2 3 4 1. tábla A fatalkorúak ndexenél ugyanezeket az elem súlyokat használtam, anny eltéréssel, hogy a 10 12 év és 12 15 év kategórák helyett a 10 15 év összevont kategóra, 120, 128 és136 elem súllyal és nncs életfogytglan. (A 10 15 éves kategóra a fatalkorúak körében a 8 év folyamán összesen 24 esetben fordult elő, a 15 20 éves kategóra pedg egyetlen esetben sem. Tekntettel arra, hogy az egyes büntetésekre vonatkozóan, csak az 1. tábla szernt osztályközös csoportosításban rendelkezünk adatokkal, így az osztályközépsők meghatározása teljesen önkényes. Ezért három különböző változattal kísérleteztem. Nylvánvaló, hogy a különböző értékű elem súlyok különböző értékű bűncselekmény-súlyokat hoznak létre, de ezek a különbségek az ndexekben már eltűnnek, és a különböző hpotézsek alapján számított ndexeknek gen kcs a szóródása. Az átlagszámítás segítségével összesen hat hpotézst állítottam fel a bűncselekmények súlyára vonatkozóan, éspedg a mnmáls, a középső és a maxmáls elem súlyok alapján, mndhárom esetben a főbüntetés mellett alkalmazott mellékbüntetést fgyelmen kívül hagyva, lletve fgyelembe véve. Vagys, ha e az =1, 2,..., 21 értékekre jelöl
310 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN azoknak az elítélteknek a számát, akkkel szemben az -edk büntetés tételt alkalmazták, és e 22 azoknak a számát, akkre a főbüntetés mellett mellékbüntetést s szabtak k, továbbá jelentsék b 1, b 2 és b 3 az -edk osztályköz mnmáls, középső, lletve maxmáls elem súlyát, akkor a hat hpotézs a következő: 1. hpotézs (mnmáls elem súly, mellékbüntetés fgyelembevétele nélkül) () 1 21 eb 1 = = 21 e 2. hpotézs (mnmáls elem súly, mellékbüntetés fgyelembevételével) ( 2) = 1 22 1 eb 1 = = 21 e 3. hpotézs (közepes elem súly, mellékbüntetés fgyelembevétele nélkül) ( 3) = 1 21 1 eb 1 = = 21 e 4. hpotézs (közepes elem súly, mellékbüntetés fgyelembevételével) ( 4) = 1 22 2 eb 1 = = 21 e 5. hpotézs (maxmáls elem súly, mellékbüntetés fgyelembevétele nélkül) ( 5) = 1 21 2 eb 1 = = 21 e 6. hpotézs (maxmáls elem súly, mellékbüntetés fgyelembevételével) ( 6) = 1 22 3 eb 1 = = 21 e = 1 3
ÍRÓSÁG NDEXEK 311 Az 1969. és 1971. év ndexek számításánál a korabel bíróság statsztka osztályközet véve alapul, a végrehajtható szabadságvesztéseket 12 kategórába sorolták. Ahol a kategóra osztályköze megegyezk a jelenleg osztálybasorolással, ott a középső elem súlyként az akkor használt elem súlyt választottam. A javító nevelő munka dőtartamára vonatkozóan a bíróság statsztka 1969-ben és 1971-ben a jelenlegnél részletesebb, dőtartam szernt csoportosított adatokat tartalmazott. A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre változtatását a törvény (47. (2) bekezdés) szabályozta, ennek megfelelően történt az átszámítás. A felfüggesztett büntetések szabadságvesztés és pénzbüntetés súlya nem egyezhetett meg az azonos osztályközbe tartozó végrehajtható büntetések elem súlyával, hszen a felfüggesztett büntetések jelentős részénél nem kerül sor a büntetés végrehajtására. Éppen ezért a felfüggesztések számát lényegében olyan értékkel súlyozva kellett fgyelembe venn, amely kfejezte a végrehajtott és a felfüggesztett büntetések arányát. Az 1969. év, lletve az 1971. év statsztka tartalmazott arról s adatot, hogy adott évben az ítélethozatal évétől függetlenül hány korábban felfüggesztett büntetés vált végrehajthatóvá. Ezen adat alapján lehetett korábban becslést készíten a felfüggesztés súlyára. Az 1990 és 1997 között ítélkezés adatok alapján számított bűnözés súlyok Az smertetett módszerekkel mnd a hat hpotézs alapján kszámítottuk a nyolc év büntetés súlyat. Mnt jeleztem, az elem súlyok önkényes megválasztása matt a bűncselekménysúlyok s tartalmaznak becslésszerű elemeket, de a számítás modell egységes lévén, a súlyok dőben tendencája a hpotézsektől független, így elemzésük bármelyk hpotézs alapján elvégezhető. A következőkben a súlyok értékeléséhez a 4. hpotézs adatat használtam fel. Ezek közül s részletesen a felnőttkorúak összesen adataból kválasztott bűncselekmények súlyat emeltem k. (Lásd a 2. és 3. táblát.) A 2. tábla olyan bűncselekményeket tartalmaz, melyeknek a büntetőítéletekből számított súlya 1990-től 1997-g csökkent, lyenek a súlyos test sértés, az életveszélyt (halált) okozó test sértés, a közlekedés bztonsága ellen bűntett. Egyes kemelt csökkenő súlyú bűncselekmények súlya a 4. hpotézs alapján űncselekmény 2. tábla 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. Súlyos test sértés 5,8 4,9 4,6 4,4 4,5 4,3 4,7 4,6 Életveszélyt (halált) okozó súlyos test sértés 20,5 19,3 20,6 20,4 18,1 20,2 17,9 19,3 Segítségnyújtás elmulasztása 6,7 7,3 7,0 6,8 6,7 6,9 6,5 6,6 A közlekedés bztonsága ellen bűntett 5,6 6,3 4,6 4,6 4,2 4,4 4,5 4,2 Halálos közút baleset gondatlan okozása 8,5 8,7 8,3 7,5 7,5 8,1 8,3 8,1 Több ember halálát stb. eredményező közút baleset gondatlan okozása 33,0 7,0 13,8 23,0 21,2 19,7 24,9 18,8 (A tábla folytatása a következő oldalon.) évben
312 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN űncselekmény (Folytatás.) 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. évben Súlyos test sértést okozó ttas járművezetés 8,7 8,6 7,7 7,5 7,6 7,5 7,4 6,9 Hvatalos személy ellen erőszak 8,3 8,1 7,9 6,3 6,4 6,2 5,1 6,1 Hams vád 7,2 5,9 5,6 4,5 5,5 4,6 5,4 5,6 Közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása 15,1 15,3 13,3 11,9 8,0 9,6 9,8 8,8 Garázdaság 4,7 4,3 4,0 3,6 3,7 3,6 3,9 4,1 Közokrat-hamsítás 5,7 4,7 3,7 4,2 4,2 4,2 4,6 4,9 Vsszaélés okrattal 4,9 4,3 4,1 3,9 4,1 3,9 4,2 4,2 Lopás vétsége 4,3 4,0 3,7 3,6 3,6 3,7 3,8 3,9 Lopás bűntette 11,2 10,9 10,0 8,9 7,9 7,4 7,2 7,3 Skkasztás bűntette 7,7 6,7 5,9 5,8 6,4 5,5 5,8 6,3 Csalás vétsége 4,5 4,5 4,1 3,7 3,8 4,0 4,0 4,3 Csalás bűntette 11,4 12,6 10,1 10,5 11,7 10,3 9,7 10,5 Rablás 40,9 41,4 40,8 37,3 35,7 36,0 35,8 38,2 Kfosztás 22,9 18,9 17,6 17,6 14,7 16,6 12,0 13,4 Rongálás 4,4 3,9 3,6 3,5 3,4 3,6 3,7 3,9 Jármű önkényes elvétele 7,0 5,9 5,9 5,0 5,1 4,9 5,0 5,4 Egyes kemelt, enyhén növekvő súlyú bűncselekmények súlya a 4. hpotézs alapján űncselekmény 3. tábla 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. Emberölés 105,3 92,3 98,9 89,3 94,4 102,6 103,3 106,7 Emberölés kísérlete 49,8 46,5 49,2 46,2 47,8 49,2 59,0 58,6 ttas járművezetés 5,9 5,9 5,9 6,0 6,3 6,6 6,9 7,1 Járművezetés tltott átengedése 5,0 4,7 4,7 4,4 4,8 5,1 5,1 5,5 Erőszakos közösülés 43,8 41,5 41,7 41,7 46,7 41,4 42,1 44,9 Hvatal vsszaélés 4,2 5,0 5,6 3,3 3,9 4,1 5,2 5,1 Vesztegetés 5,3 6,8 5,3 5,1 5,3 4,3 6,2 6,3 efolyással üzérkedés 7,5 7,4 7,6 4,4 6,0 4,5 7,9 10,6 Vsszaélés robbanóanyaggal, robbantószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel 5,2 4,8 4,9 4,6 5,1 5,3 5,9 5,7 Magánokrat-hamsítás 3,0 3,0 3,0 3,2 3,2 3,3 3,5 3,6 Kábítószerrel vsszaélés 14,6 8,6 19,9 12,6 14,3 18,2 19,0 14,7 Devzagazdálkodás megsértése 5,0 5,1 4,8 4,6 5,1 6,2 5,5 6,1 Adócsalás, jövedékkel vsszaélés 3,6 4,3 4,7 4,6 4,7 4,7 4,9 7,1 Csempészet, vámorgazdaság 4,9 4,7 4,6 4,7 5,2 5,2 5,8 5,5 Jogtalan elsajátítás 3,4 3,4 3,4 3,2 3,3 3,4 3,4 3,5 Orgazdaság 4,5 4,4 4,4 4,1 4,2 4,3 4,5 5,0 Vásárlók megkárosítása 3,3 3,0 3,0 3,0 3,0 0,0 5,7 6,0 évben Különösen jelentős a csökkenés a több ember halálát stb. eredményező közút baleset gondatlan okozásánál, gaz, hogy e bűncselekmény évente csupán 10 12-szer fordul elő. Alg több mnt felére csökkent nyolc év alatt a közveszélyokozás, közérdekű üzem mű-
ÍRÓSÁG NDEXEK 313 ködésének megzavarása bűncselekmény súlya, és mközben aggasztóan növekszk a vagyon ellen bűncselekmények száma, megítélésük egyre enyhébb. A 3. tábla olyan bűncselekményeket mutat be, amelyeknek többségénél az 1990 után években jelentősen csökkent az átlagos büntetés, de 1996-ban, lletve 1997-ben már csekély növekedés fgyelhető meg. lyenek például az emberölés, az emberölés kísérlete, az erőszakos közösülés, a hvatal vsszaélés, a befolyással üzérkedés, a kábítószerrel való vsszaélés, az adócsalás és a vásárlók megkárosítása. Az egész dőszak folyamán ksmértékben, de következetesen nőtt (5,9 százalékról 7,1 százalékra) az ttas járművezetés átlagos súlya. Tekntettel arra, hogy a fatalkorúak száma, különösen pedg bűncselekmények szernt száma nem túl nagy, adatakból megalapozott következtetések nem vonhatók le. Hasonló állapítható meg a nő bűnözésről s. Ezért csak az összbűnözés adatat, azok közül s főleg a nagy gyakorsággal előforduló (legalább év 100 eset) bűncselekmények adatat vzsgáltam. Ezeknél már jogos a megállapítás, hogy nemcsak az egyed esetek véletlenszerű alakulása határozta meg az átlagszámítással számított súlyokat, hanem az átlagértékek tényleges tendencákat fejeznek k. A bűncselekmények döntő többségéről megállapítható, hogy az elmúlt nyolc évben a kszabott büntetések átlaga csökkenő tendencát mutat. Ennek kapcsán utaln szeretnék arra a krmnálstatsztkusok körében közsmert tényre, hogy az átlagos szabadságvesztés dőtartam (lletve a bűncselekmény súlya), ennek következtében a büntetőpoltka ndex s két tényező függvénye, éspedg az elkövetett bűncselekmények súlyosságának és a büntetőpoltka változásának függvénye. Így az p ndex nem mér egyértelműen a büntetőpoltka, lletve az ítélkezés gyakorlat változását. Vagys a kszabott büntetések átlaga növekedhet (csökkenhet), ha szgorúbbá (enyhébbé) válk az ítélkezés ez büntetőpoltka jelenség, de változhat akkor s, ha változatlan büntetőpoltka mellett az egyes bűncselekmények válnak súlyosabbá, például ha a szándékos emberölések között növekszk a különös kegyetlenséggel elkövetettek aránya, vagy ha a vagyon ellen bűncselekményeknél növekszk a kárérték. A két tényező szétválasztására a jelenleg adatgyűjtés rendszerben nncs lehetőség. Szétválasztásuk csak úgy lenne megoldható, hogy ha kdolgoznánk egy büntetéskszabás modellt és az átlagos büntetést nem az egyes bűncselekményekre, hanem azon belül az azonos modellű bűncselekményekre számítanánk. Jelen vzsgálatban azonban teljesen egyértelmű és mnden más kutatással összhangban álló az a megállapítás, hogy a büntetés súlyok csökkenése kzárólag az ítéletkszabás enyhülésével magyarázható, hszen az elkövetett bűncselekmények társadalm veszélyessége nem csökken, hanem mnden területen növekszk (mnd a nem erkölcs ellen, mnd a személy ellen elkövetett bűncselekmények brutaltása nő, az nflácót meghaladó mértékben emelkedk a vagyon ellen és a gazdaság bűncselekmények kárértéke). A felnőtt korúak és a fatalkorúak büntetés átlagértéket összehasonlítva megállapítható, hogy ugyanazon bűncselekmények esetében a felnőttek büntetés súlya általában nagyobb, mnt a fatalkorúaké, a férfaké (fúké) általában magasabb, mnt a nőké (leányoké). Kvételt képez néhány a leányok által nagyon rtkán elkövetett bűncselekmény (például az ttas vezetés), ezeknél előfordul, hogy vszonylag magas büntetést szabnak k rájuk. Néhány kemelt bűncselekményre vonatkozóan a 4. tábla tartalmazza a nemek szernt súlyokat.
314 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN űncselekmény, nem, kor Egyes kemelt bűncselekmények súlya a felnőtt korú és a fatalkorú férfaknál és nőknél a 6. hpotézs alapján 4. tábla 1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. Emberölés Férf 119,6 105,8 117,2 104,7 111,2 116,6 122,1 122,9 Nő 85,4 77,0 56,0 63,5 55,8 85,3 60,7 73,6 Fú 88,6 88,0 94,3 90,9 58,6 109,7 77,2 102,9 Leány 35,0 26,0 21,8 13,0 8,0 10,7 9,0 26,0 Súlyos test sértés Férf 7,4 6,4 6,0 5,7 5,7 5,6 6,0 6,0 Nő 5,2 4,6 4,2 4,3 4,6 4,1 5,0 5,0 Fú 7,5 7,9 7,6 7,9 8,2 7,9 8,0 7,9 Leány 8,2 7,2 7,1 7,9 7,5 10,3 7,2 7,5 ttas járművezetés Férf 7,2 7,1 7,1 7,3 7,9 8,3 8,7 8,9 Nő 6,6 7,0 6,9 7,1 7,8 8,2 8,7 8,9 Fú 5,7 6,0 5,8 5,5 5,2 5,3 5,8 5,8 Leány 8,0 5,3 8,0 5,3 6,7 6,7 6,0 5,3 Devzagazdálkodás megsértése Férf 6,4 6,4 6,1 6,0 6,5 7,8 7,2 7,8 Nő 5,8 6,1 6,2 5,2 5,9 7,2 5,7 6,8 Fú 8,2 9,1 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 0,0 Leány 8,0 7,0 8,7 8,0 8,0 0,0 0,0 0,0 Lopás bűntette Férf 13,6 13,3 12,3 11,0 9,8 9,2 9,1 9,2 Nő 8,4 8,1 7,4 6,5 6,7 6,1 5,9 6,0 Fú 9,2 9,2 9,0 8,8 8,0 8,1 7,9 7,8 Leány 8,4 8,3 7,9 8,1 7,9 8,1 7,8 7,7 Rablás Férf 46,6 47,3 47,2 42,4 41,2 41,3 40,6 43,9 Nő 37,5 38,4 30,1 34,7 30,2 29,7 33,6 32,3 Fú 19,2 20,0 18,6 19,3 13,0 17,4 14,3 17,1 Leány 13,0 15,0 14,6 14,5 9,7 10,0 11,6 9,2 évben Az 1969. és 1971. év, valamnt az 1990 1997. év büntetés súlyok alg hasonlíthatók össze, harmnc év alatt ugyans sokat változott a bűncselekmény nómenklatúra, valamnt a büntetés tételek közlés rendszere s megváltozott, és bár egyes változatlan osztályközöknél ugyanazt az elem súlyt használtam, mnt a korább vzsgálatnál, mégs a változások matt az átlagsúly számításának modelljén s változtatn kellett. Az említett változások ellenére megállapítható, hogy a korább súlyokhoz vszonyítva jelentősen nőtt a gondatlan emberölés, a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, az ttas járművezetés, a köz- és magánokrat-hamsítás, a devzagazdálkodás megsértése és az adócsalás átlagos büntetés súlya, ugyanakkor jelentősen csökkent a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, a megrontás, a hvatalos személy ellen erőszak, a befolyással üzérkedés és sznte valamenny vagyon bűncselekmény átlagos súlya.
ÍRÓSÁG NDEXEK 315 NDEXSOROK Mután rendelkezésre állnak az 1990 1997. évekre vonatkozóan az egyes bűncselekmények jelentőségét, társadalm veszélyességét meghatározó súlyok, éspedg hat-hat változatban, nncs akadálya, hogy az adott dőszakra vonatkozó ndexeket, lletve ndexsorokat meghatározzuk. A vzsgált nyolc évre mnd a bűnözés ndex, mnd a bűnözés volumenndexe, mnd pedg a büntetőpoltka ndex kszámítható, éspedg a két utóbb akár a bázsdőszak, akár a beszámolás dőszak súlyaval súlyozva. Az 1990 1997. év bűnözés ndexsorok Az adatok alapján képezhetünk bázsndexsorokat és láncndexsorokat. Vzsgálatamban az l990-es évet tekntettem bázsévnek. A láncndexsorok számításánál változó súlyokat alkalmaztam. Jelentse E kt a k-adk bűncselekmény matt a t-edk évben elítéltek számát, ahol t=1990,..., 1997 lehet. Jelentse továbbá kt a k-adk bűncselekmény év súlyanak valamelykét. E jelölések felhasználásával az 1991. évnek 1990-re vonatkoztatott bűnözés ndexe: n E k b = = 1 n E k = 1 k91 k91 k90 k90 Amennyben, csak a bűnözés volumenének a változását akarjuk mérn, és függetleníten kívánjuk a mérés eredményeket a súlyok változásától, akkor mndkét évben ugyanazt a súlyrendszert kell használnunk, éspedg vagy a beszámolás dőszak súlyrendszerét:. n E k 1 v,91 = = n E k = 1 k91 k91 k90 k91, vagy a bázsdőszak súlyrendszerét: n E k 1 v,90 = = n E k = 1 k91 k90 k90 k90 Végül, ha az ítélkezés gyakorlat változását kívánjuk ndexszel mérn, akkor a bázsés a beszámolás dőszak elítéltjenek számát kell állandónak venn. Ezen büntetőpoltka ndex, ha a beszámolás dőszak elítéltjenek számával súlyozunk, akkor n E k 1 p,91 = = n E k = 1 k91 k91 k91 k90.,
316 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN ha pedg a bázsdőszak elítéltjenek számával súlyozunk, akkor n E k 1 p,90 = = n E k = 1 k90 k91 k90 k90 A megadott ötféle ndex között fennáll két közsmert összefüggés: = = b v, 91 p, 90 b v, 90 p, 91 A bázs-, lletve a beszámolás dőszak adataval súlyozott ndexek egyaránt használhatók, azonban értékük különböző. Mnd az öt ndex kszámítható a hat hpotézs alapján előállított hatféle érték bármelykével. A 5. tábla a hatféle értékkel számított bűnözés, volumen- és büntetőpoltka ndexeket tartalmazza.. 5. tábla Hpotézs űnözés ndex Az 1991. év ndexek a hat hpotézs szernt Volumenndex üntetéskszabás ndex Paasche- Laspeyres- Laspeyres- Paascheféle súlyozással 1. hpotézs 123,7 129,0 128,2 95,9 96,4 2. hpotézs 125,9 131,7 131,0 95,6 96,1 3. hpotézs 125,6 130,3 129,5 96,4 97,0 4. hpotézs 127,8 133,2 132,5 96,0 96,5 5. hpotézs 126,1 130,4 129,7 96,7 97,3 6. hpotézs 128,5 133,6 133,0 96,2 96,6 A bázs-, lletve a láncndexsorokat mnd a Paasche-féle, mnd a Laspeyres-féle súlyozással kszámítottuk. Az 1991. év ndexek mnd a hat hpotézs estében csekély szóródással ugyanazt fejezk k: a bűnözés ndex értéke mnd a hat hpotézs alapján 123 és 128 között ngadozk; a volumenndexek 128 és 133 között értékeket érnek el, vagys a bűnözés volumene bármely hpotézs esetén 30 százalékos növekedést mutat; a büntetéspoltka ndexek 95-97 százalékos értéke vszont a büntetéspoltka enyhülését jelz. Megjegyzendőnek tartom, hogy az 1969. és az 1971. év ndex szernt mnd a bűnözés volumene, mnd pedg a kszabott büntetések súlya növekedett az adott dőszakban, éspedg a volumenndex 7-8, a büntetéskszabás ndex 8-10 százalékkal. Ezzel egydejűleg a bűnözés ndex 17-18 százalékos növekedést mutatott. Mnthogy az ndexsorokat nagy terjedelmük matt nem lehet mnd a hat hpotézssel bemutatn, ezért a 6. táblában csak egy bázsndexsor és egy láncndexsor szemléltetésére kerül sor.
ÍRÓSÁG NDEXEK 317 6. tábla Év űnözés ndex ázs- és láncndexsorok az 5. hpotézs szernt ázsndexsor üntetéskszabás ndex Láncndexsor üntetéskszabás ndex Volumenndex Volumenndex űnözés Paasche- Laspeyres- Laspeyres- Paasche- ndex Paasche- Laspeyres- Laspeyres- Paascheféle súlyozással féle súlyozással Férf 1990 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1991 125,8 129,5 128,9 97,1 97,5 125,8 129,5 128,9 97,5 97,1 1992 147,0 154,0 154,2 95,5 95,3 116,9 119,3 119,5 97,8 97,9 1993 134,3 148,1 147,2 90,7 91,2 91,4 95,7 95,5 95,6 95,5 1994 145,6 158,1 155,7 92,1 93,5 108,4 105,9 105,6 102,6 102,3 1995 157,7 168,6 166,7 93,6 94,6 108,4 106,0 106,2 102,1 102,2 1996 160,3 166,0 165,7 96,5 96,7 101,6 98,0 97,8 103,9 103,7 1997 176,9 175,8 175,9 100,7 100,6 110,4 106,1 106,1 104,0 104,1 Nő 1990 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1991 131,0 137,5 135,0 95,2 97,0 131,0 137,5 135,0 97,0 95,2 1992 145,1 163,6 159,7 88,7 90,9 110,8 117,9 117,4 94,4 94,0 1993 140,5 154,5 151,4 90,9 92,8 96,8 96,4 94,9 102,1 100,4 1994 155,8 172,0 164,7 90,6 94,6 110,8 109,4 109,0 101,7 101,3 1995 186,7 192,9 186,9 96,8 99,9 119,9 113,8 114,5 104,7 105,3 1996 198,5 203,5 192,9 97,5 102,9 106,3 102,8 102,7 103,5 103,4 1997 221,7 213,9 203,4 103,6 109,0 111,7 106,5 106,6 104,8 104,9 Összesen 1990 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 1991 126,1 130,4 129,7 96,7 97,3 126,1 130,4 129,7 97,3 96,7 1992 146,9 154,8 155,0 94,8 94,7 116,4 119,1 119,3 97,6 97,8 1993 134,7 148,8 147,7 90,6 91,2 91,8 95,6 95,5 96,1 96,0 1994 146,3 159,1 156,5 92,0 93,5 108,6 106,1 105,7 102,7 102,4 1995 159,9 170,2 168,4 93,9 94,9 109,3 106,5 106,9 102,2 102,6 1996 163,1 168,6 168,1 96,7 97,0 102,0 98,4 98,3 103,7 103,6 1997 180,2 178,6 178,1 100,9 101,2 110,5 106,0 106,1 104,2 104,2 A bűnözés ndex a vzsgált dőszakban a férfaknál jelentős emelkedést mutat (176,9%), de ksebb, mnt a jogerősen elítéltekre vonatkozó bázsvszonyszám (189,2%). A jogerősen elítéltek dősoranak vzsgálatánál fgyelembe kell venn, hogy az 1990. évben az ítélkezés megtorpant: mközben a bűncselekmények száma és az smertté vált elkövetők száma nőtt, a jogerősen elítéltek száma csökkent. Az smertté vált közvádas bűncselekmények száma 1990-ben 50 százalékkal nagyobb volt az előző évnél, a jogerősen elítéltek száma több mnt 25 százalékkal csökkent, am nem magyarázható a rendőrség és a bíróság adatok dőbel eltolódásával. A rendőrség adatokban ugyans lyen mértékű csökkenés sem a bűncselekmények, sem az elkövetők vonatkozásában, sem az utolsó tíz évben, sem korábban nem fordult elő. A bázsvszonyszám és az ndex eltérése egyébként az ítéletek csekély súlyával magyarázható. Az 1990-es megtorpanást követően még 1993-ban észlelhető ksmértékű csökkenés, amt 1994-től folyamatos növekedés követ.
318 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN A tényleges növekedést jobban fejezk k a volumenndexek, amelyek állandó büntetés súllyal mérk a változást. Az ítélkezés szgorának változását mérő büntetéskszabás ndex 1992-ben érte el mélypontját, és ezen érték körül ngadozott 1993 1994-ben, majd 1995-ben emelkedn kezdett, 1997-ben már meghaladta az 1990. év szntet. Az 1994 után növekedést a krmnálstatsztkus a klencvenes évek elején törvénybe ktatott új bűncselekményekkel magyarázhatná, ezek azonban nem befolyásolják az dősorokat: 1994-ben még az egy ezreléket sem érte el az új bűncselekményekért elítéltek aránya, és 1995-ben 1,15, 1996-ban 1,69, 1997-ben pedg 2,99 ezrelék volt az arányuk. Egyáltalán nem szerepel az elítéltek között számítógépes csalásért, pénzmosásért, bankkártyával való vsszaélésért elítélt, pedg az Egységes Rendőrség Ügyészség űnügy Statsztkában már szerepelnek 1994 óta az smertté vált bűncselekmények között. Az ndexsorok szóródása. A hat hpotézssel számított ndexek szóródását összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy az öt ndex bármelykét s tekntjük, a hatféle hpotézssel végzett számítás alg okoz ngadozást az ndexek értékében, az értékek között maxmum 5 százalék vagy annál s ksebb ngadozás mutatkozk, tehát a hatféle érték közül bármelyket s tekntjük a bűncselekmény súlyának, az ndex értéke lényegében ugyanaz lesz. (A szóródás mutatójaként egy relatív szóródás mutatót, a négyzetes eltérés és a medán hányadosát használtam, a medán százalékában kfejezve.) A 7. tábla az összes felnőtt korúak adataból számított ötféle bázsndex és az ötféle láncndex relatív szóródás mutatót tartalmazza. 7. tábla Év A bázs- és a láncndexek relatív szóródása (szórás/medán, százalék) űnözés ndex Volumenndex üntetéskszabás ndex Paasche- Laspeyres- Laspeyres- Paascheféle súlyozással ázsndex szóródása 1991 1,24 1,26 1,29 0,39 0,38 1992 1,00 1,27 1,21 0,97 0,97 1993 1,76 1,19 1,15 1,49 1,57 1994 2,42 0,48 0,53 2,20 2,34 1995 3,46 0,73 0,56 2,74 3,01 1996 4,53 1,31 0,91 3,25 3,60 1997 4,94 1,40 1,01 3,53 3,90 Láncndex szóródása 1991 1,24 1,26 1,29 0,39 0,38 1992 0,72 0,11 0,10 0,71 0,71 1993 0,73 0,15 0,12 0,70 0,71 1994 1,39 0,78 0,73 0,79 0,80 1995 1,15 0,58 0,59 0,56 0,57 1996 1,34 0,79 0,81 0,56 0,59 1997 0,43 0,17 0,17 0,28 0,29
ÍRÓSÁG NDEXEK 319 A bázsndexek közül a bűnözés ndexek szóródása a legnagyobb (1997-ben megközelít az 5 százalékot) ugyancsak nagy a büntetéskszabás ndexek szóródása (1997-ben közel 4 százalék). A szóródás mutatók többsége ennél lényegesen ksebb, a 35 mutató közül 23 értéke nem ér el a 2 százalékot, 10-é pedg nem haladja meg az 1 százalékot. A bázsndexsorok közül különösen a volumenndexek szóródása alacsony, ezek egyke sem haladja meg az 1,4 százalékot. A láncndexsor ndexenek szóródása egyetlen esetben sem ér el az 1,4 százalékot, és a 35 szóródás mutató közül 29 értéke nem ér el az 1 százalékot sem. A szóródás vzsgálatánál az összes felnőtt korúak ndexenek szóródását mutattam be. A férfaké ezzel gyakorlatlag megegyező, a nőknél azonban nagyobb az ndexek szóródása. Ugyancsak nagyobbak a fatalkorúak ndexeből számított szóródás mutatók. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Tanulmányomban a bíróság ndexekkel kapcsolatos gazságügy statsztka kérdésekkel foglalkoztam. Azt vzsgáltam, hogy nem lehet-e az ndexeket a bűnüldöző és az gazságszolgáltató szervek, így a rendőrség, az ügyészség, a bíróságok összefüggő munkafolyamatanak az elemzése során s alkalmazn. A nehézséget egyrészt az okozza, hogy a rendőrség és az ügyészség az elkövetőket vesz számba. Másrészt nehezít az összehasonlítást, hogy e szervek nformatka munkájukban eltérő bűncselekmény nómenklatúrát használnak, harmadsorban pedg felmerül a súlyozás kérdése, tehát az, hogy ugyanazok a súlyok alkalmazhatók-e az elkövetők vzsgálatánál, mnt a bíróság statsztkában az elítéltekre vonatkozó elemzésben. A rendőrség ügyészség statsztkában szereplő elkövetők lényegesen nagyobb sokaságot jelentenek, mnt a jogerősen elítélteké, de az sem állítható, hogy az elkövetők bűncselekményenek súlya megegyezk az ugyanazon bűncselekmény elkövetése matt elítéltek bűncselekményenek súlyával, ugyans azok az elkövetők, akket nem ítélnek el jogerősen, a többségükben olyan elkövetők, akknek bűncselekménye a társadalomra nézve kevéssé veszélyes. Ebből következk, hogy az elkövetők bűncselekményenek átlagos súlya ksebb, mnt az elítéltek bűncselekményenek átlagáé. Ha azonban valamenny súlyt egy arányosság tényezővel csökkentenénk, ez az ndex számlálójában és nevezőjében s kemelhető lenne, és vele egyszerűsíten lehetne, az ndex értéke tehát ugyanaz lenne, mnt az eredet súlyrendszerrel számolva. A bíróság ítéletekből számított súlyoknak a rendőrség, elkövető adatokkal való felhasználásánál azt s fgyelembe kellene venn, hogy adott év elkövető nem ugyanazon évben válnak jogerős elítéltté, a bűncselekmény elkövetése és a jogerős ítélet meghozatala között akár több év s eltelhet, és erről az dőtartamról nem rendelkezünk nformácóval. Vannak ugyan adatgyűjtések a büntetőeljárás egyes szakaszanak dőtartamáról, de nncsenek sem ezek összegéről, sem az egyes szakaszok között eltelt dőről. Ebből következk, hogy a súlyok nem az azonos évre vonatkoztathatók, hanem csak dőeltolásos módszerrel alkalmazhatók, ahol az eltolás mértéke tovább kutatásokat gényel. Könnyebben áthdalható a bűncselekmény nómenklatúra kérdése, mert a bíróság nómenklatúra az összevontabb, és ennek megfelelően összevonható a rendőrség ügyészség nómenklatúra. Ennek bemutatása már túlmutat e tanulmány kereten, bár e kérdéskörre vonatkozóan s végeztem kutatásokat. A kutatás felhívta a fgyelmet arra, hogy a
320 KOVACSCSNÉ NAGY KATALN bűnüldözés szervekre vonatkozó statsztka mellett elengedhetetlenül fontos az egész bűnüldözés és gazságszolgáltatás folyamatra vonatkozó nformácós rendszer kalakítása, am az lletékes szervek közreműködésével, úgy vélem, a Központ Statsztka Hvatal feladata lenne. Végül felmerülhet az a kérdés s, hogy felhasználhatók-e az ndexek a rendőrség ügyészség és a bíróság krmnálstatsztka adatanak összehasonlítására. ár a kétféle beszámolórendszer adott év adata nem ugyanazokat az elkövetőket, lletve elítélteket tartalmazzák, mvel az eltérő megfgyelés dőpontok matt a két dősor között dőbel eltolódás áll fenn, megfelelő eltolással, az összehasonlítás elvégezhető. Az adatok elemzésénél azonban mndenkor fgyelembe kell venn, hogy az egyes szervekre vonatkozó aggregátokban az adott években mlyen változások következtek be. lyen számításokat korábban már végeztem. A kombnatív ndexek számításánál a számlálóba az elítéltekre, a nevezőbe ugyanazon év elkövetőre vonatkozó aggregát került. Az ndexértékek gen nagy stabltást mutattak, mnden évben 60-65 százalék között ngadoztak, am arra utal, hogy az olyan dőszakokban, amkor nncs lényeges dőeltolódás a nyomozás és a bíróság eljárás között, nem okoz jelentős torzítást, ha ugyanazon év adatat hasonlítjuk össze. Ha az eljárások dőtartamáról, lletve a kétféle eljárás befejezésének dőpontja között eltelt dőtartamról s rendelkeznénk adatokkal, ezen ndexek számítása s pontosabbá válna. Úgy vélem, a bemutatott ndexszámítások jelzk, hogy a gazdaságstatsztkában rendszeresen alkalmazott ndexmódszer az gazságügy statsztka folyamatok megsmerésében s hasznos segédeszköz lehet. Amnt azonban a gazdaság ndexeknél s állandó gond az ndexek számításánál felhasználandó árak körének meghatározása, ezen ndexeknél a súlyok meghatározása jelent a fő problémát. Jelen vzsgálatban egyszerűsítést kellett alkalmaznom: adott bűncselekmény átlagos súlyát azokból az előfordulás gyakorságokból számoltam, amelyeket a hvatalos bíróság statsztka közöl. Ez azonban csak akkor lenne tökéletes megoldás, ha mnden jogerős ítélet az elítéltet egyetlen bűncselekményéért marasztalná el. Általában azonban az elkövetők több bűncselekményt s elkövetnek, és ezek között különböző bűncselekmények s előfordulhatnak [8], [9], [10], a bíróság statsztka azonban mnt már említettem az ítéletet a több, esetlegesen különböző bűncselekmény közül egyhez, a legsúlyosabbhoz sorolja be. Ma egyetlen olyan adatbázs van, amely a jogerősen elítélt büntetőítélete mellett az általa elkövetett összes bűncselekmény felsorolását s tartalmazza. Ez a elügymnsztérumban készülő űntettesek nylvántartása. Ez az adatbázs nylvántartás célra készült, nformácókat ad a nyomozáshoz, és végz a prorálást a bíróság eljáráshoz, de nem statsztka feldolgozás céljára készült. Javasolható kísérletet tenn statsztka feldolgozására, egy tsztított ndex előállítása céljából történő felhasználására. RODALOM [1] Selln, T.-W. Marvn, E.: The measurement of delnquency. John Wley. New York London Sdney. 1964. 572 old. [2] Kovacscsné Nagy Kataln: íróság ndexek. Magyar Jog. 1962. év 10.sz. 470 472. old. [3] A krmnaltás mérésének statsztka módszere. elügy Szemle. 1965. év 8. sz. 56 64. old. [4] Kulcsár Kálmán Hoóz stván: A büntetéskszabásról. Jogtudomány Közlöny. 1968. év 10. sz. 489 499. old. [5] Vavró stván: A törvény és bíró rendszer eltérése. elügy Szemle. 1970. év 9. sz. 46 50. old. [6] Kovacscsné Nagy Kataln: űnözés ndexek. Statsztka Szemle. 1975. év 10. sz. 983 1001. old., és 11. sz. 1130 1150. old. [7] Kovacscsné Nagy Kataln: evezetés a krmnálnformatkába. Akadéma Kadó. udapest. 1978. 299 old.