Közétkeztetési körkép 2016. Kosztovics Ottóné élelmezés-egészségügyi szakügyintéző Nógrád Megyei Államigazgatási Kollégium 2017. május 23. Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
Közétkeztetési reformot sürgető előzmények A vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet nem határoz meg táplálkozás-egészségügyi elvárásokat. Az ÁNTSZ Országos TisztifőorvosiHivatal által kiadott közétkeztetésre vonatkozó 2011. évi Ajánlás nem volt kötelező érvényű, nem lehetett érvényesíteni a kívánt joghatást. Élelmezésvezetői feladatokat titkárnő, vendéglátó technikus, felszolgáló, boltvezető-üzletvezető, szakács végzettséggel is ellátnak. Közétkeztetésben tálalt ételekkel kapcsolatos minőségi kifogások. Sablonos étlaptervezés, megszokott ízek, alapanyagok és konyhatechnológiák. Hajlandóságon múlt a különleges táplálkozási igényű, diétára szoruló fogyasztók ellátása.
Tények A közétkeztetés legnagyobb fogyasztói csoportját a gyermekek alkotják Az alsó tagozatosok 90%-a, a felsősök 60 %-a, a középiskolások 25 %-a veszi igénybe a közétkeztetést A gyerekek az oktatási-nevelési intézményben fogyasztják el a napi energia szükségletük 35-65 %-át
Tények Magyarország táplálkozással összefüggő egészségügyi mutatói igen kedvezőtlenül alakulnak Európai viszonylatban. A betegségek 80 %-a az egészségtelen táplálkozásra vezethető vissza A magyar felnőtt lakosság 63 %-a túlsúlyos vagy elhízott A 7 évesek között minden 4. lány és minden 5. fiú elhízott Minden 3. felnőtt magasvérnyomásban szenved Minden 10. felnőtt cukorbeteg Fokozatosan nő a táplálkozási allergiában és táplálkozással összefüggő betegségben szenvedők száma.
2015. szeptember 1. A közétkeztetésről szóló 37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet előírásainak kötelező betartása
Jogszabály legfontosabb elemei Sótartalomés a hozzáadott cukortartalom tekintetében konkrét határértéket fogalmaz meg Meghatározza a zöldség-gyümölcs, halétel, tej-tejtermék, teljes kiőrlésű termékkonkrét adási mennyiségét, gyakoriságát. Felhasználási, korlátozási tilalmakat tartalmaz. Szabályozza a korcsoportonként előírt energiaszükségletet Korcsoportonként adagolási előírásokat tartalmaz. Rögzíti a diétás étkeztetés szabályait. Előírja az ételkészítéshez szükséges képesítési előírásokat. Kötelező tájékoztatási elemeket határoz meg (energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, illetve sótartalom, allergén összetevők). Szankcionálás lehetőségét biztosítja.
Járási hivatalok részére szakmai iránymutatás Jogszabály alkalmazását segítő Központi Útmutató, az országban egységes intézkedési és bírságolási gyakorlat érdekében NMKH Népegészségügyi Főosztály által kidolgozott: részletes eljárásrend 15 db iratminta
Közétkeztetés vonatkozásában előírt 2016. évi munkatervi feladataink I. Óvodai korcsoport napi háromszori étkezésének vizsgálata tápanyagszámítással + laboratóriumi vizsgálat (sótartalom és cukorenergia) II. Nevelési-oktatási intézményben történő diétás étkeztetés biztosításának ellenőrzése + laboratóriumi vizsgálat
Közétkeztetés ellenőrzésének összesített adatai 2016. Főzőkonyhák száma Ellenőrzött konyhák száma Kötelező határozatok száma Egészségügyi bírság 107 84 73 (87%) 4 Laboratóriumi vizsgálatra vett minták száma: 12-1 óvoda esetében egymást követő 10 élelmezési nap napi háromszori étkezés vizsgálata, cukorból származó energia + só tekintetében - 1 középiskola esetében 2 db minta, diétás étkeztetés vizsgálata, szénhidrát, cukor tekintetében Egészségügyi bírság összesen 530.000 Ft értékben
Országos összesített adatok 2016. január 1. -szeptember 30.
Óvodai korcsoport napi háromszori étkezésének sótartalom vizsgálata tápanyagszámítással Sótartalom = hozzáadott sótartalom + alapanyagok sótartalma Beviteli határérték sótartalom tekintetében 2016-ban: 2 g/fő Jellemző sótartalom : 3-6 g/fő Számolt legmagasabb érték: 11,9 g/fő Jellemző hozzáadott sótartalom: 2-3 g/fő Számolt legmagasabb érték: 5,7 g/fő Jellemző alapanyag sótartalom: 1-3 g/fő Számolt legmagasabb érték: 8,6 g/fő Gyakran használt, magas sótartalmú alapanyagok és élelmiszerek (ízesített krémek, paszták, leveskockák és porok, húskészítmények, konzervek, félkész ételek).
Óvodai korcsoport napi háromszori étkezésének sótartalom vizsgálata laboratóriumi mintavétellel Sótartalom: Salgótarjáni közétkeztetőcég 10 egymást követő élelmezési napján vett ételek sótartalma: 1. nap 1,8 g 6. nap 3 g 2. nap 2,5 g 7. nap 1,6 g 3. nap 1,5 g 8. nap 1,7 g 4. nap 1,9 g 9. nap 1,6 g 5. nap 1,5 g 10.nap 2,6 g
Óvodai korcsoport napi háromszori étkezésének vizsgálata laboratóriumi mintavétellel Cukorenergia: Beviteli határérték: a jogszabályban csak a hozzáadott cukorra Salgótarjáni közétkeztető cég 10 egymást követő élelmezési napjának cukorenergia értékei: 1. nap 15 % 6. nap 26 % 2. nap 13 % 7. nap 12 % 3. nap 9 % 8. nap 10 % 4. nap 7 % 9. nap 14 % 5. nap 14 % 10.nap 9 %
Naponta biztosítandó élelmiszerek, élelmiszercsoportok Alultervezik: zöldség-gyümölcsöt (azon belül a nyers formában biztosítandót is) gabona alapú élelmiszereken belül a teljes kiőrlésű élelmiszert tej-tejtermék adási gyakoriságát illetve megfelelő adási gyakoriság esetén az 1 főre adandó szükséges mennyiséget, így az adott kalcium mennyiség nem éri el a tej-tejtermékből szükséges értéket (napi 3x-i étkezésnél 3600 mg/10 nap)
Felhasználási előírások, korlátozások, tilalmak mézes tej adása (méz a jogszabály szerint hozzáadott cukornak minősül) túltervezett zsír % (napi összes energiamennyiség legfeljebb 30%), túltervezett energiatartalom, 3 év feletti korcsoport részére 1,5% zsírtartalmú tej helyett 2,8%-os adása (már adható), termelői tej felhasználása, melynek 4 g/100g volt a zsírtartalma, az 1 3 éves és a 4 6 éves korcsoportok számára tiltott sertészsír adása (2x150.000.- Ft egészségügyi bírság) édesség önálló ebédként történő adása (Ebéd: babgulyás, piskótatekercs 30.000 Ft egészségügyi bírság)
Egyéb hiányosságok nyersanyag kiszabatiívet nem korcsoportonkénti bontásban készítik el, vagy nem a jogszabály szerinti korcsoportonkénti bontást alkalmazzák (iskolás korcsoport) eltérés az étlap és a kiszabat között: étlapon: kukoricadara tejjel, kiszabatban: nincs kukoricadara étlapon: gyümölcsjoghurt kiszabatban: natúr joghurt allergének számokkal vannak feltüntetve, értelmezésükre nincs tájékoztatás allergének jelölése pontatlan étlapon nincs feltüntetve az étkezések sótartalma étlapon nem a számított, hanem a hozzáadott sótartalmat jelölik
Nevelési-oktatási intézményben történő diétás étkeztetés biztosítása Jogszabály előírásai közül kiemelten vizsgált: szakorvosi igazolás a diéta előírásáról diétás étel készítéséhez használt termékek tanúsítványa személyi és tárgyi feltételek - étrend tervezéséhez és előállításhoz szükséges képesítési előírások - elkülönített, jelölt eszközök
Nevelési-oktatási intézményben történő diétás étkeztetés biztosítása Főzőkonyhák száma Ellenőrzött konyhák száma Kötelező határozatok száma 107 46 41 (89%) 1* Egészségügyi bírság *Egészségügyi bírság 400 000 Ft értékben, 2015-ben végzett ellenőrzés alapján a diétás étkeztetéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte nélkül biztosított diétás étkeztetés és a 7-10 éves korosztály számára napi egyszeri étkezés szolgáltatása során határérték feletti napi sóbevitelmiatt 400 000 Ft, azaz négyszázezer forint egészségügyi bírság
Nevelési-oktatási intézményben történő diétás étkeztetés laboratóriumi vizsgálattal Mintavétel egy fekvőbeteg ellátást biztosító főzőkonyhán, amely nevelési-oktatási intézményt lát el 15 év feletti korcsoport tekintetében. Jogszabályban foglaltaknak megfelelő mérési eredmények. Intézkedésre nem volt szükség.
Összefoglalás Az ellenőrzésekkel feltártuk a hiányosságokat, sok a tennivaló Nem a büntetés volt a fő célkitűzés. Csak súlyos hiba esetén került sor egészségügyi bírság kiszabására A hiba -kéntészlelt hiányosságok további fennállása esetén 2017. évben már egészségügyi bírság kiszabását alkalmazzák a járási hivatalok. Kedvező változás az élelmezésvezetői tanfolyamok újra indítása, a közétkeztetés szakképzett irányításával pozitív előrelépés várható. Jó gyakorlatok is léteznek a közétkeztetők részéről A közétkeztetési reform elfogadtatásában is vannak feladataink, hogy a reform elérje célját.
Szemléletformálás a gyermekek és a szülők körében
Rendezvényeken az egészséges táplálkozás népszerűsítése
Pályázatokban szakmai közreműködés
Segítségnyújtás a közétkeztetőnek
Csapatmunka Járási hivatalok népegészségügyi munkatársai Pénzügyi forrás a laboratóriumi vizsgálatokra Szakmai iránymutatás Folyamatos kommunikáció
Köszönöm a figyelmet!