A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

Hasonló dokumentumok
A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

A cigányság területi-települési viszonyai Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben Pénzes János. Bevezetés

OKTATÁSI ÉS MUNKAERŐ-PIACI VIZSGÁLATOK AZ ÉSZAK-TISZÁNTÚLI ROMA LAKOSSÁG KÖRÉBEN AVAGY AZ INTEGRÁCIÓS FOLYAMATOK ELMÉLYÜLÉSE

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban Mosonmagyaróvár, október

Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

A cigányság lélekszáma és helyzete egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

A cigányság helyzete Magyarországon

A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A társadalmi jól-lét regionális különbségei

A vizsgált terület lehatárolása A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK TÁRSADALMI TÁMOGATOTTSÁGA A CSEREHÁT TERÜLETÉN

A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Magyarország klímasérülékenységi vizsgálata a Nemzeti Alkalmazkodási és Térinformatikai Rendszer adatai tükrében

Szakterülete: településszociológia, a várostervezés mechanizmusainak. elemzése, valamint

A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben

A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE

HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A BIHARI ÉS SZATMÁRI TÉRSÉGBEN

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Területi egyenlőtlenségi mutatók alkalmazása a fekvőbeteg-ellátási adatok elemzésében

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

Térségi egyenl tlenségek

ACTA CAROLUS ROBERTUS

Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

Periférikus térségek lehatárolása módszertani dilemmák és lehetőségek

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

A dekarbonizáció regionális sajátosságai Magyarországon

Foglalkoztatási krízis és jövedelmi periferizálódás Északkelet-Magyarországon a roma népesség arányainak tükrében

A romák kisebbségi önkormányzati képviselete és képviselői az Észak-alföldi régióban

A KKV adatok és amit róluk tudni kell

arculatának ( )

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P

A BALATON-PARTTAL NEM RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK TORZÍTÓ HATÁSA A BALATON TÉRSÉG KULTURÁLIS KÜLÖNBÖZŐSÉGEIRE

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Várható változások/új lehetőségek a határon túli magyar. vajdasági kitekintés. Szabadka, 2005.október 14. Kulcsár-Szabó Enikő

4. óra: A népesség etnikai és vallási megosztottsága

Az oktatási infrastruktúra I

2.1. A éves népesség munkanélküliségi rátája

A megosztáson alapuló gazdaság és a szálláskiadás Területi különbségek egy vidéki egyetemváros példáján

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

A kisebbségek helyzete Magyarországon

XI./1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma és bejelentések létszámtartalma állományf csoportok szerint területenként

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Tátrai Patrik Pálóczi Ágnes Pásztor István Zoltán Pénzes János 1

A Magyar Regionális Tudományi Társaság XVI. Vándorgyűlése Kecskemét

A magyarországi hitelintézeti tevékenységek dualitásai képzet vagy valóság? Kovács Sándor Zsolt

Mérlegen a vidék: társadalmi felzárkózás vagy leszakadás?

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A versenyképesség és a vállalkozói környezet kérdései Szlovákiában

Joint Complementary Development of Hungarian-Romanian Doctoral Study Programs HURO/0901/097/2.3.1

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Közlekedésföldrajz és térszervezés egy baranyai esettanulmány. KISS BALÁZS PTE-TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD-hallgató, I. évf.

A humán fejlettség és a munkaerőpiac kapcsolata kistérségi és települési szinten. Dr. Lipták Katalin

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

A közelmúlt falukutatási eredményei Esettanulmányok Heves megye két hátrányos helyzetű településéről

KISVÁROSOK KÖZÖTT A LEGKISEBBEK. A VÁROSFEJLŐDÉS ATIPIKUS FORMÁI?

Papp Z. Attila MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Oktatói önéletrajz Dr. Husz Ildikó

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Roma kisgyerekkori inklúzió

Nemzetközi Tudományos Konferencia. Szervezők: Partium Keresztény Egyetem (Nagyvárad), Társadalomtudományi Tanszék

Szociálpolitikai monitoring tanulmányok

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

Gondolatok a vidékfejlesztésről alrendszerek találkozása, társadalmi tanulás és innováció

Tóth József helye a magyar földrajz Pantheonjában. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia, Pécs, Kocsis Károly

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

I. A CIGÁNY NÉPESSÉG FÕBB JELLEMZÕI

A munkanélküliség területi mintázatának változása Magyarországon a gazdasági világválság hatása

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

A 2014/2015-ös tanévi idegen nyelvi mérés országos jelentésének elemzése

RECHNITZER JÁNOS SMAHÓ MELINDA A HUMÁN ERŐFORRÁSOK SAJÁTOSSÁGAI AZ ÁTMENETBEN

Polarizáló beruházások és változó gazdasági térszerkezet az átmenet Kínájában

A statisztikai rendszer korszerűsítése

Tinédzserkori terhesség és korai iskolaelhagyás

A cigányság helyzete az oktatásban Jász Erzsébet

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Nemzetközi megoldások a népszámlálás területi feladataira

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

Átírás:

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra Pásztor István Zoltán, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Dualitások a regionális tudományban az MRTT XV. vándorgyűlése Mosonmagyaróvár 2017. október 19-20.

cigány összeírás népszámlálás népszámlálás népszámlálás népszámlálás népszámlálás ezer fő szociológiai felmérés CIKOBI felmérés népszámlálás szociológiai felmérés szociológiai felmérés a DE felmérése A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A hazai cigányság becsült lélekszáma 1893 és 2013 között, ezer fő 900 850 800 750 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 évek forrás: saját szerkesztés a népszámlálás, illetve KOCSIS K. - KOVÁCS Z. (1991), KEMÉNY I. - JANKY B. (2003), HABLICSEK L. (2007), CSERTI CSAPÓ T. (2008) és a DE felmérése alapján

Forrás: saját szerkesztés a KSH népszámlálási adatai alapján A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság aránya a 2011-es népszámlálás önbevallási adatai alapján, %

Forrás: saját szerkesztés a DE felmérése alapján A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság aránya a tanszéki felmérés adatai alapján 2010-2013-ban, %

Forrás: a DE felmérése és a területfejlesztési jogszabályok alapján A területfejlesztés kedvezményezett települései (1991-2015) és a roma lakosság becsült aránya (2010-13) (%) A roma lakosság aránya a tanszéki felmérés adatai alapján 2010-2013-ban, %

Forrás: saját szerkesztés a KSH népszámlálási adatai alapján A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság száma a 2011-es népszámlálás adatai alapján, fő

A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság aránya a DE felmérés alapján 2010-2013-ban, % Forrás: saját szerkesztés a DE felmérése alapján

A hazai cigányság lélekszáma és területi megoszlása A roma lakosság arányának változása járásonként a CIKOBI (1984-1987) és a DE felmérése (2010-2013) alapján, százalékpont Forrás: PÉNZES J. TÁTRAI P. PÁSZTOR I. Z. (2017) alapján

Az etnikai csere jelensége Az etnikai cserével érintett települések a népszámlálások alapján 1990-2011 Forrás: saját szerkesztés a KSH 1990-es és 2011-es népszámlálása alapján

Az etnikai csere jelensége Az etnikai cserével érintett települések a települési tanácsok/ önkormányzatok becslései alapján 1984-87-ben, illetve 2010-13-ban Forrás: saját szerkesztés KOCSIS KOVÁCS 1991; KERTESI KÉZDI 1998 és a DE felmérése alapján

Az etnikai csere jelensége Legalább 33%-os roma lakosságaránnyal rendelkező települések száma különböző adatforrások alapján Roma lakosság aránya Népszámlálás, 1990 Népszámlálás, 2011 CIKOBI, 1984-87* DE, 2010-13 33 50% 23 71 50 242 > 50% 2 30 13 134 * Somogy megye nélkül Forrás: saját szerkesztés Kocsis Kovács 1991; Kertesi Kézdi 1998; Kemény Janky 2003; a KSH 2011-es népszámlálása és a DE felmérése alapján

A DE-PKE felmérés bemutatása A projekt rövid bemutatása A projekt címe: A roma lakosság vizsgálata a magyar-román határvidéken : Célkitűzések: az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta; a Debreceni Egyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem részvételével; célterület: Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései. a Szlovákiai Roma Atlasz módszertanának adaptálása; a hiányos vagy hiányzó adatbázisok kialakítása; területileg részletes adatok beszerzése.

A DE-PKE felmérés bemutatása Előkészítés A vizsgálatba bevont települések lehatárolása: legalább 10%-os roma népességarány és/vagy legalább 30 fő roma lakos; működő roma nemzetiségi önkormányzat. 274 helyi és 188 roma nemzetiségi önkormányzat bevonásával A roma nemzetiségi önkormányzatok intézménye magyar sajátosság, így ez eltért a szlovák metodikától.

Az eredmények bemutatása A cigányság száma a vizsgált megyékben eltérő adatok alapján, fő Megyék CIKOBI, 1984-1987 Kemény- Janky, 2003 Cenzus, 2011 DE, 2010-2013 Hajdú-Bihar 22.702 31.300 18.542 48.598 Szabolcs-Szatmár-Bereg 44.861 38.500 44.721 103.819 Országosan 400.451 569.300 315.101 876.565 A cigányság aránya a vizsgált megyékben különböző adatforrások alapján, % Megyék CIKOBI, 1984-1987 Kemény- Janky, 2003 Cenzus, 2011 DE, 2010-2013 Hajdú-Bihar 4,1 5,7 3,4 9,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7,7 6,6 8,0 18,4 Országosan 3,8 5,6 3,2 8,8 Forrás: saját szerkesztés KOCSIS K. - KOVÁCS Z. (1991); KERTESI G. - KÉZDI G. (1998); KEMÉNY I. - JANKY B. (2003); a KSH 2011-es népszámlálása; a DE intézményi felmérése alapján

A roma lakosság száma (középérték) a vizsgált két megye településein a helyi és a roma nemzetiségi önkormányzatok válaszai alapján, fő forrás: a DE-PKE felmérése alapján

forrás: a DE-PKE felmérése alapján forrás: a DE-PKE felmérése alapján Az eredmények bemutatása A roma lakosság aránya a vizsgált két megye településein a helyi önkormányzatok becslése alapján, % A roma lakosság aránya a vizsgált két megye településein a roma nemzetiségi önkormányzatok becslése alapján, %

Az eredmények bemutatása A roma lakosság száma és aránya a 2011-es népszámlálás, a DE felmérése, valamint az önkormányzati és RNÖ válaszok alapján a releváns választ adó településekre (N=177) Adatforrások romák száma, fő romák aránya, % MIN 121.739 13,73 Önkormányzati válaszok MAX 125.887 14,20 ÁTLAG 123.813 13,97 MIN 121.117 13,66 RNÖ válaszok MAX 126.289 14,24 ÁTLAG 123.703 13,95 Cenzus, 2011 53.421 6,09 DE, 2010-2013 123.656 14,13 forrás: a KSH 2011-es népszámlálása; a DE 2010-13-as felmérése és a DE-PKE felmérése alapján számítva

A roma lakosság többségének településen belüli elhelyezkedésén alapuló tipizálás az önkormányzati válaszok alapján a releváns választ adó településekre számolva (N=261) 39,3 2,1 7,3 9,1 42,2 elkülönülve telepszerűen élesen elkülönülve a településen belül nagyjából elkülönülve a településen belül teljesen szétszórva a településen belül szétszórva a külterületen A különböző térbeli helyzetben élő roma lakosság lélekszám szerinti megoszlása az önkormányzati válaszok alapján a releváns választ adó településekre számolva (N=261), % forrás: a DE-PKE felmérése alapján

Várható konfliktusok a válaszadó roma nemzetiségi (N=185) és helyi önkormányzatok (N=272) válaszai alapján, % forrás: a DE-PKE felmérése alapján

Elköltözés Elköltözés A roma lakosságra jellemző oda- illetve elköltözések településtípusok közötti részesedése az elmúlt öt évben Hajdú-Bihar megyében, % A roma lakosságra jellemző oda- illetve elköltözések településtípusok közötti részesedése az elmúlt öt évben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Odaköltözés Községbe Nagyközségbhelyre Megyeszék- Városba Összesen Községből 7,9 10,0 6,5 1,1 25,5 Nagyközségből 9,8 0,0 1,4 2,1 13,3 Városból 17,1 11,6 9,9 1,9 40,5 Megyeszékhelyről 1,6 1,0 18,1 0,0 20,7 Összesen 36,4 22,6 35,9 5,1 100 Odaköltözés Községbe Nagyközségbhelyre Megyeszék- Városba Összesen Községből 39,0 6,3 9,5 1,6 56,4 Nagyközségből 6,4 1,2 0,5 0,0 8,1 Városból 22,0 2,1 2,8 0,0 26,9 Megyeszékhelyről 4,5 0,0 4,0 0,0 8,6 Összesen 72,0 9,7 16,7 1,6 100 forrás: a DE-PKE felmérése alapján

orrás: a DE-PKE felmérése alapján Mi segítheti elő az integrációt a településen? Helyi önkormányzati válaszadók Nemzetiségi önkormányzati válaszadók

Konklúziók A; A rendelkezésre álló adatbázisok komoly eltérést mutatnak a cigányság lélekszámát illetően B; Térségi szintű gettósodási folyamat indult el C; A szegregált településrésszel rendelkező települések térbeli csoportosulást mutatnak D; Az etnikai arányok eltolódása a kisebb településeken erőteljes E; A roma migráció főleg községek között bonyolódik F; Konfliktusok jelenleg inkább romák és romák között G; A terepi tapasztalataink komoly problémákra irányították rá a figyelmünket

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-17-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült Köszönjük a figyelmet! Felhasznált irodalom: Cserti Csapó T. (2008): Területi-szociológiai jellemzés a magyarországi cigány népesség körében. http://nti.btk.pte.hu/rom/dok/sal/tibor_cserti_csapo_territorial_sociology.doc (letöltve 2012.03.06.) Hablicsek L. 2007: A roma népesség iskolázottságának területi alakulása: tények és becslések. Kisebbségkutatás, 16., 4., pp. 729-766. Kemény I. - Janky B. 2003: A cigány nemzetiségi adatokról. Kisebbségkutatás, 12., 2. 309-315. Kertesi G. Kézdi G. 1998: A cigány népesség Magyarországon. Budapest, Socio-typo. 467 p. Kocsis K. Kovács Z. (1991): A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza. In: Utasi Ágnes Mészáros Ágnes (szerk.): Cigánylét. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest. pp. 78 105. Pénzes J. Tátrai P. Pásztor I. Z.: A roma népesség területi megoszlásának változása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Területi Statisztika, megj. alatt Utasi Á. Mészáros Á. (szerk.): Cigánylét. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete. pp. 78 105. pp.