AZ EU POLGÁRKÖZPONTÚ PROGRAMJA Az európaiak hallatják a hangjukat Jogérvényesülés
Tartalom 02 AZ UNIÓS POLGÁROK ÜGYEI 04 KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ AZ UNIÓS POLGÁRSÁGRÓL 05 A résztvevők köre 07 Az Európai Unión belüli szabad mozgás 11 A polgárok mint magánszemélyek 15 A polgárok mint vásárlók 19 A polgárok mint tanulók és munkavállalók 29 A polgárok és a demokrácia 33 Az uniós jogokkal kapcsolatos tájékoztatás és segítség 35 Az uniós polgárság és az Európai Unió jövője 42 A POLGÁRI PÁRBESZÉDEK 42 Európa jövőjének megvitatása 43 Az első tanulságok Európai Bizottság Jogérvényesülési Főigazgatóság http://ec.europa.eu/justice/citizen/index_hu.htm ISBN 978-92-79-27175-5 doi:10.2838/92097 Európai Unió, 2013 A forrás feltüntetése esetén a sokszorosítás megengedett. Printed in Belgium
A polgárok véleményének meghallgatása Az európai uniós polgárság intézményének 20 éves története alatt sok eredményt értünk el. Ideje elgondolkodnunk azon, hogy most hol tartunk, és hogy mit szeretnénk elérni a jövőben. A polgárok konkrét eredményeket várnak Európától, és komoly beleszólást szeretnének az Európa jövőjéről zajló vitába. Ezért szentelünk egy teljes évet azoknak, akik az európai projekt lényegét alkotják: a polgároknak. Az European Year of Citizens 2013 (A polgárok európai éve-2013) lehetőséget nyújt számunkra arra, hogy a polgárokat meghallgatva megtudjuk, hogyan építhetjük együtt a jövő Európai Unióját. Az Európai Bizottság már hozzá is látott: 2012-ben Európa minden táján felkértünk polgárokat arra, hogy mondják el nekünk az uniós jogaikkal kapcsolatos tapasztalataikat és a jövővel szembeni elvárásaikat. Körülbelül 12 000 ember és szervezet válaszolt, így ez lett a Bizottság eddigi legnagyobb közösségi konzultációja. 1 De nem állunk meg itt: az Európai Unió különböző részein városgyűlések sorozatát indítottuk el, amelyen különféle foglalkozású és életvitelű polgárok vesznek részt. Ilyen gyűlésekre nemcsak a fővárosokban, hanem számos közepes méretű városban is sor kerül. Minden rendezvényen polgárok százai mondják el nekünk, a Bizottság munkatársainak, de ezenkívül parlamenti képviselőknek, országos és regionális állami tisztviselőknek is, hogy mit várnak el. Örömmel mutatom be olvasóinknak a konzultáció legfontosabb eredményeit, és a találkozókon zajló párbeszédben tapasztalható trendeket. A Bizottság meg fogja vizsgálni ezeket a jelentéseket, amikor elkészíti a Citizenship Report 2013 jelentést Európa jövőbeli szerkezetéről. Csatlakozzon a vitához! VIVIANE REDING Az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülés, az alapvető jogok és az uniós polgárság biztosa
AZ UNIÓS POLGÁROK ÜGYEI Az emberek az Európai Unió minden táján el szeretnék mondani a véleményüket az uniós polgárságról és az unió egészének jövőjéről. Két, egymáshoz szorosan kapcsolódó új kezdeményezés pontosan erre nyújtott nekik lehetőséget. Ez az ismertető összefoglalja, hogy: mit közöltek a polgárok az Európai Bizottsággal az általa szervezett, az uniós polgárságról szóló nyilvános konzultáció során, amelyre 2012. május 9. és szeptember 27. között került sor, és mi hangzott el a Bizottság által 2012-ben indított uniós polgári párbeszédek részeként, amelyek keretében a polgárok helyben, saját lakóhelyükön folytattak párbeszédet aggályaikról és Európa jobbítására irányuló javaslataikról. 2 Ha Ön az Európai Unió egy tagországának állampolgára, akkor Ön uniós polgár. Az EUszerződésekbe 20 évvel ezelőtt beépített uniós polgári státusz meghatározott jogokkal ruházza fel Önt az uniós jogszabályok értelmében. Ezek a jogok a következők: a tagállamok területén való szabad mozgás és tartózkodás joga az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tiltása az aktív és passzív választójog az európai parlamenti és helyhatósági válasz tásokon az adott uniós tagállam polgáraival azonos feltételek mellett jog bármely más EU-tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainak védelmére az Európai Unió területén kívül, ha az Ön országának nincs ott képviselete az a jog, hogy a polgár petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez vagy panasszal éljen az Európai Ombudsmannál, és hogy kapcsolatba lépjen az Európai Unió intézményeivel, továbbá jog arra, hogy az Európai Unió más polgáraival közösen új EU-jogszabály megalkotására irányuló polgári kezdeményezést szervezzen vagy támogasson.
Ezekkel a jogokkal mindennap élhet. Az Európai Bizottság azon igyekszik, hogy megkönnyítse a polgárok életét. 2013 a polgárok európai éve. Ez fontos lehetőséget kínál arra, hogy a polgárok kerüljenek az Európai Unió ügyeinek középpontjába. 2013 májusára elkészül az ebben a kiadványban összegzett visszajelzéseket figyelembe vevő EU Citizenship Report (Jelentés az uniós polgárságról) című jelentés, amely új kezdeményezéseket fog ismertetni az uniós polgárság népszerűsítésére és azoknak a még meglévő akadályoknak a leküzdésére, amelyek gátolják a polgárokat a jogaik gyakorlásában az unión belül. Az online közösségi konzultáció során a polgárok elmondták, hogy nagyon ragaszkodnak uniós jogaikhoz főképpen a szabad mozgáshoz való joghoz és a politikai jogokhoz. Egy olyan valódi európai területet szeretnének látni, amelyben bürokratikus akadályok és diszkrimináció nélkül élhetnek, dolgozhatnak, mozoghatnak, tanulhatnak és vásárolhatnak. Arra is rámutattak azonban, hogy még hosszú út áll előttünk. Mindig merülnek fel problémák, különösképpen az uniós jogoknak a helyi szintű tiszteletben tartásában. Javaslatokkal is előálltak ezeknek a problémáknak a kezelésére. Ez az ismertető bemutatja a megfogalmazott vélemények közül a legfontosabbakat. Ezekről a témákról a következő címen elérhető teljes jelentés tartalmaz részletes tájékoztatást: http://ec.europa.eu/justice/report_eucitizenship_consultation.pdf 3 Az uniós polgári párbeszédek fő elemeit kiadványunk második felében mutatjuk be. Ezek a párbeszédek folytatódni fognak a polgárok európai éve során, a 2014. évi európai választásokra való felkészülés részeként. A párbeszéd keretében meghallgathatjuk a polgárok véleményét arról, hogy miképpen építsük közösen az Európai Unió jövőjét.
KÖZÖSSÉGI KONZULTÁCIÓ AZ UNIÓS POLGÁRSÁGRÓL 4 A válaszadók megoszlása állampolgárság szerint A színek jelentése 0 % 18 %
A résztvevők köre Az európaiak el szeretnék mondani a véleményüket az európai uniós polgárság intézményéről. Nem kevesebb mint 11 598-an válaszolták meg az online kérdőívet. Körülbelül 98 % százalékuk magánszemélyként válaszolt. A fennmaradó 2 % szervezetek és társaságok nevében mondott véleményt. A Bizottság 115 visszajelzést kapott egy erre a célra szolgáló e-mail címre. Ezek egyharmada az uniós polgárság területén tevékenykedő szervezetektől érkezett. A részt vevő magánszemélyek nagy többsége az EU területén élő uniós állampolgár volt (94 %). Az unión belüli állampolgárság változatosan oszlott meg. A legtöbben lengyel állampolgárok voltak (18 %), őket követték a franciák, az olaszok és a németek (8-8 %). Ha a résztvevők lakóhelyének országát vizsgáljuk, nagyon hasonló eredményt kapunk. A leggyakoribb tartózkodási ország Lengyelország volt (15 %), Franciaország és Németország követte (mindkettő 8 %-kal). 5 A fiatalok lelkesen válaszoltak a kérdésekre. A válaszolók 34 %-a esett a 18-30 év közötti korcsoportba, szorosan mögötte a 31-45 éves korcsoport következett 33 %-kal. A válaszadók 61 %-a volt férfi, 35 %-a nő, 4 % nem árulta el a nemét. Összesen 301 szervezet küldött be választ. Egy részük bizonyos csoportokat képvisel, például a munkásokat, az egyetemi hallgatókat, az ifjúságot vagy a fogyatékkal élőket. Voltak olyanok, amelyek helyi vagy országos tagszervezeteik aggályait és ötleteit gyűjtötték össze. Az Európai Unió területén kívül élő uniós polgárok is érdeklődtek a konzultáció iránt (149 válasz), de nem uniós polgárok (154) is válaszoltak, köztük az unióban élők (93, a legtöbben az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Spanyolországban), illetve az unión kívül élők (61).
Élt már az Európai Unión belüli szabad mozgás jogával? Igen Nem Összesen 87 % 13 % 18 évnél fiatalabb 78 % 22 % 18-30 éves 91 % 9 % Életkor 31-45 éves 90 % 10 % 46-65 éves 83 % 17 % 65 évnél idősebb 80 % 20 % 6 Élt már más uniós tagállamban, mint amelyiknek állampolgára? Igen Nem Nincs válasz Összesen 48 % 49 % 3 % Nem Férfi 44 % 54 % 2 % Nő 55 % 43 % 2 % 18 évnél fiatalabb 15 % 82 % 3 % 18-30 éves 54 % 44 % 2 % Életkor 31-45 éves 51 % 48 % 1 % 46-65 éves 38 % 59 % 3 % 65 évnél idősebb 48 % 50 % 2 %
Az Európai Unión belüli szabad mozgás 10-ből közel 9 válaszadó élt már az Európai Unión belüli szabad mozgás jogával (87 %). Az ilyen utazásokat tevők fele évente többször is utazik; 3 % heti rendszerességgel megy másik országba az unión belül, 1 % pedig naponta. Az unión belüli helyváltoztatás fő okai közé a turizmus (87 %), illetve a munka (45 %, az ingázást is beszámítva) tartozik. De ugyanezzel a joggal élnek a vásárlók (39 %), a tanulók (33 %), az orvosi ellátást igénybe vevők (4 %) és a nyugdíjasok (3 %) is. Az Európai Unión belüli utazás okai között szerepel még a családi látogatás, a partnerkapcsolat és a katonai szolgálat is. A fiatalok élnek leggyakrabban a szabad mozgás jogával főképpen önkéntes munka, munkavállalás, tanulás és gyakornoki beosztás betöltése céljából. A külföldi tanulás gyakoribb a nők (61 %) körében, mint a férfiakéban (44 %). Az idősebbek főképpen a családhoz vagy ingatlanhoz kapcsolódó okokból utaznak. Minden uniós tagállam polgárai élnek a szabad mozgás jogával, de vannak, akik gyakrabban. A belga, a dán és a francia válaszadók voltak a legnagyobb unión belüli utazók. Ezzel szemben az osztrák és a cseh válaszadók 32 %-a még sosem élt a szabad mozgásra vonatkozó európai uniós jogával. 7 Gazdasági okok késztettek az utazásra, de arra is nagyon vágytam, hogy megismerjek más országokat és az európai eszméket. Az Egyesült Királyság egy polgára Új emberek, akiknek esetleg mások a lehetőségei, és mást gondolnak az életkörülmények javításáról. Egy szlovák állampolgár
A válaszadók nagyobbik része él vagy már élt a sajátjától különböző uniós országban (48 %). Ez a nők több mint felére igaz (55 %). Azok többsége, akik már laktak más uniós országban, kevesebb mint egy évig tartózkodott ott (39 %), egyharmaduk egy évnél tovább (33 %). Kisebb arányban éltek hazájuktól távol több mint öt évig (17 %) vagy több mint 10 évig (14 %). A fiatal résztvevők nagyobb valószínűséggel éltek már másik uniós tagállamban. Minden harmadik résztvevő egynél többször élt már azon az országon kívül, amelynek az állampolgára (32 %). Az egész unión belül nagyjából állandónak mutatkozik azoknak az aránya, akik már többször is éltek az országhatáraikon kívül. A többször is más uniós országban élők listáját a franciák (39 %), a lettek (34 %) és a szlovákok (32 %) vezetik. 8 A szabad mozgás ugyan nagy előny az uniós polgárok számára, beszámolnak azonban bizonyos akadályokról is: a résztvevők közül majdnem minden ötödik tapasztalt valamilyen problémát a más országba való beutazással vagy az ott-tartózkodással kapcsolatban. A más országban élők különösen ki vannak téve ilyen nehézségeknek (27 %). A következő fő problémákat említették: hosszadalmasak vagy zavarosak az adminisztratív eljárások (62 %) a helyi közigazgatási munkatársak nem ismerték az uniós jogokat (47 %), és maguk a polgárok nem tudtak eleget saját uniós jogaikról (19 %). Vannak települések, ahol nagyon hosszú eljárás szükséges a végleges dokumentum megszerzéséhez. Az egész folyamat túl hosszú, le kellene rövidíteni, különösen uniós polgárok számára. Egy olasz állampolgár Konkrétabban: panaszkodtak, hogy túl bürokratikusak az eljárások, és drágán le kell fordíttatni az iratokat. A más uniós országban a polgári állapottal (házassággal, válással, lakcímbejegyzéssel, anyakönyveztetéssel, névbejegyzéssel) kapcsolatos eljárások különösen nagy nehézségeket okoztak. Volt eset, hogy olyan dokumentumot kértek valamitől,
amilyet nem állít ki a származási országa. A diplomák elismerése is gondot okozhat. Gyakran merülnek fel problémák a kettős adóztatással kapcsolatban, előfordul a belföldi és a nem belföldi uniós hallgatók megkülönböztetése a kollégiumi elhelyezés területén, illetve a támogatáshoz és az ösztöndíjakhoz való hozzáférés tekintetében. Az uniós országok között mozgók közül egy apró kisebbség (12 %) számolt be bármilyen, a nemzeti hovatartozásukból eredő diszkriminációról. Ez a szám megfelel a résztvevők által az országukba érkező más uniós polgárokról alkotott véleménynek. Erről a legtöbben pozitívan vélekedtek. A szabad mozgást a következőkhöz társították: kulturális sokszínűség (70 %), más nézőpontok (56 %), az uniós identitás kialakítása (55 %), kölcsönös megértés (54 %) és gazdasági növekedés (44 %). Voltak, akik említették, hogy az uniós polgárok mobilitása segít felszámolni az egyenlőtlenségeket az uniós országok munkaerején belül, és új ismereteket és új beruházási lehetőségeket hoz, míg mindössze 27 % társította a szabad mozgást a népesség növekedéséhez. A válaszadók kevesebb mint ötöde (18 %) vélte úgy, hogy a más uniós országból érkezők problémákat okoznak. A fő aggályokat a korlátozott erőforrások (például az oktatás és az egészségügyi ellátás) megosztása váltotta ki. Az Európai Unió polgárainak mobilitása tapasztalatot, ismereteket és képességeket hozhat a munkaerőpiacra, és ez segíthet a vállalatoknak abban, hogy többet érjenek el. Egy ciprusi állampolgár 9 A POLGÁROK JAVASLATAI A résztvevők a következőket javasolták: egységes formátumú európai uniós okmányok kibocsátása bármelyik hivatalos nyelven az Európai Unió országai között egységes Európai Uniós személyi igazolvány jobb segítségnyújtás a polgároknak az érkezési helyükön a helyi ügyintézők továbbképzése online eszköz, amely lehetőséget nyújt a bevált módszerek megosztására más polgárokkal, továbbá jobb tájékoztatás arról, hogy kihez lehet fordulni probléma esetén.
Kellene-e minden tagállamra érvényes védelmet (igazságos tárgyalást garantáló óvintézkedéseket) biztosítani a bűncselekménnyel vádolt gyermekek és kiszolgáltatott felnőttek számára? Igen 73 % 10 Nincs válasz 17 % Nem 10 %
A polgárok mint magánszemélyek A résztvevők 2 %-a említette, hogy a gyermeke láthatásával és elhelyezésével kapcsolatos problémát tapasztalt egy másik országban; 58 % nem észlelt ilyen gondot, de jelentős volt az a kisebbség (41 %), amely nem válaszolt. A problémák leginkább akörül mutatkoztak, hogy melyik ország szabályait kell alkalmazni eltérő állampolgárságú szülők esetére. További probléma, hogy bizonyos országok nem ismernek el bizonyos, mások által elismert állapotokat, például az azonos nemű partnerek jogi státuszát. Elváltam, van három csodálatos gyerekem, de nincs egységes szabály a gyermekek közös felügyeletére vonatkozóan. Szörnyű. Egy olasz állampolgár Különböző állampolgárságú párok esetében nagyon nehéz megegyezésre jutni a távolság miatt, a nyelvi nehézségek miatt, abból eredően, hogy melyik ország tartatja be a megállapodást stb. Egy francia állampolgár 11 Körülbelül 73 % támogatta azt az elgondolást, hogy minden uniós országban védelmet (igazságos tárgyalást garantáló óvintézkedéseket) kellene nyújtani a gyermekeknek és a kiszolgáltatott felnőtteknek). Az ezzel egyet nem értők körében az volt a legfőbb érv, hogy mindenkit azonos bánásmódban kell részesíteni, és ezért a jogoknak és a védelemnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, nemcsak egy bizonyos csoport számára. Voltak, akik szerint az egyes országokra kell bízni ezt a döntést.
Nemcsak a gyermekeknek és a kiszolgáltatott felnőtteknek, hanem minden uniós polgárnak! Egy holland állampolgár A legtöbb uniós országban valószínűleg léteznek már ilyen óvintézkedések, de ha nem, a legjobb módszereket harmonizálni kellene. Egy bolgár állampolgár 12 Hozzávetőleg 71 % gondolta úgy, hogy ha valaki bűncselekmény áldozatává vált valahol az Európai Unióban, akkor az elszenvedett kárért pénzügyi kompenzációnak kellene járnia neki, bárhol éljen is. Azzal kapcsolatban azonban eltértek a vélemények, hogy kinek kell fizetnie az államnak, az elkövetőnek vagy magánbiztosítónak. Mindenkinek biztosítást kellene kötnie a szokványos típusú bűncselekményekre, akár a hazájában tartózkodik, akár egy másik uniós országban. Egy brit állampolgár Igen, minden áldozatot kárpótolni kell az elszenvedett kárért, függetlenül attól, hogy ki és hol követte el a bűncselekményt. Egy portugál állampolgár
Még messze vagyunk attól, hogy az Európai Unió minden tagállama megfelelő védelmet nyújtson a gyanúsítottaknak és a vádlottaknak. Több száz olyan esettel találkozunk évente, amelyben az uniós polgároknak nem engedélyezik tolmács vagy jogi segítség igénybevételét, vagy hogy nem tájékoztatják őket a jogaikról. Ha nem a saját országában van az ember, különösen fontosak ezek a jogok. [ ] Reméljük, hogy a Bizottság, a Parlament és a Tanács tovább dolgozik azért, hogy a hiányzó intézkedéseket előíró szigorú irányelvekkel megerősítse az Európai Unióban évente letartóztatott sok ezernyi ember jogait. Egy szervezet Szerintem minden uniós polgárt egyenlő bánásmódban kell részesíteni az Európai Unió minden tagállamában. Egy görög polgár 13 A POLGÁROK JAVASLATAI A legtöbben egyetértettek azzal, hogy a bűncselekmények áldozatait egyenlő bánásmódban kell részesíteni az Európai Unió egész területén, és hogy valamilyen kompenzációt kell kapniuk, ennek módjáról azonban nem alakult ki valódi konszenzus: voltak, akik szerint az állam feladata volna a kártérítés mások szerint az elkövetőnek, illetve kisebb bűncselekmények esetén a személy által megkötött biztosításnak kell fedeznie a kárt.
Volt már nehézsége azzal, hogy bankszámlát nyisson egy másik európai uniós országban? Igen 13 % 14 Nincs válasz 25 % Nem 62 %
A polgárok mint vásárlók Majdnem minden negyedik résztvevő (24 %) ütközött már problémákba más uniós országból történő internetes vásárlás kapcsán. Vannak például olyan cégek, amelyek nem hajlandók bizonyos uniós országokba szállítani, vagy nem fogadják el a külföldi bankkártyákat vagy hitelkártyákat. Az is előfordul, hogy egyszerűen túl drága a szállítás. A szavatossági jog érvényesítése is problémát okozhat a felmerülő költségek miatt. Olyan internetes áruházak is vannak, amelyek egy bizonyos ország formátumában kérik a telefonszámot vagy a postai címet. Így a más országban élők nem tudják megadni a szükséges részleteket. Sok webhely nem kínálja fel az én országomba való szállítás lehetőségét. Egy portugál állampolgár 15 Csak a célország saját bankjai esetében volt elérhető, hogy biztonságos fizetési rendszerrel és engedménnyel foglaljak szállást. Egy belga állampolgár Az országok eltérő adóztatási rendszerei problémákat okozhatnak a más uniós országban vásárlóknak, különösen üzleti összefüggésben. Minden tizedik embernek nehézségei adódtak, amikor egy másik uniós országban próbált bankszámlát nyitni (13 %), mert a bankok olyan igazolásokat és biztosítékokat kértek, amelyeket az újonnan érkezők csak nehezen vagy akár egyáltalán nem tudtak benyújtani. Ez a probléma különösen gyakori volt azok körében, akik más uniós országban éltek (22 %).
Vannak bankok, amelyek megkövetelik a potenciális ügyfeleiktől, hogy egy megadott ideig az adott országban éljenek, illetve hogy adatok álljanak rendelkezésre a korábbi hitelképességükről. Ez problémát okoz azoknak, akiknek bankszámlára van szükségük egy külföldi ingatlan megvásárlásához vagy kezeléséhez, de nem szeretnének bejelentkezni állandó lakcímre az adott országban. A bankok nem fogadják el a más országból származó jövedelemigazolást, nem fogadják el biztosítékként a más országokban lévő ingatlanokat, és nem adnak ingatlanvásárlási kölcsönt más országokban. Egy lengyel állampolgár Ha van állása az embernek, nem gond, de ha nincs, akkor eléggé problematikus. Nem szabadna annak lennie, minden polgárnak jogosultnak kellene lennie bankszámlára. Egy görög állampolgár 16 A résztvevők többsége (60 %) nem ütközött problémába ingatlanvásárláskor, bár egy jelentős részük (37 %) nem válaszolt erre a kérdésre. Nagyon kis hányaduk (3 %) találkozott akadályokkal. Volt, aki az állampolgársága alapján történő megkülönböztetést észlelt, amikor ingatlant próbált vásárolni külföldön különösképpen a mediterrán és a kelet-európai tagállamokban. Probléma, hogy nem ismeri az ember a helyi ország eljárásait, és azt sem tudja, hol tájékozódjon róluk. [ ] Egyes országokban vannak közjegyzők, máshol nincsenek, különféle illetékek, adók, rejtélyes aláírandó űrlapok stb. Egy svéd állampolgár
További akadály, hogy nehéz jelzáloghitelhez jutni abban az uniós országban, ahol az ingatlan található, ha nem dolgozik és nem lakik ott a vásárló. A bankok sokszor nem fogadják el a más uniós országban kifizetett jövedelmet és egyéb járadékokat. Az is nehézséget okozhat a polgároknak, hogy a saját országukban külföldi ingatlanra szerezzenek jelzáloghitelt, és ilyenkor hosszadalmas procedúrákon kell átmenniük, nem egyértelmű követelményeknek kell megfelelniük, és az eltérő nyelvek miatt kommunikációs problémáik is adódnak. A POLGÁROK JAVASLATAI jobb tájékoztatás és védelem az interneten vásárlóknak jobb szállítási szolgáltatások az Európai Unió egészében a másik országból történő internetes vásárlás esetén a jogorvoslat igénybevételének megkönnyítése, például a kis értékű követelések európai eljárása felső határértékének megemelése lehetőség arra, hogy bármelyik Európai Unión belüli bankkártyát és hitelkártyát használni lehessen az unión belüli internetes vásárlásra. 17
Másik uniós országban tanult vagy tanul? Nem 67 % 18 Nincs válasz 2 % Igen 31 %
A polgárok mint tanulók és munkavállalók A résztvevők közel egyharmada egy másik uniós országban tanul vagy tanult (31 %). Ez az arány számottevően nagyobb volt a nők (40 %), mint a férfiak (25 %) esetében. A 18-30 év közötti fiatalok körülbelül fele említette, hogy tanult már külföldön. A két egyetem (Róma és Stockholm) között nem sikerült jó kommunikációt kialakítani, így kevés pénzügyi támogatást kaptam, és a két egyetem tanulmányi követelményeit sem sikerült egyeztetni. Egy olasz állampolgár 19 Egy kérdés az iránt érdeklődött, hogy milyen hatásuk van az országba uniós országból érkező egyetemi hallgatóknak. A válaszokban legtöbbször a kulturális gazdagodást (74 %) említették, e mögött valamelyest elmaradt a többnyelvűség (65 %), valamint a további tanulási lehetőségek (39 %). Csak a résztvevők 5 %-a említette, hogy a más uniós országokból érkező hallgatók akadályozzák a saját tanulásukat (főképpen mert nagy számú hallgatóval kell megosztaniuk a meglévő erőforrásokat).
Voltak nehézségei azzal, hogy elismertesse a külföldön tanulással töltött időszakot? Nem 74 % 20 Igen 21 % Nincs válasz 5 %
Voltak, akik szerint sok előnye van, ha sokféle nézőponttal találkozik az ember. Az ilyen cseréket sokan a tanulmányok fontos és inspirációban gazdag részének tekintették, amely pozitív élményekkel és új ismeretekkel (nyelvek, nyitottság, multikulturalizmus) szolgál a vendégeknek és a vendéglátóknak egyaránt. Ha az ember csak egy szemszögből nézi a történelmet a földrajzot vagy a világ történéseit, akkor ez hiányos ismereteket eredményez, és ezt a külföldiek ki tudják egészíteni. Egy ír állampolgár Lehetőséget teremt nekünk arra, hogy az országukon kívül találkozzunk a kultúrájuk egy részével, miközben ők egy új kultúrával ismerkednek meg. Egy svéd állampolgár 21 Nagyjából minden ötödik jelenlegi vagy korábbi egyetemi hallgató számolt be arról, hogy nehézségekbe ütközött a más uniós országban folytatott tanulmányainak az otthoni elfogadtatása (21 %). A fő problémák közé a bürokrácia (például a hivatalos dokumentumok lefordíttatásának követelménye), illetve a vonatkozó információk benyújtására kiszabott rövid határidő tartozott. Olyan rövid határidőt kaptam az otthoni egyetememen a kreditjeim benyújtására, hogy az nem volt elég az osztályzataim feldolgozására a vendéglátó egyetemen. Egy német állampolgár
Keresett már munkahelyet más uniós országban? Nincs válasz 8 % 22 Igen 40 % Nem 52 %
A résztvevők egy jelentős hányada már keresett munkahelyet más uniós országban (40 %). Majdnem egy negyedük (24 %) tapasztalt nehézségeket, amikor egy másik uniós ország állami szektorában próbált elhelyezkedni. Ezt esetenként az okozta, hogy nem voltak állampolgárai az adott országnak, vagy az, hogy nem éltek ott elég régóta. Voltak, akik az információhiányt és a nem egyértelmű toborzási eljárásokat említették. A francia közigazgatásban versenyvizsgákkal lehet álláshoz jutni. A vizsgák azonban erősen kötődnek a kultúrához, így a francia állampolgárok könnyebben felelnek meg rajtuk, pedig az eredmény nem feltétlenül tükrözi a munkakör betöltésére való alkalmasságot. Az Egyesült Királyság egy polgára Sokba kerül, hogy az ember eljusson az interjúkra, koordinálja az álláskeresést a lakás- és iskolakereséssel, a gyerekeknek az új nyelvhez való alkalmazkodásával stb. Egy spanyol állampolgár 23 A 18-45 év közöttiek nagyobb arányban kerestek munkahelyet más uniós országban (47 %), mint a 46-65 évesek (29 %) és a 65 év fölöttiek (20 %).
Kapott munkanélküli segélyt a hazájában, miközben egy másik uniós országban keresett munkát? Nem 82 % 24 Igen 11 % Nincs válasz 7 %
A válaszadók több mint egyharmada gondolta úgy, hogy az adminisztratív nehézségek megakadályozhatják a más uniós országban való álláskeresésben (36 %). Ezenkívül a következő tényezőket említették: a másik uniós országban és a saját országban történő adószámítással, illetve ennek a gazdasági helyzetükre kifejtett hatásával kapcsolatos bizonytalanság a nyelvi akadályok a bérkülönbségek miatti aggályok, illetve félelem attól, hogy külföldi munka után hazatérve rosszabb fizetést fognak kapni a társadalombiztosítás elérhetősége, és a rokonok és a barátok, a helyi ismeretségi kör otthon hagyása. Van egy fogyatékkal élő gyermekem, és nem vagyok biztos a megfelelő egészségügyi ellátásban és oktatási lehetőségekben. Egy holland állampolgár 25 A más uniós országban állást keresők valamivel több mint a tizede kapott munkanélküli segélyt a hazájában (11 %). De legtöbbjük (82 %) nem részesült ilyenben. Franciaországban kaptam munkanélküli segélyt, de az megszűnt, amikor Skóciában kerestem munkát. Sem itthon, sem külföldön nem kaptam támogatást, mintha nem volna állampolgárságom. Nagyon nehéz idők voltak. Egy francia állampolgár
Ön szerint mi volna a helyes időtartam, amíg az álláskereső hazájának munkanélküli segélyt kellene folyósítania? Nincs válasz 15 % Több 32 % 26 6 hónap 37 % 3 hónap 16 %
Voltak, akik igazságtalannak érezték, hogy fizettek ugyan adót egy uniós országban, és pusztán azért, mert másik országba költöztek, elestek a segélyeiktől. Azoktól, akik már kerestek más uniós országban munkát, azt is megkérdeztük, hogy szerintük mennyi ideig kellene az embereknek munkanélküli segélyt kapniuk a hazájuktól. Valamivel több mint egyharmaduk szerint hat hónap volt a megfelelő időtartam (37 %), ugyanennyien vélték úgy, hogy ennél hosszabb tartam volna ideális (32 %). A válaszadók kisebb hányada választotta a három hónapot (16 %). Odahaza munkanélküli voltam. Azért döntöttem úgy, hogy másik uniós országba költözöm, mert a munkanélküli segély biztosította a megélhetésem alapját. Sajnos a segélyt csak három hónapig folyósítják, ha külföldön tartózkodik az ember, de szerencsém volt, és addigra találtam munkát. Egy spanyol állampolgár 27
Az Európai Unió polgáraként Ön számos olyan joggal rendelkezik, amely feljogosítja arra, hogy hozzászóljon az unió ügyeihez. Melyekkel élne a legnagyobb valószínűséggel a következő jogok közül? Kérjük, válasszon egyet vagy többet a következők közül: Részvétel az európai parlamenti választáson a saját országában 66 % 68 % 66 % Egy aggasztó probléma felvetése levélben az Európai Unió intézményeinek és testületeinek 51 % 48 % 49 % 28 Európai Polgári kezdeményezés aláírása vagy szervezése, hogy az Európai Bizottság benyújtson egy törvényjavaslatot valamilyen konkrét problémában Részvétel az európai parlamenti választáson vagy a helyi választáson, amikor egy másik uniós országban él 52 % 48 % 49 % 57 % 39 % 47 % Egy eset bejelentése az európai ombudsmannak 44 % 41 % 41 % Petíció benyújtása az Európai Parlamentnek 37 % 36 % 36 % Politikai pártok tevékenységében való részvétel, amikor egy másik uniós országban él 30 % 20 % 24 % Már éltek más országban Még nem éltek más országban Minden válaszadó
A polgárok és a demokrácia A legtöbben úgy vélték, hogy az európai parlamenti választásokon a saját országukban való részvétel az, amivel főképpen kifejezik a véleményüket az uniós ügyekről (66 %). A válaszadók több mint fele gondolta, hogy az uniós polgárok mindennapi életének javítására (58 %) vagy az Európai Unió gazdaságának megerősítésére (52 %) irányuló program arra motiválná őket, hogy szavazzanak az európai választásokon. A résztvevők közel felét ösztönözné egy, az unión belüli társadalmi egyenlőség legyőzésére irányuló program (47 %), illetve egy olyan program, amely nemzetközi szinten erősítené az Európai Unió hangját (46 %). Egynegyedük említette, hogy serkentőleg hatna rá, ha egy érdekes jelölt indulna az Európai Parlament képviselő-választásán vagy az Európai Bizottság Elnökének címéért. A polgárok a legtöbb esetben a következő módszerek valamelyikével érvényesítenék a beleszólási jogukat az Európai Unióban: részvétel az európai parlamenti választáson a saját országukban (66 %) Európai Polgári kezdeményezés aláírása vagy szervezése, hogy az Európai Bizottság benyújtson egy törvényjavaslatot valamilyen konkrét problémában (49 %) egy aggasztó probléma felvetése levélben az Európai Unió testületeinek (49 %) részvétel az európai parlamenti választáson vagy a helyi választáson, amikor egy másik uniós országban él (47 %). 29 A következőket is említették még az Európai Unió befolyásolási módjaként: egy eset bejelentése az európai ombudsmannak (41 %) petíció benyújtása az Európai Parlamentnek (36 %) politikai pártok tevékenységében való részvétel, amikor egy másik uniós országban él (24 %). Amint a grafikonon látható, azok a polgárok, akik már laktak más országban (vagy jelenleg is más országban laknak) ( már éltek más országban ) nagyobb számban mondták azt, hogy élnének az európai parlamenti választásokon vagy a helyi választásokon való részvételi jogukkal egy másik uniós országban (57 %), mint akik még nem éltek külföldön ( még nem éltek más országban ) (47 %).