Prágai szakmai kirándulás 2015. 05. 18-20.
Május 18. Szakmai kirándulásunkat a modřice-i szennyvíztisztító telepen (Chrlická 552, 664 42 Modřice) kezdtük el. A szennyvíztisztító telep Brno és környékének szennyvizét gyűjti össze és tisztítja meg. A telep elhelyezkedése az alábbi ábrákon látható. 1. ábra. A modřice-i szennyvíztisztító telep helyszínrajzi elhelyezkedése (forrás: google maps) és felülnézeti képe (forrás: www.bvk.cz)
Miután megérkeztünk, a telep munkatársai az irányítószobába vezettek minket, ahonnan a teljes telep és a csapadékvíz visszatartó tározók működtetése zajlik. A számítógépek monitorain megtekinthettük a szennyvíztisztító telep és a tározók működésének sematikus rajzait. 2. ábra. A szennyvíztisztító telep és a csapadékvíztározók működtetését az irányítószobából végzik A csatornahálózaton jelenleg négy darab csapadékvíztározó található, melyeket a befogadók tehermentesítése érdekében hoztak létre. Nyáron a befogadó vízfolyások igen alacsony vízhozamot szállítanak (4-5 m 3 /s), és a szennyvíztisztítóból érkező tisztított szennyvíz mennyisége ennek a 4-5-szerese is lehet. Intenzív nagycsapadékok esetén a vízfolyásokban gondot okozna az előírt határértékek túllépése, ezért fontos az ilyenkor érkező nagy mennyiségű keverék szennyvíz visszatartása a rendszerben. Esőzések alkalmával, ha a hálózati lefolyás mennyisége meghalad egy megadott értéket, akkor a szennyvíz-csapadék keveréke a tározókba kerül. Amikor a csapadék esemény véget ért, akkor az összegyűjtött vízmennyiséget továbbítják a szennyvíztisztító telep felé. A jelenlegi tározók mellé további 30000 m 3 tározókapacitás létesítését tervezik. A csapadékvíz visszatartó tározók közül mi a legnagyobbat, a jeneweinova-i tározót látogattuk meg, melynek tározási kapacitása 8600 m 3. A tározó 1,7 m 3 /s feletti hozam esetén kezd feltöltődni, először a belső tározótérfogat (4000 m 3 ), majd annak telítődése után a külső tározórész (4600 m 3 ). A belső részben körkörös áramlási viszonyok biztosítják azt, hogy az iszap ne a tározótérben, hanem a szivattyúknál ülepedjen le, ahonnan az a szennyvíztisztító telep felé szállítható tovább.
3. ábra. A jeneweinova-i csapadékvíz visszatartó tározó 4. ábra. A csoporttal lemegyünk a tározó belső teréhez A tározó megtekintése után kirándulásunkat a brno-i Masaryk Egyetem kampuszánál folytattuk, ahol a parkolóban, illetve a kampusz különböző pontjain kialakított, csapadékvíz visszatartó és -elszivárogtató létesítményeket tekintettük meg (5-7. ábra). A csapadékvíz csapdák lényege: a csapadékvíz belefolyik a földbe vájt mélyedésbe, amely mint tározótér funkcionál. Ezután a lehullott csapadék infiltrálódik a talajba. A felszíni tározótér kiöntés elleni védelmét (vagyis abban az esetben, ha több csapadék hullik, mint ami beleférne a medencébe, és időben el is tudna szivárogni) egy vésztúlfolyó biztosítja, amely a többlet csapadékvíz mennyiséget azonnal az alsó tározótérbe továbbítja. A föld alatt kialakított tározóteren keresztül a víz elszivárog az alsó részen lefektetett dréncsőbe. A dréncső feletti rész agyagos homokkal és apró kavicsokkal van feltöltve, melyek biztosítják a gyors elszivárgást. A dréncső egy aknatérbe csatlakozik, ide vezeti a csapadékvizet.
5. ábra. A kampusz parkolójának csapadékvíz elvezetése 6. ábra. Az egyetem területén számos ilyen csapadékvíz tározó és -elszivárogtató létesítményt alakítottak ki 7. ábra. A felszíni tározótér vésztúlfolyója
Május 19. Napunkat a DHI prágai irodájában kezdtük, ahol az ottani munkatársak előadásait hallgattuk meg. Tomas Metelka a hidroinformatika és a modellezés fontosságáról és döntéstámogató szerepéről tartott előadást. 8. ábra. Több előadást is meghallgattunk a DHI prágai irodájában Az előadások után a prágai Vodka Kiállítást látogattuk meg, ahol különböző cégek mutatták be a termékeiket. Voltak házi szennyvíztisztító berendezések, szennyvíztisztító telepek műtárgyai, csapadékvíz tározók, csövek, szivattyúk, aknafedlapok, és sok más műtárgy, berendezés is.
9. ábra. A prágai VODKA kiállítás
Május 20. Az utolsó napot a Tempus Projekt keretében készülő esettanulmányok eredményeinek bemutatásával töltöttük. Az esettanulmányokban végzett munka célja annak a bemutatása, hogy a településeknek a klímaváltozáshoz való adaptációjában feladatokkal rendelkezők, az önkormányzatok és a víziközmű szolgáltatók számára valós példán bemutathassuk: milyen típusú felkészültséggel (elsősorban települési adatbázissal) kell rendelkezniük, milyen jellegű számításokat és elemzéseket lehet, illetve kell elvégezni ahhoz, hogy megtervezhessék a szükséges létesítményeket, célszerű rendelkezéseket hozhassanak és a lakosság közreműködéséhez érdemi tájékoztatást tudjanak nyújtani. Először a Bukaresti Műszaki Egyetem és a bukaresti Apa Nova víz- és csatornázási művek munkatársai mutatták be a munkájukat. A bukaresti egyesített rendszerű csatornahálózat egy részén vizsgálták azt, hogy bizonyos csapadékesemények hatására milyen felszíni elöntések alakulhatnak ki az adott városrészben. A csatornahálózat egydimenziós modelljét kapcsolták össze a városra készített kétdimenziós felszíni elöntés modellel. A domborzatot, az épületeket és a többi felszíni létesítményt lézeres mérések segítségével képezték le a modellben. Különböző mért csapadékesemények segítségével kalibrálták és validálták a modellt, amely így alkalmassá vált arra, hogy megvizsgálják vele azt, hogy a nagycsapadékok hatására túlterhelődő csatornahálózat következtében hol és milyen felszíni elöntések alakulhatnak ki. Ezután a tatai klímaprojekt eredményeit mutattuk be, amelyen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Északdunántúli Vízmű Zrt. és a DHI magyarországi és csehországi csoportja együtt dolgozott. Az előadás keretében ismertettük a tatai szennyvízcsatorna-hálózatban megfigyelhető jelenségeket, a jelentős mennyiségű idegenvizek okait. Az idegenvíznek számos forrását azonosítottuk: tatai Öreg-tóból és a területen található egyéb vízfolyásokból történő befolyás/beszivárgás, továbbá a csapadék hatására közvetlenül, illetve a talajvízen keresztül bejutó víz. A Tata területén újjáéledő karsztforrások is további problémát jelentenek. Ezek mellett ismeretlen mennyiségű idegenvíz származik az illegális csapadékvíz/karsztvíz rákötésekből is.