Agrár attaséi beszámoló A VSZT titkárságának munkatársai rendszeresen részt vesznek az FVM által szervezett, külföldre akkreditált magyar mezőgazdasági attasék éves beszámolóján. A Magyar Köztársaságnak 3 kontinens 7 országában van agrár szakdiplomatája. Az idei évben dr. Kemény Ádám moszkvai, Dull Péter berlini, Pintér Veronika pekingi mezőgazdasági attasék által tartott beszámolókon vettünk részt. A VSZT által készített beszámolókban egy általános bemutatást kapunk az adott ország mezőgazdaságáról, különös tekintettel a növénytermesztésre. dr. Kemény Ádám mg. attasé, Moszkva Oroszországban az utóbbi 5-6 évben egészében folyamatos a gazdasági növekedés, a GDP évente 7 % körüli dinamikával emelkedik. Nő a munka termelékenysége, gyors ütemben bővül a vásárlóerő, emelkedik az életszínvonal, jelentős volument tesznek ki a külföldi tőkebefektetések, csökken a munkanélküliség és az infláció. 2006-ban Oroszország GDP növekedése 6,8 % az előző évi 6,4%-hoz képest, és ezzel éves szinten megközelíti a 1000 milliárd USD-t, amely csaknem eléri a 7.000 USD/fő mutatót. Az orosz külkereskedelmi termékforgalom 2006-ban 468,4 milliárd USD-t (+27%), az export 304,5 milliárd USD-t (+ 25 %), az import 163,9 milliárd USD-t (+30,7 %) tett ki. A magyar-orosz külkereskedelmi áruforgalom 2006-ban 8.178,5 millió USD (export: 1.999,3 millió USD (+ 71 %), import: 6.179,2 millió USD, (+ 27 %) passzívum: 4.180 millió USD) volt. Oroszország összesen ebből: élelmiszeripar Magyar-orosz külkereskedelmi forgalom (M USD) Magyar export 2006 Magyar export 2005 2006/2005 (%) Magyar import 2006 Magyar import 2005 2006/2004 (%) 1999,3 1170,9 170,7 6179,2 4874,7 126,8 260,0 260,0-0,5 0,5 - Az oroszországi agrárszektor 2006-ban összességében 2,8%-kal növekedett, ami valamivel meghaladja a 2005. évi 2%-os teljesítménybővülést. Az ágazaton belül az állattenyésztés növekedése átlag feletti volt, miközben a növénytermesztés teljesítménye mérsékeltebben bővült. Az ágazat teljesítményadatai azt mutatják, hogy lényegében folytatódik az utóbbi évek tendenciája, az agrárium helyzete csak kismértékben javul. Az év végi betakarítási munkálatok gyakorlatilag teljesen feldolgozott adatai szerint 2006-ban 78,6 millió tonna gabonát arattak le (szárítás és tisztítás előtti érték), ami lényegében a 2005. évi szintnek felel meg. A betakarított burgonya mennyisége 1,1%-kal, a napraforgóé pedig 1,6%-kal haladta meg a tavalyi év terméseredményét. Cukorrépából 28 millió tonnát takarítottak be, ami az utóbbi évek kiemelkedően legjobb eredménye (2005-ben a termésmennyiség csupán 21,4 millió tonna volt). 1
Az oroszországi gabonatermesztés egyre inkább függetlenedik az adott év időjárási feltételeitől, és évi 76-80 millió tonna körül stabilizálódik. Ennek eredményeként az orosz gabonaexport is stabilan évi 10-12 millió tonna körül lehetséges, aminek realizálásához azonban lehet, és kell is új piacokat keresni. A jövőben az orosz gabonapiac felértékelődhet a magyar exportőrök számára, mivel ugyan Oroszország gabonából gyakorlatilag önellátó, sőt, évről évre jelentős mennyiségű búzát exportál, de kukoricából gyakran szorul importra. A kukorica intervenciós lehetőségeinek megszűnésével a magyar termelőknek a megváltozott piaci helyzetben alternatív felhasználási lehetőségeket kell keresni. Ennek egyik lehetséges útja a kukoricából történő bioüzemanyaggyártás, de várhatóan az egyéb értékesítési csatornákra vonatkozó igények is felerősödnek. A következő években fokozatosan növekvő kukorica-kereslettel kell számolni, mivel a már működő nemzeti agrárprojekt, valamint a hamarosan elfogadásra kerülő állami agrárprogram állattenyésztési előirányzatai olyan jelentős takarmány többletigénnyel járnak, amelyek teljes kielégítésére nem lesz meg a lehetőség. Ezen túlmenően továbbra is számolnak az ipari felhasználású kukoricaigények növekedésével (keményítőgyártás). Ez az igénybővülés, több évre megkötött szállítási szerződések esetén, tervezhető és stabil levezetési csatornát jelenthet a jövőben esetleg képződő magyar kukoricafeleslegeknek. A főbb alágazatok termelésének alakulása (millió tonna) 2002 2003 2004 2005 2006 2006/2005 (%) gabonafélék 86,6 67,1 77,9 78,0 77,8 99,7 cukorrépa 15,7 19,4 21,7 21,4 28 130,8 napraforgó 3,7 4,9 4,7 6,4 6,5 101,6 burgonya 32,9 36,7 35,9 37,5 37,9 101,1 vágómarha, 7,3 7,7 7,7 7,6 7,9 103,9 sertés, baromfi tej 33,5 33,3 32,0 31,0 31,1 100,3 tojás (milliárd db) 36,2 36,5 35,6 36,8 38,0 103,3 Az agrárium teljesítményeinek kedvezőtlen alakulása döntően a következő tényezőkkel magyarázható: az ipari és a mezőgazdasági árak közötti diszparitás, a mezőgazdaság technológiai elmaradottsága, a falusi életfeltételek rossz minősége, a földbérlet rendszerének hiányosságai, az élelmiszerimport további növekedése és az importnyomás fokozódása a hazai termelőkkel szemben. 2
Az agrárágazat gazdasági helyzete a korábbi időszakhoz hasonlóan problémákkal teli. A mezőgazdasági üzemek többségének pénzügyi helyzete továbbra is kritikus, aminek eredményeképpen alacsony a műtrágya-felhasználás, nem kielégítő a növényvédő szerek alkalmazása, és tovább romlott az üzemek technikai felszereltsége is. A mezőgazdasági gépek leselejtezésének üteme még mindig 2/3-szorosa az új gépek beállításának, s az ágazatban átlagosan 65-70%-os az alapvető gépek, berendezések elhasználódása. Az Oroszországba irányuló magyar agrárkivitel az elmúlt években a következőképpen alakult: évek export (millió USD) 1992 219 1997 435 1998 317 1999 147 2000 164 2001 160 2002 167 2003 203 2004 217 2005 260 2006 260 (268,3) A bemutatott idősor alapján látható, hogy a rendszerváltás utáni időszakban növekedő volt az Oroszországba irányuló agrárexportunk. A fejlődés íve 1998-ban tört meg, az orosz pénzügyi/gazdasági válság eredményeként a magyar agrárexport több mint 50%-kal csökkent egyik évről a másikra. Az ezt követő időszakban újból megindult egy szerényebb növekedés, de a válság előtti szintet még nem sikerült elérni. A 2006-os agrárexport még mindig csak a 60%-a az 1997-ben elért 435 millió dolláros rekord kiviteli szintnek. A statisztika szerint 2006-ban a magyar élelmiszeripari kivitel (élelmiszer, ital, dohány) összesen 260,2 millió USD volt, ez az élelmiszerek tekintetében gyakorlatilag a 2005. évi szintet jelenti. Ehhez hozzá kell adni azokat a tételeket, nyersanyagokat, amelyek szintén a magyar mezőgazdasági termékek exportjába tartoznak (olajos magvak, természetes és műtrágyák, állati és növényi nyersanyagok, olajok), összességében 8,3 millió USD értékben. Így számolva 2006-ban a magyar agrárexport mindösszesen 268,3 millió USD. Az orosz piaci exportunk értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy a számunkra kedvezőtlen hatósági intézkedések miatt (lásd baromfi importstop, ukrán tranzittilalom) a tervezett és már leszerződött szállítások egy része meghiúsult. A struktúra változása a tavalyi exportunkon belül jelentős: nagymértékben, kb. 18%-kal csökkent a zöldség/gyümölcs konzervek szállítása (132,5 millió USD-ről 108,7 millióra) növekedett ugyanakkor többek között az élőmarha-kivitel (59%-kal, 2 millió USD-ről 3,4 millióra), a bor (67%-kal, 4 millió USD-ről 6,7 millióra), valamint a kukoricaexport (több mint háromszorosra, 5,9 millió USD-ről 17,8 millióra) 3
A legnagyobb tételek a magyar exportban változatlanul: zöldség/gyümölcskonzerv: 108,7 millió USD állati takarmányok: 38 millió USD kukorica: 17,8 millió USD hústermékek: 7,9 millió USD tenyésztojás: 7,3 millió USD bor: 6,7 millió USD hús: 5,4 millió USD Oroszországból származó agrár-importunk szerény, évek óta csökkenő értékű. 2001-ben még 5,0 millió USD-t, 2002-ben 2,4 millió USD-t tett ki, 2005-2006-ban pedig az import néhány százezer USD (főbb termékek: halak, halkészítmények, kaviár, juhtúró és juhsajt, valamint az italok köréből a vodka és ásványvizek). 2006. szeptember 18-án új, 5 évre szóló együttműködési Megállapodást írt alá Gráf József, és partnere, Alekszej Gorgyejev. A dokumentum meghatározza a következő időszakra a legfontosabb, perspektivikus együttműködési területeket, amelyeket a partnertárcák kölcsönösen támogatnak. Ezek között kiemelt helyet foglalnak el a következők: szántóföldi mezőgépek, takarmányszárító, keverő és tároló üzemi berendezések, állattartási és takarmányozási gépi berendezések technológiai fejlesztése és közös gyártása; agrokémiai eszközök gyártása, forgalmazása és felhasználása; vetőmagok minőségének javítását célzó közös növénynemesítési programok megvalósítása hagyományos és biotechnológiai módszerekkel; közös vetőmagtermesztés; korszerű növénytermesztési technológiák meghonosítása Oroszországban; nem élelmezési célú gazdasági haszonnövények termesztésének kutatása; tenyészállatok tenyésztése (hús- és tejhasznosítású szarvasmarha, sertés, baromfi és hal), valamint genetikai anyagok, progresszív tartási és szaporítási technológiák alkalmazása; takarmányok termelési technológiáinak rendelkezésre bocsátása és cseréje; agrárgazdasági kutatások, piackutatási tanulmányok készítése; élelmiszeripari kutatások megvalósítása, különös tekintettel az élelmiszerek biztonságára és minőségére; az oroszországi és a magyar szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezése magyarországi növénytermesztő és állattenyésztő gazdaságokban, külön megállapodásban részletezve; referencia- és tangazdaságok létrehozása, külön megállapodásban részletezve. 4
Dull Péter mg. attasé, Berlin A mezőgazdaság, erdészet, halászat a német nemzeti jövedelem 1%-át adja, összforgalma 45,5 Mrd euró. Az aktív lakosság 2%-a, 850.000 fő dolgozik a mezőgazdaságban. Az ország területének 53,5%-a mezőgazdasági művelés alatt áll, 29,5%-a erdő. 366 ezer a 2 ha-nál nagyobb területen gazdálkodó gazdaság. A mezőgazdaságot, mint főtevékenységet folytatók körében az egy gazdaságra eső bevétel 32.600 -ról 2,9%-kal 31.700 -ra csökkent. Nyereség: 37.407 euró A főtevékenységű mezőgazdasági vállalkozók eredménye 2005/2006-ban Nyereség Változás % növénytermesztés 37 407-16,7 zöldség, dísznövény 40 495 + 17,7 bor 37 821-1,2 gyümölcs 35 648 + 44,6 tej 35 752 + 11,1 takarmány, marhatenyésztés 27 960-6,4 feldolgozás, sertés, baromfi 48 924-12,5 egyéb, vegyes 34 243-6,9 nyugati tartományok 35 625 + 0,7 keleti tartományok 44 687-22,3 Németország összesen 36 137-1,4 Termőföld átlagára: 8.692 euró A régi tartományokban: 15.825 euró/ha, az új tartományokban 3964 euró/ha Külföldiek földszerzése is lehetséges, ugyanolyan feltételek mellett, mint a belföldieknél. EUtag országok természetes és jogi személyei azonos elbánást élveznek földvásárlásnál, mint a németek. Természetesen itt is általában feltétel a mezőgazdasági tevékenység folytatása. Harmadik országokból származó vevők is ugyanolyan feltételekkel vásárolhatnak, bár az engedélyezéssel a hatóságok visszafogottabbak. A mezőgazdaságban dolgozó idénymunkásokkal kapcsolatosan az attasé elmondta, hogy 80% lehet más EU tagállam állampolgára, további +10% kiegészíthető más EU tagállam állampolgáraival, de az idénymunkások 10%-ának mindenképpen német állampolgárságúnak kell lennie. Ez viszont nehézséget okoz a német gazdáknak, mivel német állampolgárságú idénymunkásokkal ezt a maradék 10%-ot is szinte lehetetlen feltölteni. 5
Az attaséi beszámolóból megtudtuk, hogy Németország az EU össz. vidékfejlesztési összeg 10%-át kapja (8,11 Mrd euró), + 5 Mrd eurót a nemzeti költségvetésből. 2006-ban a német agrárexport 10%-al nőtt (40 Mrd euró). Az import is nőtt, ezért a deficit 5 Mrd euró. A bio élelmiszerek forgalma 17%-al nőtt (5 Mrd euró) az elmúlt évben. termés (Mt) termésátlag (t/ha) búza 20,3 6,6 őszi árpa 8,75 rozs 2,35 kukorica 3,1 A legfontosabb kultúrák 2007-es vetésterületeit az alábbi táblázat tartalmazza vetésterület (Mha) rozs 0,67 repce 1,52 kukorica 1,78 őszi gabona 5,52 A GMO-val kapcsolatban megtudtuk, hogy a német agrárminiszter szerint támogatni kell a kutatását, viszont a kereskedelmi célú felhasználását nem óhajtják, nincs meg a kellő társadalmi támogatottság és a szakma is megosztott a kérdésben. Mint az egyik legfontosabb projekt napjainkban a bioenergia kiemelt fontosságú szerepet játszik az EU valamennyi tagállamában. Németország 2020-ra 20%-os bekeverési arányt tűzött ki célul. Németország hagyományosan a legnagyobb agrárexport-piacunk, 2006-ban is bővülő piacot jelentett a magyar agrárgazdaság számára. Bár az 5,5%-os piacbővülés átlag alatti, de az 536 millió eurós export árbevétel komoly nagyságrend, hiszen a német piac éves agrárexportunk mintegy 15%-át képviseli. Az 5,5%-os piacbővülési mérték 25-30 millió eurós növekményt jelent. Kivitelünk főbb termékei: A teljes német piaci export 13%-át kitevő, összességében 69 millió eurós baromfihús kivitel, a 18 millió eurós zöldségkivitel, a 10 millió eurós (85 ezer tonnás) búzaexport, a 127 ezer tonnás (mintegy 31 millió eurós) repcemag export, a 274 ezer tonnás, mintegy 35 millió eurós kukoricaexport, a 42 millió eurós napraforgómag olaj kivitel, a 26 millió eurós kolbász és téliszalámi kivitel, a 22 millió eurós gyümölcslé kivitel és a 14 millió eurós borexport. 6
A német piacon sok a sajátmárkás termék, emiatt egy-egy magyar exportőr ugyanazt, vagy kismértékben módosított termékét más-más márkanév alatt és csomagolásban több kereskedelmi láncnak is be tudná szállítani. Természetesen az exportőröknek megfelelő jó minőségű, homogén árualap kell, hogy rendelkezésükre álljon, és a szállítási határidőket a legprecízebben be kell tartaniuk. A megfelelő nagyságú piaci mennyiséget viszont csak a közepes nagyságú és nagy cégek tudják biztosítani. Nem feldolgozott mezőgazdasági termékek esetén szóba jöhet még a termelők társulása, mivel ilyen esetben egy szállító kiesése esetén más termelő szállíthatja az exportra szánt árut. Természetesen a homogén minőség ez esetben is elengedhetetlen. A terméktanácsokra, a különböző szakmai szövetségekre is fontos szerep hárulna ezen feladatok koordinálásával, ezt néhányuk már részben el is látja. 7
Pintér Veronika mg. attasé, Peking Kína gazdasági növekedése 11%, ezt az értéket a pekingi kormány 8% körül akarja stabilizálni. A kínai mezőgazdaság részesedése a GDP-ből 12,5%-os, a foglalkozásban viszont 45 %. Az ország GDP-je 2.680 Mrd USD, amivel a 4. helyet tölti be Kína a világ országai között, ám a népességszám miatt az 1 főre jutó GDP-ben már lényegesen rosszabb helyen állnak. A vidéki népesség 757 millió fő, a szegénységi küszöb alatt (akik 1 USD-ból, vagy attól kevesebb összegből élnek naponta) 21 millió fő él. A kínai mezőgazdaság kibocsátása 394,5 Mrd euró, amiből a növénytermesztés 196,1 Mrd euró. Kínában összesen 121 millió ha-on gazdálkodnak. A világ sertés és zöldségtermelésének Kína a felét adja. Gabonatermesztést 105 millió ha-on folytatnak, 497,46 Mt mennyiségben. Kínában a mezőgazdasági termelés növekedésének eszközei a munkaerő, műtrágya (400 kg/ha), öntözés (56 M ha, a vízkészletek 70%-át erre fordítják), valamint az agrártámogatások. Kína hosszú távú gabonaimportra szorul, főleg búzából és kukoricából. 2000 olyan gabonatermelő gazdaság van Kínában, amelyek 5 millió ha-on vagy attól nagyobb területen gazdálkodnak. A gabona export-import csökkent. kukorica 3,1 Mt export búza 0,6 Mt import árpa 2,1 Mt import Az olajos növények importja nőtt, exportjuk csökkent, míg a zöldség és gyümölcs exportja és importja is nőtt. A magyar kivitel: 7,13 millió USD volt 2006-ban, a behozatal 15 millió USD. A kínai agrárpolitikáról szólva az attasé elmondta, hogy a mezőgazdasági adó eltörlésével kíván a kormány a mezőgazdaságból élők jövedelmén emelni. A kormány jövedelem-támogató politikájához olyan intézkedések is tartoznak, mint a jobb vetőmag vásárlására adott támogatás. 2006-ban erre a célra 0,4 Mrd eurót adott a kínai állam. 8