TÁRKI Rt. Lakossági részvétel az információs társadalomban: jelentés az alapozó lakossági felvételről Virtuális-tér Figyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 5. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére 2001. november
A VFR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a TÁRKI Rt. készítette. A kutatás szakmai vezetője a TÁRKI Rt. részéről: Dr. Fábián Zoltán A tanulmányt készítette: Fábián Zoltán, Galácz Anna, Gayer Zoltán, Molnár Zsuzsa, Pillók Péter, Rigler András TÁRKI Rt. www.tarki.hu 1112 Budapest Budaörsi út 45 t: 309 7676, f: 309 7666 2
Tartalom 1. Lakossági részvétel az információs társadalomban: Magyarország 2001 (összefoglalás)... 5 2. A lakossági alapozó adatfelvétel megvalósítása... 12 3. Hozzáférés... 19 3.1. Személyi számítógéppel rendelkező háztartások...19 3.2. Személyi számítógéppel rendelkező személyek...24 3.3. A személyi számítógéppel nem rendelkezőkről...29 3.4. Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében...31 3.5. Otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező személyek...36 3.6. Vezetékes telefon a háztartásokban...38 3.7. A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek...39 3.8. Mobiltelefónia...41 3.9. Bedrótozva: Az IKT eszközök hozzáféréséről...45 4. Az IKT eszközök használata különös tekintettel a számítógép- és internethasználatra... 55 4.1. Számítógép-használatról általában és az otthoni használat...55 4.2. Számítógép-használat az iskolában és a munkahelyen...59 4.3. Internethasználat...62 4.4. Az internet nem használásának okai...65 4.5. Belépési szándék az internetezők táborába...70 4.6. Használati szokások...72 4.7. Munkahelyi használat jellemzői...77 4.8. Elektronikus levelezés...79 4.9. Online vásárlás...84 4.10. Internet-használat és a családi és a személyközi kapcsolatok...88 4.11. Az info-kommunikációs eszközök használati indexe...92 5. Az információs társadalommal kapcsolatos attitűdök... 98 5.1. A technológiai fejlődés megítélése...98 5.2. Az internettel kapcsolatos vélemények...103 5.3. Az Internet és más médiumok...105 5.4. Az internetes tartalmak megbízhatóságának megítélése...107 Mellékletek... 108 1. sz. Melléklet...108 2. sz. Melléklet...129 3. sz. Melléklet...164 3
4
1. Lakossági részvétel az információs társadalomban: Magyarország 2001 (összefoglalás) Hozzáférés vs. használat Háztartások vs. egyének Összes személy vs korcsoportok Színterek: Otthon, munkahely, iskola, stb. Amint a legtöbb IKT eszközökkel kapcsolatos társadalomstatisztikai publikáció kiemeli fontos különbséget tennünk egyfelől a hozzáférés, másfelől pedig a használat dimenziói között. Problémát okozhat a statisztikai gyakorlatban az, ha e kulcsfogalmakat eltérő módon értelmezik. Ugyancsak fontos különbséget tennünk a megfigyelési egységek szerint, amelyek lehetnek háztartások és egyének. A hozzáférést vizsgálhatjuk háztartási és egyéni szinten, de a használatot célszerű mindig az egyének szintjén értelmezni. Az egyének vizsgálatakor pedig vizsgálhatjuk az összes egyént, vagy az egyének bizonyos korcsoportjait, vagy az egyének más szűkebb körét (pld. foglalkoztatottak) A jelen lakossági jelentésben, ha csak külön nem tüntetjük fel, akkor a személyek fogalmába a 14 éves és idősebb magyarországi lakosságot értjük bele. Mind a hozzáférésnek, mind pedig a használatnak különféle színterei lehetnek: otthon, munkahelyen, iskolában, közösségi helyszíneken, stb. 5
A lakossági alapozó vizsgálatunk legfontosabb eredményei a következők: Otthoni ellátottság számítógép A magyarországi háztartások több mint ötödében (22%) található személyi számítógép (PC), ez számszerűen a teljes népességre vetítve azt jelenti, hogy kb. 830 ezer háztartásban találunk legalább egy működő számítógépet. Számítógéppel ellátott háztartásban 2 220 ezer 14 éves és idősebb személy él, s ez a megfelelő korú népesség 27 százalékát jelenti. 25 20 15 A PC-vel rendelkező háztartások aránya, % 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: TÁRKI háztartás vizsgálatok 1992-2000, WIP lakossági alapozó felvétel, 2001.09. Otthoni Internet hozzáférés A háztartások 6 százalékában van Internet elérés Magyarországon, ez számszerűen kb. 220-230 ezer háztartást jelent. A fővárosban az Internet hozzáféréssel rendelkező háztartások aránya több, mint kétszerese az országos átlagnak (13 %). A teljes népesség 8 százaléka, a 14 évesnél idősebb lakosság 7 százaléka él olyan háztartásban, amely rendelkezik internethozzáféréssel. százalék 6 4 Otthoni Internet-hozzáférés a háztartások körében, % 2 0 1998 1999 2000 2001 6
Számítógép-használat általában és otthon A vizsgált népesség 31 százaléka szokott számítógépet használni. A lakosság ötöde (20 %) otthoni felhasználó. A rendszeres otthoni számítógép használók aránya 13 százalék, ők azok, akik legalább heti rendszerességgel használják az otthoni PC-t. Számítógép használat a munkahelyeken és az iskolákban A munkahelyi számítógépet használók aránya a gazdaságilag aktív, foglalkoztatott népességen belül 38 százalék. Az iskolai számítógép-használat széles körben elterjedt a diákok között. A középfokú oktatásban részt vevők 84 százaléka, a felsőfokú oktatásban részt vevőknek pedig 91 százaléka használ számítógépet az oktatási intézményben. A felsőoktatásban részt vevőknek mintegy kétharmada, a középfokú oktatásban részt vevőknek pedig valamivel több, mint a fele használ legalább heti rendszerességgel iskolai számítógépet. Ezen belül a felsőoktatásban a középfokú oktatáshoz képest magasabb arányban fordulnak elő olyanok, akik a naponta vagy majdnem mindennap használnak számítógépet az iskolában. Internethasználat Összességében a vizsgált népesség 17 százaléka szokott bárhol internetet használni (kb. 1.432 ezer fő). Az internethasználat jellemző színtere a munkahely, avagy az iskola (összesen: 13 %). A 14 éves és idősebb személyek 5 százaléka internetezik otthonról is ez az internetezők 30 százalékát jelenti, ami abszolút számban kb. 436 ezer főt jelent. A közkönyvtárakban és egyéb közösségi hozzáférési helyeken internetezők aránya a teljes lakosságon belül 1-1 százalék. Egy kiemelten fontos internethasználó csoport: a diákok A különféle gazdasági-aktivitási kategóriák között az internethasználat elterjedtsége a tanulók között a legmagasabb: az összes diáknak közel háromnegyede internethasználó. Ebben a körben az internetezés legjellemzőbb színhelye az iskola: az összes 7
diák 60 százaléka, az internetező diákok 85 százaléka internetezik az iskolában. Munkahelyi internethasználat A munkahelyükön internetet használók 42 százaléka mindennap igénybe veszi az internetet a munkájával kapcsolatos levelezésre, míg a mindennapos személyes levelezésre 17 százalék. 25 százalék használja munkával kapcsolatos böngészésre napi rendszerességgel, 16 százalék magáncélú böngészésre. A kérdezettek háromnegyede szerint munkáltatójuk egyáltalán nem ellenőrzi a munkahelyi elektronikus levelezésüket, és kétharmaduk szerint az e-mailen kívüli internetezést sem. A munka hatékonyságával kapcsolatban a kérdezettek fele azt gondolja, hogy hatékonyabbá vált, amióta a munkahelyen elérhető az internet. A másik fele döntő részben nem tapasztalt számottevő változást, és mindössze 3 százalék érzékeli úgy, hogy az internet bevezetése óta romlott a munka hatékonysága. Online vásárlás Az internetezők 6 %-a (kb. 86 ezer fő) vásárolt valaha online, az Interneten keresztül. (Ez az arány az USA-ban 2000-ben már meghaladta az 50 százalékot.) Magyarországon a legalább havonta online vásárlók aránya a hálózatot használók között 1,6 százalék. Az online vásárlók 40 százaléka egyáltalán nem érzi biztonságban bankkártyája adatait az interneten keresztüli vásárláskor, és csak egynegyedük merné teljes biztonsággal használni a kártyáját. A felmérés adatai szerint az online vásárlóközönség nagyobbik része utánvéttel vagy egyéb módon fizet, és csupán egyötödük használja a bankkártyáját. Vezetékes telefon hozzáférés A magyarországi háztartások 75 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, vagyis kb. 2.866 ezer háztartás. Arányaiban az ellátottság a személyek körében is hasonló mértékű: a 14 éves és idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon 8
Mobiltelefon hozzáférés Saját használatú mobiltelefonnal a vizsgált népesség kétötöde (40 %) rendelkezik, ez kb. 3.275 ezer 14 éves és idősebb személyt jelent. Az esetek 4 százalékában egy személy egynél több előfizetéssel is rendelkezik. A háztartások mobil penetrációja 48 százalék, tehát kb. 1.823 ezer háztartásban található legalább egy mobilkészülék. Az IKT eszközök hozzáféréséről Az IKT eszközökhöz való hozzáférést összesítő százfokú index átlaga a háztartások körében 44 pont volt 2001 őszén, ami a tavaszi adatokhoz képest 4 pontos növekedést jelent. Az IKT hozzáférést meghatározó társadalmi-demográfiai tényezők közül kiemelkedik kettő: az iskolázottság és a háztartás mérete. A nagyobb létszámú családok, háztartások IKT hozzáférési struktúrája jobb, és az iskolázottabb személyek ellátottsága nagyobb arányú, mint a kevésbé iskolázottaké. Fontos továbbá a háztartások vagyoni-jövedelmi helyzete és az életkori tényezők szerepe. Az IKT eszközök használatáról Az IKT eszközök használatát összesítő index átlaga a személyek körében 17 pont volt 2001 őszén. A használatot legerőteljesebben befolyásoló tényező az életkor. A fiatalabbak intenzívebben használják az IKT eszközöket, mint az idősebbek. A használat tekintetében is fontos az iskolai végzettség ösztönző hatása, valamint a lakóhely urbanizáltsága és a háztartás jövedelmi helyzete. Az információs társadalommal kapcsolatos attitűdök A magyar társadalom zöme pozitívan gondolkodik arról, hogy a info-kommunikációs technológiai fejlődés hogyan hat a világunkra. Még inkább igaz ez az Internet felhasználóira. Elmondható, hogy a magyar lakosság e tekintetben optimistább, mint az Egyesült Államok lakói. A felhasználók 52 százaléka fontosnak vagy nagyon fontosnak tartja az Internetet mint információ forrást. Az internetezők 9
Az internethasználat gátló tényezői esetében ez az arány megközelíti a televízió megítélését, és fontossági sorrendben megelőzi a rádiót. Az Internet szórakoztatási funkcióját kevésbé ítélik fontosnak (37 %), mint az információs csatorna funkcióját a felhasználók. Mind az amerikai, mind a magyar felhasználók zöme (55-58%) általában megbízhatónak tartja az Interneten található információkat. Magyarországon a leggyakoribb ok arra, hogy valaki nem használja az internetet az, hogy nem rendelkezik a kapcsolathoz szükséges számítógéppel. Második leggyakoribb ok az érdeklődés hiánya, harmadik pedig az internetezés költsége. Jelentős arányban említették a nem használók a kompetencia hiányát. Miért nem használja az internetet? Az egyes okokat említők aránya, % nincs PC-je 44,1 nem érdekli 37,3 túl drága 21,7 nem ért hozzá 15,6 fél tőle 3,4 lassú a gépe 1,1 nem való a gyereknek 0,3 adatvédelem miatt 0,3 kapcsolatteremtés 0,2 pornográf anyagok miatt 0,1 vírusok miatt 0,1 túl lassú a hálózat 0,1 A számítógép hiánya miatt nem internetezők nagy hányada (45 %) semmiképpen sem vásárolna számítógépet, 12 százalékuknak viszont van konkrét vásárlási szándéka. A fennmaradó 43 százalék nem tervez vásárlást, de fontolóra vennék a jelenlegi lényegesen alacsonyabb (kb. 63 ezer Ft) árszinten. Belépési szándékok Az internetet nem használók 8 százaléka valószínűnek, 2 százaléka nagyon valószínűnek tartja, hogy a következő 12 hónapban rendszeres felhasználóvá válik. 10
Nemzetközi kitekintés Magyarország az internethasználat, különösen az otthoni internethasználat vonatkozásában tetemes mértékben elmaradt a gazdaságilag fejlett országok átlagos szintjétől. Személyek bárhol használják Személyek otthon használják Személyek otthoni hozzáféréssel Háztartások Internet hozzáféréssel 5 6 7 17 36 42 44 47 százalék USA 2000* USA 1998* Magyarország 2001** 0 10 20 30 40 50 Megjegyzések: A személyek esetében a korhatár * 3 éves és idősebbek, illetve ** 14éves és idősebbek. Forrás: Falling through the Net: Toward Digital Inclusion, US Department of Commerce, October 1 2000). Magyaro. 2001 Törökország Olaszország Ausztria 9 17 18 29 Az Internet használók %-os aránya* Egyesült Kir. 45 USA 47 Ausztrália 47 Kanada 53 Finnország 54 Dánia 2001 62 Svédország 68 0 20 40 60 80 *Forrás: OECD STIS, WIP 1 Idézi: OECD Science, Technology and Industry Scoreboard (STIS) 2001: Towards a knowledge-based economy. 11
2. A lakossági alapozó adatfelvétel megvalósítása WIP logó A World Internet Projekt (WIP) tudományos igényű, nemzetközi összehasonlító, longitudinális panel vizsgálat az Internet használatának elterjedéséről és annak társadalmi, társadalomlélektani hatásairól). A VTR monitoring kutatásban a TÁRKI Rt. a World Internet Projekt lakossági mintáján végezte el az alapozó vizsgálatot. A WIP kutatáshoz eddig az Egyesült Államok, Szingapúr, Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Olaszország, Kína, Tajvan, Ausztrália, Japán valamint Magyarország csatlakoztak. A vizsgálat célja 10 esztendőn keresztül kérdőíves adatfelvétellel évről-évre nyomon követni (1.) az internet-használat terjedésének dinamikáját, (2.) feltérképezni a használat társadalmi és társadalomlélektani hatásait, valamint (3.) feltárni az Internet használatát serkentő illetve gátló társadalmi-, gazdasági és pszichológiai okokat. Magyarországon első ízben 2001. szeptemberében került sor adatfelvételre. A kutatás nemzetközi adatai a jelen tanulmány elkészítése idején csak korlátozottan voltak hozzáférhetők. WIP módszertani előkészítő vizsgálatok A magyarországi kutatás előkészítéseként több módszertani előtanulmány és pilot study készült. Ilyen volt a TÁRKI Rt. Magyar Háztartás Monitor vizsgálatának IKT blokkja 2, valamint az Omnibusz vizsgálatsorozat két hulláma. Ennek keretében IKT hozzáférési és használati indexek készültek el, valamint megszületett a WIP megvalósítási tanulmánya. Országos adatfelvétel 2001 szeptemberében: Válaszolók száma (N=) 5032 fő Az országos adatfelvételre 2001 szeptemberében került sor. Ennek során 5032 14 éves és idősebb magyarországi lakossal készült személyes (face-to-face) interjú. 2 Nem volt része a VTR Monitoring kutatásnak, de eredményeit beépítettük az előkészítő-módszertani vizsgálatunkba. (Lásd TÁRKI Rt. 2001. IKT Hozzáférési és Használati Indexek - Információs Társadalom Monitoring tanulmányok No. 1.) 12
Mintavételi eljárás: Kétlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi minta Az alapozó kutatásunk mintája valószínűségi minta, ami többlépcsős, arányosan rétegzett kiválasztással készült. Az első lépcsőben településeket választottunk, a másodikban az adott településről egyszerű véletlen mintavétellel a kérdezendő személyeket. Csökkenő mintás eljárás A vizsgálat csökkenő mintás eljárással készült, így a kiesett címek helyére a kérdezőbiztosoknak nem kellett pótcímeket meghatározni. A mintába összesen 5032 személy került. Település nagysága és földrajzi régió szerinti rétegzés az első lépcsőben, másodikban a személyek kiválasztása A kiválasztás első lépcsőjében 9 településréteget készítettünk, ezekből a rétegekből régiónként véletlen eljárással választottuk ki a mintába kerülő településeket. A második lépcsőben az egyes településrétegek lakosságaránya szerint meghatároztuk az adott rétegből a mintába kerülő személyek számát, majd az adott településrétegből kiválasztott települések lakosságának arányában határoztuk meg az adott településről mintába kerülő személyek számát. Így minden állandó lakcímmel rendelkező felnőtt lakos azonos valószínűséggel kerülhetett be a mintába. A konkrét személyek nevét, címét a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adataiból egyszerű véletlen kiválasztással kaptuk meg. 160 településen zajlott a terepmunka A terepmunka 2001. augusztus 30 és szeptember 19 között zajlott. 160 településen 269 kérdezőbiztos dolgozott. A vizsgálat folyamán két kérdőív lekérdezésére került sor. Az ún. alapkérdőív hossza átlagosan 36 perc, az ún. Internet kérdőívé pedig 15 perc volt. A számítógépes utómunkák október 5-én zárultak le. 13
58 százalékos válaszadási arány A kiinduló mintában 8679 személy szerepelt. A válaszadási arány 58 százalékos volt, ami megfelel a személyes kérdezésen alapuló vizsgálatok hasonló mutatóinak. A kérdezőbiztosoknak minden esetben háromszor kellett (három különböző napszakban) felkeresniük a mintában szereplőket, mielőtt sikertelennek nyilvánították az interjúkísérletet. A megkeresés sikeressége lényegében a települések nagyságával fordítottan arányos volt, azaz a nagyobb, urbanizáltabb településeken kevésbé jártak sikerrel a kérdezőbiztosok. Budapesten gyakorlatilag tíz mintába került személy közül csak négyen, a községekben pedig heten válaszoltak a kérdőíveinkre. Regionálisan is nagymértékben különböző válaszadási arányok mutatkoztak: a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régióban 45, a dél-alföldi régióban pedig 71 százalékos találati arányunk volt. Válaszadási arány régiónként, % Illeszkedés vizsgálat Az elkészült minta adatain illeszkedés vizsgálatot végeztünk. Azt vizsgáltuk, hogy a KSH továbbvezetett Mikrocenzus vizsgálatához képest mennyiben tér el a minta életkor, iskolai végzettség, nem és településtípus szerint. (A számítások részleteit lásd a WIP adatfelvétel dokumentumkötetében.) 14
Súlyozás egyéni és háztartás szinten A fenti négy dimenzió (kor, iskola, nem, település) mentén az eltéréseket utólagos súlyozással matematikai eljárással korrigáltuk. Ezzel az eljárással biztosítottuk azt, hogy mintánk a 14 éves és idősebb magyarországi lakosságot megfelelőképpen reprezentálja. Megvizsgáltuk azt is, hogy a mintába került személyek háztartási adatai miképpen térnek el a KSH által számított adatoktól a háztartások mérete szerint. Figyelembe véve ezen túl a települési megoszlásokat, háztartás súlyokat hoztunk létre. A súlyozott adatbázisunk 5032 esete a fenti szempontok szerint 8.282.114 14 éves és idősebb személyt, illetve 3.820.876 magyarországi háztartást reprezentál. A következőkben a minta megoszlását mutatjuk be némely kiemelt szocio-demográfiai jellemző alapján. A háztartások megoszlása a lakóhely település típusa szerint, % háztartások % Budapest 19,8% megyeszékhely 18,3% község 34,8% város 27,2% 15
A háztartások megoszlása méretük szerint, % 4 fős 17,1% 5+ fős 8,3% 1 fős 26,2% 3 fős 19,9% 2 fős 28,4% A háztartások megoszlása a lakóhely földrajzi régiója szerint, % Dél-Alföld Észak-Alföld Észak-Magyaro. Dél-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Közép-Magyaro. 15,5 14,5 13,1 10,2 9,1 8,9 28,7 0 5 10 15 20 25 30 háztartások % A személyek megoszlása iskolai végzettség szerint érettségi 26% felsőfokú 11% max. 8 általános 36% szakmunkás 27% 16
A minta korfája: %-os összetétel korcsoport és nő férfi nem szerint korcsoportok 14,5 9,1 8,5 7,5 60+ éves 50-59 éves 9,0 8,6 40-49 éves 7,8 8,1 30-39 éves 10,6 10,9 18-29 éves 2,6 2,8 százalék 14-17 éves A minta gazdasági aktivitási fája : gazdasági aktivitás és nem szerinti nő férfi összetétel (%) 0,8 6,7 egyéb inaktív gazdasági aktivitási kategóriák 18,8 4,9 2,2 1,8 2,9 4,9 10,6 9,0 tanuló munkanélküli nyugdíjas alkalmi munkás önálló vállalkozó százalék 18,3 21,1 alkalmazott -30-20 -10 0 10 20 30 17
A foglalkoztatottak foglalkozási összetétele: 2 4 mezőgazd-i fizikai segédmunkás 14 betanitott munkás 32 szakmunkás 1 2 egyéni gazda iparos 8 kereskedő-szolgált. 1 szellemi szabadfog. 18 egyeb szellemi 3 10 beosztott értelmiségi alsó vezető 3 2 N=2286 közép vezető felső vezető 0 10 20 30 a gazdaságilag aktívak megoszlása (%) 18
3. Hozzáférés 3.1. Személyi számítógéppel rendelkező háztartások Működő PC a háztartások 22 százalék-ában van. Legalább egy személyi számítógép a magyarországi háztartások kevéssel több, mint ötödében (22 %) található. Megjegyzendő, hogy a háztartások 3 százalékában egynél több személyi számítógép is található. (3.1. sz. ábra) Hány számítógépük van? A háztartások számítógéppel való ellátottsága (%) 3.1. sz. ábra 19% 3% Nincs Egy 78% Kettő vagy több Időbeli trend: 1992-2001 Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=5020. Az utóbbi években a számítógéppel rendelkezők aránya dinamikusan nőtt. 2000 tavaszához képest 5 százalékkal több háztartásban található PC 2001 őszén. (1. Melléklet 1.2. sz. táblázat, 3.2. sz. ábra) 25 20 15 A PC-vel rendelkező háztartások aránya, % 3.2. sz. ábra 10 5 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Forrás: TÁRKI háztartás vizsgálatok 1992-2000, WIP lakossági alapozó felvétel, 2001.09. Megjegyzendő, hogy 2001. április-májusában a PC penetráció még 19 százalékos volt a TÁRKI Háztartás Monitor vizsgálatában. 19
Regionális különbségek A személyi számítógéppel való ellátottságát régiónként vizsgálva kitűnik, hogy az országos átlagot (22%) egyedül a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió és a Nyugat-Dunántúl haladja meg. Az előbbiben a háztartások közel egyharmadában (30%), az utóbbiban közel negyedében (24%) található személyi számítógép. A legalacsonyabb a számítógéppel rendelkező háztartások aránya a dél-alföldi régióban, nem éri el a 15 százalékot, de hasonlóképpen alacsony mutatók jellemzőek az Észak- Magyarországi (17%) illetve az észak-alföldi (16%) régiókra is. (3.3. sz. ábra) 3.3. sz. ábra A személyi számítógéppel rendelkező háztartások aránya régiónként, % Település mérete és típusa szerinti különb-ségek: A PC-vel való ellátottság aránya a települések méretével egyenes arányban nő. A legkisebb lélekszámú településeken alig minden tizedik háztartásban (11%) található számítógép. A községekben átlagosan 15 százalék az ellátottság, a fővárosban viszont a háztartások közel harmada rendelkezik számítógéppel. 20
Háztartásméret: a négy-fős családok közel felében (45%) van PC. Ha a személyi számítógéppel rendelkező háztartások nagyságát vizsgáljuk látható, hogy a háztartás nagyságával arányosan nő a személyi számítógéppel rendelkező háztartások aránya az öt fő alatti háztartások esetében. Amíg a négyfős háztartások több, mint kétötöde (45%) rendelkezik számítógéppel, csak minden huszadik egyfős háztartásban található PC (5%). A négy főnél népesebb háztartások esetében a számítógéppel rendelkezők aránya alacsonyabb a négyfős háztartásokhoz képest, azonban még ebben a kategóriában is átlag feletti a rendelkezők aránya. (1. Melléklet 1.1. táblázat és 3.4. sz. ábra). 3.4. sz. ábra A háztartások méret szerinti megoszlása és a számítógéppel rendelkezők aránya méret szerint % rendelkezik PC-vel % a mintában 40 20 0 egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős A háztartások összjövedelme szerint: Az alsó (2%) és a felső jövedelmi ötöd (47%) között több mint hússzoros különbség van az ellátottságban A háztartási összjövedelem szerint vizsgálva jól látható az, hogy minél magasabb egy háztartás összes befolyó jövedelme, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rendelkezik személyi számítógéppel. Ha sorba rendezzük a háztartásokat összjövedelmük szerint és öt egyenlő nagyságú csoportot (jövedelmi kvintilist vagy ötödöt) hozunk létre, akkor az tapasztalható, hogy a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozó háztartások 2 százalékában található PC. 21
Ezzel szemben a legfelső ötödbe tartozó háztartások 47 százaléka rendelkezik személyi számítógéppel (1. Melléklet 1.1. táblázat). Az összjövedelem alakulása a háztartások esetében összefügg azonban a háztartás nagyságával, tehát az egyszemélyes háztartásoknak alacsony az összjövedelmük, a több keresős azaz több személyes háztartások esetében pedig nagyobb az összes befolyó jövedelem. Tehát hogy kiszűrjük az imént említett hatást, vizsgálnunk kell az egy főre eső jövedelmek szerint is a háztartások személyi számítógép ellátottságát. Egy főre jutó jövedelem szerint: a felső jövedelmi ötöd ellátottsága kb. kétszerese az alacsonyabb jövedelmi ötödökénél A háztartáson belül az egy főre jutó jövedelem szerint nem egyenes arányú az összefüggés a jövedelem és a személyi számítógéppel való ellátottság között. Az első négy jövedelmi kvintilisben 14-18 százalékos hozzáférési arányokat találunk, viszont a legfelső ötöd ellátottsági mutatója 28 százalék. (4. sz. ábra) Az alapvető különbség tehát a legtöbb jövedelemmel rendelkező felső 20 százalékba tartozó háztartások és az átlag alatti ellátottsággal jellemezhető alacsonyabb jövedelmű 80 százalék között húzódik. (1. Melléklet 1.1. táblázat és 3.5. sz. ábra) Megjegyzendő, hogy a háztartásuk jövedelmét eltitkolók között kiemelkedően magas (egy főre jutó jövedelmek esetében: 38 %) a PC-vel rendelkezők aránya. 22
3.5. sz. ábra A számítógéppel rendelkező háztartások aránya jövedelmi ötödök szerint Háztartás összes jövedelme Háztartás egy főre jutó jövedelme átlag: 22 % 40 20 0 alsó ötöd 2. ötöd 3. ötöd 4. ötöd felső ötöd Tartós fogyasztási cikkek: Elmondhatjuk, hogy minél több tartós fogyasztási cikkel rendelkezik a háztartás, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rendelkezik személyi számítógéppel. A tartós fogyasztási cikkek közül a DVDvel rendelkezők között legmagasabb (57%) a számítógéppel rendelkezők aránya (1. Melléklet 1.1. táblázat). 23
3.2. Személyi számítógéppel rendelkező személyek Otthoni számítógép penetráció a 14 éves és idősebb személyek körében A 14 éves és idősebb lakosság 27 százaléka él számítógéppel felszerelt háztartásban, ezen belül 3 százalék esetében egynél több számítógép is található a családoknál. A háztartások esetében tapasztalt penetrációs arány a személyek esetében magasabb, mert mint bemutattuk a számítógéppel rendelkező háztartások körében az átlagos háztartásnagyság nagyobb, mint a nem rendelkezők körében. (3.6. sz. ábra) 3.6. sz. ábra Hány számítógépük van a háztartásban? A személyek megoszlása (%) Nincs Egy Kettő vagy több Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=5031. Kézi számítógép (Palmtop, PDA) penetráció: 2 % Nemek szerinti megoszlás Megemlítendő, hogy a vizsgált népességben a kézi számítógép (Palmtop, PDA) penetráció 2 százalék. A palmtop tulajdonosoknak minden esetben már van otthon saját személyi számítógépe, tehát csak második készülékként használják palmtopjukat. A válaszolók között a személyi számítógéppel rendelkezők között nagyobb arányban találunk férfiakat, mint nőket. A férfiak 30%-a rendelkezik személyi számítógéppel, a nők között az arány 23% (1. Melléklet 1.3. táblázat). 24
Iskolai végzettség szerinti megoszlás Jelentős különbségeket tapasztalhatunk az egyének iskolai végzettsége szerint. Az alapfokú és a szakmunkás végzettségű személyek átlag alatti PC penetrációval jellemezhetők: azaz nagyobb valószínűséggel olyan háztarásban élnek, amely nem rendelkezik hozzáféréssel. (3.7. sz. ábra) 3.7. sz. ábra felsőfokú 58 érettségi 39 szakmunkás max. 8 általános 14 19 Átlag: 27 % 0 10 20 30 40 50 60 Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N 5020 Megfigyelhető az is, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők szignifikánsan magasabb ellátottsággal jellemezhetők, mint a középfokú végzettségűek. (1. Melléklet 1.3. táblázat) Korcsoportok: 8 A 14-59 éves korosztály harmada számítógéppel fel-szerelt háztartásban él. 8 A fiatalkorúak ellátottsági mutatója kimagasló (52%). 8 A 60 évesnél idősebbek körében a számítógép penetráció mindössze 6 százalék. A 14-59 éves korosztály harmada számítógéppel felszerelt háztartásban él. A személyi számítógéppel rendelkező háztartásokban élők átlagos életkora (37 év) kereken tíz évvel alacsonyabb, mint azoké (47 év), akiknek nincs az otthonában számítógép. A 14-17 évesek korcsoportjában a legmagasabb a háztartások ellátottsági mutatója (52%). Ezt a korcsoportot követi a 40-49 éveseké (39%), akik jellemzően előbbi csoport szülőinek generációja.az 50-59 évesek körében a személyi számítógéppel rendelkezők aránya kismértékben átlag alatti (24%). A 60 évnél idősebbek között azonban a számítógéppel való ellátottság mindössze 6 százalék. (3.8. sz. ábra) 25
3.8. sz. ábra Az otthoni PC-vel rendelkezők aránya az egyes korcsoportokban és a korcsoportok aránya a népességben (százalék) átlag % otthoni PCvel % a mintában 40 20 14-17 éves 18-29 30-39 40-49 50-59 60 vagy idősebb 0 Gazdasági aktivitás A foglalkoztatottak (alkalmazottak, önálló vállalkozók) és a tanulók átlag feletti otthoni számítógép penetrációval jellemezhetők. (1. Melléklet 1.3. táblázat) Különösen igaz ez a vállalkozókra és a tanulókra, akiknek az ellátottsági mutatója 50 százalék feletti. A munkavilágába be nem kapcsolódottak (munkanélküliek, egyéb inaktívak) a rendszertelenül bekapcsolódók (alkalmi munkások), illetve a munka világából már kilépettek (nyugdíjasok) mutatói viszont mélyen az átlag alattiak, nem érik el a 20 százalékot. A munkaerő-piaci és az oktatási rendszerben való részvétel szerepe tehát nagy a családok ellátottságának magyarázatában. Természetesen az oksági viszonyok az ellátottság és a munkaerőpiaci integráció között többirányú, a számítógép egyszerre munkaeszköz is lehet, másfelől pedig fogyasztási cikk, melynek megszerzéséhez olyan szintű anyagi források szükségesek, melyek a munkaerőpiacon szerezhetők meg. 26
Foglalkozás szerint: jelentős különbségek vannak a fizikai és a szellemi munkát végzők között az ellátottsági mutatókban Ha a gazdaságilag aktív, foglalkoztatott népesség körében a foglalkozási szerkezet oldaláról vizsgáljuk az otthoni számítógép elterjedtségét, akkor a fizikai és a szellemi dolgozók közötti éles különbség domborodik ki, másfelől pedig az iskolai végzettség hatása szűrődik át. (1. Melléklet 1.3. táblázat) A szellemi szabadfoglalkozásúak között találhatók legnagyobb arányban (78%) olyanok, akik otthoni hozzáféréssel rendelkeznek. A beosztott értelmiségiek, a felső és középszintű vezetők mutatói 60-70 százalék közöttiek. A kereskedő-szolgáltató vállalkozók és az egyéb (nem felsőfokú végzettségű) szellemi foglalkozásúak 47-50 százalék körüli, a foglalkoztatottak átlagát (37%) meghaladó otthoni PC hozzáférésével szemben, a szakmunkások, az önálló iparosok és az alsó vezetők (közvetlen termelésirányítók) mutatói már átlag alattiak (30-34%). A szakképzetlen fizikai munkát végzők és az egyéni gazdák háztartásai 6-23 százalék közötti mutatókkal jellemezhetők. Személyes jövedelem A személyes jövedelmeket vizsgálva kitűnik, hogy az alsó három jövedelmi ötödbe tartozó személyek esetében átlag alatti, a negyedik kvintilisben átlagos, a felsőben pedig az átlagot magasan meghaladó arányban találhatunk a háztartásokban személyi számítógépet. (1. Melléklet 1.3-1.4. táblázat) A PC-vel rendelkező háztartásokban élők személyes jövedelme (63.647 Ft) több, mint 50 százalékkal meghaladja azok jövedelmét (40.775 Ft), akiknek nincs otthoni számítógépük. (3.9. sz. ábra) 27
3.9. sz. ábra Az otthoni PC-k aránya a jövedelmi csoportokban (százalék) és a csoportok átlagjövedelme (forint) 120 000 forint százalék 50 100 000 van PC átlagjövedelem 40 80 000 60 000 40 000 20 000 nincs PC átlagjövedelem % otthoni PC 30 20 10 - alsó 2. 3. 4. felső személyes jövedelmi kvintilisek 0 Etnikum: a cigány lakosság 5 százaléka él számítógépes háztartás-ban. A roma lakosság társadalmi hátrányai az otthoni számítógép hozzáférés kapcsán is kiütköznek. A kérdező biztosok által cigánynak minősített megkérdezetteknek csupán 5 százaléka él PC-vel ellátott háztartásban, szemben a nem-cigány többség 28 százalékával. (3.10. ábra) 3.10. sz. ábra Van PC Nincs PC A PC-vel rendelkezők és nem rendelkezők megoszlása etnikum szerint "nem-cigány" 28 72 "cigány" 5 95 0% 25% 50% 75% 100% Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=4916. 28
3.3. A személyi számítógéppel nem rendelkezőkről A háztartások 6 százalékában volt valaha számítógép A háztartások közel 6 százalékában (kb. 214 ezer háztartás) volt valaha számítógép, jelenleg azonban nincs, mert már elavult, elromlott és/vagy túl drágának tartják egy újabb beszerzését. Miért nincs számító-gépük? A két leggyakoribb ok a motiválatlanság és az árérzékenység Nincs szükség rá (51%) Túl drága (45 %) A kérdőívünkben szerepelt egy nyitott kérdés arra vonatkozóan, hogy miért nincs PC-jük. A válaszokat 12 kategóriába soroltuk be. A megkérdezett személyek többsége szubjektív okokkal, leggyakrabban a motiváció hiányával magyarázza azt, hogy nincs otthoni számítógépük: nincs szükség rá (51%) és nem érdekli (12%). Számottevő (6 %) azok aránya is, akik szerint túl bonyolult a számítógép. (1. Melléklet 1.5. táblázat) A másik leggyakoribb ok a számítógépek ára, ami túl drága (45%). A nincs szüksége rá választ adók fele nyugdíjas, alacsony iskolai végzettségű 45 százalékuk legfeljebb nyolc általánost végzett. Háromnegyed részük gyakorlatilag semmiképpen sem vásárolna PC-t az ártól függetlenül. Az ár-érzékenyek 41 százaléka alkalmazott, szakmunkás végzettségű (33%), vagy érettségizett (20%) és családjuk egy főre jutó jövedelme (27.816 Ft) mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a minta átlagnál (34.109 Ft), de még a PC-vel nem rendelkezők jövedelméhez képest is alacsonyabb. Ha befolyásolhatnák a számítógépek árát, akkor átlagosan 50-60 ezer forintért már vásárolnának számítógépet, sőt jelentős hányaduk (14 %) tervezi is, hogy a következő 12 hónapban vásárolni fognak. Vásárlási szándékok: A háztartások 6 százaléka tervezi PC vásárlását A számítógéppel nem rendelkező háztartások közel 8 százaléka ez az összes háztartás 6 százalékával egyenlő - jelezte, hogy a következő 12 hónap folyamán terveznek számítógép-vásárlást. Figyelembe véve, hogy az összes magyarországi háztartás 78 százalékában (kb. 2.992 ezer háztartásban) jelenleg nincs PC, akkor 29
a vásárlást tervező háztartások száma kb. 227 ezerre tehető. Ezek a háztartások átlagosan 90-100 ezer forintot szánnak a gép beszerzésére. Ha a jelzett vásárlási szándékok maradéktalanul valóra válnának, akkor egy év múlva a háztartások 27-28 százalékában lesz számítógép. Ezek az adatok arra utalnak, hogy a PC penetráció utóbbi növekedési dinamikája előreláthatólag nem törik meg. (3.11. ábra) 3.11. sz. ábra A számítógéppel rendelkező háztartások arányának előrejelzése* 30 25 20 Van PC Expon. (trend) 27,5 15 10 5 0 R 2 = 0,98 1998 1999 2000 2001 2002* * Megjegyzés: Az előrejelzés a vásárlási szándékok, valamint az 1998-2001 között megfigyelt adatok exponenciális trend-számításán alapul. 30
3.4. Otthoni internet-hozzáférés a háztartások körében A háztartások 6 százaléka rendelkezik otthoni interneteléréssel A háztartások 6 százaléka rendelkezik otthoni interneteléréssel. A 2000. tavaszi bázishoz képest ez 50 százalékos bővülést jelent. (1. Melléklet 1.6. táblázat és 3.12. sz. ábra) 3.12. sz. ábra százalék 6 4 Otthoni Internet-hozzáférés a háztartások körében, % 2 0 1998 1999 2000 2001 Forrás: TÁRKI Háztartás vizsgálatok, WIP lakossági alapozó felvétel Regionális és település típus szerinti különb-ségek: Előnyben a nagyvárosok, különösen a főváros Az otthoni internetelérés szempontjából kiemelkedik a fővárost is magába foglaló közép-magyarországi régió helyzete, amelynek mutatója az országos átlag kétszerese. Átlagot meghaladó helyzetben van a nyugat-dunántúli régió, átlagos pozíciójú a Dél-Dunántúl, a kelet-magyarországi térségek azonban az átlagtól elmaradnak. A központi régió előnyös helyzete abból fakad, hogy a fővárosban az otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező háztatások aránya 13 százalék. A városok az országos átlag körüli mutatóval (5-7%), a községek pedig átlag alattival (2%) jellemezhetők. A nagyobb lélekszámú településeken magasabb arányban találhatók otthoni hálózati eléréssel rendelkező háztartások. Az országos átlagnál jobb helyzetben azonban csak a 100 ezer főnél népesebb nagyvárosok (9%) vannak a már említett Budapesten kívül. (1. Melléklet 1.6. táblázat és 3.13. sz. ábra) 31
3.13. sz. ábra Háztartás nagysága szerint: Előnyben a népesebb háztartások Az otthoni internetelérés és a háztartások méretének összefüggése hasonló, mint amit a PC penetráció esetében láttunk. A népesebb háztartások helyzete kedvezőbb, mint az 1-2 fős háztartásoké. Különösen igaz ez a négyfős családokra, akiknek 13 százaléka rendelkezik otthoni internet-hozzáféréssel. (3.14. sz. ábra) 3.14. sz. ábra A háztartások létszám szerinti megoszlása és az otthoni internettel rendelkezők aránya létszám szerint (%) % otthoni Internet 14 12 10 8 6 4 2 0 2 4 % otthoni Internet % a mintában 8 egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős 13 % a mintában 30 7 25 20 15 10 5 0 32
A háztartás méret szerinti különbségek akkor is fennállnak, ha település típus szerinti bontásban vizsgáljuk. A legmagasabb ellátottsági mutatóval (27 %) a fővárosi négyfős háztartásoknak rendelkeznek. (3.15. ábra) 3.15. ábra Az otthoni internetelérés aránya településtípus és háztartás méret szerint (százalék) % otthoni internet-hozzáféréssel község város megyeszékhely Budapest egyfős - 0,6 2,0 4,4 kétfős 0,2 1,9 4,3 12,0 háromfős 2,4 5,2 11,3 18,1 négyfős 7,3 12,5 14,5 27,1 5+ fős 2,0 6,7 12,7 24,0 30 25 20 15 10 5 0 egyfős kétfős háromfős négyfős 5+ fős község város megyeszékhely Budapest Háztartás összjövedelme Feltehetően a háztartás létszámmal való összefüggés mögött a háztartások összetételének hatása mutatkozik meg, azaz a gazdaságilag aktív, gyermekes háztartások hozzáférési mutatója magasabb, mint az inaktív egy- vagy kétfős nyugdíjasból, avagy a még gyermektelen fiatal párok mutatói. Az internet-hozzáférési arányok szoros összefüggésben állnak a háztartások összjövedelmével: a legalsó jövedelmi ötödben 0 százalékos hozzáférési arányt találhatunk, míg a legfelső kvintilisben 17 százalék a háztartások hozzáférési aránya. 33
Nemzetközi összehasonlítás: Ha a háztartásokat nem öt, hanem négy egyenlő nagyságú csoportra osztjuk úgy, hogy előzetesen a háztartásokat összes jövedelmük nagysága szerint rendeztük, akkor lehetőségünk van a magyar adatokat összevetni más országok hasonló adataival. Az első csoportba (alsó kvartilisba) a legkevesebb jövedelemmel rendelkező népesség-negyed tartozik, a negyedik, legfelső csoportba pedig a legtöbb jövedelműek. Az OECD IKT adatbázisa alapján kitűnik, hogy a háztartások internet-hozzáférése a vizsgált országokban mindenhol összefüggésben áll a háztartások jövedelmi helyzetével, azaz a magasabb jövedelmű családok körében magasabb az otthoni internet-hozzáférés aránya. Mindeközben jelentős különbségek mutatkoznak az átlagos otthoni internet-hozzáférési mutatókban is. (3.16. sz. ábra) Vannak országok, ahol a jövedelmi helyzet és az otthoni internet közötti összefüggés szorosabb: az átlagtól a szegényebbek és a gazdagabbak is egyaránt eltérnek (pld. USA, Ausztrália). Más országokban azonban az átlag közelebb van a legjobb jövedelmű helyzetűekéhez tehát az adatok szórása a szegények lemaradásából fakad (pld. Dánia). Hollandiában viszont az átlag az alsó kvartilishoz közelít, tehát a magas jövedelműek előnye világlik ki. Mind Hollandia, mind pedig Dánia esetében lazább a kapcsolat a jövedelmi helyzet és az internet ellátottság között, mint az Európán kívüli angolszász országokban. (Ez utóbbiakban eleve nagyobb jövedelmi egyenlőtlenségek jellemzőek, mint a nyugat-európai és kiváltképpen a skandináv országokra, és nem feledhető az sem, hogy a távközlési politikákban is jelentős különbségek vannak.) Az adatokból az is kitűnik, hogy az otthoni internet-mutatók tekintetében Magyarország lemaradása jelentős a fejlettebb OECD országokhoz képest. A jövedelmi egyenlőtlenségek hatása viszont kimagasló. Háztartási jövedelmi egyenlőtlenségek és az 3.16. sz. ábra 34
otthoni internet-hozzá-férés néhány OECD országban és Magyar-országon Az otthoni internet-hozzáférés és jövedelmi egyenlőtlenségek, OECD adatok és Magyarország (háztartások százaléka)* 100 80 Felső kvartilis 60 Alsó kvartilis 40 20 0 Háztartások internet hozzáférése (átlag) USA Finnország Ausztrália Kanada Hollandia Egyesült Királyság Törökország Dánia * Megjegyzés: vö. 1. Melléklet 1.8. sz. táblázat. Magyarország Forrás: OECD, ICT database, 2001. Július, Magyar adatok: WIP adatfelvétel 2001. 09 Egy főre jutó jövedelem: A felső ötöd mutatója hatszorosa az alsóénak A háztartások egy főre jutó jövedelme alapján kisebb különbségeket találunk: a felső jövedelmi ötöd mutatója (12%) hatszorosa az alsó jövedelmi ötödének (2%). Az első négy jövedelmi ötöd mutatója átlag (6%) alatti: 2-4 százalék. Ugyanaz tapasztalható, mint a számítógéppel való ellátottság tekintetében, de a felső ötöd előnye hangsúlyosabb. (1. Melléklet 1.6. táblázat) Tartós fogyasztási cikkek: A háztartások internet-hozzáférésének valószínűségét a színes TV kivételével emeli a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság. A DVD-vel és/vagy házi mozival felszerelt elit jellegű háztartások 27 százalékában található otthoni internet-hozzáférés. (1. Melléklet 1.6. táblázat) 35
3.5. Otthoni internet-hozzáféréssel rendelkező személyek A személyek 7 százaléka lakik, olyan háztartásban, amely internet-hozzáféréssel rendelkezik. Magyarországon hozzávetőlegesen 580 ezer 14 éves és idősebb személy a szóban forgó népesség 7 százaléka lakik, olyan háztartásban, amely internet-hozzáféréssel is rendelkezik. (1. Melléklet 1.7. táblázat és 3.17. sz. ábra) 3.17. sz. ábra Számítógép és Internet hozzáféréssel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya (%) 7%, azaz kb. 580 ezer fő 20% Nincs PC, nincs Internet Van PC 73% Van Internet is Forrás: TÁRKI-WIP lakossági alapozó felvétel, 2001. 09. N=5031. Nemek szerint: Nincs szignifikáns különbség Iskolai végzettség: Életkor: Nincs szignifikáns különbség a férfiak (8%) és a nők (7%) otthoni internetelérési mutatóiban. Iskolai végzettség szerint viszont annál inkább találhatunk jelentős különbségeket: a legfeljebb nyolc általános és a szakmunkásképzőt végzettek otthoni hozzáférése átlag alatti (2-3%), addig az érettségizetteké 11, a diplomásoké pedig 23 százalék. (1. Melléklet 1.7. táblázat) A 14-17 évesek (12%) mutatója közel kétszerese az országos átlagénak. Ezzel összhangban kiemelkedik a szülők generációja a 40-49 évesek korcsoportja is a 10 százalékos mutatóval. Száz 60 évesnél idősebb személy közül csak kettő lakik olyan háztartásban, ahol otthonról is lehet internetezni. 36
Gazdasági aktivitás A gazdasági aktivitás és az otthoni világháló elérés között a kapcsolat hasonlóan szoros, mint azt láttuk az otthoni számítógép esetében. Az önálló vállalkozó több mint ötöde (21%) internethozzáféréssel rendelkező háztartásban él. A tanulók mutatója is magasan meghaladja a 7 százalékos országos átlagot, 15 százalék, a többi inaktív kategória mutatója átlag alatti, 0 és 5 százalék között mozog. Az alkalmazottak 9 százaléka rendelkezik otthoni eléréssel. (1. Melléklet 1.7. táblázat) Foglalkozási szerkezet Személyes jövedelmek: A foglalkozási szerkezet mentén tapasztalhatók a legnagyobb különbségek az otthoni internet-elérésben. Megint csak ki kell emelnünk a foglalkozás szellemi avagy fizikai jellegét, valamint a különféle foglalkozási kategóriák eltérő szakmai specializációs fokát, azaz az eltérő képzettségbeli követelményeket. A legmagasabb mutatóval a szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók rendelkeznek, akiknek 42 százalékának van otthoni elérése. A felső vezetők több, mint harmada (37%) internet-eléréssel rendelkező háztartásban él. Kimagasló mutatóik vannak a beosztott értelmiségieknek (28%), a kereskedő-szolgáltató vállalkozóknak (21%) és a középszintű vetőknek (18%) is. Ezzel szemben a legalacsonyabb mutatók a mezőgazdasági fizikaiakat, az egyéni gazdákat (mindkét esetben: 0%), valamint a segéd- és betanított munkásokat (1-2%) jellemzik. A személyes jövedelmek vonatkozásában több mint hétszeres a különbség az alsó és a felső jövedelmi ötödök ellátottságában (2 vs. 15%). Etnikum A teljes népességben megfigyelt átlagos 7 százalékos mutatóval szemben a romák 2 százaléka él otthoni interneteléréssel rendelkező háztartásban. 37
3.6. Vezetékes telefon a háztartásokban Országosan 75 %-os az ellátottság Regionális különbségek A magyarországi háztartások 75 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, vagyis kb. 2.866 ezer háztartás. Az átlagos arány mögött azonban meglehetősen nagy különbségek húzódnak meg a háztartások helyzetétől függően. A regionális adatok az általános tendenciát tükrözik: az ország legnyugatibb (83%) és középső (82%) részének fejlettségét és az Alföld elég erőteljes lemaradását. A legalacsonyabb szinten ellátott régió a Dél-Alföld, ahol a háztartásoknak mindössze 61 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal, de az Észak-Alföld ellátottsága is csupán 7százalékkal múlja fölül ezt az arányt Település típusa szerinti különbségek Háztartás méret Jövedelem Budapest ellátottsága kiemelkedő (84 százalékos), s ahogy haladunk a kisebb települések felé, ez az arány csökken, ám korántsem egyenletesen: meghatározó különbség a megyeszékhelyek (82%) és az egyéb városok (71%) között van. A községek lemaradása a maguk 68 százalékos ellátottságával ehhez képest már nem jelentős annál inkább az viszont a fővároshoz képest. Az ötfősnél kisebb háztartások esetében a háztartás méretével együtt nő a vezetékes telefon meglétének valószínűsége is. Az egyfős háztartások 63, míg a négyfősök 84 százalékában van vezetékes telefon. Az ötfős vagy ennél nagyobb háztartások ennél valamivel alacsonyabb, 73 százalékos arányban rendelkeznek vezetékes telefonnal, de még így sem maradnak el jelentős mértékben az átlagtól. Az átlagtól igazán csak az egyfős háztartások szakadnak le, a többiek nem nagyon különböznek tőle. A jövedelmi különbségek hatása élesebben jelentkezik a háztartás összes jövedelme esetében, mint az egy főre jutó jövedelmeknél. Az előbbi esetében az alsó ötödbe tartozó háztartások körében 51 százalék az ellátottság a felsőben viszont 91 százalék. A háztartás méretének hatását kiszűrve az egy főre jutó jövedelmeknél az alsó 38
ötöd 59, a felső ötöd 88 százaléka rendelkezik vezetékes telefonnal. Tartós fogyasztási cikkek A tartós fogyasztási cikkekkel való rendelkezés ténye növeli annak a valószínűségét, hogy a háztartásban van vezetékes telefon. 3.7. A vezetékes telefonnal ellátott háztartásokban élő személyek 76 %-os vezetékes telefon penetráció a személyek körében A 14 éves és idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon. A férfiak és a nők nem különböznek az ellátott-ság tekintetében A nemek szerint nincs egyáltalán különbség e vonatkozásban. Iskolai végzettség Gazdasági aktivitás Iskolai végzettség szerint viszont annál nagyobb különbségeket találunk. A felső fokú végzettségűek 93 százaléka él telefonos háztartásban, a legfeljebb alapfokú végzettségűek esetében ez az arány mindössze 63 százalék. A szakmunkások háromnegyede (76%), a középfokú végzettségűek 86 százaléka él ellátott háztartásban. A gazdasági aktivitás szempontjából az aktív korú, ámde a munkaerő piacon érvényesülni nem tudó csoportok hátránya tűnik ki. A legkisebb a vezetékes telefon aránya az alkalmi munkások (48%), az egyéb inaktívak (58%) és a munkanélküliek (59%) körében. A nyugdíjasok átlagosnak mondható mutatóval (74%) jellemezhetők. Kimagasló az önálló vállalkozók ellátottsága (89%) és az alkalmazottaké is átlag feletti (80%). Foglalkozás szerint A vezetékes telefon elterjedtsége a felső vezetők háztartásaiban 100 százalékos. Kilencven százalék feletti mutató jellemzi a beosztott értelmiségieket (95%), az iparos vállalkozókat (92%) és a közvetlen termelésirányító alsó vezetőket (91%). A szakmunkások ellátottsági 39
mutatója (76%) megegyezik az országos átlagéval. A szakképzetlen fizikai munkásoké viszont 54-70 százalék között változik. Személyes jövedelmek A felnőtt korú társadalom azon 40 százalékot kitevő része, akik a legalacsonyabb személyes jövedelmi kategóriába tartoznak átlag alatti, 58-70 százalékos mutatóval jellemezhetők. A közepes jövedelmű 20 százalék átlagos, a felső 40 százalék viszont átlag feletti, 80-87 százalékos vezetékes telefon elterjedtségi mutatóval bírnak. Etnikum A romák kevesebb, mint harmada lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon. 40
3.8. Mobiltelefónia Penetráció A magyar lakosság 14 éves és idősebb részének 40 százaléka (kb. 3 Tulajdon Fizetési konstrukció Nemek szerinti különbségek Iskolai végzettség Életkor 275 ezer személy) rendelkezik saját használatú mobiltelefonnal. (1. Melléklet 1.11. táblázat) A háztartások mobil penetrációja 48 százalék, tehát kb. 1.823 ezer háztartásban található legalább egy mobilkészülék. (1. Melléklet 1.12. táblázat) A mobiltelefont használók 10 százaléka cég tulajdonú, 88 százaléka saját tulajdonú telefont használ, 2 százalék azok aránya, akik mindkettőt. A vizsgált személyek 29 százaléka előfizetéses, 68 százaléka kártyás (pre-paid) fizetési konstrukcióban van szolgáltatójánál, 4 százalék pedig mindkét konstrukciót igénybe veszi. A férfiakra (47%) inkább jellemző a mobiltelefon használat, mint a nőkre (33%). Az alapfokú végzettségűeket (21%) a mobil ellátottság mutató átlag feletti. A szakmunkásképzőt végzetteké (44%), a középfokúaké (54%), a felsőfokúaké (59%). (1. Melléklet 1.11. táblázat) Az 50 év alatti korcsoportok mobiltelefon használata átlag feletti. Kiemelkedik a 18-29 éves korcsoport, akiknek kétharmadának van saját használatú mobiltelefonja. A hatvan évnél idősebb korosztály mutatója a legalacsonyabb: 9 százalék. Gazdasági aktivitás A nyugdíjasok (11%) és az egyéb inaktívak (37%) kategóriáin kívül mindegyik gazdasági aktivitási kategória eléri az országos átlag (40%) értékét a mobil penetráció mutatóján. Az önálló vállalkozók közel négyötöde (79%) rendelkezik mobiltelefonnal. Kiemelkednek még a tanulók (57%) és az alkalmazottak (53%) átlag feletti értékeikkel. (1. Melléklet 1.11. táblázat) 41
Foglalkozás A vizsgált népességhez képest a foglalkoztatottak átlagos Személyes jövedelem Etnikum Regionális különbségek Település típusa és mérete szerint penetrációja magasabb: 56 százalék. A szellemi szabadfoglalkozású vállalkozók több mint négyötöde (83%) rendelkezik mobiltelefonnal. Hasonlóan magas (78%) a felső vezetők és a kereskedő-szolgáltató vállalkozók ellátottsága is. Tőlük alig különböznek az iparosok (76%) és a középszintű vezetők (74%) mutatói. Átlag (56%) alatti mutatókkal rendelkeznek a szakképzetlen fizikai dolgozók kategóriái. A személyes jövedelmek alapján képzett kvintilisekről az mondható el, hogy az alsó három jövedelmi ötöd átlag alatti (21-29%), a negyedik átlagos (41%), a felső ötöd pedig átlag feletti (60%) mobiltelefon ellátottsággal jellemezhető. A kérdező által cigány -nak minősített személyek 21 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal. (1. Melléklet 1.11. táblázat) A mobiltelefon elterjedtsége a háztartásokban nem mutat olyan nagyságrendű és tendenciájú különbségeket, mint amit megfigyelhettünk a vezetékes telefon elterjedtsége kapcsán. Feltehető, hogy bizonyos térségekben a mobiltelefon éppen a vezetékes telefon helyettesítőjeként is funkcionál. (1. Melléklet 1.12. táblázat) Hasonló megállapításra juthatunk a település típusa és mérete szerint: bár a községek ellátottsága átlag alatti (42%), de a városok között nem méret arányos különbségek figyelhetők meg, sőt a főváros ellátottsága (47%) kisebb arányú, mint a városoké (50%) vagy a megyeszékhelyeké (56%). A települések mérete szerint egyértelműen kitűnik, hogy a legkisebb lélekszámú, ezernél kevesebb lakosú települések egyértelmű hátrányban vannak (37 %). Még az ötezer főnél kisebb településeken is valamivel átlag alatti a mobiltelefonok elterjedtsége a háztartásokban (42-44%). A legelőnyösebb ellátottsági mutató (56%) azonban 50-100 ezer lakos közötti városokra jellemző. A főváros ellátottsága, mint említettük, megfelel az országos átlagénak. Fontos megemlíteni, hogy 42