Albert Einstein.
1879-1955. 20. század legnagyobb tudósa. Relativitás elmélet, kvantummechanika, statisztikus mechanika, kozmológia. 1921: Fizkai Nobel-díj. Zsenialitás szinonímája.
Hermann Einstein. Zsidó család, katolikus Iskola. Lassú felfogású volt. Aszperger-szindróma. Nem bukott meg matematikából.
Olaszországba kerül, középiskola végzettség nélkül Svájci szövetségi műszaki egyetem Feladja német állampolgárságát, 5 évvel késöbb Svájci állampolgár lett. Beleszeret Mileva Marić-ba. szabadalomvizsgáló
1903ban házasodtak össze. aki olyan erős és független, min én Hans, Eduard. 1919-ben elváltak. Elsa Löwenthal
1905: Négy cikkel alapozza meg a modern fizikát. Brwon-mozgás, fényelektromos jelenség, speciális relativitáselmélet
1952: Mélyen meghatott az izraeli állam felkérése, azonban szomorú vagyok és szégyellem magam, de nem tudom elfogadni. 1955ben álmában halt meg egy kórházban.
Filozófiai nézetei Logikai Pozitivizmus, 18 évesen Ernst Mach hatása alá kerül, főleg MECHANIKA című könyve miatt. 1913ban Machhoz írt levelében saját gondolatai mellett zseniális nevezi Mach-hot. Később eltávolodik, gondolatai nem értelmezhetőek pozitivista alapon. Realizmus.
Istenhívőnek és ateistának is mondják Zsidó származású, tisztelte Jézus tanait Hindu, és buddhista forrásmunkákat is előszeretettel olvasott
Demokratikus szocialista nézeteket vallott. 1910es években foglalkoztatta a politika Új Anyaország Születése Német demokratikus Párt Sürgős felhívás Szellemi együttműködés Bizottsága Sigmund Freud-dal levelezett, Miért Háború címmel.
Time magazin szerint az év embere Egy kisbolygó viseli a nevét Albert Einstein tudományos kar Einsteinium Einstein egység a fotokémiában. Utóélete
Albert Einstein (1879-1955) Elméleti fizikus; tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ő fejlesztette ki a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez. 1921-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazták az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismeréséért. Albert Einstein 1879. március 14-én született, a németországi Ulmban. Albert mindössze egyéves volt, amikor az Einstein család Münchenbe költözött. Itt járt elemi iskolába és gimnáziumba is, amit még elvégzése előtt otthagyott. A család ekkor költözött Milánóba, s innen már Albert egyedül ment Zürichbe. A főiskola után két évig házi tanítóskodott, majd megkapva a svájci állampolgárságot, rendes munkahelyet is talált magának: a berni Szövetségi Szabadalmi Hivatal ügyvivője lett. Közben tovább tanult a zürichi egyetemen. 1905-ben elvégezvén az egyetemet doktori címet szerzett, s még ebben az évben megjelentetett négy dolgozatot, melyek merőben új mederbe terelték a fizika szélesen hömpölygő folyamát és közülük egyik, a fényelektromos jelenségek magyarázata, meghozta számára az 1921-es év fizikai Nobel-díját. Zsidó származása révén Németország megadta őt. Az Egyesült Államokba emigrált, ahol még abban az évben kinevezték a princetoni Advenced Study tanárává és nemsokára megkapta az amerikai állampolgárságot is. Enrico Fermi kimutatta, hogy az atom maghasadási reakció láncszerűvé válhat. Fermi és Amerikában élőjeles tudósok (Szilárd Leó, Wigner Jenő) rögtön felismerték a felfedezés katonai jelentőségét, és a kor legnagyobb tudós tekintélyéhez, Albert Einsteinhez fordultak, hogy világosítsa fel a politikusokat, micsoda szörnyűkövetkezményekkel járhat az, ha Németország készít elsőnek atombombát. Einstein is tisztában volt a helyzet komolyságával, és ekkor küldte el híres levelét magának Rooseveltnek, az USA akkori elnökének, minekután kezdetét vette a Manhattan-terv, és megszületett a Little Boy, meg más atombombák. Életrajzírók általános véleménye, hogy a Japán elleni atombevetések után Einstein búskomorrá lett, lelkiismeret-furdalás gyötörte, de ellenvéleményre is akad példa: Azt, hogy tiltó szavát számtalanszor felemelte a nukleáris fegyverek ellen, nem valamiféle homályos lelkiismeretfurdalásra, hanem a tudomány emberének mélyen átérzett felelősségtudatára és felelősségvállalására kell visszavezetni. (Az idézet Maróti Lajostól származik.) Tény, hogy 1945-ben nyugalomba vonult, bár valójában, ha tudományos elszigeteltségben is, de folytatta kutatásait. 1955 tavaszán már olyannyira úrrá lett rajta az érrendszeri betegség, hogy ágynak dőlt. Műtéti beavatkozással még segíthettek volna rajta, de ennek õ konokul ellenszegült. Áprilisban már kórházba kellett szállítani. Ott még 15-én papírt és ceruzát kért, dolgozott tovább, ám 18-án érrendszere végképp felmondta a szolgálatot. A hajnali órákban Albert Einstein elhunyt. A tudós hatalmas örökséget hagyott a világra: a modern fizika új, erős alappilléreit. A világ pedig Nobel-díjjal és még annál is maradandóbb elismeréssel köszönte meg az örökséget: a 99-es rendszámú transzurán elemet róla nevezte el einsteiniumnak.
Einstein mondásai: Végtelen számú kísérlet sem bizonyíthatja igazamat; egyetlen kísérlet is bizonyíthatja, tévedtem. A józanész a tizennyolc éves korban összegyűjtött előítéletek gyűjteménye. Tartsd a kezed egy percig a forró kályhán, meglátod, egy órának fogod érezni. Beszélgess egy csinos nővel egy órát, mintha csak egy perc lenne. Na, EZ a relativitás. Mily különös a mi helyzetünk, a Föld gyermekeié. Csak rövid látogatásra van itt mindenki. Nem tudja miért, de néha azt hiszi, hogy sejti. Tudni akarom, hogyan teremtette Isten a világot. Az, hogy lelkiismeretünk szavára hallgassunk, jogunk. A szerint cselekedni kötelességünk.