Az ÁKK Koncepció alapelvei, céljac ÁKK Konferencia, 2014.01.30. dr. Tombácz Endre (ÖKO( ZRt.) előad adása (szerkesztve ) Eredeti előad adások letölt ltése: http://akk.beruhazas.eu/index.php?page=inf_140131 TÁJÉKOZTATÁS CIVIL SZAKMAI SZERVEZETEK SZÁMÁRA AZ EU ÁRVÍZ IRÁNYELVÉNEK MAGYARORSZÁGI BEVEZETÉSÉRŐL, 2014.03.27. Kerpely Klára
Az árvízi kockázatkezel zatkezelés s szempontjából l stratégiai célként, illetve ideálisnak tekinthető jövőképként a következk vetkező fogalmazható meg: Az ár és s belvíz z kockázatok szintjeés kezelésének módja mindenütt az érintettek és s a társadalom t által megértettés és elfogadottállapotban llapotban van, oly módon m hogy ez az ország fenntartható fejlődését és s a vizek jó j állapotának elérését t nem gátolja, g és s a kulturális lis és természeti értékeketa a jövőgenerációknak j is megtartja. A megfelelőállapot llapot elérésében és s fenntartásában a társadalom és s az érintettek tudatosan részt vesznek.
Az árvízkockázat-kezelési koncepció Az árvízvédelmi biztonsági előírásokat újra kell fogalmazni,, ehhez A A veszély elleni defenzív v tevékenys kenységről át t kell térni t a kockázatok kezelésére re, az árvízveszélyes területek hasznosításakor sakor alkalmazkodni kell a fennáll lló veszélyekhez becsült szintjéhez. Az árvizek és s belvizek kezelése során, ahol ez lehetséges a katasztrófa megelőzés s elsődleges a katasztrófakezel fakezeléshez képest. k Az árvízkockázat-kezelési koncepciónak, nak, és s az intézked zkedéseknek elégg ggérobusztusnak (megfelelő tartalékokkal rendelkezőnek nek) és s egyben mégis m elégg ggé rugalmasnak kell lennie,, hogy a nehezen előre becsülhet lhető változások hatásait megfelelően en kezelni tudjuk. A megoldások megkövetelik az árvízi kockázatkezel zatkezelési koncepciócéljainak más s szakpolitikákba kba törtt rténőintegrálását.
Alapelvek: Az ár-és s belvízkock zkockázat zat társadalom t számára elfogadható kockázat mértm rtéke A minimális célt c az emberi élet védelmv delmének valamilyen szintje jelenti, ahol az elfogadható kockázatot nem befolyásolja a területen lévől javak és értékek nagysága ga (szegény és s gazdag falu egyenlő). A minimális cél c kiegész szíthető a kulturális lis és s műemlm emléki értékek, és s az ökológiai értékek közül k l azokkal, amelyeket mindenképpen védeni v kívánunkk (kardinális értékek) A minimális cél c l elérése után n a gazdasági gi mérlegelm rlegelésé a terep. Az optimumot az öblözetenkéntnt számított széles értelemben vett gazdasági gi-társadalmi eredmény határozza meg. A maximumot az a többlet t biztonság g jelenti, amit az optimum felett egyértelm rtelműen en a közvetlenül érintettek a saját t döntd ntésük k alapján n finanszíroznak.
Néhány speciális elv Egyedül az ökorendszerek olyan hatásviselői i az elöntéseknek, amelyek esetében károk mellett hasznokkal is számolhatunk, ez lehetővé teszi adott területek árvízszint-csökkentésre sre való felhasználását. A számított kockázat mértéke független f tulajdonos kilététől, l, de a kockázatviselés s már m r nem. A gazdasági gi tevékenységre kijelölt lt területeken az adott elöntési veszélyhelyzethez valóminél l jobban alkalmazkodóvédelmi delmi rendszerek és s intézkedések kialakításaa a tulajdonos illetve a gazdasági gi tevékenységet folytatófeladata. feladata. Ehhez az Állam támogatás s politikával hozzájárulhat. A meglévőkirívóan nem értékarányos, kisszámúlakost érintővédekezések helyett az érintettek szempontjából is korrekt, igazságos megoldásokat kell keresni (például az életvitel megtartása szempontjából megfelelő áttelepítés).
Kockázat kezelés s 1. A kockázatkezeléshez egymásra épülőkomplex megoldásokat kell keresni, ennek keretében: a a védekezés s mellett a veszély megelőzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni a vizek lehetőség g szerinti visszatartásával, val, a tározás s növelésével, vel, az árvíz- és s belvízkockázattal zattal érintett területeken ösztönözni zni kell a területhasználat-váltást lat-váltást a természeti adottságoknak nem megfelelő területhasználatok latok esetében, az árvizek idején n jelentkező víztöbblet természetes öblözetekbe való kivezetésének, és megőrzésének lehetőségét és az élőrendszerek víztározási kapacitását jobban ki kell használni,
Kockázat kezelés s 2. A kockázatkezeléshez egymásra épülőkomplex megoldásokat kell keresni, ennek keretében: az árvíz z gyors levonulását t elősegítő un. nagyvízi levezetősáv v kialakítását és s fenntartását t a kockázatokat és s veszélyeket figyelembe véve, v ve, az érintett értékek összevetésére alapuló kompromisszumokkal végezzük, a a megoldások között k kell szerepeljen az agrárgazdálkodásban rgazdálkod található lható lehetőségek is, mint a víz v z területen való tartása (tározással, (öntöző)csatornákkal, beszivárogtatással) ssal) és s a talajvízháztartás ztartás s javítása, a a védekezési rendszer rugalmasságát olyan eszközökkel kkel növeljük, mint a mobil gátak g használata fentiek kiegészülnek további nem-szerkezeti intézkedések államilag összehangolt rendszerével.
A kockázatkezel zatkezelés s terhei A kockázatkezelés s terheit az állam és s az érintettek minden esetben együtt viselik. (A teljes állami teherviselés s feltételezné, telezné,, hogy saját t védelmében senki, semmit nem csinál, az érintettek teherviselése meg azt, hogy a védekezési rendszer mind műszakilag, m mind szervezésileg sileg darabolható.) Meghatározandó a megosztás módja és s aránya Hullámterek ás s nyílt árterek veszélyeztetett területén n lévől engedélyezett lakóés s nyaralóingatlanok esetében a kockázat kezelésért az engedélyezőa felelős. Engedély nélküli li épület nem része r a kárszámításnak snak és így a későbbi k kártérítésnek sem.