2012. július-augusztus

dr. Horányi-Hohl Gábor: A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján dr. Balogh Zsigmond: Felmondás, ténytanúsítás, végrehajtás dr. Anka Márton Tibor: A közjegyzői végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazása Sajtófigyelő Helyreigazítás Rezümék 2012. július-augusztus

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye Tartalomjegyzék dr. Horányi-Hohl Gábor: A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján... 4 dr. Balogh Zsigmond: Felmondás, ténytanúsítás, végrehajtás... 17 dr. Anka Márton Tibor: A közjegyzői végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazása... 31 Sajtófigyelő... 43 Helyreigazítás... 58 Rezümék... 59

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám A közjegyzői közokirat záradékának a törlése a Vht. 211. (2) bekezdése alapján A közjegyzői okiratoknak a közjegyző általi záradékolásával együtt a jogalkotó a közjegyzőre telepítette a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem első fokon történő elbírálását is. A végrehajtási záradék törlésére akkor kerülhet sor, ha a közjegyző a közjegyzői okiratot a törvény megsértésével látta el azzal. A végrehajtási záradék törlése önálló eljárás, melyre hivatalból, vagy kérelemre is sor kerülhet. A kérelem előterjesztése nincs határidőhöz kötve. Mivel a közjegyző a kérelmet nem elnevezése, hanem tartalma alapján bírálja el; a gyakorlatban előfordulhat, hogy a közjegyző, a végrehajtó és a foganatosító bíróság között hatásköri összeütközés merül fel. A közjegyzőnek a kérelemről végzéssel kell döntenie, a kérelmet elutasítja vagy a végrehajtási záradékot törli. A közjegyzőnek az eljárás során felmerült költségekről, azok viseléséről a végzésében rendelkeznie nem kell. A végrehajtási záradék törléséről rendelkező végzésben a közjegyzőnek visszvégrehajtást elrendelnie nem lehet. A közokirat záradékolásának 2010. június 1. napjával közjegyzői hatáskörbe történt telepítése nem új hatáskör, úgy is mondhatnánk, hogy nincs új a nap alatt. A bírósági végrehajtásról szóló 1979. évi 18. törvényerejű rendelet (tvr.) szerint 1980. január 1. és 1991.december 31. között az állami közjegyző hatáskörébe tartozott a tvr. 15. -a alapján a 16. -ban foglalt okiratok záradékolása és így a(z állami) közjegyző által készített okiraté is 1. A tvr. alapján amennyiben a közjegyző az általa záradékolt okiratra a 1 A közjegyző jogköre korábban szélesebb volt, a tvr. 25-26- alapján közvetlen közjegyzői letiltást is kiadhatott. 4

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye tvr. 15-20. -ában foglaltak megsértésével vezette rá a záradékot, a végrehajtási záradékot törölni kellett. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása és a záradék törlése jelenleg ismét közjegyzői hatáskörbe tartozik 2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 224/A. értelmében, amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelése a közjegyző hatáskörébe tartozik, akkor a végrehajtást elrendelő bíróságon a közjegyzőt, a végrehajtást elrendelő bíróság által hozott határozat alatt a közjegyző által hozott határozatot kell érteni. A közjegyző által készített közokirat végrehajtási záradékának közjegyző általi törlése az alkotmányosság próbáját is kiállta, mikor az alkotmánybíróság 1245/B/2011. AB számú határozatában kimondta, hogy a közjegyző által nemperes eljárásban törvényes jogkörében elkészített okirat meghozatalát, valamint annak végrehajtási záradékkal történő ellátását ugyanolyan garanciális eljárások előzik meg, mint a bírósági határozatokét. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem elbírálása során a közjegyző határozata ellen a törvényszékhez lehet fordulni, így a tisztességes eljárás követelményének a hatályos Vht. ezen rendelkezései megfelelnek. A Vht. a jogorvoslatok körében szabályozza a végrehajtási záradék törlését /Vht. 211. (2) bekezdés/ akként, hogy amennyiben a bíróság (esetünkben a közjegyző) az okiratot a törvény megsértésével látta el végrehajtási záradékkal, a végrehajtási záradékot törölni kell 3. A szabályozás mind a közjegyző által záradékolt okiratokra, mind pedig a bíróság által a Vht. 22. -a alapján záradékolt okiratokra vonatkozik. A közjegyzői közokirat végrehajtási záradékkal történő ellátásakor a végrehajtást kérő kérelme alapján vizsgálja meg a közjegyző, hogy a közokirat alkalmas-e arra, hogy záradékkal lássa el, vagyis, hogy mind az általános feltételek 4, mind pedig a Vht. 2 A Vht. 22. -a alapján záradékot még ma is kiállít a bíróság. 3 A záradék törlése megfogalmazás kissé félreérthető, hiszen a közjegyző nem az okiratra vezeti rá a záradékot, így azt nem is onnan törli, hanem amennyiben a végrehajtási záradék törléséről rendelkezik, akkor ezt végzés formában teszi meg. 4 Vht. 13. 5

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám 23/C. -ban 5 megkövetelt kritériumok fennállnak-e. A Vht. nagykommentár a 19. (1) bekezdéshez fűzött indoklása alapján az okirat végrehajtási záradékkal történő ellátásáig az adósi pozíció betöltetlen, ugyanis éppen arról születik a döntés, hogy az adósként megjelölt természetes személlyel, jogi személlyel, satöbbivel szemben van-e helye záradékolásnak. A végrehajtási eljárás megindulásáról az adós a Vht 36. (1) bekezdése alapján akkor szerez tudomást, amikor a végrehajtó a végrehajtás foganatosításának megkezdésekor a helyszínen átadja a végrehajtható okiratot az adósnak, és egyúttal felhívja őt az azonnali teljesítésre. Vagyis az adós ekkor kerül abba a helyzetbe, hogy a közjegyzői okiratnak az esetlegesen törvénysértő záradékolása ellen a jogorvoslati lehetőségeket gyakorolni tudja. A végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelem a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos jogorvoslat. A Vht. megfogalmazásában a törvény megsértése fordulat szerepel. A végrehajtás elrendelése pedig akkor törvénysértő, ha azt a végrehajtás feltételeinek hiányában rendelik el. Nem volt törvénysértő a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal történő ellátása azon az alapon, hogy az adós Kft. később az okirat záradékolása után felszámolás alá került Ezen az alapon a záradék törlésének nincs helye, a végrehajtást majd a foganatosító bíróságnak kell megszüntetnie. Az adós végelszámolása esetén pedig ugyancsak nincs helye a záradék törlésének, mivel a 1991. évi IL. törvény 38. (1) bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlót a végelszámolást is szabályozó 2006. évi V. törvény (Ctv.) nem tartalmaz. Az adósnak a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmét nem elnevezése, hanem tartalma alapján kell a közjegyzőnek elbírálnia. A tartalmi elbírálás alapján előfordulhat, hogy az adósi kérelem olyan kérelmet tartalmaz, amely nem a záradék törlésére illetékes közjegyző hatáskörébe tartozik. 5 Itt jegyezném meg, hogy a közjegyzőnek az okirat záradékolásakor a Vht. 14. -ában foglaltakat is figyelembe kell vennie, vagyis ha a záradékolni kért közokirat alapján tartásdíj behajtására kérik kiállítani a záradékot, azonban a kérelem a lejárt, 6 hónapnál régebbi tartásdíjrészleteket is megába foglalja, a kérelmet (mint részben alaptalant), a Vht. 19. (2) bekezdése alapján meg kell tagadni. Ám ha a záradék a kérelemmel egyező tartalommal lett előterjesztve, és így az a Vht. 14., a 14. a) és b) pontjába ütközik, a záradékot mint törvénysértőt, törölni kell. 6

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye A hatásköri összeütközés esetei: 1 közjegyző és a végrehajtó között: Az adós a beadványában arra hivatkozik, hogy a követelést már teljesítette 6. Az ilyen bejelentés elintézése a végrehajtó hatáskörébe tartozik 7. Az adós a kérelmében a Vht 52. -ába tartozó okot jelent be. A végrehajtási eljárás szünetelésének a megállapítása a Vht. 53. (1) bekezdése alapján a végrehajtó hatáskörébe tartozik A Csődtv 11. (2) bek c) pontjának értelmében 2012. II.29.-ig szünetelési ok volt, ha az adós csődeljárás alá került. 8. A Cstv 11. (2) bekezdésének c) pontja 2012.III.01. napjától azonban akként változott meg, hogy az adóssal szemben a pénzkövetelések végrehajtása a Cstv 11. (1) bekezdésben foglalt követelések kivételével szünetel, és végrehajtásuk elrendelésének nincs helye, ez szerintem azonban a már 2012. III.01. napját megelőzően elrendelt végrehajtást nem érinti, mert az nem törvénysértően lett elrendelve. 2 a közjegyző és a foganatosító bíróság között: Az adós kérelme tartalmában a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti kérelmet tartalmaz /Vht. 52. (1) bekezdés a) pont/. Az adós kérelmében a végrehajtási záradék törlése okaként arra hivatkozik, hogy személyi körülményei miatt nem tud eleget tenni a közokiratba foglalt kötelezettségvállalásának. Ez valójában a Vht. 48. (3) bekezdésében szabályozott végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem, melynek elbírálása a foganatosító bíróság hatáskörébe tartozik. Az adós a végrehajtó törvénysértő intézkedése ellen él kifogással, például hogy a végrehajtó végrehajtás alól mentes ingóságát foglalta le 9. 6 A közjegyző a végrehajtás elrendelésekor a tartozás fennállását, összegét nem vizsgálhatja. 7 Az adósnak a teljesítését okirattal kell valószínűsítenie, az okirat akár közokirat, akár teljes bizonyító erejű magánokirat is lehet. A végrehajtásban a végrehajtó további eljárását a Vht 41. -a határozza meg. 8 BDT2011. 2454 A csődeljárás elrendelése nem zárja ki azt, hogy a hitelező végrehajtás elrendelését kérje az adós ellen. Az így megindult végrehajtás azonban a csődeljárás befejezetté nyilvánításáig vagy megszüntetéséig szünetel. 9 Vht 89. -90. 7

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám 3 A közjegyző és az elrendelő bíróság között: Ha a közjegyzőtől olyan okirat végrehajtási záradékának a törlését kérik, amelyet a Vht. 22. -a alapján látott el a bíróság végrehajtási záradékkal. Olyan esetben ha a közjegyzői okirat záradékolására irányuló eljárás még 2010. június 01. napja előtt indult, de a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem mivel az határidőhöz nincs kötve már akkor lett előterjesztve, amikor a közjegyzői okirat záradékolása (és így a záradék törlése is) közjegyzői hatáskörbe tartozik. A hatályba léptető jogszabály rendelkezései szerint a közokirat záradékolására vonatkozó szabályokat a módosításról rendelkező jogszabály szerint a közokirat záradékolására a hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni, vagyis 2010. június 1. napján indult ügyekben. Ez ésszerű is, hiszen a záradékot még a bíróság állította ki, a kiállításához szükséges iratok a bíróságon lelhetők fel, így a közjegyző legfeljebb a záradék törlése iránti kérelemmel rendelkezik. Előfordulhat olyan eset is, hogy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem tartalmában végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per, vagy igényper keresetlevelének felel meg, amely a bíróság hatáskörébe tartozik 10. Ilyen esetben személyes véleményem szerint a kérelmet, mint alaptalan végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelmet el kell utasítani; és az adóst vagy a kérelmet előterjesztő esetleges harmadik személyt pedig a végzés indokolásában tájékoztatni kell, hogy az általa előadottak alapján a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt pert, igénypert indíthat a bíróságon 11. Illetékességi összeütközés két közjegyző között merülhet fel, amennyiben az adós a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmét nem az okiratot záradékoló közjegyzőnél terjeszti elő. A végrehajtási záradék törlésének kérdésében pedig az a közjegyző illetékes dönteni (a Vht. 225. (7) bekezdése alapján), aki a végrehajtható okirat kiállítására 10 Pp. 367. A végrehajtás megszüntetési, illetőleg korlátozási perre kizárólag az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási eljárást elrendelte; ha pedig a végrehajtási eljárást a törvényszék vagy a munkaügyi bíróság, illetve a közjegyző rendelte el, kizárólag az adós lakóhelye szerinti helyi bíróság illetékes. 11 A peres út helyett azonban a Vht 217. -a alapján a harmadik személynek, mint más érdekeltnek, a végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg intézkedése ellen lehetősége van végrehajtási kifogást előterjeszteni a végrehajtást foganatosító bírósághoz. 8

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye jogosult. A végrehajtható okirat kiállítására pedig a Vht. 23/C (1) bekezdése alapján az okiratot készítő közjegyző jogosult. A Vht. 212. (1) bekezdése alapján a záradék törlése iránti kérelmet csak a végrehajtást kérő, vagy az adós terjesztheti elő. Így nem kérheti a feleken kívül harmadik személy, de még a végrehajtó sem, az általuk előterjesztett kérelmet el kell utasítani 12. A végrehajtónak önálló jogorvoslati joga csak a Vht. 218. (2) bekezdésében meghatározott esetekben van, azonban erre, mivel a törvény végrehajtási kifogásnak való helytadás eseteit rögzíti, mindig csak a foganatosító bíróság előtt tud sor kerülni. A végrehajtási záradék előterjesztésére irányuló kérelem nincs határidőhöz kötve, szemben például a végrehajtó törvénysértő intézkedése vagy mulasztása elleni jogorvoslati lehetőséggel (kifogás) 13. Amennyiben a kérelem nem a közjegyző hatáskörébe tartozik, a közjegyző hatáskörének a hiányát a Vht 9. -a alapján alkalmazandó Pp. 129. -a alapján kell megállapítania egy fellebbezhető végzéssel 14. A végzés meghozatala előtt (akár hiánypótlás keretében is) tisztázni kell, hogy ki lesz a hatáskörileg illetékes, ha ez magából a kérelemből nem derül ki. Azonban ekkor sem lehet a teljesen alaptalan kérelmet elutasítani, ha annak elbírálása nem a közjegyző hatáskörébe tartozik. Az áttételről rendelkező végzést mindkét fél részére kézbesíteni kell azzal, hogy az adós részére megküldött végzéshez a záradék egy példányát is csatolni kell. A kérelmet csak az áttételt elrendelő végzés jogerőre emelkedése után lehet áttenni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezőhöz. Az áttételt elrendelő végzést a fellebbezés felterjesztéséig a közjegyző maga is megváltoztathatja 15. A végrehajtási záradék törlésének mind kérelemre, mind hivatalból van helye. 12 A Vht 212. (1) bekezdése alapján a végrehajtónak csak jelentési lehetősége van arra vonatkozóan, hogy a záradékolásra a törvény megsértésével került sor. 13 Vht. 217. (2) (3) bekezdés 14 Nem a hatáskör hiányát kell megállapítani, ha fél a közjegyzőnél pusztán jegyzőkönyvbe mondja a kérelmét, és kéri annak a végrehajtó részére történő megküldését. 15 Az áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés illetékmentes az Itv. 57. (1) bekezdésének j) pontja alapján. 9

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám Néhány érdekesebb eset a gyakorlatból: Egy ügyben a végrehajtási záradék törlését azon az alapon kérték, hogy a felmondás közokiratba foglalásakor a hitelezőt olyan személy képviselte a közjegyző előtt, aki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 25. -ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok miatt nem volt jogosult a nyilatkozat megtételére, így a közjegyzői okiratba foglalt felmondás érvénytelen. A végrehajtást elrendelő bíróság a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmet elutasította. A határozat indoklásában kifejtettek szerint a végrehajtási eljárás keretében sem a közjegyzői okirat érvénytelenségét, sem egy felmondás érvénytelenségét, illetve hatálytalanságát nem lehet vizsgálni. Az akkor hatályos Vht. 21. (2) bekezdése tekintetében az elrendelő bíróság csak azt vizsgálhatja, hogy létezik-e olyan közokirat, amely a feltétel vagy időpont bekövetkezését tanúsítja. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a végrehajtási záradék törlésére irányuló eljárás során a közjegyzőnek ugyanolyan szűk körben van mozgási lehetősége, mint az okirat záradékkal történő ellátása során. Vagyis amennyiben az adós a felmondás érvénytelenségére hivatkozik a közjegyző előtt a végrehajtási záradék törlése iránti kérelmében, ez meghaladja a közjegyző vizsgálati jogkörét. A kérelmet el kell utasítani, az adóst pedig tájékoztatni kell, hogy végrehajtás korlátozása, illetőleg végrehajtás megszüntetése iránt pert indíthat és e perben hivatkozhat arra, hogy az alaki követelményeknek megfelelő közokirat semmis, illetve érvénytelen. A végrehajtási záradék törlésénél előfordul, hogy az adós nem csupán a záradék törlése iránt terjeszt elő kérelmet, hanem a végrehajtás során a végrehajtást kérő javára addig már behajtott összegek visszatérítését is kéri. A Vht. a visszvégrehajtást nem a jogorvoslatok körében, hanem a végrehajtás megszüntetése körében, a Vht. 56. (2) bekezdésében szabályozza. Ezért könnyen helyezkedhetünk arra az álláspontra, hogy a végrehajtási záradék törlése esetén visszvégrehajtást a közjegyző kérelemre se rendelhet el 16, az ilyen irányú kérelmet el kell utasítani. Azonban ha kissé kutakodunk a bírósági ítéletek tárában, találunk olyan ügyet, melyben miután a záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedett, a visszvégrehajtásról rendelkezett a Városi Bíróság. Az ügyben az adósok a záradék törlése és az eredeti állapot helyreállítása iránti kérelmet azért nyújtották be a Cs. Városi Bírósághoz, mert a bíróság által záradékolt 16 A Pp. kérelemhez kötöttségének elve a végrehajtási eljárás során előterjesztett kérelmeknél is alkalmazandó. 10

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye okirat nem közokirat, az adósok által tett tartozáselismerő nyilatkozaton a közjegyző csupán a nyilatkozattevők aláírását hitelesítette. A városi bíróság a visszvégrehajtás iránti nem peres eljárásban a Pk.50.387/1994/41/I számú végzéssel a végrehajtást kérőt 22.732.021 forint összeg visszafizetésére kötelezte. A végzés ellen benyújtott fellebbezés eredményeként a Cs. Megyei Bíróság az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új határozat hozatalára utasította. A végzés indoklása szerint a végrehajtási záradék törlése folytán a törvénysértéssel elrendelt végrehajtási eljárás során foganatosított végrehajtási cselekményekhez (köztük az árveréshez) jogi hatály nem fűződhet. A hatálytalan eljárási cselekmények megsemmisítésére nincs szükség, azok külön határozati rendelkezés nélkül sem joghatályosak. Ezért a bíróságnak rendelkeznie kell az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések vonatkozásában az eredeti állapot helyreállításáról, pénzegyenérték fizetésére pedig a végrehajtást kérő tulajdonszerzés hiányában nem kötelezhető. A visszvégrehajtást a városi bíróság az időközben indult perre tekintettel kérelemre felfüggesztette. Az okirat záradékolása és a törvénysértő záradék törlése közötti időben a végrehajtó által folytatott végrehajtási cselekmény következtében az árverésen a végrehajtást kérő, mint árverési vevő az adós vagyonához tartozó ingatlanokon tulajdonjogot szerzett, majd ezeket időközben értékesítette. Az adósok az eredeti állapot helyreállítása iránt pert indítottak, a keresetet a Megyei Bíróság elutasította, melyet Sz. Ítélőtábla hatályában fenntartott. Az ítélőtábla határozata indokolásában kifejtette, hogy a végrehajtást kérő árverési vevőként eredeti jogszerzéssel jutott az ingatlanok tulajdonjogához, ebből következően az eredeti állapot helyreállítására akkor kerülhetett volna sor, ha a bíróság a végrehajtási eljárás során előterjesztett jogorvoslat következtében a végrehajtási cselekményt, az árverést határozattal megsemmisíti. Rámutatott arra, hogy a visszvégrehajtás a végrehajtást kérő ellen az ilyen minőségében részére behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat 17. Fentieket összevetve megállapíthatjuk, hogy a visszvégrehajtásban az eredeti állapot nem állítható helyre, ugyanis törvénysértő záradék törlésénél fogva a végrehajtási 17 Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30 365/2003. számú eseti döntés, közzétéve: Bírósági Döntések Tára 2004/3/33., Ítélőtáblai Határozatok 2004/1/29. 11

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám cselekményhez fűződő joghatások akkor háríthatók el, ha erre az adós kifogást is előterjeszt. Ekkor lesz már ugyanis a foganatosító bíróság abban a helyzetben, hogy az árverést határozattal megsemmisítse. Ha ilyen kérelmet az adós nem terjeszt elő, a törvénysértő végrehajtási cselekményhez fűződő joghatások továbbra is fennmaradnak. Kiemelendő, hogy a fenti esetben a végrehajtást kérő, mint árverési vevő szerzett tulajdonjogot az ingatlanokon, a visszvégrehajtás pedig a végrehajtást kérő ellen, a részére az ilyen minőségében behajtott összeg visszafizetése iránt folyhat. A végrehajtást kérőnek a záradék törlése esetén lehetősége van az igényét perben érvényesíteni. Így ha a visszvégrehajtásról rendelkező végzés meghozataláig már rendelkezésre áll a jogerős ítélet, akkor azt figyelembe kell venni a végrehajtást kérővel szembeni visszvégrehajtásról rendelkező végzésben meghatározandó összeg megállapításakor. Vagyis a végrehajtást kérőt megilleti a Ptk. alapján azon jog, hogy a követelését beszámítsa a visszavégrehajtás során. A kérdés azonban még mindig ott maradt: vajon a közjegyző, aki érdemi ítélkező tevékenységet nem végezhet, jogosult-e visszvégrehajtást elrendelni a végrehajtást kérővel szemben? A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy egy közokiratban több kötelezettségvállalás is történik az adós részéről, azonban a végrehajtást kérő csak az egyikre terjeszti elő a záradékolás iránti kérelmét. Az alábbi esetben is ez okozta a problémát. A Városi Bíróság által záradékolt közokirat szerint az adós 45.000.000,-Ft összegű kölcsönt kapott, mely összeg visszafizetésére az adós legfeljebb két részletben vállalt kötelezettséget akként, hogy -9.000.000,- forintot a c-i,... hrsz-ú, 4.000.000,-forintot pedig a c-i... hrsz-ú ingatlan értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. május 15. napjáig, míg -a fennmaradó 32.000.000,-forintot a c-i... és... hrsz-ú lakások értékesítéséből befolyó vételárból az értékesítéssel egyidejűleg, de legkésőbb 2005. december 31. napjáig köteles a jogosult részére megfizetni 18. 18 Anonim ítéletek tára: Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság P.20.075/2007/11. 12

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye A végrehajtási záradék iránti kérelem 9.039.636 forint és járulékai megfizetésére lett előterjesztve. A bíróság végzésével a késedelmi kamat mértéke és a végrehajtás elrendelésével járó költség vonatkozásában a kérelemtől eltérően állította ki a végrehajtási záradékot, a tőkeösszeget változatlanul hagyta. Az adós a Városi Bíróság által kiállított végrehajtási záradék törlését kérte, vitatva a végrehajtási záradék kibocsátása feltételeinek a fennállását. A kérelmének indokaként azt adta elő, hogy a közjegyzői okirat II/2. pontjában meghatározott fizetési kötelezettség esedékessé válásának két konjunktív feltétele van: az, hogy a megjelölt ingatlanok értékesítésén felül a vételár az adós részére kifizetésre kerüljön. Álláspontja szerint a közjegyzői okirat nem tanúsítja ez utóbbi feltételt, ezért jogszabálysértő a záradék kibocsátása. Vitássá tette azt is, hogy az eljáró bíróság mi alapján állapította meg, hogy a végrehajtást kérő záradékolási kérelme melyik tartozásra irányul. Az adósi álláspont szerint az, hogy a záradékolni kért okiratban több kötelezettségből az egyiknek a naptár szerint megjelölt teljesítési határideje letelt, még nem elegendő ok annak megállapításához, hogy a két tartozás közül melyikre kérte a jogosult a záradékolást. Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította az adós törlési kérelmét azzal indokolva, hogy a közokirat tartalmazta a Vht ban megkövetelt feltételeket, s tekintettel arra, hogy a teljesítési véghatáridő (2005. május 15.) lejárt, szükségtelen volt annak vizsgálata, illetve közokirattal igazolása, hogy ténylegesen sor került-e az ingatlanok értékesítésére, vételár megfizetésére. A feltételek álláspontja szerint nem konjunktív, hanem vagylagos feltételek. A bíróság egyértelműen megállapíthatónak tartotta, hogy a hivatkozott közjegyzői okirat II/1. pontjában megjelölt tartozás egy része került záradékolásra 2005. december 1. napján, és tekintettel arra, hogy ekkor már eltelt a teljesítési határidő, a bíróságnak nem kellett további feltételek bekövetkezését vizsgálnia. A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság a II/2. pontbeli tartozással kapcsolatban pedig akként foglalt állást, hogy e vonatkozásban nincs végrehajtási eljárás elrendelve. Az indokolásból kiderül, hogy a záradék kiállításakor a bíróságnak nem feladata, hogy bizonyítást vegyen fel, és nyilatkoztassa a feleket, hiszen ez az eljárás elhúzódásához és éppen a végrehajtási eljárás céljának meghiúsulásához vezetne. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. nem tartalmaz olyan negatív kikötést, miszerint nem állítható ki záradék olyan okiratra, melyben foglalt tartozás kifizetése már teljesedésbe ment. 13

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám Amennyiben tehát az adott közokirat alkalmas a záradékolásra, mert rendelkezik a törvényi tartalmi elemekkel, az eljárás ezen szakaszában már nem akaszthatja meg a végrehajtást az sem, ha az adós kétséget kizáróan igazolja a tartozás megfizetését. Az adósnak több jogorvoslati lehetősége is van, melyekkel adott esetben élhet: így pert indíthat a végrehajtás korlátozása, vagy megszüntetése iránt, illetőleg a Vht. 41. -a szerint bejelentheti a tartozás megfizetését. Az elbíráláskor hatályban volt Vht. 21. (2) bekezdése csak akkor alkalmazandó, illetve akkor vizsgálandó, ha a kötelezettséget egy további feltétel bekövetkezése keletkezteti. A dátum kikötésének megfogalmazásából ( de legkésőbb 2005. május 15./ december 31. napjáig ) megállapíthatónak találta a bíróság, hogy az nem konjunktív, hanem vagylagos feltételt jelent; vagyis a felek szándéka arra irányult, hogy amennyiben az értékesítések nem vezetnének eredményre, ez esetben is legyen egy végső határidő, amikorra a kölcsönt az adósnak vissza kell fizetnie. Azzal pedig, hogy a vagylagos feltételek közül az egyik bekövetkezett (tehát a naptárilag meghatározott teljesítési határidő eltelt), szükségtelenné tette a további vizsgálódást akörben, hogy a másik teljesítési feltétel megvalósult-e. Mivel a teljesítési határnapot a felek a hivatalos naptár (a Gergely-naptár) alapján határozták meg, ennek bekövetkeztét természetesen nem kell közokirattal igazoltatni. Fentieket összegezve, amennyiben a záradékolni kért közjegyzői okiratban több kötelezettségvállalás is történt az adós részéről, az okirat záradékoláskor célszerű a végrehajtást kérő egyértelmű nyilatkozatát arra beszerezni, hogy melyik kötelezettségvállalásra is kéri az adóssal szemben az okirat záradékolását. Ugyanis a közjegyző ezt követően kerül abba a helyzetbe, hogy az adott kötelezettségvállalást megvizsgálva dönthessen arról, hogy a záradékoláshoz elegendő-e az előterjesztett közokirat, vagy olyan feltétel szükséges, mely a Vht. 23/C. (2) bekezdésében meghatározott közokirat csatolását teszi szükségessé. Az adósi teljesítés sosem képezheti a záradékolásnál vizsgálat tárgyát, így utóbb sem lehet a záradékot azon az alapon törölni, hogy az adós okirattal igazolja, hogy a záradék kiállításakor tartozása a záradékolni kért közokirat alapján már nem állt fenn a végrehajtást kérő irányában; ez nem teszi törvénysértővé a közjegyző által kiállított záradékot. Vizsgálandó az is, hogy hány végrehajtási záradékot kell kiállítani a végrehajtás kérő kérelmére, így ha azonos adóssal szemben, de több közjegyzői okirat záradékolását 14

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye kérik, külön-külön kell a záradékot okiratonként kiállítani. Személyes véleményem szerint, ha egy közjegyzői okiratba foglaltan egy adóssal szemben, de több egymástól elkülönülő jogviszonyból eredően kérik a záradék kiállítását, megint csak több záradékot kell kiállítani. Több záradékot kell kiállítani abban az esetben is, ha a közokiratba foglalt követelés több végrehajtást kérőt illet meg, és a követelésnek az egyes végrehajtást kérőkre eső része a közokiratban pontosan meg van jelölve. Gyakran előfordul, hogy az adóst képviselő személy és az, aki a készfizető kezességet vállalja, ugyanaz. Ez esetben elegendő, ha egyszer írja alá az okiratot, azonban az aláírásánál fel kell tüntetni mindkét minőségét. Így ha erre nem kerül sor (például: készfizető kezesként az adósi társaság ügyvezetője nem írta alá az okiratot, és az okirat szövegéből sem derül ki egyértelműen mindkét minősége), vele szemben az okirat záradékolásának nincs helye, a törvénysértő záradékot törölni kell. A közjegyzői okiratban gyakran találunk utalást az ÁSZF-re, kérdésként merülhet fel, hogy van-e helye a záradék törlésének azon az alapon, hogy az ÁSZF rendelkezései a közokiratba nem kerültek át, hiszen tartalmazhat olyan rendelkezést is, amire figyelemmel a végrehajtást kérik (pl.: kamat mértéke). Ez jelenleg is élő probléma, a kérdést jogalkotói szinten lehetne megnyugtatóan rendezni. A bírói gyakorlat a közjegyzői okirat záradékolásánál nem követelte meg, hogy a közokirat az ÁSZF-et is tartalmazza, így álláspontom szerint amennyiben a záradék törlése iránti kérelem is emiatt lett előterjesztve, azt a közjegyzőnek el kell utasítania. (Ha az ÁSZF-et is a közokiratba kellene belefoglalni, a közjegyző egy nap csak egy okiratot tudna elkészíteni.) Gyakran előfordul, hogy a kölcsönszerződésben ügyleti kamat kikötése nem történik meg, és a késedelmi kamat fizetésére kötelezettséget az adós a késedelembe esése esetére nem vállalt, a végrehajtást kérő azonban a záradék kiállítása iránti kérelmében ezirányú kérelemmel is él. Egyik oldalról megvizsgálva a kérdést azt láthatjuk, hogy nincs adósi kötelezettségvállalás az okiratban késedelmi kamat fizetésére, azonban a másik oldalon eszünkbe jut az, hogy a bírósági határozatban megszabott teljesítési határidő lejártától esedékes késedelmi kamatot a végrehajtást kérő kérelmére akkor is fel kell tüntetni a végrehajtási lapon, ha erről az ítélet nem rendelkezett (2-H-PJ-2007-40.). Ez utóbbi személyes véleményem szerint közokirat záradékolásakor nem alkalmazható, így 15

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám hiába áll be az adós késedelme, kötelezettségvállalás hiányában a végrehajtási záradékon nem lehet feltüntetni a késedelmi kamatot, ezért az adós ilyen irányú kérelme alapján a törvénysértő záradékot törölni kell. A végrehajtási záradék törlése iránti kérelem elbírálása hosszabb időtartamot is felölelhet, ezért érdemes megvizsgálni a végrehajtás felfüggesztésének a lehetőségét. A közjegyző felfüggesztheti a végrehajtást, ha a végrehajtási eljárásban a végrehajtható okirat 19 ellen az általa elrendelt végrehajtási eljárásban jogorvoslatot terjesztettek elő. A végrehajtás felfüggesztésének ugyanis az a jogi hatása, hogy a felfüggesztés az azt elrendelő határozat meghozatalának időpontjában beáll, ahhoz nem szükséges annak felekkel történő közlése. A felfüggesztést elrendelő végzést célszerű a végrehajtóval rövid úton (faxon) is közölni a további végrehajtói cselekmények foganatosításának az elkerülése érdekében. A felfüggesztést elrendelő határozat elleni jogorvoslatnak a felfüggesztésre nézve halasztó hatálya nincs. Amennyiben a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem jogerősen elutasításra került, a felfüggesztés megszüntetéséről ugyancsak határozatot kell hozni, hiszen enélkül a végrehajtás nem folyik tovább. A végzés fellebbezhető, annak jogerőre emelkedéséig a végrehajtást nem folytatható. A végrehajtóval a nem jogerős végrehajtási záradék törlését kimondó végzést nem kell közölni, a végrehajtóra csak a jogerős végzés tartozik. Amennyiben a végrehajtási záradék törlése tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedik, arról a feleket a Pp. 230/A. (3) bekezdésének első mondata alapján értesíteni kell. A végrehajtási záradék jogerős törlésének jogkövetkezménye a végrehajtási eljárás megszűnése. Az eljárás költségei a végrehajtást kérőt terhelik, így arról külön rendelkezni szemben a Vht. 56. (1) bekezdésében foglaltakkal, amikor a végrehajtást elrendelő bíróság az eljárás megszüntetéséről dönt nem kell. dr. Horányi-Hohl Gábor közjegyzőhelyettes 19 E törvényi megfogalmazást célszerű személyes véleményem szerint tágan kezelni, így akkor is fel lehet felfüggeszteni a végrehajtást, ha az adós nem a záradékolt közokiratot, hanem a felmondás közokiratba foglalásának ( BH 2002.491. kontra EBH 2008/1786) az elmaradását támadja. 16

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye Felmondás, ténytanúsítás, végrehajtás 1. A felmondás fogalma, szerepe a Ptk. és a Vht. tükrében A közjegyző a mindennapokban gyakran találkozhat felmondásokkal. Van, amikor annak okiratba foglalására, tanúsítására kérik fel, más esetben mint végrehajtást elrendelő hatóság, a végrehajtás egyik feltételeként tekint arra. Bár a felmondások hátterében álló szerződések igen sokfélék lehetnek, mégis közös bennük az, hogy mind rendelkeznek a kötelmek jellemző tartalmi elemeivel. 1 Az egyik legfontosabb, hogy valamilyen szolgáltatásra irányulnak, tehát az adósi/kötelezetti magatartást (a klasszikus, római jogi felosztással élve ez lehet: dare, facere, praestare), és annak lényeges körülményeit (helyét, idejét, módját stb.) tartalmazzák. 2 Mindemellett a kötelmek másik lényeges ismérve a jogi szankció, amely lehet magánjogi vagy eljárásjogi természetű. Utóbbit nevezte Grosschmid a kötelem kénytető, propulzív hatásának, 3 aminek egyik legkézenfekvőbb példája a közjegyzői okiratba foglalt szerződések közvetlen végrehajthatósága. Amikor az ügyfelek a közjegyzőt felkérik szerződésük okiratba foglalására, a közjegyzőnek nem csak a fent említett, illetve a Ptk. által rögzített tartalmi elemekre kell figyelemmel lennie. Szem előtt kell tartania a közjegyzői okiratra vonatkozóan a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (Kjtv.) foglalt szabályokra is. Ezek közül kiemelendők a 112. -ban a közvetlen végrehajthatóság, mint jogi szankció feltételéül 1 Ld.: Dr. Szladits Károly: A magyar magánjog I-VI. Grill Károly Könyvkiadó vállalata Budapest, 1939. III. kötet 11. old. 2 Ld.: 1959. évi IV. tv (Ptk.) 227. (1) bekezdése 3 Ld.: Szladits: u.ott: 13. old 17

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám támasztott tartalmi követelmények. E jogszabályhely elolvasásakor észrevételezhető, hogy az lényegében megegyezik az általa egyébként is hivatkozott 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 23/C. (1), (2) és (5) bekezdéseivel. E rendelkezések alapján a végrehajtás elrendelésének egyik lényeges tartalmi követelménye, hogy az okirat tartalmazza a teljesítés módját és határidejét. Ezt meghaladóan azonban, ha a kötelezettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, a végrehajthatósághoz az is szükséges, hogy a feltétel vagy időpont bekövetkezését közokirat tanúsítsa. Nyilvánvalóan e feltétel kizárólag a végrehajtandó közjegyzői okirat elkészülése után következhet be, ebből adódóan a jogszabály által elvárt közokirati tanúsítás is csak egy későbbi időpontban, külön okiratban képzelhető el. A Vht. és a Kjtv. által összefoglalóan hivatkozott feltétel terminus technikusának megközelítéséhez egyfelől segítségül hívhatjuk az anyagi jog szabályait. A Ptk. 228. alapján megkülönböztetünk felfüggesztő és bontó feltételt: előbbitől a szerződés hatályának beállta függ, utóbbitól annak megszűnése. 4 A végrehajtás elrendelésével összefüggésben, annak előzményeként bekövetkező feltétel minden, a közjegyzői végrehajtandó okiratban foglalt kötelezettségnek a (közvetlen) végrehajtási eljárásban való érvényesíthetőségéhez szükséges, illetve ahhoz akár a felek akár jogszabály által feltételül szabott esemény, körülmény. A Ptk. 321. (1) bekezdése alapján a felmondás a szerződést megszüntető egyoldalú nyilatkozat, ami által tehát a szerződés a jövőre nézve, ex nunc hatállyal szűnik meg (Ptk. 319. (2) bekezdése). Korábbi terminológia épp ezért nevezte kötelemszüntető ügyletnek. 5 A felmondás a legáltalánosabb csoportosítás szerint lehet azonnali hatályú vagy történhet felmondási idő kikötése mellett. Utóbbi esetben a szerződés csak a felmondási idő leteltével szűnik meg. Az azonnali hatályú felmondás a másik fél szerződésszegésének tipikus, de természetesen nem kizárólagos jogkövetkezménye. 6 A Vht. 23/C. (2) bekezdésének alkalmazásával és szóhasználatával a felmondás olyan 4 ld.: A bírósági végrehajtás magyarázata. CompLex Kiadó. 2009. 242-243. old. 5 Fehérváry Jenő: Magánjog kistükre. Budai Nyomda. Budapest, 1936. 344. old. 6 Ugyanilyen a késedelmi kamat, késedelmi kötbér, kártérítés stb. 18

2012. 4. szám * Közjegyzők Közlön ye feltétel, amelynek bekövetkezése esetén az adósnak (Vht. 5. (1) bekezdése) teljesítési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezhet. Csak, hogy néhány példát említsünk: kölcsönszerződés felmondásánál az adós tartozása egy összegben lejárttá, esedékessé válik, a teljes hátralékos összegre beáll a fizetési kötelezettsége (Ptk. 526. (2) bek.); bérleti szerződés felmondásakor a bérelt dolog visszaadásának kötelezettsége (Ptk. 433. (2) bek.); önálló zálogjogról szóló szerződés felmondásakor a zálogtárgyból történő kielégítés tűrése (Ptk. 251. (1) bek., 269. (2) és (5) ), stb. 2. A felmondás tanúsítása Az eddig elmondottakból következően a közjegyzői okiratba foglalt szerződés felmondásáról mindenképpen szükséges a közokirati tanúsítvány elkészítése, amennyiben a jogosult végrehajtási záradék kiállítását kéri. Ehelyütt megjegyzendő, hogy amennyiben a követelés meghatározott időpont beálltával válik esedékessé, úgy arról nem szükséges tanúsítvány elkészítése. A BH1997. 348. számú eseti döntésben a bíróság kifejtette, hogy: Az okiratban meghatározott teljesítési határidő, illetőleg határnap elteltének ténye elégséges ahhoz, hogy ebből a szempontból a végrehajthatóság megállapítható legyen, miután a végrehajtást kérő állítja, hogy a kötelezett nem teljesített. 7 A felmondásokkal szemben támasztott ezen jogszabályi követelmény szerteágazó joggyakorlatot és jogértelmezést szült a tényleges megvalósítást illetően. A BH2002. 491. számú határozat alapján a végrehajtási záradékolásra a kölcsönszerződés felmondásának közokiratba foglalása esetén kerülhet sor. Ezzel szemben az EBH2008. 1786. számú döntésben a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy: Ha a végrehajtást kérő a kölcsönszerződés felmondása közlését tanúsító közokirat birtokában kérte a végrehajtás elrendelését, a közokirat végrehajtási záradékkal való ellátásához nem követelhető meg a felmondás közokiratba foglalása, illetőleg ez utóbbi hiánya az elrendelt végrehajtás megszüntetése okaként a végrehajtás megszüntetése iránti perben hivatalból nem vehető figyelembe. 7 ld. még: Németh-Vida: A bírósági végrehajtás magyarázata. KJK-Kerszöv. 2004. 262. old. 19

Közjegyzők Közlön ye * 2012. 4. szám A közjegyzői gyakorlat ugyancsak változatosságot mutat, leginkább a felmondást magában foglaló okirat jellegét illetően. A Kjtv. 111. (1) bekezdése a közjegyzői okiratok két típusát különbözteti meg: ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány). Az előbbi közhitelesen tanúsítja a jogügyletre vonatkozó akaratnyilvánítás tényét, a ténytanúsító okiratban a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket közhitelesen tanúsítja jegyzőkönyvi vagy záradéki formában. A jogosulti felmondást van, amikor nyilatkozatként ügyleti okiratba foglalják, más esetekben pedig ténytanúsító okiratban, jegyzőkönyvi formában rögzítik. A felmondás kötelezett felé történő kézbesítésekor visszaérkező postai tértivevény tartalmáról tanúsítvány készül, van, amikor a tértivevény másolatát is hozzáfűzik ahhoz. Bizonyára ezen írás szerzője okkal vádolható azzal, hogy elfogult a közjegyzőség irányában, mégis kiemelendő, hogy az egységes bírói jogértelmezés hiánya az itt tárgyalt kérdésben súlyosabb következménnyel jár, mint a közjegyzők egyes részkérdésekben eltérő gyakorlata. A fent idézett két bírósági határozat között ugyanis egy igen lényeges eltérés mutatkozik: ez előbbi már magával a felmondó nyilatkozat keletkezésével, illetve közjegyző általi rögzítésével teljesítettnek látja a Vht. 23/C. (2) bekezdésében foglalt követelményt. Az EBH2008. 1786. számú határozat azonban már rámutat arra, hogy a felmondás akkor hatályosul, ha azt a másik fél megkapja. ( ) A felmondás hatályosulásának és ezen alapulóan a követelés lejárttá válásának igazolásához elégséges annak közokiratba foglalt tanúsítása, hogy az alperes szerződésszerűen közölte a felperesekkel a kölcsönszerződés felmondását. A 320/2006. ügyszámú közjegyzői okirat a Pp. 195. -ának (1) bekezdése értelmében teljesen bizonyítja, hogy a felmondólevelek kézbesítése, ennek folytán a felmondás hatályos közlése a 195/2004. ügyszámú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés 19. pontjában írtak szerint megtörtént. Az álláspontom szerint helytálló következtetés tehát az, hogy a felmondás közléséről szükséges a ténytanúsítvány felvétele. Mindazonáltal, ha a közjegyző a Kjtv. 142. (1) (2) bekezdése alapján jár el, akkor ez a kérdés fel sem merül. Az (1) bekezdés szerint nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat. Úgy vélem, nem szükséges hosszasan indokolni, hogy ennek tipikus példája a szerződés felmondása, mint kötelemszüntető ügyleti nyilatkozat. A (2) bekezdés 20