Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése
Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek Szerves anyagok Radioaktív anyagok Gázok és meleg Trágyák
Savasodás Természetes folyamatok Mesterséges folyamatok
Természetes folyamat Humíd klímában természetes folyamat a talajsavanyodás Okai: - CO 2 képződés (pl. gyökérlégzés, mikrobiális tevékenység) nitrifikáció biomassza lebontás humuszodás (szerves savak) -> természetes talajfejlődés -> következménye -> talaj degradáció
Mesterséges hatás savanyu műtrágyák használata termés elvitele -> ion elvitel avarhasználat savas ülepedés -> SO 2, NO x az égetésből származnak állattartás -> ammónium felszabadulás -> nitrifikáció
Az antropogén talajsavanyodás okai A csapadékvízben a légköri SO 2, NO x -> kénsavvá, salétromsavvá alakul át -> savanyítja a csapadékvizet Közép-Európában a csapadékvíz ph-ja 4,3 (jelenleg, átlagosan) -> ez azt jelenti, hogy 25x nagyobb a szabad aciditás (savanyúság), mint a CO 2 -dal egyensúlyt tartó vízben (természetes állapot) A savanyodás 70 %-a a levegőből származik (Solling, Németország mérések alapján)
A légköri savanyodás származási helye SO 2 -> égetésből (szén, olaj) - 90% az összes S mennyiségnek NO x ->főleg Ottó-motorokból az égetés során a légköri N, O-ből SO 2, NO x és CO 2 kibocsátása nőtt, így nincs egyensúlyban az asszimilációval és a tengervízben elnyelt mennyiséggel, ennek eredményeként a légkör CO 2 tartalma globálisan nő (üvegház hatás) SO 2, NO x tartalma helyileg nő -> növekvő depozicióráta (savanyító hatás)
Savanyító hatás Oxidáció (elektron transzfer reakció): 2 SO 2 +4 H 2 O = 2 SO 2-4 +4 e - + 8 H + O 2 +4 e - + 4 H + = 2 H 2 O ------------------------------------------------------ 2 SO 2 + O 2 + 2 H 2 O = 2 SO 2-4 + 4 H +
Emisszió okai A kénemisszió nagy része, a nitrogén emisszió teljesen mértékben antropogén eredetű - szoros kapcsolat a lerakodás, a savanyodás és a kibocsátott mennyiség között Savak képződése és lerakodása több lépcsős folyamat SO 2 - gyorsan lerakódik (néhány nap alatt) - illetve átalakul SO 4 2- tá - ez több ezer km-re is elszállítódhat NO 3- - gyorsabban átalakul és lerakódik, helyi felhalmozódás
Légkör öntisztulási folyamata Káros anyagok a felhő képződés közben kerülnek be a cseppekbe A lehulló esőcseppek útközben veszik fel a káros anyagokat Száraz ülepedése az aeroszoloknak
Lerakódás formái Növényre, talajra, vizekre Száraz, gázformájú aerosol - levelek felületére - korona kiszűri (a savanyú hatású szennyezőanyagokat) - kitettségtől függ - erdők jobban Törzsön lefolyva a gyökfő körül erősebb savanyító hatás Neves depozíció - esővel
Savterhelés mértéke I. Függ a kibocsátótól való távolságtól SO 2, NO x - előbb-utóbb teljesen átalakul - SO 4 2-, NO 3 - HCl - gáz - szén- és PVC égetés (műanyag) során keletkezik, illetve tengervízből szabadul fel Alumíniumkohók környékén HF - toxikus, de csak kevésbé savanyít
Savterhelés mértéke II. Savas terhelés az NSZK-ban 7 kmól/ha 75 % SO2 (csökkenő) 25 % NOx (nem csökken) További savas terhelés - ammónia állattartásból 80-90 % levegőben hasznos - semlegesít talajban nitrifikálódik - savanyít
Savas ülepedés
Talajok pufferrendszere CaCO 3 puffertartomány kicserélhető puffertartomány szilikát puffertartomány oxid/hidroxid puffertartomány
Pufferoló képesség függ Talajok tulajdonságaitól Szilikátok mállásától: (2 Me 2+ (SiO 4 4-, 2O 2-, 2 CO 3 2- )) + 4 H + -> 2 Me 2+ + (SiO 2, 2H 2 O, 2 CO 2 )
Talajok sav/bázis egyensúlya Folyamat a következő: HA = A - + H + sav1 bázis 2 H + + B - = HB bázis1 sav2 HA + B - = HB + A - sav1 bázis1 sav2 bázis2 HA - sav - protonleadó B bázis - protonfelvevő
Disszociációs egyensúly Egy adott ph-nál a disszociált és a nem disszociált ionok aránya a sav erősségétől ( pk értékétől függ): (H + )(A) (A - ) Ks = ---------------- pks = ph + 1g --------------- (HA) (HA) ahol, Ks = a sav erőssége pks = - log Ks
Pufferhatás a sav protonját egy bázikusan ható rész leköti nem disszociált formában. a sav erősségétől függ, hogy a protonoknak mekkora része van disszociált formában lekötve Gyenge savak (szénsav - nagy pks-érték) - csak magas ph-n disszociálnak
Erős savak Erős savak (kénsav, salétromsav) Erős savak képződnek a talajban is a lebomlás során: ammónium - nitrifikáció - növények NH 4 felvétele (H + felszabadulással jár) ezzel szemben az NO 3- felvétel lúgosít, ha NO 3 - kimosódik, további savanyítás kationos kötésben lévő tápanyagok felvétele - savanyítást okoz
anion felvétel - lúgosítás (ha a talajban sok a NH 4+ -> savanyítás) szervesanyagok lebomlása: R-COOMe + H 2 O -> CO 2 + Me+ OH - bázisok keletkezése
Ha a lebomlás a tápanyagfelvétellel egyensúlyban van nincs savanyítás, ha nincs Egyensúly savanyítás Okai: - külső terhelés - szerves anyag elvitele (pl. betakarítás, fahasználat) - szerves anyag felhalmozódás - avarhasználat
lebomlás során nagy mennyiségű CO 2 szabadul fel: CO 2 + H 2 O <-> HCO 3- + H + meszes talajon 10-20 kmól/ha sav szabadulhat fel (ez lényegesen több lehet, mint a külső terhelés) savanyú talajon az egyensúly balra tolódik el
5 ph alatt "kationsavak", azaz fémoxidok szabadulnak fel: (Al 3+ (OH) 3 ) + H + <-> ((Al(OH) 2 ) 2+ + H 2 O - először pufferolás - majd kimosódás (((Al(OH) 2 ) 2+ ioné), mivel a hidroxo-komplex ionok mozgékonyabbak - az alumínium oldatba megy - gyökérméreg - mélyebb rétegekben újra savként viselkednek.
A talajsavanyodás következményei meszes talajokon - mésztelenedés (hazánkban a legtöbb talaj meszes) mésztelenedés esetén csökken a talajoldat elektronkoncentrációja eliszapolódás - nő az erózióveszély
A talajsavanyodás következményei mészmentes talajokon - kationok deszorbeálódhatnak - kimosódhatnak (Na, K, Mg, Ca) - nő a talajok bázistelítetlensége - csökken a ph-érték - kolloidszegény talajokon ez a folyamat igen gyors
A talajsavanyodás következményei csökken a kationkicserélődési kapacitás - szilikátok mállása nő - agyagásványok (pl. vermikulit) 4 ph alatt szétesnek - Al 3+ szabadul fel - az adszorpciós komplexekben az Al 3+ -ionok elfoglalják a kisebb értékű kationok helyeit. 3,5-4,5 ph között a szabad Al 3+, hidroxokomplexek formájában - az agyagásványok köztes rétegeibe rakódnak j ph további csökkenése 3,5 alá - az agyagásványok tovább bomlanak
A talajsavanyodás következményei ph 3 alatt - ferrihidroxidok feloldódnak - vas -ionok szabadulnak fel - a vashidroxidhoz hasonló nehézfémek mobilizálódnak
A savasodás hatása a talajorganizmusokra fajösszetétel változik nő a gombák száma csak 3,5 ph alatt tűnnek el más élőlények is ismeretlen az Al 3+ és a nehézfémek hatása Hatás a növények növekedésére erdőpusztulás (NSZK erdeinek 50 %-a károsodott)
A talajvízre és a lefolyó vizekre gyakorolt hatása leszivárgó vízben - sok a NO 3-, SO 4-, kis ph oldott Al 3+, nehézfémek - nem alkalmas többé ivóvíznek
A talajsavanyodás kimutatása CaCl oldatban ph mérés kicserélhető kationok meghatározása
Savasodás elleni védelem és következményei savak SO 2, NO x, HCl, HF védelem lehetőségei: a savkibocsátás csökkentése kéntelenítés (szén, olaj) - jelenleg nem lehetséges a SO 2 kibocsátást ki lehet szűrni NO x - katalizátorokkal - 40 %-os csökkenés NH 3 - emisszió csökkentése -> állattartó telepek trágyát gyorsan bedolgozni eredmény átlagosan SO 2 koncentráció: 1963-ban 260 mikrogramm/köbméter 1987-ben 75 mikrogramm/köbméter
A talaj pufferkapacitásának növelése mészmentes talajokon szinten tartó meszezés (1-3 évente - mennyisége a savasodáshoz igazítva) meliorációs meszezés ph érték növelés túl sok mész kiadagolása káros jelenleg évente 200 kg/ha CaO veszteség ->. a természetes talajfejlődés során (13 ezer év) 130 kg/ha
Savanyodás Pufferképesség Savképződés Savülepedés Talajbiológiai tulajdonságok Talajkémia tulajdonságok Talajfizikai tulajdonságok Ember