Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése



Hasonló dokumentumok
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban

Talajvédelem VII. Savanyodás Savanyú talajok javítása

ÁSVÁNYOK ÉS MÁS SZILÁRD RÉSZECSKÉK AZ ATMOSZFÉRÁBAN

Közös elektronpár létrehozása

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Oldódás, mint egyensúly

Oldódás, mint egyensúly

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Indikátorok. brómtimolkék

Általános Kémia. Sav-bázis egyensúlyok. Ecetsav és sósav elegye. Gyenge sav és erős sav keveréke. Példa8-1. Példa 8-1

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Tápanyag antagonizmusok, a relatív tápanyag hiány okai. Gödöllő,

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

AZ ATMOSZFÉRA SZENNYZİDÉSÉNEK EREDETE

VÍZKEZELÉS Kazántápvíz előkészítés ioncserés sómentesítéssel

Kémiai reakciók. Közös elektronpár létrehozása. Általános és szervetlen kémia 10. hét. Elızı héten elsajátítottuk, hogy.

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás IX-X.

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

SZERVETLEN KÉMIAI REAKCIÓEGYENLETEK

Kémiai alapismeretek 6. hét

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Légszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

a réz(ii)-ion klorokomplexének előállítása...

Agroökológiai rendszerek biogeokémiai ciklusai és üvegházgáz-kibocsátása

A nitrogén körforgalma. A környezetvédelem alapjai május 3.

Szakmai ismeret A V Í Z

EGY SPECIÁLIS, NEM KONSZOLIDÁLT ÜLEDÉK: A TALAJ

Savak bázisok. Csonka Gábor Általános Kémia: 7. Savak és bázisok Dia 1 /43

Többértékű savak és bázisok Többértékű savnak/lúgnak azokat az oldatokat nevezzük, amelyek több protont képesek leadni/felvenni.

KÉMIA FELVÉTELI DOLGOZAT

A feladatok megoldásához csak a kiadott periódusos rendszer és számológép használható!

A LÉGKÖR SZERKEZETE ÉS ÖSSZETÉTELE. Környezetmérnök BSc

Forgalmas nagyvárosokban az erősen szennyezett levegő és a kedvezőtlen meteorológiai körülmények találkozása szmog (füstköd) kialakulásához vezethet.

Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Számítások ph-val kombinálva

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

Termhelyismerettan. Termhely fogalma Talajképz Legfontosabb talajképz A talajok szövete

KŐZETEK ELŐKÉSZÍTÉSE A LEPUSZTULÁSRA. Aprózódás-mállás

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Hevesy György Országos Kémiaverseny Kerületi forduló február évfolyam

Minta feladatsor. Az ion neve. Az ion képlete O 4. Szulfátion O 3. Alumíniumion S 2 CHH 3 COO. Króm(III)ion

Savanyú talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

A TALAJ A TALAJ. TALAJPUSZTULÁS, TALAJSZENNYEZÉS A talaj szerepe: Talajdegradáció

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

Curie Kémia Emlékverseny 2018/2019. Országos Döntő 7. évfolyam

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Légszennyezés. Légkör kialakulása. Őslégkör. Csekély gravitáció. Gázok elszöktek Föld légkör nélkül maradt

Bozó László Labancz Krisztina Steib Roland Országos Meteorológiai Szolgálat

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

Általános Kémia GY 3.tantermi gyakorlat

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000

Speciálkollégium. Dr. Fintor Krisztián Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj TÁMOP A/ Nemzeti Kiválóság Program Szeged 2014

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

1) Standard hidrogénelektród készülhet sósavból vagy kénsavoldatból is. Ezt a savat 100-szorosára hígítva, mekkora ph-jú oldatot nyerünk?

Karsztosodás. Az a folyamat, amikor a karsztvíz a mészkövet oldja, és változatos formákat hoz létre a mészkőhegységben.

KÉMIAI ALAPISMERETEK (Teszt) Összesen: 150 pont. HCl (1 pont) HCO 3 - (1 pont) Ca 2+ (1 pont) Al 3+ (1 pont) Fe 3+ (1 pont) H 2 O (1 pont)

Paradicsom és paprika tápoldatozása fejlődési fázisai szerint. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

4. táblázat. 1. osztály 2. osztály 3. osztály 4. osztály SO 4 Cl NO 3 HCO 3

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

5. Laboratóriumi gyakorlat

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

A kémiai egyensúlyi rendszerek

APC természetes takarmányozási koncepciók (Előadás - Baromfi)

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2004.

A tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

a. 35-ös tömegszámú izotópjában 18 neutron található. b. A 3. elektronhéján két vegyértékelektront tartalmaz. c. 2 mól atomjának tömege 32 g.

SAVANYODÁSI FOLYAMATOK AZ ODORVÁRI TALAJOKBAN. MUCSI LÁSZLÓ JATE Természeti Földrajzi Tanszék

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Savasodás, vitaminok

O k t a t á si Hivatal

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Kémiai reakciók. Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:

ELTE Kémiai Intézet ( kislexikonja a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos fogalmak magyarázatára október 18.

ÓRATERV. Farkasné Ökrös Marianna EKF Gyakorló I. ALAPADATOK. Osztály: 10. D. Témakör: A széncsoport és elemeinek szervetlen vegyületei

Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT

IV.főcsoport. Széncsoport

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

A talaj kémiája

1. Koncentrációszámítás, oldatkészítés

Minőségi kémiai analízis

RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Vízminőség, vízvédelem. 3. előadás Kémiai-fizikai alapok II.

Átírás:

Talajvédelem Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Talajok szennyezése Porok Savak Fémek Sók Növény-védőszerek Szerves anyagok Radioaktív anyagok Gázok és meleg Trágyák

Savasodás Természetes folyamatok Mesterséges folyamatok

Természetes folyamat Humíd klímában természetes folyamat a talajsavanyodás Okai: - CO 2 képződés (pl. gyökérlégzés, mikrobiális tevékenység) nitrifikáció biomassza lebontás humuszodás (szerves savak) -> természetes talajfejlődés -> következménye -> talaj degradáció

Mesterséges hatás savanyu műtrágyák használata termés elvitele -> ion elvitel avarhasználat savas ülepedés -> SO 2, NO x az égetésből származnak állattartás -> ammónium felszabadulás -> nitrifikáció

Az antropogén talajsavanyodás okai A csapadékvízben a légköri SO 2, NO x -> kénsavvá, salétromsavvá alakul át -> savanyítja a csapadékvizet Közép-Európában a csapadékvíz ph-ja 4,3 (jelenleg, átlagosan) -> ez azt jelenti, hogy 25x nagyobb a szabad aciditás (savanyúság), mint a CO 2 -dal egyensúlyt tartó vízben (természetes állapot) A savanyodás 70 %-a a levegőből származik (Solling, Németország mérések alapján)

A légköri savanyodás származási helye SO 2 -> égetésből (szén, olaj) - 90% az összes S mennyiségnek NO x ->főleg Ottó-motorokból az égetés során a légköri N, O-ből SO 2, NO x és CO 2 kibocsátása nőtt, így nincs egyensúlyban az asszimilációval és a tengervízben elnyelt mennyiséggel, ennek eredményeként a légkör CO 2 tartalma globálisan nő (üvegház hatás) SO 2, NO x tartalma helyileg nő -> növekvő depozicióráta (savanyító hatás)

Savanyító hatás Oxidáció (elektron transzfer reakció): 2 SO 2 +4 H 2 O = 2 SO 2-4 +4 e - + 8 H + O 2 +4 e - + 4 H + = 2 H 2 O ------------------------------------------------------ 2 SO 2 + O 2 + 2 H 2 O = 2 SO 2-4 + 4 H +

Emisszió okai A kénemisszió nagy része, a nitrogén emisszió teljesen mértékben antropogén eredetű - szoros kapcsolat a lerakodás, a savanyodás és a kibocsátott mennyiség között Savak képződése és lerakodása több lépcsős folyamat SO 2 - gyorsan lerakódik (néhány nap alatt) - illetve átalakul SO 4 2- tá - ez több ezer km-re is elszállítódhat NO 3- - gyorsabban átalakul és lerakódik, helyi felhalmozódás

Légkör öntisztulási folyamata Káros anyagok a felhő képződés közben kerülnek be a cseppekbe A lehulló esőcseppek útközben veszik fel a káros anyagokat Száraz ülepedése az aeroszoloknak

Lerakódás formái Növényre, talajra, vizekre Száraz, gázformájú aerosol - levelek felületére - korona kiszűri (a savanyú hatású szennyezőanyagokat) - kitettségtől függ - erdők jobban Törzsön lefolyva a gyökfő körül erősebb savanyító hatás Neves depozíció - esővel

Savterhelés mértéke I. Függ a kibocsátótól való távolságtól SO 2, NO x - előbb-utóbb teljesen átalakul - SO 4 2-, NO 3 - HCl - gáz - szén- és PVC égetés (műanyag) során keletkezik, illetve tengervízből szabadul fel Alumíniumkohók környékén HF - toxikus, de csak kevésbé savanyít

Savterhelés mértéke II. Savas terhelés az NSZK-ban 7 kmól/ha 75 % SO2 (csökkenő) 25 % NOx (nem csökken) További savas terhelés - ammónia állattartásból 80-90 % levegőben hasznos - semlegesít talajban nitrifikálódik - savanyít

Savas ülepedés

Talajok pufferrendszere CaCO 3 puffertartomány kicserélhető puffertartomány szilikát puffertartomány oxid/hidroxid puffertartomány

Pufferoló képesség függ Talajok tulajdonságaitól Szilikátok mállásától: (2 Me 2+ (SiO 4 4-, 2O 2-, 2 CO 3 2- )) + 4 H + -> 2 Me 2+ + (SiO 2, 2H 2 O, 2 CO 2 )

Talajok sav/bázis egyensúlya Folyamat a következő: HA = A - + H + sav1 bázis 2 H + + B - = HB bázis1 sav2 HA + B - = HB + A - sav1 bázis1 sav2 bázis2 HA - sav - protonleadó B bázis - protonfelvevő

Disszociációs egyensúly Egy adott ph-nál a disszociált és a nem disszociált ionok aránya a sav erősségétől ( pk értékétől függ): (H + )(A) (A - ) Ks = ---------------- pks = ph + 1g --------------- (HA) (HA) ahol, Ks = a sav erőssége pks = - log Ks

Pufferhatás a sav protonját egy bázikusan ható rész leköti nem disszociált formában. a sav erősségétől függ, hogy a protonoknak mekkora része van disszociált formában lekötve Gyenge savak (szénsav - nagy pks-érték) - csak magas ph-n disszociálnak

Erős savak Erős savak (kénsav, salétromsav) Erős savak képződnek a talajban is a lebomlás során: ammónium - nitrifikáció - növények NH 4 felvétele (H + felszabadulással jár) ezzel szemben az NO 3- felvétel lúgosít, ha NO 3 - kimosódik, további savanyítás kationos kötésben lévő tápanyagok felvétele - savanyítást okoz

anion felvétel - lúgosítás (ha a talajban sok a NH 4+ -> savanyítás) szervesanyagok lebomlása: R-COOMe + H 2 O -> CO 2 + Me+ OH - bázisok keletkezése

Ha a lebomlás a tápanyagfelvétellel egyensúlyban van nincs savanyítás, ha nincs Egyensúly savanyítás Okai: - külső terhelés - szerves anyag elvitele (pl. betakarítás, fahasználat) - szerves anyag felhalmozódás - avarhasználat

lebomlás során nagy mennyiségű CO 2 szabadul fel: CO 2 + H 2 O <-> HCO 3- + H + meszes talajon 10-20 kmól/ha sav szabadulhat fel (ez lényegesen több lehet, mint a külső terhelés) savanyú talajon az egyensúly balra tolódik el

5 ph alatt "kationsavak", azaz fémoxidok szabadulnak fel: (Al 3+ (OH) 3 ) + H + <-> ((Al(OH) 2 ) 2+ + H 2 O - először pufferolás - majd kimosódás (((Al(OH) 2 ) 2+ ioné), mivel a hidroxo-komplex ionok mozgékonyabbak - az alumínium oldatba megy - gyökérméreg - mélyebb rétegekben újra savként viselkednek.

A talajsavanyodás következményei meszes talajokon - mésztelenedés (hazánkban a legtöbb talaj meszes) mésztelenedés esetén csökken a talajoldat elektronkoncentrációja eliszapolódás - nő az erózióveszély

A talajsavanyodás következményei mészmentes talajokon - kationok deszorbeálódhatnak - kimosódhatnak (Na, K, Mg, Ca) - nő a talajok bázistelítetlensége - csökken a ph-érték - kolloidszegény talajokon ez a folyamat igen gyors

A talajsavanyodás következményei csökken a kationkicserélődési kapacitás - szilikátok mállása nő - agyagásványok (pl. vermikulit) 4 ph alatt szétesnek - Al 3+ szabadul fel - az adszorpciós komplexekben az Al 3+ -ionok elfoglalják a kisebb értékű kationok helyeit. 3,5-4,5 ph között a szabad Al 3+, hidroxokomplexek formájában - az agyagásványok köztes rétegeibe rakódnak j ph további csökkenése 3,5 alá - az agyagásványok tovább bomlanak

A talajsavanyodás következményei ph 3 alatt - ferrihidroxidok feloldódnak - vas -ionok szabadulnak fel - a vashidroxidhoz hasonló nehézfémek mobilizálódnak

A savasodás hatása a talajorganizmusokra fajösszetétel változik nő a gombák száma csak 3,5 ph alatt tűnnek el más élőlények is ismeretlen az Al 3+ és a nehézfémek hatása Hatás a növények növekedésére erdőpusztulás (NSZK erdeinek 50 %-a károsodott)

A talajvízre és a lefolyó vizekre gyakorolt hatása leszivárgó vízben - sok a NO 3-, SO 4-, kis ph oldott Al 3+, nehézfémek - nem alkalmas többé ivóvíznek

A talajsavanyodás kimutatása CaCl oldatban ph mérés kicserélhető kationok meghatározása

Savasodás elleni védelem és következményei savak SO 2, NO x, HCl, HF védelem lehetőségei: a savkibocsátás csökkentése kéntelenítés (szén, olaj) - jelenleg nem lehetséges a SO 2 kibocsátást ki lehet szűrni NO x - katalizátorokkal - 40 %-os csökkenés NH 3 - emisszió csökkentése -> állattartó telepek trágyát gyorsan bedolgozni eredmény átlagosan SO 2 koncentráció: 1963-ban 260 mikrogramm/köbméter 1987-ben 75 mikrogramm/köbméter

A talaj pufferkapacitásának növelése mészmentes talajokon szinten tartó meszezés (1-3 évente - mennyisége a savasodáshoz igazítva) meliorációs meszezés ph érték növelés túl sok mész kiadagolása káros jelenleg évente 200 kg/ha CaO veszteség ->. a természetes talajfejlődés során (13 ezer év) 130 kg/ha

Savanyodás Pufferképesség Savképződés Savülepedés Talajbiológiai tulajdonságok Talajkémia tulajdonságok Talajfizikai tulajdonságok Ember