ZÖLD BIOTECHNOLÓGIA 6. évf. - 2010/9. szeptember http://www.zoldbiotech.hu
GM növények szerepe a tudományban és az agráriumban Tanártovábbképző Konferencia, 2010. július 6-8., MTA SZBK, Szeged A GM NÖVÉNYEK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN II. Popp József Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest A jövőben a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet további növekedésével számolhatunk az élelmezés, a takarmányozás és a bioenergia-előállítás oldaláról egyaránt. A mezőgazdasági termelés továbbra is a most hasznosított földterületen fog összpontosulni, ezért a legfőbb cél a termelékenység növelése lesz. Ez elkerülhetetlenül még inkább előtérbe helyezi a biotechnológia alkalmazását. A világ mind több országában fognak GM növényeket termelni és forgalmazni, függetlenül attól, hogy az EU milyen gyorsan, illetve egyáltalán engedélyezi azokat vagy sem. Az engedélyezi eljárásnál egyes országok (különösen Argentína és Brazília, kevésbé az USA) általában figyelembe veszik az exportpiacokra gyakorolt hatást is. Ennek ellenére Argentínában és Brazíliában a koegzisztencia-szabályozás hiányában az illegális vagy kísérleti termesztésből származó nemkívánatos GMO keveredhet az EU által engedélyezett GM növénnyel. Az EU-ban nem, de az exportőr országokban engedélyezett GM növények kiterjedt termesztésével a jövőben egyre komolyabb, gyakoribb kereskedelmi akadályokra számíthatunk a nemzetközi kereskedelemben, sőt egyre több növény esetében, ugyanis a becslések szerint a GM növényfajták (vektorkonstrukció) száma a 2009. évi 30-ról 120-ra emelkedik 2015-re. A Közösség 1999 júniusa és 2003 augusztusa között de facto moratóriumot hirdetett a GM növények engedélyezésére, késleltette az eljárásokat, néhány tagállam pedig megtiltotta a GM növények kereskedelmi vagy kísérleti célú termesztését. Ezért az Egyesült Államok, Kanada és Argentína 2003-ban a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) a kötelezettségvállalások megszegése miatt eljárást indított az EU-val szemben, arra hivatkozva, hogy a moratórium alkalmazásának nincs tudományos alapja. Az Európai Bizottság 2004-ben feloldotta az engedélyezési tilalmat, aminek előfeltétele az elővigyázatosság elvének alkalmazása mellett a jelölésről és nyomonkövethetőségről szóló rendeletek hatálybalépése volt. A moratórium feloldása óta az EU a 2001/18/EK irányelv alapján számos GM termék importját és kereskedelmét engedélyezte (Bánáti et al., 2007). Az EU jelenlegi tervezete szerint a tagállamok hatáskörébe kerülne a GM növények termesztésének engedélyezése, ezzel szemben a GM növények kereskedelmének engedélyezése továbbra is uniós hatáskör marad. Az USA álláspontja szerint a tagállamok negatív önrendelkezése a GM növények termesztésének engedélyezéséről valószínűleg sérti a WTO megállapodást (az 1999-2003 között alkalma-zott védzáradékhoz hasonlóan), sőt megbonthatja az EU egységét is. Ugyanakkor érdemi előrelépést jelent, hogy a GM növények kereskedelmének engedélyezése felgyorsul. A WTO-ban a vitarendező eljárásban kilátásba helyezett esetleges szankciókat az USA még nem léptette életbe, mert utolsó esélyt adtak az EU bizottságnak egy kompromisszumos javaslat kidolgozására. Az USA számára átmenetileg elfogadható lehet a GM növények termesztésének és kereskedelmének eltérő uniós szabályozása, mert a GM növények termesztését engedé- 1
lyező tagországok, így például Spanyolország kedvező tapasztalatai követendő példát jelenthet más tagországok számára. A nemzetközi kereskedelem képviselőinek és a GM növények termelőinek egyelőre elfogadhatónak tűnik az újabb GM növények kereskedelmének gyorsabb engedélyezési eljárása az EU-ban, a GM vetőmagot forgalmazó vállalatoknak azonban nem, mert legfeljebb a GM növények termesztését engedélyező tagországokban erősíthetik tovább jelenlétüket. A tagországonként eltérő megközelítés elvét, mint átmenti megoldást várhatóan elfogadja az USA. A fehérjetakarmány helyettesítésének lehetősége A dél-amerikai országok fehérjetakarmányexportját nem tudják más országok helyettesíteni, mert a szójatermeléshez szükséges éghajlati viszonyok behatárolják a szójatermelésre alkalmas régiók körét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy világszerte élesedik a művelhető földterületekért folytatott verseny a gabona és olajnövények (elsősorban szója) között, ezért nem várható az olajnövények vetésterületének jelentős növekedése, vagyis egyre fontosabb lesz a fajlagos hozam növelése. A szója és szójaliszt nagyobb arányú kiváltásához nincs elégséges egyéb fehérjeforrás állati fehérje (halliszt, hús- és csontliszt) vagy alternatív növényi fehérjeforrás (takarmányborsó, takarmánybab, édes csillagfürt és repcedara) a nemzetközi piacon. A táplálóérték szempontjából is csak szerény mértékben helyettesíthető a szójaliszt az esszenciális aminosavak optimális összetétele miatt. A takarmányborsó, a takarmánybab és az édes csillagfürt termelésének növelése alternatívát jelent(het), habár e növények vetésterülete az utóbbi években a többlettámogatás fehérjenövények termeléshez kapcsolt kiegészítő támogatása ellenére csökkent (egyébként a szubvenció megszüntetése várható). Az olaj- és fehérjenövények vetésterületének növelésével az importált szója és szójaliszt legfeljebb 10-20%-a helyettesíthető. Mivel a repcebehozatal jelentős emelkedésére nem számíthatunk, a napraforgódara növekvő importjával csak elenyésző mértékben váltható ki a szója és szójaliszt. A kukoricaglutén-takarmányt helyettesítheti a repcedara, a pálmamag-dara és a takarmánygabona (természetesen magasabb áron). Például a biodízelgyártás felfutásával valamelyest még bővülhet az olajnövények vetésterülete, így nőhet a repcedara (és a napraforgódara) termelése. Az Európai Unió jelentősége a szója és szójaliszt globális kereskedelmében csökken: az évi 13 millió tonna szója és 21 millió tonna szójaliszt importja a nemzetközi forgalomnak 15, illetve 40 százalékát képviseli. Ezzel szemben Kína évi 46 millió tonna körüli szójaimportja már a volumen 55 százalékát teszi ki. Ázsia, elsősorban Kína növekvő kereslete egyben azt is jelenti, hogy Argentína és Brazília számára egyre kevésbé lesz fontos az EU piaca. Amennyiben az EU-ban a GMO-k (elsősorban kukorica és szója) engedélyezésének gyakorlata nem változik, azaz továbbra is zéró-tolerancia vonatkozik a (még) nem engedélyezett, de az exportőr országokban már termesztett GMO-kra, az állattenyésztés (átmenetileg) elveszítheti a fehérjebázisának egy részét. Ennek hatására csökkenhet az állati eredetű termékek, elsősorban baromfi- és sertéshús előállítása, ami kihat az állattenyésztési szektor teljesítményére. Ma az EU állattenyésztése adja a mezőgazdaság termelési értékének 40%-át. Az ágazat nemzetközi verseny- 2
vonatkozó szabályozás mérséklése mellett szállnak síkra. Állásfoglalásukban új politikát követlenek a zöld géntechnológia területén (Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina, 2009). képességének romlásával csökken a mezőgazdasági jövedelem és a foglalkoztatás, valamint emelkednek a húsárak. Ezzel szemben Brazíliában és Argentínában még tovább emelkedhet az állattenyésztés kibocsátása, ahonnan az EU a még engedélyezett GM növényekkel takarmányozott állati termékeket importálna egyre nagyobb mértékben. Az állati termékek behozatalának növekedése és a magasabb uniós takarmányárak végül a hús fogyasztói árának emelkedéséhez vezetne. Az USA az újabb GM szója termesztésével láthatóan nem várja meg az EU importengedélyét. Nehezen képzelhető el az is, hogy hosszabb távon az EU potenciális vásárlóereje képes megakadályozni Brazíliában és Argentínában az új GM növények termesztését mindaddig, amíg nem engedélyezi importjukat. Továbbá nem zárható ki az illegális termesztés sem Dél-Amerikában, vagyis a legálisan előállított szója mind Argentínában, mind Brazíliában az EU által nem engedélyezett GMO-t tartalmazhat. Az 1970-es években kibontakozó géntechnológia mára minden bizonnyal az orvos-biológiai kutatás legfontosabb eszközévé vált, a tudományt számottevő új ismeretekkel gazdagította és jelentős hatást gyakorolt úgy a gazdaságra, mint a társadalomra. Miközben a géntechnológia szigorú szabályokkal körülbástyázott alkalmazása az ipari mikrobiológia és az orvostudomány terén ( fehér és vörös géntechnológia) Európában is általánosan elfogadottá vált, a genetikailag módosított növények előállítását és felhasználását ( zöld géntechnológia) erősen korlátozzák a bevezetett politikai keretfeltételek. Ebből adódóan lényegében jelentősen gátolják az ezzel kapcsolatos kutatásokat is. A Német Szövetségi Köztársaságban működő tudományos szervezetek 2009-ben ismételten felszólították a Szövetségi Kormányt arra, hogy a németországi zöld géntechnológia területén ne csak a kutatást, hanem annak alkalmazását is támogassa. A tudományos közvélemény álláspontját összegezve a Nobeldíjas Christiane Nüsslein-Volhard megállapította, hogy Németországban mind ez idáig nem sikerült kellőképpen elfogadtatni azt, hogy a géntechnológia alkalmazása a növénytermesztés területén eddig kiaknázatlan lehetőségeket kínál az ökológiai mezőgazdaság, a fokozottabb környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az egészség megőrzése terén. A molylepkékkel, gombafertőzésekkel, vírusokkal és fonálférgekkel A GM növények használatáról szóló állásfoglalás Németországban 2009. október 13-án a Német Leopoldina Természettudományos Akadémia, az Országos Tudományos Akadémia, az "Acatech" Német Műszaki Tudományok Akadémiája, valamint a Berlin- Brandenburg-i Tudományos Akadémia a Német Tudományos Akadémiák Uniója nevében közös állásfoglalást adtak ki a GM növények használatával kapcsolatosan. Ebben a zöld géntechnológia felelősségteljes alkalmazása és a szabadföldi kísérletekre Christiane Nüsslein-Volhard 3
szemben rezisztens növények nem szorulnak permetezésre. A kedvezőtlen termesztési feltételekhez, szikes és karsztos talajokhoz, szárazsághoz jobban alkalmazkodó növények termesztésére nyílik így lehetőség, a terméketlen földterület pedig ismét termékeny talajjá változtatható Kiválóan képzett kutatókat exportálunk korszerű vetőmagvak és agráripari technológiák helyett. A tudományos közvélemény a zöld géntechnológia megfelelően átgondolt és ésszerű, az egyéb növénytermesztési módszerekkel kombinált és a helyi feltételekhez igazított alkalmazása mellett száll síkra. A zöld géntechnológiával kapcsolatos alkalmazott kutatás támogatására szólítanak fel az elért eredmények gyakorlatba való átültetésének elősegítése érdekében. Mivel korszerű kutatások sem folytathatók szabadföldi kísérletek nélkül, Németországban a kutatás jelenlegi intenzitása és magas színvonala nem lesz fenntartható, amennyiben az útjában álló eddigi akadályok továbbra is fennmaradnak. Világszerte számos olyan ígéretes géntechnológiai kutatás zajlik, amelyek messze túlmutatnak a növények élelmiszerként és takarmányként való előállításán. Említést érdemelnek a cellulózalapú hatékony(abb) bioüzemanyagok előállításával kapcsolatos kísérletek, mert lehetővé teszi élelmiszernövények melléktermékének ilyen célú hasznosítását. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a modern mezőgazdaság a legkorszerűbb növénytermesztési módszerek, így a géntechnológia alkalmazása nélkül képtelen lesz a fenntarthatósági célt elérni. Ez a konkrét politikai-jogalkotói munka szempontjából azt jelenti, hogy a kutatásnak és a gazdaságnak a tudományos intézmények és a középvállalatok számára mind adminisztratív, mind pénzügyi szempontból elfogadható tudományosan megalapozott peremfeltételekre van szüksége a zöld géntechnológiában rejlő lehetőségek kiaknázása céljából. A kutatások további folytatásához és a jövőbeni nyersanyagok biztosításához a gyakorlatban használható küszöbértékekre van szükség. A küszöbérték, vagyis az adott termékben a genetikailag módosított örökítő anyag megengedett százalékos, fontos szempont a gazdaság, a tudomány és a kutatás számára. Így például a német és az uniós élelmiszertermelés mezőgazdasági nyersanyagok behozatalát igényli (különösen a takarmány-előállítás). Ezért az EU-ban az élelmiszerekre és a takarmányokra vonatkozó 0,9%-os küszöbérték mellett elengedhetetlen a hagyományos vetőmagoknál a technológiailag elkerülhetetlen GMO szennyeződés kötelező, de gyakorlati szempontokon alapuló feltüntetése. Továbbá szükség van az EU-ban (vagy egyes tagországaiban) nem engedélyezett GMO-k küszöbértékének megállapítására is. A GM növényekkel kapcsolatos engedélyezési eljárás elhúzódásának felelőssége részben a Szövetségi Köztársaságot terheli. A jövőben az EU engedélyezési eljárás felgyorsítására van szükség, egyébként Európa végleg lemarad a világversenyben. A forgalomba hozatal fogalma összefonódik a gazdasági felhasználás fogalmával, ami akadályt gördít a tudományos szabadföldi kísérletek elé. A tudomány és a kutatás szabadságának megőrzése érdekében egyértelművé kell tenni azt, hogy a hagyományos termékekben engedélyezet nyomokban megjelenő GMO-ra nem vonatkoznak a forgalomba hozatalra előírt rendelkezések. Németországban az érvényes felelősségvállalási rendelkezések burkolt, vétség nélküli felelősséget is magukban foglalnak. Ez azt jelenti, hogy például egy felsőoktatási intézmény vagy egy gazdálkodó olyan károk okozásáért is felelősséggel tartozik, ame- 4
lyeket nem okozhat és annak előidézéséért felelősséget nem vállalhat. Elfogadhatatlan, hogy egy szigorú engedélyeztetési eljárás keretében jóváhagyott GM fajtákat veszélyes anyagnak tekintsenek. A GM növényekre vonatkozó jogi felelősséget nem szabad a többi növényfajtától eltérő módon kezelni. A termőhely-nyilvántartásra vonatkozó hatályos rendelkezések, különös tekintettel a termőterületre vonatkozó nyilvános és személyes adatok rögzítése az alapvető emberi jogok megszegését jelenti. Az adatok felhasználásával kapcsolatban széleskörű visszaélések történtek, aminek következményeként komoly mennyiségű termény megsemmisítésére került sor. A nyilvántartásba vétel három hónapos határideje ésszerűtlen, ezért célszerű egy hónapra korlátozni. A kukoricára megállapított izolációs távolságnak (150 m a hagyományos kukoricától és 300 m az organikus kukoricától) sem tudományosan megalapozott indoka, sem gyakorlatban igazolt alapja nincs, ezért indokolt az izolációs távolságot tudományos bizonyítékok alapján csökkenteni. A géntechnológia közismerten hasznos szerepet tölt be a gyógyszerek és élelmiszer-adalékok gyártásában, amit a társadalom már elfogadott. A zöld géntechnológia ugyanerről szól. A cél ugyanis, hogy a géntechnológiai kutatással a hagyományos eljárásoknál koncentráltabb és gyorsabb eredményt érjünk el. A GMO-t tartalmazó élelmiszer negatív tartalmú jelölése a címkén félrevezető a fogyasztók számára, mivel a kereskedelemben kapható élelmiszerek több mint 70%-ának előállítása a géntechnológiához kapcsolódik (például állati takarmányok, élelmiszer-adalékok és gyógyszerek alkalmazásával) káros közegészségügyi következmények nélkül. A fogyasztókat arról is tájékoztatni kell, hogy a zöld géntechnológia az élelmiszerelőállítás mellet fontos szerepet játszik például a kultúrnövények ökológiai termeszthetőségi határainak kiterjesztésében és a biológiai sokféleség megőrzésében is. A tudománynak és a politikával karöltve törekednie kell ezen összefüggések megismertetésére és a jövő szempontjából számottevő lehetőségeket kínáló fejlesztési iránynak az elfogadtatására. Ehhez hosszú távú, tudományos eredményeken alapuló törvényi háttér kidolgozására is szükség van. A GM növények és a fenntarthatóság kérdése az USA-ban A Lincoln elnök által 1863-ban létrehozott National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia, a továbbiakban: NAS) 2010-ben először készített átfogó tanulmányt a GMO növények környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól. Az elemzés szerint a biotechnológia alkalmazása lényeges ha nem is feltétlenül globális, sőt idővel csökkenő környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járt az amerikai gazdák számára a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott hagyományos fajtákkal összehasonlítva (The National Academy of Sciences, 2010). A tanulmány megállapítja, hogy a GMO növények általánosságban kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a hagyományosan termesztett, nem GM növények. A HR (herbicide-resistant: gyomirtórezisztens) GM fajták alkalmazása hozzájárult a kímélő talajművelés (conservation tillage) elterjedéséhez és a talajerózió csökkenéséhez. A Bt (Bacillus thuringiensis) GM fajták elterjedésével visszaesett a rovarirtó szer felhasználása, ami kedvező hatást gyakorolt a környezetre és az élővilágra. A Bt fajtákkal szem- 5
ben kifejlesztett rezisztencia eddig lassú volt, így csekély gazdasági, illetve agronómiai következményekkel járt (2 rovarfaj fejlesztett ki ellenállást a Bt fajtákkal szemben). Ugyanakkor a szigorú toleranciaszintek miatt a GMO-szennyezés komoly probléma a nem GM növények piaci előnyeinek kihasználásában érdekelt gazdák számára, ugyanakkor a nem GM növények termelőinek védelme azonban nem jelent megoldást, hanem sokkal inkább a toleranciaszintek enyhítése. A GM vetőmagot felhasználó gazdák gazdasági előnyei rendszerint meghaladták a technológiai többletköltséget. A költséghatékony és rugalmas gyomirtás, valamint a kártevők által okozott terméskiesés csökkenése miatt a termelési költség relatíve alacsonyabb, míg a fajlagos hozam rendszerint magasabb volt, mint a hagyományos vetőmagból előállított termés esetében. A GM fajták termelői árakra gyakorolt hatása nem teljesen világos. A GM vetőmagot elsőként alkalmazó amerikai gazdák általánosságban gazdasági előnyt könyvelhettek el a technológiát később elfogadó országok termelőivel szemben. A GM növények nem GM növényekre és az állattartásra kifejtett gazdasági hatása a további vizsgálatokat igényel. A keresztbeporzás csökkentheti a nem GM növények piaci értékét, habár ennek pontos gazdasági hatását nem elemezték az utóbbi öt évben. A GM növények elterjedésével kapcsolatos társadalmi hatások vizsgálatára a tudomány mindezidáig nem fordított megfelelő figyelmet. A tanulmány több ajánlást is megfogalmaz: A gyomok ellenállóvá válása komoly potenciális kockázat, ami arra késztetheti a termelőket, hogy visszatérjenek a hagyományos talajművelésre és (a glyphosate-nál) mérgezőbb növényvédő szerek használatára. Ezért a gazdáknak komplex és diverzifikált gazdálkodási, növényvédelmi gyakorlatot célszerű folytatni, aminek része például a gyomirtó használatának rotációja. A kormányzat, az egyetemek, a termelők és biotechnológiai cégek együttműködésére van szükség költséghatékony rezisztencia-kezelési program létrehozásához, hatékony növényvédelmi gyakorlat elterjedéséhez. Megfelelő költségvetési forrásokat igényel a GM növények vízminőségre gyakorolt hatásának e- lemzése. A GM növényfajták elterjedésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak empirikus vizsgálata nem tartott lépést a technológiai fejlődéssel. Ennek felméréséhez és nyomon követéséhez megfelelő kutatási forrásokra van szükség. A biotechnológia az eddigieknél több növényfaj, illetve tulajdonság tekintetében is alkalmazható hozzájárulva egyéb közjavak előállításához is. A biotechnológiai ipar számára nem jelent ösztönzést, ha a többletkutatás és -fejlesztés költségeit a mezőgazdaságban realizált bevétel nem fedezi. Állami támogatással lehet ösztönözni a kutatóintézeteket arra, hogy olyan GM növényeket fejlesszenek ki, amelyek hozzájárulnak értékes közjavak előállításához, mivel a piac (még) nem fizeti meg a magánszektor ez irányú befektetéseit (például jobb nitrogén- és foszforhasznosítású, a szárazságtűrőbb, a magas tápanyagtartalmú és egészséges, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és a megújuló energia előállítására kiemelten alkalmas növényfajták előállítása). 6
A biotechnológia vállalatok szakmai érdekképviselete (Biotechnology Industry Organization) természetesen pozitívan fogadta a jelentés elkészítését, mert a nagy tiszteletnek örvendő Akadémia is elismerte a GMO-k pozitív gazdasági és környezeti hatásait. A jelentés viszont azt is megállapítja, hogy számos terület további kutatásokat igényel. Megjegyzendő, hogy az összehasonlító elemzés elsősorban a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatra terjedt ki, míg az organikus termelés elkerülte a figyelmet. A tanulmány megerősíti azt a tendenciát, hogy a jövőben a biotechnológia és a közjavak előállításának kérdésköre egyre nagyobb figyelmet fog kapni. Hivatkozások Bánáti D. Popp J. Potori N. (2007): A GM növények egyes szabályozási és közgazdasági kérdései. Agrárgazdasági Tanulmányok 2007/3. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet. Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina (2009): Stellungnahme der Akademien zur Grünen Gentechnik vorgelegt. Deutsche Akademie der Naturforscher Leopoldina Nationale Akademie der Wissenschaften. Leopoldina aktuell 08/2009. Halle. DG AGRI (2007): Economic impact of unapproved GMOs on feed imports and livestock production Brussels: European Commission, Directorate-General for Agriculture and Rural Development. ISAAA (2010): Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2009 (ISAAA Brief 41). International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications: www.isaaa.org The National Academy of Sciences (2010): The impact of genetically engineered crops on farm sustainability in the United States, Washington D.C. Toepfer International (2008): Concerning Agricultural Policy: The situation surrounding the importation of genetically modified feedstuffs into the EU. (Market Review January 18, 2008), Hamburg: Toepfer International. Toepfer International (2010): The EU feedstuffs market. (Market Review February 2010), Hamburg: Toepfer International. USDA (2010) USDA Agricultural Projections to 2019. Washington D.C.: United States Department of Agriculture, USA. Farmers Weekly Interactive 2010. augusztus 14. http://www.fwi.co.uk/articles/2010/08/14/122856/tempting-traits-waiting-in-the-wings.htm Ígéretes tulajdonságok a színfalak mögött James Andrews Az Európában szántóföldi kísérletben vizsgált legújabb, genetikailag módosított növények mindenki számára megtekinthetők Németország keleti részében, az Uplingeni Növénykertben. James Andrews elment, hogy megnézze, mi várható. A burgonyavészt növényvédő szerek nélkül kivédő burgonya, olyan cukorrépa, amelyik kiállja a glifozátos permetezést, és olyan kukorica, amelyik elhárítja két legfontosabb kártevőjét: ez csak néhány azok közül az új, genetikailag módosított növények közül, amelyek az EU kereskedelmi célú termesztésre feljogosító engedélyére várnak. Az első ilyen növény, amely 1998-ban kapott engedélyt, egy kukoricamolynak ellenálló kukoricafajta, a második pedig egy igen jó 7
hozamú keményítőburgonya, amely a keményítőnek ipari feldolgozásra legalkalmasabb módosulatát tartalmazza. A Berlin közelében található Uplingeni Növénykertben számos olyan, genetikailag módosított növény látható, amelyek jelentős hasznot hoznának a gazdáknak, ha a termesztésük engedélyezve lenne. Burgonyavésznek ellenálló burgonya Az Egyesült Királyságban a kívánságlista élén valószínűleg a burgonyavésznek ellenálló burgonya áll. A kiállítókertben a hagyományos fajták és a melléjük telepített, burgonyavésznek ellenálló GM burgonya igencsak eltérő képet mutat: egyik növényt sem permetezték, és míg a hagyományos fajtát elborítja a betegség, a genetikailag módosított növény teljesen burgonyavész-mentes. természetes módon ellenáll a burgonyavészt okozó Phytophora kórokozónak. Meg tudtuk őrizni a hagyományos fajta termőképességét, de biotechnológiai módszerekkel beültettük az ellenállóképesség génjét. Hans Joerg Jacobsen, a hannoveri Liebniz Egyetem Növénygenetikai Tanszékének vezetője szerint a burgonyavésznek ellenálló burgonya termesztése fölöslegessé tenné a burgonyavész elleni számos permetezést, és ez igen előnyös lenne az organikus gazdálkodók számára. A bordói lével való kezelés nem igazán hatásos, és túlzott használata tönkreteszi a talajt, ezért ez a GM burgonya jól használható alternatíva lenne, még ha nem is akarják elismerni. Dr. Katt elmondta, hogy a BASF-nél már dolgoznak az Amflora keményítőburgonya második nemzedékén. Jobbak az agronómiai tulajdonságai és remélhetőleg nagyobb lesz a hozama. A burgonyát pusztító burgonyavész A BASF cég Fortuna elnevezésű fajtáját négy évig vizsgálták szabadföldi kísérletekben, és Anja Katt, a cég egyik növénybiológusa szerint remélik, hogy 2011-ben be tudják adni az EU területére érvényes termesztésiengedély-kérelmet. Ha minden a tervek szerint menne, már 2014-ben megkaphatnánk az engedélyt, ám az EU eljárása hírhedten lassú. Az idén engedélyezett Amflora ipari keményítőburgonya 13 év múltán kapta meg az engedélyt, ezért nem lehet tudni, mennyi ideig is fog tartani, mondta Katt. Még nincs neve, és nem étkezési célra tervezték. Ám teszi hozzá ha véletlenül mégis megeszi valaki, teljesen biztonságos, éppen úgy, mint az eredeti Amflora burgonya. Glifozátrezisztens cukorrépa A kiállítókertben számos parcellába vetettek RoundupReady cukorrépát. Heinz Degenhardt, a Pioneer cég munkatársa elmondta, hogy mivel a cukorrépa a fűféle gyomokhoz képest viszonylag lassan nő, jó néhány herbicidkezelésre szükség van, és ez lassítja a haszonnövény növekedését. A herbicidkezelés láthatóan károsítja a cukorrépát, és akár 8%-kal is csökkentheti a hozamát. Ez a fajta egy olyan dél-amerikai burgonyafajtából származó gént tartalmaz, amely A RoundupReady cukorrépa egy talajbaktériumból származó gént hordoz, és károsodás nélkül 8
elviseli, ha a szántóföldet kis dózisú glifozáttal permetezik a fűféle gyomok elpusztítása céljából. Degenhardt elmondta, hogy ez a fajta az Egyesült Államokban már 2007 óta forgalomban van, és mostanára, három évvel a bevezetése után már 95% a piaci részesedése. Az EU már zöld utat adott a három genetikailag módosított tulajdonságot hordozó kukoricafajtának Ebben a fajtában jelen van az EU termesztési engedélyével már rendelkező MON810-ből ismert kukoricamolyrezisztencia-gén, és ezen kívül hordozza még a kukoricabogár-rezisztencia és a glifozát-tolerancia génjét is. Dr. Degenhardt szerint azonban még ez a három tulajdonság is kismiska az Egyesült Államokban kapható, nyolc új tulajdonságot hordozó fajtához képest: És ez még csak a kezdet, az új tulajdonságok halmozhatók és egyre több hasznot hoznak. A RoundupReady cukorrépát termesztőknek azonban nem tanácsos minden évben ezt a fajtát vetni, mivel ezzel nagyon megnőne a glifozátrezisztens gyomok megjelenésének az esélye. A RoundupReady termesztői csak a glifozát használatának a lehetőségét vásárolják meg, de továbbra is használniuk kell más hatóanyagokat is. Degenhardt szerint a gazdáknak a saját tapasztalataik, valamint az utasítások szerint kell eljárniuk, hogy biztosan ne terheljék túl a talajt. A követendő tanács: Permetezzen a standard növényvédőszerprogram szerint, a Roundupot pedig csak akkor vegye elő, ha nagy baj van! Bioműanyagok és biooltóanyagok A kiállítókertben termesztési kísérletet végeznek egy olyan burgonyafajtával, amelybe egy természetes polimert termelő, bakteriális eredetű gént ültettek be. A cianoficin gén hatására a burgonyagumóban egy új fehérje képződik. Kerstin Schmidt, a kertben működő BioTechFarm ügyvezető igazgatója szerint ez a fehérje két természetes aminosavból áll, amelyek egy biopolimer-molekulához kapcsolódnak: A termesztési engedély iránti kérelmet már benyújtották az EU-hoz, de 2015 előtt nem várható eredmény. A GM cukorrépából származó cukor és az ilyen cukorrépát tartalmazó takarmány importja azonban már engedélyezett. Három új tulajdonságot hordozó EU kukorica A kiállításon egy három genetikailag módosított tulajdonságot hordozó kukoricafajta is látható volt. Az EU-ba való importálásra már megkapta az engedélyt, a termesztési engedélyre azonban még várnia kell. A molekula egyik összetevője a poliaszpartát, amely biológiailag lebontható műanyagként hasznosítható. A poliaszpartát megköti a kalciumot, ezért mosásnál vízlágyítóként használható. A második összetevő az arginin nevű aminosav, amely takarmánykiegészítőként, valamint polimerek, pl. nejlon előállításánál hasznosítható. Egy másik, genetikailag módosított burgonya olyan antigéneket termel, amelyek oltóanyagként használhatók az RHD (nyulak vírus okozta vérzéses megbetegedése) ellen. Azt vizsgáljuk, mennyire jól mű- 9
ködnek és mennyire megbízhatók a termékek. Magas hozamú fajtákat választottunk, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű termékhez jussunk, és keressük azt is, hogy a növény melyik részében termelődik a legtöbb fehérje. De nem gondolom, hogy a burgonyára esik a végső választás, amikor el kell dönteni, melyik növényben termeltessük meg ezeket a fehérjéket. A legalkalmasabb növény valószínűleg a cukorrépa, mivel sokkal nagyobb a tömege, de a burgonya nagyon alkalmas modellnövény. Főszerkesztő: Dudits Dénes Szerkesztette: Keczánné Zsuzsa Fordította: Fejes Erzsébet Példányszám: 1000 db/hó Borító: EDOMO MEDIA, Szeged Nyomda: TISZA PRESS, Szeged Kiadja a GBE támogatásával a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 10
Green Biotechnology Europe (GBE)