Háromszék védett növényei Rétyi Nyír természetvédelmi terület A Sepsiszentgyörgy-Kovászna útvonalon található Réty falut elhagyva közvetlenül, jobb kéz felől látható a Rétyi Nyír természetvédelmi terület, 2020 hektáron fekszik. A Nyír homokját, amely jellegzetes dűnés szerkezetű futóhomok, a Feketeügy folyó hordta és rakta ide. Ez Európában valószínűleg egyedi forma. Mozaikos szerkezet jellemző rá: úszó szigetek, száraz és nedves gyepek, tavak, erdős területek, vízfolyások alkotják. Ennek megfelelően igen ritka és sokszínű állat- és növényvilág jellemzi. Sajnos a terület igen antropizált, a lombhullató erdők nagy részét letarolták, helyére erdei fenyőt ültettek. A Rétyi Nyír az élőhelyük a következő védett növényeknek: Tátogó kökörcsin (Pulsatilla patens) Áldrovánda (Aldrovanda vesiculosa) - Európa-szerte rendkívül ritka, kihalással fenyegetett rovaremésztő növény.
Tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) Hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) -rovaremésztő növény Mocsári kockásliliom (Fritillaria meleagris)
Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) Vidrafű (Menyanthes trifoliata) Sárga vízitök (Nuphar lutea)
Fehér tavirózsa (Nymphaea alba) Zergeboglár (Trollius europaeus) Közönséges rence (Utricularia vulgaris) -rovaremésztő növény
Veresvíz tőzegláp Kovászna megye észak-keleti részén, a Nemere-hegységben, a Veresvíz-patak mentén helyezkedik el, 990-1030 m tengerszint feletti magasságon. Összterülete 66 ha. Területét felefele arányban borítják erdők és természetes gyepek. Elszigeteltségének köszönhetően jó állapotban lévő élőhelyek találhatóak itt, egyaránt jó állapotban vannak az erdők, gyepek és mocsaras területek is. A terület felépítése komplex, megtalálhatók itt erdei fenyővel tarkított lápos tisztások, lucfenyő, molyhos nyír és tőzegtelepek. A fűfélék diverzitása igen magas. A Veresvíz tőzegláp az élőhelyük a következő védett növényeknek: Szibériai hamuvirág (Ligularia siberica) Réti angyalgyökér (Angelica palustris)
Kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) -rovaremésztő növény Tőzegeper (Comarum palustre) Bruckenthal hanga (Bruckenthalia spiculifolia)
Közönséges tőzegrozmaring (Andromeda polifolia) Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos)
Lassúág-völgyi tőzegláp A terület a Keleti-Kárpátok számos tőzegláp-együttesének az egyike, a Lassúág patak völgyében fekszik. A völgy a Nemere-hegység nyugati határát képezi, névadó patakja a Lassúág, a Veresvíz patakkal egyesülve az Úzba ömlik. A vidékre jellemző geomorfológiai és klimatikus tényezők a tőzeglápok kialakulásának igen kedveznek: az anyakőzet üledékes homokkő, az évi középhőmérséklet 3-4 o C, az évi csapadékmennyiség 900-1100 mm, a levegő relatív páratartalma pedig igen magas (75%-80%). A Lassúág-völgyi tőzegláp az élőhelyük a következő védett növényeknek: Foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata) Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)
Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis) Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea) Kék csatavirág (Polemonium caeruleum)
Mocsári kakastarély (Pedicularis palustris) Harmatos hegyékesség vagy Európa hegyékessége (Trientalis europaea) Fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) Közönséges csarab (Calluna vulgaris)
Buffogó tőzegláp Kovászna megye északi részén, a Háromszéki-medencétől északnyugatra, a Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben, a Bálványos-patak felső folyásánál, 925 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A vulkáni utóműködés következtében gázfeltörésekben gazdag, savanyúvizes ingóláp, amelyre vastag, süppedős tőzegmoha telepek jellemzők. A láp a tavacskákban folyamatosan feltörő és buffogó hangot kibocsátó szén-dioxid gázfeltörésekről kapta a nevét. Botanikai rezervátum, kiterjedése 0,88 hektár. A Buffogó tőzegláp az élőhelyük a következő védett növényeknek: Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Csókás-Veczer dombság Sepsiszentgyörgytől 21 km-re délnyugatra, az Olt-folyó jobb partján elterülő síkságon fekszik Erősd. Ennek határában található a Csókás-Veczer természetvédelmi terület a maga 977 hektárjával. A védett terület a Baróti-hegység legdélebbi nyúlványa, amelyet az Olt-kanyar határol. A védett területen sztyepp jellegű növényzetet figyelhetünk meg. A Csókás-Veczer dombságaz élőhelyük a következő védett növényeknek: Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Törpemandula (Amygdalus nana) Nagyezerjófűn (Dyctamnus albus)
Magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) Hegyi kökörcsin (Pulsatilla montana) Bókoló zsálya vagy kónya zsálya (Salvia nutans)
Árvalányhaj (Stipa pulcherrima) Ezüstaszott (Paronychia cephalotes) Homoki vajvirág (Orobanche arenaria)
Vargyas-szoros A Vargyas-szoros Erdély délkeleti részén, a Keleti-Kárpátok un. középső csoportjához tartozó Persány és a Hargita hegységek találkozásánál található, Kovászna és Hargita megye területén. A természetvédelmi terület összesen 998 hektárjából közigazgatásilag 800 ha tartozik a Hargita megyei Homoródalmás községhez, 198 ha pedig a Kovászna megyei Vargyas községhez. Gépjárművel csak Vargyasról közelíthető meg. A Vargyas-szoros az élőhelyük a következő védett növényeknek: Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus) Henye boroszlán (Daphne cneorum)
Farkasboroszlán (Daphne mezereum) Erdélyi májvirág (Hepatica transsilvanica) Gyepes nőszirom (Iris ruthenica)
Közönséges tiszafa vagy tiszafenyő (Taxus baccata) Turbánliliom (Lilium martagon)
Erdőfülei Kankóskert A Kankóskert Erdőfüle észak-keleti dombján, a Fok-tető alatt található. Megközelíthető a Fosztó utcából. Májusban nyílik a csillagos nárcisz (Narcissus stellaris), Románia egyetlen őshonos nárciszféléje, ennek megfelelően védett faj is. A nárcisz népi elnevezése kankós virág, ezért hívják a helybeliek ezt a nárcisz rétet Kankóskertnek.
Benedek-mező botanikai rezervátum Sepsiszentgyörgytől nyugati irányban, kb. 5 km-re, az Előpatak felé vezető műút bal oldalán terül el. Területe 16,6 hektár. A területen növő védett növények: Zergeboglár (Trollius europaeus) Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris)
Foltos ujjaskosbor (Dactylorhiza maculata) Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) Mocsári kosbor (Anacamptis palustris)