A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

Hasonló dokumentumok
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése

5f!J. számú előterjesztés

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:

A NYÍRERDŐ Zrt. általános bemutatása, különös tekintettel a Társaság nyíregyházi közjóléti tevékenységére. NYÍRERDŐ Zrt.

Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

Biomassza termelés és hasznosítás a NYÍRERD Zrt. területén

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén

BAKONYERDŐ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Gazdálkodási terv. Pápa, január 18.

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!

Szigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

Az erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje

A körzeti erdőtervezés menete

Pilisi Parkerdő Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés júniusi 28-i ülésére

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

ERDÉSZET Erdőtelepítés

A NYÍRERDŐ Zrt. természetközeli tölgy gazdálkodása, ennek a fahozamra várható hatása

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. törvény 43. (5) bekezdése alapján

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

58/2007. (X. 18.) KvVM rendelet. a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

Természetközeli erdõgazdálkodás. Erdõsítések (erdõfelújítás és erdõtelepítés) Erdõsítési teljesítések területei hektárban

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Akáckutatás a NAIK-ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomásán. Csiha Imre, Keserű Zsolt, Rásó János

5 év elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)

A PESZÉRI-ERDŐ, A KISKUNSÁG ÉKKÖVE

TÁJÉKOZTATÁS körzeti erdőtervezés igazgatási tevékenységének megkezdéséről

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

-Erdőterv határozat kiadása kérelemre induló eljárásban -a pont alá tartozó eljárásokban

ZALA MEGY E ERDŐGAZDÁLKODÁSÁRÓL AZ ERDŐFELÜGYEL Ő SZEMÉVE L

Változás jegyzék VERZIÓ: ÚJ FEJLESZTÉSEK. Hivatkozás # Leírás. Verzió dátuma:

A Vidékfejlesztési Program erdészeti intézkedései, különös tekintettel az erdészeti géptámogatásra

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Kecskeméti Járási Hivatal

Az MNV Zrt. szerepe az állami tulajdont érintő önkormányzati beruházások megvalósítása során

Működési terület. A társaság által végzett feladatok

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Erdőgazdálkodás egy nagyváros vonzásában

137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról

A vidékfejlesztési miniszter. rendelete

Az 5000 m² alatti területek fásítására, fennmaradására, felszámolására vonatkozó jegyzői feladatok

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

Fás szárú energetikai ültetvények

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának 20/1994 (VIII.18.) ÖK. sz. rendelete a közigazgatási területéhez tartozó erdőterület védetté nyilvánításáról

Az erdő módosító hatása az értékelésre

Az erdőgazdálkodók kötelezettségei és a magánerdőgazálkodók. felvételének eljárásrendje

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Sopron március 20.

A tájtudomány és más szakterületi kutatási eredmények integrálása a területi tervezésbe

Környezeti elemek állapota

A vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete

Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Natura 2000 területek bemutatása

A rendelet hatálya 1. A védetté nyilvánítás célja 2.

A magánerdő gazdálkodás fejlesztése a magyar faipar jövője érdekében május 16. Túrkeve

Hazai akác kínálat alakulása

Komplex fahasznosítás a KEFAG Rt-nél. Előadó: Sódar Pál Kecskemét, 2005.október 25.

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

60/2013. (VII. 19.) VM rendelet

alapján a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 32/2008. (III. 27.) FVM rendelete 2496 MAGYAR KÖZLÖNY 2008/51. szám Értelmezõ rendelkezések

terület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.

1. oldal, összesen: 11 oldal

NATURA2000 SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A HATÓSÁGI MUNKÁBAN

Lakossági egyeztető tárgyalás Közép-Duna-menti Körzet

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS alap-szakképesítés szakmai követelménymoduljai

Város Polgármestere. Tájékozató. az önkormányzati tulajdonú erdő művelési ágú ingatlanokról

NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ SZERVEZET

5/2008. (II. 19.) KvVM rendelet. a Bél-kő természetvédelmi terület létesítéséről

Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )

Vas megye erdőgazdálkodási helyzete

kapcsolatos egyeztetési eljárásról

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

Átírás:

A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyék közigazgatási területén az állami erdők felelős kezelője. A 10 évre szóló erdőterv határozatokban jóváhagyott, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően éves erdőgazdálkodási bejelentésekben erdei munkák szakszerű, jó minőségben való végrehajtása térségi és nemzetgazdasági érdek, olyan gazdasági tevékenység, amelynek fő célja az erdőben megtestesülő közvagyon gyarapítása, a természet védelme. Az erdei termőhelyek termőképességének fenntartását, az erdei életközösség sokféleségének megőrzését, a favagyon mennyiségének és minőségének növelését, a következő generációnak való átadását folyamatosan végzi társaságunk. Az erdészettörténeti, védelmi, vagy kultikus emlékhelyek és a létrehozott közjóléti létesítmények, kulturális örökségek és hagyatékok az erdő fontos részét képezik, melyek a cégünk által kezelt erdők immateriális javainak összességét gyarapítják. A NYÍRERDŐ Zrt. 100%-ban állami tulajdonban lévő részvénytársaság, mely 1994. szeptember 30-án jött létre átalakulással a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság jogutódjaként. Társaságunk divízionális szervezeti formában működő gazdasági szervezet. Vagyonkezelési feladatát központja és kilenc önálló elszámolású egységként működtetett erdészete útján látja el. A Nyírbátori Fafeldolgozó Üzem, mint tizedik szervezeti egység az alapanyag magasabb feldolgozottsági szintjének biztosításával, hozzáadott értékkel javítja termékeinek piacra jutási esélyeit. 2. Működési terület, természeti adottságok, tevékenységi körök A NYÍRERDŐ Zrt. Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 59.866 ha állami területen gazdálkodik, a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 1996-ban megkötött Ideiglenes Vagyonkezelői Szerződésben foglaltaknak megfelelően. A Társaság által kezelt terület az alábbiak szerint alakul: Művelési ág Terület Erdő 56.126 Szántó 1.176 Rét, legelő 1.182 Kivett 1.343 Egyéb 39 Összesen 59.866 A NYÍRERDŐ Zrt. valamilyen természetvédelmi oltalom alá tartozó területei a gazdálkodással érintett területek 15,3 %-át érik el. A védett erdők nagy része országos jelentőségű védett természetvédelmi értékként egy nemzeti park, négy tájvédelmi körzet és négy természetvédelmi terület részét képezik, kisebb részük helyi védettség alatt áll. A kijelölt három erdőrezervátum részben vagy egészben érinti a természetvédelmi területeket. A Natura 2000-rel érintett terület nagysága 19.192 ha, mely a Társaság teljes gazdálkodási területének közel a harmada, 32,1 %-a. 1

Megnevezés Mértékegység Természetvédelmi területek 2012. december 31. Nemzeti park ha 823 Tájvédelmi körzet ha 5.343 Egyéb önkormányzati természetvédelmi terület ha 351 Egyéb védett terület ha 2.669 Összes védett terület ha 9.186 Erdőrezervátum db 3 Erdőrezervátum ha 339 Natura 2000 ha 19.192 3. A NYÍRERDŐ Zrt. gazdálkodására jellemző sajátosságok A Társaság kezelésében lévő erdőterületek háromnegyed része a Nyírségben, a többi a Szatmár-Beregi síkságon, a Nagykun-Hajdúháton, illetve a Tisza hullámtér erdőgazdasági tájon található, és alföldi viszonylatban közepes-jó termőhelyi adottságokkal rendelkezőnek tekinthető. A Társaság által kezelt erdőterületek fafaj összetétele a következőképpen alakul. A Nyírség fő fafaja, az akác, amelynek területaránya 45,8 %. Az akácerdők kijelölt magtermő állományai adják az országos akác szaporítóanyag szükséglet mintegy kétharmadát. A kocsányos tölgyesek területfoglalása 28,2 %, amelyek legértékesebb állományai a Szatmár- Beregi síkságon találhatóak. Kisebb területaránnyal (9,1 %) vannak jelen a középkorú fenyvesek elsősorban erdei és fekete fenyvesek, valamint nemesnyár állományok (8,9 %). A homoki fenyőállományok leginkább talajvédelmi funkciójuk révén meghatározóak. Az egyéb lombos állományok térfoglalása további 8,0 %-t tesz ki. Az erdőállományok élő fakészlete 8,7 millió bruttó köbméter, az évi folyónövedék 440 ezer köbméter. A NYÍRERDŐ Zrt. fafajösszetétele Tölgyek 28,2% Fenyő 9,1% Egyéb LL 1,5% Egyéb KL 6,5% Nyárak 8,9% Akác 45,8% 2

4. Erdőgazdálkodás 4.1. Magtermelés A Társaság a magszükségletét jellemzően felvásárlással és saját gyűjtéssel biztosítja. A 2012. évben jó volt a makktermés a Társaság működési területén. Társaságunk akácmagból az országos szükséglet mintegy kétharmadát biztosítja. Az Országos Erdőtelepítési Program tavaszi és őszi üteme, valamint a 2010. június 14. viharkár felszámolás kisebb fellendülést adott a saját szaporítóanyag felhasználásnak. A Társaság szaporítóanyag termelést szolgáló erdeinek területét faállományonként az alábbi táblázat mutatja: 4.2. Csemetetermelés Főfafaj Terület Akác 515 Erdei fenyő 23 Fekete dió 15 Kocsányos tölgy 80 Mézgás éger 7 Vörös tölgy 5 Összesen 645 A Társaság 7 engedélyes csemetekertben végez szaporítóanyag előállítást. Tényleges termelést 48,8 ha-on folytatott 2012-ben. A Társaság saját erdősítésekhez használta fel a megtermelt csemetét, illetve a felvásárolt magot. Csemetekertek Teljes terület Csemete termeléssel hasznosított terület Baktalórántházi Erdészet Máriapócsi csemetekert 57,1 15,0 Pazsintai csemetekert 11,4 0,0 Hajdúhadházi erdészet 35,3 12,0 Debreceni erdészet Ebesi csemetekert 99,0 8,4 Derecskei csemetekert 111,4 2,4 Gúthi Erdészet Várhegyi csemetekert 10,0 6,0 Nyírbátori erdészet Nyírmeggyesi csemetekert 12,4 5,0 NYÍRERDŐ Zrt. Összesen: 336,6 48,8 4.4. Erdőtelepítés A Társaság az Országos Erdőtelepítési Program keretében 2012. évben összesen 1 ha első kivitelű erdőtelepítést végzett. A folyamatban lévő erdőtelepítések szükséges pótlását és ápolását az év során elvégezték az Erdészetek. 3

Ágazatok 2011. év tény 2012. év tény Erdőtelepítés alá vont terület 576 566 Talajelőkészítés 102 1 Erdőtelepítés első kivitel 102 1 ebből MNV Zrt. támogatással 5 közösségi támogatással 93 - önerős 4 1 Pótlás 110 72 Erdőtelepítések ápolása 2.179 2.411 Befejezett ápolás 105 50 Befejezett erdőtelepítés 18 145 4.3. Erdőfelújítás A Társaság a 2012. évben 4.287 ha kötelezettség alá vont területen végzett erdőművelési munkákat. 2010. június 14-én tornádó erősségű vihar csapott le a Társaság által kezelt erdőterületekre, melynek eredményeként 2012. év végéig kényszer fahasználatot kellett végezni 2447 hektár területen. A viharkár felszámolása már 2010. évben megkezdődött és várhatóan 2020-ban fejeződik be. Ahol a fafajszerkezet alapján lehetőség volt rá, ott a téli-tavaszi véghasználatot követően gyökérszaggatást végeztek. Az állományainkban az akác 45,8 %-ban van jelen, melynek felújítása sok esetben természetesen, gyökérsarjjal is kivitelezhető. A Társaság a jó minőségű akácállományait a talajt kevésbé bolygató gyökérszaggatás utáni sarjaztatásos technológiával újítja fel, így a természetes felújítás aránya 40,6 %. Az erdőfelújítási tevékenység fontosabb szakmai adatainak bemutatása. Ágazatok 2011. év tény 2012.év tény Erdősítés alá vont terület 4.267 4.287 Talajelőkészítés 1.266 1.184 Erdősítés első kivitel összesen 1.221 1.082 ebből: természetes mag 13 6 ebből: természetes sarj 478 440 ebből: mesterséges 730 636 Pótlás 362 385 Erdősítések ápolása (halmozott terület) 17.351 17.339 Befejezett ápolás (nem halmozott terület) 1.004 1.792 Befejezett erdősítés 895 792 Erdőfelújítási hátralék 0 0 4.4. Erdőnevelés 4

Társaságunk által végrehajtott, az állományok szerkezetét pozitívan befolyásoló beavatkozások: Megnevezés 2011. év tény 2012. év tény Gyérítés (+Egészségügyi) 2.919 2.974 Tisztítás 1.178 1.252 Összesen 4.097 4.226 5. Természet- és környezetvédelem 5.1. A természetvédelmi korlátozások hatása a gazdálkodásra A Társaság működési területén igen sok a védett természeti érték, melynek eddigi megőrzéséhez az erdőkezelő szakszemélyzet jelentős mértékben hozzájárult. Mind a közjóléti, mind a védelmi rendeltetésű erdők esetében az erdészeti üzemterv szerinti gazdálkodás a mérvadó. A természetvédelmi korlátozásokra jellemző, hogy azok egy bizonyos védett természeti érték fenntartása vagy egy élőhely megőrzése érdekében történnek (pl.: madárfajok fészkelő helyei, vonulási útvonala, védett növények, társulások élőhelyei, stb.). Mindezek miatt ezeken a területeken a munkálatok az Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága által meghatározott időbeli korlátozással kerülnek elvégzésre: a fahasználatok az első és a negyedik negyedévben, az erdőfelújítások környezetkímélő módszerekkel, természetszerű módon kerülnek elvégzésre, kis területű véghasználatok alkalmazásával, ill. a vegyszerhasználat korlátozásával. A Társaság a természetvédelmi kötelezettségek teljesítéséből eredő többletköltségeket felvállalja, s a természetközeli erdőállományok esetében a természetes szukcessziós folyamatoknak teret engedve tesz eleget a természetmegőrzéssel és élőhelyvédelemmel kapcsolatos elvárásoknak. A természetvédelmi korlátozások egy része beépül az erdőgazdálkodási üzemtervekbe, másik része az éves erdőgazdálkodási tervek jóváhagyásakor a természetvédelmi állásfoglalásokban kerül rögzítésre. Az arra alkalmas termőhelyi viszonyok mellett a kedvező adottságú kocsányos tölgy erdőállományok magról történő természetes felújítási módszereinek alkalmazásával törekszünk a folyamatos erdőborítás biztosítására. Így egy magasabb természeti értékkel bíró erdő állapot alakul ki, mely ökológiai értéke az alföldi erdőgazdálkodási viszonyok között jó. A felújítási mód üzemszerű alkalmazásának lehetőségei behatároltak. 5