Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző



Hasonló dokumentumok
A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

TestLine - Fizika hőjelenségek Minta feladatsor

Halmazállapot-változások

A hőmérséklet változtatásával a szilárd testek hosszméretei megváltoznak, mégpedig melegítéskor általában növekednek. Ez azzal magyarázható, hogy a

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. osztály Hőtan Témazáró Minta feladatsor

A hőtan fő törvényei, fő tételei I. főtétel A tárgyak, testek belső energiáját két módon lehet változtatni: Termikus kölcsönhatással (hőátadás, vagy

A halmazállapot-változások

Halmazállapotok. Gáz, folyadék, szilárd

A hő terjedése (hőáramlás, hővezetés, hősugárzás)

Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások

FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás

Halmazállapot-változások (Vázlat)

Szabadentalpia nyomásfüggése

FIZIKA. Ma igazán belemelegszünk! (hőtan) Dr. Seres István

Gázrészecskék energiája: Minél gyorsabban mozognak a részecskék, annál nagyobb a mozgási energiájuk. A gáz hőmérséklete egyenesen arányos a

Légköri termodinamika

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F

Az atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Művelettan 3 fejezete

tema08_

Termodinamika (Hőtan)

Fizika. Tanmenet. 7. osztály. 1. félév: 1 óra 2. félév: 2 óra. A OFI javaslata alapján összeállította az NT számú tankönyvhöz:: Látta: ...

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Halmazállapot-változások tesztek. 1. A forrásban lévő vízben buborékok keletkeznek. Mi van a buborékban? a) levegő b) vízgőz c) vákuum d) széndioxid

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

TestLine - Fizika 7. évfolyam folyadékok, gázok nyomása Minta feladatsor

óra C

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Energiaminimum- elve

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Feladatlap X. osztály

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Hőtágulás - szilárd és folyékony anyagoknál

Hőtan I. főtétele tesztek

Szárazjeges tisztítás hatásai hegesztő szerszámokon 2012 GESTAMP 0

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Termodinamika. Belső energia

Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői

Folyadékok és szilárd anyagok

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

1. SI mértékegységrendszer

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek. N m J 2

Hőtan 2. feladatok és megoldások

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Fizika minta feladatsor

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Folyadékok és gázok mechanikája

(2006. október) Megoldás:

Zaj- és rezgés. Törvényszerűségek

Atomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek

Oldatok - elegyek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, hőmennyiség, fajhő, égéshő, belső energia, hőtan I. és II. főtétele, hőterjedés, hőtágulás Hőmérséklet Az anyagok

Folyadékok és gázok mechanikája

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. A megyei forduló feladatlapja. 7. osztály. A versenyző jeligéje:... Megye:...

Fizika összefoglaló osztály

A termodinamika törvényei

Hőtan Az anyagok belső szerkezete, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, hőterjedés (Ez az összefoglalás tartalmaz utalásokat a tankönyv egyes

Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium

HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA

3. Halmazállapotok és halmazállapot-változások

A gázok. 1 mol. 1 mol H 2 gáz. 1 mol. 1 mol. O 2 gáz. NH 3 gáz. CH 4 gáz 24,5 dm ábra. Gázok moláris térfogata 25 o C-on és 0,1 MPa nyomáson.

Fizika összefoglaló 7. osztály

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

Határfelületi jelenségek. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 3. Általános anyagszerkezeti ismeretek E A J 2. N m

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Hütökészülékek. Oktatás - II. rész. BUDAPEST - Attila Kovács. ESSE - Wilhelm Nießen

A légkör víztartalmának 99%- a troposzféra földközeli részében található.

Tiszta anyagok fázisátmenetei

DINAMIKA ALAPJAI. Tömeg és az erő

Newton törvények, lendület, sűrűség

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen km 3 víztömeget jelent.

HARTAI ÉVA, GEOLÓGIA 3

Elméleti kérdések és válaszok

Az elektromos kettősréteg. Az elektromos potenciálkülönbség eredete, értéke és az azt befolyásoló tényezők. Kolloidok stabilitása.

A fizika kétszintű érettségire felkészítés legújabb lépései Összeállította: Bánkuti Zsuzsa, OFI

KOVÁCS ENDRe, PARIpÁS BÉLA, FIZIkA I.

W = F s A munka származtatott, előjeles skalármennyiség.

Általános kémia vizsgakérdések

METEOROLÓGIAI MÉRÉSEK és MEGFIGYELÉSEK

Átírás:

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy gáz, illetve plazma halmazállapotba.

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos testekben szabályos térbeli rácsot alkotva. Amorf testekben (pl. viasz, üveg) a részecskék szabálytalanul helyezkednek el, ezek tulajdonképpen megdermedt, rendkívül nagy viszkozitású folyadékok.

A folyadékok nem rendelkeznek meghatározott alakkal, felveszik a tartó edény alakját; összenyomni azonban nagyon nehéz őket (az ideális jelző folyadékoknál összenyomhatatlanságot jelent). Részecskéik egymáshoz közel, de rendezetlenül helyezkednek el, és egymáshoz képest a hőmérséklettel együtt növekvő sebességgel könnyen elmozdulhatnak.

A gázok kitöltik a rendelkezésre álló teret, és könnyen változtatják térfogatukat. Részecskéik egymástól távol vannak, és a hőmérséklettel együtt növekvő sebességgel egymással és az edény falával rugalmasan ütközve rendezetlen mozgást végeznek.

A plazmaállapotban lévő anyag ionizált magas hőmérsékletű gáz. Elektronokból és pozitív ionokból áll. Kifelé általában elektromosan semleges.

Halmazállapot-változásnak azt az átalakulást nevezzük, amikor az anyag egyik halmazállapotából a másikba jut. Hőmérséklet, vagy nyomás emelkedésekor: szilárd olvadás folyékony párolgás, forrás gáz szilárd szublimáció gáz Hőmérséklet, vagy nyomás csökkenésekor: gáz lecsapódás vagy kondenzáció folyadék fagyás szilárd gáz kicsapódás szilárd

Olyan halmazállapot-változás, mely során az anyag szilárdból folyékony állapotba megy át. Attól kezdve, hogy a szilárd test hőmérséklete elérte az anyagi minőségére jellemző olvadáspontot (T o ), a felvett hő nem a test melegítésére, hanem a részecskéit összetartó kémiai (ionos, fémes, kovalens) kötések felbontására fordítódik.

Egységnyi tömegű olvadásponton levő szilárd anyag megolvasztásához szükséges hő. Az olvadáshő a kristályszerkezet felbontásához szükséges. L o Q olvadás m L o J kg Amorf anyagoknál kristályszerkezet hiányában nem beszélhetünk olvadáshőről.

Az a folyamat, mely során az anyag folyékony halmazállapotból szilárd halmazállapotba kerül. Az anyag hőmérséklete addig csökken, amíg eléri a fagyáspontot T f /amely megegyezik az olvadásponttal T o /, ezt elérve a hőmérséklet állandó marad egészen addig, amíg az egész folyadék meg nem fagy.

Az anyagi minőségtől és a külső nyomástól. gyakorlati példák: újrafagyás (regeláció) jelensége: Ha egy vékony acélhuzal két végére két egyforma súlyt akasztunk majd azt átvetjük egy jégtömbön, egy idő után az acélhuzal áthalad a jégtömbön. korcsolya: Ugyanezen jelenségre alapoznak a korcsolyázók. A kis élfelületű korcsolya nagy nyomást gyakorol az éppen alatta levő jégre, amely kissé megolvad és a keletkező vékony vizes jégen csúszik a korcsolya.

Egységnyi tömegű fagyásponton levő folyadék fagyásakor felszabaduló hő. Lf Q f m Lf J kg Egy test fagyásakor ugyanakkora hő szabadul fel, mint amennyi a megolvasztásához szükséges, ezért : L f Lo

Olyankor alakul ki, amikor a folyadékokat - folyadék állapotban tartva - fagyáspontjuk alá hűtik. Ez az állapot instabil. A túlhűtött folyadék, ha megzavarják, az adott hőmérsékleten stabil szilárd állapotba megy át. Túlhűtött állapot jön létre a felhőkben, a jégkristályok képződése előtt, tavak felületének befagyásakor és liofilizálásnál.

A forráspont alatti folyadék gáz átmenet. Párolgás közben a folyadék felszínén levő részecskék némelyike elszakad a folyadéktól, lévén akkora a mozgási energiája, hogy le tudja győzni a folyadék belseje felé ható kohéziós (azonos részecskék között ható vonzó) erőt. Párolgáshő: egységnyi tömegű, adott hőmérsékletű folyadék elpárolgásához szükséges hő. Jele: L L p, p J kg L p Q párolgás m

a párolgás sebessége függ a folyadék anyagi minőségétől (Az alkohollal átitatott szűrőpapír hamarabb megszárad, mint a vízzel átitatott.) a párolgás sebessége függ a párolgó felület nagyságától (A négyrét hajtott papír lassabban szárad meg, mint a kiterített.) a párolgás sebessége függ a folyadék hőmérsékletétől (Előmelegített fémkorongra csöppentett folyadék hamarabb elpárolog, mint az előmelegítés nélkülire csöppentett.) a párolgás sebessége függ a környezet páratartalmától (A lap, amelyik mellett fújással lecsökkentjük a páratartalmat, előbb szárad meg, mint amit nyugodtan hagyunk.

Forrás akkor következik be, ha már nem csak a folyadék felülete párolog, hanem a belsejében lévő gőzbuborékok is a felszínre emelkednek. A forrás egy adott hőmérsékleti ponton, a forrásponton (T f ) indul meg. A folyadék hőmérséklete forrás közben állandó marad. A forráspont értéke függ: a folyadék anyagi minőségétől, a folyadék felszíne fölötti levegő és gőz keverékének nyomásától. A külső nyomás csökkenésekor a forráspont csökken, növekedésekor pedig növekszik.

Egységnyi tömegű forrásponton levő folyadék elforralásához szükséges hő. Jele: Lf, Lf J kg L f Q m forrás Forráspontnak azt a hőmérsékletet nevezzük, amikor a gőz nyomása egyenlő a külső nyomással. A folyadék kisebb nyomáson (pl. a magasabb hegyeken) alacsonyabb hőmérsékleten forr, nagyobb nyomáson (pl. a kuktafazékban) magasabb. A forráspont jellemző az adott anyagra.

A lecsapódás az a halmazállapot-változás, amely sorén a légnemű anyag folyékonnyá válik. A lecsapódási hő az egységnyi tömegű forrásponton levő gőz lecsapódásakor felszabaduló hő. L l Q lecsapódás m L l J kg Egy test lecsapódásakor ugyanakkora hő szabadul fel, mint amennyi az elforralásához szükséges, ezért: L L l f

A szilárd fázis átmenete közvetlenül légnemű fázisba, más szóval a szilárd anyag párolgása. Légköri nyomáson szublimáló anyag pl. a szilárd széndioxid (szárazjég) és a jód vagy a kámfor. Valamennyire minden anyag szublimál, ezért érezzük illatát, szagát sok szilárd anyagnak is.

Adott halmazállapotban a hőmérséklet-változás során bekövetkező energiaváltozás: E b = Q = c m t A halmazállapot-változás során : E b = Q = L m A termikus kölcsönhatások során: Q le = Q fel Az egyik által leadott hő megegyezik a másik által felvett hővel.

Hővezetés: Főleg szilárd anyagokra jellemző. A részecskék rezgési állapotukat, energiájukat adják tovább. Jó hővezetők: pl. fémek Rossz hővezetők /hőszigetelők/: pl. fa, műanyag Hőáramlás: a folyadékokra és gázokra jellemző hőterjedési folyamat. pl. tengeri áramlások, kéményekben létrejövő huzat Hősugárzás: A hőterjedés olyan módja két test között, amikor a testek között nincs közeg, vagy az számottevően nem melegszik át. A test által sugárzott hő függ a test hőmérsékletétől, színétől, érdességétől.