Halmazállapot-változások tesztek. 1. A forrásban lévő vízben buborékok keletkeznek. Mi van a buborékban? a) levegő b) vízgőz c) vákuum d) széndioxid
|
|
- Andor Farkas
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Halmazállapot-változások tesztek 1. A forrásban lévő vízben buborékok keletkeznek. Mi van a buborékban? a) levegő b) vízgőz c) vákuum d) széndioxid 2. A víz forrását a megjelenő buborékok jelzik. Mikor marad stabil egy buborék? a) Ha a buborékban lévő telített gőznyomás képes egyensúlyt tartani a külső nyomással. b) Ha a buborék mérete elegendően nagy. c) Szélesebb hőmérséklettartományban képes egy buborék stabilan maradni. d) Ha a buborék nem a fazék alján, hanem magasabban keletkezik. 3. Az anyagokat olvadás közben melegíteni kell. Hová lesz a befektetett energia? a) Növeli a hőmérsékletet. b) Növeli az anyag részecskéinek mozgási energiáját. c) Növeli az anyag részecskéi közötti kölcsönhatást. d) 90 %-a a tágulási munkát fedezi. 4. Vizet forralunk. Mire fordítódik a forrás közben befektetett energia? a) Csak a víz részecskéinek mozgási energiáját növeli. b) Csak a keletkezett gőz tágulási munkáját fedezi. c) A részecskék mozgási energiáját növeli és a keletkezett gőz tágulási munkáját fedezi. d) A gőz felfelé áramlásának sebességét növeli. 5. Melyik állítás igaz? a) A forráshő a belső energia növekedésével egyenlő. b) A forráshő a gőz tágulási munkájával egyenlő. c) A forráshő a gőz mozgási energiájával egyenlő. d) A forráshő a belső energia növekedés és a tágulási munka összege. 6. A főzés gyorsítására gyakran kuktafazekat (zárt edényt) használnak. Miért? a) Zárt edényben nagyobb nyomáson, magasabb hőmérsékleten jön létre a forrás, az egész anyag magasabb hőmérsékletű. b) Zárt edényben nagyobb nyomás jön létre, mely felbontja a fehérjemolekulákat. c) Zárt edényből a gőz nem tud elszabadulni, s puhítja az anyagot. d) Zárt edényben a gőz a folyadék belsejében marad, s puhítja az anyagot. 7. Hajnalban szabad térben harmat keletkezik. Miért? a) A levegő ekkor hűl le annyira, hogy a pára kicsapódik. b) A föld és a növények ekkor bocsátják ki a legtöbb párát. c) A páradús, nehezebb levegő ekkor éri el a felszínt. d) Harmat egész nap egyenletesen keletkezik, csak éjszaka nem párologtatja el a nap. 8. Hajnalban szabad térben néha dér keletkezik. Mi a keletkezés oka? a) A lecsapódott harmat tovább hűl és megfagy. b) A harmat a fagyáspont alatti hőmérsékleten csapódik ki. c) Kevés hó esett. d) A szabadtéri tárgyak hőmérséklete fagyáspont alatti, s a kicsapódó harmat ráfagy a tárgyakra. 9. Hajnalban néha zúzmara jön létre fákon, drótokon, s más tárgyakon. Mi ennek az oka? a) A lecsapódott harmat tovább hűl és megfagy. b) Kevés hó esett.
2 c) A harmat a fagyáspont alatti hőmérsékleten csapódik ki. d) A szabadtéri tárgyak hőmérséklete fagyáspont alatti, s a túlhűtött, harmatcseppek ráfagynak a tárgyakra. 10. Melyik a helyes állítás. A párolgás sebessége csökken, ha a) csökken a hőmérséklet. b) ha csökken a külső nyomás. c) ha csökken a környezet páratartalma. d) ha a folyadék fölött van légmozgás. 11. Lehet-e télen a szabadban ruhát szárítani. a) Nem, mert csak meleg levegőben párolog el a víz. b) Igen, mert a víz ráfagy a ruhára, s így a ruha száraz lesz. c) Nem, mert a hideg levegő kevesebb vízpárát képes felvenni. d) Igen, mert a víz minden hőmérsékleten párolog, s a légmozgás elviszi a vízpárát. 12. A hűtés érdekében gyakran fújjuk a forró levest. Miért? a) A fújással igyekszünk felkavarni a levest. b) A szájunkból melegebb levegő áramlik ki, mely jelentősen növeli a leves feletti levegő hőmérsékletét, s így gyorsabb lesz a párolgás. c) Megszokásból csináljuk, a lehűlés szempontjából nincs jelentősége. d) Elfújjuk a leves felett keletkezett páradús levegőt, s így gyorsabb lesz a párolgás. 13. A trópusokon gyakran sokáig nem szárad meg a vizes ruha. Miért? a) Nincs eléggé magas hőmérséklet. b) Az adott hőmérsékleten a levegő közel telített a vízpárával, s ez akadályozza a további párolgást. c) A gyakori eső újra eláztatja a ruhát. d) Az állítás tévhit. A magas hőmérsékleten mindig megszárad a ruha. 14. Nyaralókban, illetve télen nem használt épületekben télre a vízvezetékrendszert vízteleníteni kell. Miért? a) Ha nem használjuk a vezetéket, s benne áll a víz, vízkő képződik a csövekben. b) Ha a csövekben jégdarabok keletkeznek, elzárhatják a víz útját. c) Mivel emberek nem tartózkodnak a helyszínen, az esetleges csőrepedéskor sok víz elfolyhat. d) Ha a víz megfagy a csövekben, szétrepeszti a csöveket. 15. Nagy téli hidegben jégvirág keletkezhet az ablakon, mely a lecsapódó vízpárából keletkező finom jégkristály. Az ablak belső vagy külső felületén keletkezik? a) A belső felületen. b) A külső felületen. c) A keletkezés helye az ablakfelület tisztaságától függ. d) A keletkezés helye attól függ mennyivel hidegebb kint a hőmérséklet. 16. A jég és víz sűrűségének aránya kb. 9:10. A jéghegyek úsznak a vízen, s messziről látszanak. A hajók számára mégis veszélyes a megközelítésük. Miért? a) A jéghegy felborulhat. b) A jéghegy közelében hidegebb a tenger, a hajó befagyhat a jégbe. c) A jéghegy nagyobb része a víz alatt van, s messzire elnyúlhat a látható résztől. d) A jéghegyről nagy darabok szakadhatnak a vízbe. 17. Nagy kánikulában is fázunk, ha a Balatonból vagy az úszómedencéből kilépünk. Miért? a) Nincs elég meleg. b) A bőrünkről párolgó víz hőt von el a bőrünktől. c) A Nap intenzív sugárzása hőt von el a bőrünktől.
3 d) Testmozgásunk által keletkezett légmozgás miatt fázunk. 18. Az alább felsorolt jelenség párok közül melyik kettő tartozik ugyanahhoz a folyamathoz? a) zúzmaraképződés konyhaablak bepárásodása b) a kiteregetett ruha megszárad dérképződés c) a párolgó leves lehűl a forró levesben hagyott fémkanál nyele erősen felmelegszik d) a jégkocka úszik az üdítő ital felszínén a tó felszíne télen befagy 19. Lábosban vizet forralunk, majd a gázt elzárjuk a lábos alatt. A lábos felett látható gőz az elzáráskor rövid időre sűrűbbé válik. Miért? a) Ekkor intenzívebb a párolgás, mint melegítés közben. b) Ekkor intenzívebb a forrás, mint melegítés közben. c) A lábos fölé áramló levegő ekkor hidegebb, mint melegítés közben. d) A felfelé áramló meleg levegő ekkor több vízcseppet visz magával. 20. Hogyan lehet a vizet 100 o C fölé melegíteni? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem helyes? a) Sót oldunk fel a vízben. b) Néhány ezer méter magas hegyen melegítjük a vizet. c) Kuktafazékban (lezárt edényben) melegítjük a vizet. d) 800 m mély bányában melegítjük a vizet. 21. Hogyan lehet a vizet 100 o C alatt forralni? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem helyes? a) Lombikban vizet forralunk. A melegítést megszüntetjük, a lombikot lezárjuk. Ezután a lombikra hideg vizet öntünk. b) Néhány ezer méter magas hegyen melegítjük a vizet. c) Szobahőmérsékletű vizet elzárunk a külvilágtól, majd légszivattyúval felette ritkítjuk a levegőt. d) 800 m mély bányában melegítjük a vizet. 22. Hogyan lehet a vizet 0 o C alá hűteni megfagyás nélkül? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem helyes? a) Nagyon erős falú tartályt színültig töltünk vízzel, lezárjuk, s a vizet így hűtjük. b) Sót oldunk fel a vízben. c) A vízbe alkohol tartalmú folyadékot keverünk. d) A hűtött víz felett lecsökkentjük a nyomást. 23. Miért sózzák télen az utakat? a) Érdesebbé tegyék a jeges útfelületet. b) A sóoldat fagyáspontja alacsonyabb. c) A sózott felület kevésbé veri vissza a fényt. d) A sós jég kevésbé tapad a gumikhoz. 24. Hogyan lehet 0 o C alatt megolvasztani a jeget? Az alábbi megoldási javaslatok közül melyik nem helyes? a) A jégre sót szórunk. b) A jég felületét vékony tárggyal erősen nyomjuk. c) A porhó apró jégkristályokból áll. A porhavat összenyomjuk. d) A jégre homokot szórunk. 25. A korcsolyát a téli szezon előtt általában megélezik. Miért? a) Kisebb felületen súrlódik a korcsolya. b) Kisebb felületen nagyobb lesz a nyomás, a jég könnyebben megolvad a korcsolya alatt. c) A korcsolya vájatot vág a jégbe. Ha éles, kisebb vájatot kell vágnia.
4 d) A korcsolya kanyarodáskor kevésbé fog megcsúszni. 26. Egy vastagabb jégtömböt két végén alátámasztunk, vékony drótot fektetünk át rajta, s a drótra nagyobb súlyokat akasztunk. Mi történik? a) Semmi, a jég megtartja a drótot a súlyokkal. b) A drót alatt nagy lesz a nyomás, átvágja a jégtömböt, mely így két darabra esik. c) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely így két darabra esik. d) A drót alatt nagy lesz a nyomás, megolvasztja maga alatt a jégtömböt, mely a drót felett újra összefagy. 27. Az acél olvadáspontja 1500 o C, a sárgaréz olvadáspontja 950 o C, a bronz olvadáspontja 900 o C, az arany olvadáspontja 1063 o C, az ezüst olvadáspontja 961 o C. Az alábbiak közül melyik lehetetlen? a) rézedényben bronzot olvasztani b) aranyedényben ezüstöt olvasztani c) rézedényben aranyat olvasztani d) acéledényben aranyat olvasztani 28. Az acél olvadáspontja 1500 o C, a sárgaréz olvadáspontja 950 o C, a bronz olvadáspontja 900 o C, az arany olvadáspontja 1063 o C, az ezüst olvadáspontja 961 o C. Az alábbiak közül melyik lehetséges? a) rézedényben acélt olvasztani b) ezüst edényben bronzot olvasztani c) bronzedényben aranyat olvasztani d) rézedényben aranyat olvasztani 29. A járművekben a benzin a legnagyobb hidegben sem fagy meg, de a gázolajba dermedés gátló adalékot kell tenni, különben nem indul a dízel motor. Mi az oka ennek a különbségnek? a) A benzinnek olyan alacsony a fagyáspontja, amilyen hőmérséklet hazánkban nem fordul elő. A gázolaj fagyáspontját azonban elérheti a kinti hőmérséklet. b) A benzint többnyire személyautókban használják, melyekben jobb az üzemanyagtartály hőszigetelése. c) A benzin semmilyen hőmérsékleten nem fagy meg, a gázolaj igen. d) A benzinmotorokban indítás előtt előmelegítést alkalmaznak, a dízelmotorokban nem. 30. Válassza ki a helytelen állítást! a) A telített gőzökre mindig érvényesek a gáztörvények. b) A telített gőz nyomása függ a hőmérséklettől. c) Forrás közben a buborékban telített gőz van. d) Ha a telített gőz térfogata csökken, a gőz egy része lecsapódik. 31. Válassza ki a helyes állítást! a) A telített gőzökre mindig érvényesek a gáztörvények. b) Ha a telített gőz térfogata csökken, a gőz egy része lecsapódik. c) Ha a telített gőzt összenyomjuk, a nyomása nő. d) Adott anyag telített gőzének nyomása független a hőmérséklettől. Megoldások 1.b 2.a 3.b 4.c 5.d 6.a 7.a 8.b 9.d 10.a 11.d 12.d 13.b 14.d 15.a 16.c 17.b 18.a 19.c 20.b 21.d 22.d 23.b 24.d 25.b 26.d 27.c 28.b 29.a 30.a 31.b
FOLYADÉK rövidtávú rend. fagyás lecsapódás
Halmazállapot-változások Ha egy adott halmazállapotú testtel energiát (hőmennyiséget) közlünk, akkor a test hőmérséklete változik, melynek következtében állapotjellemzői is megváltoznak (pl. hőtágulás).
Részletesebben11. Melyik egyenlőség helyes? a) 362 K = 93 o C b) 288 K = 13 o C c) 249 K = - 26 o C d) 329 K = 56 o C
Hőtágulás tesztek 1. Egy tömör korongból kivágunk egy kisebb korongnyi részt. Ha az eredeti korongot melegíteni kezdjük, átmérője nő. Hogyan változik a kivágott lyuk átmérője? a) Csökken b) Nő c) A lyuk
RészletesebbenMUNKAANYAG. Hartman Mátyás. Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések. A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés
Hartman Mátyás Mérjük csak meg? Agrometeorológiai és talajtani mérések A követelménymodul megnevezése: Növénytermesztés A követelménymodul száma: 2203-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 14. FIZIKA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 14. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Részletesebben2 Termográfia a gyakorlatban
2 Termográfia a gyakorlatban 2.1 A mérés tárgya és a mérési körülmények A mérés tárgya 1. Anyag és emisszió Minden anyag felületének méréséhez specifikus korrekciós értékek tartoznak, ezek alapján számítható
RészletesebbenTANÍTÁSA A FIZIKA MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT. Népességnövekedés fizikus szemmel (Dr. Nánai László)
A FIZIKA TANÍTÁSA MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT Népességnövekedés fizikus szemmel (Dr. Nánai László) Kutatás alapú tanulás számítógéppel segített mérések alkalmazásával (Dr. Gingl Zoltán Kopasz Katalin Tóth Károly)
RészletesebbenRENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék
Rendszerek RENDSZER ÉS MODELL Ujfaludi László EKF Fizika Tanszék A rendszer általánosan ismert és kiterjedten használt fogalom, például a szoba, ahol tartózkodunk, rendelkezik fűtési-, esetleg légkondicionáló
RészletesebbenAzonosító jel: FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA. 2006. november 6. 14:00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc
ÉETTSÉGI VIZSGA 2006. november 6. FIZIKA EMELT SZINTŰ ÍÁSBELI VIZSGA 2006. november 6. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTUÁLIS MINISZTÉIUM
RészletesebbenMagfizika. (Vázlat) 2. Az atommag jellemzői Az atommagok rendszáma Az atommagok tömegszáma Izotópok és szétválasztásuk Az atommagok mérete
Magfizika (Vázlat) 1. Az atommaggal kapcsolatos ismeretek kialakulásának történeti áttekintése a) A természetes radioaktivitás felfedezése b) Mesterséges atommag-átalakítás Proton felfedezése Neutron felfedezése
RészletesebbenA természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet. 10. évfolyam.
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FÖLDRAJZ 10. évfolyam Kleininger Tamás TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK A laboratórium
Részletesebben11. Ballisztika.doc XI. A BALLISZTIKA
XI. A BALLISZTIKA A ballisztika a lőfegyverek működésével foglalkozó tudomány, tárgyalja mindazon kérdéseket, amelyek a lövéssel összefüggenek. A lövés jelenségeivel, annak törvényszerűségeivel foglalkozik
RészletesebbenUNIVERZÁLIS OLAJFŰTÉS Ű HP 125 KAZÁN
UNIVERZÁLIS OLAJFŰTÉS Ű HP 125 KAZÁN HASZNÁLATI UTASÍTÁS Wilker Kft H-2600 Vác Diadal tér. 2. Tel: 06 27 316 500 Ajánlott az alábbi információk részletes tanulmányozása, a kazán megbízható és rendeltetésszer
Részletesebben7.A A villamos áram hatásai Hıhatás
7.A A villamos áram hatásai Hıhatás Sorolja fel a villamos áram hatásait! Ismertesse a villamos- és a hıenergia közötti kapcsolatot! Magyarázza el az áram hıhatásának okait! Mutasson be hıhatáson alapuló
RészletesebbenKiadandó feladatok, Fizika 1.
Kiadandó feladatok, Fizika 1. Kinematika 1. Egy követ h = 125m magasról kezdősebesség nélkül leejtünk. Ezután 1 másodperccel utána dobunk egy másik követ függőlegesen lefelé irányuló v o kezdősebességgel.
RészletesebbenNukleáris fizika II. rész
Fizikai Intézet Dr. Paripás Béla Nukleáris fizika II. rész Miskolc, 015 Tartalomjegyzék 1. Ionizáló sugárzások külső és belső természetes forrásai... 3. Az anyag hullámtermészete... 7 3. A határozatlansági
RészletesebbenAz ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának bővített, szerkesztett anyaga
Robbanásbiztos Berendezések BKI Vizsgáló Állomása Ex BKI Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomása Ex Az ExVÁ Kft. Ismeret felújító, aktualizáló előadás sorozat a robbanásvédelem területén című előadásának
RészletesebbenSzalmabála Építészet
Szalmabála Építészet 1 Tartalom A kiadvány célja:... 4 Mi a lényege a szalmaházaknak?... 4 Az alapanyag:... 4 A szalmabála építőanyag tulajdonságai:... 5 Hőszigetelés... 5 Hangszigetelés... 7 Időtállóság....
RészletesebbenÖN KONYHÁT ÜZEMELTET ÉS HŰTŐT KELL VÁSÁROLNIA? AZ ÖNNEK LEGMEGFELELŐBB HŰTŐT TUDJA KIVÁLASZTANI. Mert elromlott a hűtője? Vagy mert kinőtte a régit?
ÖN KONYHÁT ÜZEMELTET ÉS HŰTŐT KELL VÁSÁROLNIA? Mert elromlott a hűtője? Vagy mert kinőtte a régit? KELL? Igen! Mert Ön sem szokott csak úgy hűtőt vásárolni. Leginkább csak akkor, amikor KELL! Ha új hűtőt
RészletesebbenMUNKAANYAG. Bodó Lászlóné. Ha akarom dúsítás, ha akarom jellegformálás. Minden, amit a húzatás során tudni és tenni kell
Bodó Lászlóné Ha akarom dúsítás, ha akarom jellegformálás. Minden, amit a húzatás során tudni és tenni kell A követelménymodul megnevezése: Tartósítóipari nyersanyagok feldolgozása A követelménymodul száma:
RészletesebbenMagfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem
1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok
RészletesebbenMELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás
MELYIK KERT VÉGÉBE? Radioaktív hulladékok és környezetünk 2. kiadás Kiadja: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület 2000 példányban 1462 Budapest, Pf. 735 www.energiaklub.hu level@energiaklub.hu A kiadvány
RészletesebbenMAGYAR NYELVŰ HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ
MAGYAR NYELVŰ HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Daewoo KOR6N9RR mikrohullámú sütőhöz Digitális kijelző DEFROST POWER CLOCK AUTO COOK KIOLVASZTÁS TELJESÍTMÉNY ÓRA AUTÓMATA FŐZÉS STOP/CLEAR ÁLLJ/TÖRLÉS START/EASY COOK
RészletesebbenNAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM
NAP ROBI ENERGIA KALANDJAI TARTALOM I. Bevezetés Mi az energia? Mire használjuk? (fűtés, hűtés, közlekedés, termelés/gyártás) Miből állíthatjuk elő? II. Energia fajták, típusok 1. fosszilis 2. megújuló
RészletesebbenAFöld felszínének mintegy kétharmadát
Miért van víz és levegõ a Földön? Sztromatolit, a fotoszintetizáló kékeszöld moszatok megkövesedett váza AFöld felszínének mintegy kétharmadát víz, óceán borítja, illetve a Naprendszerben különlegesnek
RészletesebbenHasználati útmutató. Úti vízforraló. Felhasználóbarát útmutató ID: #05002
NÉMETORSZÁGBAN GYÁRTVA Használati útmutató Úti vízforraló myhansecontrol.com myhansecontrol.com Felhasználóbarát útmutató ID: #05002 Tartalom Használata... 3 Áttekintő... 4 Általános tudnivalók... 5 Olvassa
RészletesebbenIII. RÉSZ HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK
III. RÉSZ HIDRAULIKAI SZÁMÍTÁSOK 1. A hidrosztatika alapjai Folyadékok és gázok nyomása 2. Folyadékok áramlása csővezetékben Hidrodinamika 3. Áramlási veszteségek 4. Bernoulli törvény és alkalmazása 108
Részletesebben1. tétel: Építsen fel egy belső túlnyomással terhelt nyomástartó edényt korrozív közeg tárolására!
1. tétel: Építsen fel egy belső túlnyomással terhelt nyomástartó edényt korrozív közeg tárolására! - Vegyipari készülékek szerkezeti kialakítása a vegyipari készülékek csoportosítása alakjuk, funkciójuk
RészletesebbenA természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban. Munkafüzet FIZIKA. 12. évfolyam.
A természettudományos oktatás komplex megújítása a Révai Miklós Gimnáziumban és Kollégiumban Munkafüzet FIZIKA 12. évfolyam Juhász Zoltán TÁMOP-3.1.3-11/2-2012-0031 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A laboratórium
RészletesebbenA ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA
A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSÁRÓL, AHOL A VESZÉLYT AZ ÉGHETŐ GŐZÖK GÁZOK JELENLÉTE OKOZZA A villamos veszélyesség fokozatainak elemzése a hatályos jogszabályok és szabványok összevetésével.
RészletesebbenFG70, FG90 FG70E, FG90E. HU Elektromos szaunakályha beépítési és használati útmutató
FG70, FG90 FG70E, FG90E HU Elektromos szaunakályha beépítési és használati útmutató Az alábbi beépítési és használati útmutató a szauna tulajdonosa vagy az azért felelős személy, illetve a kályha elektromos
Részletesebben