A HONFOGLALÁS ÉS A KORAI KÖZÉPKOR MVELTSÉGE. störténet és honfoglalás történelmi keret

I. A HONFOGLALÁS ÉS A KORAI KÖZÉPKOR MVELTSÉGE störténet és honfoglalás történelmi keret A magyar nép kialakulásának bölcsjét keresve bár ezzel kapcsolatban még sok a vitás kérdés a nyomok az Európa és Ázsia között válaszfalat képez Urál hegység tájékára vezetnek. Ez viszonylag alacsony röghegység lévén, könnyen átjárható, így a magyar nép születésének ( etnogenézis ) els szakasza a helylánc mindkét oldalához köthet. [1. kép. A magyarok vándorlása az shazától a Kárpát-medencéig] De vannak olyan vélemények is, amelyek az ún. shazát Közép-Ázsiába, az Aral-tó vidékére, ismét mások pedig Nyugat- Szibériába helyezik. Az Urál-tájéki népközösség Kr. e. 4.000 körül bomlott fel, a magyarok sei az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma összefolyásától északra és délre elterül vidékeken telepedtek meg, f tevékenységük a halászat volt, amit a vadászat és gyjtögetés egészített ki. Kr.e. 1500 körül a Volga és Káma környéki finnugor népek áttérnek a földmvelésre és állattenyésztésre, bronz öntminták utalnak a fémeszközök elterjedésére. Ebben az idszakban bomlik fel a finnugor egység, alakul ki az ugor alapnyelv, majd Kr. e. 1.000 körül az ugor közösség is megsznik, a magyarok eldeinek szállásterületét ( Magna Hungaria ) ettl kezdve a Volga középs folyásának mentén találjuk. A magyarság társadalmi szervezdésére, hatalmi berendezkedésére nagy hatással voltak a IV V. századtól az onogur-török (türk) népek. Kialakulnak a törzsek, illetve azok szövetségi rendszere, részleges etnikai összeolvadás is végbemegy (de a magyarság megtartja ugor nyelvét), és ekkor kerül els ízben hatalmi függségbe a magyarság, az onogur-türk birodalom részeként. Ezzel magyarázható, hogy a külföldiek a mai napig a magyarokat az onogur népnévbl ered szavakkal jelölik (Hungarus, Hungarian, Hongrois, Ungur). A VII. században az onogur-törökök fennhatóságát az ugyancsak a türk népcsoporthoz tartozó kazárok uralma követte. Életmódjából adódóan, melyben az állandóan friss legelket igényl sztyeppei állattartás jelents szerepet játszott, a magyarság lassan nyugatra sodródott, 750 táján elfoglalva a Don és az Azovi-tenger közötti Levédiát, majd a következ században a Dnyeper és Dnyeszter közti Etelközt. [2. kép. Baskír jurta (László Gyula rajza)], [3. kép. Élet a jurtában (László Gyula rajza)], [4. kép. Honfoglaló férfiak viselete (László Gyula rajza)] 894-ben egy sorozatos elmozdulásra kerül sor az Európa keleti vidékein él sztyeppei népek soraiban: az irániak az úzokat kényszerítik továbbköltözésre, emezek a besenyket szorítják ki szállásterületükrl, így az utóbbiak elérik Etelköz területét. A rendkívüli helyzetben a két fejedelmet lemondatják: Levéd ffejedelem ( kende ) utóda Kurszán lett, Álmos hadvezér

( gyula ) pedig fiának, Árpádnak adta át a hatalmat. A következ évben Árpád hadjáratot vezetett a Kárpát-medencébe, nyilván új szállásterület elfoglalása érdekében, északról, a Vereckei hágón át támadva; míg az Etelközben maradottakat megtámadják a besenyk, egyetlen menekülési irányt engedve nekik: hogy a Kárpátok átkelin kövessék népük hadvisel férfijait. Az ekképpen lezajlott honfoglalást az ún. kalandozások idszaka követi. A hadakozó középréteg lóval és fegyverzettel rendelkez férfitagjai követik a törzsfket e katonai vállalkozásokban, zsákmány reményében, amely kezdetben midn különös harcmodorukkal meglepték nyugati ellenfeleiket ki is jutott a résztvevknek. Hamarosan viszont különösen a 955-ös augsburgi csatavesztés után a fejedelmek kénytelenek az integráció kérdésével foglalkozni. E téren Géza fejedelem ért el komolyabb eredményt, megkeresztelkedve, a németrómai császártól térít papokat igényelve annak érdekében, hogy népe a hit tekintetében is beilleszkedjen Európába. A honfoglaló magyarok anyagi és szellemi kultúrája a régészeti leletek, elssorban a sírmellékletek (ezeknek is a fém-, ritkábban csont-tárgyai, töredékei) révén tárul elénk: szíjvégek, gombok, ruhadíszek, lószerszámok, ékszerek. A sztyeppei kultúra jellegzetes tárgya az övön viselt brtarsoly, illetve ennek fémrátétje, a tarsolylemez. [5 kép. Tarsolylemez Bezdéd; 6 kép. Tarsolylemez Szolnok-Strázsahalom; 7 kép. Tarsolylemez Eperjeske; 8. kép. Tarsolylemez Galgóc] Ezek gyakran aranyozott díszítések, finom rajzolatú és szépen megmunkált tárgyak, kedvelt motívumok az égig ér életfa és a palmetta. E kor magyar ötvösmvészetének remekmve a geszterédi sírleletbl elkerült színarany borítású szablya, mely közeli rokonságot mutat azzal a bécsi kincstárban, illetve korábban Aachenben rzött, kitn állapotban fennmaradt szablyával, melyet korábban egyesek Attila, mások Nagy Károly frank császár (768 814) kardjának tartottak [9. kép. Attila kardja ], de valószínleg ezt is a magyar ötvösök munkájának tekinthetjük. Vitatott eredet ugyan a híres nagyszentmiklósi aranylelet (23 tárgy, közel 10 kg) [10 kép. A nagyszentmiklósi kincs; 11 kép. A nagyszentmiklósi kincs darabja: állatküzdelem-ábrázolás; 12 kép. A nagyszentmiklósi kincs: égberagadás ábrázolása], de egyre több kutató véli, hogy Szt. István kortársának és alattvalójának, Ajtonynak a kincse lehetett, akinek szállásterülete a Maros alsó folyásánál volt. Ugyancsak több kutató vélekedik úgy, hogy ez a férfiés ni fejedelmi étkészlet nem import-munka, hanem szintén az említett tarsolylemezeket és míves szablyákat adó magyar ötvösmvészet terméke.

A motívumkincs tekintetében a honfoglalás korának magyar ötvösmvészete az iráni, a bizánci, a szasszanida mvészetbl ihletdik, ám a feltárt magyar mvek korántsem másolatok, nem is stílusegyvelegek, hanem egy félreismerhetetlen egyedi fémmegmunkálási stílus jegyében születtek. Az Árpád-házi királyok kora történelmi keret A korai feudalizmus kezdeti korszaka még nehéz feladatot rótt Géza fejedelem fiára, a keresztségben István (I. vagy Szent István, 1000 1038) nevet nyert Vajkra. nemcsak a hatalom-éhes nagyurak, elssorban a somogyi Koppány ármánykodásával majd lázadásával kellett szembenézzen. Integrációs törekvései beleütköztek a keresztény hitében még ingatag, a teljes mérték és hosszú távú helyhezkötöttséget, az európai középkornak a sztyeppei népek értékrendjétl lényegesen eltér társadalmi és erkölcsi normáit nehezen visel köznép elégedetlenségébe is, mely eszközül szolgált a lázadó nagyurak számára. Ideológiai, szellemi támaszt, mindezt megersít koronát a pápától kapott [13. kép. A koronázási jelvények], katonai segítséget pedig a német-római császár nyújtott neki annak reményében, hogy a feudalizmus keretei közé betagolódott magyarság kevesebb kavarodást okoz majd a kontinens hatalmi struktúrájában. Felesége, Gizella is bajor, tehát német hercegn volt, házasságuk még Géza fejedelem életében köttetett. Az integrációs törekvéseivel szembeni bels ellenállást sikeresen megtörte, Koppány felnégyelésével és közszemlére tételével példát statuált. A pápa által felhatalmazott apostoli királyként Esztergomban érsekséget alapított, kialakította a plébániák rendszerét, templomok építését szorgalmazta és kötelezte a népet az istentiszteletek meghallgatására. Az államszervezet kiépítése érdekében létrehozta a vármegyéket, melyek egyegy királyi vár körül behatárolt területet jelentettek, az ott addig személyi függségben él vitézek pedig (az alájuk rendelt szolgáló népekkel együtt) ettl kezdve egy személytelen intézményhez, a várhoz kötdnek. Két törvénykönyvével az egyház kiváltságait, az új birtokrendet, a földesúri jogokat védelmezte, illetve az erszakos cselekedeteket próbálta korlátozni. Kiváló minség ezüstpénzt veretett, mely az ország határain kívül is fizeteszközként mködött. István mvét I. vagy Szent László (1077 1095) folytatta. Rendet teremtett az István halála után egymással verseng-hadakozó trónigénylk által bizonytalanságban tartott országban; püspökségeket, apátságokat alapított, megszervezte a püspökségek melletti káptalanokat, melyeknek nagy szerepe volt az írásbeliség elterjedésében. Szigorú törvényei elssorban a tulajdon elleni vétséget célozták (egy tyúk értékén felüli lopásért halálbüntetés járt!). Horvátországi hadjárata nyomán (1091) jött létre a magyar-horvát dinasztikus unió (lényegében: Horvátország bekebelezése), mely 1918-ig tartott. Megsemmisít csapást mért a Magyarországot kelet fell támadó kunokra.

(Könyves) Kálmán (1095 1116) törvényei tovább egyengették az Európába integrált magyar társadalom fejldésének útját. Enyhített a törvények büntet szigorán, hiszen a feudális viszonyok megszilárdulásával erre már nem volt szükség. Korát megelz felvilágosultságára vall a boszorkányokról szóló dekrétuma: Boszorkányokkal szemben, akik nincsenek, semmiféle kereset ne legyen. (Értékét nem csökkenti, hogy csak egy bizonyos boszorkány fajtára a strigákra vonatkozott.) A királyi hatalom csökkenése II. Endre (1205 1235) idején következett be. Ezt példázza az is, hogy 1213-ban fúri összeesküvk meggyilkolták általános ellenszenvtl övezett német feleségét, Gertrudist (lásd Bánk Bán történetét ), tettük pedig büntetlen maradt. Ugyancsak a hatalom csökkenését példázza az Aranybulla kibocsátása, mely a nemesi osztály jogait védte a központi hatalommal szemben. Ennek ellenállási záradéka ( jus rezistendi ) a furakat fegyveres ellenállásra jogosította fel, amennyiben a király sértené jogaikat. Az Árpád-házi királyok korszakának legnagyobb csapását Magyarország 1241-ben szenvedte el. Az ország keleti fele a tatárok kezébe került, st, télen átkelve a Duna jegén, a nyugati részt is végigpusztították. IV. Béla (1235 1270) királyt, aki valósággal földönfutóvá vált 1241-42-ben, méltán nevezik második honalapítónak, hiszen az országot romjaiból hozta vissza az európai hatalmak sorába. Telepítéseket, várépítési programot hajtott végre, letelepítette és integrálta a visszatér kunokat. Az Árpád-kor 1301-ben, III. Endre halálával ért véget. Magyarország történetének meghatározó fontosságú, összességében pozitív korszaka volt ez, amikor egy sztyeppei nomád kultúrát hordozó népnek sikerül szilárdan gyökeret verni egy számára addig idegen nyelvi, hatalmi és társadalmi környezetben. A nyugati kereszténység elfogadása, a feudalizmus társadalmi berendezkedésének, tulajdonviszonyainak, munkakultúrájának átvétele, a helyhezkötött életmóddal együtt járó új gazdasági rend kiépítése viszont nem a felsorolt személyiségek érdeme, hanem az egész magyar társadalomé. A jó szándékú, tehetséggel megáldott és jövbe látó uralkodók csupán katalizátorai voltak annak a folyamatnak, melynek során a magyarság egyedül a sztyeppei népek közül! nevét, nyelvét, identitását, népi kultúráját híven megrizve országot tudott teremteni Európában. Anyagi és szellemi mveltség az Árpád-korban A magyarság az Árpád-házi királyok alatt nem csupán politikai, gazdasági és társadalmi tekintetben illeszkedett be Európába. A nyugati kereszténység felvétele a latin liturgikus nyelv és írásbeliség használatára való áttérést is jelentette, ezzel Magyarország szervesen bekapcsolódott a kontinens kulturális körforgásába.

A magyarországi latin nyelv oklevelek sorát a pannonhalmi apátság alapítólevele nyitja (1002). Korai írásbeliségünk értékes terméke a Szent István király Intelmei Imre herceghez. Nem ismerjük szerzjét, sem a király szerepének mikéntjét és mértékét a m születésében, de mindenképpen az els magyar király udvarában született, annak szellemiségét tükrözi. Az els szövegében is ránk maradt történelmi munka szerzje csak betjellel ( P. dictus magister ) nevezi meg magát, amiért Anonymusként emlegetjük. III. Béla udvari jegyzje lehetett, Gestáját királya halála után, 1210 körül írta. A múltat saját képzelete szerint idézi, ezért inkább irodalmi m, mint történelmi munka, forrásként csak nagy körültekintéssel használható. Bár a parasztok csacsogó énekeirl megvetéssel beszél, ezeket bségesen beépíti mvébe. Az els ismert magyar nyelv összefügg szöveg a XII. század végén keletkezett: az ún. Pray-kódexben fennmaradt Halotti beszéd. Az els magyar nyelv vers és egyben szkebb értelemben vett irodalmi alkotás az Ómagyar Mária-siralom a XIII. század második felében keletkezett, egy Toscanában rzött kódexben bukkantak rá 1910-ben. Az Árpád-kor uralkodó mvészeti stílusa az ún. román stílus. Neve megtéveszt, fleg a magyar nyelvterületen. Jól jegyezzük meg: semmi köze a román néphez, mi több, a románok Bizánc hatása alatt álló mvészetébl csaknem teljesen kimaradt (kivétel néhány Hunyad megyei román falu temploma). Az elnevezés a XIX. században keletkezett, értelme: római módra épített (tehát kvagy téglaépület, eltéren a barbárok domináns módon fa-építményeitl). A félreértés elkerüléséért többen inkább a romanika kifejezés használatát javasolják. A román stílus (romanika) f ismertetjele a félkörív (alaprajzban, boltozat ívében, nyílások kapuk, ajtók ablakok fels szintjén). Jellemzje még a monumentalitás, a nagyon vastag, zömök épületfal, az épületek méreteihez (és fleg a késbbi gótikus épületek nyílásaihoz) képest szk, vagy legalábbis nem túl nagy méret nyílás. Jelentsebb román sílusú épületek: Magyarország:

Feldebr Altemplom. Korai, XI. századi, építése talán Aba Sámuelhez (1041 1044) köthet (egyesk szerint itt is volt eltemetve). Európában csak egy távoli rokona van (Franciaországban), elképei a bizánci, de fleg a Kaukázusvidéki (örmény-grúz) építészetben találhatók. [14. kép] Lébény (Szigetköz) Bencés apátsági templom. Alapítója a Gyr nemzetség, építés ideje: XIII. század els fele. [15, 16. kép] Ják (Vas megye, Nyugat-Magyarország) Bencés monostor temploma. XIII. század els fele, építtetje a Ják nembeli Márton ispán. Közép-Európa egyik legjelentsebb román stílusú építészeti emléke. Mellette található a vele egykorú, négykaréjos Szent Jakab kápolna. [17, 18, 19. kép] Zsámbék (Budai hegyek) Apátsági templom, a francia származású Ainard nemzetség alapítása; franciás, kecses, már a gótika felé mutató. Építés ideje: XIII. század közepe. [20, 21. kép] Erdély: kép] Gyulafehérvár Püspöki, ma érseki székesegyház. XII XIII. század. [22. Harina (Beszterce-Naszód megye) A gyulafehérvári püspök uradalmának egyháza. Építés ideje: XIII. század els fele. [23. kép] Székelyudvarhely Jézus kápolna. Négykarélyos épület a jáki Szt. Jakab, a pápóci (Vas megye) Szt. Mihály kápolna rokona. [24. kép]

FOGALOMTÁR Aranybulla A II. Endre uralkodása során mellzött elkelk, a hozzájuk csatlakozott királyi serviensek (a király második vonalbeli fegyveresei) támogatásával, egy olyan dokumentum kiadására kényszerítik a királyt 1222-ben, amely 30 pontban orvosolta sérelmeiket, biztosította régi és újonnan szerzett jogaikat, kiváltságaikat. Aranybullának arany függpecsétje után nevezték. Az aranybulla serviensekre vonatkozó kiváltságai késbb az egész nemesség sarkalatos jogaivá váltak, szintúgy az ellenállási záradék, mely a bullában csupán a furakra és püspökökre vonatkozott, idvel kiterjedt az egész nemességre. Életfa Több nép mitológiájában az élet és életer jelképeként szerepl fa. Az ábrázolásokon különböz alakú fa vagy cserje, gyakran két oldalról kísér alakokkal. A keresztény mvészetben is elfordul, a magyar népmvészetben pedig igen gyakori. Gesta (lat. res gesta : valakinek a viselt dolgai, a története) Középkori történeti mfaj, amely valamely történeti személynek, királynak, császárnak a tetteit vagy egy egész nemzetnek a viselt dolgait, történetét tárgyalja, inkább az események okozati összefüggését követve, mint a szigorú idrendet. Szasszanida mvészet Iránban, Kr.u. 224 és 642 között uralkodott Szasszanida-dinasztia korának mvészete. Elssorban az óperzsa mvészet hagyományait elevenítette fel, de hatottak rá keleti kultúrák, illetve a görög mvészet is. A szasszanida fémmvesség alkotásai rekeszes technikával, polichróm stílusban készültek. Figurális ábrázolásaik középpontjában (ezüst és arany edényeken, fként tálakon) az uralkodó alakja áll. A szasszanida birodalom bukása után élénken hatott a sztyeppei népek és az iszlám mvészetére.

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK 1791-ben a Marostól délre, Nagyszentmiklóson egy odavaló földmves ember kerítése egyik oszlopának ásásakor 23 darab csodás szépség edényt talált. A kincs kalandos útja végén Bécsben kötött ki a Habsburg császárok kincstárában, s ma is ott van a Kunsthistorisches Museumban (Szépmvészeti Múzeum). Olyan hatalmas értéket képviselt, hogy nem is tudtak másra gondolni, minthogy Attila kincse lenne. [ ] A kincs két teljes asztali készletbl áll, méghozzá egy fejedelmibl és egy fejedelemasszonyiból. Az egyikben a fejedelmében négy korsó és ivócsésze van, az asszonyéban pedig három pár. Dzsingisz kán udvarában is négyféle italt szolgáltak fel a fejedelemnek egy-egy lakoma alkalmából. Érdekes, hogy a férfi asztali készletének díszítése növénydísz (akárcsak a kései avaroké és Árpád magyarjaié), az asszony készletének dísze pedig fként állatalakos. [ ] Végül is kimondhatjuk, hogy a nagyszentmiklósi kincs egyik asztali készletét (a rovásírásos fejedelmi készletet) ugyanazon királyi ötvösök készítették, akik els pénzeink vertöveit. Ez a készlet talán Szent István ajándékaként kerülhetett Ajtonyhoz (késbbi ellenségeskedésük nem lehetett akadálya korábbi, egymást ajándékozó figyelmességüknek, ez szinte kötelez a keleti nagyurak között). Mindez pedig egyúttal annyit jelent, hogy az európai népvándorláskor legnagyobb és mvészileg remekmív kincse részben vagy egészen magyar munka, nem pedig bolgár, ahogyan egy ideig vélték, s ahogyan Bécsben ma is feltntetik a múzeumban. [László Gyula: Vértesszlstl Pusztaszerig Élet a Kárpát-medencében a magyar államalapításig. Bp., 1974. 255 260.] István király intelmei (1031 eltt) V. Az igaz ítélet és a türelem gyakorlásáról [ ] Valahányszor, kedves fiam, ítéletet érdeml ügy kerül eléd, vagy valamely fbenjáró bn vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel ne ersködjél, hogy megbünteted; bizony ez ingatag lenne és mulandó, mert a bolond fogadalmat megszegi az ember; és ne ítélkezz te magad, nehogy királyi méltóságodban a hitvány ügyben forgolódva folt essék, hanem efféle ügyet inkább bírákhoz utasítsd, az megbízatásuk, hogy a törvény szerint döntsenek. Óvakodj bírónak lenni, ám örülj királynak lenni és neveztetni. A türelmes királyok királykodnak, a türelmetlenek pedig zsarnokoskodnak. Ha pedig egyszer olyasvalami kerül eléd, amelyben ítéletet hozni méltóságoddal összefér, türelemmel, irgalommal, esküdözés nélkül ítélkezz, így lesz majd koronád dicséretes és ékes. VI. A vendégek befogadásáról és gyámolításáról

Kezdetben úgy növekedett a római birodalom, úgy magasztaltattak fel és lettek dicsségessé a római királyok, hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakról. Róma bizony még ma is szolga volna, ha Aeneas sarjai nem teszik szabaddá. Mert amiként különb-különb tájakról és tartományokról jönnek a vendégek, úgy különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstl elrettenti. Mert az egynyelv és egyszokású ország gyenge és esend. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsd és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak. [Katona Tamás (szerk.): István király emlékezete. Bp., én., 27 35.] Halotti beszéd és könyörgés (1195 körül) (olvasat) Látjátok feleim szömtökkel, mik vagymuk: isá, por és és hamou vagymuk. Mennyi milosztben teremtevé elevé miü isemüköt, Ádámot, és aduttá valá neki paradicsomot hazoá. És mend paradicsomben valou gyimelcsektl mondá neki élnie. Heon tiltoá t egy fá gyimelcsétl. Gye mondoá neki, méret nöm enék: isá, ki napon emdöl az gyimelcstl, halálnek haláláal holsz. Haldavá holtát terömtevé istentl, gye feledevé. Engedé ördöng intetüinek, és evék az tilvot gyimelcstl. És az gyimelcsen halálot evék. És az gyimelcsnek óly keseröü valá vize, hogytorkokat megé szakasztá valá. Nöm heon mogánek, gye fajánek halálut evék. Haraguvék isten, és vevé t ez munkás világ belé: és ln halálnek fésze, és mend nemének. Kik azok? Mi vagymuk. Hogy es tiü látjátok szömtökkel: isá, es nöm eggy ember mulhatjá ez vermöt, isá mend azhoz járou vagymuk. Vimággyuk uromk isten kegyelmét ez lélekért, hogy jorgasson ü neki, és kegyiggyen, és bolcsássá bnét. És vimággyuk szen(t) ahszin Máriát és bouldog Mihael arkangyelt és mend angyelkot, hogy vimággyanak érette! És vimággyuk szent Peter urat, kinek adot hatalm oudniá és ketnie, hogy ougyá mend bnét! És vimággyuk mend szentököt, hogy legyenek neki segéd uromk színe elt, hogy isten iü vimádságuk miá bocsássá bnét! És szabaduhhá t ördöng ildetüitl és pokol kínzatujátúl, és vezesse t paradicsum nyugolmá beli, és aggyon neki mönnyi oruszág belé utat és mend jouben részet! És keáccsátok uromkhoz hármul: kyrie eleison! Szerelmes brátim! Vimággyomuk ez szeginy ember lelkiért, kit úr ez napon ez hamis világ timöcé bell menté, kinek ez napon testét tömetjük; hogy úr t kegyelméhel Ábraám, Izsák, Jákob kebelében helhezje; hogy bírságnap jutvá mend szentei és önöttei közekün jou fell joktatniá ileszje t! És tiü bennetök. Clamante ter: kyrie eleison! [= Kiáltsátok háromszor: uram, irgalmazz!] Szómagyarázat:

isá = íme, heon = csupán, fésze = martaléka, intetüinek = késztetésének, jorgasson = irgalmazzon, kegyiggyen = kegyelmezzen, oudaniá = oldania, ketnie = kötnie, timöcé = tömlöce, bírságnap = ítéletnap, önöttei = kiválasztottjai, jou = jobb, joktatniá = iktatnia, helyeznie, ilejsze = élessze [Mózes Huba (Válogatta, az elszót írta és a függeléket összeállította): Világ világa, virágnak virága. A magyar irodalom kezdetei. Kolozsvár-Napoca, 1981. 24 30.]

BIBLIOGRÁFIA Dercsényi Dezs Zádor Anna: Kis magyar mvészettörténet. Bp. 1980. 7 61. Engel Pál, Beilleszkedés Európába a kezdetektl 1440-ig. Magyarok Európában. I. Bp. 1990. 27 239. Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165 354. Kszeghy Péter: Irodalom és mvészetek a kezdetektl a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357 538. Mvészeti kislexikon. Bp., 1980.

II. A GÓTIKA ÉS RENESZÁNSZ HATÁRÁN (az érett feudalizmus kora) Történelmi keret Az utolsó Árpád-házi királyok alatt tovább gyengül a központi hatalom, majd az Árpádház kihalását követen valóságos anarchikus állapotok következnek, amikor 1308-ban Kán László erdélyi vajda megteheti, hogy foglyul ejtse és hazaküldje Bajorországba Ottót, a megkoronázott királyt, további két évig magánál tartva a koronát. Ekkor, 1308-ban lépett színre a francia Anjou házból való Károly Róbert (1308 1342). Miután szabadul trónigényl vetélytársaitól, a nagyurakkal ha kell szövetkezve-alkudozva, ha kell háborúzva felszámolja a tartományúri hatalmat. Udvarát a Dunakanyarban, Visegrádon rendezte be. Jó pénzügyi politikával (Magyarország Európa legnagyobb aranytermelje, a firenzei mintára vert magyar forint pedig ers volt), adópolitikával, a külkereskedelem élénkítésével ers gazdasági hátteret teremtett. Jó szövetségesi viszonyt táplált a cseh és lengyel uralkodóval. Utóda, I. (Nagy) Lajos (1342 1382) [1 kép Nagy Lajos koronázása a Képes Krónikában] idején az ország tekintélye tovább ntt. Anyai örökségeképpen elnyerte a lengyel trónt, így haláláig a két ország perszonálunióban volt. (Túlzó tehát a megállapítás, hogy Magyarország határait három tenger mosta.) [2 kép Nagy Lajos egykori miniatúra nyomán] Könyveket gyjtött, udvarában festk, szobrászok, ötvösök mködtek, megrendelésére készült a híres Képes Krónika, 1367-ben Pécsett egyetemet alapított. Halála után ismét néhány zavaros, bels hatalmi harcoktól megkeserített év következik, hogy végül veje, Luxemburgi Zsigmond (1387 1437) [3 kép Albrecht Dürer festménye] ragadja magához a magyar koronát. A német-római császári korona és a cseh királyi korona birtokában, fél évszázad alatt sem sikerült neki a fúri klikkek hatalmát teljesen megtörni. Segítette a városok fejldését, az idejében alakul önálló társadalmi renddé a szabad királyi városok közössége (a fpapok, a furak, a köznemesség rendje mellett k is helyet kapnak az országgyléseken) [4 kép Pénzverde Zsigmond korában]. Zsigmond uralkodását követen kiújul a trónért való vetélkedés, amelyet a nagy törökver Hunyadi János [5 kép Hunyadi János, egykorú metszet] kormányzósága (ami gyakorlatilag királyi hatalmat biztosított, királyi cím nélkül) fékezett. Az tekintélye teszi lehetvé hogy fia, Hunyadi Mátyás (1458 1490) [6 kép Mátyás király, Mantegna elveszettfestménye nyomán Tobias Stimmer] választás útján, ún. nemzeti királyként trónra kerüljön. Támogatta a városokat, a földesúri jövedelmek rovására növelte a jobbágyi terhekbl a kincstár bevételeit, megfékezte a fúri ( bárói ) klikkek hatalmi törekvéseit, 10.000 fs zsoldos-

seregével ( fekete sereg ) küls és bels tekintélyt biztosított koronája számára. Bkez kultúrapártoló politikája, fényes visegrádi udvara közismert. Mátyás halála után gyenge királyok következnek: II. Ulászló (1490 1516) és II. Lajos (1516 1526) üstökét markukban tartották (amint a krónikás írja) a fúri és köznemesi klikkek. A török veszedelem, amely már Zsigmond korában súlyos felkiáltó jeléként ott feszengett az ország déli-délkeleti határainál, ekkor, tekintve a királyság szétzihálódó, ertlen állapotát, végzetes méreteket ölt. A mveldés E korban a magyarországi írásbeliség, irodalom, mvészet még hangsúlyozottabban része volt az európai kultúrának, mint az Árpád-korban. Az Anjou-korban az írásbeli kultúra kiemelked alkotása az ún. Bécsi vagy Képes Krónika. [7 kép Kopjatörés; Zách Felicián; iniciálék a Képes Krónikából] Szerzjét Kálti Márk rkanonok személyében azonosítják, de nem teljes bizonyossággal. A XIV. század közepén keletkezett írás régebbi magyar krónikákat, töredékeket felhasználva tárgyalja a magyar történelem eseményeit 1330-ig. Értékét jelentsen növelik a páratlan szépség miniatúrák és díszes iniciálék, amelyek lapjait díszítik. A magyar krónikaírás hagyományait késbb Thuróczy János folytatja. Az mve (Chronica Hungarorum) már Mátyás korában született, és 1488-ban két kiadást is megért (egyet a magyarok, egyet némileg módosítva az idegenek számára). A reneszánsz szellemiség és pompa fellelhet már Luxemburgi Zsigmond udvarában, de igazából errl Mátyás udvartartása válik híressé. Az Itáliában tanult magyar humanisták mellett, mint Vitéz János vagy Janus Pannonius mellett az itáliai reneszánsz kultúrát jeles vendégek képviselték ebben az udvarban, mint a szicíliai Pietro Ransano, vagy Galeotto Marzio (Pannonius Ferrarában megismert jó barátja), vagy Antonio Bonfini, akinek magyar történelmet ismertet mve (Hungaricorum rerum ) hosszú idn keresztül a magyarság elsszámú tükre volt Európa népei szemében. Világhír Mátyás Corvinák néven ismertté vált könyvgyjteménye. [képek: 8. Mátyás-graduale. 1480-88 k., 9. Iohannes Chrystostomus: Homiliae in epistolas S. Pauli. Firenze, 1485-90 k., 10. Iohannes Damascenus: Sententiae. Firenze, 1485-90 k., 11. Philostratus

korvina. Firenze, 1487-90 k., 12. Petrus Ransanus: Epitoma rerum Hungaricarum. Nápoly, 1490-92 k.] Mátyás képgyjteményében már ott volt az itáliai reneszánsz nagyjainak (Leonardo, Mantegna, Filippo Lippi) egy-egy mve, de fontos kihangsúlyozni: a magyar udvari reneszánsz építészeti-mvészeti környezetét a gótika uralta. A gótika a romanikát (román stílust) felváltó mvészeti irányzat. Magyarországon már a XIII. században megjelent és teljes mértékben uralta a XIV és XV. századot, még a XVI. században is számolnunk kell vele, fként a távolabbi, vidéki környezetben. A név születése érdekes: a reneszánsz kor gondolkodói a korukban megújult antik szellemiség mvészeti alkotásoktól eltér mveket (építményeket, szobrokat, festményeket), a barbárok, ahogyan akkor mondták, a gótok munkájának tartották. A gótika f ismertet jegye a csúcsív (szemben a román stílus félkörívével), illetve a bordás keresztboltozat. E két elem együttes alkalmazása lehetvé tette hatalmas magasságokba tör boltozatok létrehozását (Reims 38 m, Amiens 42,3 m). Megkülönböztetjük a korai és az érett gótikát, a könnyebb érthetség kedvéért: a korai egyszerbb, az érett bonyolultabb alakzatokat hoz létre, de a csúcsív mindkét esetben felismerhet. Képek a stílus bemutatására A gótikus építészet jellegzetességei (csúcsív, bordázott boltozat, magasság, kecsesség): Reims: 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19; Notre Dame de Paris: 20, 21; Sainte Chapelle: 22, 23, 24, 25. A szobrászat (általában!) az architektúra része (dekoratív szerep): Reims: 26; szörnyek: Reims: 27, 28; Notre Dame: 29, 30, 31, 32; nemcsak szörnyek Uta (Bambergi dóm kórusa): 33. A magyarországi gótikát szemléltet képeinket nem idrendben, hanem vidékek szerint válogattuk. Igyekezünk olyan emlékeket bemutatni, amelyek nem csupán a középkori Magyarország területén születtek, hanem a magyar

néphez is köthetek (nem foglalkoztunk például kizárólagosan az erdélyi szászokhoz kapcsolódó emlékekkel). [34] Budapest Budavári Nagyboldogasszony templom ( Mátyás-templom) Sopron Ferencrendi kolostor, Káptalan terem [35] Sopron Szt. Mihály templom[36] Garamszentbenedek Bencés apátság [37, 38] Kassa Szent Erzsébet templom [39], Északi kapu [40] Kolozsvár Szent Mihály templom [41, 42, 43] Kolozsvári Márton és György: Szent György szobor [44] Székelyderzs látkép [45]; látkép, Orbán Balázs nyomán [46]; a templom rekonstrukciós rajza (Gyöngyössy János) [47]; a freskó részlete a chronostichonnal [48] A chronostichon szövege: Hoc opus fecit depingere seu preparare magister Paulus filius Stephani de ung anno domini millesimo quadragentesimo decimo nono: scriptum scribebat et pulchram puellam in mente tenebat Ezt a mvet festette vagyis készítette Pál mester, Ungi István fia az Úr 1419-ik évében. Az írást megírtam, a szép leányt elmémben tartottam.

FOGALOMTÁR Graduale Liturgikus könyv, mely a mise énektételeit tartalmazza. Iniciálé Nagy kezdbet a kódexek fejezeteinek vagy fontos részeinek kezdetén. A miniatúrafestésben gazdag ornamentikával díszítették. Miniatúra Kézzel írott szöveg mvészi igény illusztrálása (részben a szövegbe illesztett képek, részben a margódíszek. A szó eredetileg nem az alkotás apró méretére utalt, hanem a sorok aláhúzására, az egyes betk kifestésével a szöveg élénkítésére szolgáló míniumos festék alkalmazására utal.

FORRÁSOK, SZEMELVÉNYEK Zách Felicián története a Képes Krónikában (mely példázza a középkor kegyetlen büntet és megtorló szokásait) Ebben az idben, amikor Hungaria a várva várt béke nyugalmának örült, és ellenségei sehonnan sem háborgatták, a béke megrontója és a gylölet magvetje, az ördög egy Zaah nemzetségbeli, Felicián nev éltes szül fej nemes szívének azt sugallta, hogy egy napon karddal ölje meg urát, Károly királyt, úrnjét, Erzsébet királynét, és két fiukat, Lajost és Andrást. Ezt a Feliciánt a néhai nádor, Trencséni Máté [közismertebben: Csák Máté, a király ellen lázadó nagyúr] emelte fel, végül azonban Mátét elhagyván a király mellé állt. A király t szeretettel kegyébe fogadta, szabad bejárása volt hozzá, ajtaja akadálytalanul nyitva állt eltte. Amikor azután a király a királynéval és említett fiaival az Úr ezerháromszázharmincadik évében, május Kalendáját megelz tizenötödik napon, húsvét nyolcada utáni szerdán [április 17.] Visegrádon, a vár alatt lév házban reggelizett, Felicián észrevétlenül belopózva odalépett a király asztala elé, és éles kardját kirántva hüvelyébl, veszett kutya módjára heves támadással könyörtelenül meg akarta ölni a királyt, a királynét és fiaikat. Minthogy azonban az irgalmas Isten irgalma megakadályozta, nem tudta végrehajtani amit akart. A király jobb kezén mégis könny sebet ejtett. De ó, fájdalom a szentséges királyné jobb kezének négy ujját, amelyet a szegények, nyomorultak és elesett emberek felé könyörületesen szokott nyújtani alamizsnaosztáskor, azon nyomban levágta. [ ] Amikor az ott álló királyfiakat is meg akarta ölni, a gyerekek neveli, Kenesichi Gyula fia és János nádorispán fia, Miklós közbeléptek, és bár az említett gyermekek megmenekültek, k halálos sebet kaptak a fejükön. Ekkor egy derék ifjú, a Potok megyei Sándor fia, János, aki akkor a királyné al-étekfogója volt, rárohant Feliciánra, mint valami vérengz fenevadra, és trével ersen nyaka és lapockája közé sújtva keresztüldöfte és a földre terítette. Az ajtókon keresztül innen is, onnan is berohantak a király bajvívó vitézei, és rettenetes kardjukkal ízekre szabdalták a nyomorultat; kardcsapásaik szinte teljesen eltorzították t. Fejét Budára küldték, két kezét és két lábát pedig más városokba. Végül egyetlen serdül fia és egy h szolgája akik futásnak eredtek ugyan, mégsem tudtak megmenekülni ló farkára kötve végezték életüket. Kutyák falták fel az utcán holttestüket csontjaikkal együtt. [ ] Klára nev leányát is, ezt a gyönyör szüzet kivonszolták a királyi udvarból, orrát meg ajkait csúful megcsonkították, hogy csak a fogai látszottak; a kezérl is nyolc ujjat levágtak, úgyhogy csak a hüvelykujjai maradtak meg, majd több város utcáin és terein végighurcolták lóháton, és kényszerítették a félhalott szerencsétlent, hogy ezeket a szavakat kiáltsa: Így lakoljon, aki htlen a királyhoz!. Feliciánnak másik, Sebe nev leányát [ ] lefejezték [Képes Krónika. Fordította Bellus Ibolya. Bp., 1986. 256 258.]

Zách Felicián tettének feltételezhet magyarázata Zách Felicián [ ] 1330-ban, Visegrádon sikertelen merényletet követett el Károly király ellen, állítólag leányán, Zách Klárán esett sérelem megtorlásául. A merénylet alkalmával t megölték, családját és rokonságát kiirtották. Az egy hónappal késbb, a Károlyhoz h bárók által kiállított ítéletlevél sem tudta ezt az eljárást igazolni. Zách Klára [ ] A hagyomány szerint Kázmér herceg, Károly magyar király sógora (a késbbi Nagy Kázmér lengyel király) elcsábította, s ez volt atyja Károly király elleni merényletének oka. [Magyar Életrajzi Lexikon. II. Bp.,1982. 1059.] A visegrádi palota, régi díszében A nagyszer épületeggyüttes alapjait [...] Anjou Károly és I. Lajos király tette le még a XIV. században. k választották ki a Duna völgyének e festi szépség szakaszát, ahol a vár védelme alatt a folyópart és a sziklás lejt között öt, egymás fölött lépcssen emelked szinten építhették fel Közép-Európa egyik legjelentsebb gótikus királyi kastélyát. A terep szabálytalanságai ellenére, négyszög udvarok köré áttekintheten csoportosított helyiségekbl alakították ki a palota alaprajzi rendszerét. Az Anjou-uralkodók Nápolyból kerültek Árpád-házi rokonságuk révén Magyarországra. Természetes tehát, hogy az megrendelésükre készült visegrádi épületsorozat szerkezete és elrendezése is itáliai eredet, protoreneszánsz jelleg. A XV. század elején a palotában felteheten nagy tzvész pusztított s ezért Zsigmond király 1410 után újjáépíttette a palotát. Sok részlet megváltozott ugyan, a szerkezet azonban megmaradt. A Duna fell hosszúkás udvar vezet az Anjou-kori, hatalmas négyszöglet szobákból álló alsó helyiségsorhoz. Az udvar két oldalán csúcsíves árkádok húzódnak. Az íveket finoman faragott nyolcszög pillérek támasztják. E nyitott folyosó mögötti szárny földszintjét alacsony, vaskos pillérek osztják két hajóra. Ezek fölé ers boltozat borul. [ ] Az árkádos alsó udvar palota felli oldalát hatalmas támpillérek tagolják. Közöttük indul fel a boltívre helyezett, kkorlátos lépcs Róbert Károly király vastag falú palotarészébe [ ]. Itt szépen kialakított, ülfülkés folyosó visz be a díszudvarhoz. Mint a kolostorok kerengjét, úgy alakították ki Nagy Lajos korában a négyszöglet, szabályos udvar körüli folyosót. Az udvar hegy felli oldalán az ívek eltt nagyméret, mégis karcsú kútház könyököl ki. Nyolcszög pillérmagja körül vörösmárvány medence fogja fel a szakállas emberfejekbl és sörényes oroszlánpofákból csorgó vizet. A medence fölött kívül karcsú, levelekkel díszített oszlopok tartják az egyenes párkányt.

[ ] Mátyás király bontatja le a Lajos király által rendelt mestermvet, amikor 1484-ben a ma is részben meglév kés gótikus kereng megépül. A szk udvar közepére ekkor kerül a vörösmárvány reneszánsz kút. [ ] A díszudvar kerengjének indul el a lépcs az emeleti, elkelbb helyiségekhez. Az udvar fölötti szobasor már az uralkodóé. [ ] Itt, a harmadik szinten csatlakozik a palotához a Lajos király által épített egyhajós, mvészi kivitel kápolna. Tágas, téglával burkolt teraszon áll, amelyet a Duna felé vastag fallal ersítettek meg. A második szintrl lépcs vezet ide. [ ] Boltozatos átjáró ível a negyedik szint háromszög udvarára, amelynek pilléres folyosója alól feltnik a hegy felli nagy kváderkövekbl emelt támfal eltt szinte lebeg könnyedséggel álló, oszlopos falikút. A vörösmárvány medencét leveles oszlopok koronázzák. Közöttük finom csúcsívek feszülnek, amelyek alig takarják el a baldachin alsó síkját kitölt Anjou-címert. A baldachin oldalát vak-négykaréjok töltik ki. A víz nyolc pólyás és ketts keresztes országcímerekbl csurog a medencébe. Ezt az egyedülálló szerkesztés falikutat Lajos király nyilván ugyanazokkal a mesterekkel készíthette, akik a díszudvar kútházát remekelték. A teljesen rokon formák mellett a k és vörösmárvány anyagának váltakozása is erre vall. Mátyás király ezt a falikutat is elbontatta s helyébe állíttatta 1473-ban a teljesen vörösmárványból készült oroszlános kutat, amely azonban szerkezetében híven követi eldjét. (Jelenleg az eredeti helyen az oroszlános kút vörösmárványból készült rekonstrukciója áll. Az Anjou-kori falikút eredeti darabokból összeállított rekonstrukcióját pedig a Nemzeti Múzeumban állították fel.) A falikúttól falba épített kcsatornán jut el a víz a háromszög udvar északi sarkából kiinduló keskeny folyosó mellett a palota gzfürdjéhez. A k víztárolóból merített vizet téglakemencék fölött nagy edényekben forrósítják s az így fejlesztett gz hatol be a szomszédos fürdhelyiségbe. A palota fenn az ötödik keskeny szinttel zárul. Itt húzódik az a kcsatorna, amely a hegy forrásvizét szállítja és osztja szét az egész palotában. A gazdag kialakítású ajtókkal, ablakokkal, árkádos udvarokkal, lépcskkel és kutakkal ékesített királyi kastély meredek tetit sárga- és zöldmázas cserép borítja, végzdéseiken ugyancsak színes cserépbl készített, karcsú csúcsdíszekkel. [Entz Géza: Visegrád fényében. In: A magyar régészet regénye. III, javított kiadás. Bp., 1976. 210 214.]

BIBLIOGRÁFIA Dercsényi Dezs Zádor Anna: Kis magyar mvészettörténet. Bp. 1980. 62 185. Engel Pál, Beilleszkedés Európába a kezdetektl 1440-ig. Magyarok Európában. I. Bp. 1990. 262 349. Gergely András: Magyarország története. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 165 354. Kszeghy Péter: Irodalom és mvészetek a kezdetektl a XVIII. század elejéig. In: Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1991. 357 538. Mvészeti kislexikon. Bp., 1980. Szakály Ferenc: Virágkor és hanyatlás. 1440 1711. Magyarok Európában. II. Bp. 1990. 15 97.