Magzatburkosok - Amniota. Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése



Hasonló dokumentumok
Hüllők. Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek

11/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan III.

KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) osztálya

MAGZATBURKOS GERINCESEK HÜLLŐK. Szerkesztette Vizkievicz András

Ki mit tud Magyarországi hüllők

ÉLETHŰ ÉLETNAGYSÁGÚ ÁLLAT-MODELLEK. ZoS 1000 Alpesi szalamandra. ZoS 1001 Tűzszalamandra, hím. ZoS 1002 Tűzszalamandra, nőstény. Salamandra atra.

Az asztroglia szerkezet evolúciós tendenciái, különös tekintettel a pikkelyes hüllőkre Lőrincz Dávid Lajos

Magyarországon honos hüllőfajok: Kígyók

Az állatok evolúciója

Kivilágosodó erdők. Elhelyezkedése, éghajlata, növényei. A csimpánz és a nílusi krokodil

Állatanatómia és élettan. NymE-EMK Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

3/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan III.

Főbb jellemzőik. Főbb csoportok

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

HÜLLŐK OKOZTA MÉRGEZÉSEK ELŐADÓ DR. LEHEL JÓZSEF

Ciánkék sövényleguán (Sceloporus cyanogenys, Cope 1885 )

Amazónia varázslatos állatvilága

Földtudományos Forgatag Makádi László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Földtani és Geofizikai Gyűjteményi Főosztály

Subdivisio: Enterocoela - hármas testüregűek

GERINCESEK TÖRZSE HALAK, KÉTÉLTŰEK, HÜLLŐK

Az Őshüllők 3D Tengerek dinoszauruszai Tanári útmutató és feladatgyűjtemény három egységre tagolódik, melyek az

Szerkesztette Vizkievicz András

Szerk.: Vizkievicz András

Az osztály elnevezése onnan származik, hogy a tejmirigyek váladékával, emlőikből táplálják kicsinyeiket.

Vadászati állattan, anatómia, élettan és etológia

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

Állatsereglet a szavannán A szavannák állatai II.

Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

4/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan IV.

GERINCESEK. ZoS 1 Tehén. ZoS 5 Tehénfog Modellek

A TURJÁNVIDÉK HERPETOFAUNÁJA

A GERINCESEK TÖRZSE GERINCESEK

A vizek élővilága Letölthető segédanyagok

szerkezetűek, de azoknál nagyobbak, és általában csoportosan helyezkednek el a bőrben. Váladékuk más élőlényekre mérgező hatású, így megvédi a

Életnagyságú! Életnagyságú. 66 Citipati 68 Dinoszauruszteszt 74 Fosszílilák 76 Szómagyarázat 78 Index. A dinoszaurusz szaggatott piros vonallal

TETRAPODA NÉGYLÁBÚAK KÉTÉLTŰEK. Szerkesztette Vizkievicz András

2/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan II.

Könnyen érthető programfüzet a Szegedi Vadasparkhoz

pl. iszapban élő ingola (Peteomyzon), nyálkahal (Myxine) Legidősebb vázelemeiket (1978)- felső kambriumi tengeri rétegekből virágkoruk: felső szilur,

Állattan szigorlat A összepárosított tételsor

BIOLÓGIA VERSENY 8. osztály február 20.

Az emlősök törzsfejlődése

TRÓCSÁNYI Balázs SCHÄFFER Dávid KORSÓS Zoltán. Acta Naturalia Pannonica 2: (2007) 189. Bevezetés és célkitûzés

Általános leírás. Elevenszülő gyík. Rendszertan. Védelmi státusz

Nagyfejű iszapteknős a terráriumban

Koponya részei. Agykoponya - a koponya nagyobbik fele - 7 lapos csontból áll ( 2 páros, 3 páratlan )

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A genetikus alapú osztályozások alapján. GERINCHÚROSOK törzse. Gerincesek altörzse

(elfogyott!) (elfogyott!)

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Védett. állatok Magyarországon. gon. Halak, kétéltk. Természetv. Miklós s egyetemi docens. tantárgyfelel felismerendı fajok:

ÖSSZEHASONLÍTÓ ANATÓMIA. ZoS 50 Gorilla-koponya. ZoS 50/1 Fiatal gorilla koponyája. ZoS 51 Gorilla-koponya

Magyarországon honos hüllőfajok: Gyíkok

vulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka

FEDERATION CYNOLOGIQUE INTERNATIONALE (AISBL) SECRETARIAT GENERAL: 13, Place Albert 1 er B 6530 Thuin (Belgique) PEKINGESE (Pekingi palotakutya)

FCI-Standard Nr 243 /

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

BIOLÓGIA7_MEGOLDÁS1. I, Karikázd be a helyes választ. 1 Hogyan lélegeznek a gyíkok? C. a) bőrükön át b) kopoltyúval c) tüdővel

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

"#$ %&'() * %+,'() * 3. . / -5/.5/ -5/

2. forduló megoldások

Vadászat, vadgazdálkodás II.

Cím: Óriás dinók jönnek Patagóniából Forrás: Népszabadság, Ötvös Zoltán, március 9.

CINCÉR A DUNA IPOLY NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG HÍRLEVELE


Ősállattan. Hétfő 16:00 Eötvös-terem

Fedezze fel négy kontinens madárvilágának szépségeit az Élet Bárkájában!

Fajtabemutató-Standard Módosítás: február 04. szerda, 14:59

BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 1. forduló Össz.pontszám:

Újállatidő vagy földtörténeti újkor millió évtől máig

A TUDÁS ENCIKLOPÉDIÁJA

Háztűznéző a bogaraknál

Búvárkodj a biológiában IV. feladatlap

A kisalföldi meszes homokpuszta katonai használatú területeinek élővilága

Osztály: AMPHIBIA KÉTÉLTŰEK

Cím: Krokodil Forrás: Programcsomag

TANMENETJAVASLAT. 1. témakör A növények és az állatok élete, életműködései. környezeti tényezők;

Hunyadi János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola pályázata az innovatív iskolák fejlesztése című konstrukcióra

1/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces szervezettan I.

Ornitológia. 2014/2015 tanév, II. félév

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék

TÉMA. A csontváz az emberi test támasza. Hogyan mozog az ember?


Litér Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. ( ) önkormányzati rendelete. az állattartásról

Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD)

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus számú irányelv. Húskészítmények. Meat products

Bilateria Kétoldali részarányosak

Ökológiai gazdálkodás és ökoturizmus a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek állatfajai. Törzs: Laposférgek - Platyhelminthes Osztály: Galandférgek - Cestoda. Szíjgalandféreg - Ligula intestinalis

A MAGASABBRENDÛ VAGY MAGZATBURKOS GERINCESEK (AMNIOTA)

Animal welfare, etológia és tartástechnológia

QS 1 Mesterséges emberi koponya. Valósághű öntvény, SOMSO-műanyagból. alsó állkapocs elmozdítható. 2 darabból áll. Súly: 700 g

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

Jóga anatómia és élettan

ú Á ó ö ó ö

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

Átírás:

Magzatburkosok - Amniota Hüllők Reptilia Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

Mezozoikum a hüllők kora

A szárazföld meghódításának újabb szintje: HÜLLŐK Kétéltűből hüllővé válás nehézségei, megoldaldandó problémák: 1. A szaporodás függetlenítése a víztől 2. A szárazföldön való gyors mozgáshoz szükséges vázrendszer és izomzat létrejötte 3. A vízvesztés megakadályozása 4. A szárazföldi élőhelyek gyorsan változó környezeti tényezőihez (pl. hőmérséklet) való alkalmazkodás Mi az előnye teljesen szárazföldivé válni? Táplálékforrás; nem volt nagytestű növényevő Utódok nagyobb biztonsága

Szaporodás: hüllő tojás Magzatburkok kialakulása Mozgás: erős vázrendszer Seymouria Mi volt előbb? TYÚK VAGY A TOJÁS Tojásrakás szárazföldön Teljesen szárazföldi életmód? Teljesen szárazföldi életmód Szaporodás vízközelben

hüllők (Reptilia) monofiletikus csoportja - béta-keratin az epidermiszben - kiszélesedő szabad idegvégződések az epidermiszben - a szem íriszmozgató harántcsíkolt izmai - koponyacsont bélyegek - csigalyajellemzők

Első dinoszauruszok Emlősszerű őshüllők Első hüllők

Hüllőmedencéjűek: ragadozók növényevők Madármedencéjűek növényevők

Oviraptoroszauruszok Oviraptor (1,5-2 m) Kréta Dromiceiomimus 3-4 m

Kréta Avimimus 1,5 m

Kréta Stenonychosaurus, 2 m) Dinosauroid Russel és Seguin, 1982

Kréta Velociraptor 1,8 m Dromaeosauridák/ rohanó hüllők Deinonychus, 3-3,3 m

Kréta Tyrannosaurus th. 14 m, mag. 5-6 m

Júra Diplodocus (27 m) Apatosaurus (21 m), 30 t

Tülkös dinoszauruszok /ceratops Kréta Protoceratops 1,8 m Psittacosaurus (2 m)

Styracosaurus (6 m) Triceratops (9 m), (4,5 t)

Stegosaurus (7,5 m)

Pterosaurus

Tengeri őshüllők

Emlősszerű őshüllők

Krokodilok

Anapsida osztály HÜLLŐK (REPTILIA) TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje

Diapsida osztály Archosauria alosztály CROCODYLIA rend Hüllőmedencéjű dinoszauruszok (Saurischia) Madármedencéjű dinoszauruszok (Ornitischia) Repülő őshüllők (Pterosauria) Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) tuatura Euryapsida alosztály Synapsida alosztály PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje Ichthyosauria rend Therapsida rend

HÜLLŐK (REPTILIA) Anapsida osztály TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje teknő: hátpajzs (carapax); mellvért (plastrom) csontpáncél: irhából származó másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből származnak gerinclemezek + 8 db. törzscsigolya bordalemezek + bordák mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad váll- és medenceöv csontjai megvannak

vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék nincsenek fogak, állkapcsokon erős szaruél gyomruk vastag falú tüdő hozzánőtt a hátpajzs oldalához fejlett hallószerv (egyesek hangot is adnak) ovoparia hosszú élettartam víziek ált. ragadozók, szárazföldiek növényevők

NYAKREJTŐ TEKNŐSÖK (CRYPTODIRA) alrendje Tengeriteknős-félék (Cheloniidae) /6 faj/ közönséges levesteknős (Chelonia mydas) 102-127 cm, főként növényevő partok közelében vagy nyílt tengerekben tojásrakás 2-3 évente

Kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) /1 faj/ kérgesteknős v. bőrteknős (Dermochelys coriacea) hátán hosszanti bőrlécek 155 cm, mellúszófesztáv: 270 cm 360-590 kg főként csalánozókkal táplálkozik 80-100 tojás minden második évben

Aligátorteknős-félék (Chelydridae) aligátorteknős (Chelydra serpentina) keselyűteknős (Macroclemys temmincki) 33-66 cm, 90 kg Észak-Amerika ragadozók hosszú farkuk van

Mocsáriteknős-félék (Emydidae) /~ 85 faj/ mocsári teknős (Emys orbicularis) vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) főként az északi féltekén elsősorban ragadozók gyakran téli álmot alszanak a szárazföldi teknősök közeli rokonai

Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) mór teknős (Testudo graeca) görög teknős (Testudo hermanni) galápagosi óriásteknős v. elefántteknős (Geochelone nigra) főként vagy kizárólag növényevők elefántlábszerű hátsó végtag 1,2 m, 225 kg sok alfaj

NYAKFORDÍTÓ TEKNŐSÖK (PLEURODIRA) alrendje Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) cafrangos teknős v. matamata (Chelus fimbriatus) Dél-Amerika északi folyamaiban kb. 40 cm, ragadozó

Diapsida osztály Archosauria alosztály KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Aligátorfélék (Alligatoridae) Krokodilfélék (Crocodylidae) Gaviálfélék (Gavialidae) Lepidosauria alosztály

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje gyíkszabású test, 4-6 (10) m, ormányszerű arcorr, oldalról lapított farok rövid lábak, hátsókon úszóhártya pikkelyek, szarupajzsok, csontos pajzsok fogmederben ülő (thecodont) fogazat másodlagos szájpadlás, négyrekeszes szív, rekeszizom

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Aligátorfélék (Alligatoridae) Újvilág meleg területein élnek, 1 faj Kínában (Alligator sinensis) csukott szájnál az alsó állkapocs fogai nem látszanak fajok közötti kompetíció kínai aligátor (Alligator sinensis) csukaorrú aligátor (Alligator mississippiensis) kajmánok (Caiman)

csukaorrú alligátor (Alligator mississippiensis)

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Krokodilfélék (Crocodylidae) 12 faj Közép-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália sómirigy; félsós vízben is élnek nílusi krokodil (Crocodilus niloticus) bordás krokodil (Crocodilus porosus)

KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Gaviálfélék (Gavialidae) gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) India csőrös krokodil ~ 7 m evezőszerű hátsólábak; ritkán hagyja el a vizet főként halakat eszik

Diapsida osztály Archosauria alosztály Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje

HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) tuatura (Sphenodon punctatus, 60.000 példány (Sphenodon guntheri), 300 példány Új-Zéland északi szigetén és néhány kisebb szigeten él élő kövület, 65 cm, 13-15 hónapos embrionális fejlődés, ivarérettség: 20 éves korban bőrrel fedett fejtetői szem, ránőtt (acrodont) fogak, elől-hátul homorú csigolyák (amphicoel), bordákon horognyúlványok dobhártya nincs meszes tojás, elszarusodó tojásfog kezdetleges hím párzószerv (hemipenis) hőmérsékleti opt. 12 C 0 hosszú élettartam rovarokkal táplálkoznak

Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf tulajdonságok: erősen módosult vomeronazális csontozat szárnycsont és orrsövénycsont nem érintkezik ujjperccsontok (tarsalia) elcsökevényesedése hímeken fejlett páros hemipenis ált. szarupikkelyek, -pajzsok, négyszögcsont (quadratum) az agykoponyához mozgathatóan ízesül, végtagok elcsökevényesedhetnek

LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Agámafélék (Agamidae) kb. 300 faj, Óvilágiak (Afrika, Ázsia, Ausztrália) 8-30 cm, háthasi lapítottság, pikkelyek, farok nehezen törik le hardún v. közönséges agáma (Stellio stellio); Észak- Görögország, Égei-tenger szigetein lepkeagáma (Draco volans) galléros gyík (Chlamydosaurus kingii)

LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) ránőtt acrodont fogazat, oldalról lapított test, sisakszerű pajzs egymással szembefordítható, összenőtt lábujjak, fogófarok kivethető nyelv, összenőtt szemhéj, külön-külön mozgatható szem gyors színváltoztató képesség kb. 85 faj, főként Afrika, Madagaszkár Európában: közönséges kaméleon (Chamaeleo chamaeleon)

LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Leguánfélék (Iguanidae) Újvilág, Madagaszkár, néhány csendes-óceáni-sziget kb. 900 faj; nagyok (40-80 cm) növényevők, kicsik ragadozók könnycsont (os lacrimale), oldalról ránőtt (pleurodont) fogazat zöld leguán (Iguana iguana)

tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus)

PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje előzőektől eltérően elszarusodó, lapos nyelvük van (Scleroglossa) belső- és középsőfül módosult szerkezete; jól hallanak két tojásfog éjszaka aktívak, pupilla függőleges állású tapadógyíkok ; lemezes szerkezet selymes puha bőr, ált. megeszik kb. 700 faj világszerte elterjedt

Földközi-tenger vidékén: fali gekkó (Tarentola mauritanica) Eu, É-Afr., behurcolták USA, Uru leopárd gekkó pöttyös gekkó (Gekko gecko)

LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje több, egymástól is erősen eltérő család közös bélyeg: has izomzata (musculus rectus abdominis lateralis jelenléte) Lábatlangyíkfélék (Anguidae) lábatlan gyík vagy törékeny kuszma (Anguis fragilis)

Viperagyíkfélék (Helodermatidae) barázdás méregfog, USA, Északnyugat- Mexikó gila (Heloderma suspectum)

mexikói viperagyík (Heloderma horridum)

Varánuszfélék (Varanidae) kb. 35 óvilági faj, magányos ragadozók komódói sárkánygyík (Varanus comodoensis)

VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje Tejufélék (Teiidae) pettyes teju (Tupinambis nigropunctatus) ameivák (Ameiva) közös bélyegek: szarupikkelyek irhaszerkezete és a nyelv izomzatának egyes bélyege nyakörvösgyíkfélék óvilágiak tejufélék újvilágiak nagyon hasonló családok farok könnyen letörik Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) eleveszülő gyík (Lacerta vivipara) fürge gyík (Lacerta agilis) zöld gyík (Lacerta viridis) homoki gyík (Podaris taurica) fali gyík (Podaris muralis)

zöld gyík (Lacerta viridis) eleveszülő gyík (Lacerta vivipara)

pettyes teju (Tupinambis nigropunctatus) /kolumbiai tegu/ (tyrosinase positive) Tupinambis teguixin sp.

KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf bélyegek: alsó állkapocs laza szalagokkal kapcsolódik az agykoponyához a bal aortaív nagyobb, mint a jobb oldali a szemben nincsenek a csillóstestnek izmai a gerincoszlop sok csigolyából áll, mindhez kapcsolodnak bordák végtagok hiánya, mellső függesztőövek teljesen hiányoznak elszarusodó, mélyen villás nyelv, hátul tokba visszahúzható (~varánuszok) bal tüdőfél csökevényes vagy hiányzik nincs külső- és középfül, szemhéjak átlátszóan összenőttek

szaporodás belső megtermékenyítés hemipénisz - tojásrakás - elevenszülők

Piton koponya Aglypha Zöld falakó piton Mole snake

Boomslang Opisthoglypha Homoki sikló

Kobra koponya Proteroglypha Zöld mamba

Szarvas vipera Solenoglypha Puffogó vipera

Boidea főcsalád Óriáskígyófélék (Boidae) hátsó függesztőöv és végtagok maradványa, páros tüdők elevenszülők főként Amerikában élnek közönséges óriáskígyó (Boa constrictor); 4-5 m anakonda (Eunectes murinus); 10 m szivárványos boa

kockás piton (Python reticulatus); 8-9 m tigris piton (Python molurus); 6 m afrikai asszala v. sziklapiton (Python sebae); 5,5 m Pitonfélék (Pythonidae) kb. 30faj, a keleti féltekén él, tojásrakók szemöldökcsontjuk van, ajakpajzsaikon erős bemélyedések zöld falakó piton (Chondropithon viridis)

COLUBROIDEA főcsalád Mérgessiklófélék (Elapidae) a; ausztráliai mérgessiklók, tengerikígyók b; elölméregfogas siklók /Proteroglypha/ barázdás méregfog, vezeték a fog tövén végződik, 180-200 faj pápaszemes kobra (Naja naja) köpködő kobra (Naja nigricollis) zöld mamba (Dendroaspis viridis) halálkígyó (Acanthophis antarcticus)

sárgaajkú tengerikígyó (Laticauda colubrina)

COLUBROIDEA főcsalád Siklófélék (Colubridae) kb. 1800 faj nem mérges vagy hátulméregfogas kígyók Ausztrália kivételével minden földrészen erdei sikló (Elaphe longissima) kockás sikló (Natrix tessellata) közönséges vízisikló (Natrix natrix) gabonasikló (Elaphe guttata) (Elaphe obsoleta)

erdei sikló (Elaphe longissima)

Viperafélék (Viperidae) csöves méregfogak (Solenoglypha) a mozgatható maxilla elülső részén + szárnycsont (ectopterygoideum) nyugalmi helyzetben nyálkaredőben háromszögalakú fej, gyorsan vékonyodó farok, apró pikkelyek

borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) lándzsakígyó (Bothrops atrox) keresztes vipera (Vipera berus) rákosi vipera / parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) homoki vipera (Vipera ammodytes) gaboni vipera Russel vipera

Crotalidae