Hüllők. Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

Átírás

1 Hüllők Rendszerük, főbb csoportok általános jellemzése

2

3 HÜLLŐK (REPTILIA) Anapsida osztály Bizonytalan eredet TEKNŐSÖK (TESTUDINES) rendje Nyakrejtő teknősök (CRYPTODIRA) alrendje Nyakfordító teknősök (PLEURODIRA) alrendje 14 család, 293 faj teknő: hátpajzs (carapax); mellvért (plastrom) csontpáncél: irhából származó másodlagos csontok szarulemezek: epidermiszből származnak gerinclemezek + 8 db. törzscsigolya bordalemezek + bordák mellcsont nincs, kulcscsont mellvértbe olvad váll- és medenceöv csontjai megvannak

4 vastag bőr, pikkelyek, pajzsok, szemcsék nincsenek fogak, állkapcsokon erős szaruruél gyomruk vastag falú tüdő hozzánőtt a hátpajzs oldalához fejlett hallószerv (egyesek hangot is adnak) ovoparia hosszú élettartam víziek ált. ragadozók, szárazföldiek növényevők

5

6

7

8

9

10 Mocsáriteknős-félék (édesvízi t.) (Emydidae) /~ 85 faj/ mocsári teknős (Emys orbicularis) vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) főként az északi féltekén elsősorban ragadozók gyakran téli álmot alszanak a szárazföldi teknősök közeli rokonai

11 Terrapene carolina - dobozpáncélú teknős; USA

12 Malaclemys terrapin - tarkateknősök; USA

13 Batagur baska - batagur; DK-Ázsia,!növényevő

14 Szárazfölditeknős-félék (Testudinidae) mór teknős (Testudo graeca) görög teknős (Testudo hermanni) galápagosi óriásteknős v. elefántteknős (Geochelone nigra/elephantopus ) főként vagy kizárólag növényevők elefántlábszerű hátsó végtag 1,2 m, 225 kg sok alfaj

15 réstteknős (Malacochersus tornieri); Kenya, Tanzánia

16 Alligátorteknős-félék (Chelydridae) alligátorteknős (Chelydra serpentina) keselyűteknős (Macroclemys temmincki) cm, 90 kg Észak-Amerika ragadozók hosszú farkuk van

17 Kinosternidae - iszapteknősfélélék Kö, ÉD-Amerika folyóiban Kinosternon flavescens Sternotherus odoratus Kinosternon scorpioides cruentatum Platysternidae - nagyfejű teknősfélék Platysternon megacephalum - nagyfejű teknős; Dél-Kína, Észak-Indokína hegyi patakjaiban Carettochelyidae - új-guineai lágyhéjúteknősfélék (1 faj) Carettochelys insculpta ; Észak-Ausztrália, Új-Guinea folyóiban

18 Carettochelyidae - új-guineai lágyhéjúteknősfélék (1 faj) Pig-nose turtles Carettochelys insculptus Ramsay, 1886, Fly River, Papua New Guinea. édesvízben, félsós vízben

19 Dermatemyidae - tabasco teknősfélék (1 faj) Dermatemys mawi - tabasco teknős; Kö-Am. északi részén

20 Kérgesteknősfélék (Dermochelyidae) /1 faj/ kérgesteknős v. bőrteknős (Dermochelys coriacea) hátán hosszanti bőrlécek 155 cm, mellúszúfesztáv: 270 cm kg főként csalánozókkal táplálkozik tojás miinden második évben

21 NYAKREJTŐ TEKNŐSÖK (CRYPTODIRA) alrendje Tengeriteknős-félék (Cheloniidae) /6 faj/ közönséges levesteknős (Chelonia mydas) cm, főként növényevő partok közelében vagy nyílt tengerekben tojásrakás 2-3 évente cserepes teknős (Caretta caretta)

22 Eretmochelys imbricata imbricata Hawksbill Turtle Lepidochelys kempii Kemp's Ridley Sea Turtle Lepidochelys olivacea Olive Ridley Sea Turtle

23 Lágyhéjúteknős-félék (Trionychidae) afrikai lágyhéjúteknős (Trionyx triunguis) 32 faj, kb. 25 cm Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia 1 faj Közel-Kelet vastag bőr (nincs béta-keratin) haspáncél csak rugalmas szalagokkal kapcsolódik a hátpáncélhoz édesvízben úszóhártyás láb

24 NYAKFORDÍTÓ TEKNŐSÖK (PLEURODIRA) alrendje Kígyónyakúteknős-félék (Chelidae) 50 faj cafrangos teknős v. matamata (Chelus fimbriatus) Dél-Amerika északi folyamaiban kb. 40 cm, ragadozó

25

26 Sisakteknősfélék (Pelomedusidae) a legtöbb dél-am-i édesvízifaj, Afr., Madagaszkár merevmellű sisakteknős (Pelomedusa subrufa); Afr.

27 Diapsida osztály Archosauria alosztály KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) 23 faj Krokodilfélék (Crocodylidae) Gaviálfélék (Gavialidae) Lepidosauria alosztály

28

29 gyíkszabású test, 4-6 (10) m, ormányszerrű arcorr, oldalról lapított farok rövid lábak, hátsókon úszóhártya pikkelyek, szarupajzsok, csontos pajzsok fogmederben ülő (thecodont) fogazat másodlagos szájpadlás, négyrekeszes szív, rekeszizom

30

31 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) American alligator, Alligator mississippiensis Chinese alligator, A. sinensis common caiman, Caiman crocodilus broad-snouted caiman, C. latirostris Yacaré, C. yacare black caiman, Melanosuchus niger Cuvier s dwarf caiman, Paleosuchus palpebrosus smooth-fronted caiman, P. trigonatus

32 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Alligátorfélék (Alligatoridae) Újvilág meleg területein élnek, 1 faj Kínában (Alligator sinensis) csukott szájnál az allsó állkapocs fogai nem látszanak kínai alligátor (Alligator sinensis) csukaorrú alligátor (Alligator mississippiensis) kajmánok (Caiman)

33 Alligator mississippiensis American alligator

34 Alligator sinensis Chinese alligator

35 Alligátor

36 Caiman crocodilus crocodilus Spectacled caiman

37 Melanosuchus niger Black caiman

38

39 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Krokodilfélék (Crocodylidae) 14 faj

40

41 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Krokodilfélék (Crocodylidae) nílusi krokodil (Crocodilus niloticus) bordás krokodil (Crocodilus porosus) tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) 12 faj Közép-Amerika, Afrika, Délkelet-Ázsia, Ausztrália sómirigy; félsós vízben is élnek

42 Crocodylus acutus American crocodile

43 Crocodylus novaeguineae New Guinea crocodile

44

45 KROKODILOK (CROCODYLIA) rendje Gaviálfélék (Gavialidae) gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) India csőrös krokodil ~ 7 m evezőszerű hátsólábak; ritkán hagyja el a vizet főként halakat eszik

46 Diapsida osztály Archosauria alosztály Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje

47 HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje Hidasgyíkfélék (Sphenodontidae) tuatura (Sphenodon punctatus, példány (Sphenodon guntheri), 300 példány Új-Zéland északi szigetén és néhány kisebb szigeten él élő kövület, 65 cm, hónapos embrionális fejlődés, ivarérettség: 20 éves korban bőrrel fedett fejtetői szem, ránőtt (acrodont) fogak, elől-hátul homorú csigolyák (amphicoel), bordákon horognyúlványok dobhártya nincs meszes tojás, elszarusodó tojásfog kezdetleges hím párzószerv (hemipenis) hőmérsékleti opt. 12 C 0 hosszú élettartam rovarokkal táplálkoznak

48

49

50 Lepidosauria alosztály HIDASGYÍKOK (SPHENODONTIDA) rendje PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje 7200 faj LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf tulajdonságok: erősen módosult vomeronazális csontozat szárnycsont és orrsövénycsont nem érintkezik ujjperccsontok (tarsalia) elcsökevényesedése hímeken fejlett páros hemipenis ált. szarupikkelyek, -pajzsok, négyszögcsont (quadratum) az agykoponyához mozgathatóan ízesül, végtagok elcsökevényesedhetnek

51

52

53 LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Agámafélék (Agamidae) kb. 300 faj, Óvilágiak (Afrika, Ázsia, Ausztrália) 8-30 cm, háthasi lapítottság, pikkelyek, farok nehezen törik le hardún v. közönséges agáma (Stellio stellio); ÉszakGörögország, Égei-tenger szigetein

54 lepkeagáma (Draco volans) Hátsó-India galléros gyík (Chlamydosaurus kingii) Ausztrália

55 keleti víziagáma (Physignathus lesueurii); DK-Ausztrália tüskés ördög (Moloch horridus) Ausztr.

56 LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Kaméleonfélék (Chamaeleonidae) ránőtt acrodont fogazat, oldalról lapított test, sisakszerű pajzs egyással szembefordítható, összenőtt lábujjak, fogófarok kivethető nyelv, összenőtt szemhéj, külön-külön mozgatható szem gyors színváltoztató képesség kb. 85 faj, főként Afrika, Madagaszkár Európában: közönséges kaméleon (Chamaeleo chamaeleon) C. johnstoni

57

58

59 LEGUÁNALAKÚAK (IGUANIA) alrendje Leguánfélék (Iguanidae) Újvilág, Madagaszkár, néhány csendes-óceáni-sziget kb. 900 faj; nagyok (40-80 cm) növényevők, kicsik ragadozók könnycsont (os lacrimale), oldalról ránőtt (pleurodont) fogazat zöld leguán (Iguana zöld leguán (Iguana iguana)

60 tüskés békagyík (Phrynosoma solare) vöröstorkú anolisz (Anolis carolinensis) tengeri leguán (Amblyrhynchus cristatus)

61 sisakos baziliszkusz (Basiliscus basiliscus)

62 A green basilisk ( Basiliscus plumifrons) runs on water aided by the flaps of skin on the underside of its hindfoot.

63 PIKKELYES HÜLLŐK (SQUAMATA) rendje GEKKÓALAKÚAK (GEKKOTA) alrendje előzőektől eltérően elszarusodó, lapos nyelvük van (Scleroglossa) belső- és középsőfül módosult szerkezete; jól hallanak két tojásfog éjszaka aktívak, pupilla függőleges állású tapadógyíkok ; lemezes szerkezet selymes puha bőr, ált. megeszik kb. 700 faj világszerte elterjedt Földközi-tenger vidékén: fali gekkó (Tarentola mauritanica)

64 Karmosgekkófélék (Eublepharidae) szemhéj szabadon mozgatható éjjeliek, talajon mozognak, ~gyíkok Coleonyx variegatus szalagos gekkó, É-Am. Eublepharis macularius leopárd gekkó, Afr. (Eublepharis, Ázs.) Coleonyx mitratus mexikói szalagos gekkó

65 Lábatlan gekkófélék (Pygopodidae) ~ 30 faj, Auszt., 2 faj Új-Guinea ~~ kígyók, nincs lábuk, hátsóból néhány pikkely pikkelyes lábúak, szemhéj összenőtt némely fajnál külső hallónyílás Lialis burtonis Pygopus nigriceps

66 Gekkófélék (Gekkonidae) ~850 faj, összenőtt szhéj,

67 Gekkófélék (Gekkonidae) Nappaligekkó (Phelsuma laticauda) Underwoodisaurus milii barking gecko, Auszt. pöttyös gekkó (Gekko gecko)

68 Teratoscincus scincus éjjeli csodagekkó

69 Gargoyle Geckos (Rhacodactylus auriculatus) Crested Geckos (Rhacodactylus ciliatus) Giant Geckos (Rhacodactylus leachianus)

70 LÁBATLANGYÍK-ALAKÚAK (ANGUIMORPHA) alrendje több, egymástól is erősen eltérő család közös bélyeg: has izomzata (musculus rectus abdominis lateralis jelenléte) Lábatlangyíkfélék (Anguidae) lábatlan gyík vagy törékeny kuszma (Anguis fragilis) Viperagyíkfélék (Helodermatidae) barázdás méregfog, USA, Északnyugat- Mexikó gila (Heloderma suspectum)

71 mexikói viperagyík (Heloderma horridum)

72 Varánuszfélék (Varanidae) kb. 35 óvilági faj, magányos ragadozók komódói sárkánygyík (Varanus comodoensis) pusztai varánusz - V. griseus nílusi v. - V. niloticus szalagos v. - V. salvator süketgyíkok - Lanthanotus borneensis kígyók (ablak az alsó szemhéjon)

73 Varanus indicus nílusi v. - V. niloticus szalagos v. - V. salvator Lanthonotus borneensis

74 Bütykösgyíkfélék - Xenosauridae 3 faj Kö-Am., 1 faj Kína déli részén lapos szarupajzsok ~ krokodilokhoz elevenszülők

75 VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje 4 család; 2-2 rokon, éjjeli gyíkok ~ gekkókhoz közös bélyegek: szarupikkelyek irhaszerkezete és a nyelv izomzatának egyes bélyege kurtafarkú gyík (Trachysaurus rugosus) Tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) óriás tobozosfarkúgyík (Cordylus giganteus) Vakondokgyíkfélék (Scincidae) kéknyelvű gyík (Tiliqua scincoides) berber szkink (Eumeces algeriensis) pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri

76 kéknyelvű gyík (Tiliqua scincoides) Auszt. elevenszülő

77 VAKONDOKGYÍK-ALAKÚAK (SCINCOMORPHA) alrendje Nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) eleveszülő gyík (Lacerta vivipara) fürge gyík (Lacerta agilis) zöld gyík (Lacerta viridis) homoki gyík (Podaris taurica) fali gyík (Podaris muralis) teju Tejufélék (Teiidae) pettyes teju (Tupinambis nigropunctatus) ameivák (Ameiva) nyakörvösgyíkfélék óvilágiak tejufélék újvilágiak nagyon hasonló családok, farok könnyen letörik

78

79 Éjjeligyíkfélék (Xantusiidae) bizonytalan helyzet, kb. 20 Kö-Am. faj, nappal aktívak, de nagy szem, függőleges pupilla lassú mozgású, növényevők elevenszülők

80 ÁSÓGYÍKALAKÚAK (AMPHISBAENIA) alrendje Ásógyíkfélék (Amphisbaenidae) gilisztára emlékeztető alak koponyacsontok egységes tokká nőnek össze külső szelvényezettség szem elcsökevényesedett jobb oldali tüdő csökevényes Amphisbaena alba

81 Kétlábúgyíkfélék - Bipedidae 3, Mexikó sivatagjaiban élő faj, kb cm melső végtag megmarad, erős karmok tojásrakók

82 KÍGYÓK (SERPENTES) alrendje szünapomorf bélyegek: alsó állkapocs laza szalagokkal kapcsolódik az agykoponyához a bal aortaív nagyobb, mint a jobb oldali a szemben nincsenek a csillóstestnek izmai a gerincoszlop sok csigolyából áll, mindhez kapcsolódnak bordák végtagok hiánya, mellső függesztőövek teljesen hiányoznak elszarusodó, mélyen villás nyelv, hátul tokba visszahúzható (~varánuszok) bal tüdőfél csökevényes vagy hiányzik nincs külső- és középfül, szemhéjak átlátszóan összenőttek

83 Piton koponya Aglypha Zöld falakó piton Mole snake

84 Boomslang Opisthoglypha Homoki sikló

85 Kobra koponya Proteroglypha Zöld mamba

86 Szarvas vipera Solenoglypha Puffogó vipera

87 /SCOLECOPHIDIA/ sima, egyforma pikkelyek: ásóéletmód ~ásógyíkokhoz hasonlók Vakkígyófélék (Typhlopidae) kb. 150 trópusi, Ázsia mérs.övi részén, 1 faj Eu., Ausztr. tojásrakók, de Rhamnotyphlops braminus partenogenetikus és kozmopolita sárga vakkígyó v. féregkígyó (Typhlops vermicularis) /ALETHINOPHIDIA/ főként talajfelszínén vagy növényzeten élnek

88 Boidea főcsalád Óriáskígyófélék (Boidae) hátsó függesztőöv és végtagok maradványa, páros tüdők elevenszülők főként Amerikában élnek közönséges óriáskígyó (Boa constrictor); 4-5 m anakonda (Eunectes murinus); 10 m szivárványos boa

89 Pitonfélék (Pythonidae) kb. 30faj, a keleti féltekén él, tojásrakók szemöldökcsontjuk van, ajakpajzsaikon erős bemélyedések zöld falakó piton (Chondropithon viridis) kockás piton (Python reticulatus); 8-9 m tigris piton (Python molurus); 6 m afrikai asszala v. sziklapiton (Python sebae); 5,5 m

90 Újvilágipiton-félék - Loxocemidae 1 faj; újvilági piton (Loxocemus bicolor), bizonytalan helyzet Mexikó déli részén talajban él, kb. 1 m-re nő meg tojásrakó

91 Mauritiusiboa-félék (Bolyeriidae) (Casarea dussumieri) (Bolyeria multicarinata) Bolyerioidea főcsalád Round Island; maxilla két részből ízesül hátsó függesztőövnek nincs még maradványa sem

92 Földiboafélék (Tropidophiidae) TROPIDOPHIOIDEA főcsalád kb. 25, újvilági, trópusi faj bal tüdőfél nincs, fejükön néhány nagy szarupajzs van talajlakó, nappal rejtőzködő állatok kétéltűeket, hüllőket esznek elevenszülők

93 ANILIOIDEA főcsalád specializálódott életmód: ásókígyók Csavarodósikló-félék (Aniliidae) (1 faj) kétfejű kígyó (Anilius scytale); D-Am. Pajzsosfarkúkígyó-félék (Uropeltidae) DK-Ázs., kb. 40 faj /2 csoport/, elevenszülők Földikígyófélék (Xenopeltidae) 1 faj, Malajzia, bal tüdő fejlett, medenceöv nincs szivárványos földikígyó (Xenopeltis unicolor) ACROCHORDOIDEA főcsalád Szemölcsöskígyó-félék (Acrochordidae) 3 faj, indoausztrál régió vizeiben, ~locsolótömlő jávai szemölcsöskígyó (Acrochordus javanicus); 2 m, tengerbe is, halakkal táplálkozik

94 COLUBROIDEA főcsalád Mérgessiklófélék (Elapidae); ma élők 2/3-a, heterogén csoport a; ausztráliai mérgessiklók, tengerikígyók b; elölméregfogas siklók /Proteroglypha/ barázdás méregfog, vezeték a fog tövén végződik, faj Símafogú siklók - Aglypha Hátulméregfogas siklók - Opisthoglypha (barázdás mf.) Elölméregfogas siklók - Proteroglypha (barázdás mf.) Viperák - Solenoglypha (csöves mf.) Elapidae

95 Ásóviperafélék (Atractaspididae) 16 faj, talajban élnek, trópusi Afr., Arab.fsz. hosszú elülső méregfog, egyik fogukkal marnak tojásrakók Mérgessiklófélék (Elapidae) pápaszemes kobra (Naja naja) ureuszkígyó (Naja haje) köpködő kobra (Naja nigricollis) királykobra (Ophiophagus hannah) zöld mamba (Dendroaspis viridis) fekete mamba (Dendroaspis angusticeps) ausztrál tajpán (Oxyuranus scutellatus) halálkígyó (Acanthophis antarcticus)

96 Cytochrom b és 16s rrns alapján

97 ureuszkígyó (Naja haje)

98 pápaszemes kobra (Naja naja)

99 köpködő kobra (Naja nigricollis)

100 halálkígyó (Acanthophis antarcticus)

101 zöld mamba (Dendroaspis viridis)

102 /Family Hydrophiidae (Sea Snakes)/

103 sárgaajkú tengerikígyó (Laticauda colubrina) sárgahasú tengerikígyó (Pelamis platurus) díszes tengerikígyó (Hydrophis elegans)

104 COLUBROIDEA főcsalád Siklófélék (Colubridae) kb faj nem mérges vagy hátulméregfogas kígyók Ausztrália kivételével minden földrészen erdei sikló (Elaphe longissima) erdei sikló (Elaphe longissima) kockás sikló (Natrix tessellata) közönséges vízisikló (Natrix natrix) gabonasikló (Elaphe guttata) (Elaphe obsoleta)

105 Siklófélék (Colubridae) mangrovesikló v. ulaborong (Boiga dendrophila) díszes repülősikló (Chrysopelea ornata) tojásevő kígyó (Dasypeltis scaber)

106 hagymazöld ostorkígyó (Ahaetulla prasina) boomslang (Dispholidus typus)

107 Viperafélék (Viperidae) kb. 150 faj, csöves méregfogak (Solenoglypha) a mozgatható maxilla elülső részén + szárnycsont (ectopterygoideum) nyugalmi helyzetben nyálkaredőben háromszögalakú fej, gyorsan vékonyodó farok, apró pikkelyek

108 borzasztó csörgőkígyó (Crotalus durissus) gyémánt csörgőkígyó (Crotalus adamanteus) texasi csörgőkígyó (Crotalus atrox) erdei csörgőkígyó (Crotalus horridus) néma csörgőkígyó v. szurukuku (Lachesis muta) lándzsakígyó (Bothrops atrox) rezesfejű mokasszinkígyó (Agkistrodon contortix) haliszkígyó (Agkistrodon halys) keresztes vipera (Vipera berus) rákosi vipera / parlagi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) homoki vipera (Vipera ammodytes) áspis vipera (Vipera aspis) efa (Echis carinatus) puffogó vipera (Bitis arietans) szarvas vipera (Cerastes cerastes)

109 Russel vipera

110 Gaboni vipera

111 Crotalidae

112 Elapidae Micrurus frontalis

113 Bothrops alternatus