Repin: Hajóvntatók (1870)
A gazdaság átalakulása a szabad verseny térnyerése Az első túltermelési válságk Harc a piacért Hábrúk
Ismeretelmélet pzitivizmus Új társadalmtudmány a szcilógia Közgazdaságtan, statisztika, valószínűség-számítás
A realizmus a 19. század közepén alakult ki. A valóságnak átfgó, hű, és a jellemző vnáskat kiemelő ábrázlására törekvő művészeti, irdalmi irányzat. A név a latin real (valós) szóból származik. A realizmus alapvető sajátssága, hgy nem bírál, csak megmutat.
A realizmus a pillanatnyi jelenségekkel, szemben a valóság lényeges elemeit hangsúlyzza. A lényegi összefüggések sűrített kidmbrítása céljából mndanivalóját tömöríti. A rmantikával szemben, a mindennapi élet bjektív bemutatása a célja. Egyszerű emberek,( parasztk, kétkezi munkásk) jelennek meg a művészetekben, mint társadalmi sztályuk jellegzetes képviselői. Hősei hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdnságkkal bíró típusk.
I. A realizmus kialakulása (az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a rmantikával együtt II. Az ún. nagyrealizmus (az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irdalmi irányzatktól (szimblizmus, impresszinizmus) elkülönül III. A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust - nevezik kritikai realizmusnak is (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig) IV. Az ún. utórealizmus (az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig)kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására
A valóság bemutatására az egyik legegyszerűbb eszköz: hsszas, részletező leírásk A cselekmény vezetése egyenes vnalú, mellékszálak nincsenek A hősök hétköznapi emberek, hétköznapi tulajdnságkkal
Franciák: Stendhal, Balzac Anglk: Dickens Thackeray Orszk: Ggl, Tlsztj, Dsztjevszkij, Csehv Stendhal Dickens Németek: Thmas Mann Amerikai: Hemingway Tlsztj
A történeti krkhz frduló ne-stílusk együttese az eklektika. A krszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Követelmény: a választtt stílusnak való hű megfelelés. Közigazgatási, krmányzati és hivatali épületek, színházak, múzeumk, kórházak, pályaudvark. Opera, Párizs
A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizni iskla fellépése vlt. A szabályk ellen lázadva a természetbe vnultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi. A realizmusban a festők a mdern világt, és életet ábrázlták. Elvetették a vallási, mitlógiai és az allegrikus témákat.
Gustave Cubert 1819-1877 Kőtörők (1849)
Hnre Daumier 1808-1869 Harmadsztály (1860)
Jean Francis Millet 1814-1875 Angelus 1856
Ilja Repin 1844-1930 Rettegett Iván és fia, Iván 1885
Kikötőmunkás 1890
Az irányzat elnevezése a latin "natura" ('természet') szóból ered. A naturalizmus a köznapi jelenségek apróléks ábrázlásának, a tények puszta közlésének művészete. A realizmus valóságábrázlásával elégedetlen alktók alakíttták ki. Az alktásk a társadalm legmélyebb rétegeinek életét tárják fel, az ösztönök nyers világát tükrözik. A naturalista mű az érzékletekre épít, direkt hatásk kiváltására irányul, óvakdik mindenfajta előítélettől.
A naturalizmus, mint ábrázlásmód és krstílus a 19. század másdik felében alakult ki és terjedt el Európa nagy részén. Szülőhazája Franciarszág. Elméleti alapjai: a természettudmánys szemlélet, a bilgizmus és a fajelmélet (Darwin), a pzitivizmus (Cmte és Taine) adta ténytisztelet A naturalista művészet fő feladata annak ábrázlása, hgy az egyén srsát öröklött vnásai, valamint a környezete milyen mértékben és hgyan determinálja.
A naturalizmus legjellegzetesebb műfaja a regény. Zla Maupassant A regények színtere a társadalm legalsó rétegei, a nymrgó tömegek élettere, a külvárs, a falu. Témája a tengődő és kallódó emberek élete, a bűnözés. Fő képviselői: Flaubert, Zla, Maupassant, Strindberg, Grkij, Shaw, Pirandell. Strindberg Shaw
A képzőművészetben a naturalizmus alatt alktói módszert és stílust is értenek. Cél: a természeti kép, esemény apróléks, részletekig hű visszaadása. Jellemzői: a társadalmi igazságtalanságk leleplezése Fényképszerűen apróléks, felnagyító ábrázlás Tabunak számító témák (nymr, bűnözés, az ember mint bilógiai lény, szexualitás, lélektani trzulásk) bemutatása. Az egyén mellett a tömeg ábrázlása is jellemzi. Wilhelm Leibl (1844-1900) Fő képviselője Wilhelm Leibl (1844-1900)
A természethű ábrázlás a színház világában: új krszak, a krtárs valóság tökéletesen hű színpadi megjelenítése. A színész életszerűen mnd életszerű szöveget. Nincs (magas rendű eszményekért harcló) hős, mert a szereplőket az öröklött tulajdnságaik és a környezet irányítják. Hauptmann (1862 1946) a naturalista drámaírás legnagybbja. (Napfelkelte előtt; Takácsk) Strindberg (1849 1912) a svéd naturalizmus vezéralakja. ( Júlia kisasszny) Grkij (1868 1936) Éjjeli menedékhely c. drámája (1902) a társadalm perifériájára süllyedt embereket mutat be a színpadn. Sztanyiszlavszkij (1863 1938), a mszkvai Művész Színház rendezője
Rbert Rssellini (1906-1977) Róma, nyílt várs, Strmbli, Eurpa 51 Luchin Viscnti (1906-1976) Rcc és fivérei, A párduc
A szcialista realizmus, vagy szcreál a marxizmus leninizmus világnézetén alapuló alktómódszert jelent, tehát nem stílus. Az I. világhábrú időszakát követően meghnsíttt és plitikai idelógiával is telített hivatals művészeti irányzat. Kibntakzásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Az alktók a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni knkrét képekben. Országnként más és más megnyilvánulásai ismertek.