0961,, KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

r 0961,, KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A NAGYENERGIÁJÚ ELEKTRON és FOTON SUGÁRZÁSOK EGYÜTTES FELHASZNÁLÁSA a ROSSZINDULATÚ DAGANATOK SUGÁRKEZELÉSÉBEN: KLINIKAI BESUGÁRZÁSTERVEZÉSI KlitDÉSEK irta: dr Petrányi Julianna 4 Budapest 198o

KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A NAGYENERGIÁJÚ ELEKTRON és FOTON SUGÁRZÁSOK EGYÜTTES FELHASZNÁLÁSA a ROSSZINDULATÚ DAGANATOK SUGÁRKEZELÉSÉBEN: KLINIKAI BESUGÁRZÁSTERVEZÉSI KÉRDÉSEK irta: dr Petrányi Julianna Budapest 198o

CÉLKITŰZÉS A radioterapia feladata a rosszindulatú daganatos betegségek kezelése ionizáló sugárzások segitségével. A beteg sugárkezelését minden esetben gondosan meg kell tervezni, mert az ionizáló sugárzások nemcsak a daganatos, hanem az ép szövetekben is bionegativ hatást fejtenek ki, és nincs olyan besugárzási módszer, mely segitségével a daganat besugárzása biztositható környezetének sugárterhelése nélkül. A besugárzástervezés célja olyan sugárkezelési terv elkészítése, mely a következő szempontoknak tesz eleget: 1./ A tumorpusztitó dózist a daganatra kell összpontosítani a lehető legegyenletesebb eloszlásban. 2.1 A daganat környezetében lévő ép szövetek kellő sugárvédelméről gondoskodni kell. Ha részben vagy egészben nem rekeszthetők ki a besugárzott térfogatból, mindenképpen arra kell törekedni, hogy ne terheljük okét sugártüroképességük határán tul. Mindkét követelmény betartása egyaránt fontos. Vannak olyan megbetegedések, amelyek esetében a sugárterápia segitésgével gyógyulás /pl. lymphogranulomatosis I St./ illetve több évig tartó daganatmentes túlélés /pl.heredaganatokrseminoma/ biztositható. Ezeket az eredményeket nem szabad kockáztatni sugársérülések létrehozásával. A sugárkezelés módját, tehát azt, hogy milyen sugárminőségeket hogyan használunk fel a gyógyitó tevékenyésg folyamán, a rendelkezésre álló fizikai-technikai feltételek mellett elsősorban a daganat helyzete, nagysága, környezetéhez való viszonya határozza meg. Vannak olyan lokalizáciőju daganatok, melyek sugárkezelésére régóta eredményesen használt besugárzási módszerek alakultak ki. Ezen módszerek segitségével az adott klinikai helyzetben

megfelelő dóziseloszlás hoszható létre, a sugárkezelés alapkövetelményeinek betartása mellett. így többek között a bör daganatos elváltozásainak kezelésére mind a közeli besugárzó készülékek / Dermopan, Chaoul használata /, mind a nagyenergiájú elektron sugárzás megfelelő beavatkozás. A daganatok bizonyos csoportjainak állómezős besugárzása esetében a kezelés megtervezése komoly gondot okoz. Csak egy sugárminőség felhasználásával a besugárzási tervet nem lehet ugy elkésziteni, hogy az minden tekintetben megfeleljen a sugárkezelés alapvető követelményeinek. A fej-nyaki daganatok egy része alkot például ilyen csoportot. Bár ezek a daganatok biológiai viselkedés szempontjából eltérőek, több, - a besugárzás tervezés szempontjából azonos - tulajdonsággal rendelkeznek. Ezek a következők: 1./ A bőrfelszin alatt 1-6 cm mélységben helyezkednek el. 2.1 Fölöttük a bőr ép, ennek védelméről ugyanúgy gondoskodni kell, mint a 3./ daganat mögött elhelyezkedő, sok esetben igen sugárérzékeny ép szövetek sugárvédelméről. 4./ A besugárzási térfogatban a szövetek sűrűségi viszonyai eltérőek. A fej-nyaki daganatok mellett ebbe a csoportba tartoznak a supra-és infraclavicularis és axillaris nyirokcsomók is. A továbbiakban ezt a daganatcsoportot összefoglaló néven " középmélyen elhelyezkedő daganatok " - nak nevezem. Ezen daganatok kezelésére leggyakrabban kobalt ágyukat használnak fel, különböző állómezős módszerekkel. A Co gamma sugárzás segítségével nem alakitható ki olyan besugárzási forma, mely a dózist a daganatra összpontosítja, a lehető legegyenletesebb eloszlásban, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a daganat környezetében lévő szövetek sugárterhelése azok tolerancia határa alatt maradjon. A felsorolt okok miatt cél - ul tűztem ki a következőket; A középmélyen elhelyezkedő daganatok sugárkezelésére uj módszert vezetek be az Országos Onkológiai Intézetben, melynek

segítségével biztosítani tudom: 1./ A dózis összpontosítását a felszín alatt 1-6 cm közötti területben, 2.1 a. dózisváltozás a daganatos térfogatban nem haladja meg a lo%-ot. 3./ A daganat körül elhelyezkedő ép szövetek sugárterhelése nem haladja meg azok tűrőképességének felső határát. 4./A fenti pontokban összefoglalt kedvező dóziseloszlás egyszerű, napról napra könnyen beállítható sugármezők felhasználásával legyen elérhető. Az uj módszer alapelve az irodalomból ismert, a nagyenergiájú elektron és foton sugárzások együttes felhasználása. Maga a módszer besugárzó készülékenként változik. Az Országos Onkológiai Intézetben két kobalt ágyú és egy Betatron áll rendelkezésünkre, mely utóbbi 29MeV energiájú fékezési, és 5-24 MeV energiatartományu elektron sugárzás előállítására alkalmas. Munkáin első lépéseként megvizsgáltam, hogy a felsorolt sugárzások különböző csucsdózis arányú, azonos belépési kapuból történő kiszolgáltatása milyen dóziseloszlásokat eredményez, s megfelel-e ez a dóziseloszlás a középmélyen elhelyezkedő daganatok kezelésében felállított követelményeknek. Az irodalomban a módszer ilyen összefoglaló és részletes e- lemzése nem található. Rendelkezésemre álltak a besugárzástervezéshez eddig is felhasznált dóziseloszlási görbék, melyek a terápiás készülékeken végzett mérések eredményei alapján készültek. Ezeket a görbéket matematikai módszerrel összegeztem, és a kialakult dóziseloszlásokat vizsgáltam. A mély és izodózis görbék elkészítése után nagy számú besugárzástervezést is végeztem az uj módszer segítségével. Ennek az volt a célja, hogy pontos útmutatást adjak a klinikai felhasználásra.

MEGÁLLAPÍTÁSAIM és EREDMÉNYEIM!«/ A Gravicert és Rotacert tipusu kobalt ágyuk gamma sugárzása, valamint a B5M25 Betatron 29MeV energiájú fékezési és 5-25 MeV energiájú elektron sugárzásának azonos belépési kapuból történő kiszolgáltatása olyan dóziseloszlást eredményez a besugárzott térfogatban, amely alkalmas a középmélyen elhelyezkedő daganatok kezelésére. a./ A közösen kialakított mélydózis görbe dózismaximuma 1-6 cm között helyezkedik el, és ebben a területben a -iózisváltozás nem haladja meg a lo%-ot, tehát a daganat a 9o%-os izodózis görbével határolt területbe kerül. b./ A dózisesés a daganatot körülvevő szövetek felé olyan mértékű, hogy azok terhelése a tolerancia határokon belül tartható. 2./ Bár az alapelv azonos, a klinikai felhasználás szempontjából két különböző besugárzási módszerről van szó. Az egyik a nagyenergiájú elektron és 29MeV- energiájú fékezési sugárzás, a másik a Co gamma és 29 MeV energiájú fékezési sugárzás e- gyüttes felhasználása. A két módszer elkülönítésének indoklása a következő: A nagyenergiájú elektron és foton sugárzás együttes felhasználását csak olyan esetben tartom megfelelő kezelési eljárásnak, ha a besugárznadó térfogatban a szövetek közel azonos sürüségüek. Ellenkező esetben a dózis eloszlás nem egyenletes. A nagyenergiájú foton sugárzások esetében az inhomogenitási tényezők okozta változások elhanyagolhatók. Az irodalomban ilyen megkülönböztetést nem találunk. 3./ A két besugárzási módszer segítségével olyan dóziseloszlások hozhatók létre, melyek a daganat nagyságához, mélybe terjedéséhez plasztikusan alkalmazkodnak.. a./ A dóziseloszlási görbék alakja változik a különböző sugárzások keverési arányával, valamint a sugárzás energiájának változtatásával. Az alacsonyabb energiájú sugárzás sulyfaktorának növelésével, illetve a nagyenergiájú elektronok energiájának

csökkentésével a csucsdózispont a felszin felé tolódik, a 9o%-os izodózisgörbe által határolt terület keskenyebb lesz, az ép szövetek felé a dózisesés meredekebb. 4./ Az általam elkészített összesitett izodózis görbe gyűjtemény segitségével a sugárkezelési terveket gyorsan és egyszerűen el lehet késziteni. Az eljárás ugyanaz, mint egyetlen sugárzás egyetlen belépési kapuból történő felhasználása esetén, számitógépes besugárzástervezésre nincs szükség. 5./ A klinikai felhasználási területet a következőknek megfelelően állapítottam meg: a./ Egy oldalra lokalizált agydaganatok kezelésére a nagyenergiájú elektron - 24MeV - és a 29MeV energiájú fékezési sugárzás különböző arányú keveréke adja a megfelelő dóziseloszlást. b./ Sinus maxiharis daganatai: csak a nagyenergiájú foton sugárzások - Co gamma és 29MeV energiájú fékezési sugárzás - különböző arányú keverékét tartom alkalmasnak a kezelésre, mert jelentős denzitásbeli különbségek vannak a besugárzandó térfogatban. c./ Szájüregi daganatok kezelésében a csont, fogak és lágyrész együttes jelenléte miatt a Co gamma és 29MeV energiájú fékezési sugárzás együttes felhasználása a megfelelő tele-terápiás eljárás. d./ Nyaki, supra-és infraclavicularis valamint axillaris nyirokcsomó régiók kezelésére mind a nagyenergiájú elektron és 29MeV -X, mind a 6o Co gamma és 29 MeV -X sugárzások különböző arányú keveréke egyaránt kedvező dóziseloszlást biztosit. A két uj besugárzási módszer segitségével a klinikai helyzetnek leginkább megfelelő dóziseloszlás alakitható ki, ehhez minden beteg esetében egyéni tervezés szükséges.

AZ ÉRTEKEZÉS TÉMÁJÁVAL KAPCSOLATOS TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK PETRÁNYI J./ Gyarmathy L., Reischl Gy.: Az elektron terápia indikációs területe. Magy. Onkol. 23:276-279,1979. PETRÁNYI J., Varjas G., Reischl Gy.: Die Kombinierte Strahlenbehandlung der Lymphogranulomatose mittels 29MeV- Bremsstrahlung und Kobalt Ganunastrahlen. Kadiobiol Radiother. 21:4o9-416. 198o. PETRÁNYI J., Reischl Gy.: A nagyenergiájú elektron és foton sugárzások együttes, azonos belépési kapuból történő felhasználása: a kialakult dóziseloszlás jellemzése. Kórház és Orvostechnika XVIII: 185rl87. 198o. PETRÁNYI J., Varjas G., Reischl Gy., Kiss B., Gyenes Gy.: Nagyenergiájú elektron és foton sugárzások egyuttes felhasz* nálása agydaganatok kezelésében. Besugárzás tervezési kérdések elemzése. Magy.Onkol. 24: 169-173, 198o. Gyenes Gy., PETRÁNYI J., Varjas G.: Die Strahlentherapie der Lymphogranulomatose. Arch. Geschwulstforsch. 48/5, 419-421,1978. Varjas G., PETRÁNYI J., Kiss B., Gyenes Gy.: Eigenschaften der Kombination von Kobalt - Strahlung und energierecher Bremsstrahlung und ihre Anwendung in der strahlentherapie. Radiobiol. Radiother. 6: 722-728. 1979. Rődé I., Gyarmathy L., PETRÁNYI J.: A Betatron terápia indikációs területe. Magy.Onkol. 23: 26-31. 1979.

Varjas G., Gyarmathy L., PETRÁNYI J., Kiss B., Gyenes Gy.: Besugárzás tervezés az Országos Onkológiai Intézet Radiológián Osztályán.Kórház és Orvostechnika XVIII.: 179-185. 1980. Dézisi íí. f Miltényi L., Vargha Gy., PETRÁNYI J. f Sallay A., Barnák (-., Balogh E.: Telekobalt kezelés a DOTE Radiológiai Klinikáján. Magy. Radiol. 28: 5o-55. 1976. Miltényi 1., Dézsi Z., Vargha Gy., PETRÁNYI J. : A méhnyakrák telekobalt terápiája. DOTE NSi Klinika kiadványa. 197-4. 67-7.1. Gyenes Gy., Varjas G., PETRÁNYI J., A.P. Kozlov.: A lyiuphogranulomatosis, vastagbél és szájüregi daganatok kezelése nagyenergiájú sugárzással, besugárzástervezési kérdések. Közlésre elfogadva. Med. Rad. EGYÉB KÖZLEMÉNYEK Gergely P., PETRÁNYI J., Szegedy Gy., Fekete B., Szabó G., Petrányi Gy.: T lymphocyta depletio daganatos betegek sugárkezelése következtében. Magy Onkol. 19: 6-9, 1975. Láng I., PETRÁNYI J., Fekete B., Gergely P., Nékám K., Kalmár L.: Sugárkezelésben részesült betegek ADCC aktivitása. Magy. Onkol. 22: 184-188. 1978. FEkete B., Szegedy Gy., PETRÁNYI J., Gergely P., Szabó,G., Dézsi Z.: Az egér lépsejtek immun-rosetta képzésének gátlása kobalt irradiációval. Módszer a gamma sugárzás immunosuppressiv hatásának mérésére. Kíséri. Orvostud. 26: 52-57. 1974.

Horváth M., Ródé I., PETRÁNYI J., Kiss B.: Investigation of valuable biochemical indicator in radiotherapi. Strahlentherapie 155: 387-391, 1979. Ródé J., Horváth M., PETRÁNYI J.: Changes of blood components on in vitro and in vivo irradiation in cancer therapy Strahlentherapie 154:559-563.1979. ELŐADÁSOK PETRÁNYI J., Varjas G.: Treatment of malignant lymphomas with high energy photon and Co gamma radiation. Symposium on Cancer Modality Treatment and Cell Proliferation. Organized by EACR and Hungarian Cancer Society. Budapest 1978. október 26-28. PETRÁNYI J., Reischl.Gy.: Retroperitonealis nyirokcsomó metastasisok kezelése nagyenergiájú röntgen sugárzással. II. Magyar Orvostudományi Nukleáris Kongresszus. Budapest, 1978. március. PETRÁNYI J., Reischl.Gy.: Rosszindulatú daganatok kezelése elektronnal - klinikai tapasztalatok. II.Magyar Orvostudományi Nukleáris Kongresszus. Budapest 1978. március. PETRÁNYI J., Gyarmathy L., Reischl Gy., Varjas G.: Nagyenergiájú elektron és foton sugárzás felhasználása a fej-nyaki daganatok kezelésében XIII. Magyar Onkológus Kongresszus Budapest, 1979. november. PETRÁNYI J., Vargha Gy., Dézsi Z., Miltényi L.: A központi idegrendszer sugártherápiája leukémiás betegeken. Magyar Belgyógyász Társaság Dél-és Északmagyarországi Decentruma Tudományos ülése. Békéscsaba, 1974.április.

Gyarmathy L., PETRÁNYI J., Reischl Gy. f Pazonyl B.: High energy X-ray therapy of testicular neoplasms. Symposium on Cancer Modality Treatment and Cell proliferation.organised by EACR Hungarian Cancer Society.Budapest 1978 October. Miltényi L., PETRÁNYI J., Vargha Gy., Dézsi Z.; Eredmények a bronchus carcinoma sugárterápiájában. Magyar Radiológus Társaság Tudományos Ülése, Budapest 1974 június. Varjas., PETRÁNYI J., Kiss B., Gyenes Gy.: A nagyenergiájú röntgen és kobalt gamma sugárzás kombinált felhasználása szájüregi daganatok kezelésében.xiii Magyar Onkológus Kongresszus Budapest 1979. Dézsi Z., Niltényi L., PETRÁNYI J., Vargha Gy., Berta I.: Telekobalt felvétel diagnostikus értéke. VII Magyar Radiológus Kongresszus Balatonfüred. 1974. Miltényi L., Dézsi Z., PETRÁNYI J., Vargha Gy.: Megavolt terápia Megavolt terápia a lymphogranulomatosis sugárkezelésében. Magyar Belgyógyász Társaság Dél- és Keletmagyarországi Decentruma Tudományos Ülése. Békéscsaba 1974. Füzy M., Lengyel Z., PETRÁNYI J., Lymphography versus indirect radioisotope lymphography. A comparative study in staging of the testis. Symposium on Cancer Modality Treatment and Cell Proliferation. Organized by EACR and Hungarian Cancer Society. Budapest 1978 October. Miltényi L., Dézsi Z., Vargha Gy., PETRÁNYI J.t Sugárterápiás lokalizáció UV-4B-vel. VII Radiológus Kongresszus Blatonfüred 1974. Dézsi Z., Miltényi L., Vargha Gy., PETRÁNYI J.: Megavolt tera-

pia a belgyógyászati tumorkezelésben. Magyar Belgyógyász Társaság Dél- és Keletmagyarországi Decentrum Tudományos Ülése, Békéscsaba 1974. Miltényi L., Vargha Gy., Dézsi Z., PETRÁNYI J.: Csontmetastasisok röntgenképének változása és prognosisa telekobalt kezelés u- tán.európai Osteo-Arthrologus Társaság VI Symposium Debrecen 1974. Gyenes Gy., PETRÁNYI J., Varjas G.: Die kombinierts portoperative Bestrahlung des Manunakarzinoms. XV.Német Onkológus Kongresszus München. PETRÁNYI J., Gyarmathy L.t A hypophysis adenomák modern radioterapiája. SOTE Tudományos ülés 1981 május. Budapest. O.O.I.1981/72. la