GEOFIZIKAI MÉRÉSEKKEL A BALÁCAI VILLAGAZDA- SÁG KERTJEINEK NYOMÁBAN 1

FATSAR KRISTÓF GEOFIZIKAI MÉRÉSEKKEL A BALÁCAI VILLAGAZDA- SÁG KERTJEINEK NYOMÁBAN 1 A pannóniai kertek kutatása nem tartozik a kerttörténészek és a régészek népszerű témái közé. Mivel írásos emlékek nem maradtak a római kor kertművészetének magyarországi emlékeiről, a kerttörténészek mérsékelt érdeklődése érthető. A téma kutatása tehát inkább a régészek feladata lehetne, de eddig alig összpontosították erejüket erre a feladatra. Feltehetően azért sem, mert a kertrégészet tudományának aránylag fiatal volta nem véletlen: a kertek növényanyaga szinte kivétel nélkül elbomlik, ráadásul a kertek a nehezebben elenyésző tárgyak szintjén eredetileg sem túl gazdagok. A nagy kiteljedésű területre eső aránylag csekély leletanyag nem kecsegtet könnyen elérhető sikerrel, és ez a kertrégészet állandó konfliktusai közé tartozik. A római kor kertjeiről szerzett ismereteinket ezért sokáig elsősorban az ókori szerzők leginkább agrártudományi jellegű, kisebb részben kertleírásokat is tartalmazó egyéb tárgyú műveiből merítettük. 2 A kertek helyszíni kutatása csak a pompeii ásatások nyomán lendült fel. 3 Ezekből azonban aránylag pontos képet festhetünk e kertek elrendezéséről és elemeiről. Az évek során egyre nőtt a feltárt római kori kertek száma Itálián kívül is. Ma már ott tart a római kori kertek kutatása, hogy a régészeti feltárások összefoglaló korpusza készül. 4 A magyarországi régészeti kutatás eddig nem rukkolt elő kertészettörténeti érdekességű adatokkal a római korra vonatkozóan. A régészeti elméleteket több esetben is támogatták különböző archeobotanikai vizsgálatok, de ezek tárgyai épületekből vagy sírokból kerültek elő, nem pedig elpusztult kertek területéről. 5 A fajok meghatározása ezért támpontot adhatott a környéken vadon élő vagy termesztett növényekről, de az így nyert adatok inkább csak táj- illetve agrártörténeti érdekességgel bírnak. A római kori kertművészet kiteljesedésének bizonyítéka természetesen a villák környékén volna várható. A díszkertek minden korban, így a rómaiban is a luxus állandó kísérői voltak, rezidenciális építkezések melletti hiányukról alig tud a kerttörténet. A luxus pedig nem hiányzott a római villaépítkezéseknél, és ennek néhány szép bizonyítékát a hazai kutatás is fel tudja mutatni. Ennek ellenére a pannóniai villák kutatása során a kertek szinte említetlenül maradnak. 6 Az eddigi régészeti kutatások megelégedtek az épületek fő falain belül eső, belső terek feltárásával. Az épületekhez szorosan kapcsolódó külső terek részletes feltárására eddig nem történtek kísérletek. Baláca ebben a tekintetben kivételes helyszín, ahol a kutatás már korán foglalkozott a kertek valószínű jelenlétével. Rhé Gy. a főépület (I.) körül nagy kiteijedésű, lombos, árnyas" kertet tételezett fel, 7 a XI. épülettől délnyugatra fekvő egész területet pedig szabadonálló tágas kerti részlet"-ként határozta meg, ahol a régi felszín alatt is vastag humuszréteget talált. 8 A Rhé kutatásait követő fél évszázados szünet után újra indított balácai ásatások 9 vezetője, K. Palágyi S. már első beszámolóinak egyikében ír a főépü- 99

lettől keletre elterülő kert tisztázásáról. 10 A kertek lehetséges jelenlétének szem előtt tartása továbbra is meghatározta a balácai régészeti kutatást. Ch. Ertel részletesen elemzi a villához tartozó kerteket és a főépület táji kapcsolatait. 11 Megállapításai inkább merész következtetések és rekonstrukciós kísérletek, mert a feltárások nem hoztak napvilágra olyan tárgyi bizonyítékokat, amelyek kétséget kizáróan alátámasztották volna észrevételeit. A peristylium délnyugati oldalának falképe azonban megbízhatóan alátámasztja egy belső kertjelenlétét. 12 Ebben a kertekre fogékony szellemi környezetben vetettem fel az ásatás vezetőjének a talán legjelentősebb római kori villánkhoz tartozó kertek kutatásának lehetőségét, amelyet a magam részéről geofizikai méréssel kívántam előmozdítani. K. Palágyi S. örömmel vette a kezdeményezést és lehetőséget adott próbamérések végzésére. A geofizikai mérések régészeti alkalmazása már hosszú és jól ismert múltra tekint vissza, 13 az elpusztult kertek illetve azok elemeinek fellelésében is már többször sikeresen alkalmazták ezt a módszert. 14 E sikerek ellenére a kertek kutatásában alkalmazott geofizikai eljárásoknak a kertrégészeti ásatásokhoz hasonló problémákkal kell megküzdeniük. A mérési eljárás sajátosságaiból fakadóan a geofizikai módszerekkel meglátható" objektumoknak meglehetősen nagy kitérjedésűeknek kell lenniük, amely a tárgyakban általában amúgy sem gazdag kertek esetében nem könnyen teljesíthető feltétel. A módszer azonban megfelelő körülmények esetén kimutatja a talaj minőségének változásait, amely közvetlenül utal kertészeti tevékenységre, és ebbe a kertművészeti kialakítás hangsúlyosan beleértendő. Ez a minőségkülönbség azonban egyre csökken az idők során, és ezt a folyamatot a szántóföldi termesztés rendkívül meggyorsítja. Területünkön pedig hosszú ideig tartó, intenzív mezőgazdasági tevékenység folyt. Ilyen elbátortalanító körülmények között kétségek merülhetnek fel a balácai kertrégészeti kutatás értelmét illetően. A nagy kiterjedésű külső területek ásatással történő feltárása a befektetés nagysága és az ahhoz viszonyítottan erősen kétséges siker miatt tehát nem reális elvárás. Ezen a ponton válik igazán jelentőssé a geofizikai módszer viszonylagos olcsósága és gyorsasága az ásatással szemben. Ezek az előnyei különösen értékesek nagy kiterjedésű terület esetén, de azt is figyelembe kell venni, hogy a módszer jóval kevesebb és nehezebben értelmezhető adatot ad, mint az ásatás. Elsősorban tehát arra használható, hogy az ásatások irányát befolyásolja, vagyis segítsen meghatározni a további kutatások helyszíneit. Geofizikai mérések már többször támogatták a balácai ásatásokat. Először Sőrés L. vetett be - a jelen tanulmányban ismertetett kutatás során is alkalmazott - fajlagos talajellenállás-mérésen alapuló vizsgálatot. 15 A kapott adatok feldolgozása során kitért a terület geofizikai tulajdonságaira, méréseit az I. számmal jelölt főépülettől délkeletre végezte. A mérések eredményeképpen eddig ismeretlen felszín alatti épületek, épületrészek és falak jelenlétét mutatta ki. A geofizikai mérések a legutóbbi években ismét a régészeti feltárás segítségére voltak. 16 Az újabb vizsgálatok során a korábban kizárólagosan alkalmazott ellenállás-mérést részben - az utóbbi évtizedek régészeti célú geofizikai kutatásaiban egyre nagyobb szerepet játszó - foldradar mérések váltották fel. 17 Az újabb mérések eredményei között kell említeni a korábbi, Sőrés-féle adatfelvétel hitele- 100

sítését és legfőképpen pontosítását, amelyek során újabb, felszín alatti falak jelenlétére mutattak rá. Saját méréseinket 2002. szeptember 28-án és 29-én végeztük. 18 Az adatokat a régészeti célú talajellenállás-mérés legelterjedtebb eszközével, az angol Geoscan Research RM15 típusú műszerével vettük fel. A mérés során egymástól fél- és egy méteres távolságra elhelyezett elektródákat szúrtunk a talajba, az ikerelektródos elrendezés módszerével (twin probe survey). így két rétegben vehettünk fel adatokat, az elektródatávolságoknak megfelelően fél- és egyméteres mélységben. Az idő korlátozott volta miatt csak szondázó kutatásról lehetett szó három olyan területrészen, ahol a mérés eredménnyel kecsegtetett (1. ábra). A felmért területek hasonlóságai és különbözőségei a következőkben foglalhatók össze. Mindhárom felmérési szelvény két négyzetből állt, a négyzetek élhosszúsága az egyes számúnál tíz méteres, míg a másik kettőnél húsz méteres volt. Amíg azonban az első két felmérési területen a mérési pontokat félméterenként vettük fel, a harmadik területen csak méteres sűrűségben. Az egyes számú szelvényt a főépülettől északra, az I. és II. számú épületek közötti zárt udvaron tűztük ki. A terület kijelölésére az indított bennünket, hogy az északról és nyugatról falakkal határolt, épületek közé szorított, intim jellegű udvar egy díszkert kialakításának természetes helyszíne lehetett. Mivel újkori sétautak és kutatóárkok szabtak gátat a mérés kiterjesztésének, egy mindössze 10 x 20 méteres felmérési szelvényt mértünk fel. Ez a méréssorozat nem várt, még az ásatások vezetőjét is meghökkentő eredményt hozott. A korábbi rekonstrukciós elképzelések nem foglaltak állást az udvar kialakításának módjáról, ezért azt szabadon hagyták (2. ábra), sőt az is elképzelhető, hogy a kopárnak ábrázolt területet valóban ilyen üresnek gondolták el. Ezzel szemben az udvar közepe táján, a főépület falára merőleges észak-déli irányban a talaj egy falszakaszt rejt (3. ábra). Hogy ez az alapozás milyen jellegű építményt hordott, nem tudjuk, de lehetséges, hogy kerti tartózkodásra vagy növények felfuttatásra alkalmas objektum lehetett. Az egy méteres mélységben felvett adatokon jól látható, hogy a fal egy méter körüli szélessége szabályos időközönként, mintegy 3,5 méterenként pillérszerűen kiszélesedik. Ezekből a pontokból a falra merőlegesen, nyugati irányban is indulnak enyhébb jelet adó vonalak, amelyek a villaépülethez legközelebb eső, déli oldalon figyelhetők meg a legjobban. Ezek természetéről végképp nem tudunk számot adni, a részletesebb értelmezésre az ásatás hivatott. A felmérési területen látható többi anomália a felszín legújabb kori alakításából, egy rendkívül nagy kiterjedésű hangyaboly és egy fa jelenlétéből adódik, tehát nem lehet belőlük következtetéseket levonni. A második és harmadik felmérési szelvény egyaránt 20 x 40 méteres volt, és habár szabadon tovább bővíthetőek lettek volna, egyelőre csak a műszer tesztelését kívántuk elvégezni olyan helyszíneken, ahol az adatok értelmezése aránylag egyértelműnek tűnt. Nem véletlenül vettük fel tehát a másik két felmérési szelvényt a villagazdaságot határoló falak mentén. Egy korábbi, aszályos esztendőben a kiszáradó növényzet megmutatta, hogy hol rejtőznek falak a felszín alatt. 19 Az ezek alapján felvett helyszínrajzot felhasználva arra törekedtünk, hogy méréseink a falak vonalát is magukban foglalják. Ezek 101

bemérésével olyan referenciajeleket kaphatunk, amelyeknek tudjuk a jelentését, és ezek segítségével más adatokat is értelmezhetünk. A második mérési szelvényt az I. számmal jelzett főépülettől nyugatra vettük fel {4. ábra). Itt a villagazdaság határoló falának belső oldalához épületek illeszkedtek. Méréseink jól feltárták az épületek több részletét, olyanokat is, amelyeket a növényzet elváltozása korábban nem mutatott meg. A mérési szelvény nyugati oldalán az épület hosszanti falai, valamint a déli oldalon egy azokat összekötő, merőleges fal láthatóak a legjobban. A keleti és nyugati, méteres szélességű falak között egy további hosszanti fal is megfigyelhető, amelynek gyengébb jelét feltehetően annak keskenyebb volta okozza. A villagazdaság külső falának középrészéhez valamilyen erősebb, pillérszerü objektum csatlakozik az épület belseje felé. Ezzel szemben, az épület keleti falának belső oldalához egy gyengébb anomáliát okozó, íves alaprajzú falszakasz illeszkedik. Az épülethez egyetlen helyen kapcsolódik valamilyen külső épületrész, ez a keleti fal északi sarkánál látható, és valamilyen téglány alaprajzú előteret sejthetünk benne. Kerttörténeti szempontból érdekesebb a felmérési terület nagyobbik, keleti része, ahol a mérések határozott ellenálláskülönbségeket mutattak a talajban. Úgy tűnik, mintha az előbb elemzett épületre rézsút futó vonalakat látnánk, amelyek határozatlanul bár, de rasztert alkotnak. Quincunxban elrendezett gyümölcsöst, illetve annak ültetőgödreit sejthetnénk a vonalakban és a szinte vonalakká rendeződő foltokban, de ezek olyannyira szabálytalanok, hogy ez a következtetés túlzottan merésznek tűnik, és ezért a magyarázatot további mérésekre vagy ásatásokra kell hagynunk. A harmadik felmérési szelvényt a villagazdaság északnyugati részén, a határoló falak mentén, és éppen a VIII. számú épület helyén vettük fel (5. ábra). A 20 x 40 méteres területet az előző két adatfelvétellel szemben nem fél-, hanem egyméteres pontsűrűséggel mértük. Azért tettünk így, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire hasonlítható ez a mérési pontosság a félméteres sűrűséggel felverthez. Azt reméltük, hogy mivel mindkét esetben a - feltételezésünk szerint azonos kialakítású - határoló falakat mértük, az eljárásbeli különbség dacára a pontatlanabb adatok is értelmezhetőek lesznek. Ebben természetesen nem kellett csalódnunk, de a korábbi, pontosabb mérés nélkül ez aligha lett volna lehetséges. A területet úgy vettük fel, hogy a mérési irányok hegyesszöget zártak be a falakkal, és így azok szinte a lehető legkevesebb anomáliát mutatták. Jól megfigyelhető, hogy ahol a műszer pontosan a fal felett állt, ott határozott eredményt kaptunk, így tehát a lépcsőszerű alakzatban megjelenő fal erősen észlelhető pontjainak összekötése adta ki annak vonalát. Az adatok elemzése során arra derült fény, hogy a falhoz egy egymás mögötti két helyiségből álló épület csatlakozik, amely előtt egy kisebb, egyhelyiséges és feltehetően négyzet alaprajzú másik épület áll. A két épület esetleg egymáshoz is kapcsolódhatott. Valószínűleg korábban egy másik, a kerítőfallal hegyesszöget bezáró fal is létezett, és feltehetően ennek egyes szakaszait találtuk meg, mivel azok vonalai nem illeszkednek a többi faléhoz. A terület többi részéről nem tudunk többet mondani, mivel az egyméteres rácssűrűség nem tette lehetővé az adatok további értelmezését. 102

A felmérési területek korlátozott kiteijedése ellenére mindhárom területen újdonságokkal szolgálhattunk a régészek számára, ezért a méréseket nagy sikerként könyveltük el. További hozadékként a különböző mérési eljárások alkalmazásából levonható tanulságok szolgáltak. Az előzőeknél is fontosabb következtetésként viszont azt vonhatjuk le, hogy a balácai eredmények rámutathatnak a római kori kertkutatás folytatásának értelmére és szükségességére. A magyarországi kerttörténettel foglalkozó szakemberek régi vágya, hogy a pannóniai villák kertjeiről többet tudjanak. Mérési kísérleteinket e cél szolgálatába kívántuk állítani. Summary Our knowledge of ancient Roman gardens of the province of Pannónia is very limited. There has not been any specifically aimed archaeological research to reveal evidence of the existence of garden art of the period. On the other hand, archaeologists have long suspected gardens in Baláca, therefore an attempt to uncover them with geophysical investigation was welcome. The survey has been carried out on 28-29 September 2002. The method was a soil resistivity survey made with the help of an RM15 instrument, with the mobile probes of the twin configuration fixed at 0,5 and 1 meter distances. Three rectangular sites were marked out at different parts of the estate, where traces of ancient gardens were most likely to be found. The first one, just next to the main building, gave the most interesting result: a wall across the courtyard, which has not been known before. The second one shows significant anomalies as well, while the third site was surveyed with meter by meter positions which therefore makes the understanding of the measurements more difficult. The latter two were marked out around the perimeter wall of the estate. The interpretation of the results of the survey is not obvious. The method shows anomalies, which certainly have archaeological significance, but cannot tell their nature. The only exception is the aforementioned wall in the courtyard that can be identified with rather great certainty, but its function cannot be defined in this phase. The rest gives only clues to the archaeologists as to where to continue the excavations with probable success. RÖVIDÍTÉSEK A1TKEN 1982 ARG ARP ARVG CLARK 2001 AITKEN, M. J.: Fizika és régészet. Budapest 1982. MACDOUGALL, E. B. - JASHEMSKI, W. F. (eds.): Ancient Roman Gardens. Washington D. C. 1981. LENGYEL, A. - RADAN, G. T. B. (eds): The Archaeology of Roman Pannónia. Budapest 1980. MACDOUGALL, E. B. (ed.): Ancient Roman Villa Gardens. Washington D: C. 1987. CLARK, A.: Seeing Beneath the Soil. Prospecting methods in archaeology. London - New York 2001. 103

DIX-PARRY 1995 ERTEL 1994 H.-P.-P. 2001 JASHEMSKI1979 PALÁGYI1984 PALÁGYI1989 PRK RHÉ 1912 RHÉ 1928 SŐRÉS 1989 STIRLING 1995 THOMAS 1964 DIX, B. - PARRY, S.: The excavation of the Privy Garden. In The King's Privy Garden 1689-1995. London 1995. 79-118. ERTEL, Ch.: Zur Rekonstruktion des Ostgartens und Überlegungen zur Garten- und Landschaftsarchitektur von Baláca. Balácai Közlemények 3. 1994. 29-40. HOLCZINGER I. - PATTANTYÚS-Á. M. - K. PALÁGYI S.: A balácai főépület (I.) K-i előterének geofizikai és régészeti kutatási eredményei - Ergebnisse des geophysikalischen und archáologischen Forschungen des Gebándes XVII. und des östlichen Abschnittes der Umfassungsmauer. Balácai Közlemények 6. 2001. 61-82. JASHEMSKI, W. F.: The Gardens of Pompeii. Herculaneum and the Villas Destroyed by Vesuvius. New Rochelle NY 1979. K. PALÁGYI S.: A balácai kutatások története (1904-1976) - Die Geschichte der Ausgrabungen in Baláca (1904-1976). In: A Veszprém Megyei Muzeumok Közleményei 17. 1984. 27-51. K. PALÁGYI S.: A balácai villagazdaság alaprajza az újabb megfigyelések tükrében - Grundriss der Balácaer Villenwirtschaft aufgrund neuster Beobachtungen. Balácai Közlemények 1. 1989. 11-34. MÓCSY A. - FITZ J. (szerk.): Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990. RHÉ Gy.: A baláczai ásatások eredményei. In Balácza. Veszprém 1912. 31-104. RHÉ Gy.: Újabb ásatások eredményei Baláczán. A Veszprémvármegyei Múzeum és Könyvtár 1927/28. évi Jelentésének irodalmi melléklete. Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és múzeumi Könyvtár 1927/28. évi fejlődéséről és éwégi állapotáról. Veszprém 1928. 48-59. SORES L.: A Nemesvámos, Baláca pusztán végzett régészeti célú geoelektromos mérésről - Über die geoelektrische Messungen auf der Baláca Puszta in Nemesvámos. Balácai Közlemények 1. 1989. 35-45. Szöveggyűjtemény a kertépítészet történetének tanulmányozásához. I. Klasszikus ókor. I. 1. Róma. Összeállította és magyarázatokkal ellátta STIRLING J Budapest 1995. B. THOMAS, E.: Römische Vilién in Pannonién. Budapest 1964. JEGYZETEK 1 A kutatást az OTKA F42833 számon nyilvántartott pályázata támogatta. 2 Átfogó magyar nyelvű szöveggyűjtemény: STIRLING 1995. 1 Ennek az egyre gyarapodó tudásnak hírül adói JASHEMSKI 1979. és a kerttörténeti kutatás legfontosabb központjában, Dumbarton Oaks-ban tartott konferenciák kiadványai: ARG és ARVG. 4 Összeállítója a római kori kertrégészet kétségkívül legjelentősebb mestere, Wilhelmina F. Jashemski, aki volt szíves betekintést engedni a készülő műbe. 5 Ehelyütt köszönöm meg Gyulai Ferencnek és Torma Andreának szíves felvilágosítását e tárgyban. 6 A kertekről nem esik szó THOMAS 1964. összefoglaló munkájában, de szintén ő még 1980-ban is arra hívja fel a figyelmet (ARP 275.), hogy a villák feltárásának kevés figyelmet szentelt eddig a kutatás. Ehhez azt tehetjük hozzá, hogy azok kertjeinek még kevesebbet, amit a villák tárgyalása során a kertek szó nélkül hagyásával PRK is tanúsít. Ugyanitt azonban (PRK 128.) a haszonkerté- 104

szeti termesztés pannóniai létéről, emellett a díszkertészethez kapcsolható virágszeretet bizonyítékairól is értesülünk. 7 RHÉ 1912. 100. 8 RHÉ 1928.51. 9 Az ásatások addigi történetéről ld. PALÁGYI 1984 10 PALÁGYI 1989. 12. 11 ERTEL 1994 12 ERTEL 1994. 29-30. 13 E tanulmány nem kíván kitérni a régészeti célú geofizikai mérések történetének áttekintésére. A téma irodalma egyre bővül és az ilyen jellegű módszerek bevetése egyre általánosabbá válik, ld. CLARK 2001 összefoglaló munkáját. 14 A kertrégészet eddigi történetének talán legnagyobb hatású, a későbbi teljes kertrekonstrukciót megalapozó geofizikai kutatása az angliai Hampton Court királyi magánkertjében, a Privy Gardenben történt, ld. DIX - PARRY 1995. 79. és 106. kép. Az ott jelentős eredményt hozó módszer megegyezett az általunk Balácán alkalmazottal. 15 SŐRÉS 1989 16 H.-P.-P. 2001 17 A módszerek különbségére már az előző jegyzetben hivatkozott közleményben utaltak a kutatók, ezért ehelyütt erre nem térek ki. A legújabban megjelent bőséges irodalom közül átfogó összehasonlítást tesz a geofizikai mérések közötti különbségre CLARK 2001. Magyarul az eddigi legátfogóbb munka: AITKEN 1982., ebben a talajellenálláson alapuló mérésről 223-239., az ikerelektródos mérésről 237-238. oldalon történik ismertetés. 18 A felmérés az akkori Szent István Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) Tájépítészeti Kara hallgatóinak segítségével történt, akik a kedvezőtlennek is csak erős eufemizmussal nevezhető időjárási körülmények (fagypont közeli hőmérséklet, illetve erős köd) ellenére is állhatatosan helytálltak a feladat teljesítése során. Ehelyütt külön köszönet illeti Majoros Nórát az alaptérkép átrajzolása során tett fáradozásaiért, valamint a felmért területek geodéziai felvételében és az adatok feldolgozásában nyújtott segítségéért Petneházy Gyöngyvért. 19 PALÁGYI 1989 105

Hí i I. H O T h ii. -i 1 r r f.-j Feltárt falak A növényzet elszíneződésével jelzett falak Felszíni nyomok alapján megállapítható falak -I i 0 10 20 30 40 50 l VII. LSI UJ VI. fp- VIII 1. ábra. A geofizikai felmérés területei a balácai villagazdaság 1986-ban felvett (PALÁGYI 1989. 2. ábra) alaprajzán Fig. 1. Areas of the 2002 geophysical survey placed on the 1986 ground plan of the villa settlement of Baláca. (PALÁGYI 1989. Fig. 2) é 2. ábra. Az I. és II. számú épületek rekonstrukciója (THOMAS 1964. Abb. 43.) Fig. 2. Reconstruction drawing of the buildings I and II (THOMAS 1964. Fig. 43) 106

X, felmérési terület rácssűrűség: 0,5 m felvételi mélység: 0,5 m 1. felmérési terület rácssűrűség: 0,5 m felvételi mélység: 1,0 m 1. felmérési terület vázlat 3. ábra. Az első felmérési szelvény félméteres és méteres mélységű felmérése és a kapott eredmények egyszerűsített rajza Fig. 3. Measurement results of the first survey area in two different depths (half a meter and one meter), and simplified drawing of the significant anomalies 107

2. felmérési terület rácssűrűségt 0,5 m felvételi mélység; 0,5 m 2. felmérési terület rácssűrűség! 0,S m felvételi mélység s 1,0 m / / / C I 2. felmérési terület vázlat 4. ábra. A második felmérési szelvény félméteres és méteres mélységű felmérése és a kapott eredmények egyszerűsített rajza Fig. 4. Measurement results of the second survey area in two different depths (half a meter and one meter), and simplified drawing of the significant anomalies 108

3. felmérési terület rácssűrűségí 1,0 m felvételi mélység: 0,5 b 3. felmérési terület rácssürüségj 1,0 m felvételi mélység: 1,0 a 5. ábra. A harmadik felmérési szelvény félméteres és méteres mélységű felmérése és a kapott eredmények egyszerűsített rajza Fig. 5. Measurement results of the third survey area in two different depths (half a meter and one meter), andsimplified drawing of the significant anomalies 109

BALÁCAI KÖZLEMÉNYEK IX. 2005 Internationale Tagung über römerzeitliche Vilién Veszprém-Baláca, 20-23. September 2004 VESZPRÉM 2005