3. A KÜLSÔFERENCVÁROSI SZENT KERESZT PLÉBÁNIA Elôzmények Külsôferencváros a XX. század elején az akkori Budapest peremvidéke. A lelki életre alig volt lehetôség, kivéve a Gyáli úti iskolát, ahol a tornatermet vették igénybe lelkigyakorlatok, szentmisék tartására. 1920 nyarán létrejött a Kisegítô Kápolna Egyesület helyi bizottsága. 1 A kezdeti érdem a Szent Vince Szeretetegyesület ferencvárosi szervezetében dolgozó hölgyeké Rabolt Antalné elnök vezetésével, és ôk hívták fel Lischeron Gáspár Jézustársasági atya figyelmét e vidék nagy lelki, vallási elhagyatottságára [ ] Ettôl kezdve, még minden szervezettség híján, de volt az embereknek valamelyest lelki vezetôjük. 2 A páter lelkigyakorlatot tartott 1921. április 9 18. között a Gyáli úti iskola tornatermében A [ ] lelkigyakorlaton naponta 3-400-an jelentek meg, köztük nagy számban a Mária-Valéria barakktelep szükséglakói is. A befejezô napon a közös szentáldozásban 600-nál többen vettek részt [ ], öt családapa és családanya, akik eddig, nagy szegénységük miatt nem vették fel a házasság szentségét, most szép szertartás keretében megkötötték azt. 3 Az alapkôletétel okmánya szerint a plébániát Csernoch János hercegprímás 1922-ben alapította, de állandó misézôhely híján még nem kezdhette meg mûködését. 4 Az építendô templomhoz 1923. december 8-án rendezett karácsonyi vásár eredménye 45 millió korona volt, amibôl 300 000 db téglát vásároltak. Az egyházközség megszervezésére és az önálló plébánia mûködésének elôkészítésére Farda Adolf, budapestbelvárosi káplán 1924 elején kapott megbízást. Összeírták a hívôket, és kiírták az egyházközségi választást is. 5 A plébánia határainak elsô kijelölése 1924. február 23-án történt: az Összekötô vasúti híd közepétôl kiindulva a Duna-meder középvonala a Csepel-sziget csúcsáig, innen a fôvárosnak Csepel, Erzsébetfalva és Kispest felôli határa az Üllôi útig. Innen az Üllôi út a MÁV Keleti pu.-ról jövô és az Összekötô vasúti híd közepéig. Ezeket a határokat 1930. július 24-én módosították: a Hungária krt., az Üllôi út és a vasúthálózat közé esô részt, valamint a kôbányai plébánia területébôl az Üllôi út és a vasúthálózat közé esô részt a plébániához csatolták. 1924. június 15-én megalakult az egyházközség tanácsa. Világi elnökévé Rónaszéki Trux Jenô tanácsost választották. 6 A Mária Valéria lakótelep IV. tartalékkórháza 14. számú téglabarakkját 1925-ben sikerült megszerezni (az elsô világháborúból itt maradt oroszok lakták) az egyházközség részére, és ideiglenes kápolna és plébánia céljára. 7 Azonnal fel is állítottak egy keresztet. A barakkban szükségkápolna, plébániairoda és négy papi lakás kapott helyet. A kápolna 1930-ig, a papi lakások 1941-ig voltak itt. 1 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Ismeretlen szerzô. 1. o. 2 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Sárgult lapok közül In memoriam id. Kassai János (Kassai János kéziratos írásai a plébánián) (a továbbiakban: KASSAI) 6. o. 3 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 7. o. 4 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 21. o. 5 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Ismeretlen szerzô. 1. o. 6 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Ismeretlen szerzô. 1. o. 7 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 3. o.
652 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET 1. kép. Külsôferencvárosi Szent Kereszt-templom (D. F. M.) Egy 1925. augusztusi Farda Adolf által írt levél szerint: a fôváros tavasszal megszavazott 700 millió koronát a téglabarakk templommá és plébánialakássá alakítására. Az átalakítást ebbôl az összegbôl nem végezték el, mert a gyûjtésük eredménye 150 millió korona és 300 000 db tégla 200 millió korona értékben, ezenkívül olcsón kaphatnak meszet, cementet, kavicsot. Remélték, hogy ezen összeget állandó templom építésére is felhasználhatják (kb. 1,425 milliárd koronába kerülne). A barakk rendbe hozása azonban más módon folyamatban van (októberre elkészül), és mivel állandó istentiszteleti helyük van, úgy gondolja, a plébánia megkezdhetné mûködését. Kéri a Fôegyházmegyei Hatóságot, hogy bízzák meg a plébánia vezetésével. 1925. augusztus végén a prímás Farda Adolfot felmentette a budapest-belvárosi segédlelkészi állásából, és kinevezte ideiglenes adminisztrátorrá a Külsôferencvárosba. 8 A plébánia felállítása végül is 1925. szeptember 1-jén történt a ferencvárosi és kôbányai plébániák területébôl. A híveket röpcédulák útján értesítették. 9 Kifestették a kápolnát és egy nagyobb harmóniumot állítottak fel. Egy buzgó hívô szép fôoltárt adományozott, amit a világi elnök által a Szentföldrôl hozott és a kápolnának ajándékozott szép kereszttel ékesítettek. 1925. szeptember 6-án volt az elsô szentmise az ideiglenes kápolnában. A plébánialak is elkészült. Sorsjegyakció, országos gyûjtés, fôvárosi urnagyûjtés, mozielôadások, kultúrdélutánok voltak a végleges templomépítés anyagi alapjának megteremtése érdekében. 10 A belsô díszítéshez 1925. október 15-én Rónaszéki Trux Jenô a bíboroshoz írt levelében kérte a budai Várpalotában található és a keresztre feszített üdvözítôt ábrázoló festményt ideiglenesen a templomuk részére átengedni, amíg a végleges templomukban az oltárt el tudják készíteni, amit november 5-én megkaptak. Farda Adolf jelentette, hogy a plébániaépület (barakk) átalakítási munkái befejezôdtek, és azokat átvette. 11 A plébános 1926. január 18-án kisegítôt kért, Timaffy László gyôri egyházmegyés pap személyében, akit megkapott. 12 Mészáros János érseki helynök még ebben a hónapban összegezi a bíborosnak, hogy a plébánia 1925. szeptember 1-jén megkezdett mûködését és szeptember 6-án megáldotta (a barakkban) a plébániai templomul szolgáló oratóriumot, november 29-én pedig az oltárképet. 13 Ekkor két harangja volt a kápolnának: az egyik 180 kg-os, a másik 80 kg-os. 14 18 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 9. 1925/2733. 19 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1925/3010, 3014. 10 1925. október 28-án 250 000 db, egyenként 3000 korona értékû sorsjegyet bocsátottak ki gyûjtési céllal. A húzás 1926-ban volt. Lásd Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Ismeretlen szerzô. 1. o., KASSAI 9. o. 11 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 29. 1925/4045. 12 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1926/187. 13 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1926/187. 14 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 29. 1926/3555.
3. A KÜLSÔFERENCVÁROSI SZENT KERESZT PLÉBÁNIA 653 Trux Jenô levélben felküldi a hercegprímásnak a templom homlokzati rajzát, alaprajzát és költség-elôirányzatát jóváhagyás végett. 15 Trux Jenô és Virágh Mihály elemi iskolai igazgató a bíborostól kérték a plébánosi pályázat kiírásának elrendelését, mert így a fôvárosi törvényhatósági bizottság (mint kegyúr) megválaszthatja a plébánost. 16 A templom építése A fôváros 950 négyszögöl telket biztosított templom építésére, majd május 23-án megbízta Lavotta Gyula mûszaki fôtanácsost az építés állandó ellenôrzésével. Ekkor megalakult a templomépítô bizottság. 17 Az elsô kapavágás napja 1929. július 28-a volt. A templom tervezôje és az építés kivitelezésének vezetôje, Fábián Gáspár mûépítész Kapuváry Gusztáv. 18 Az alapkô letételének szertartására a hercegprímást kérték fel, aki elvállalta és október 13-án du. 1/2 4 órakor elvégezte. 19 A templom fôoltárának Szent Kelemen és Morus Szent Tamás ereklyéit Serédi Jusztinián hercegprímás hozta és helyezte el a sekrestyében 1930. szeptember 13-án este 1/2 9-kor. Ekkor a hívek körmenetben az épülô templom elé vonultak, és imádkozva, énekelve várták a hercegprímást. Másnap, szeptember 14-én, Szent Kereszt felmagasztalása ünnepén szentelte fel a hercegprímás a templomot Szent Kereszt tiszteletére. A templomszentelés napján, a szentelés elôtt tartotta az utolsó barakkbéli szentmisét Farda Adolf plébános. A templom neoromán stílusban épült, latin kereszt alaprajzú, háromhajós templom a fôhajóval azonos magasságú keresztházzal, a szentély két oldalához csatlakozó sekrestyével rendelkezik. A szentély félköríves apszissal zárul. A fôhajó a mellékhajók fölé magasodik. A fôbejárat oromfalát két 40 m magas, gúla alakú toronysisakkal fedett homlokzati torony fogja közre. A téglafalazat külsô felületét homokkôbôl faragott kváderfalazat burkolja. Alul háromsoros, púpos kváderkô lábazat fut körbe. Az épület nyeregtetôs lefedése szépen kihangsúlyozza az alaprajzi szerkezetet. A templom hosszanti oldalain a fôés mellékhajók 6-6 félköríves ablaka biztosítja a megvilágítást. A fôoromzat körablakának vonalában helyezkednek el a toronyóra kör alakú számlapjai. A templom három új harangját 1930. szeptember 7-én szentelte fel Breyer István esztergomi segédpüspök. Ebbôl kettô volt valóban új, a harmadik a meglévôk egyikének átöntése. A negyedik már korábban is az ideiglenes kápolna kapujánál volt, innen került át. 20 A három harang öntôje Szlezák László volt. Az 1933-as kánoni látogatás idején négy harangja volt a templomnak (1. 4 q, 2. 1 q 83 kg, 3. 1 q, 4. 40 kg). 21 Az elsô (4 q) harang Szent Imre tiszteletére készült e felirattal: SZÛZ SZENT IMRE HERCEG KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! HALÁLÁNAK 900 ÉVES JUBILEUMI ÉVÉBEN 1930 ÉVBEN ÖNTETTE A BPESTI SZENT KERESZT EGYHÁZKÖZSÉG. A második (1 q 83 kg) harang felirata nem ismert (nem Szlezák mester öntötte és már nincs meg). A harmadik 76 kg-ról 97 kg-ra átöntött (1 q) harang felirata: MAGYARORSZÁG NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK! HÍVEK ADOMÁNYAIBÓL ÖNTETTE AZ ÚRNAK 1926 ÉVÉBEN A BUDAPESTI KÜLSÔ- 15 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 29. 1926/3555. 16 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 13. 1926/3746. 17 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 11 12. o. 344/1929. sz. k. gy.-i határozatával. 18 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Külsôferencvárosi Szent Kereszt plébániatemplom. 19 PL Csernoch János. Egyházkormányzati iratok. Cat. C. 1929/3456. 20 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 25. o. 21 Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma.
654 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET FERENCVÁROSI SZENT KERESZTRÔL NEVEZETT PLÉBÁNIA EGYHÁZKÖZSÉGE ÚJRA- ÖNTETETT AZ ÚJABB HARANGOKKAL VALÓ ÖSSZHANG KEDVÉÉRT AZ ÚRNAK 1930 ÉVÉBEN! A negyedik harang (40 kg) a Szent Ôrzôangyaloké, felirata: SZENT ÔRZÔAN- GYAL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK / A SZENT ÔRZÔANGYAL TISZTELETÉRE ÖNTÖTTE ÉS A BPESTI SZENT KERESZT EGYHÁZKÖZSÉGNEK AJÁNDÉKOZTA AZ ÚRNAK 1930 ÉVÉ- BEN SZENT IMRE HERCEG HALÁLÁNAK 900 ÉVES JUBILEUMI ÉVÉBEN: SZ. L. HARANG- ÖNTÔ ÉS CSALÁDJA. A négy harangból hármat elvittek a második világháború folyamán. A negyedik maradt meg, a 4 q-s, 93 cm átmérôjû. Ehhez 1948-ban Szlezák László öntött egy 200 kg-os, 72 cm átmérôjû harangot (2009-ben ez a kettô van). 22 A régóta várt toronyórát 2001-ben Konkoly József elkészítette. 2003-ban a plébániaház és az árkád alatti pinceszinten egy új, 700 férôhelyes urnatemetô épült. A díszkivilágítás fényei 2005. szeptember 14-én elôször gyulladtak ki. A templom tömegében rokonítható a magyar románkor jelentôs nemzetségi monostoraihoz, Jákhoz, Zsámbékhoz, eltérés a kereszthajó meglétében mutatkozik. 23 A templom alapterülete 573 m 2. A fôhajó hossza 40 m, szélessége 12 m, magassága 18 m. A templombelsô A fô- és mellékhajók donga- és keresztboltozattal fedettek. A fôhajó szélességében a tornyok között orgonakarzat áll. A bal oldali toronyaljban kovácsoltvas ráccsal záródó kápolna van. A jobb oldalon ajtóval elválasztott lépcsôfeljáró vezet a karzatra, innen közelíthetôk meg a toronyszintek. A két lépcsôvel megemelt oltár középen helyezkedik el a szentségház, felette oszlopos építmény, amely a Szent Kereszt szilánkjait ôrzô, ereklyetartóval ellátott, márványból faragott keresztet fogja közre. A szentélyben helyezkedik el a kegyúri pad és három sedilia. A fôhajóban 2 14 padsor, kétoldalt hátul egy-egy gyóntatószék található. 1950-ben az egyházközség megvásárolta az államosításkor felszámolt Széchenyi-hegyi Isteni Szeretet Leányai zárda orgonáját a templom számára, amit 1930-ban a pécsi Angster-gyár készítette, 1063-as számmal. 24 A templomban a két mellékhajóban két, szintén felépítményes oltár, tabernákulummal. A jobb oldali a Jézus Szíve-oltár, fölötte a Csodálatos kenyérszaporítás freskójával, melyet Dénes Jenô festett. Fölül a Kassai vértanúk keretbe foglalt képe. A bal oldali a fôoltárral szemben Szûz Mária tiszteletére szentelt oltár. Mária szobrát Máriahegyi János készítette, fölötte A kánai menyegzô freskója, Légrádi Sándor mûve, a freskó fölött kör alakú képen a Gyermek Jézus a bölcsek között, Klonfár János mûve. A templombelsô teljes felújítása részeként az ornamentális festést a szentélyben Pap László, a hajóban Sarsánszki István, a figurális képeket Dénes Jenô készítette, 1958 1959-ben. 25 A boltozatok és falképek, valamint hevederívek díszítésének hátterét dúsan aranyozott felület képezi. 22 Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeuma. 23 A külsô-ferencvárosi Szent Kereszt plébániatemplom története. Szent Kereszt Plébánia K. Budapest 2007. (a továbbiakban: A külsô-ferencvárosi 2007). 24 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 32. o. 25 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára.
3. A KÜLSÔFERENCVÁROSI SZENT KERESZT PLÉBÁNIA 655 2. kép. Üdvözlégy, Szent Kereszt (D. F. M.) Az apszis félkupola alapú boltozatán a fôoltár feletti falfestmény fô alakja a dicsfénnyel övezett, mennyei trónusán ülô Krisztus, kezében a kereszttel. Elôtte térdel Szûz Mária és Keresztelô Szent János, körülöttük imádkozó és tömjénezô angyalok. A képek Szûz Mária életének fontos mozzanatait jelenítik meg, az Angyali köszöntéstôl a Mennybefelvételéig. A szentélyablakok mellett a négy ószövetségi prófétát, legalul a földi egyházat jelképezô embereket és papokat ábrázolták. A szentélynégyszög két oldalsó falán felül Római Szent Kelemen és Morus Szent Tamás körbe foglalt arcképe látható. A templom jobb oldali mellékhajójában, a külsô falon, a fal teljes szélességében a Golgota-jelenetet ábrázolták. A két mellékhajó szentélyre nézô zárófalain jobboldalt Szent István vértanú, baloldalt X. Pius pápa arcképe látható. 1929-ben magyar zarándokok vittek végig egy keresztet Jeruzsálemben a Via Dolorosán, 26 melyben a Szent Ilona által megtalált Szent Kereszt egy szilánkját helyezték el. A templom legbecsesebb ereklyéje ez a Szentföldrôl származó cédrusfából készült kereszt. Az ereklyetartó kereszt a Golgotát ábrázoló falfestmény alatt, faragott tölgyfából készült oltáron, a XV. századi gótikus Szent Ilona-szobor kezében látható. 1933-ban kezdôdött a Krisztus életét megörökítô és a stációs ablakokon hiányzó jelenetek kifestése 3 évig tar- 3. kép. A Jeruzsálemben készült kereszt (D. F. M.) 26 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 25. 1930/0925.
656 PESTI-DÉLI ESPERESKERÜLET tott, amelyet Muzsinszki Nagy Endre festômûvész végzett. 27 Ezekben az években ugyancsak ô festette a szentély nagyméretû falképeit. A fôoltár felett: Krisztus a kereszttel, a jobb oldali szentélyfalon: Krisztus Pilátus elôtt, a bal oldalon: Krisztus az Olajfák hegyén, a kereszthajó jobb oldalán: az Utolsó vacsora és a Sírbatétel, a bal oldalon: Bevonulás Jeruzsálembe és Megostoroztatás. 28 Muzsinszki alkotásai 1945-ben szinte teljes mértékben megsemmisültek, ma már nincsenek. A kegyúri pad és a 3 sedilia, a fôhajó padsorai és a kétoldalt hátul álló egy-egy gyóntatószék 1935-ben Fábián Gáspár tervei alapján készültek tölgyfából. 29 A mellékhajók ablakainak ólomkeretes üvegmozaikjai a keresztút stációit jelenítik meg. Ezeket Zsellér Imre készítette a hívek adományaiból. Az ablakok 1956-ban tönkrementek. Az eredetinek megfelelôen az ablakokat Mohay Attila újból készítette, 1958 1959-ben. 30 Az 1956-os harcok során súlyosan megsérült a tetôszerkezet és a fôbejárat, az ablakok betörtek, megrongálódtak a szentély falképei és a templombelsô is. 1958 1959-ben a felújítás során a márvány fôoltár kivitelezôje Seenger Béla volt. Az 1960-70-es évek fordulóján készült el az új liturgikus tér, 1982-ben pedig vörös márványból a szembemisézô oltár és jobb oldalon az ambo, Bardon Alfréd tervei szerint. Szent Antal szobrát Krasznai Lajos faragta. 1985-ben a bal oldalon keresztelôkút, majd 1991-ben a bal oldali toronyaljban kolumbárium létesült. Zs. Szabó Zoltán festômûvész tervei alapján Mohay Attila 1995 1996-ban elkészítette az 1956-ban tönkrement három nagyméretû szentélyablak új üvegmozaik képeit. 31 Felirataik: ÜDVÖZLÉGY MÁRIA, KEGYELEMMEL TELJES, AZ ÚR VAN TEVELED. A templom felszentelésének 75. évfordulójára 2005-re az 1996 óta tartó teljes felújítás, rekonstrukció megtörtént. A födém 2005-ben, a külsô kôfelület megtisztítása 1999 2000-ben, a központi fûtés, az elektromos berendezések, a korszerû világítás, a szentély falképeinek tisztítása, átfestése 1996 1998-ban történt. A templom a Ferencvárosi Önkormányzat védett épülete. 32 A plébánialak Az egyház tulajdonában lévô plébániaház 1941-re épült meg. Az 1944. április 3-i bombatámadás során kisebb károkat szenvedett. A bal oldali sekrestyéhez csatlakozó, boltozatos, sátortetôvel fedett árkád köti össze a templomot és a plébániaépületet. Az árkád oldalait kovácsoltvas rácsozat borítja. A plébánia egyszerû téglalap alaprajzú, tömbszerûen kialakított épület. A földszintre korábban kápolnát terveztek. Ennek bejárata a templom oldalbejáratához hasonló kialakítású. Jelenleg a földszinten közösségi funkciót ellátó helyiségek: hittanterem, könyvtár és zeneszoba, valamint gondnoki lakás található. Az elsô és második emelet a plébániahivatal és a papi lakások helyiségeit foglalja magában. 33 27 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. KASSAI 38. o. 28 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. Ismeretlen szerzô. 2. o. 29 A külsô-ferencvárosi 2007. 30 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. 31 Külsôferencvárosi Szent Kereszt Plébánia Levéltára. 32 A külsô-ferencvárosi 2007. 33 A külsô-ferencvárosi 2007.
3. A KÜLSÔFERENCVÁROSI SZENT KERESZT PLÉBÁNIA 657 A közösség Az 1933. szeptember 7-én történt kánoni látogatás dokumentuma szerint a plébániához 12 000 ember (1200 család) tartozott. A Credónak 60, a Szent Imre Ifjúsági Körnek 35, a 422. sz. Cserkészcsapatnak 25, a Farkaskölyköknek 35 tagja volt. 34 1942-ben egy hívô felhívta a figyelmet a Mária Valéria telep várható feloszlatására és arra, hogy ott két óvoda és egy napközi otthon található. 35 Farda Adolf plébános 1943-ban kezdeményezte a szaléziak letelepedését a Ceglédi úti telepen, a katolikus kultúra és családvédelem elôsegítése érdekében. A hozzájárulást megkapták. 36 1947-ben a plébános egy árvafiú-otthon tervét is elôterjesztette (a volt ideiglenes plébánia épületében, bentlakással), amit az akkori anyagi helyzet nem tett lehetôvé. 1948 augusztusában Farda plébános kérést terjesztett elô az új Szent Ilonamellékoltár megáldására és a háborúban elvitt harangok pótlására öntetett új harang megszentelésére a szeptember 19-i templombúcsú alkalmából. 37 1950. február 24-én megtartották az elsô ünnepélyes keresztútjárást az ereklyés kereszttel, a szentföldi szent helyek békéjéért, amit Zichy Gyula akkori kalocsai érsek vezetett. Az 1960-as években felépült József Attila lakótelep a lebontott Mária Valéria nyomortelepei helyén, ezzel a plébánia a fôváros legnagyobb lélekszámú plébániái közé tartozott. 38 A plébánia mai határai: Ferencvárosi pu. Józsefvárosi pu. vasútvonal Külsô Mester u. vonala a Határ út Jókai Mór u. sarokig Határ út Mátyás u. Vak Bottyán u. Józsefvárosi pu. Pestszentlôrinc vá. vasútvonal. 39 Archontológia 1925 1958 Farda Adolf 1958 1961 Csurgai Jenô 1961 1963 Olmos Imre 1963 1966 Király Ferenc dr. 1966 1969 Szalay József 1969 1990 Tóth János 1990 1993 Búcsi László 1993 1995 Bokor István 1995 Kerényi Lajos dr. SP DOROGI FERENC MIKLÓS 34 PL Canonica Visitatio. Lib. 1083. 1933. év. 46 Pest Külsô-Ferencváros. 35 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 1942/7135. 36 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 1943/8338. 37 PL Mindszenty József. Egyházkormányzati iratok. 1948/6126. 38 A külsô-ferencvárosi 2007. 39 Schem. 2007. 356. o.