7 1. A KÔBÁNYAI SZENT GYÖRGY PLÉBÁNIA

Átírás

1 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET 7 1. A KÔBÁNYAI SZENT GYÖRGY PLÉBÁNIA Elôzmények Kôbányának a Maglódi út körül lakó hívei a közkórház kápolnájában jártak istentiszteletre. 1 A hagyományosan szegény, munkások által lakott kerületben a Szegényház téren (ma Rózsák tere) álló korszerûtlen szegényház, a Budapesti Törvényhatósági Bizottság 1927-ben hozott felügyeleti határozata értelmében, megszûnt. Egyben döntés született egy 1600 férôhelyes szegényházat, közkórházat és tüdôosztályt magában foglaló intézmény megépítésérôl. Az építkezést 1930 júliusában kezdték és 1931 ôszén fejezték be. A Horthy Miklósról elnevezett intézményben a közkórház június 21-én kezdte meg mûködését. A szegényház a gazdasági válság miatt nem épült meg. A kórház betegei az közötti években Kôbánya Auguszta és Sibrik telepének lakói közül kerültek ki. A háború utolsó éveiben járványkórházként mûködött. A kórház normális mûködése 1945-ben állt helyre. Ettôl kezdôdôen Bajcsy-Zsilinszky Kórház néven szerepelt. A lelkészség A közkórház mûködésének megkezdése elôtt a Szent Rókus Plébánia plébánosa már február 15-én kelt levelében jelezte az esztergomi érsekségnek, hogy a közkórház igazgatójától kapott információja szerint a kôbányai plébános a kórház lelkivezetését egyik káplánjára kívánja bízni. Ezt nem tartja szerencsésnek, mert a Horthy Miklós Közkórház lelkészének feladata a betegek éjjel-nappali gondozásán, az összes liturgikus feladat ellátásán túl kiterjed a betegeket ápoló Legszentebb Üdvözítô Leányai apácák lelkigondozására is. Mint írja: Az apácarend, amikor beleegyezett abba, hogy kimegy a Maglódi útra, feltételül kötötte ki, hogy minden nap lesz miséjük s meglesz a lelki gondozás is, ez pedig egy kihelyezett káplán útján nem biztosítható. 2 A levél szerint a fôváros mint kegyúr nem zárkózik el a lelkészi állás megszervezésétôl, ha erre az egyházi fôhatóság igényt tart. Az ügyben Meszlényi Zoltán Lajos irodaigazgató azonnal lépett. Sipôcz Jenô fôpolgármesternek küldött levele szerint: bátorkodom Méltóságod figyelmét felhívni, hogy a betegeknek és az apácáknak lelki ellátása alig lesz lehetséges egy külön kórházi lelkész nélkül, aki állandó küldetéssel, mint külön közkórházi lelkész végezné munkáját. 3 Kéri az állás szabályszerû megszervezéséhez szükséges költségvetés 1 Schem o. 2 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat /1932.

2 694 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET biztosítását. A kérés teljesítésére a gazdasági válság miatt csak késôbb kerülhetett sor. Az közötti években Sasváry (Szauter) Károly fôegyházmegyés pap, 4 Bányász József hitoktató, 5 ifj. Tóth József 6 segédlelkészként látta el ezt a feladatot. A fôváros november 21-én kelt levelében értesíti Mészáros Lajos érseki helynököt, hogy 179/1933. számú közgyûlési határozatával a Horthy Miklós közkórház római katholikus betegeinek lelki ellátására egy lelkész alkalmazását engedélyezi. 7 Ezt a határozatot a m. kir. Belügyminiszter úr /1933-XV. számú leiratával jóváhagyta és ennek alapján a székesfôváros az évi költségvetésében a római katholikus lelkész javadalmazásának céljából P. lett felvéve. 8 Önálló kórházi lelkészség létrehozására azonban nem került sor. A szülészettel nem rendelkezô 554 ágyas, 64 apácát, 12 novíciát és további 67 alkalmazottat foglalkoztató, 120 fô befogadására alkalmas kápolnával rendelkezô kórház elsô javadalmas lelkészévé január 1-jei hatállyal Kôvári István balassagyarmati kórházi lelkészt egyelôre ideiglenes jelleggel nevezte ki Serédi Jusztinián bíboros. 9 Feladata a betegek és alkalmazottak lelki gondozása, a kórház vidéki halottainak temetése, ezek halotti anyakönyvének vezetése, vasár és ünnepnapokon két szentmise és szentbeszéd mondása az alkalmazottak, [ ] a lábadozó betegek és a külsô hívek részére, akik közül állandóan többen felkeresik a kórház kápolnáját; vasár és ünnepnapokon, szombatokon, ünnep elôtti napon, a hó elsô péntekjén, májusban és októberben naponként litánia mondása. 10 A kápolnát látogató külsô hívek a kôbányai Újhegy és a Maglódi út környékén lakó katolikusok voltak. 11 Az 1938-ban fôpásztorától más feladatot kapott Kôvári István helyébe Gyetven Pált nevezte ki Serédi Jusztinán. 12 A frissen kinevezett kórházlelkész elsô lépésként április 20-án kelt levelében engedélyt kért és kapott a kórházban lakó Szépe László hitoktató kisegítô lelkészként történô mûködéséhez. 13 Ezt követôen, március 27-én kelt levelében kérte, hogy kápolnája, Budapest valamennyi kórházi kápolnájához hasonlóan, nyilvánosként mûködhessen. Az engedély birtokában évenként szokásos feltámadási és úrnapi körmenetet tartanának, melyeken a környékbeli katolikusok és az ápoló kedves nôvérek, a fennjáró betegek s a kórház kat. orvosai és alkalmazottai 14 részt vennének. Az elképzelés megvalósítását támogatta Mihalkovics Elemér a Szent István Kórház igazgató fôorvosa is. A fôváros írásos hozzájárulása birtokában a fôegyházmegyei hatóságtól is kérte a nyilvánosság engedélyezését. Indokai között felsorolta, hogy a Székesfôváros megnagyobbította a kápolnát, külsô kijárati ajtóval megközelíthetôvé tette azt a környékbeli hívek számára. A nyilvánossági jog megadása mellett annak engedélye- 14 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat /1934. Vö. BEKE Margit: Fejezetek az új- és legújabb kori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban. Akadémiai doktori értekezés. Budapest Czapik Gyula pazmanita fôpap visszaemlékezése egykori intézetére 117. o., 16 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / Schem , 369. o. 12 Schem o. 13 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat /1939.

3 1. A KÔBÁNYAI SZENT GYÖRGY PLÉBÁNIA 695 zését is kérte, hogy úgy a húsvéti szertartásokat, mint a feltámadási körmenetet és az úrnapit megtartani lehessen. Említette továbbá, hogy a kápolna távol esik a Kada utcaitól, és a Szent László plébániától is, ezért olyanok is látogatják, akik a távolság miatt oda nem járnak. Így a kápolnában tartott két vasárnapi szentmisén a 70 kedves nôvéren kívül hívô vesz részt. 15 A kápolna már rendelkezik a nagyheti szertartásokhoz szükséges felszerelésekkel. Ezek beszerzését a kôbányai hívôk adományai, a kivitelezést pedig a kedves nôvérek és a kórház evangélikus gondnokának áldozatos munkája biztosította. Ezek alapján a kápolna megkapta nyilvánossági engedélyét azzal, hogy a föltámadási körmeneteket legkésôbb d. u. 5 órai kezdettel, az úrnapit pedig úrnapját követô vasárnap szintén megtarthatják, de mindkettôt csak a kórház területén. 16 A kápolna berendezése 1943 decemberében a hívek adományaiból 10 változatú orgonával gyarapodott. Az önállóvá válás útján a következô lépést február 12-én kelt, Hamvas Endre budapesti érseki helynökhöz írt, térképmelléklettel ellátott levelével tette meg Gyetven Pál. Ebben kezdeményezte, hogy a kôbányai plébánia területének meghatározott részére kiterjedô önálló helyi lelkészség jöjjön létre, amelynek központi temploma a kórház kápolnája lenne. Az elképzeléssel kapcsolatos véleményét Hamvas Endre a következô megjegyzéssel küldte Serédi Jusztinián hercegprímásnak: Gyetven tervét nem kell elejteni, annak alapja van. Megvalósítása azonban nem sürgôs. A terület települési viszonyait addig is figyelemmel kell kísérni, a jövendô templom és lelkészi lak számára esetleg telket is lehetne kiszemelni és biztosítani. A Sibrik-úti lakótelepen (a térképen feketén vonalazva) kaphatna lakást egy hitoktató lelkész és ô volna megbízandó a szervezéssel. 17 A háborús események nyomán 1944 májusától a Horthy Miklós Közkórház járványkórházi feladatokat látott el, aminek következtében annak nyilvánossága szünetelt ben Gyetvent Párkányba helyezték. 19 Feladatát november 8-ától Sasváry Károly 20 vette át. A kórház államosítását követôen a kórházi kápolna mûködési engedélyét bevonták. A szentmiséket ezt követôen átmenetileg a Téglagyár által rendelkezésre bocsátott közösségi teremben mutatták be. Mindszenty József január 20-án kelt okiratával a kôbányai plébánia területébôl leválasztva létrehozta az önálló egyházközséget és lelkészséget. Anyakönyveket 1947-tôl kezdve vezetnek, az addigiak a Kôbányia Szent László Plébánián találhatók. A lelkészség 1995-ben plébániai rangra emelkedett tôl a Pesti-Középsô Espereskerülethez tartozó Kôbányai Szent György Plébánia a következô területen feküdt: Józsefváros pu. Rákosliget vm. vasútvonal Gitár utca vonala Gitár u. Harmat u. Hangár u. Kozma u. Korányi Frigyes erdôsor Eszterlánc u. Vadszôlô u. 21 A plébániának énekkara, Baba-Mama Klubja, Rózsafüzér Társulata, ifjúsági csoportja, házas csoportjai, Karitász csoportja és Szent György Baráti Köre mûködik. Sárkányölô címen saját újságot jelentet meg. 15 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat / PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok 5881/ PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok 5102/ Schem o. 20 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok 8573/ Schem o.

4 696 PESTI-KÖZÉPSÔ ESPERESKERÜLET A templom Az egyházközség 1948-ban megvette a Sörgyár utca 73/A sz. alatti telket, a telken álló vendéglôvel együtt. A vendéglô átépítésével alakították ki a 84 m 2 alapterületû Szent György-kápolnát, a lelkészi lakásokat és az irodát. 22 A lelkészség hívei már 1947-ben és 1956-ban is gyûjtést szerveztek egy új templom megépítéséhez szükséges pénz elôteremtése érdekében. A templom tervei is elkészültek, de az építési engedélyt az Állami Egyházügyi Hivatal nem adta meg, ezért az építkezést nem lehetett megkezdeni. Az 1970-es években és az 1980-as évek elején a plébánia területén új lakótelep épült. A megnövekedett számú hívônek a kápolna kicsinek bizonyult. Szükségessé vált a Sörgyár utcai kápolna felújítása és bôvítése, új templom építése. A Lékai László bíboros, prímás által is támogatott kérelem alapján az Állami Egyházügyi Hivatal 1984-ben engedélyezte az építkezést, amely április 24-én Török Ferenc egyetemi tanár tervei alapján búcsú és bérmálás ünnepségével egybekötve Lékai László bíboros alapkô letételével kezdôdött el. 23 Ennek során az addig használt kápolnát lebontották és megépítették az ideiglenes kápolnát magában foglaló plébánia épületét. Az új templom építése Bertalan Gyula 1989-ben készült új terve alapján folytatódott. Sirkó Simon plébános és a hívek közös munkája (mintegy kép. Kôbányai Szent György-templom óra társadalmi munka), 24 valamint az Esztergomi Fôegyházmegye, a hívek és a nyugati egyházak anyagi (M. A.) támogatása eredményeként május elsejére elkészült. A templomot már Paskai László bíboros áldotta meg. A középtornyos ívelt trapéz formájú templom alapterülete 154 m 2. A bejáratot elôtetôvel lezáró középtornyos homlokzat piros cserép által keretezett, ívelt trapéz alakú toronyként folytatódik és a tornyot záró kereszt talapzatául szolgáló vízszintes lapban végzôdik. A torony homlokzati felületén kettôs keresztet formázó ablaknyílás kapott helyet. Az egyhajós, ívelt trapéz és más geometrikus formákból építkezô templom oldalfalait a bejárati ajtóhoz hasonló szerkezetû ablakok tagolják. A fôbejárathoz elegáns lépcsôsor vezet. A bejárati ajtó két oldalán hirdetôszekrények találhatók, jobb 2. kép. Kôbányai Szent György-templom oldalon márványtábla kapott helyet. Szövege: Szívem mélyébôl áldalak uram, mert meghallgattad belseje aj- 22 Schem o. 23 Új Ember sz. 8. o. 24 (PALASIK Mária): Budapest Városrészei Kôbánya. CEBA K. H. n o.

5 1. A KÔBÁNYAI SZENT GYÖRGY PLÉBÁNIA 697 kam könyörgését (Zsolt. 138,6). Az elôdök álma megvalósult templomunk Isten kegyelmébôl, a külföldi segélyszervezetek, az Esztergomi Fôegyházmegye és a hívek nagylelkû adományaiból épült nagyrészt kétkezi munkával. Istennek legyen hála! A liturgikus tér A torony alatti fôbejáraton át az egyhajós templomba lépve a félköríves kiképzésû szentélyben a Zenta testvérek alkotásai: a fából készített oltár, a tabernákulum és az ambo hívják fel magukra a figyelmet. A hajó a szentély felôli falát Mészáros László két nagyméretû festménye díszíti. A bal oldalin Szent Lászlót láthatjuk, amint kivont karddal kiszabadítja a magyar leányt a menekülô kun vezér fogságból. A jobb oldali a Sárkányölô Szent Györgyöt ábrázolja. A templom stáció képei szintén Mészáros László mûvészi alkotásai. A szép kialakítású, kényelmes padok 126 fô részére biztosítanak ülôhelyet. A templom orgonaszekrényét 2002-ben készítette az Aquincum Orgonaüzem. Magát a mechanikus csúszkaládás, kétmanuálos, 27 regiszteres hangszert Kárpáti József orgonamûvész tervei szerint a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. építette, 25 amit 2003 karácsonyán Paskai László bíboros áldott meg. Az altemplomban urnatemetôt alakítottak ki, amelynek hat fülkéjét egy-egy magyar szentrôl Szent István, Szent László, Szent Gellért, Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Kinga nevezték el. A Zádor Csaba alkotta férfi és nôi szentek hármas kerámia szoborcsoportjait ugyancsak kerámiából készült feszület fogja össze. A templom két harangját 1996-ban, Szent György napján szentelte meg Paskai László bíboros. A templom közelében terméskô talapzaton álló szôlôfürtös feszület található. A feszületen függô, enyhén félrehajló Krisztus-test jellegzetessége, hogy szöggel átvert tenyerében szôlôfürtöt tart. A talapzat felirata szerint 1773-ban készült feszületet nagy valószínûséggel a Bajorországból betelepült szôlômûvelôk állították. Archontológia Csurgai Jenô Vitányi György 1953 Erdôssy Béla dr Hajdusik József Szabó József Sirkó Simon 2007 Tomanovics József PRUZSINSZKY JÓZSEF BÁRDOS ISTVÁN 25 EBK 112. Hajdók Judit. Budapesti templomok orgonái. Az Aquincum Orgonaüzem és a Pécsi Orgonaépítô Manufaktúra Kft. tájékoztatása alapján.