5. AZ ÚJLIPÓTVÁROSI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA

Átírás

1 5. AZ ÚJLIPÓTVÁROSI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA A Székesfôváros kegyúri tisztét gyakorolva törvényhatósági bizottságának közgyûlése 1922-ben hozott határozata szerint 14 nagy kiterjedésû plébániáját a megnövekedett hívekre való tekintettel felosztotta 27-re. A hitélet megerôsítése érdekében a plébániákon belüli új egyházközségek szervezését Csernoch János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek már november 30-án kelt rendeletével szorgalmazta. Határozatával a fôváros a plébániaalapítás mellett egyben a templomépítés szükségességét és az építkezés támogatását is kimondta. Lipótváros külsô területén élô lakosság számának rohamos növekedése vezetett az Avilai Nagy Szent Teréz plébániától való különválásához. A források szerint Az Úr 1919-ik esztendejében néhány buzgó férfi és nô, nem törôdve a nehézségekkel, a Lipótváros külsô részében, hol templom hiányában a hitélet nagyon gyenge alapon állt, egy»kápolna egyesület«néven mûködô társaságot hozott létre, amely célul tûzte ki, hogy magánlakásokban és pincehelyiségekben istentiszteletre gyûjti össze a híveket, és kataszter segítségével számon tartja a katolikusokat. E kápolna egyesület 1920-ban egyházi jóváhagyással Lipótváros II. egyházi községgé alakult át. 1 A Lipótváros II. körzeti római katolikus egyházközségnek elsô ügyvezetô elnöke, Huszti József iskolaigazgató közbenjárása során eleinte csak vasárnaponként a Pannónia (Berzenczy) utcai elemi iskola tornatermében tarthattak istentiszteletet, ahol a katonaságtól kölcsönkapott hordozható tábori oltár állt rendelkezésükre. Ezt késôbb egy dohánygyári ládák deszkáiból készült, Schmidt József budai pékmester és neje által adományozott szép kis oltár váltotta fel. Zaymus Gyula hitoktató Csernoch János bíboros megbízásából 1920-ban vállalta a hívôk lelkigondozását és a lelkészi szolgálat végzését. Kitartó tevékenységének köszönhetôen Zaymus Gyula hamarosan elérte, hogy az iskola szuterénjében rendezzenek be egy kápolnát, amelyet Jézus Szent Szívérôl neveztek el. A hitélet fellendüléséhez vezetett a kápolnában végzett keresztelések, az együtt élô 1. kép. Árpád-házi Szent Margit-templom párok házasságkötésének lehetôvé tétele, a karitatív, kulturális és szociális egyesületek 1 Idézet dr. Zaymus Gyula hitoktató, plébános Újlipótvárosi Árpád-házi Szent Margit Plébánia Levéltára Historia Domus bejegyzéseibôl. Közli: Emlékkönyv. Az Árpád-házi Szent Margit templom felszentelésének 75. évfordulójára Szerk.: CSIKOTA Ágnes FORMANEK Tamásné KÁLMÁN Valéria. Budapest o.

2 5. AZ ÚJLIPÓTVÁROSI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA 805 alapítása. Az Egyházközségi Élet címû kiadvány utcán való szétosztásával és a vasárnap délutánonként és csütörtökön este a környéken élô munkások gyermekei kultúrmûsorokba szereplôként való bevonásával elkezdôdött a missziós munka. A plébánia leánycsoportja színdarabokkal lépett fel más templomokban és egyházi intézményekben. Késôbb vetítôgépet vásároltak, és mozielôadásokat tartottak a híveknek heti rendszerességgel. A közösség gyarapodásának öröme és a megpróbáltatások idôszaka továbbra is együtt jelentkezett. A pincekápolnát 1923-ban a csatornákból két alkalommal is feltörô víz elöntötte, amely által a berendezésben nagy károk keletkeztek. A Terézváros egy részével kibôvítve még 1923-ban önálló plébánia lett Budapest Lipótváros lôportárdûlôi Római Katholikus Plébánia néven, amelynek elsô plébánosa Zaymus Gyula 2 lett. A plébánia hamarosan Árpád-házi Boldog Margit nevét vette fel. Ekkor vált a közösség elsôrendû céljává a templom felépítése. Még ugyanazon évben (1923) megalakult a templomépítô bizottság, és kezdetét vette a tíz évig tartó, sok nehézséget magába rejtô, akadályokat 3 leküzdô munka. A kegyúr a templom helyét 1923-ban a karmeliták Huba utcai templomának a szomszédságában, a Tüzér utcában jelölte ki. 4 A templomépítô bizottság éveken át kitartóan szorgalmazta a szakrális épület építésére szolgáló, Ferdinánd téren található telekrész átadását. Warga László városrendezési szakértô, tanácsnok Angyalföld és környéke szabályozását 1925-ben elkészítette. Már március 23-án dokumentált helyszínrajzán a templom helye a Váci út mellett, a piac közepén lett feltüntetve apszisa az Ipoly utca vonalán állt, és az épület párhuzamaként a Lehel úti oldalra egy vásárcsarnok alaprajzát jelölte be. 5 Szendy Károly a IV. jogi ügyosztály tanácsnoka, a késôbbi budapesti polgármester június 21-én Sipôcz Jenô polgármester egyetértésével a plébániatemplom építése tárgyába elôterjesztéssel fordult a Fôváros Törvényhatósági Tanácsához. A tanácsi II. ügyosztály a bemutatott terveket és költségszámítást elfogadta, és biztosította a Ferdinánd téren a telket 6 és pengôt irányzott elô az építkezésre. A történelmi esemé- 2 Zaymus Gyula (Budapest, május 17. Budapest, január 25.) plébános, író. A gimnáziumot Budapesten, a teológiát Esztergomban végezte, július 7-én pappá szentelték ban káplán és hitoktató Budapest-Külsô-Lipótvárosban. A Pannónia utcai elemi iskola alagsorában Jézus Szíve-kápolnát nyitott, megszervezte az egyházközséget. 1923: megalapították a plébániát, melynek adminisztrátora 1929-tôl nyugdíjazásáig plébánosa. A könyveibôl származó bevételt a templom építésére fordította. 3 Árpád-házi Szent Margit Plébánia Levéltára. Historia Domus 1923-nál található bejegyzése: A templomépítési bizottság elsô elnöke Pfeiffer Gyula földmûvelésügyi minisztériumi tanácsos lett. Ô nagy hévvel látott hozzá, de egy szörnyû hibája volt, senkinek nem engedett beleszólni, és mindennek új kellett történnie, ahogy ô akarta Mikor ennek következtében a tagok nem voltak hajlandók együttmûködni vele, nem adta át az iratokat, s emiatt két évig szünetelt a bizottság munkája. A Historia Domus 1931-nél szereplô megjegyzés: A Varga (Warga László) nevezetû fôtanácsos, ki erôs református volt, a templomot nem akarta a környéken építeni. És a jó Isten megsegített. Varga tanácsost kinevezték a mûegyetemre tanárnak, és így egyszerre megoldódott a nehézség. 4 BFL XV. 17.d. iratok. A templomépítô bizottság levele a Tanácsnak április BFL XV. 17.d A telekadományozás annyit változott, hogy a Warga-féle szabályozást tartva, a korábbi 1350 négyszögöl helyett 2367 négyszögölnyi területet biztosított a fôváros az egyházközségnek. BFL tervek KT. T 43/ V. 7. Az ott álló piacot és fatelepet le kellett bontani, majd arrébb telepíteni. Ennek költségeit, mintegy pengôt is a fôváros állta.

3 806 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 2. kép. Árpád-házi Szent Margit-templom fôoltára 3. kép. Szent Margit-kápolna nyekbôl adódó veszteségek hatására a bizottság a templom építése kapcsán revíziós gondolatokat fogalmazott meg. 7 A trianoni vesztôhelyen megcsonkított hazánk talpra állítását elsôsorban Istentôl remélhetjük, aki az országalapító Árpádok szent leányának, Margitnak az érdemeire való tekintettel már egyszer csodát mûvelt. Ugyanis IV. Béla király és Laszkárisz Mária lánya a hasonló nemzeti tragédia: a tatárjárás után kivívta élete Istennek áldozásával, hogy a végpusztulásból a hatalmas nemzetek sorába emelkedett az ország. Újfent a nemzet léte forog kockán hitetlenségünk és bûneink miatt. Ezért a templom felépítésével az egész nemzet áldozatát akarjuk bemutatni [ ] a nemzet szívének legsebezhetôbb pontján, legnagyobb munkásnegyedében a trianoni láncok feltörése érdekében. Az épület nemzeti jellegét akkor mindenekelôtt abban látták, hogy a belsôben a falakat az ország védôbástyáinak a vármegyei- és városi törvényhatóságok [ ] bronzba öntött címerei díszítik majd. 8 Az anglikán skót fôúr, Rothermere lord 9 is átérezte a Revíziós templom felállításának lelki jelentôségét, és azzal a ténnyel, hogy jelmondatos lordi címerét (Bene qui sedulo) 10 [ ] a templom részére átengedi, dokumentálni kívánja a magyar egység monumentális templomának szükségességét. 11 A plébánia védôszentjére való tekintettel az építési bizottság egy Árpád-kori emléket kívánt megtestesíteni a templomépítés során. A zsámbéki templom kiválasztását köve- 17 Revízió gondolata református templomok építésénél is megjelent pl.: Dunamelléki Református Egyházkerület területén, Ravasz László püspöksége alatt épült templomok sajátossága, hogy ezeket külön névvel illették, esetenként a püspök javaslata alapján. Ilyen elnevezések lettek többek között: a Magyar Advent Temploma (Kelenföldi Református Egyházközség temploma), a Magyar Reményég Temploma 1927 (Józsefvárosi Református Egyházközség temploma), a Magyar Feltámadás Temploma Budafoki Református Egyházközség temploma), a Magyar Sáfárság Temploma (Rákospalota-Újvárosi Református Egyházközség temploma), a Horthy Miklós Emléktemplom (Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség temploma), a Hazatérés Temploma (Szabadság téri Református Egyházközség temploma). Lásd a témáról MILLISITS Máté: Református egyházközségek. In Reformátusok Budapesten I II. Szerk.: Kósa László. Budapest o. 18 BFL iratok. A templomépítô bizottság levele Sipôcz Jenô polgármesternek 1927 augusztusában. 19 Anyagi támogatást is nyújtva pengôs adománnyal segítette az építkezést. 10 A jelmondat jelentése: Jól teszi, ki buzgón munkálkodik, vagy másik fordításban: Jó, aki serény. 11 PIROVITS Aladár: A fogadalmi magyar revízióstemplom. = Vállalkozók lapja X o.

4 5. AZ ÚJLIPÓTVÁROSI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT PLÉBÁNIA 807 tôen Möller István 12 mûemlékvédô, mûemlék-helyreállító munkái által is elismert építészt bízta meg a tervek elkészítésével. A templom alapkôletételének szertartását szeptember 27-én Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek végezte. A kitartó, szívós munkának köszönhetôen, amelynek szorgalmazója mindvégig Zaymus Gyula volt, hûséges segítôtársai pedig Strausz István bizottsági elnök, Musztig Emil titkár és Monszpart János egyházközségi elnök, két év alatt mintegy 1 millió pengô költséggel felépült a templom, amelyet október 15-én Serédi Jusztinián bíboros szentelt fel. A belsô tér díszítése még majdnem tíz évet vett igénybe. Az építômester Wihart Ferenc volt, a vasmunkákat Polgár Ignác, az összes asztalosmunkát Juhász Lajos készítette, a harangokat Szlezák László öntötte. Felirata: 1. KÉSZÍTTETTE / A BPEST LÔPOR- TÁRDÛLÔI PLÉBÁNIA EGYHÁZKÖZSÉG TANÁCSA / ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HA- RANGÖNTÔ BUDAPESTEN. 2. ISTEN DICSÔSÉGÉRE KÉSZÜLT / DR ZAYMUS GYULA PLÉBÁNOS ÉS / NATTERNÁD MIKSA TEMPLOMATYA / IDEJÉBEN / AZ ÚRNAK ESZ- TENDEJÉBEN / ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS HA- RANGÖNTÔ MESTERE BUDAPESTEN. A szobrokat Nemes György alkotta, a festmények Heintz Henrik mûvei, az ablakok Róth Miksa mûhelyébôl kerültek ki. Minderre folyamatosan gyûjtöttek a fôváros nagyobb katolikus templomaiban is, sôt a gáz-, a vízés az elektromos mûvek ajánlottak fel nagyobb adományokat, de magánszemélyek is bôkezûen áldoztak a templom szépítésére. A templomnak nincs oltárképe, mivel Árpád-házi Boldog Margitot csak 1943-ban avatták szentté, ezért a szentélyben található feszület feletti részen színes üvegablak ábrázolja a domonkos apácák öltözetében megjelenített szentet. Róth Miksa által a szentélybe készített üvegablakokon az Árpád-ház több szentjét is megfigyelhetjük. A templomban található mellékoltárok: Szent Margit-oltár, Jézus Szíve, Szûz Mária, Szent József, amely mellett áll a keresztelôkút. A torony alatti belsô térben található Zaymus Gyula posztamensen álló mellszobra, 13 amelyet 1987-ben a plébános halálának 20. évfordulóján helyeztek el. Felirata: EXEGI MONUMENTUM AERE PERENNIUS / JULIUS ZAYMUS / MCMXXXII. A közelében látható Möller István reliefbe helyezett portréja. Körfelirata a tervezô jelmondata: IGAZSÁG AZ UTAM, SZÉPSÉG A CÉLOM. Az egyházközség önálló plébániaépületet nem tudott építeni. A plébánosi és kápláni lakások a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, késôbb a Váci úton voltak, az iroda elôször a Pannónia utcai iskolában kapott helyet, majd az is a Váci útra került. 4. kép. Mamertini feszület 12 PRAKFALVI Endre: Möller István Lehel téri Árpád-házi Szent Margit-templomáról. = Mûemlékvédelem LIV. évf sz o. 13 A templomépítô mellszobrának felirata egy Horatius-idézetet tartalmaz, jelentése: Ércnél maradandóbbat alkotott.

5 808 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A második világháború idején az amerikai szônyegbombázások nem tettek komoly kárt a templomban, noha a környéken irtózatos pusztítást végeztek. Az ostrom idején azonban több belövést is kapott az épület, lövegek és gyújtóbombák veszélyeztették az épségét. Találat érte a tornyokat, a tetôt, a fô- és oldalhajókat, a keresztelôkápolnát. Egy 95 kilós lövedék a Lehel úti toronysisak alatt csapódott be, átütötte a torony mindkét falát, behatolt a másik toronyba, és a harangok között anélkül, hogy felrobbant volna leesett a padlásra és ott maradt. Egy másik a hajóba csapódott be egyenesen a Margitoltár elé, ott felvágta a padozatot, egyet ugrott, és anélkül, hogy felrobbant volna, fekve maradt. Az ablakokban, falakban, festményekben, szobrokban keletkezett károkat 1945 tavaszán azonnal elkezdték javítani, és 1948-ra, amikor június 2-án Mindszenty József bíboros bérmált, a templom újra régi fényében pompázott. A templom tituláris szentjének ereklyéjét november 24-én Mindszenty József bíboros hitelesítette. Az énekkar 1924-ben alakult Fark György Zsigmond vezetésével, aki 56 éven át szolgálta a plébániát tól Gadude Gyarmati Tóth Tamás mûködik. Az orgonát Geyer József organológus tervei alapján a Rieger-orgonagyár készítette és szeptember 30-án szentelték fel. A hangszer opuszszáma A négymanuálos orgona eredetileg 36 regiszteres volt, amelyet 40 regiszteresre bôvítettek. 14 Az 1956-os forradalom harcaiban egy orosz gránáttól az orgona súlyosan megsérült, költséges helyreállítása 1957 tavaszára készült el ben készült a II. Vatikáni Zsinat liturgikus kívánalmainak megfelelôen a szentélyben Bardon Alfréd tervei szerint a szembemisézô oltár. A mai plébánia a Dózsa György út Dráva u. Duna Radnóti Miklós u. Váci út Teréz krt. Podmaniczky u. által határolt területet foglalja magában. 15 Archontológia Zaymus Gyula dr Dér Gyula Rozsály Menyhért Simon Gyula Szabó Zoltán dr Bölcsvölgyi Zoltán Mák Ferenc 2006 Várnai Péter MILLISITS MÁTÉ 14 SOLYMOSI Ferenc: A Rieger-orgonagyár és opuszjegyzéke I. = Magyar Egyházzene 2000/2001. VIII. évf o. 15 Schem o.