6. A TERÉZVÁROSI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA

Átírás

1 6. A TERÉZVÁROSI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA A Terézváros Nagykörút és Városliget közötti része a millennium, majd a századforduló után rohamos fejlôdésnek indult. Lakóinak a száma megtöbbszörözôdött, és a terézvárosi templom már nem tudta a nagyszámú hívôsereg lelkigondozását ellátni. A hívekben megérlelôdött az a gondolat, hogy kisegítô kápolnát kellene építeni a városrész túlsó, a Városliget felôli részén. Az elsô világháború után Budapest más területein is felvetôdött ez az igény, így létrehozták a Kisegítô Kápolna Egyesületet, amelynek a megszervezôje Samassa Adolfné, született Désy Anna volt. Munkáját nagyban támogatta és segítette Mészáros János érseki helynök is. 1 Samassáné 24 kisegítô kápolnát hozott létre, és mindegyiknek egy-egy virág nevét adta. A Dalnok utcai, amelybôl a Szent Család egyházközség kibontakozott, az Ôszirózsa Kisegítô Kápolna nevet kapta. 2 A Dalnok utca (ma Székely Bertalan u.) 25. sz. alatti egyemeletes házat Stöckl Ferenc építtette 1886-ban. 3 Tíz évvel késôbb már Hermann Gyôzôné az ingatlan tulajdonosa, aki 1899-ben engedélyt kért, hogy a telek végébe egy istállót és egy kocsiszínt építhessen. 4 Hermannék az istállót az elsô világháború után már nem használták. Amikor a kisegítô kápolna építésének az igénye Hermann Máriához eljutott, 1921-ben csekély térítési összeg ellenében felajánlotta a Dalnok utcai háza udvarában az akkor már nagyon leromlott állapotban lévô istállóját a Kisegítô Kápolna Egyesületnek. 5 A hívek nagy örömmel fogadták az új kápolna megalakulásának a hírét. Senkit sem zavart, hogy az eredetileg istálló volt, hiszen a Kisjézus is Betlehemben egy istállóban született meg mondták. Rögtön el is nevezték Szent Család-kápolnának, és ebbôl fejlôdött ki a mai Szent Család plébánia. Az épület helyreállítása és kibôvítése szeptember elején kezdôdött el. Sármány Ferenc fiatal terézvárosi káplán lelkesen szervezte és vezette az átalakítást, és három hónap múlva, december 18-án Lorenzo Schioppa pápai nuncius meg is áldotta a kápolnát. Kezdetben a terézvárosi templomnak kihelyezett lelkészsége volt, és Sármány Ferenc négy évig onnan járt ki misézni és a híveket ellátni. A vagány negyednek nevezett, fôként egyszerûbb emberek lakta kerületben a hívôk száma rövid idôn belül ugrásszerûen megnôtt. A kis kápolna május 4-én önálló lelkészség rangjára emelkedett, és elsô lelkészévé Sármány Ferencet nevezték ki. Hermann Mária egy szoba-konyhás lakást biztosított neki a kápolna udvarában. A Szent Család Lelkészséghez tartozott Terézvárosnak az Izabella utcától az Aréna útig, valamint a Podmaniczky utcától a Vilma királyné útig húzódó területe. A kis kápolna hamarosan szûknek bizonyult, pedig vasárnaponként több misét is tartottak. Egyesületek alakultak: az Oltáregyesület, a Szívgárda és a cserkészcsapat, azután Radics 1 HAUSER 172. o. 2 PORPÁCZY Károly: A Szondy utcai Szent Család Egyházközség története. Budapest, Kézirat (a továbbiakban: PORPÁCZY), Schem o. 3 BFL Tervtár. XV.17.d április 27-én: emeletes lakóház, ugyanabban az év augusztusában: mosókonyha és tüzelôtároló, május 26-án pedig még egy toldaléképület: mûhelyek építése céljából kap engedélyt. 4 Hermann Gyôzôné a használhatósági engedélyt szeptember 9-én kapta meg, száma: /98. III. A beadott tervrajzon, amelyet ifj. Nagy István mûépítész tervezett, csak a mai kápolnaépület középsô és jobb oldali szárnya szerepel. Arra nincs adat a levéltárban, hogy a bal oldali rész mikor épült hozzá. 5 PORPÁCZY.

2 810 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET László vezetésével a 25 fôbôl álló énekkar, majd a színjátszó csoport. A férfiak a Credo egyesületben és a Katolikus Ifjúsági Clubban tevékenykedtek, a munkásfiatalok pedig az EMSZO-ban tôl a Szociális Szakosztály is megkezdte a mûködését. Sármány Ferenc és munkatársai különösen nagy figyelmet fordítottak a szegények megsegítésére, valamint a munkásfiatalok nevelésére nyarán Gödöllôn, a Felsô-Öreghegyen vettek egy telket, háromszobás családi házzal, és ebben egy gyermeküdülôt alakítottak ki. Ettôl kezdve minden nyáron három turnusban mintegy 140 szegény sorsú, rászoruló gyermeket nyaraltattak Gödöllôn. A lelkes, fiatal pap, Sármány Ferenc 6 mindenkit meg tudott szólítani: öreget, fiatalt, szegényt és tehetôset egyaránt. Fellendült a közösségi élet, vasárnaponként zsúfolásig megteltek a kis kápolna padjai ben a képviselô-testület ülésén 7 Sármány már beszámolt arról, hogy a lelkészség híveinek a száma elérte a fôt, elsô pénteken már három misét mondanak, és ezeken rendszeresen hívô áldozik. Hat év alatt 1. kép. Terézvárosi Szent Család-templom így megváltozott a korábban rossz hírû, rettegett vagány negyed lelki élete! Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a kis kápolna már nem tudja a nagyszámú hívôsereg igényeit ellátni, a megalakuló közösségek munkájához is termek kellenek. A nagyobb rendezvényeket iskolai tornatermekben tartották, a képviselô-testület üléseit Finály Gábor igazgató jóvoltából a Kölcsey-gimnázium tanácstermében. Elengedhetetlen volt tehát egy nagy templom felépítése a lelkészség területén. Már 1924-ben létrehoztak egy templomépítési bizottságot, és megkezdôdött a tervezgetés és a gyûjtögetés. Több telket is megnéztek, de a telekárak emelkedtek, és az egyházközség takarékban gyûjtögetett pénze egyre kevesebbet ért ôszén végre sikerült megszerezni a Vilma királyné utca 8. sz. alatti telket, amelynek az utca felé esô része templomépítésre alkalmas, üres terület volt, a hátsó felén pedig egy kis, nyolcszobás, földszintes ház állt, amelyben a közösségek munkája folyhatott. A nagy telekre egy impozáns, monumentális, ókeresztény bazilikát szerettek volna építtetni, s a tervezéssel a kor neves templomépítôjét, Fábián Gáspárt bízták meg. 9 Sármány Ferenc az újonnan kinevezett Serédi Jusztinián hercegprímásnak elsô jelentésében ezt írta: 10 Templomunk terve ôskeresztény bazilika, hogy az abból kiáradó szellem a vértanúk bátorságát és a hitvallók lelkesültségét adja a tétovázó világnak. 16 BEKE o. 17 Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára. Képviselô-testületi ülések jegyzôkönyve december 30.: A hónap elsô pénteke valóságos ünnepe kápolnánknak, áldozóval, amikoris rendszerint 3 szentmise van. 18 PORPÁCZY. 19 ERDÔSSY Béla: Korunk magyar egyházmûvészete. Budapest (a továbbiakban: ERDÔSSY). 10 Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára. Képviselô-testületi ülések jegyzôkönyve dec. 30.

3 6. A TERÉZVÁROSI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 811 Elkészültek a tervek és a költségvetés, sôt a leendô új templom képével képeslapot is nyomtattak. Már elkezdték az alapkô-letételi ünnepséget szervezni, amikor a fôváros teljesen váratlanul visszalépett az építés engedélyezésétôl. Két évvel késôbb újabb lehetôség adódott a templomépítésre. A fôváros felajánlotta a Szondi utcai óvoda mellett lévô, jóval kisebb, bérházakkal körbeépített telket az egyházközségnek, valamint azt is, hogy pengôvel hozzájárul az új templomépítésének a költségeihez. A képviselô-testület az december 20-ai közgyûlésen megszavazta az ajánlat elfogadását. Fábián Gáspár a telek és a környezet adottságainak megfelelô új templomtervet készített. 11 Az angol késô gótikát követô stílusban tervezte meg a háromhajós, kereszthajós templomot. Kb ember befogadására alkalmas, négyszer annyi ember fér el benne, mint a kis kápolnában. Az építkezés 1930 júniusában kezdôdött a telken lévô négy, szoba-konyhás szükséglakás lebontásával. Júliusban Fábián Gáspár az építômesterrel, Wágner Sándorral bányaszemlére ment. 12 Ekkortájt fedezte fel az ürömi és pilisborosjenôi sárga homokkövet, mint olcsó és dekoratív építôanyagot. A külsôferencvárosi Szent Kereszt-templom után másodikként a Szent Család-templom építésénél alkalmazta ezt. 13 A templom ünnepélyes, szentmisével egybekötött alapkô-letételi ünnepsége szeptember 29-én volt, amelyrôl a korabeli sajtó is fényképes beszámolót közölt. 14 Az alapkô megáldását Mészáros János végezte, az ünnepi szónok pedig Bangha Béla volt. Bô egy év alatt már fel is épült a templom. A neogótikus, kéttornyú templom belesimul a környékbeli házak sorába. Kettôs kapuja felett kôkorlátos erkély húzódik, amelyen a Szent Család kôbôl faragott szoborcsoportja látható, Krasznai Lajos 15 szobrászmûvész alkotása. A templom belsô berendezését is Fábián Gáspár tervezte. 16 A neogótikus fôoltár oszlopai és oltárlapja márványból, a többi része mûmárványból készült. Felsô részén a Szent Család szobra helyezkedett el. Az oltár fölött hatalmas, üvegmozaik ablak helyettesítette az oltárképet. A két mellékoltár a fôoltárhoz hasonlóan szintén neogótikus stílusban, mûkôbôl készült, rajtuk Szent István és Szent Erzsébet szobra állt. 17 A fából faragott szószék is a fôoltár és a mellékoltárok stílusát követte. A korabeli leírások szerint a templom világosságát hét nagy, csúcsíves, hatos osztású színes ablak biztosította: egyiken Szent István, a másikon Szent Erzsébet, a harmadikon pedig Szent Imre alakjával. 18 Az ablakok egy részét a Kopp cég készítette. 19 A templom eredeti ablakai közül csak a kórus feletti maradt meg épségben. A sekrestye az oltár mögött, a mai alsó hittanterem helyén volt. Alatta, a pincében a koksztároló, mellette a kazánház, 20 amely a templom központi fûtésérôl gondoskodott. 11 ERDÔSSY 5 6. o. 12 Errôl képek a Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára archívumában. 13 BODÓ Péter: Fábián Gáspár templomépítô munkássága. Piliscsaba PPKE TDK dolgozat. 14 Nemzeti Újság jan Krasznai (1934-ig: Krausz) Lajos egyházi szobrász ( ). Lásd ERDÔSSY 24. o. 16 La ROSÉE Erzsébet: Budapest katolikus templomai. Budapest (a továbbiakban: La ROSÉE). 17 La ROSÉE. 18 La ROSÉE. 19 Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára Képviselô-testületi jegyzôkönyv (1931. jún. 20.) szerint az ablakok pengôbe kerültek. Ennek költsége még nem volt meg. Az összeg nagyobb részét kifizették, a fennmaradó 3750 pengô értékû munka elvégzésével pedig a Kopp céget bízták meg, amelyik az összeg megfizetésével 1932 tavaszáig kész volt várni. 20 BFL Tervtár. im.

4 812 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET 2. kép. Terézvárosi Szent Család-templom oltárképe Orgonát csak tíz évvel késôbb tudtak a Riegel céggel készíttetni. 21 Évekig gyûjtötték rá a pénzt. Sármány Ferenc december 12-én jótékonysági hangversenyt szervezett a Zeneakadémián, amelynek a bevételébôl az orgona építését be tudták fejezni. A templomot november 15-én Serédi Jusztinián érsek váratlan római utazása miatt Breyer István esztergomi segédpüspök szentelte fel. 22 Két évvel késôbb az egyházközség plébániai rangra emelkedett, elsô plébánosa a templomot építô Sármány Ferenc lett. Plébánosi beiktatására június 26-án került sor. 23 Megújult az énekkar is, amelyet Faludi Béla kántor vezetett. Ettôl az évtôl két káplánt is kapott a plébánia: Molnár Frigyest 24 és Meszlényi Mihályt. 25 A következô tíz évrôl kevés adat maradt fenn. Hiányoznak a képviselô-testület jegyzôkönyvei is. A budapesti egyházközségek tudósítójában Sármány Ferenc beszámol a közösségekrôl, az egyesületek munkájáról és személyi változásokról, aktualitásokról. Nagy segítséget jelentett a két káplán. Molnár Frigyes elôadásokat tartott a CREDO-s férfiaknak, Fuhrmann Ernô, a Kölcsey-gimnázium hitoktatója pedig átvette az EMSZO vezetését. A kórházpasztorációba pedig bekapcsolódott Serfôzô József atya, aki 1931-tôl volt a MÁV-kórház lelkésze. A második világháború végén, január 1-jén délben egy láncos bomba romba döntötte majdnem az egész templomot. 26 A szentély és a sekrestye telitalálatot kapott, falai földig ledôltek, s a négy boltívébôl kettô leomlott. Az oltárból csak néhány kôdarab maradt meg. Tönkrement szinte a templom teljes berendezése. A világító- és fûtôberen- 21 Sármány nyomtatott meghívóját lásd a Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltárában. 22 PORPÁCZY. 23 Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára. Az installációról két kép maradt fenn. 24 Molnár Frigyes kilenc évig volt káplán a Szent Család Plébánián, november 3-tól a Rókus-templom plébánosává nevezték ki. Errôl Sármány Ferenc a Budapesti Egyházközségek Tudósítója számában ír. Lásd még BEKE o. 25 Meszlényi Mihály 1941-ig volt káplán a Szent Család plébánián, ekkor plébánossá nevezték ki Rákosfalvára. Sármány Ferenc halála után, 1958-ban visszakerült a Szent Családba, és plébánoshelyettesként Kisôrsi Pál távolléte idején 1963-ig irányította a plébánia ügyeit. Lásd BEKE o. 26 A felrobbantott templomról fotó található Porpáczy Károly könyvében.

5 6. A TERÉZVÁROSI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 813 dezés teljesen elpusztult, súlyosan megrongálódott az új orgona. A kórusablak kivételével minden ablak betört, a padok, a gyóntatószékek és a szobrok összetörtek. A helyreállítás 1947 szeptemberében kezdôdött el, és komoly áldozatokat követelt a hívektôl. Mindszenty bíboros többször is megszemlélte a templom újjáépítését, sôt december 8-án, szeplôtelen fogantatás ünnepén további kitartásra buzdította a híveket tavaszán a feltámadási körmenetet is ô vezette. 27 Végül a templomot május 18-án, pünkösd vasárnapján szentelte fel a Rómában tartózkodó Mindszenty József helyett a már Boldoggá avatott Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök ben a Szent Család-templomba szállították a lerombolásra ítélt Regnum Marianum-templom padjait ben elkészült a fôoltár és a szentély márványburkolata, amelynek költségeit a templomot buzgón látogató Kodály Zoltán fedezte ban meghalt Sármány Ferenc. Utódja ig Kisôrsi Pál lett, de 1963-ig Meszlényi Mihály plébánoshelyettes intézte a templom ügyeit. Ekkor került a fôoltár fölé, a háború elôtti üvegablak helyére Barba Péter seccója, 30 amely az Egyiptomba menekülô Szent Családot ábrázolja, a kép hátterében pedig a Betlehemi gyermekgyilkosság jelenete látható tôl 2008-ig Gyulai Oszkár 31 volt a templom plébánosa. Az ô idejében is jelentôs változások történtek. Folytatódott a templomfelújítása ban a szentély vörösmárvány burkolatot kapott, és elkészült az új liturgikus tér a szembemisézô oltárral. Szent Család ünnepén Endrey Mihály püspök szentelte fel az új oltárt. A következô években két új hittanterem és sekrestye épült, és kialakították a templomi könyvtárt ban a templom pincéjében és a hátsó udvarán kolumbáriumot építettek ban a kereszthajó két oldalára, a szentély felôli falra Boromisza Zsolt két új seccója került, amelyen az 1000 éves magyar kereszténység szentjeit festette meg ben pedig három színes üvegablakkal gazdagodott a templom, amely az elsô magyar szent családot: Szent Istvánt, Gizellát és Szent Imrét ábrázolja november 22-én a Montechiari kegyhely ajándékaként egy Rosa Mystica-szobor érkezett a templomba. A fából faragott szobrot a kegyhelyen szentelték és áldották meg december 7-én ünnepélyes körmenetben, koncelebrációs szentmise keretében helyezték el a templom fôoltárán. Azóta minden hónap 13-án délben Rosa Mystica mise és rózsafüzér van a templomban, ahová immár 27 éve nemcsak Budapestrôl, hanem az ország távolabbi vidékeirôl is számos zarándok érkezik. A templom szobrai és képei: a jobb oldali gyóntatószék mellett, a Fájdalmas Szûzanya imasarokban a Pietà-szobor mûkô másolata található. Felette az Irgalmas Jézus képe, Boromisza Zsolt másolatában. A jobb oldali mellékoltáron áll a Szeplôtelen Fogantatás szobra, két oldalán pedig a falon Szent Rita és Szent Pio festménye, ugyancsak Boromisza 27 Errôl egy újságból kivágott kép maradt fenn. 28 A templom újra felszentelésekor mondott beszéde fennmaradt, kiadva: Alázatos szolgája. Dr. Meszlényi Zoltán Lajos szentbeszédei. Don Bosco K. Budapest o. 29 Kodály Zoltán 42 éven keresztül, 1924 októberétôl egészen a haláláig, 1967 márciusáig az Andrássy u. 89.-ben lakott és a Szent Család-templomot látogatta. 30 Barba Péter ( ) 1960-ban kapta meg a Szent Család-templom kifestésére a megbízást: freskót a szentély záró- és oldalfalára, valamint ornamentális díszítést a templom teljes belsô terére ben dolgozott a megrendelésen. Ma már csak a zárófal freskója látható (az is némiképp megcsonkítva), a többi részét a templom újrafestésekor lemeszelték. Barba Péter festményeibôl 2005 ôszén kiállítást rendeztek a Magyarok Házában, és ennek a katalógusában (22. tételként) szerepel egy 1960-ban készült, magántulajdonban lévô, cm-es temperakép, amelyen az eredeti freskó terve látható. 31 BEKE o.

6 814 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET Zsolt alkotása. A bejárattól balra egy nagy fakeresztet látunk a falon, mellette a templom két plébánosának, Sármány Ferencnek és Gyulai Oszkárnak az emléktáblája található, akik itt a kriptában nyugszanak. Gyulai Oszkár sírja felett a Fatimai Szûzanya szobra kapott helyet. A bal oldali utolsó oszlop elôtt Lisieux-i Kis Szent Teréz szobra áll. A templom január 1-jei bombatámadás elôtti berendezésébôl csak a nagy fakereszt, a Szent Teréz-szobor, valamint a kórus üvegablaka maradt meg, minden más berendezés az újjáépítés után, ajándékként került a templomba. A kereszthajó bal oldalán van a Szent Kereszt-oltár, a szószék mellett pedig a fehér mûkôbôl készült Jézus Szíve-mellszobor látható ig a Máriás Papi Mozgalom 32 magyarországi központja volt a plébánia, amelynek Erdôs Mátyást követôen Gyulai Oszkár plébános volt az országos vezetôje. A plébánián jelenleg Karitász Csoport, Mária Légió, Alfa kurzus, gyermek- és felnôtténekkar, Rózsafüzér imacsoport, valamint bábjátékos- és színjátszó csoport mûködik. A Szent Család-kápolna 33 A Szent Család-kápolnát az új templom felépülése után már ritkábban használták, de a hívôk egy része továbbra is ragaszkodott hozzá és ide járt misére. Az új templom felszentelése után, amikor a plébános mellett két káplán is mûködött, folyamatosan tartottak miséket a kápolnában ben Meszlényi Mihály helyére Kerényi György került, s a következô évben pedig Molnár Frigyest is elhelyezték. Ettôl kezdve a plébános mellett csak egy káplán mûködött. A templom január 1-jei felrobbantása után a hívôközösség ismét a kis kápolnát használta az újjáépített templom újbóli felszenteléséig, 1948 nyaráig. 34 Az 50-es évek elején államilag nyugdíjazták Serfôzô József 35 kórházlelkészt és Fuhrmann Ernôt, 36 a Kölcsey-gimnázium hitoktatóját, régi regnumos atyát. Sármány plébános mindkettôt odavette a plébániára kisegítô lelkésznek. Fuhrmann plébános Kindelmannnénak egyik lelkivezetôje volt, s nagy szerepe volt a Szeretetláng mozgalom elterjesztésében. Ô íratta le Kindelmann-néval, majd fordította latinra a Szeretetlángról tett tanúságtételét, és küldte meg a székesfehérvári püspökségre Kisberk Imre püspöknek. 37 A kép. Szent Család-kápolna (archív fotó) es évek elejétôl a 90-es évek közepéig a Szent Család-kápolnában mûködött 32 Erdôs Mátyás szervezte meg 1996-ban a MPM-et Magyarországon, tôle vette át Gyulai Oszkár. 33 Budapest VI., Székely Bertalan u. 25. udvarában. 34 PORPÁCZY. 35 BEKE o. 36 BEKE o. 37 Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltára. Fuhrmann Ernô hagyatéka. Az anyagot azután a Vatikánban átadták II. János Pál pápának, errôl egy fénykép található.

7 6. A TERÉZVÁROSI SZENT CSALÁD PLÉBÁNIA 815 Jákó Istvánné vezetésével 38 a Szeretetláng imacsoport. Napjainkban már csak heti két alkalommal, a Szeretetláng imaórák alatt látogatható a kápolna szeptemberétôl a kápolna a Szeretetláng gondozásába került. A kápolna berendezése többször is megváltozott, cserélôdött. A bejárattal szemközti falon azonban a magyar szenteket ábrázoló öt, eredeti üvegablak megmaradt, amely az oltártól bal felé haladva Szent István, Szent Erzsébet, Szent Imre, Szent Margit és Szent László alakját ábrázolják. A szentély a kápolna bejárattól jobbra oldalra esik. Eredeti oltárát többször is átalakították. Ma hat, félkörben felállított márványoszlop között a Segítô Szûzanya szobrát láthatjuk. Két szép, nagy szobor van még meg a kápolna régi berendezésébôl: Lisieux-i Kis Szent Teréz és Páduai Szent Antal szobra, amelyek még a háború elôtt kerülhettek oda. Achontológia Sármány Ferenc 1958 Kisôrsi Pál Meszlényi Mihály dr Kisôrsi Pál Gyulai Oszkár 2008 Füzes Ádám dr. FODOR ADRIENNE A Magyarok Nagyasszonya-kápolna 39 A kápolna egy régi villában található. Hild Károly építésszel Madarász Viktor 1869-ben építette. Középrizalitos, csaknem négyzet alapú épületet egykor alápincézték ban zártsorú, kétemeletes épületként írják le, amely eklektikus stílusban épült ban premodern stílusban Wodianer Hugó építtette át Vidor Emil tervezésében. 41 A tulajdonos halála után, 1920-ban a Dreher Sörgyár birtokába került ben orosz tulajdonba ment át tôl az épület a Magyar Állam tulajdona lett tôl a Gorkij Idegennyelvû és Zenei Szakkönyvtár, Pedagógus Szakszervezet, Szakszervezetek Országos Tanácsa található benne ban a Postabank Rt. Tulajdona ben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia vásárolta meg, és az épület a Titkárság központi székháza lett. Benne kápolnát alakítottak ki, amelynek titulusa Magyarok Nagyasszonya. A kápolna hármas ólomüveg ablakait Xantus Géza tervezte, amely Magyarok Nagyasszonyát, Szent István Királyt és Szent Gellértet ábrázolja. A kápolna és a ház szentelése június 9-én történt, amelyet Angelo Acerbi apostoli nuncius végzett a teljes püspöki kar részvételével. A kápolna falán elhelyezett keresztúti stációk színes grafikái szintén Xantus Géza alkotásai Jákó Istvánné fényképét lásd Terézvárosi Szent Család Plébánia Levéltárában a Fuhrmann-hagyatékban Budapest, Városligeti fasor GÁBOR Eszter: Az Andrássy út körül. Osiris BFL (a továbbiakban: GÁBOR) 410. o. 41 DÉRY Attila: Terézváros Erzsébetváros VI VII. kerület. (Budapest építészeti topográfiája 3.) Terc. H. é. n. (Budapest 2006.) (a továbbiakban: DÉRY) 659. o. 42 Hálás köszönetemet fejezem ki Héray András irodaigazgató úrnak a szíves információkért.

8 816 PESTI-ÉSZAKI ESPERESKERÜLET A Szent Gellért-kápolna kép. Szent Gellért-kápolna. Fecske Orsolya: Tanító Krisztus (üvegablak) A plébánia területén található a Szent Gellért-kápolna is. Az épületet 1841-ben Döring József építette Kasselik Ferenc építésszel, klasszicista stílusban ban már eklektikus stílusban épült villaként dokumentálják ben Révész Sámuel és Kollár Lajos tervezésében alakították át, majd ben Schulek Jenô újraépíttette ugyanezekkel az építészekkel. 45 Ma a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságának irodaháza, amely csereingatlannal került az egyház tulajdonába. A kápolnát Fecske Orsolya szociális testvér üvegablakai díszítik, amelyek Szent Gellértet, valamint a Tanító Krisztust ábrázolják. BEKE MARGIT Városligeti fasor GÁBOR 414. o. 45 DÉRY 658. o.