Individualizmus és kollektivizmus összehasonlító kulturális és pszichológiai eredmények Szentesi Balázs Kommunikáció Doktori Iskola
Hofstede (+ Trompenaars) kulturális dimenziói Kultúrák összehasonlítása: milyen az egyén kapcsolata a csoporttal >> Individualizmus vs. kollektivizmus dimenzió Individualista kultúra = én kultúra : az egyéni kapcsolatok lazák, mindenki saját magát, ill. szűkebb családját helyezi előtérbe. Kollektivista kultúra = mi kultúra : az egyén születésétől kezdve szorosan összetartozó csoportokba illeszkedik. Csoport iránti lojalitás >> életre szóló védelem.
Individualista és kollektivista társadalmak közötti néhány jellemző eltérés Hofstede szerint Identitás Vélemény kinyilvánítása Kommunikáció Bűn, törvénysértés Diploma Munkaadó - alkalmazott viszony Feladat Individualista Én -központú nyíltan kimondja a véleményét (= becsületes) alacsony kontextusú bűntudat, önbecsülés elvesztése egyén gazdasági értékét, önbecsülését növeli kölcsönös előnyökön alapuló szerződés fontosabb, mint az emberi kapcsolatok Kollektivista Mi - központú kerüli a direkt konfrontációt, a harmonikus viszonyokat igyekszik fenntartani magas kontextusú szégyen a csoport számára magasabb státusú körökbe való bejutást biztosít erkölcsi alapokon nyugszik, a családi kapcsolatok mintájára emberi kapcsolatok fontosabbak
E.T. Hall kulturális dimenziói Magas-kontextusú vagy kontextus-gazdag kultúrák alacsony-kontextusú vagy kontextus-szegény kultúrák Kontextus: eseményhez, történéshez kapcsolódó információ (az esemény jelentésétől elválaszthatatlan) Kommunikáció kontextusa: közös jelentéstartalmi háttér (gyorsabb, hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé)
Magas- és alacsony-kontextusú kultúrák jellemzőinek összevetése Egyén informáltságának szintje Döntéshez szükséges Kommunikáció Példa Alacsony-kontextusú nem jól informált emberek (saját szakterületükön kívül) sok háttér-információ az információ zöme kódolt üzenetben van gondolkodásmód: tagolt szakaszokra osztás jogászok a tárgyalóteremben Magas-kontextusú jól informált emberek minimális háttér-információ kevés kódolt üzenetre van szükség (az információ nagy része internalizált a résztvevőkben) kiterjedt információs hálózat ikerpár
Triandis definíciója Individualista társadalmak: az egyének személyes céljaikat a közösségiek elé helyezik. Kollektivista társadalmak: nem tesznek különbséget az egyéni és közösségi célok között, megkülönböztetik az egyéni és közösségi célokat, DE: a közösségi célok előbbre valók a személyeseknél.
Individualista és kollektivista társadalmak közötti néhány jellemző eltérés Triandis szerint Egyén csoport viszony Csoporton belüli kapcsolatok Konfliktusok Individualista túlzott követelések >> kilépés a csoportból >> új csoport egyenlők felszínre hozzák, kiélezik Kollektivista túlzott követelések >> kapcsolat stabil marad hierarchikusak (+ kooperáció erős, de csak saját csoportbélivel) ki nem mondás, leplezés Érzelmek Jogok és kötelességek elkülönülés, függetlenség, privát szféra jelentőségének hangsúlyozása sok jog, kevés kötelezettség a csoporttal szemben >> kevesebb támogatás, erőforrás, biztonság a csoporttól kölcsönös függőség hangsúlyozása kor és nem alapján, DE: több támogatás, erőforrás, biztonság
Kulturális szint: Individualizmus kollektivizmus Egyéni/pszichológiai szint: Allocentrizmus: + korreláció: környezettől kapható támogatás mennyisége, támogatással való megelégedettség, elidegenedés és anómia kisebb mértéke Idiocentrizmus: + korreláció: teljesítmény hangsúlyozása, magányosság érzete
Egyebek 1. Rotenberg Elidegenedett individualizmus: függetlenség alapja: másoktól való elszakadás és antagonizmus (protestáns etika, kálvinista és puritán vallási hagyományok). >> magányos egyén, önző, versengő teljesítménymotiváció Kölcsönös individualizmus (pl. Japán): harmonikusabb, jelentéstelibb kapcsolatok alakítását teszi lehetővé ( Amae + gazdasági siker + lelki egészség)
Egyebek 2. Knight és Kagan Individualizmus = azoknak az alternatíváknak az előnyben részesítése, amelyek maximalizálják az egyéni eredményeket.
Az egyén természetes, szükséges, egészséges, jó tulajdonságai Az egyén Legfőbb cselekvésmegerősítő, -gátló, -irányító erők Elsődleges orientációk euro-amerikai kulturális terület másoktól elhatárolt, koherens, állandó, autonóm, szabad entitás jellegzetes tulajdonságainak együttese (preferenciák, célok, attitűdök, vélekedések, képességek) függetlenség, siker, teljesítmény kelet-ázsiai kulturális terület kapcsolatokkal rendelkező, képlékeny, elkötelezett, kötődik másokhoz kapcsolatainak, szerepeinek, csoportjainak együttese társas entitások harmonikus működése Élet értékelése Felelősség Személyes- és csoport szükségletek egyéni célokat alakít ki (fenti tulajdonságok és irányultságok alapján) céljai elérésének függvényében ésszerű döntéseket hoz (vagy kéne hoznia) céljai elérése érdekében maga irányítja személyes viselkedését >> következményekért egyénileg felelős csoportnyomás: zavarja a személyes célok megvalósítását kapcsolatok: gyakran a személyes szükségletekkel versengenek arra törekszik, hogy jó érzés töltse el, ha az énjére gondol igyekszik a kötelezettségeknek eleget tenni, normákhoz igazodni közösségi szükségletek kielégítésének függvényében alkalmazkodik (vagy kéne alkalmazkodnia) a kapcsolati normákhoz Egymás partnerei az interakcióban, >> közösen felelősek egymásért és a következményekért Személyes vélekedés, szükséglet alárendelése a normáknak
Felhasznált irodalom Alan P. Fiske Shinobu Kitayama Hazael R. Markus Richard E. Nisbett: 2006 A szociálpszichológia kulturális mátrixa, In: Nguyen Luu Lan Anh Fülöp Márta (szerk.): Kultúra és Pszichológia, Osiris, Budapest Cecil G. Helman: 2003 Kultúra, egészség és betegség, Medicina, Budapest Falkné Bánó Klára: 2001 Kultúraközi kommunikáció, Püski, Budapest Fülöp Márta: 1998 A csoport és a közösség szerepe a japán társadalomban, Pszichológia, (18) 4 2004 A pszichoanalízis története és alkalmazhatósága a japán és a kínai kultúrában, Thalassa, (15) 2, Thalassa alapítvány
Köszönöm a figyelmet!