Istvánffy Miklós Általános Iskola

Istvánffy Miklós Általános Iskola Különös közzétételi lista 2018. 09. 01.

1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség Tantárgyfelosztás 1. matematika, kémia szakos tanár matematika: 6b-7a-7b-8a kémia:7a-7b-8a-8b osztályfőnök: 7b 2. tanító, ének-pedagógia szakkoll. Fogy. Int Ped. Szak közoktatás vezető intézmény-vezető ének: 4a habilitáció-rehabilitáció 3. tanító ének műveltségterület osztályfőnök: 1a - magyar - matematika - ének - rajz - technika - környezet ének 5a-5b-6a-6b 4. történelem, földrajz, népművelő szakos tanár 5. tanító angol műveltségterület, angol tanár 6. tanító német műveltségterület, természetismeret műveltségterület 7. tanító-rajz műveltségterület, informatika műveltségterület 8. tanító-informatika műveltségterület földrajz: 7a-7b-8a-8b történelem: 5a-5b-6b-8a-8b természetismeret: 6a-6b osztályfőnök: 6b angol: 1b-2ab-3b-4b-5b-8ab osztályfőnök: 8b német: 2ab-5ab-6ab-7ab-8ab természetismeret: 5a-5b osztályfőnök: 3a - magyar - matematika - ének - rajz - technika - környezet informatika:5b-6a-6b-7a-7b-8a-8b osztályfőnök: 1b - magyar - matematika - ének - rajz - környezet - technika technika: 2b-3b informatika: 4a-4b-5a 9. tanító osztályfőnök: 2a - magyar - matematika - ének - rajz

- testnevelés - környezet - technika 10. tanító-könyvtár szakkollégium osztályfőnök: 4b - magyar - matematika - ének - rajz - technika - testnevelés komplex: 4ab 11. tanító-rajz és népművelés szakkollégium 12. tanító ének és könyvtár szakkollégium 13. testnevelő edző/ földrajz specializáció 14. tanító angol műveltségterület, angol tanár 15. tanító magyar műveltségterület testnevelés műveltségterület technika műveltségterület osztályfőnök: 2b - magyar - matematika - ének - rajz - testnevelés - környezet napközis csoportvezető környezetismeret: 4a-4b kéttanítós óra: 1b testnevelés úszás:3a-5a testnevelés: 7a-7b-8b napközis csoportvezető osztályfőnök: 8a angol: 1a-3a-4a-5a-6ab-7ab komplex: 3ab-4ab osztályfőnök: 5a magyar 5a - 5b testnevelés: 5a-6b 16. fizika - testnevelés szakos tanár osztályfőnök: 5b fizika: 7a-7b-8a-8b testnevelés: 5b-6a-8a 17. tanító, német műveltségterület logopédia napközis csoportvezető habilitáció-rehabilitáció német: 1ab-3ab-4ab kéttanítós óra: 2b 18. tanító, gyógypedagógus intézmény-vezető h. hit-és erkölcstan 1ab-2ab-3ab-4ab habilitáció-rehabilitáció 19. iskolapszichológus 20. tanító ének szakkollégium osztályfőnök: 3b - magyar - matematika - ének - rajz - testnevelés - környezet 21. magyar-orosz szakos tanár osztályfőnök: 6a

tan. akad. gyógypedagógiája 22. történelem könyvtár szakos tanár magyar: 6a-6b kéttanítós óra: 1a-5b habilitáció-rehabilitáció osztályfőnök: 7a napközis csoportvezető történelem: 6a-7a-7b könyvtáros 23. magyar- informatika-könyvtár szakos tanár magyar: 7a-7b-8a-8b könyvtáros 24. matematika fizika szakos tanár intézmény-vezető h. matematika: 6a-8b 25. tanító- rajz szakkollégium, rajz szakos tanár rajz: 5a-5b-6a-6b-7a-7b-8a-8b erkölcstan: 5ab-6ab-7ab-8ab komplex:3ab-4ab 26. tanító, technika szakos tanár testnevelés:1a-1b-3a komplex:3ab 27. tanító testnevelés műveltségterület technika: 5a-5b-6a-6b-7a-7b osztályfőnök: 4a - magyar - matematika - rajz - testnevelés - technika 28. tanító ember és társadalom műveltségterület hon és népismeret: 5a-5b napközis csoportvezető 29. áttanító biológia: 7a-7b-8a-8b 30. óraadó komplex: 3ab-4ab 31. óraadó ének: 7a-7b-8a-8b 32. óraadó matematika 5b 33. óraadó matematika 5a 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, szakképzettsége Nevelő és oktató munkát segítő Feladatkör Szakképzettség 1. iskolatitkár érettségi, szociális gyermek-és ifjúságvédelmi ügyintéző ECDL vizsga pedagógiai és családsegítő munkatárs 2. ügyviteli alkalmazott szakközépiskolai érettségi általános gazdasági és statisztikai ügyintéző gyermek és ifjúságvédelmi asszisztens 3. rendszergazda informatika - technikum 4. portás szakmunkás 5. karbantartó szakmunkás

6. kisegítő dolgozó szakmunkás 7. kisegítő dolgozó szakmunkás 8. kisegítő dolgozó szakmunkás 9. kisegítő dolgozó szakközépiskolai érettségi 10. kisegítő dolgozó szakmunkás 11. udvaros szakközépiskolai érettségi

3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. évfolyam ország os 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 isk. ország os isk. ország os Az olvasáskészség kiépülése 78 76 82 83 84 89 86 87 85 87 85 87 86 88 Az olvasáskészség 39 31 51 39 59 70 62 62 60 54 60 69 62 71 gyakorlottságának fejlődése Az írásminőség alakulása 64 61 72 63 68 66 64 58 67 67 71 94 74 96 48 52 48 58 49 47 51 62 49 41 49 47 50 49 Az íráskészség gyakorlottságának fejlődése Az elemi számolási készség kiépülése Az elemi számolási készség gyakorlottságának fejlődése isk. ország os isk. ország os isk. ország os isk. ország os 88 87 89 87 91 95 93 93 92 94 93 93 93 93 58 60 74 87 82 96 83 86 82 68 82 91 85 93 A számírási készség kiépülése 91 89 93 94 93 95 95 95 93 98 95 94 95 95 52 45 61 64 61 75 66 69 64 67 65 76 66 76 A mértékegység váltó készség kiépülése Az összeadás készségének kiépülése 100-as számkörben A kivonás készségének kiépülése 100-as számkörben A szorzás készségének kiépülése 100-as számkörben Az osztás készségének kiépülése 100-as számkörben Az elemi gondolkodási képesség kiépülése Az elemi gondolkodási képesség gyakorlottságának fejlődése Az elemi rendszerező képesség kiépülése Az elemi kombinatív képesség kiépülése 96 95 98 99 98 98 98 97 98 98 98 98 98 99 90 88 92 95 92 95 93 90 92 93 92 92 93 92 95 94 97 97 97 98 97 98 97 97 97 96 97 98 91 91 94 97 93 97 95 97 94 94 94 94 94 94 33 29 45 44 53 78 64 66 60 59 62 80 64 82 55 42 60 67 65 73 68 72 67 68 67 74 68 74 35 31 43 41 52 79 63 67 60 62 61 79 64 75 29 23 54 54 53 77 66 64 61 55 63 80 65 82 isk.

6. évfolyam 8. évfolyam Szövegértés Matematika Szövegértés Matematika Év országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk országos iskolánk a a a a 2003. 512 501 2004. 509 518 505 527 500 541 500 527 2005. NEM VOLT MÉRÉS 2006. 512 493 497 488 494 478 2007. 516 500 497 458 491 467 2008. 519 554 499 514 506 512 497 518 2009. 513 569 489 549 502 482 484 470 2010. 1483 1605 1498 1609 1583 1601 1622 1734 2011. 1465 1450 1486 1466 1577 1651 1601 1727 2012. 1472 1546 1489 1594 1567 1601 1612 1760 2013. 1497 1636 1489 1637 1555 1570 1620 1707 2014. 1481 1483 1491 1599 1557 1608 1617 1763 2015. 1488 1518 1497 1675 1567 1618 1618 1763 2016. 1494 1521 1486 1508 1568 1558 1597 1597 2017. 1503 1584 1497 1582 1571 1613 1612 1734

4. Az intézmény 2017/2018-as tanév lemorzsolódási, évismétlési mutatói Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók: osztály 1. a 1. b 2. a 2. b 3. a 3. b 4. a 4. b 5. a 5. b 6. a 6. b 7. a 7. b 8. a 8. b összesen 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 4 3 0 2 2 ebből HH 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 ebből HHH 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 eredménye 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 4 3 0 2 2 közepes alatti ebből HH 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1 ebből HHH 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0 0 0 0 előző évi 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ához képest 1,1-nél több a rontás ebből HH 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 ebből HHH 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló száma 12 fő ez a tanulólétszám 3,26 %-a. 1 4 évfolyamon nincs ilyen tanuló 5 8. évfolyamon 12 fő ez a tanulólétszám 7,10 %-a. (3 fő HH, 3 fő HHH) az eredménye közepes alatti mind a 12 főnek a megelőző évi ához képest 1,1 mértékű romlást mutat: nincs ilyen tanuló Évismétlő tanulók: 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b - - - - - - - - - - - - - - - - 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók A nyolcadik évfolyamon elért eredmények a 2017/2018-as tanév végén: Tantárgy / osztály 8.a 8.b magatartás 4,35 4,12 szorgalom 3,76 3,59 magyar irodalom 3,71 3,47 magyar nyelvtan 3,59 3,41 történelem 3,71 3,47 német 4,14 3,75 angol 3,82 3,89 matematika 3,18 2,82 informatika 4,76 4,18 fizika 3,12 3,12 kémia 3,35 3,12 biológia 3,59 3,12

földrajz 3,65 3,41 rajz 4,65 4,53 ének 4,12 4,24 testnevelés 4,76 4,82 osztály 3,87 3,67 Továbbtanulási mutatók: 2008-2009 - 2010-2011 - 2012-2013 - 2014-2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Gimnázium 18 26 22 23 19 17 21 SZKI 29 16 14 22 15 14 11 SZI (4 évf.) 11 13 6 2-2 - SZMK(3évf.) - - 7 10 13 18 13 2015-2016 2016-2017 2017-2018 Gimnázium 17 29 14 Szakgimnázium 12 10 14 Szakiskola 13 10 6

6. Tanórán kívüli tevékenységek igénybevételének lehetőségei 13:15-14:00 (11) 14:00-14:45 (15) Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 14:00-14:45 matematika 8a (1) 14:45-15:30 matematika 8b (24) 14:00-14:45 magyar 8b (23) 14:45-15:30 magyar 8a (23) 14:00-14:45 (27) 14:00-14:45 (10) ELŐKÉSZÍTŐ 14:00-14:45 német 8ab (6) 14:00-14:45 angol 8ab (5) EGYÉNI DIFF. KÉPESSÉG FEJLESZTŐ FOGLALKOZÁSOK 13:15-14:00 (9) 13:15-14:00 (7) 13:15-14:00 (8) 13:15-14:00 (3) 14:00-14:45 (1) 14:00-15:30 énekkar (20) 14:00-14:45 angol A (5) 14:00-14:45 német A (6) 14:00 14:45 matematika (10) 14:45-15:30 Tudományos Diákkör (6) 14:00-14:45 1-2. évfolyam leány (27) 14:45-15:30 3-4. évfolyam leány (27) 14:00-14:45 angol F (5) 14:00-15:30 rajz A (25) 14:00 14:45 magyar (3) 14:00-14:45 5-8. évfolyam leány (13) 14:45-15:30 5 8. évfolyam leány (13) SZAKKÖRÖK 13:15 14:00 matematika (11) 14:00-15:30 rajz F (25) 14:00-14:45 német F (6) 14:00-15:30 történelem földrajz (4) SPORTKÖR 14:00-14:45 1-4évfolyam fiú (26) 14:45-15:30 1-4évfolyam fiú (26) 14:00-15:30 ünnepeink (21) 14:00-14:45 5-8. évfolyam fiú (16) 14:45-15:30 7 8. évfolyam fiú (16)

A mindennapos testedzés lehetőségei: A mindennapi testnevelés céljai: Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság stb. Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival. Egészségügyi és pedagógiai szempontok: A fenti célok elérése érdekében a következő sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell érvényesülniük, megjelenniük a tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon: Minden tanuló minden tanítási napon részt vesz a testmozgás-programban. Minden testnevelési órán és sportfoglalkozáson figyelünk a keringési és légző rendszer megfelelő terhelésére. Minden testnevelési órán, foglalkozáson van gimnasztika, valamint a helyes testtartást szolgáló gyakorlatsor, légző torna. A testnevelési tananyag egészében betartandóak a gerinc- és ízületvédelmi szabályok. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Testnevelés és mozgás lehetősége az iskolában Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Arra törekszünk, hogy tagintézményeink tárgyi és környezeti feltétele javuljon, ahhoz, hogy a testnevelésre és a mozgásra megfelelő körülmények alakuljanak ki. Az intézmény minden pályázati lehetőséget megragad, ösztönzi azokat az e területen lévő feltételek bővítésére, javítására, megteremtésére. Napközi lehetőségei Napközis foglakozásokon kötelező a mozgás, az udvari játék, egészségfejlesztő testmozgás biztosítása. Órán kívüli sportfoglalkozások Az intézményben a testnevelés órán kívül sportköri foglalkozásokat, tömegsportórát, szakköröket tartunk hetente. A testnevelési és a környezeti nevelés egyik fontos találkozási pontja a kirándulások, túrák megszervezése, melyre lehetőséget biztosítunk. Az ügyességet és közlekedési ismereteket kedvelő gyerekek kerékpáros programokon gyarapíthatják tudásukat. Sportrendezvények Intézményünk a hagyományaihoz híven részt vesz a helyi, megyei és országos sportversenyeken. Intézményünk lehetőség szerint megszervezi a versenyeztetés lehetőségét.

Ösztönözzük diákjainkat, hogy részt vegyenek megyei és országos sportprogramokon, legyenek tagjai egyéb sportegyesületeknek. Nyári táborok és túrák Intézményünk pedagógusai és osztályai kihasználhatják az intézményhez kapcsolódó táborok, erdei iskolák, osztály és egyéb keretben megszervezett kirándulások, túrák lehetőségeit. A mindennapos testedzés a testnevelés órákon heti 5 órában, tömegsport foglalkozáson és napközis (szabadidős) foglalkozás keretében valósul meg. A testnevelés órák keretein belül valósul meg: a 3. évfolyamon heti 1 óra úszás félévi váltással az 5. évfolyamon heti 1 óra úszás félévi váltással A 2. évfolyamon lehetőség szerint megszervezzük, hogy heti egy testnevelés órában a mozgáskultúrát társastánc keretében valósítjuk meg, amelyet a Kapronczai Művészeti Iskola tánctanára együttműködési megállapodás keretében biztosít számunkra. 7. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Az első- második évfolyamon a tanulók nem kapnak kötelező házi feladatot. A harmadik évfolyamon úgynevezett kötelességtudó házi feladat adható. A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak házi feladatot; csak szorgalmi írásbeli házi feladat adható, szóbeli szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) adható. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) szóbeli és írásbeli házi feladatot kaphatnak. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni. A házi feladatok egyrészt az órán tanultak megszilárdítását, begyakorlását szolgálhatják, másrészt egy új tananyag előkészítését is segíthetik a tanuló önálló információ gyűjtése, tájékozódása, felkészülése révén. Mindenképpen ajánlott, hogy a tanulók rendszeresen kapjanak házi feladatokat, s annak elvégzését számon is kérjük tőlük. Alapvetően azonban a szaktanárok felelőssége az otthoni felkészülés szóbeli és írásbeli mennyiségének a meghatározása, annak ellenőrzése, értékelése. Az otthoni felkészülés, a házi feladatok elkészíttetése az oktatás szempontjából természetesen csak akkor lehet eredményes, ha az a tanulók számára pontosan meghatározott, kellően előkészített, terjedelme és nehézsége a tanulók képességeihez igazodik, s önálló munkára ösztönöz. Mivel a tanulónak is joga van a szabadnapra, a munkaszüneti napra, a pihenésre, ezért kötelezően csak annyi feladat adható otthoni felkészülésre, amennyi tanítási munkanapokon időben megoldható, reálisan elvégezhető.

A tanulói írásbeli beszámoltatások rendje, formái: Az 1-3. évfolyamon a tanulók negyedévente diagnosztikus eredményvizsgálat formájában számot adnak a készség-, a képességfejlesztés szintjükről, eredményükről, hogy a következő időszak fejlesztési feladatait meghatározzák, az alapképességek biztosabb tudása érdekében. Év végén külső mérést is végzünk, melyet százalékosan értékelünk. 4. osztály első félévétől minden témakör végén témazárók formájában adnak számot a tanulók tudásukról. Az ellenőrzés és értékelés rendje Frontális osztály munka szóbeli felelet írásbeli felelet Témazáró dolgozat Tanulói kiselőadás anyaggyűjtés, rendszerezés megadott témához. Projektmunka Házi feladat Óráról-órára rendszeresen A rendszeres munkára késztetés miatt 2-3 órai anyag után rendszeresen, ill. egy-egy kisebb fejezet után. Egy-egy nagyobb egység lezárása után. Alkalomszerűen, a tanulók érdeklődésének megfelelően a tananyag kiegészítésére. Egy-egy projektterület lezárásaként Rendszeresen Minden tantárgy esetén témakörönként történik. A minősítés során a tanuló fejlődését emeljük ki. Felhívjuk a figyelmet a fejlesztésre váró területekre, javaslatot teszünk a fejlesztés módjára, az esetleges hiányok pótlására. Az érdemjegyek javítása: Az érdemjegy javításának módjainál a tanulási nehézségek és akadályozottságok miatt a tanulók gyakori egészségi állapotváltozása, romlása és pszichés problémái, valamint a szociokulturális háttér összes nehézsége miatt mindig meg kell adni a lehetőségét, hogy a teljesítményének javulásáról, tudásának, képességének gyarapodásáról újból és újból esetleg más szituációban, más pedagógiai környezetben, de számot adjon a tanuló. Az érdemjegy, minősítés javítására vonatkozó lehetőségről minden tanulót tájékoztatni kell, a javítás formáit, idejét, módját, megismételhetőségét tudatni szükséges. Az eredményről a tanuló, szülő tájékoztatást kap. A javítás idejéről, tárgyáról, eredményességéről a pedagógus önmaga számára feljegyzést készít. Adhatunk felmentést a beszámolási, a felmérési kötelezettség alól. Erről az osztályfőnök, a szaktanár, az igazgató együttes megbeszélésen hoz döntést. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Formái: - bemeneti mérés - diagnosztizáló mérés - témazáró dolgozat, házi dolgozat - felmérések (év eleji, félévi, év végi) - évközi felmérések, tudáspróbák

Rendje: Felmérések: - év eleji ismétlések lezárása után - év végi: az adott évfolyam tantárgyi követelményrendszerén alapuló záró dolgozatok - témazáró dolgozat: egyes témák összefoglalása, rendszerezést követően - Tudáspróbák: egy-egy még össze nem foglalt (részanyag), témakör ellenőrzése Korlátai: A diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás tanulók szakértői vélemény alapján felmentést kaphatnak az írásbeli beszámoltatás alól. Súlya: Az év végi teljesítményt az egész évi osztályzatok alapján állapítjuk meg. A témazárók jegyei döntőek, ha a tanuló kétesre áll. A diagnosztizáló mérés eredménye nem váltható át jeggyé. Adott témakörön belül minden tantárgy szaktanára súlyozza a részterületeken kapott jegyek súlyát. (pl.: verstanulás, tantárgyi attitűdért adott jegy). Gyakorlati számonkérés: Például munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény értékelése. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. Csak azt kérhetjük számon, amit megtanítottunk. 8. Iskolai tanév helyi rendje 1. Az emberi erőforrások minisztere 13/2018. (VI. 14.) EMMI rendelete a 2018/2019. tanév rendjéről A tanítási év A 2018/2019. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2018. szeptember 3. (hétfő) utolsó tanítási napja 2019. június 14. (péntek). A tanítási napok száma száznyolcvanegy nap. Az első félév A tanítási év első féléve 2019. január 25-ig tart. Az iskolák 2019. február 1-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. 2. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontja, felhasználása A tanítási évben a tanítási napokon felül a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni, egy tanítás nélküli munkanap kizárólag pályaorientációs célra használható fel. A tanítás nélküli munkanapok és azok felhasználása: Nevelőtestületi hatáskörben meghatározva: 2018.október Dátum Felhasználás Pedagógiai Napok

2019. február Félévi értekezlet 2019. június Tanévzáró értekezlet 2019. június Pedagógusnap 2018.október Pályaorientáció Iskolai diákönkormányzat hatáskörben meghatározva: Dátum Felhasználás 2019. május 24. Istvánffy - gyereknap 3. A szünetek időtartama: - Az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. október 26. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2018. november 5. (hétfő). - A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2018. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2019. január 3. (csütörtök). - A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap 2019. április 17. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2019. április 24. (szerda). 4. Országos kompetenciamérés: Az Nkt. 80. (1) bekezdése alapján, az R. 79. (6) bekezdésében meghatározott méréseket, értékeléseket a 2018/2019. tanévben a Hivatal szervezi meg 2019. május 29. napjára. A mérés napja tanítási napnak minősül, amelyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás a művészeti és a testnevelés órák kivételével számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2018. november 23-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. 5. DIFER: A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányok csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2018. október 12-éig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések vagy a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért a tanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2018. október 26-ig a Hivatal által meghatározott módon jelentik a Hivatalnak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2018. november 30-ig kell elvégezniük. 6. A tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról: A 2018/2019. tanévben az Nkt. 80. (9) bekezdése alapján, országos mérés, értékelés keretében a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát az iskoláknak az 1 4. évfolyamon, valamint a felnőttoktatásban tanulók kivételével a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók esetében 2019. január 9. és 2019. április 26. között kell megszervezniük. A mérés eredményeit az érintett nevelési-oktatási intézmények 2019. május 31-ig töltik fel a NETFIT rendszerbe. 7. A tanulók idegen nyelvi szövegértési készségének vizsgálata: Az iskolák hatodik és nyolcadik évfolyamán angol vagy német nyelvet első idegen nyelvként tanulók körében le kell folytatni a Hivatal által szervezett írásbeli idegen nyelvi mérést. A

tanulók idegen nyelvi szövegértési készségeit vizsgáló mérőeszközöket a Hivatal készíti el, a mérést az iskola pedagógusai 2019. május 22-én végzik el a Hivatal által az iskolákhoz eljuttatott mérőeszközök alkalmazásával. Az iskola a mérést saját döntése alapján kiegészítheti az idegen nyelvi szóbeli tudásfelméréssel is az érintett tanulóknál. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2018. november 23-ig, az elvégzett iskolai vizsgálatok tanulói és intézményi adatait 2019. június 12-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. A mérések eredményét az érintett iskola a Hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg, és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon teszi közzé 2019. június 12-ig. 9. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma: Az osztályok és az osztálylétszámok a 2018/2019-es tanévben: Évfolyamok Osztályok osztálylétszámok 1. a 22 b 20 2. a 24 b 24 3. a 25 b 26 4. a 25 b 25 5. a 23 b 25 6. a 19 b 21 7. a 22 b 22 8. a 21 b 23