A szarvasmarhák légzőszervi komplex tünetegyüttese (BRDC) elleni védekezés lehetőségei. International Cattle Academy, Budapest. Dr. Búza László MSD AH

Hasonló dokumentumok
A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Szarvasmarha tartás általános járványvédelmi és igazgatási kérdései. Dr. Hercsel György megyei igazgató főállatorvos Gy-M-S Kormhiv.

A HACCP rendszer fő részei

Ellenőrzési lista baromfitelepek állategészségügyi ellenőrzéséhez (madárinfluenza miatt, betelepítést megelőzően)

Sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése zoonózisok. sertésbetegségek kórokozóinak közvetítése

Kutatási terület: Haszonállatok egészségvédelme, állománydiagnosztika

A vakcinázás hatékonyságát alapvetően befolyásoló tényezők. Dr. Albert Mihály

A szarvasmarhák vírusos hasmenése ( BVDV) Nemzetközi mentesítési tapasztalatok

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

BRDC általános állománydiagnosztika. Dr. Cseh Kálmán

Az antibiotikum felhasználás csökkentésének lehetőségei a hazai gyakorlatban. Dr. Sándor Gergely Derzsy napok

Szarvasmarhatartás HACCP. Általános járványvédelem

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

A BVD és IBR mentesítés diagnosztikája : lehetőségek és buktatók. Pálfi Vilmos Budapest

VeyFo. VeyFo Jungtier - Oral Mulgat

Mennyibe kerül a BVD?

Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás (7621 Pécs, Perczel u. 2.) Állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep Kővágószőllős 022/46 hrsz.

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Világméretű kihívások

Sertés Akadémia 2011/2012. évi továbbképző tanfolyam Sertéstelepi menedzsment légzőszervi kurzus -

Horgászati állatorvostan. Gödöllő, március 10.

ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

A Bovilis BVD és a Bovilis IBR marker együttes alkalmazása

Pulyka légzőszervi betegségek

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Állítsuk meg a bárányok kokcidiózist! Bogdán Éva haszonállat termékmenedzser Bayer Hungária Kft.

Antibiotikumok a kutyapraxisban

A HACCP rendszer bevezetésének célja

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft

Állategészségügyi szabályok augusztus 8-10.

Shoof és Ritchey állategészségügyi és állatkezelési termékek

A telepi járványvédelem jelentősége. Mocsári Endre DVM, PhD Bikal, november 22.

Telepspecifikus vakcinák engedélyezésének jogi és szakmai háttere

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI RENDELETE ( )

BETEGTÁJÉKOZTATÓ FÜZET I. KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK

RESPIG felmérések termelési és gazdasági eredményeinek összefoglalása

Érdemes vakcinázni a sertések 1-es típusú parvovírusa ellen

Fertőző betegségek járványtana. dr. Gyuranecz Miklós MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet

Élő metapneumovírus vakcina fejlesztése tojóállományok részére: ártalmatlansági és hatékonysági vizsgálatok. Hajdúszoboszló, június 2-3.

A sertések húgyúti fertőzései (UTI)

Előzetes kezelési terv, teljeskörű parodontális kezelés lépései

A rotavírus a gyomor és a belek fertőzését előidéző vírus, amely súlyos gyomor-bélhurutot okozhat.

Szárazonállás és tejtermelés összefüggései. (gyakorlati tapasztalatok)

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

A MÁOK Szakmai irányelvek szabályzata Módosult: április 26-án, hatályos április 27-től

Ha nem akarsz mellé-nyúl-ni, használj Nobivac Myxo-RHD-t! MSDay-MOM park, dr. Schweickhardt Eszter

Állategészségügyi szabályok

Campylobacter a gyakorló állatorvos szemével. Tenk István Mikrolab Kft 2016

ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY

A hazai járványügyi helyzet tükröződése a munkahelyeken

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

A minőség és a kockázat alapú gondolkodás kapcsolata

A szakmai követelmények meglétének részletes vizsgálata

Beszámoló a XXIV. WPSA kongresszus állategészségügyi témájú előadásairól. Dr. Kőrösi László

A mesterséges medencékhez kapcsolódó vízjárványok, USA

13. KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ÉS NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKMACSOPORT

Gyermekkori asztma és légúti túlérzékenység kezelési napló

Légzőszervi betegségek számokban

SERTÉS KOKCIDIÓZIS Dr Valler József Vitamed Pharma Kft.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI

LAJOS ZOLTÁN DUO-BAKT ÁLLATORVOSI OS MIKROBIOLÓGIAI O LABORATÓRIUM. (Kómár emléknap, Budapest MÁOK Pest megye)

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Sertésdizentéria: védekezzünk ellene! Megéri!

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

A termékenyítés gyakorlati bemutatása a Szögedi Gazdaság Kft. példáján keresztül. Csíkász Szabolcs

Salmonella vizsgálatok és salmonella helyzet. Dr.Lebhardt Károly M.A.H.Food-Controll Kft

A preventív vakcináció lényege :

Partnereink termelési eredményei Vitafort takarmánnyal

A kézfertőtlenítés gyakorlata

Biztos abban, hogy a megfelelő intézkedéseket teszi az influenza elleni védelem tekintetében? Oltassa be magát!

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Légzőszervi szakápoló szakképesítés Légzőszervi szakápolás modul. 1. vizsgafeladat november 10.

BROJLER. Teljesítménymutatók. An Aviagen Brand

A mikotoxinok elleni védekezés a Bonafarm csoportnál Kádár Péter

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

Vakcinázás hatékonyságát csökkentő antibiotikum használat (esetismertetés) Dr. Albert Mihály

Nem-szteroid gyulladáscsökkentők használata a kisállatpraxisban Pre-,és posztoperatív fájdalomcsillapítás

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET Élelmiszer, fogyasztóvédelem modul

ÚJFEHÉRTÓ TELEPÜLÉSI ÁLLATI MELLÉKTERMÉK GYŰJTŐHELY MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 4244 ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 0551/85 HRSZ.

LÉGZŐRENDSZER. Meixner Katalin

Egészséggel kapcsolatos nézetek, hiedelmek, modellek, egészségvédő magatartásformák

Élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása a kereskedelmi egységekben A HACCP rendszer

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

KERESKEDELMI HACCP NAPLÓK

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a D048897/03 számú dokumentumot.

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

SZARVASMARHA. A szarvasmarhák légzőszervi betegsége (BRDC) elleni vakcinázás és gyógykezelés hazai nagy létszámú szarvasmarhaállományokban

Légzőszervi betegségek nagyüzemi telepeken

SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS VAKCINA (KÉRŐDZŐK RÉSZÉRE, INAKTIVÁLT) Vaccinum aphtharum epizooticarum inactivatum ad ruminantes

A 2013/5. SZÁM TARTALMA. Kővágó Cs., Balka Gy., Mándoki M., Abonyi T., Rusvai M.: A borjak

Madárinfluenza Csongrád megyei Kormányhivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Földművelésügyi Főosztály dr. lamperné dr. Horváth Éva főosztályvezető

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Átírás:

A szarvasmarhák légzőszervi komplex tünetegyüttese (BRDC) elleni védekezés lehetőségei International Cattle Academy, Budapest Dr. Búza László MSD AH 1

Óravázlat LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS VÁLTOZÁSA BRDC térkép BRDC elleni védekezést meghatározó külső tényezők A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső tulajdonságai A terep a légző apparátus A szarvasmarhák tüdőgyulladásai BRDC A BRDC megelőzésének és gyógykezelésének lehetőségei Járványvédelem Vakcina típusok Következtetések 2

LÉGZŐSZERVI BETEGSÉGEK ELLENI VÉDEKEZÉS VÁLTOZÁSA, ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ÉS ÉLELMISZER-BIZTONSÁG 1900. -1950. Fókuszban az EGYEDI beteg állat betegség kezelés, járványvédelem 1950. -1990. Fókuszban az ÁLLOMÁNY állomány-egészségtan, patogén kórokozó csökkentési programok, betegségektől való mentesítések 1990-2000-től Fókuszban az EMBER, az élelmiszer előállítási lánc standardizálás, tanúsítás, élelmiszerbiztonság, élelmiszer-minőség, nyomonkövetés, állategészségügyi rendszerek 3

ÓVATOSSÁG ÉS ELFOGADHATÓ KOCKÁZAT Precautionary principle Elővigyázatosság elve Acceptable level of risk Elfogadható veszély az állomány-egészségügy számára 4

5

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI-BIZTONSÁGI FELELŐSSÉG A szarvasmarha-tartókat meg kell ismertetni az állati termékek biztonságos előállítása, forgalmazása körülményeivel, figyelmüket, fel kell hívni arra a kizárólagos felelősségre, amely az állategészségügyibiztonság megvalósításában van Külső, belső járványvédelem 25 ember lépi át a határokat másodpercenként? Állat? Vektor globalizáció stb. 6

Mottó Nem félni kell a betegséget okozó baktériumoktól, hanem józanul védekezni kell ellenük Tisztaság mindenütt, a törvényeknek és rendeleteknek pontos betartása és végrehajtása: ezek alkotják első sorban azt az erős várat, a mely a fertőző betegségek ellenséges betörése és elterjedése ellen védelmet nyújt. Másodsorban következnek azután azok az intézkedések, a melyeket valamely fölmerült ragályozó betegségnek a továbbterjedése ellen alkalmaznak. a fertőző betegségek ellen való egyéni védekezésről alapja a tisztaság és a műveltség 7

BRDC térkép BRDC MAP: IBR A farm BVD 1. ól Pasteu rella Myc opla sma RSV B farm C farm D farm 2. ól 3.ól Köh ögés Orrf olyá s Nehezí tett légzés 8 Page 8

BRDC elleni védekezést meghatározó külső tényezők Politikai, jogszabályi Gazdasági Társadalmi, szociális Versenytársak Környezeti/ környezetvédelmi Technológiai Beszállítók/kínálat Felvásárlók ügyfelei Szarvasmarha felvásárlók BRDC menedzsment környezete 9

BRDC prophylaxis STEEP Analízise BRDC elleni védekezést befolyásoló külső tényezők Előfordulási gyakoriság, valószínűség (M/K/A) Hatása a BRDC menedzsmentre (M/K/A) Lehetőség vagy veszély Társadalmi, szociális Élőmunka drága M M V Technológiai Jól szakaszolható épületek M M O Gazdasági Drága a borjú M M V Környezeti, környezetvédelmi Minimális hulladékkal termelni K K O Politikai, jogszabályi Élelmiszer-biztonság M K O 10

BRDC prophylaxis 5 Forces Analízise Beszállítók, kínálat Eladósodás a nagykereskedő felé Az adott országban nem forgalmazott készítmény Versenytársak Új vállalkozások SPF állományok terjedése Preventív szemlélet BRDC menedzsment feltétel rendszerének biztosítása már a származási gazdaságokban Helyettesíthetőség Elküldhető most vágóhídra Mentesítés Felvásárlók vevői Öko/bio élelmiszerek Állat jól léti elvárások 11

A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső tulajdonságai Világos stratégia a beszállításra Flexibilis lehetőség Folyamatos, naprakész nyilvántartások tájékoztatás Állatok beszállítása Állatok elhelyezése Öreg elavult, tartástechnológiai eszközök Belső működés Értékesítés Adminisztráció Tervezett, ugyanakkor flexibilis értékesítési lehetőség PRDC managementhez hozzáadott érték 12

A gazdaság, BRDC megelőzés szempontjából fontos, belső tulajdonságai Stratégiai háttér támogatások Sok, kisméretű telepen történik a hizlalás Vezetőség, belső infrastruktúra Humán erőforrás menedzsment Technológiai fejlesztések Beszerzés, pénzügyi háttér Marketing stratégia és tervezés Saját, kiemelt minőséget jelentő marhahús előállítás Jól képzett, fiatal terhelhető szakemberek Új, központosított beszerzés Jelentős fejlesztés a telepirányítási rendszerekben PRDC managementhez hozzáadott érték 13

BRDC stratégia a 9 SWOT alapján Célkitűzés A. B. C. Lehetőségek L1 L2 L3 veszélyek V1 V2 V3 Erősségek E1 E2 E3 Sikerre vezető stratégia Hasznosítható stratégia Gyengeségek Gy1 Gy2 Gy3 Folyamatosan tárgyalandó stratégia Védekezési stratégia Page 14 14

BRDC 9 dobozos SWOT védekezési stratégia = BRDC HACCP rendszer 15

BRDC HACCP rendszer I. A BRDC HACCP rendszerben fontos a lánc-szemlélet, a teljes előállítási láncot kell vizsgálni. Rendszerszemléletű megelőző minőségbiztosítás: a jól átgondolt, helyes tevékenység, a jól tervezett és alkalmazott ellenőrzés. 1. A veszélyek (biohazards) azonosítása, súlyosságuk és valószínű bekövetkezésük, fertőződés gyakorisága szerint rangsorolásuk, a kockázat (risk) alapján. 2. Azon kritikus irányítási/szabályozási/felügyeleti pontok kiválasztása, ahol a feltételezett (azonosított) veszély megelőzhető, kizárható vagy elfogadható szintre csökkenthető. 3. Azoknak a kritériumoknak az előírása, amelyek a megfelelőt elválasztják a nem megfelelőtől, amelyek alapján eldönthető, hogy a kritikus szabályozási pont a veszély megelőzése 16 szempontjából kézben van tartva.

BRDC HACCP rendszer II. A kritikus pontok felügyeletére (monitoring) alkalmas módszerek kiválasztása és alkalmazása. Azon helyesbítő intézkedések, tevékenységek meghatározása, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha monitoring szerint a CCP nincs rendben. Annak az ellenőrzése és bizonyítása (igazolása, verifikálása), hogy a preventív rendszer megfelelően működik. Dokumentálás (a HACCP rendszer működtetését mutató feljegyzések, nyilvántartások). 17

A terep 18

Tüdőgyulladások kórokozó szerint (meghatározó a védekezés szempontjából!) Vírusos tüdőgyulladások (Csak megelőzés lehetséges) Parainfluenza 3 Virus (PI3) Infectious Bovine Rhinotracheite Virus (IBR) Respiratory Syncitial Virus (RSV) BovineViral Diarrhoea (BVD) Bakteriális tüdőgyulladások (Kezelés is lehetséges) Pasteurella (M. Haemolytica et P. Multocida) Haemophilus Somnus «Mycoplasmas» 19

Bovine Respiratory Disease : Ez a legnagyobb kórtani szereplő a szarvasmarha tenyésztés során, és amellyel kapcsolatos tennivalók a legtöbb időt veszik igénybe, gazdasági kártétele messzemenően alulbecsült, Annak ellenére, hogy az elhullás ritkán emelkedik 1% felé DE... 20

Gyógykezelés nélkül, vagy nem megfelelő kezelés hatására, a BRDC olyan vissza nem fordítható elváltozásokat provokál a légző apparátusban, amelyek tartósan és szignifikánsan befolyásolják az állattartás gazdaságosságát Pár Óra múlva Irreverzibilis károso dás Az egészséges tüdő, elengedhetetlen feltétele az állat növekedésének! 21

Bovine Respiratory Disease : A multifaktoriális kóroktan: A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere Telepi viszonyok Kórokozók 22

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere A valós oxigén szükségletet nehezen biztosító, relatíve kis méretű tüdő, és kis méretű tüdő alveoláris felület a gázcseréhez Következmények : Csökkent légző tartalékkapacitás (fokozott oxigénigény esetén, az állatok nagyon rövid időn belül légszomj alakul ki - respiratory distress) Nyugalmi állapotban a légző szervrendszer energia igénye nem jelentős. Ugyanakkor ez a kérdés egyre jelentősebbé válik a légzőszerv érintettsége, megbetegedése esetén. 23

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere A tüdő nagyfokú tagozódása: Nincs kapcsolat az alveolusok és a laterális bronchiolusok között Következmények: Alapvetően csökkentené az érintettség kiterjedését, DE: A tüdő kevésbé elasztikus és rugalmas Ha egy bronchiolus érintett hypoxia alakul ki az alveolusokban: A tüdő ezen része, inenntől kiesik A hypoxia miatt, ezeken a területeken a macrophagok aktivitása jelentősen lecsökken. 24

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere Alveolus Az alveolusok rossz vérellátása A kollaterális légcsere hiánya: lehetelen az alveolusok légcseréjének biztosítása Terminális bronchiolus Légző bronchiolus Alveoláris hólyag A védekező sejtek ritkán fordulnak elő az alveolusokban 7 25

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere Az extra thoracalis légutak szűkössége Következmények : Kifejezetten erős a légáramlással szembeni ellenállás, ezért erős, nagysebességű a be és kilégzés, fontos mert: Sokkal mélyebben jutnak be a kórokozók és a toxikus anyagok a légutakba, egészen a tüdő parenchymáig. 26

A szarvasmarha légzőszervének élettani és anatómiai karaktere Az alábbi 3 faktor: Kisméretű tüdő Nagyfokú tagozódás Szűk, extra-thoracalis légutak Okozza a szarvasmarhák kiemelkedő érzékenységét a légzőszervi megbetegedések iránt Kiemelt figyelmet kell fordítani: a kóroktanra, gyors és megfelelően erős, hatékony 27 készítményre

Telepi menedzsment: Rizikófaktorok Az állatok minősége és fogékonysága - Különböző kórcsoportok keveredése A szállítás és körülményei - Szállítás időtartama BRDC Tartási körülmények - Páratartalom -Hőmérséklet változás - Elégtelen vagy túlzott légmozgás - Biológiai kémiai szennyezők - Elhelyezés, betelepítési sűrűség Takarmányozás Adaptáció 28

Q 1 Milyen tényezők játszhatnak szerepet a szarvasmarhák tüdőgyulladásának kialakulásában? (3 fő csoport) 29

A 1 1. Gazdasági körülmények 2. Politikai körülmények 3. Tartási körülmények 4. Baktériumok és vírusok 5. Gombák A = 3+4+6 B = 3+4+5 C = 4+5+6 D = 1+2+3 6. A szarvasmarhák légzőrendszerének sajátosságai 30

Kórokozók: A kórokozók, az állatokban a nem megfelelő tartási körülmények miatt telepedhetnek meg, majd ott elszaporodnak VIRUSOK : Legtöbbször ők a kiinduló, az első kórokozók BAKTÉRIUMOK : Parainfluenza 3 Virus (PI3) Infectious Bovine Rhinotracheite Virus (IBR) Respiratory Syncitial Virus (RSV) BovineViral Diarrhoea (BVD) Pasteurella (M. Haemolytica et P. Multocida) Haemophilus Somnus «Mycoplasmas» 31

VIRUSOK : A legtöbb esetben a kezdeményezői a BRDC-nek 32

BAKTÉRIUMOK : A BRDC klinikai képét felerősítő faktorok 33

Respiratory Disease Kórfejlődése Hajlamosító tényezők: Stress, szállítás, takarmány, egyéb változások Környezeti faktorok : nedvesség, hideg, szellőzés, elhelyezés Vírusos mycoplasmás léziók Tönkretett, vagy lecsökkent immunválasz Felerősítő faktorok: Pasteurella: Tüdőszöveti növekedés, toxin kibocsátás Fertőzés + gyulladásos folyamatok 34

Q2 Az alábbiakban felsorolt BVDV okozta klinikai kórformák közül, megítélése szerint melyiknek van a legnagyobb jelentősége? 35

A2 1.Szaporodásbiológiai hatás 2.Vírusos hasmenés 3.Vérzéses szindróma 4.Mucosal disease 5.Immunszupresszió 36

BRDC = Fertőzés + Gyulladás FERTŐZÉS: A kórokozók megsokszorozódása egy szerven belü A Pasteurellák elszaporodása, a legyengült egyedekben kifejezetten gyorsan zajlik le. A tüdő sejtjeinek károsodását a felszabaduló toxino okozzák. 29 GYULLADÁS: Az állati szervezet válaszként megindítja a sejtalapú védekezési folyamatokat az elváltozott szervekben A gyulladásos folyamatokban 2 fázist különítünk el: - Vasculáris fázis (Vörös elszíneződés, Fájdalom, Tüdőödéma) - Celluláris fázis amelyet neveznek reparációs fázisnak is (cicatrisatio, ) Egyszerre kell kezelni a 37 Fertőzést és a Gyulladást is!

FERTŐZÉS+GYULLADÁS A hajlamosító tényezők a Pasteurellák proliferációját idézik elő a nasopharynxban. A belégzés során a beáromló levegő szállítja a kórokozókat a mélyebb tüdőrészek felé Pasteurellák megsokszorozódása a tüdő állományában! Leucotoxinok kiáramlása Alveoláris and Bronchiális hámsejtek károsodása ARACHIDONSAV felszabadulás Phospholipase A2 38

Corticoids NSAID Phospholipase A2 ARACHIDONSAV felszabadulás Cyclo-oxygenase Lipooxygenase Prostaglandin (Pg) Leucotriének felszabadulása and Thromboxan (Tx) Synthesis Tüdőben Broncho- és vasoconstrictio Leucocyták elárasztják a szöveteket VASCULÁRIS fázis DESTRUCTIO CELLULÁRIS fázis REPARATIO 39

1) HA A FERTŐZÉSES FOLYAMAT FELÜGYELET ALATT ÁLL: A saját immunrendszerének köszönhetően az állati szervezet képes eliminálni a kórokozó baktériumokat Vagy a korai hatékony beavatkozás eredményezi az antibakteriális hatást A GYULLADÁS átmeneti lesz, s a kórokozók által előidézett károsodások helyreállítását, gyógyulást eredményez 40

2) HA A FERTŐZÉS NEM ÁLL FELÜGYELET ALATT: A hajlamosító tényezők (stress, tartási körülmények, ) tovább gyengítik a szervezet immunrendszerét, a baktériumok megsokszorozódása indul meg Vagy ha a kezelés kései, vagy nem megfelelő A GYULLADÁSOS folyamatok tovább fokozódnak és irreverzibilis elváltozásokat okoznak 33 41

Q 3 Hogyan, milyen elven, hatnak a nem szteroid gyulladás csökkentők? 42

A 3 1. A COX (cyclo-oxigenáz) 1-2 gátlásával a gyulladásos folyamatokban csupán a roncsoló, vaszkuláris fázist gátolják. 2. A gyulladásos folyamatban mind a roncsoló vaszkuláris fázist, mind a helyreállító sejtes fázist gátolják. 3. Gyulladás csökkentő, fájdalom csillapító és lázcsillapító hatásuk van. 43

A BRDC megelőzésének és gyógykezelésének lehetőségei 44

PROPHYLAXIS Elsősorban a tartási körülményeket kell optimalizálni a tehenek, borjak tartásától a hízómarhatartásig Elhelyezés, betelepítési sűrűség Tartási körülmények Állatok szállítása Különböző körülmények/állapotok keveredése Beteg állatok megfigyelése, állománydiagnosztika 45

PROPHYLAXIS Szarvasmarha telepek sűrűségé (a rendszer területen) Ivóvíz Állomány-egészségügyi biztonság Állategészségügyi, vakcinázási A telep járványvédelmi biztonsága gyakorlat Állatvásárlás / a beszerzési források A vakcinák tárolása és beadása száma Adatkezelés Karanténozás Tartás/elhelyezés Egyszerre betelepítés / egyszerre Klímaszabályozás ürítés (all-in/all-out) Hőmérséklet / szellőzés / fűtés Életkor szerinti elkülönítés Betelepítési sűrűség Higiéniai berendezések, személyzet A beteg állatok elkülönítése és látogatók Mortalitás / elhullási arány Üzemvezetés Egészségügyi költségek Tulajdonosi elvárások Légzőszervi egészségi állapot Személyi állomány Légzőszervi betegségek járványos Takarmányminőség előfordulása az utóbbi 6 hónapban 46 Takarmány-kiosztási/etetési

Épületekre vonatkozó előírások Hőmérséklet Páratartalom * 70-80 % Káros gázok Légsebesség Levegőcsere Levegő / Állat Betelepítési sűrűség Fényviszonyok * Nagy hőingások kerülése * mini 8 C * maxi 28 C * CO2 < 300 ppm * NH3 < 3 ppm * H2S < 0.1 ppm * Hideg és nedves környezetben: 0.2 m/s * Forró környezetben : 1.0 m/s * Télen : 50 m 3 /óra/100 tt kg * Nyáron : 125 m 3 /óra/100 ttkg * Dinamikus szellőzés : 6-8 m 3 /borjú * Statikus szellőzés: 8-12 m 3 /borjú * 1.5 m 2 /borjú Áttetsző területek = a tetőfelület legalább 1/15-öd része (Húshasznú borjakra vonatkozó előírások) 47

Épületekre vonatkozó előírások A természetes légcserét jelentősen meggyorsítja az állatok teste általtörténő levegő-felmelegedés (ebben az esetben a levegő kilépési pontját és belépési pontját egyaránt 180 cm felé kell helyezni) Mindez füsttel szemléltetve: 48

ELHELYEZÉS : Elhelyezési körülmények Gondoskodni és tájékozódni kell az érkező állatok egészségi állapotáról (az állatok eredetére vonatkozó információk, karantén, előző kezelések) Ha egy épületben egy csoport kerül elhelyezésre: - 18 nappal az újabb csoport érkezése előtt, ki kell takarítani és fertőtleníteni az épületet - A beérkező állatokkal kapcsolatos valamennyi tevékenységet lehetőleg egy nap alatt el kell végezni. Ha ez nem lehetséges, akkor első részét délután, a következőt másnap reggel kell elvégezni - Azonnal ki kell alakítani a csoportokat Csökkenteni kell előzni a stressz előfordulását, megakadályozni a különböző csoportok, a szomszédos csoportok érintkezését Minden esetben valamennyi állat részére ad libitum ivóvizet kell 49 biztosítani

BETEG ÁLLATOK MEGFIGYELÉSE HYPERTHERMIA/LÁZ (> 39.5 C) A BRDC első jele Normal hőmérséklet: Vírus infekció fázisának hőmérséklete: Bakteriális infekció fázisának Hőmérséklete: Borjú 39.3 C > 40 C > 39.5 C Növendék, tenyészüsző, tehén 38.5 C > 40 C > 39.5 C * : A szállítás napján, a szállítás okozta rektális hőemelkedéssel is kell számolni! 50

Q4 Mely exogén tényezők azok, amelyek szerepet játszhatnak a BRDC kialakításában? 51

A4 1. tartási hibák, istállóklíma, takarmányváltás, takarmányozási hibák, szállítás, környezeti patogének 2. takarítási hibák, irodaklíma, tulajdonosváltás, talajhibák, kiállítás, környéken lévő rakodógépek 52

PROPHYLAXIS A stressznek kitett állatok vakcinázása nem hatékony. Csak vakcinázási programokkal lehet hatékonyan védekezni a betegségek ellen. Egyre több vakcina van a piacon. Pasteurella BVD IBR PI3 RSV 53

Állatgyógyászati készítmény Bizalmi termék Információs aszimmetria mert minden, a felhasználóhoz eljutott tétel utólagosan minden szóba jöhető BRDC szituációra nem ad megoldást, az adott felhasználó szintjén fontos komponenseket nem tartalmazza, expediálás applikáció 54

A BRDC kezelése ANTIBACTERIÁLIS kezelés - A fertőzések és a baktériumok ellen GYULLADÁSCSÖKKENTŐ kezelés - Az irreverzibilis folyamatok megelőzése, az antibakteriális készítmények jobb penetrációjának biztosítása 55

ANTIBAKTERIÁLIS kezelések Az antibakteriális készítmények választásának 3 fő szempontja? Legyen GYORS A korai beavatkozás életmentő (első tünet = hyperthermia/láz) ERŐS Hatékonyság a pasteurellák, ahistophilus somni és a Mycoplasma ellen + Megfelelő kezelés HOSSZÚHATÁSÚ Legalább 3 nap és/vagy 48 óra a klinikai tünetek 56 javulásáig

Hogyan kell kiválasztani az antibakteriális készítményeket? Megfelelő hatásspektrum és bizonyított hatékonyság! Célterület : Pasteurella, Histophilus somni, Mycoplasma A termék bizonyított hatékonysággal kell, hogy bírjon a fenti kórokozókkal szemben! Fontos, hogy ne legyen rezisztens a törzsek iránt Gyors bactericid hatás, és hosszú távon megnyilvánuló antibacteriális hatékonyság a bronchoalveoláris szövetekben, folyadékokban 57

Hogyan kell kiválasztani az antibakteriális készítményeket? KÖNNYŰ, rugalmas ALKALMAZHATÓSÁG Hatástartam? vagy 1 injekció SC 2 injekció IM / 48 óra múlva 58

GYULLADÁSCSÖKKENTŐ TERÁPIA A gyulladásos folyamatok határozzák meg a BRDC prognózisát! A gyulladáscsökkentő terápia lehetővé teszi: Az antibakteriális szerek jobb szöveti eloszlását Megelőzhetővé teszi az irreverzibilis károsodásokat A gyulladáscsökkentőknek két fő típusa van: Corticoidok (vagy szteroid gyulladáscsökkentők) N.S.A.I készítmények (nem szteroid gyulladáscsökkentők) 59

Corticoidok Jelentős hatással bírnak mindkét gyulladási fázisra (vasculáris és celluláris), ennek alapján immuno-depressziót idéznek elő az állatokban (ez negatív hatással van a vírusfertőzésekre) Úgynevezett «Flash effect» hatással vannak. Ez a corticoidok, anyagcserére gyakorolt hatásának az eredménye. (A corticoidok gyulladáscsökkentő hatás kezdete: 5 óra) Ez a kései gyulladáscsökkentő hatás és az immun-depresszió áll a hátterében annak, hogy nagy számú visszaesést tapasztalnak amennyiben a BRDC-ben használják! A BRDC fertőző kóroki tényezőire tekintettel a Corticoidok használata nem ajánlott! 60

N.S.A.I.D. NSAID = Non Steroidal Anti-Inflammatories = nem szteroid gyulladáscsökkentők Hatásuk, csak a gyulladás vasculáris fázisára van. A celluláris «repair» fázis érintetlen marad. Képesek kezelni a gyulladás negatív hatásait, anélkül, hogy az immun válaszokat befolyásolnák Egyes nem szteroid gyulladáscsökkentőknek az az előnye is megvan, hogy képesek koncentráltan megjelenni a gyulladásos váladékokban, s ezáltal sokkal gyorsabb hatást érnek el gyulladásos folyamatokkal szemben! (pl. Finadyne) 61

NSAID - Corticoidok Két gyulladáscsökkentő készítmény összehasonlító vizsgálata: Finadyne és prednizolon alkalmazása BRDC során (P. LEKEUX / SNGTV 97) Clinical Score 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 D0 D1 D7 Corticoid FINADYNE A FINADYNE csoport a kísérlet végén jobb klinikai eredményeket mutatott! 62

Antibiotikumok penetrációja FLUNIXIN nélkül AB AB 63 AB

Antibiotikumok penetrációja FLUNIXIN jelenlétében AB AB AB 64

A gyulladásos folyamatok meghatározó részét képezik a BRDC-nek. A kezelések hatékonysága, a gyulladások menedzsmentjén is múlik! 16 Control % lung tissue lesion 12 8 4 Antibiotic Antibiotic + Flunixin 0 SELMAN World Congress Dublin (1986) 38 CALVES with a M. haemolytica infection 65

Q5 Mely endogén tényezők azok, amelyek szerepet játszhatnak a BRDC kialakításában? Check Your Answer 66

A5 1. hiányzó indoklás, megfialás, perzisztáló rendőrség, szállítási lehetőség, vese, immunszupresszió, hiányos elvéreztetés 2. hiányzó immunitás, megfázás, perzisztáló fertőzöttség, szállítási kimerültség, tüdő, immunszupresszió, hiányos védettség 67

általános specifikus mentesítés A védekezés módjai 68

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai általános igazgatás, járványvédelem az állatforgalom ellenőrzése a vírusaktivitás nyomon követése forgalmi korlátozások karantén állathigiénia tartási és takarmányozási körülmények 69

Járványvédelem a.) külső járványvédelem: a fertőző kórokozók behurcolásának megakadályozására szolgáló tevékenység b.) belső járványvédelem: az endémiásan előforduló fertőző kórokozók telepen belüli terjedésének csökkentésére, megszűntetésére irányuló tevékenység más fajú állatok tartásának tilalma 70

1.) közvetlen fertőzés (állományon belül) direkt kontaktus állat állat között (elsősorban fertőző ágens tartalmú váladékokkal ) endémiás jellegű fertőzések 2.) közvetett fertőzés (állatok állomány között) fertőző kórokozókat tartalmazó váladékokkal szennyezett takarmány, ivóvíz, alom, eszközök stb. a.) aerogén fertőzés (kiköhögött léguti váladékok útján) nagyszámú fertőzés lehetősége 71

A különféle kórokozókkal történő fertő z ő dés lehető ségei b.) vektorok (ízeltlábúak, rágcsálók, madarak által terjesztett fertőzés) valódi, biológiai vektorok mechanikai vektorok (leptospira) c.) iatrogen fertőzés állatorvos, felcser nem steril eszközökkel végzett beavatkozás útján (vérvétel vakcinázás, gyógykezelések, sebészi ill. véres beavatkozások) d.) intrauterin fertőzés Gyakorta a fertőződés pontos eredete egyértelműen nem tisztázható Lényeges a telep járványvédelmi tervének elkészítése, folyamatos karbantartása és ellenőrzése 72

A nagylétszámú telepek kötelező járványvédelmi létesítményei Tartós állandó kerítés, zárható kapuk Jármű bejáratoknál szilárd burkolatú út, kerékfertőtlenítő medence (min 6,5 x 3 x 0,3 m) Fekete fehér rendszerű személyi öltöző (szociális épület)* Boncolásra alkalmas helyiség, hullatároló az állati hulla és hulladék gyűjtéséhez, elszállításához alkalmas konténer* *: kötelezően a kerítés vonalában 73

Állatszállításra alkalmas rakodórámpa Takarmánytárolók* Kút, ivó és itatóvíz tároló Trágya és szennyvízkezelő* Nagynyomású fertőtlenítő gép és megfelelő mennyiségű fertőtlenítőszer 74 *: kötelezően a kerítés vonalában

A karanténozás lehetővé teszi: a.) a lappangási stádiumban lévő (esetleg bejelentési kötelezettség alá tartozó) betegségek elkülönített helyen való észlelését, felszámolását b.) a szállítási stressz által fellobbant betegségek kedvező helyen való átvészelését c.) segíti a homológ immunállapot kialakulását d.) az esetlegesen szükséges immunizálások, gyógykezelések és immundiagnosztikai vizsgálatok végrehajtását e.) az állatok hozzászoktatását a telepi tartási és takarmányozási körülményekhez 75

A karanténozás szabályai 1.) karanténozási napló vezetése (hatósági állatorvos feladata) 2. ) a gondozó más, fogékony állatot nem gondozhat, illetve azok gondozóival nem érintkezhet 3.) a gondozásra, etetésre, itatásra külön eszközöket kell használni (a trágyát külön kell kezelni) 4.) a tulajdonoson, a gondozón és az ellátó állatorvoson kívül a karanténba senki nem léphet be 5.) az ellátó állatorvos köteles hetente a karanténozott állatokat megszemlélni, szükség esetén megvizsgálni. 76

EGYSZERRE KI ÉS EGYSZERRE BE TELEPÍTÉS Számos telepen lényeges szervezési problémát jelent Következetes végrehajtása gyakorta gondot okoz (telepi zsúfoltság, a rotáció nem megfelelő végrehajtása) A telepítések során problémát jelent a fejlődésben visszamaradott egyedek elhelyezése A vágóhídi szállításoknál a megfelelő testtömeget még el nem érő egyedek elhelyezése 77

Az egyes termelési egységekben: EGYSZERRE KI ÉS EGYSZERRE BE TELEPÍTÉS belső járványvédelem lényeges eleme korcsoportok szerinti telepítés, a csoportok együtt tartása a hizlalás teljes időszaka alatt a telepítési sűrűség betartása tisztítási és fertőtlenítési eljárások és pihentetés alkalmazása, trágya eltávolítás a Célja: az egyes kórokozók vonatkozásában a fertőzési lánc megszakítása, az endémiásan előforduló kórokozók terjedésének visszaszorítása az egyes kórokozók gyérítése céljából a szükséges gyógykezelések célszerű elvégzése az áttelepítés előtt 7-10 nappal kezdődően (és nem az áttelepítés idején) 78

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai specifikus a környezetben: fertőtlenítőszerek a szervezetben: gyógyszerek (gyógykezelés): baktériumos betegségek: antibiotikumok vírusfertőzések: Ø vakcinák (megelőzés) 79

A vakcinák a szervezetbe juttatva különböző, többnyire fertőző betegségek ellen mesterséges immunitást váltanak ki. Kórokozó Fogékony szervezet Vakcinázás Immunis szervezet Betegség Az immunválasz kiváltásához a vakcinát be kell juttatni a szervezetbe, hogy megismerkedhessen vele az immunrendszer ( antigénprezentáció ). Az immunitás nem akadályozza meg a fertőződést, csak a tünetek kialakulását! 80

Elvárások a vakcinákkal szemben: (manapság!) Legyen biztonságos!! Legyen hatékony Legyen stabil Legyen olcsó Magas szintű, tartós immunválasz Biztosítson többirányú immunitást (humorális, celluláris, nyálkahártya védelem 81

Mi a cél? Rövidebb ideig tartó gyorsan kialakuló immunitás Tartós immunitás Immunizálási sémák Protektív szint 82

Vakcinatípusok Attenuált (Élő mikroorganizmust tartalmaz) Inaktivált (Elölt kórokozót tartalmaz) Az attenuált és inaktivált / kivonat vakcinák összehasonlítása Attenuált Inaktivált Antigéndózis: alacsony magas Ismétlések: egyszeri kellhet Immunitás: tartós rövidebb (?) Sejtes immunválasz: jó gyenge Eltarthatóság: rövidebb (lio!) hosszabb Mellékhatás (res. virul.): lehetséges nincs Reverzió: lehetséges nincs 83

A (légzőszervi) betegségek elleni védekezés módjai mentesítés IBR BVD (?) követelmények segítő tényezők 84

KÖVETKEZTETÉSEK 85

AZ EGÉSZSÉGES TÜDEJŰ BORJAK TÖBB HASZNOT HOZNAK! A következetes menedzsmentnek, a jó tartási körülményeknek, továbbá a megfelelő vakcinázási programoknak köszönhetően a BRDC kockázata jelentősen csökkenthető! DE A BRDC még mindig a legnagyobb probléma a szarvasmarha tartásban. A megfelelő védekezési, kezelési stratégia a BRDC járványok esetén a következő: Korai felismerés! GYORS hatású, antibacteriális készítmény választás, amely erős, hatékony a fertőzéssel szemben! 67 N.S.A.I.D. Azonnali hatás, tüdővédelem! 86

A tüdő nem képes regenerálódásra! Ezért gyors, hatékony, kényelmesen alkalmazható és elnyújtott hatású készítmény választására kell törekedni! 87

88