ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY

Átírás

1 ANGYALFFY GYAKORLATI AGRÁRTUDOMÁNY KÉPZÉSI PROGRAM ÉS TANULMÁNYI VERSENY AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc A NASZÁLYI TANULÓIFJÚSÁGÉRT ALAPÍTVÁNY

2 AZ ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY FELADATAI A CSALÁDI GAZDASÁGOKBAN ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKBEN Összeállította: Dr. Ravasz Ferenc 1. CSALÁDI GAZDASÁGOK ÉS A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: Az 1980-as évek vége, 1990-es évek eleje jelentős változásokat hozott a magyar mezőgazdaság életében. Az addig uralkodó két nagyüzemi mezőgazdálkodási típust (mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok) felváltották a nagyüzemek helyén létrejött társas gazdálkodási formák (rt, kft, stb) valamint megjelentek a mezőgazdasági kisüzemek, főként családi gazdaságok. A háztáji gazdaságok fokozatosan háttérbe szorultak és mára gyakorlatilag eltűntek. Hasonlóságok: a cél ugyan az: megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer vagy alapanyag előállítása gazdaságosan- az állati jogok biztosítása mellett. Eltérések: - állatlétszám: a nagyüzemekben több száz, esetenként több ezer állatot tenyésztenek a kisüzemek állatlétszáma ritkán éri el az 50 számosállatot - faji összetétel: a nagyüzemek egyetlen fajt, ezen belül is általában egyetlen fajtát tartanak a kisüzemekben általában több faj, fajta lelhető fel - szakemberek: a nagyüzemekben a mezőgazdasági termelést közép- és felsőfokon elsajátított vezetőgárda irányít a családi gazdaságokban az irányítást a tulajdonos végzi - felszereltség: nagyon sok jól felszerelt családi gazdaságot találunk napjainkban, de a nagyüzemek még mindig jobban gépesítettek - munkaszervezés: a nagyüzemekben a munkafolyamatok jobban elkülönülnek az azokat végző szakemberek között, a családi gazdaságokban több részfeladat jut egy emberre - tőkeerő: a nagyüzemeknek több lehetőségük van nagyobb értékű felszerelések beszerzésére a nagyobb tőkéjük miatt. 2

3 2. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ALAPVETŐ FELADATAI MINDKÉT ESETBEN UGYAN AZOK: Betegségek behurcolásának megakadályozása, járványvédelem Betegségek megelőzése Betegségek leküzdése BETEGSÉGEK BEHURCOLÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA: zárt technológia: telepi zártság, személy,jármű és állatforgalom - az állattartó telepeket célszerű kerítéssel védeni, a személy- és járműforgalmat az erre a célra kialakított zárható, fertőtlenítés elvégzésére alkalmas kapukon kell lebonyolítani - a bejövő és kimenő forgalomról nyilvántartást kell vezetni - járványkörnyezet figyelemmel kísérése - figyelemmel kell kísérni az országon belül és kívül fellángolt betegségeket és ennek tudatában megszervezni a saját telep védelmét - újonnan bekerülő állatok karanténozása - a telepünkre újonnan bekerült állato(ka)t az erre a célra kialakított, elkülönítő istállóban, az ún. karantén istállóban 2-4 hétig a többi állattól elkülönítetten kell tartani, így biztosítható, hogy az új egyeddel nem hozunk be új betegséget BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE: Megfelelő higiéniai körülmények megteremtése: zsúfoltság, takarítás-fertőtlenítés, állatmozgatások. - Valamennyi tenyésztett állatunknak megvan a számára kedvező nagyságú élettér, amelyben jól érzi magát, pihenése, termelése optimális. Sajnos gyakori, hogy egy adott nagyságú helyre spórolás céljából az optimálisnál több állatot csoportosítanak. Ennek számtalan súlyos következménye lehet: kannibalizmus, termeléskiesés, betegségek fellángolása. - A takarítás és időszakos fertőtlenítés elengedhetetlen része a telepi higiéniának. Ennek hiánya főként a hajlamosító tényezők meglétével kapcsolatos, ún. fakultatív megbetegedések melegágya, a megtermelt áruk minősége pedig elmaradhat az elvárhatótól. - Az állattartó telepeken a technológiai előírások időnként szükségessé teszik az egyes állatcsoportok áthelyezését és/vagy átcsoportosítását. Ezeket az állatmozgatásokat a lehető legkisebb stresszel kell megoldani a termeléskiesés elkerülése végett. Állategészségügyi programok működtetése: szűrővizsgálatok (vér, tej, szaporodás biológia) - Magára valamit is adó állattartó telepeken a különböző betegségek megelőzésére vagy leküzdésére leírt technológiákat, sémákat működtetnek. Ezek az ún. állategészségügyi programok előírják a szükséges beavatkozásokat, kezeléseket, vérvizsgálatokat, tejvizsgálatokat, szaporodásbiológiai felméréseket és kezeléseket. 3

4 Immunizálások A betegségek megelőzésének és időnként leküzdésének a mai napig egyik legfontosabb eszköze állataink ellenállóvá tétele bizonyos betegségekkel szemben. Ezt a folyamatot immunizálásnak nevezzük. Alapvetően két nagy csoportra osztható: a passzív (kapott), és az aktív (szerzett) védettség. A passzív védettség származhat a szülőtől, ezt nevezzük anyai, vagy maternális immunitásnak ( ez az anyától vagy a magzati vérkeringéssel vagy az élet első napján a föcstejből vagy mindkettőből ered ).A passzív védettség kialakításának másik módja, ha a betegséggel szembeni kész ellenanyagokat juttatunk az állatba ( szérumozás ). Az aktív védettség kialakul akkor, ha az állat átesik a betegségen, meggyógyul, az őt megtámadó kórokozóval szemben ezután védetté válik ( átvészeléses immunitás ). Másik mód, hogy az adott betegséget okozó kórokozó legyengített vagy elölt formáját mi magunk adjuk be az állatnak, immunrendszere felismeri és később a betegség vad formája sem tudja megbetegíteni ( vakcinázás ). Mentesítési programok A nagy gazdasági kártétel okozó betegségek egy részétől szervezett munkával az állatállományt meg lehet szabadítani. Ezt a célt szolgálják a mentesítési programok, amelyek tartalmazzák azokat a módszereket, amelyek alkalmazásával esélyünk lehet egy-egy betegségtől megszabadulni. Ilyen volt a szarvasmarhák mentesítése TBC, brucellózis, leukózis, IBR betegségektől, a sertések Aujeszky, leptospira, brucella mentesítése, baromfik szalmonella, Marek féle betegség, kolera mentesítése. A lista nem teljes, mindig új kihívásokkal kell számolnunk. BETEGSÉGEK LEKÜZDÉSE: A betegség természetéből adódó egyedi vagy csoportos gyógykezelések, a továbbterjedés megakadályozása. KIS VISELKEDÉSTAN AZ ÜZEMEKBEN: - a kéz és lábfertőtlenítő nem azért van, hogy kikerüld vagy átugord! - ha kapsz védőöltözetet, annak célja van! - mindent a szemnek, semmit a kéznek! - az állatok is szoktak pihenni, ne ordibálj! - elég stressz, hogy ott vagy, ne szakadj le a csoporttól! - a tenyésztett állatainknak is vannak fogai, ne nyúlkálj, megjárhatod! - minden üzemben van wc és szemetes! - kérdezni lehet! 4

5 SEGÍTSÉG, BETEG VAGYOK! Általános tünetek: - levertség, bágyadtság - viselkedés megváltozása - szőr vagy tollazat borzoltsága - étvágytalanság - testhőmérséklet megváltozása Egyes szervek megbetegedésére utaló tünetek: - légzőszervi: orrfolyás, tüsszögés, köhögés, nehézlégzés - emésztőszervi: nyelési nehézség, hányás, hasmenés, széklethiány - mozgatószervi: sántaság, megszokott mozgás hiánya - idegrendszeri: szokatlan tevékenység, mozgászavar, egyensúlyzavar, zavart tekintet - húgyúti: nehéz/fájdalmas vizelés, gyakori vizelési inger, túl sok/túl kevés vizelet, vizelet hiánya, rendellenes vizelet ( genny,vér,zavarosság ) - elváltozások a kültakarón: szőr-bőr hiány, paraziták, sérülések, elszíneződések MIT TEGYEK MOST? Beteg egyedek elkülönítése Esetleges elsősegélynyújtás Állatorvos értesítése 5

6 FÜGGELÉK AZ ÁLLATI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA / Nemzetközi Állatvédő Liga, 1989.okt.21. / - Minden állat életét tisztelni kell - Nem szabad rossz kezelésnek vagy kegyetlen beavatkozásnak alávetni - Jog a figyelmes gondozásra - Fájdalmas vagy lelki traumát okozó kísérletek sértik a jogokat - Minden szükségtelenül halált okozó beavatkozás életellenes bűncselekmény - Szervezett oktatás-nevelés szükséges, hogy tiszteld és megértsd az állatokat ÁLLATI JOGOK SZERZŐDÉSE / Desmond Morris, 1990 / 10 pontban rögzíti az állati jogokat, külön kitérve a gazdasági haszonállatokra, a sportcélból és kedvtelésből tartott állataink alapvető jogaira. MIT TARTS MINDIG SZEM ELŐTT: - MINDEN ÁLLATNAK JOGA VAN AZ ÉLETÉHEZ - MINDEN ÁLLATNAK JOGA VAN A MEGFELELŐ MENNYISÉGŰ ÉS MINŐSÉGŰ ÉTELHEZ ÉS IVÓVÍZHEZ - MINDEN ÁLLATNAK JOGA VAN A MEGFELELŐ KÖRNYEZETHEZ - MINDEN ÁLLATNAK JOGA VAN A MEGFELELŐ BÁNÁSMÓDHOZ Néhány állatfaj átlagos testhőmérséklete Ló: C Szarvasmarha: 37,5-38,5 C Juh, kecske: 38,5-39,5 C Sertés: C Kutya: 37,5-39 C Macska:38-39,5 C Baromfik: C Nyúl: 38,5-39,5 C 6