290. Arvisura - ÁLMOS Bodor kaszu sámán rovása Amikor Edemen fősámán átadta fiának, Ügyek kagánnak a fővezéri tisztséget, meghirdette a Káspivári 5-éves sámánképzést. Embavér aranyasszony, a rimalányok vezetője ugyanakkor a menekült hun törzsszövetségi lányokat képezte ki, hogy azok is előbbre vigyék Joli-Tóremnek minden időkre előírt munkáját. A 4885. medvetoros évben (Kr.u. 845) 24 sámánjelölt vetélkedőjén megbénultam. A római időszámítás szerint Kr.u. 835-ben meghirdetett ötéves sámánképzésen is részt vettem Magyarkán (mai Tbiliszi (Grúzia)). Ott rangelső lettem, úgy kerültem Káspivárra. Itt újabb 5 éven keresztül megint csak első voltam mind a tudományban, mind a lovaglásban. Sajnos Ügyek kagán-fősámán annyit adagoltatott az örökmindenség sámánitalából, hogy megbénultam. Nem ülhettem többé lóra, ezért Embavér Rimaszécs a Római időszámítás szerinti Kr.u. 845. évben engem, a nyomorék kaszu lovast azzal bízott meg, hogy vezetése, felügyelete mellett állítsam össze a 24 hun törzs szövetségének történetét. Agaba fősámán (Ordoszban) (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) az első medvetoros évben (Kr.e 4040 ) elrendelte az általa megállapított rovások használatát. Ezután nekem is ez jelenti az életet. Az Ordosz folyó völgyében (a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) az úzok éltek Úzd székhellyel (Ordosztól 1 napi járófőldre, Ordosztól Észak-Keletre eső terület volt az Úzok területe.). Kézműves törzsük, harcos lovasainak Úza volt a vezére Ordoszban. -Amikor a jürcsik törzseket segítve legyőztük az őslakó ajnókat sok medvetisztelő ajnó került fogságunkba. Emberségesen bántunk velük, és az akkori időszámítás szerint 750 holdtöltényi idő alatt eggyé lettünk a barátságos ajnó törzsekkel. A Hangun folyó (Huang Ho, azaz a Sárga-folyó Kína, nevét az Ataiszon lévő folyóról kapta) jobb oldalán ekkor az agabák éltek. Velük szemben a Hangun (Huang Ho, azaz a Sárga-folyó Kína, nevét az Ataiszon lévő folyóról kapta) bal oldalán, Uruk-ómtól és Agaba-ómtól északra a Hun-síkságon kaza-hunok, jászok, lettek, manysi-hantik, marik és komik; tőlük északra széki-hunok, bolgárok, tatárok, vepszék és csuvaszok(turánimedence, Gobbi sivatag térsége). a Hun-síkságtól északra zsuánok, törökök, manzsuk, kabarok, mordvinek és kunok, (Turáni-medence, Gobbi sivatag térsége). Ordosz és Uruk-óm észak-déli vonalától keletre az ordoszi nagykanyarban: suomák, észtek, vótok, baskírok, mongolok, avarok és ujgurok éltek. (Turáni-medence, Gobbi sivatag térsége).
Valójában tehát 24 hun törzs telepedett így meg, de a névadó hun törzsek a kaza-és széki-hun törzs egynek számított. Az egyik hun törzs az első medvetoros évtől kezdve mindig az Ordosz-vidéki törzs-szövetségi területen tartózkodott. Idegen követeknek vagy széki-hun, vagy kaza-hun vezérrel, vagy fősámánnal feltétlenül tárgyalnia kellett. Ezért a törzsszövetség népeit gyűjtőnéven hunoknak nevezték. A hun törzsek szétrajzása már az első évezredben megkezdődött, mégpedig a kinajoknak előbb még csak tűrhető, de később mind hevesebb zaklatásai miatt. A második évezredben mind általánosabb lett az ajnó, jürcsik és agaba-féle népekkel való keveredés. Emiatt Kalocsa fősámán a táltosok, sámánok és bátok véleményét is figyelembe véve a második ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) Nagyszalán (100 évenként tartott birodalmi nagygyűlés) a 24 hun törzset két csoportra osztotta: 1 A Hangun folyó forrás vidékétől lefelé és attól északra vándoroltak a fehér hun törzsek, többségükben mordvinok, manysik, marik, suomák, észtek, lettek, komik, vepszék, vótok, hunok avarok és kabarok. Közülük azonban egy rész maradt nagycsaládokban az első évezredbeli lakhelyükön is. 2 Ordosztól lefelé a Hangun völgyében nagyobb tömegben csak az úzok, kunok, jászok, törökök, mongolok, tatárok, zsuánok, csuvaszok, bolgárok, baskírok, ujgurok és mandzsuk maradtak. Ezeket fekete hunoknak nevezték. Közülük is egyes csoportok, melyek már korábban nyugat és észak felé vándoroltak, ott maradtak a szétválasztáskori helyükön. Fehér és fekete hunok területei a teljes Hunbirodalomban A 2928. medvetoros évben (Kr.e. 1112) a müjáki csatában a törzsszövetség csapatai döntő csatát nyertek a kinajok ellen. Ekkor már a kinajok is írták történelmüket és megemlékeztek róla. De a zaklatásokkal nem hagytak fel, ezért a hun törzsszövetség mindig újabb meg újabb településekre vonult. De még innen is kardot ragadott, ha a hun síkságon maradt véreiket sérelem érte. Matyó fővezér a 3834. medvetoros évben (Kr.e. 206) a kinajok által épített Nagy
Falon is keresztüllovagolt és elfoglalta a Hun-síkságot. A Béke és rokonság örökérvényű szerződését a kinajok annyiban mindig megtartották, hogy Ordoszt soha sem foglalták el, sőt még a Nagy Fal építésekor is kikerülték. A Kínai nagy fal Ordosz vidéke kegyhelynek számított és védett területté vált. Amikor a 24 hun törzs szövetsége kettévált fehér-és fekete-hun birodalomra, az egységet továbbra is tanúsította, hogy az immár kétfelé folyó sámánképzés: az ordoszi és a bugáti, a rokoni érdekek figyelembe vételével történt. A 4470. medvetoros évben (Kr.u.430) az úzok elhagyták az ordoszi sámánközpontot, minden értéket elhoztak onnan, és Buda fősámán 5 év múlva Buda várban állította fel az új sámánközpontot (Melegvizek birodalma Atilla városa a Pilisben a mai Óbuda). Az áttelepülés tehát a római számítás szerint Kr.u. 430-tól Kr.u. 435-ig tartott. Kr.u. 453-ban Bugát sámánközpontba menekítették értékeiket, de Nekese fősámán a lemásolt Arvisurákkal Budavárban maradt. Kr.u. 468-ban az avarok vezette Égi birodalom vette át a hatalmat, de utóbb a kaza-hunok vezette törzsszövetség megszabadulva az avaroktól szövetségre lép az ugor népekkel, köztük a magyarokkal is. A kazár szövetséget dél felől az arab világ veszélyeztette, ezért a kazárok a magyarokat a magyar törzs vezetésével a kaukázusi Magyarkára (mai Tbiliszi (Grúzia)) telepítették. Kr.u. 680-ban foglalták el Káspivár-Magyarka-Sárhely vonalát. (Bodor rovósámán hősi énekben énekelte meg a magyar törzsszövetség megalakulását.) Oposur, aki Kr.u. 720-tól 758- ig uralkodott a magyariak, a magyarok és a kabarok fölött, Kr.u. 740-ben megütközött Marván arab hódító vezérrel. Jenő fiát ekkor elvesztette el. Megyer fiát, aki ifjúsági fejedelem volt, Kr.u. 755-ben ugyancsak Marván hódítói ölték meg. Csaba, a harmadik fia azonban minden csatát megnyert és Kr.u. 758-tól 792-ig uralkodott. Csaba a khorezmi fejedelem lányát, Aracsillát vette feleségül, s megkapta az elmenekült szamarkandi uralkodóház minden gazdagságát. Három fiuk volt: Edemen, Ond és Ellák. Közülük Ond és Ellák elvesztette a kazárok szövetségében, Kr.u. 825-ben, a Harun al Rasid unokája, Mamun kalifa ellen vívott magyarkai csatát. Mind a ketten ott haltak meg. Aracsilla
még Kr.u. 780-ban arab gyilkosság áldozata lett. Ezután Csaba a Damaszkuszból menekült Annát vette feleségül. Amikor Csaba Kr.u. 792-ben Damaszkuszba lovagolt, hogy Anna örökölt kincseinek utolsó részét elhozza, a hírhedt damaszkuszi emberirtásban ő is életét vesztette. Edemen, aki Csaba után Kr.u. 792-től 838-ig uralkodott, kiszakadt a háború-vesztes kazár szövetségből és a menekült dúsgazdag khorezmi fejedelmi Iányt, Embavért vette feleségül. Edemen, mint a kazár szövetség fősámánja, Sárhelyen állította fel a sámánközpontot. Ott Ügyek nevű fia és 2 leánya született. Menyének Önedbeila kazár kagán leányát, Emesét választotta. Amikor Emesének már két gyermeke is halva, született, attól kezdtek tartani, hogy Ügyeknek magva szakad. De végre a Kr.u. 820-ban, mint harmadik gyermek megszületett fiuk, Álmos. Emese a gyermekszülés után meghalt, de Álmos életben maradt. Emese Ügyek felesége és Álmos fejedelem anyja (a szülés után meghalt) Álmos fejedelem Álmos fejedelem lovon Álmos fejedelem pajzsa a Turul jelképpel Ügyek, mint fősámán a Megyer törzzsel együtt szabad volt Kazáriától és Sárhelytől. Attól északra építette fel sámánközpontját, Asszorügyeket, és jól meg is erősítette. Kr.u. 825-től itt nevelték Álmost, Asszuporog fősámán felügyeletével. Asszuporog 3-fiús családot követel
Ügyektől, de Bizonyka, a Nyék törzs vezérének leánya nem volt hajlandó gazdagságát így megosztani. Ügyek fősámán védett területére újabb menekülők érkeztek a volt Gandás-féle kasszu birodalomból. Asszour, Dabosa és Paripa városából (Mezopotámia észki része, ma Arabfélsziget), meg a Susa és Mari nevű településekről (Mezopotámia észki része, ma Arabfélsziget). Kr.u. 845-ben, még Embavér halála előtt különösen sok menekülő érkezett a Van-tó környéki Magya fejedelemségből (a Kaukázus területei, ma Tbiliszi Grúzia) Ügyek kamlikjába. Ezek kasszu-úz (ghúz) származásúak voltak. Egy Enéh nevű leánykát azért vett meg Embavér, hogy nyomorék voltomban, ahogy az Arvisura-törvények előírják, engem gondozzon. Enéh a Van-tó környéki vérengzés során került Asszorügyek sámánközpontjába. Kevevárban (Kiev, ma Ukrajna) adott életet Álmos gyermekeinek.