ROP 3.4.1. KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE
REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA 2005, NOVEMBER 2
A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA A MEGKÉRDEZÉS HELYE: ORSZÁGOS A MEGKÉRDEZÉS IDEJE: 2005. NOVEMBER A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA: SZEMÉLYES INTERJÚ A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA: 4131 CÉG + 1914 KÉPZŐ KUTATÁSVEZETŐ: BACHER JÁNOS TÉMAFELELŐS: NAGY ISTVÁN ÉS LÁSZLÓ BRIGITTA
Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Megkérdezés során alkalmazott metodológia... 5 A kérdőívek... 6 A minta... 8 Gazdálkodó szervezetek... 8 Képző intézmények... 10 Statisztika... 11 Gazdálkodó szervezetek... 11 Képző intézmények... 15 FÜGGELÉK... 17 2
Bevezetés A pályázati kiírás szerint a ROP 3.4-es intézkedés fő célkitűzése megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a régiók által meghatározott, szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban. Ennek érdekében a MKIK, mint a program megvalósításáért felelős szervezet a fenti számon a következő három részfeladatra írt ki pályázatot: A képzési kínálat felmérése két alkalommal mintegy 2000 intézményben A munkaerőkereslet felmérése mintegy 4000 gazdálkodó szervezet körében Módszertani tanulmány készítése a regionális munkaerőpiaci prognózisok egységesítése céljából. A program célja: Régióspecifikus képzési igények kielégítése a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása érdekében, rugalmas reagálás lehetőségeinek kialakítása a regionális munkaerő-piaci keresletre, a regionális munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat folyamatok elemzése, a foglalkoztatásban, szakképzésben és a vállalkozásfejlesztésben érintett szereplők közötti kapcsolatok erősítése, hiányzó képzési programok kialakítása. E célok megvalósításának feltételei: Naprakész információk szolgáltatása a képzési kínálatról és a keresletről; Az ezek közötti strukturális és mennyiségi különbségek kimutatása, a különbségek okainak feltárása; 3
Célcsoportok: Képző intézmények (valamennyi, a szakképzésben és felnőttképzésben résztvevő intézmény, tekintet nélkül a fenntartó személyére, valamint a gazdálkodási formára). Valamennyi vállalkozás, különös tekintettel a KKV-kre és a mikrovállalkozásokra. 4
Megkérdezés során alkalmazott metodológia A kutatás során a megkérdezéseket mind a gazdálkodó szervezetek, mind a képző intézmények megkeresése során személyes interjúk keretében bonyolítottuk le. Személyes megkérdezések mellett szólt a kutatás során alkalmazott kérdőívek viszonylag összetett volta és az a tény, hogy az MKIK munkatársai el tudták látni a kérdezői feladatokat. Ennek egyébként kettős haszna volt, egyfelől a kutatás költségeit kedvezően befolyásolta az a tény, hogy az MKIK ilyen jelentős feladatot házon belül volt képes megoldani. Másrészt, és ez a fontosabb szempont, az MKIK kérdezői az interjúk során összegyűjtött a kérdőív formális kérdéseire adott válaszokon túl, a beszélgetések során kapott informális - plusz visszajelzéseket a program további lépései során hasznosítani tudják, azokat a továbbiakban felhasználják, elősegítve a program sikerességét. Mivel az MKIK munkatársai kérdezőként nem rendelkeztek átfogó - tapasztalatokkal, ezért a kutatás adatfelvételi munkálataink megkezdése előtt a GfK Hungária adatfelvételi munkatársa és kutatói egy részletes leírást biztosítottak mely a tanulmány végén a függelékben megtalálható a kérdezői munka támogatására, illetve egy tréning keretében felkészítették a leendő kérdezőket, illetve a kérdezői csapatok vezetőit a feladattal járó kihívások leküzdésére, arra, hogyan lehet eredményesen végezni a kérdezői munkát. Az adatfelvételi munka időtartama alatt folyamatos volt a kapcsolattartás az MKIK, és a kutatócég között, így a terepmunka során felmerülő problémákra mindig hatékonyan és gyorsan tudtunk választ adni. 5
A kérdőívek A megkérdezéseket minden esetben az MKIK munkatársai végezték, az MKIK és a GfK Hungária által közösen kifejlesztett kérdőívek segítségével. (A kutatás során használt kérdőívek gazdálkodó szervezetek és képző intézmények a tanulmány végén találhatók.) A kérdőívek kialakítása során a legfontosabb szempont természetesen a kutatás céljaként meghatározottak szerint az volt, hogy az adatok kiértékelése során pontos választ kapjunk arra, milyen képzési igények merülnek fel a gazdálkodó szervezetek részéről, illetve milyen képzési lehetőségeket nyújtanak a képző intézmények. Az igények és a lehetőségek felmérésén túl azok számszerűsítése is feladat volt: hogy megtudjuk, az egyes igényelt képzésekre mekkora igény van, illetve a képzőintézmények által nyújtott képzések mekkora népesség fogadására vannak felkészítve. A fentieken túl természetesen az adott válaszadó intézmény vagy szervezet paramétereire is rákérdeztünk (pl.: cégnagyság stb.), annak érdekében, hogy az adatok feldolgozásakor lehetőség legyen a különböző típusok elkülönítésére és önmagában való elemzésére. A paraméterekre és a képzési igényekre/lehetőségekre vonatkozó kérdéseken túl a kérdőívek a következő részeket tartalmazták még: Gazdálkodó szervezetek: Reális képzési igények: itt arra kerestük a választ, hogy milyen feltételekkel hajlandóak valóban képzésre küldeni alkalmazottaikat a gazdálkodó 6
szervezetek, tehát milyen pénzbeli és járulékos költségeket hajlandóak vállalni a jobban képzett munkaerőért. Horizontális szempontok: itt arra kerestük a választ, hogy a munkaerőpiacon relatíve és objektíven rosszabb helyzetben lévő csoportok esetében különböznek-e a képzési igények a populáció többi része esetében az elvártaktól. Képző intézmények: Képzési kínálatot befolyásoló tényezők: ennek a kérdésblokknak a segítségével azt vizsgáltuk, hogy az adott képző intézménynél elérhető képzési kínálat kialakítása során mely tényezők játszottak fontos szerepet (honnan szerzik a képző intézmények munkaerő-piaci ismereteiket; mi alapján határozzák meg az egyes kurzusok létszámát stb.) Tervezett képzések: itt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen feltételek állnak rendelkezésre az adott képző intézménynél a jövőbeni képzési igények kielégítésére, illetve milyen konkrét képzések indítását tervezik az egyes intézmények. A kérdőívek a tanulmány végén található függelékekben megtalálhatók. 7
A minta Gazdálkodó szervezetek A mintaválasztásnál a fő cél mindig a vizsgálni kívánt populáció minél megfelelőbb reprezentációja. A mintába kerülő gazdálkodó szervezetek kiválasztása során is elsősorban ezt a célt tartottuk szem előtt, ugyanakkor a minta kialakításakor olyan célokat is figyelembe szükséges venni, mint a további elemzésekhez szükséges alminták megfelelő nagyságának biztosítása, illetve a rendelkezésre álló kérdezői hálózat eloszlása. Mivel ez utóbbi szempontot lévén a kérdezői hálózatot, mint jeleztük saját munkatársaiból toborozta az MKIK ismerte leginkább, ezért a minta kialakítását is az MKIK vállalta és a következő oldalon található táblázatban látható paraméterek szerint határozta meg. Mivel az alábbi táblázatban található megoszlás eltér a valóságban tapasztalható 1 megoszlástól, ezért az adatfelvétel végeztével az adatoknak előállítottuk egy súlyozott 2 verzióját is, ahol a minta és a valóság közötti eltéréseket súlyozás segítségével korrigáltuk. Jelen módszertani leírás során a továbbiakban, illetve a gazdálkodó szervezetek körében végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmányunkban - ahol szükséges a súlyozott és a súlyozatlan esetszámokat is ismertetjük. 1 A 2004. január 1-i állapot szerinti az APEH-hez adóbevallást benyújtó vállalkozások megoszlását tekintve valósnak. 2 A súlyozási eljárás során az APEH 2004. január 1-i állapotokat tükröző adatbázisát vettük alapul, két paraméter megye, cégnagyság szerint végeztük a súlyszámok kialakítását. 8
Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest 178 147 43 23 8 400 Baranya 82 79 27 16 5 208 Bács-Kiskun 66 72 27 19 4 187 Békés 62 67 32 21 4 186 Borsod-Abaúj- 115 110 40 26 9 300 Zemplén Csongrád 71 72 25 15 5 187 Fejér 65 65 23 14 6 173 Győr-Moson- Sopron 73 81 29 18 8 208 Hajdú-Bihar 102 101 36 25 8 272 Heves 65 66 26 16 7 180 Komárom- Esztergom 63 67 22 15 6 174 Nógrád 39 46 19 12 5 120 Pest 83 81 22 11 3 200 Somogy 62 66 25 15 4 172 Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok 88 77 32 22 4 224 63 67 29 19 6 184 Tolna 51 52 22 12 3 140 Vas 53 56 22 17 8 156 Veszprém 60 65 26 16 7 173 Zala 58 57 21 16 4 156 Összesen 1600 1500 500 300 100 4000 9
Képző intézmények Képző intézmények esetében nem volt szükség, illetve lehetőség klasszikus értelemben vett mintavételre, hiszen itt a viszonylag kis számú populáció miatt a cél nem egy minta kiválasztása, és lekérdezése, hanem a minél teljesebb körű megkérdezés volt. A célcsoportot tehát az összes képző intézmény jelentette, illetve ezen képzőintézményekről rendelkezésre álló két lista. ( A Nemzeti Felnőttképzési Intézettől a FAT akkreditált intézmények listája, és az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények listáját mely az OM honlapján érhető el.) Mindkét listát az MKIK biztosította. A kutatás során célúl tűztük ki az egyesített listán szereplő képző intézmények közűl minnél több elérését. A végezetül elért igen nagy számú (1914) megkérdezett gyakorlatilag felöleli az elérhető (működő, és a kutatás szempontjából releváns) teljes magyar képző intézmény kör döntő többségét. 10
Statisztika A következőkben röviden ismertetjük az elkészült adatbázisok legfőbb paramétereit. Mint jeleztük, a gazdálkodó szervezetek esetében mind a súlyozott, mind a súlyozatlan esetszámot bemutatjuk. Gazdálkodó szervezetek Pontosan milyen gazdasági ágazathoz tartozik az Önök vállalkozása? Súly nélkül Súlyozva N % N % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 72 1,8 60 1,5 Bányászat 8 0,2 17 0,4 Élelmiszer ital, dohány gyártása 93 2,3 43 1,1 Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása 80 2,0 47 1,1 Fafeldolgozás 86 2,1 51 1,2 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 76 1,9 49 1,2 Vegyi anyag, gumi, műanyag termék gyártása 64 1,6 65 1,6 Nemfém ásványi termék gyártása 3 0,1 0 0,0 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 112 2,7 63 1,5 Gép, berendezés gyártása 126 3,1 92 2,2 Villamos gép, műszer gyártása 34 0,8 35 0,9 Járműgyártás 27 0,7 14 0,3 Egyéb feldolgozóipar 45 1,1 25 0,6 Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 94 2,3 70 1,7 Építőipar 591 14,5 440 10,8 Kereskedelem 1063 26,1 1428 35,0 Javítás 278 6,8 236 5,8 Szálláshely-szolgáltatás 135 3,3 98 2,4 Vendéglátás 323 7,9 216 5,3 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 152 3,7 166 4,1 Pénzügyi közvetítés 56 1,4 88 2,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 235 5,8 227 5,6 Oktatás 120 2,9 98 2,4 Egészségügyi, szociális ellátás 105 2,6 118 2,9 Egyéb 848 20,8 873 21,4 11
A fenti táblázatban látható súlyozva, illetve súlyozatlanul a vizsgált több mint négyezer gazdálkodó szervezet ágazati önbesorolása. A besoroláskor egy-egy válaszadó több kategóriába is besorolhatta magát. Jól látható, hogy a legtöbb vizsgált vállalat a kereskedelem területén tevékenykedik, míg második leggyakrabban az építőiparban érdekelt vállalkozások fordultak elő a válaszadók között. Az alábbi ábrán láthatjuk a cégek 2004-es árbevétele szerinti megoszlását is. Jól látható, hogy a vizsgált vállalkozások legjelentősebb csoportja 10 millió forint alatti bevételű cégek. Mekkora volt az Önök cégének a 2004. évi éves árbevéte-le? (N=4086) 10 millió Ft vagy annál kevesebb 11-30 millió Ft 30-50 millió Ft 50-70 millió Ft 70-100 millió Ft 101-200 millió Ft 201-500 millió Ft 501 millió-1 milliárd Ft 1,1-2 milliárd Ft 2,1-5 milliárd Ft 5,1-10 milliárd Ft 10 milliárd Ft vagy annál több NT/NV 7% 8% 4% 4% 4% 4% 6% 4% 6% 4% 4% 2% 2% 1% 2% 0% 1% 0% 1% 0% 15% 12% 15% 19% 35% 51% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Súlyozatlanúl Súlyozva 12
A következő két oldalon található táblázatokban a vizsgált gazdálkodó szervezetek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlását tüntettük fel megyénkénti bontásban súlyozva, illetve súlyozatlanul. Alkalmazottak száma megyénként (súlyozatlan) Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest 55 193 87 37 11 383 Baranya 85 78 26 15 5 209 Bács-Kiskun 49 73 36 23 7 188 Békés 72 71 22 14 5 184 Borsod-Abaúj- 81 137 65 21 8 312 Zemplén Csongrád 73 70 24 13 6 186 Fejér 34 82 38 9 8 171 Győr-Moson- Sopron 91 72 33 17 5 218 Hajdú-Bihar 109 105 35 22 7 278 Heves 71 67 47 16 7 208 Komárom- Esztergom 69 66 23 13 4 175 Nógrád 48 46 16 9 3 122 Pest 54 129 30 20 5 238 Somogy 59 65 25 15 7 171 Szabolcs-Szatmár- 93 83 27 17 6 226 Bereg Jász-Nagykun- 35 91 33 19 7 185 Szolnok Tolna 12 51 44 29 5 141 Vas 62 59 19 12 4 156 Veszprém 66 64 29 13 4 176 Zala 54 64 23 14 4 159 Összesen 1272 1666 682 348 118 4086 13
Alkalmazottak száma megyénként (súlyozott) Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő 10-49 fő 50-249 fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest 777 592 125 22 4 1520 Baranya 67 59 14 3 143 Bács-Kiskun 74 75 20 5 1 175 Békés 36 36 12 3 87 Borsod-Abaúj- Zemplén 79 69 18 4 1 171 Csongrád 64 60 15 3 1 143 Fejér 66 61 15 3 1 146 Győr-Moson- 68 70 18 4 1 161 Sopron Hajdú-Bihar 77 70 18 4 1 170 Heves 35 33 9 2 79 Komárom- 48 47 11 2 1 109 Esztergom Nógrád 14 15 4 1 34 Pest 234 210 41 7 1 493 Somogy 39 38 10 2 89 Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok 57 46 14 3 120 43 42 13 3 1 102 Tolna 31 29 9 2 71 Vas 32 31 9 2 1 75 Veszprém 44 44 12 3 1 104 Zala 44 40 10 3 97 Összesen 1929 1667 397 81 15 4089 14
Képző intézmények A vizsgálatba bevont közel kétezer képző intézmény átlagosan 15 alkalmazottal működik, mint az az alábbi táblázatban látható. A legnagyobb létszámú képző intézmények Bács-Kiskun megyében találhatók - átlagosan 25 főt foglalkoztatnak - míg a legkisebbek Csongrádban, itt mindössze nyolc fő körüli a képző intézményekben átlagosan foglalkoztatottak száma. Hány alkalmazottja van az Önök vállalkozásának/intézményének? Kérem, hogy csak a felnőttképzés területén dolgozók számát adja meg! 0-1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-nél több NT/NV ÖSSZESEN ÁTLAG Budapest 19 31 57 61 37 205 21,0 Baranya 26 39 12 22 5 104 12,0 Bács-Kiskun 2 23 28 34 9 96 25,4 Békés 13 16 13 19 4 65 12,1 Borsod-Abaúj- 15 43 27 25 40 150 20,6 Zemplén Csongrád 29 39 13 12 93 7,8 Fejér 17 18 25 15 11 86 8,6 Győr-Moson-Sopron 13 25 41 31 7 117 12,2 Hajdú-Bihar 18 33 36 55 12 154 15,8 Heves 9 19 16 44 3 91 20,4 Komárom-Esztergom 2 5 7 12 1 27 17,7 Nógrád 13 12 13 22 60 10,3 Pest 15 28 37 19 3 102 9,0 Somogy 8 19 16 26 3 72 12,6 Szabolcs-Szatmár- Bereg 7 33 20 46 2 108 14,1 Jász-Nagykun-Szolnok 9 18 16 27 9 79 18,7 Tolna 5 9 26 24 6 70 14,4 Vas 10 17 15 20 9 71 12,5 Veszprém 7 17 27 28 8 87 20,5 Zala 17 15 16 23 7 78 10,8 ÖSSZESEN 254 459 461 565 176 1915 15,2 A fenti táblázatból ezen túl az is leolvasható, hogy a legtöbb megkérdezést Budapesten végeztük, Komárom-Esztergom megyében pedig a legkevesebbet. 15
A megkérdezett képző vállalkozások majd négyötödének (77%) kevesebb, mint 50 millió forint volt a 2004-es árbevétele. (Mint az az alábbi ábrán látható.) Mekkora volt az Ön cégének/az intézménynek a 2004. évi éves árbevétele a felnőttképzés területén (költségvetési támogatással együtt)? (N=1915) 50 millió Ft vagy annál kevesebb 77% 51 70 millió Ft 3% 71 90 millió Ft 1% 91 110 millió Ft 1% 111 150 millió Ft 1% 151 200 millió Ft 2% NT /NV 14% 0% 20% 40% 60% 80% 16
FÜGGELÉK