ZOLTEK ZRT. BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT! 2018.
Tartalomjegyzék: 1 Általános adatok...4 2 Az üzem környezetének bemutatása...5 2.1 Elhelyezkedés, megközelítés...5 2.2 Lakóterületek jellemzése...5 2.3 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények...6 2.4 Természeti területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek...7 2.5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek...7 2.6 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk...7 2.6.1 Meteorológiai jellemzők...7 3 A veszélyes ipari üzem bemutatása...9 3.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása...9 3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára...11 3.2.1 A veszélyes anyagok leltára...11 3.2.2 A veszélyes anyagok jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai hatásai...13 3.3 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk...15 3.3.1 Alapgyártási folyamat...15 4 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése...16 4.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere...16 4.2 Kockázatelemzés...18 4.2.1 Halálozás egyéni kockázat...18 4.2.2 Társadalmi kockázat...19 4.2.3 Eredmények értékelése...20 4.2.4 További kockázatcsökkentő intézkedés figyelembevétele...20 5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere...22 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények...22 5.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer, veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei...22 5.3 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek...23 5.3.1 A védekezést irányító és végrehajtó szervezet...23 6 A biztonsági irányítási rendszer bemutatása...27 6.1 IIR politika...28-2-
6.2 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés fő célkitűzései29 7 Biztonsági jelentés készítői...31 8 Irodalomjegyzék...31-3-
1 Bevezetés A Zoltek Zrt. rövid távon tervezetten 2020-tól a szénszálképzés kapacitásának jelentős növelését tervezi. A célok megvalósulásához tervezett fejlesztések az alábbiakban kerülnek összefoglalásra: 1. A Zoltek Zrt. 2018-ban a Mavilon-I üzemében lévő szálképző sorok bővítését tervezi új sorok beállításával. A fejlesztés első lépéseként a DMF vizes oldat tartálycsoport és mosórendszer 1 db 25 m3-es és 3 db 10 m3-es vizes dimetil-formamid üzemi tartály és ammónia adagoló konténer kialakítása történik. Tekintettel arra, hogy kármentő és felette tetőszerkezet épül a létesítés építési engedélyezési eljárás kötelezett volt. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az építéshez az engedélyt megadta, a létesítés folyamatban. 2. A szénszálképzés kapacitásának növeléséhez a polimergyártás és az oldószer regenerálás kapacitásbővítése indokolt, ezért Gyárban jelenleg is üzemelő négyszintes polimer gyártó részleg hasonló, de zömében új és modernebb berendezésekből álló üzemrészt kíván létrehozni. 3. A komplex kapacitásbővítés eredményeként új Polimer 2 üzem, oldószer (DMF) regeneráló és Mavilon III csarnok kerül megépítésre. 3.1. Polimer 2 üzem létesítés építési engedélyezési eljárás kötelezett volt. A KomáromEsztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az építéshez az engedélyt megadta, a létesítés folyamatban. 3.2. Oldószer (DMF) regeneráló létesítés építési engedélyezési eljárás kötelezett volt. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az építéshez az engedélyt megadta, a létesítés folyamatban. Jelen egységes szerkezetű biztonsági jelentésben a létesítésnek megfelelő állapotok kerülnek integrálásra. Használatbavételi eljárást megelőzően már az egységes szerkezetű biztonsági jelentés vonatkozó részei kerülnek felülvizsgálatra, szükség szerint módosításra. 3.3. Mavilon III csarnok létesítés építési engedélyezési eljárás kötelezett volt. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az építéshez az engedélyt megadta, a létesítés folyamatban. Jelen egységes szerkezetű biztonsági jelentésben a létesítésnek megfelelő állapotok kerülnek integrálásra. Használatbavételi -4-
eljárást megelőzően már az egységes szerkezetű biztonsági jelentés vonatkozó részei kerülnek felülvizsgálatra, szükség szerint módosításra. 4. A fejlesztések során várhatóan a Gyár területén az alábbi, nem építési engedélyezéssel járó változtatások indokoltak: 4.1. A Mavilon III csarnok megépítése miatt a területen már üzemelő ammónia konténerek áthelyezése indokolt. 4.2. A fejlesztések során további két ammónia konténer telepítse tervezett. 4.3. A vasúti lefejtőhely átalakítása során az alábbi lépesek 4.3.1.Az 1,2 állás vasúti lefejtőhelyek üzemen kívül helyezése megtörtént. 4.3.2.A jelenlegi 3,4 vasúti lefejtőhelyek üzemen kívül helyezése, 2 állásos vasút lefejtő felújítása, és 2 lefejtő hellyel bővítése. A fenti fejlesztések miatt alapanyag tartály nem létesül, ugyanakkor az alapanyag beszállítás gyakorisága várhatóan 2020-tól növekedni fog. (2020-ban a beszállítás gyakoriság növekedése miatt, egyidőben az új létesítmények használatbavételét megelőző eljárással az egységes szerkezetű biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálata is szükségessé válik. Jelen soron kívüli felülvizsgálat a fentiekben részletezett 4.3 alpont vasúti lefejtőhely átalakítása engedélyezésére irányul. A tervezett átalakítás összefoglalva: A Zoltek Zrt meglévő ACN tárolóinak töltését (2 db 1500 m3-es), jelenleg két vasúti tartálykocsi egyidejű lefejtését biztosító 3,4 lefejtő állás teszi lehetővé, melyek közel 20 éve üzemelnek. Ezt kívánja az üzemeltető felújítani A tervezett felújítás során telepített új lefejtő berendezéseket és a +2 lefejtő állás és hozzá kapcsolódó lefejtő berendezések csővezetékeit a meglévő tárlók technológiai vezetékeibe kívánják csatlakoztatni. Az új vasúti lefejtő helyeket, a meglévő iparvágányon üzemelő lefejtő helyek előtti iparvágányi szakaszon kívánják kialakítani. A tervezett fejlesztés területét az alábbi ábra szemlélteti: -5-
A 16,7 m VTG 2591.80, a 16,3 m NACCO ACN 615AL, 615AD, 615AS, 615AT a 16,64 m Wascosa, 12,02 m 15-1568 típusszámú teljes hosszúságú tartálykocsikat valamint a 14,62 m CIMC TANK konténert figyelembe véve, 2 db felső lefejtőkaros csatlakozási pont átalakítása és 2 db új kialakítása, valamint 2 db acélszerkezetes lefejtő állás épül meg. -6-
2 Általános adatok Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Zoltek Zrt. Üzemeltető neve: Zoltek Zrt. Üzemeltető székhelye: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1. Az üzem (telephely) pontos címe: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1. Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: 2060. Vegyi szál gyártása Az üzem levelezési címe: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1. Telefon munkaidőben: +36 33 536 000 Telefon munkaidőn kívül: +36 33 536 000 Vezető neve, beosztása: Shuichi Yamanaka, vezérigazgató Vezető levelezési címe: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1. Király Kapcsolattartó neve, beosztása: Lajos Munkabiztonsági környezetvédelmi vezető Koordináta: 47 45'34.45"É, 18 34'13.31"K -7- és
3 Az üzem környezetének bemutatása 3.1 Elhelyezkedés, megközelítés A ZOLTEK Zrt. (továbbiakban: Gyár) Nyergesújfalu, Varga József. tér 1. szám alatt található. A Gyár a 10-es útról közelíthető meg. A Gyárat északon a Duna folyó, keleten a Sándor patak, délen és dél-nyugaton a 10 sz. Dorog-Budapest közút részeként a Szent-Györgyi Albert út és az út túloldalán, a vele párhuzamos Komárom-Esztergom vasútvonal határolja. A Gyár elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja be: 3.2 Lakóterületek jellemzése A 2017. évi adatok alapján Nyergesújfalu lakossága 7590 fő, a népsűrűség 192 fő/km2. Nyergesújfalu népességének alakulása 1870-tól 2017 -ig: -8-
A Gyárhoz környezetében elhelyezkedő lakott területeteket az alábbi térkép mutatja be: 3.3 A lakosság által leginkább látogatott létesítmények, közintézmények A Gyár környezetében az alábbi lakosság által leginkább látogatott létesítmények találhatók: a) Autóbusz-pályaudvar (D-re): 400 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 300 m-re a Prekurzor tartályparktól; b) Vasútállomás (DNY-ra): 870 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 900 m-re a Prekurzor tartályparktól; c) Iroda épület (D-re) és motel a Szent-Györgyi Albert úton: 650 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 580 m-re a Prekurzor tartályparktól; d) Kultúrház (Ny-ra): 750 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 800 m-re a Prekurzor tartályparktól; e) Sétahajó-kikötő (ÉNY-ra): 690 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 820 m-re a Prekurzor tartályparktól. f) Általános Iskola (D-DNY-ra): 900 m-re a Crumeron polimer tartályparktól és 1000 m-re a Prekurzor tartályparktól. 3.4 Természeti területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek A Gyár közvetlen környezetében a Duna található, mint Natura 2000-es terület. A környezetben egyéb különleges természeti értéket képviselő terület nem található. -9-
A Gyár közvetlen környezetében műemlék, helyi védelem alatt álló épület nem található. A tágabb környezetben elhelyezkedő védelem alatt álló létesítmények elhelyezkedését az alábbi ábra1 szemlélteti. 3.5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek A Gyár környezetében a hatásterületen lakosságot kiszolgáló jelentős közmű Erőmű, ivóvízbázis, trafóállomás nem található, egy esetleges súlyos baleset bekövetkezése esetén sem kell közmű érintettséggel számolni. 3.6 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk 3.6.1 Meteorológiai jellemzők Mérsékeltem meleg és mérsékelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam mintegy 1920 óra. Ebből nyáron 770 óra körüli, télen pedig kevéssel 180 óra alatti napsütésre számíthatunk. Az évi középhőmérséklet 10,0 C körüli, a vegetációs időszaké 16,5 16,8 C. Ápr. 5-9 és okt. 18. között (192-194 nap) várható a 10 C-ot meghaladó a napi középhőmérsékletet időtartama. A fagymentes időszak 190 nap körüli, és ápr. 10-12-től okt. 20-ig tart. Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok és minimumok értéke: 33,5 C, ill. -16,5 C. Mindössze 580-600 mm évi csapadékkal számolhatunk, és ebből a nyári félévre mintegy 330-340 mm jut. A legtöbb napi csapadékot (82 mm) Táton mérték. Hótakaróval a sokévi alapján mintegy 35 napon át borított a talaj, 16-20 cm átlagos maximális hóvastagsággal. 1 forrás: http://www.muemlekem.hu/terkep - 10 -
Az ariditási index 1,13-1,16 körüli. Leggyakoribb szélirány a Ny-i szélirány, a szélsebesség átlaga 3 m/s körüli. 4 A veszélyes ipari üzem bemutatása 4.1 A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása A Magyar Viscosát részvénytársaságként 1941. április 7-én alapították 9 millió pengős alaptőkével. A részvénytársaság létesítésének célja viszkózselyem, viszkóz vágottszál és celofán gyártásának megvalósítása volt. Az 1948. márciusi államosítás után a társaság neve Magyar Viscosagyár lett. 1993. július 1-jétől Magyar Viscosa Rt. névvel ismét részvénytársasággá alakult. A Társaság privatizációjára 1995. december 8-án került sor, a Magyar Viscosa Rt. az amerikai St. Louis-i székhelyű ZOLTEK Comp., Inc. Vállalat csoport magyarországi vállalata lett. A Társaság új neve ZOLTEK Magyar Viscosa Rt., amely 1997. október 21.-án ZOLTEK Vegyipari Részvénytársaságra változott. A Társaság 2006. februárjától Zoltek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság. (Zoltek Zrt.) A Zoltek Companies Inc. vállalatot 2014-ben felvásárolta a Tokió-i székhelyű japán Toray Industries vállalat. A több mint 60 éves múlttal rendelkező gyár évtizedekig a magyar vegyiszál gyártás központja volt. Különböző szintetikus szálakat (poliakrilnitril textilszálat, poliamid 6 végtelen szálat, viszkóz szálakat) és vegyi termékeket (poliamid 6 granulátumot, karboximetilcellulózt, műanyaghálókat és rácsokat) gyártottak. A Társaság által gyártott termékstruktúra folyamatosan átalakult. A kevésbé korszerű termékek gyártása megszűnt. A privatizáció új távlatokat nyitott a társaság előtt. Az új tulajdonos a világ egyik legjelentősebb szénszálgyártója és Nyergesújfalun nemzetközi mércével is jelentős prekurzor - 11 -
és szénszál gyártó kapacitást hozott létre. 1996-ban megkezdődtek az ehhez kapcsolódó fejlesztési és beruházási munkák. A Zoltek Vegyipari Zrt. feladata, a legnagyobb európai szénszálgyártó üzemmé válva, ellátni szénszállal az európai piacot, valamint oxidált szállal és ebből készült textil termékekkel az amerikai és európai piacokat. A Társaság négy nagy gyártási egységből a Prekurzor Termelési Szervezet, a Technikai szál Termelési Szervezet, Szénszál Termelési Szervezet és Szénszál Feldolgozás Termelési Szervezetből áll. A szénszál és textil üzemben 1997 évben kezdődött a próbagyártás. Az üzemszerű termelést a textil üzemben még ugyanebben az évben megkezdtük, míg a folyamatos szénszál soron, 1998 közepén. 1999. augusztusára, kifejlesztettük a szénszál és az oxidált szál alapanyagát, a prekurzor kábel gyártását. A Szénszál feldolgozóhoz tartozó pultrúziós üzem 2016-ban kezdte meg a sorozatgyártást. A Társaság termelése és termékskálája a beruházások után folyamatosan bővült. Jelenlegi kapacitása szénszálból 9000 t/év, oxidált szálból 4500t/év, prekurzorból 22000 t/év, míg pultrudált szénszál profilból 1.900.000 m/év. - 12 -
4.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára 4.2.1 A veszélyes anyagok leltára A Gyárban jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége folyamatosan, esetenként a típusa (nem az alapanyagok, hanem a kiszolgáló tevékenység során felhasznált veszélyes anyagok, pl.: tisztítószerek, karbantartásnál használt anyagok, stb.) is változik. Az Gyárban az alábbi osztályokba sorolt veszélyes anyagok lehetnek jelen: a) Nevesített veszélyes anyagok Acetilén Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok és a földgáz Hidrogén Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok Metanol Oxigén Ammónia b) A nem nevesített veszélyes anyagok veszélyességi osztályai H2. Akut toxicitás 2. kategória, minden expozíciós útvonal 3. kategória, belégzéses expozíció P3.a Tűzveszélyes aeroszolok P3.b Tűzveszélyes aeroszolok P5.c Tűzveszélyes folyadékok P8. Oxidáló folyadékok és szilárd anyagok E1. A vízi környezetre veszélyes E2. A vízi környezetre veszélyes A Gyárban a H2. Akut toxicitás, P5.c Tűzveszélyes folyadékok, E2. A vízi környezetre veszélyes osztályokba tartozó akril-nitril mennyisége meghaladja a 2000 tonnát, ezért a Zoltek Zrt. felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. A Gyárban az üzemazonosítást megalapozó nagyobb mennyiségben előforduló veszélyes anyagokat az alábbi táblázat foglalja össze, az egyes létesítményekben jelenlévő veszélyes anyagok a létesítményeknél kerülnek bemutatásra. - 13 -
A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése Vízmentes ammónia A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése CAS szám 7664-41-7 CAS szám Kereskedelmi IUPAC név név Ammónia IUPAC név Fizikai forma ua. Gáz Kereskedelmi megnevezés Fizikai forma 107-13-1 Akril-nitril Folyadék E2. A vízi környezetre veszélyes P5.c Tűzveszélyes folyadékok E1. A vízi környezetre veszélyes 400 H mondatok 2.1 ADR Osztály osztály menny. érték (tonna) (tonna) 2 50 Jelen lévő Felső maximális küszöbérték mennyiség (tonna) (tonna) 331, 315, 318, 317, 350, 361fd, 200 3 (6.1) H2, P5c, E2 96-33-3 Metil-akrilát Folyadék 331, 315, 319, 100-42-5 DMF (n,n-dimetilformamid) Sztirol Folyadék Folyadék - 14-226, 312, 332, 319, 360D 226, 332, 315, 319, 400 5000 200 3 317, 335, 411 68-12-2 2000 500 225, 302, 312, E2. A vízi környezetre veszélyes P5.c Tűzveszélyes folyadékok 280, 221, 331, 314, 335, 411 H2. Akut toxicitás P5.c Tűzveszélyes folyadékok ADR osztály Alsó k. 225, 301, 311, H2. Akut toxicitás P5.c Tűzveszélyes folyadékok H mondatok Jelen levő H2, P5C, E2 5000 500 3 P5C 3 P5C, E1 50 000 50000 200
A Gyárban a H2. Akut toxicitás, P5.c Tűzveszélyes folyadékok, E2. A vízi környezetre veszélyes osztályokba tartozó akril-nitril mennyisége meghaladja a 2000 tonnát, ezért a Zoltek Zrt. felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek minősül. 4.2.2 A veszélyes anyagok jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai hatásai A legnagyobb mennyiségben jelenlévő akril-nitril, ammónia, dimetilformamid, metakrilát, sztirol - veszélyes anyagok tulajdonságai: Akril-nitril tulajdonságai Fizikai forma: Folyadék Szín: Színtelen Forráspont: 77 C Olvadáspont: -84 C Gőznyomás: 11 kpa Öngyulladási hőm.: 481 C Relatív gőzsűrűség: 1,8 Ammónia tulajdonságai Fizikai forma: Gáz Szín: Színtelen Forráspont: -33 C Relatív sűrűség (víz = 1): 0,7 Oldékonyság vízben: 54 g/100ml (20 C) Relatív sűrűség (levegő = 1): 0,59 Öngyulladási hőm.: 651 C Robbanási határok, térf%: 15 28 Dimetilformamid tulajdonságai Fizikai forma: Folyadék Szín: Színtelen Forráspont: 153 C Olvadáspont: -61 C Öngyulladási hőm.: 410 C Gőznyomás: 3,77 hpa Relatív gőzsűrűség: 2,51 Földgáz - Metán tulajdonságai Fizikai forma: Gáz Szín: Színtelen Forráspont: -161 C Olvadáspont: -183 C Robbanási határ: 5 15 Színtelen Relatív gőzsűrűség: 0,6 Metilakrilát tulajdonságai Fizikai forma: Folyadék Szín: Forráspont: 80,5 C Öngyulladási hőm.: 468 C Relatív gőzsűrűség: 3 Robbanási határ: 2,8 25
Sztirol tulajdonságai Fizikai forma: Folyadék Szín: Színtelen Szag: édes Lobbanáspont: 31 C Sűrűség (20 C): 906 kg/m3 Olvadáspont: -31 C Forráspont: 145 C Robbanási határ: 1,1-8,9 V% 16
4.3 A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információk Az alábbiakban azok a létesítmények, technológiai rendszerek kerülnek bemutatásra, melyekben veszélyes anyag lehet jelen. 4.3.1 Alapgyártási folyamat A gyártási folyamatot az alábbi ábra foglalja össze: A technológiai folyamatot az alábbi ábra összegzi: 17
5 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 5.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelését az alábbiak szerint végezzük el: 1. lépés: Az egyes létesítmények vonatkozásában holland szűrő módszer, valamint a következményértékeléssel alkalmazásával megvizsgáljuk, hogy a hatások a Gyár területén kívül terjedhetnek-e. 2. lépés: Amennyiben az eseménysor hatásai a Gyár területén belül lokalizálódnak, megvizsgáljuk, hogy az eseménysor bekövetkezése okozhat-e olyan eseménysornál dominóhatást, amelyet a mennyiségi kockázatelemzésnél figyelembe kell venni. Amennyiben a vizsgált eseménysor nem okoz dominóhatást, akkor a további vizsgálat alól kiszűrjük. Amennyiben vizsgált eseménysor dominóhatást okoz, akkor annál az eseménysornál, melyet a kockázatelemzésbe be kell vonni alapeseményként vesszük figyelembe. 3. lépés: Amennyiben az eseménysor hatásai a Gyár területén túlterjednek, meghatározzuk a gyakoriságát, megvizsgáljuk, hogy további dominóhatást okozhat-e és elvégezzük a mennyiségi kockázatelemzést. 4. lépés: A kockázatelemzés eredményét összevetjük az engedélyezési kritériumokkal. A veszélyeztetés értékelésének módszerét az alábbi folyamatábra foglalja össze: 18
A Létesítmények vizsgálata Holland szűrő módszerrel és következményelemzéssel A lehetséges hatások az üzemem kívülre terjednek? igen nem Gyakoriság Dominóhatás vizsgálat meghatározása Dominóhatás vizsgálat Az eseménysor másik Az eseménysor eseménysor kiszűrése a további alapeseményeként vizsgálat alól. figyelembevételre kerül, de a mennyiségi kockázatelemzés alól Kockázatelemzés kiszűrjük. Eredmények összevetése az engedélyezési kritériummal A Gyárban a mennyiségi kockázatelemzésbe bevont súlyos események az 1, 2, 3, 4 Vasúti kocsi lefejtő helyek, valamint a Crumeron tartálypark 01-BB-1/I és a Crumeron tartálypark 01-BB-1/II tartályok esetében következhetnek be. Az események során az akrilnitril szabadba kerülésével, a mérgező gázfelhő terjedésével, esetlegesen tűz kialakulásával kell számolni. 19
5.2 Kockázatelemzés 5.2.1 Halálozás egyéni kockázat A 219/2011. Korm. Rendelet 7. melléklete alapján az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele: a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10 6 esemény/év értéket. b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10 6 esemény/év és 10 5 esemény/év között van. Ekkor a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, és olyan, a súlyos balesetek megelőzését és következményei csökkentését szolgáló biztonsági intézkedések feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik. c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10 5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési intézkedéssel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. 20
5.2.2 Társadalmi kockázat A társadalmi kockázatot az üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti. Az F-N görbe xtengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év legyen. a) A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10-5xN-2) 1/év, ahol N>=1. (Zöld egyenes alatti terület.) b) A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10-3xN -2) 1/év, és F>(10-5xN-2) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1. Ebben az esetben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a hatóság kötelezi az üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan üzemen belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik. (Zöld és piros egyenes közötti terület.) c) Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10-3xN-2) 1/év, ahol N>=1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a hatóság kötelezi az üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére. (Piros egyenes feletti terület.) A környezetet számításba vevő társadalmi kockázat alapján a Gyár elfogadható kockázatot jelent. 21
5.2.3 Eredmények értékelése A Gyár a 219/2011. (X.20.) Korm.rendelet szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a) a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket; b) a társadalmi kockázat elfogadható tartományban van. 5.2.4 További kockázatcsökkentő intézkedés figyelembevétele A Zoltek Zrt. elfogadható szintű kockázatot jelent a környezetére illetve a lakott területekre. A kockázatelemzés során nem került figyelembevételre a kiépített habágyú rendszer, amelyet az üzemeltető ACN tartályok és a vasúti lefejtő ACN párolgás és tűz megakadályozása érdekében telepített. A kockázatcsökkentés az alábbi módon értelmezhető: Amennyiben a habágyú működik és a tócsa lefedésre kerül az ACN nem tud párologni, ezért a mérgezés valószínűsége 0. A habágyú működtetésének hibája csupán emberi hibára vezethető vissza - Generál rate/high stress/dangerous activity: 0,3. így a mérgezés és a tűz bekövetkezésének gyakorisága további 0,3 szorosára csökkenthető. 22
6 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere 6.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Vezetési pontként elsődlegesen a Biológiai Szennyvíztisztító Telep diszpécser központja-, van kijelölve. Amennyiben a szélirány lehetővé teszi akkor vezetési pontként a Regeneráló Üzem, vagy a telephely kerítésen kívüli parkolója van kijelölve. A vezetési ponton találhatók az alábbi eszközök: a Belső Védelmi Terv egy példánya; a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); az együttműködők és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; a szomszédos üzem(ek) telefonszám az Irányító Törzs tagjai részére 12 db sűrített levegős légzésvédő készülék A kimenekítés a telephely déli oldalán elhelyezett Főportán és az irodaházi portán keresztül biztosítható. 6.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer, veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A vállalat saját belső telefonhálózattal rendelkezik. E mellett minden, a Belső Védelmi Tervben érintett személy (vezetők, karbantartók, létesítményi tűzoltók, rendészet stb.) belső korlátozott mobil telefonnal, valamint URH rádiótelefonnal rendelkezik. A Létesítményi Tűzoltóság EDR rádiókkal és digitális URH rádióval felszerelt. A munkavállalók vállalati szintű riasztása az Irodaház tetejére telepített kürttel történik. A veszélyhelyzeti feladatok vezetéséhez a rendelkezésre álló mobiltelefonok, URH adó-vevő készülékek, és a nagy sűrűséggel kiépített vezetékes telefonhálózat áll rendelkezésre. 23
6.3 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek 6.3.1 A védekezést irányító és végrehajtó szervezet A védekezést irányító és végrehajtó szervezet Védelemvezető (létesítményi és szolgáltatási igazgató) Irányító törzs Létesítményi Felderítő Egészségügyi Riasztó tűzoltók szervezet szervezet szervezet Az irányító szervezet A súlyos balesetek elleni védekezés üzemi vezetője, az üzemeltető képviselője, a Létesítményi és Szolgáltatási Igazgató. A Létesítményi és Szolgáltatási Szervezet Igazgatója viseli az általános felelősséget a súlyos balesetek elleni védekezési fő célkitűzések megvalósításáért, a megelőzéséért, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésért, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárításáért. A már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárítását a Létesítményi és Szolgáltatási Szervezet Igazgatója az Irányító Törzs útján hajtja végre. Az Irányító Törzs állománya: Létesítményi és Szolgáltatási Szervezet Igazgató (Védelemvezető) Prekurzor Termelési Vezető Központi Karbantartási Vezető Villamos Szolgáltató Üzemvezető Energiaszolgáltató Üzemvezető Munkabiztonsági és Környezetvédelmi Vezető A védelem vezetője a készenléti ütemterv szerinti mindenkori Védelemvezető. Ő irányítja a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a napi, operatív feladatait, 24
irányítja az ezekkel kapcsolatos szervezési, ellátási, felkészítési és más feladatokat. Távolléte esetén a védelem vezetését a jelen lévő legmagasabb beosztású vezető látja el. Az Irányító Törzs tagjai a munkakörüknek megfelelő területen irányítják a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a feladatait. Az Irányító Törzs a káros hatások elhárításának feladataiba munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében bevonhatja a ZOLTEK Zrt. bármely dolgozóját. Az Irányító Törzs tagjai rendelkeznek sűrített levegős légzőkészülékkel, könnyű, szigetelő típusú védőruházattal, továbbá mobil telefonnal, URH rádióval és EDR készülékkel. A súlyos baleset esetén miután a riasztásukat követően kiérkezett a hivatásos tűzoltó szervezet tűzoltásvezetője/kárhelyparancsnoka átveszi a kárelhárítás vezetését. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az üzemeltető felelőssége a Belső Védelmi Tervben megjelölt védelmi tevékenységek végrehajtásáért. Az Védelemvezető miután értékelte a baleseti helyzetet tájékoztatást ad a polgármesternek a kialakult helyzetről, várható időtartamáról, a tett intézkedésekről, és a lakosság felé elővigyázatosságból kiadott szirénajelzésről. A végrehajtó szervezetek A legjelentősebb erő a súlyos balesetek elleni védekezésben a hivatásos tűzoltóság, melynek legközelebbi egysége (Nyergesújfalui Katasztrófavédelmi Örs) az üzem tőszomszédságában van, így az üzem bármely pontját a riasztást követő 10 percen belül elérheti. A súlyos balesetek következményeinek elhárításával kapcsolatos, a normálidőszaki feladatokkal össze nem függő tevékenységet, speciális végrehajtó alegységek végzik. A végrehajtó szervezetbe beosztott személyeket úgy kell (akár többszörös túlbiztosítással is) kiválasztani, hogy az üzem területén jelen legyen a kárelhárítási feladat ellátásához szükséges minimális létszám. A következő végrehajtó szervezetek kerültek felállításra: Létesítményi Tűzoltóság, Felderítő Szervezet, Riasztó Szervezet, Egészségügyi Szervezet. A Felderítő Szervezet alaprendeltetése a jelen tervben megjelölt mintavételi, mobil kimutatási és meteorológiai adat-meghatározási feladatok elvégzése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő 25
felderítő). Felszerelése: emelt szintű légzés és bőrvédő eszközök, Dräger CMS kimutató eszköz, ACN kimutató műszer, meteorológiai felszerelés, mintavevő készlet, mobil telefon. A Riasztó Szervezet alaprendeltetése az Irodaház tetejére telepített szirénák működtetése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő riasztó). Felszerelésük gázálarc készlet, 2 db mobil telefon. Az Egészségügyi Szervezet alaprendeltetése a súlyos baleset következtében megsérült személyek felkutatása, elsősegélyben részesítése, a kárhelyről történő kiürítése, első orvosi ellátása, kórházba juttatásuk szervezése. Állománya az üzemegészségügy dolgozóiból áll. Felszerelésük: szűrőbetétes félálarc, könnyű, szigetelő típusú védőruha, hordágyak, a szükséges szakfelszerelés, antidotumok, mobil telefonok. A súlyos következmények elhárításával kapcsolatos összes többi feladatot az Irányító Törzs kijelölése alapján, a helyzet függvényében munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében kijelölt dolgozók hajtják végre. A súlyos balesetek elleni védekezést biztosító hivatásos tűzoltóság a számukra rendszeresített eszközökkel (egyéni védőeszközökkel, szakfelszerelésekkel, híradó eszközökkel stb.) rendelkezik, amely eszközök beszerzésében a ZOLTEK Zrt. is részt vállalt. Az üzemi erők és eszközök, továbbá a rendelkezésre álló üzemi infrastruktúra lehetővé teszi azt, hogy a súlyos baleseti eszkalációval fenyegető üzemzavarok elhárítását, illetőleg a súlyos balesetek következményeinek csökkentését az üzemi erők hatékonyan tudják elvégezni. A Védelemvezető a Létesítményi és Szolgáltatási Szervezet Igazgató. Távollétében az elérhetőségi ütemterv szerinti Védelemvezető látja el a védelemvezetői feladatot. A Védelemvezető mellett elérhetőségi terve alapján állandóan behívható műszaki vezetők állnak készenlétben. A kárelhárítás-irányítói feladatokat tehát valamennyi, a kárelhárításhoz potenciálisan kapcsolódó érintett üzem vezetőjével és azok helyetteseivel, valamint a Munkabiztonsági és Környezetvédelmi Vezetővel ismertetni kell. Ezen személyek elérhetőségei rögzítésre kerültek. Távollétük esetén helyetteseik látják el a feladataikat. A Védelemvezetői feladatai: a riasztást követően a helyszínen tájékozódik a káresetről; átveszi a vezető kárelhárítás irányító feladatokat, szervezi és irányítja a veszélyelhárítást és szükség esetén értesíti a külső segítségnyújtó szervezeteket (országos mentőszolgálat és egyéb külső segítségnyújtók) 26
eldönti, hogy milyen mértékű mentésre van szükség, az üzem kárelhárítási kapacitási lehetőségét meghaladó havária esetén bevonja a károk elhárítására megfelelő felkészültséggel rendelkező katasztrófavédelmi szervezeteket (hivatásos tűzoltóság, iparbiztonság, polgárvédelem); a kárelhárítás során folyamatosan értékeli a helyzetet a várható megteendő további intézkedések érdekében; részt vesz az üzemrész, műtárgy, berendezés esetleges leállításának, kiürítésének irányításában, a telephelyen belüli közlekedés irányításában; részt vesz a helyreállítás irányításában a veszélyhelyzet után; a Munkabiztonsági és Környezetvédelmi Vezetővel és más szakemberekkel közösen zárójelentést készít. A védelmi szervezetbe osztott dolgozók közül a Védelemvezető azokat veszi igénybe, akik káresemény időpontjában a telephelyen tartózkodnak. Az egyes üzemekben minden műszakban van kiképzett elsősegélynyújtó. Képzésüket, továbbképzésüket a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi. Az üzemek területén műszakonként külön elsősegélynyújtó felszerelés áll rendelkezésre. Feltöltöttségüket a munkahelyi vezetők rendszeresen ellenőrzik. Feltöltésükről a foglalkozás-egészségügyi szolgálat gondoskodik. A külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a Külső Védelmi Tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személy neve, beosztása és elérhetőségi adatai: Név: Beosztás: Munkahelyi cím: telefonszám: E-mail: Király Lajos Munkabiztonsági és Környezetvédelmi Vezető Székhelye: 2537 Nyergesújfalu, Varga J. tér 1. +36 33 536 253 lkiraly@zoltek.hu 27
7 A biztonsági irányítási rendszer bemutatása A Zoltek Zrt ISO 50001:2011, ISO14001:2015, valamint OHSAS 18001:2007. szerinti integrált irányítási rendszert működtet. 28
7.1 IIR politika 29
7.2 A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés fő célkitűzései A ZOLTEK Rt. legfelsőbb vezetősége a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése érdekében: 1. Biztosítja a megfelelő műszaki és biztonságtechnikai szabványokban, jogszabályokban meghatározott követelmények megtartását, és azon túl törekszik az ismert jó gyakorlatnak való megfelelésre is; 2. Saját hatáskörében kidolgozta: A létesítmények, berendezések tervezésének, illetőleg a tervek módosításának, Az új létesítmények, berendezések üzembe helyezés előtti ellenőrzésének, illetve a leállítások utáni üzembe helyezés ellenőrzésének szabályait; 3. Kiadta a technológiai, műveleti és kezelési utasításokat a normális és rendkívüli, üzemzavari működés esetére, az időszakos normál, és vész leállásokra; 4. Beszerzési eljárási utasításokat ad ki, mindazon anyagokra (veszélyes anyagok) eszközökre, és berendezésekre, amelyek jelentőséggel bírnak a súlyos balesetek megelőzésben, illetve az esetleg bekövetkező események esetén a károk enyhítésében, felszámolásában; 5. Olyan karbantartási módszert működtet, amely a megelőzését segíti elő, és nem a hibák utólagos orvoslását szolgálja; 6. Megfelelő munkavégzési engedélyezési eljárásokat alkalmaz; 7. Biztosítja a vezetőség és az alkalmazottak megfelelő felkészítését, képzését és tovább képzését; 8. Megfelelő ellenőrzési és monitoring rendszert a működtet. A veszélyes berendezések időszakos felülvizsgálatára, A bekövetkező események, eltérések, balesetek kivizsgálására, és dokumentálására, A biztonsági belső auditra, A munkafolyamatok biztonságos kézbentartására; 9. A jogszabályok, műszaki előírások, a technológiai, szervezeti egyéb változásokat nyomon követi és gondoskodik azok átvezetéséről a dokumentációkban, illetve a megelőzési rendszerben; 10. A célkitűzések végrehajtásában együttműködik a munkavállalókkal, illetve azok képviselőivel; 30
11. Gondoskodik a belső felülvizsgálatok, auditok, alapján megelőzési és biztonsági irányítási rendszer folyamatos fejlesztéséről; 12. Biztosítja a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert. 31
8 Biztonsági jelentés készítői A ZOLTEK Rt. biztonsági jelentésének soron kívüli felülvizsgálatát a Fire-Chem Kft. végezte el. A biztonsági jelentés készítésében továbbá részt vettek a Zoltek Zrt. szakemberei, a projekt koordinátora Király Lajos EHS vezető. 9 Irodalomjegyzék 1. Lees, P.: Loss Prevention in the Process Industries I-III, London, 2. Methods for the calculation of physical effects ( Yellow Book ), Hága, 1997 3. Methods for the determination of possible damage, ( Green Book ), Hága, 1992 4. Methods for determining and processing probabilities ( Red Book ), Hága, 1997 5. Guidelines for quantitative risk assesment ( Purple Book ), Hága, 1999 6. Balogh I.: Külföldi és hazai tűzkatasztrófák, tüzek, robbanások és mérgezések, Bp, 1987 32
ZÁRADÉK A dokumentum elektronikus aláírással hitelesített