BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT

Átírás

1 BIZTONSÁGI JELENTÉS NYILVÁNOS VÁLTOZAT

2 Tartalomjegyzék: 1. Általános adatok Az üzem környezetének bemutatása A veszélyes ipari üzem és környezete A lakott terület jellemzése Az Üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismertetése A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk: A területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők A helyszínt jellemző, a veszélyes ipari üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló geológiai és hidrológiai jellemzők A veszélyes ipari üzem bemutatása A veszélyes ipari üzemnek a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása Dolgozók létszáma, munkaidő A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára A Zoltek Zrt. mint veszélyes ipari üzem azonosítása A veszélyes anyagokat jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító hatásai A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere Gyakoriságelemzés Következmények elemzése Kockázatelemzés Társadalmi kockázat Környezeti kockázat A kockázatok értékelése Integrált sérülés egyéni kockázat

3 4.5 Kockázatcsökkentő intézkedés Halálozás egyéni kockázat Társadalmi kockázat Integrált sérülés egyéni kockázat A kockázatok értékelése a kockázatcsökkentő intézkedés után A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer, veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Távérzékelő-, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek Rendszeresített egyéni védőeszközök Rendszeresített szaktechnikai eszközök Oltóanyag számítás bemutatása A biztonsági irányítási rendszer bemutatása A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei A társaság főbb adatai A társaság célja A Zoltek Zrt. szervezeti felépítése és irányítási rendszere A biztonsági normák kialakítása A biztonsági irányítási rendszer megfelelőségének vizsgálata, teljesítménymérés Aktív monitoring A reaktív monitoring Felülvizsgálat Biztonsági jelentés készítői Irodalomjegyzék

4 1. Általános adatok A Zoltek Vegyipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság az amerikai, St. Louis-i székhelyű Zoltek Comp., Inc. vállalatcsoport magyarországi vállalata. A Társaság jogelődje 1941-ben alakult, és Magyarország vezető vegyiszál-gyártó iparvállalatává vált. Termékszerkezete folyamatosan bővült, így ma már a textilipari célokat szolgáló vegyiszálakon kívül számos egyéb vegyipari termék gyártója. A Zoltek Zrt a hagyományos termékei piacán elsősorban a speciális vevőigények kielégítését tűzte ki célul től a Zoltek vállalatcsoport tagjaként bekapcsolódott a XXI. század egyik legfontosabb konstrukciós anyagának, a szénszálnak a gyártásába, mely a Társaság hosszú távú stratégiájának meghatározó része. 2. Az üzem környezetének bemutatása 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezete A ZOLTEK Zrt. telephelye Komárom-Esztergom megyében, Nyergesújfalu városban található (Nyergesújfalu, Varga József. tér 1.). A telephelyet északon a Duna folyó (30 m-re a Crumeron polimer üzemi tartályparktól, 130 m-re a Perkurzor polimer üzemi tartályparktól), keleten a Sándor patak (320 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 300 m-re a Prekurzor tartályparktól), délen és dél-nyugaton a 10 sz. Dorog-Budapest közút részeként a Szent-Györgyi Albert út (500 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 400 m-re a Prekurzor tartályparktól) és az út túloldalán, a vele párhuzamos Komárom-Esztergom vasútvonal határolja (540 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 440 m-re a Prekurzor tartályparktól) A lakott terület jellemzése Nyergesújfalu bemutatása Nyergesújfalu március 01-e óta város Komárom-Esztergom megyében. Területe 3950 hektár, azaz 39,51 km 2. A Dunántúl északi részén, a szlovák országhatár mellett fekszik. Itt a Duna sodorvonala az országhatár. Földrajzi helye: É-i sz. 47 o 45' K-i h. 18 o 30'

5 Területének nagy részét a Gerecse hegység foglalja el. Délen a Gerecse fő csúcsáig (Nagy Gerecse: 634m) húzódik, északon a Duna a határa. Keleten hosszú szakaszon a Bajóti-patak (Luka-patak) völgye a határa, de északi részén kiszélesedik a Dunával párhuzamosan. Nyugaton a határa megközelítőleg a Pisznice, az ménkes és a Berzsek-hegy rögeinek külső peremén fut. A Központi Gerecse K-i és Ny-i rögsorának számos tagja tartozik a területéhez. A város közigazgatási területe Tát, Mogyorós, Bajót, Nagysáp, Bajna, Héreg, Süttő és Lábatlan községek közigazgatási területével határos. A város belterülete a Duna magasságában fekvő teraszaira települt. Külterületi lakott helyként hozzátartozott: Cservölgymajor, Eternit-lakótelep, Eternit-legényszállás, Eternit-telep, József-puszta, Kecskekőbánya, MÁV vasútállomás, Pusztamarót, Rozsnyai-villa, Táti-depó. Ezek egy részét azóta belterületté nyílvánították, más része elnéptelenedett (Cservölgy, Pusztamarót, József-puszta, Kecskekőbánya, Táti-depó). Fejlett iparvidék központjában fekszik. A 10-es főközlekedési útvonal és a Budapest Esztergom Komárom vasútvonal Kapcsolja be az országos közúti és vasúthálózatba

6 - 6 -

7 A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 650 méteres körzetében a hivatalos (BM évi) lakossági nyilvántartás alapján lakosság nem él. Az első lakott létesítmények a Crumeron tartályparktól 700 méterre találhatók, ahol mintegy 275 fő él. A lakott terület házszámszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név Házszám Lakosok száma Május 1 tér 1 83 Május 1 tér 6 99 Május 1 tér 7 93 A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 800 méteres körzetében a hivatalos (BM évi) lakossági nyilvántartás alapján 785 fő él. A lakott terület utcaszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név Házszám Lakosok száma Ady Endre utca Akácfa utca Kossuth Lajos utca Május 1 tér Munkás utca Rózsa Ferenc utca 1 13 Tó utca

8 A Zoltek Zrt. Crumeron tartálypark 1000 méteres körzetében a hivatalos (BM évi) lakossági nyilvántartás alapján 2271 fő él. A lakott terület utcaszerinti eloszlását az alábbi táblázat tartalmazza. Utca név Házszám Lakosok száma Ady Endre utca Akácfa utca Beloiannisz utca Duna utca Erkel Ferenc utca Esze Tamás utca Frankel Leo utca Honvéd utca Kálmán Imre tér Kossuth Lajos utca Kun Béla tér Máju 1 tér Móricz Zsigmond utca Munkás utca Rózsa Ferenc utca Tó utca Tölgyfa utca 1 12 Zöldfa utca

9 Intézmények Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u Telefon: 06/ ; ; ; ; Fax: 06/ Polgármester: Miskolczi József Jegyző: Adolf Józsefné Aljegyző: Dr. Molnár Lívia Rendőrség 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Nyergesújfalu 2536 Nyergesújfalu, Szentgyörgyi A. u. 1. Ady Endre Művelődési Ház És Könyvtár Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Telefon: 33/ Kernstok Károly Általános Iskola Felszabadulás téri iskola épület: 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 1. Telefon/Fax: 06/33/ Kossuth Lajos utcai épület: 2536 Nyergesújfalu, Kossut Lajos utca 92. Telefon/Fax: 06/33/ Eterniti iskola épület: 2536 Nyergesújfalu, Babits M. utca 13. Telefon/Fax: 06/33/ Szalézi-Irinyi Középiskola 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 63. Tel: (33) , fax: (33) , Benedek Elek Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Felszabadulás tér 3. Tel/fax.: Bóbita Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Május 1 tér Tel/fax: 33/ Napsugár Óvoda 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u. 57. Szabolcsi Bence Zeneiskola Nyergesújfalu, Kossuth L. u , Irinyi János Gimnázium és Vegyipari Szakközépiskola 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 63 Pedagógiai Szakszolgálat Városi Önkormányzat Rendelőintézete 2536 Nyergesújfalu, Kossuth L. u Gyógyszertári ügyeleti szolgálat: 1. Kék Irisz Gyógyszertár Nyfergesújfalu, tompa M. u Szent Miklós Gyógyszertár Lábatlan, Zalka M. ltp Kígyó Gyógyszertár Bajót, Kossuth L. u. 122/a. 4. Borostyán Gyógyszertár Tát, Kossuth L. u. 1. Ászok Vendéglő: 2536 Nyergesújfalu, Esze Tamás utca 21. Bon Caffe: 2536 Nyergesújfalu, Május 1. tér 1/a - 9 -

10 Eternit Étterem: 2536 Nyergesújfalu, Kossuth Lajos utca 1446/hrsz Az Üzem közvetlen környezete A Üzemtől nyugatra városias lakó övezet, lakótelep és munkásszállók találhatók (650 m-re a Crumeron polimer üzemi tartályparktól, 750 m-re a Prekurzor üzemi tartályparktól). Az üzemtől délre eső területen kisvárosias lakó övezet épült. A lakosság által leginkább látogatott létesítmények: Autóbusz-pályaudvar (D-re): 400 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 300 m-re a Prekurzor tartályparktól; Vasútállomás (DNY-ra): 870 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 900 m-re a Prekurzor tartályparktól; Iroda épület (D-re) és motel a Szent-Györgyi Albert úton: 650 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 580 m-re a Prekurzor tartályparktól; Kultúrház (Ny-ra): 750 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 800 m-re a Prekurzor tartályparktól; Sétahajó-kikötő (ÉNY-ra): 690 m-re a Crumeron polimer tartályparktól, 820 m-re a Prekurzor tartályparktól. Általános Iskola (D-DNY-ra): 900 m-re a Crumeron polimer tartályparktól és 1000 m-re a Prekurzor tartályparktól. Műemlékek és turisztikai nevezetességek nincsenek a hatások által érintett veszélyességi övezetben. 2.2 Az Üzem környezetében más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismertetése Az Üzem környezetében nem található, olyan más vállalkozás, amely biztonságtechnikai szempontból hatást gyakorolna. 2.3 A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk: A területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők Hőmérsékleti viszonyok A levegő hőmérsékletének nagy térségű eloszlását befolyásoló legfontosabb tényezők a földrajzi elhelyezkedés, a tengerszint feletti magasság valamint a tengertávolság. Magyarországon a kis meridionális kiterjedés miatt kevésbé figyelhető meg a hőmérséklet délről északra csökkenő tendenciája, hazánkban a domborzat jelentősebb befolyásoló tényező

11 Az évi átlagos középhőmérséklet Magyarországon Magyarországon az évi középhőmérséklet országos átlagban 10 C, 8 C alá csak a magasabb területeken, a Bakony és az Alpokalja egyes vidékein illetve az Északi-középhegységben süllyed. A legmelegebb területek a Duna medencéjének Budapest alatti része és Szeged környéke. Leghidegebb hónapunk a január, de középhőmérséklete, és általában tél középhőmérséklete évről évre változékonyan alakul. A nyár időjárása kiegyenlítettebb, a nyári hónapok hőmérsékletének évről évre való változékonysága általában kisebb, mint a téli hónapoké. Legmelegebb hónapunk a július. Országos havi középhőmérsékletek az közötti időszak adatai alapján Lőrinci térségében az évi napsütéses órák száma eléri az 1910 órát, az évi átlagos középhőmérséklet 9-9,3 C körül alakul, az országos évi átlag 9,7 C. A legmelegebb hónap a július, átlaghőmérséklete 20,0 C, a leghidegebb pedig a január, átlaghőmérséklete -0,9 C. Csapadék Magyarországon az évi átlagos csapadék mm, de tájaink között jelentős eltérések vannak az éves csapadékmennyiségében

12 Átlagos éves csapadékösszeg az közötti időszak adatai alapján Az éves csapadékösszeg területi eloszlásában kettős hatás tükröződik, egyrészt a magasság másrészt pedig a tengertávolság hatása. 100 m-es magasságnövekedés nagyjából 35 mm-nyi évi csapadékhozam növekedést eredményez, a kontinentalitás fokozódása pedig a csapadékösszeg csökkenésében mutatkozik meg. A legcsapadékosabb délnyugat-dunántúli területek (ahol a Földközi-tenger hatása számottevő) és a magas hegyek csaknem kétszer annyi csapadékot kapnak, mint az Alföld közepe. A legtöbb csapadék május és június hónapokban hullik, a legkevesebb pedig januárban és februárban. Az ősz folyamán az ország jelentős részén kialakul egy másodlagos csapadékmaximum is - ez a Dunántúl déli felén különösen jellemző. A csapadék meglehetősen változékony időjárási elemünk, mennyisége évről évre nagyon szeszélyesen ingadozik. Bizonytalanságára jellemző, hogy legcsapadékosabb éveinkben háromszor annyi eshet, mint a legszárazabb éveink során, és minden hónapban előfordulhat teljes csapadékhiány. Az éves csapadékösszeg az elmúlt évszázadban változékonysága mellett is csökkenő tendenciát mutatott

13 Országos csapadékösszegek és lineáris trend az közötti időszakban Lőrinci térségében az évi csapadék mennyisége az országos átlagnál valamivel alacsonyabb, a csapadék évi összege mm. Szélviszonyok Magyarország szélviszonyainak kialakításában két lényeges tényező játszik szerepet, az általános cirkuláció által meghatározott alapáramlás, valamint a domborzat módosító hatása. A szélnek irányát és sebességét szoktuk megkülönböztetni. A szél irányán mindig azt az égtájat értjük, amerről fúj. Az uralkodó szélirányok és évi átlagos szélsebességek [m/s] Magyarországon Magyarország területén az uralkodó szél, más szóval leggyakoribb szélirány jellemzően északias. Az általános cirkuláció északnyugatias irányú fő áramlása a Dunántúl keleti felén és a Duna-Tisza közén érvényesül legjobban, míg a Tiszántúlon északkeleti az uralkodó szélirány. A mérsékelt öv szelei azonban a cirkuláció különböző fázisai következtében nem állandók, nálunk a leggyakoribb szélirány relatív gyakorisága általában csak 15-35% között ingadozik. Az esetek 65-85%-ában tehát nem az uralkodó irányból fúj a szél. Az átlagos szélsebesség alapján hazánkat a mérsékleten szeles vidékek közé sorolhatjuk, a szélsebesség évi átlagai Magyarországon 2-4 m/s között változnak. A szélsebességnek jellegzetes évi menete van, legszelesebb időszakunk a tavasz első fele, míg a legkisebb szélsebességek általában ősz elején tapasztalhatók

14 Hazánkban évente átlagosan 6-70 nap viharos (amikor a szél legerősebb lökésének sebessége meghaladja a 15 m/s-t), az erősebb viharok (20m/s) száma pedig évi A helyszínt jellemző, a veszélyes ipari üzem biztonságos tevékenységére hatást gyakorló geológiai és hidrológiai jellemzők. - Geológiai jellemzők: A vizsgált terület legidősebb képződmény a felső-triász dolomit és mészkő. A triász képződményekre a felső oligocén homokos-agyagos képződmények települnek. A quarter üledékek teknőjét a felső oligocénre települő alsó miocén kavics, homokos kavics, agyagos homok és ritkán agyag adja. Az eggeburgi összlett felett középső miocén partszegélyi zátony fáciesü, szélsőségesen változékony kőzetek vannak. Ezeket azonban a rajtuk túlterjedő felső miocén képződmények csaknem teljesen elfedik.(kavics, kavicsos homok, durvamészkő. A gyár telephelye gyakorlatilag teljes egészében mesterségesen átalakított, elsősorban az üzemek létesítése és működése révén. A talajrétegek összefoglalása: Talajfeltöltés A feltöltés jellemzően változó összetételben homok, kavics, építési sitt, A talaj feltöltés vastagsága 0 5,8 m között változik. A természetes altalaj: A természetes altalaj sárga, finomtól a közepes szemcse méretű üledékes homok. A homokkal együtt vékony töredezett agyagrétegek vannak beágyazódva. Ezek maximális vastagsága2 m, de általában 0,5 m-nél vékonyabbak. A felszín alatt végig húzódó talajvíz szintje az év egyes időszakaiban és a folyó vízszintjének függvényében változik. A közelmúltban elvégzett mérések azt mutatták, hogy a vízszint 5 9 méterrel a földfelszín alatt található és a talajvíz általában a folyó irányába folyik. A talajt képező anyagok vízáteresztő képességének mutatója: K = 1,9-től 4,1x10-3 cm/ses. - Hidrológiai jellemzők A helyszín a Duna folyó mellett terül el, közvetlenül folyóparttal rendelkezik. A nagy vizek és árvizek A Duna Esztergom és Pozsony közötti szakaszán a mértékadó árvízszintet nem a jégmentes maximum, hanem az évi jeges maximumok határozzák meg. Az utóbbi évtizedekben a Duna Budapest és az északnyugati határ közötti folyamszakaszokon, számottevő töltés fejlesztési munkálatokat végeztek. A gyártelep a mértékadó legmagasabb vízszint felett helyezkedik el mintegy 5 6 m-rel. Még tartós magas vízállás esetén sem kell töltés vagy partfal átázással vagy alámosással számolni

15 3. A veszélyes ipari üzem bemutatása 3.1 A veszélyes ipari üzemnek a biztonság szempontjából fontos - az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó - információit A veszélyes ipari üzem rendeltetése, tevékenységének bemutatása A Zoltek Zrt-t eredetileg április 7-én alapították Magyar Viscosa Rt. néven Nyergesújfalun, Komárom-Esztergom megyében, Magyarországon. Főbb események: 1943 Megkezdődik a viszkóz rayon gyártása A gyárat államosítják és Magyar Viscosagyár néven folytatja működését Megkezdik a CMC (karboxi-metil-cellulóz) gyártása saját szabadalom alapján és a viszkóz rayon termelést leállítják Megkezdik a poliamid 6 alapú vágottszál gyártása Danamid márkanév alatt Megkezdik a poliamid 6 szálgyártás szintén Danamid márkanév alatt 1973 Megkezdik az akrilszál gyártás Crumeron márkanév alatt Megkezdik a műanyag hálók és rácsok gyártását Megkezdődik a müszaki felhasználású műanyag termékek gyártása és a poliamid kompaundok gyártása Danamid márkanév alatt Elindul a második nagyszabású, Du Pont által szabadalmazott technológiájú akrilszál termelése Mavilon márkanév alatt A vállalat ismét részvénytársasággá alakul és az eredeti Magyar Viscosa Rt. néven működik tovább December 8- a vállalatot teljes egészében megvásárolja a Zoltek Companies, Inc. vállalat melynek székhelye St. Louis-ban található, Missouri állam (USA), és folytatja működését, mint Magyar Viscosa Rt A vállalat neve Zoltek Zrt-re változik óta a módosított akrilszálon kívüli termékek gyártását leállították. A Zoltek stratégiája: a szénszál kereskedelmi célú felhasználásának elterjesztése, a kompozitok alacsony költségű, de nagy teljesítményű erősítő anyagaként, melyeket mindennapi termékek elsődleges építőanyagaként használnak fel. Magyarországon a szénszál termelés jelentős beruházást igényelve 1997-ben kezdődött. Ugyanebben az időben a szénszál textilek feldolgozása is elindult Dolgozók létszáma, munkaidő Létszám adatok:/ /: A foglalkoztatottak száma 976 fő az alábbi megosztás szerint december 31.-i műszakmegosztás Műszakszám Fizikai Szellemi Összesen Megyjegyzés ugrós folytonos két műszak folytonos egy műszak összesen

16 3.2 A jelen lévő veszélyes anyagok aktuális leltára A Zoltek Zrt. mint veszélyes ipari üzem azonosítása Seveso Kategória Jelen lévő maximális mennyiség (tonna) Alsó küszöbérték (tonna) Felső küszöbérték (tonna) Acetilén Hidrogén Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz 4, Kőolaj termékek osztály: mérgezőek 2976, osztály: oxidáló anyagok és készítmények b) osztály: tűzveszélyes folyadékok 2783, I. osztály: környezetre veszélyes anyagok és készítmények R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53) 9. II. osztály: környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat , Tekintettel arra, hogy a Zoltek Zrt. területén jelenlévő 2. osztályba (mérgezőek) és 9. II. osztályba (környezetre veszélyes anyagok és készítmények R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat) tartozó veszélyes anyagok mennyisége meghaladja a felső küszöbértéket a Zoltek Zrt. felső küszöbértékű veszélyes ipari üzem

17 3.2.2 A veszélyes anyagokat jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító hatásai A legfontosabb adatok az alábbiak: 1. Acetilén Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok: 2. Akril-nitril Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok:

18 3. Ammónium-hidroxid Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok: 4. Ammónium-perszulfát Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok:

19 5. Hidrogén Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok: 6. Metilakrilát Fizikai tulajdonságok: Fontos adatok: 7. Földgáz - Metán

20 1. Fizikai tulajdonságok: Forráspont: -161 C Olvadáspont: -183 C Oldékonyság vízben, ml/100 ml 20 C-on: 3,3 Relatív gõz sûrûség (levegõ = 1): 0.6 Lobbanáspont: Gyúlékony gáz Öngyulladási hõmérséklet: 537 C Robbanási határok, térf% levegõben: 5-15 Oktanol/víz megoszlási koefficiens log Pow: Fizikai állapot, megjelenés: Színtelen, szagtalan, sűrített vagy cseppfolyósított gáz. 3. Veszélyei: Belégzés: Fulladás. Bőr: A folyadékkal érintkezve: fagyás. Szem: A folyadékkal érintkezve fagyási sérülés. Tűz: Fokozottan tűzveszélyes. Robbanás: A gáz/levegő keverékek robbanásveszélyesek. 4. Foglalkozási expozíciós határértékek: TLV: (Alifás szénhidrogén gázok, Alkán C1-C4) ppm MAK nincs megállapítva. A folyadék gyors párolgása fagyási sérülést okozhat. 8. Transzformátorolaj Ásványi olajszerű folyadék. Stabil. Kerülni kell az erős oxidáló szerekkel való érintkezését. Magas hőmérsékleten szerves alkotóelemekre bomlik. Tökéletlen égésekor CO 2 és más veszélyes gázok képződnek. LD 50 (patkány szájon át) mg/kg. A víz felszínén filmet képez, így elzárja az oxigént az élőlényektől

21 4. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 4.1 A súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszere A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelésének módszerét az alábbi ábrán foglaljuk össze: 1. A veszélyes anyagok illetve azok előfordulási helyeinek meghatározása, a veszélyek feltérképezése létesítményekre (alrendszerekre való osztása). Módszer: Helyszíni szemle, karbantartási, hiba bejelentési dokumentációk megtekintése, konzultáció az üzemi szakemberekkel 3. A létesítmények részletes elemzése, hibalehetőségek feltárása, eseménysor gyakoriságának meghatározása Módszer: Hibafa elemzés, Relex szoftver segítségével, szakirodalmi adatok 4. Következmények elemzése. Módszer: A 3. pont alapján a DNV Phast 6.5 szoftverrel 5. Dominóhatás elemzés Módszer: A 4következményelemzés eredményei alapján, a hibafa is módosulhat 6/A. Halálozás egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok alapján a SAVE II. szoftverrel 6/B. Társadalmi kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a lakossági adatok alapján a SAVE II. szoftverrel 6/C. Sérülés egyéni kockázat meghatározása Módszer: A 3 és 4. pontok és a hatósági útmutató alapján a SAVE II szoftverrel 7. Eredmények összevetése a jogszabályi kritériumokkal, indokolt esetben kockázat csökkentő javaslatok megtétele

22 4.2 Gyakoriságelemzés A 17. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/I és a 18. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/II. halálozás egyéni kockázat számítás adatai: Közvetlen gyújtás Késleltetet gyújtás Mérgező felhő terjedése Katasztrofális törés: 1,89E-3 6,62E-3 9,46E-4 10 perces kiáramlás: 1E-6 3,5E-6 5E-7 Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás: 8,68E-4 3,04E-3 4,34E-4 Kármentő sérülés 2,76E-8 9,66E-8 1,38E-8 A 11. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 12. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 19. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő és a 20. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő halálozás egyéni kockázat számítás adatai: Közvetlen gyújtás Késleltetet gyújtás Mérgező felhő terjedése Katasztrofális törés: 4,4E-4 1,54E-3 2,2E-4 10 perces kiáramlás 1E-6 3,5E-6 5E-7 Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás 5,82 E-3 2,04E-2 2,91E

23 4.3 Következmények elemzése Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az elemezni kívánt baleseti eseménysorokat: SZÁM HELY ALSZÁM ESEMÉNYSOR HATÁSOK Katasztrofális törés Mérgezés, tűz, A robbanás, környezetszennyezés 1 10 perc alatti teljes Mérgezés, tűz, Prekurzor regeneráló B anyagvesztés robbanás, tartálypark 01-BB-1/I környezetszennyezés és 01-BB-1/II mm-es lyukadás a Mérgezés, tűz, m 3 -es akrilnitril C kármentőn belül robbanás, tartályok környezetszennyezés Katasztrofális törés Mérgezés, tűz, D miközben sérül a robbanás, kármentő környezetszennyezés Katasztrofális törés Mérgezés, tűz, A robbanás, környezetszennyezés 10 perc alatti teljes Mérgezés, tűz, 2 B anyagvesztés robbanás, Az akrilnitrilt környezetszennyezés tartalmazó vasúti 100 mm-es lyukadás a Mérgezés, tűz, vagon sérülése C kármentőn belül robbanás, környezetszennyezés 2 db lefejtés alatt álló Mérgezés, tűz, D vasúti tartálykocsi egyidőben történő sérülése robbanás, környezetszennyezés

24 4.4 Kockázatelemzés 1. INTEGRÁLT EGYÉNI HALÁLOZÁS KOCKÁZATA a) TOXIKUS HATÁS b) TŰZVESZÉLYES HATÁS

25 c) MÉRGEZŐ ÉS A TŰZVESZÉLYES HATÁS ÖSSZEGZÉSE

26 d) TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLVA

27 4.4.1 Társadalmi kockázat

28 4.4.2 Környezeti kockázat A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 18/2006. Kormányrendelet, nem definiálja a környezeti kockázatot, mint fogalmat, nem tartalmaz a környezeti kockázatelemzésre vonatkozó eljárást és nem fogalmaz meg kritériumrendszert. A környezeti kockázatelemzés elvégzésére, ezért az alábbi gondolatmenetet, eljárást alkalmazzuk: A kockázata (R=risk) általánosságban definiálható a káresemény bekövetkezési valószínűségének (P(x)) és a bekövetkezett esemény okozta kárnak (D(x)) a függvényeként. Matematikai formulával kifejezve: R(x) = P(x) x D(x) A káresemény bekövetkezési valószínűségének meghatározása A káresemény bekövetkezési valószínűsége nem más, mint a II. Hiányosságok c. részben elvégzett gyakoriságelemzés eredménye. A környezetszennyezés gyakorisága megegyezik a vizsgált létesítmény sérülésének mint csúcsesemény gyakoriságával, azaz A 2 db tartálysérülés gyakorisága: 2 x 1,37 E-2 =2,74 E-2. Vasúti kocsi sérülése a lefejtés során:4 x 3,04 E-2 = 1,2E-1. A bekövetkezett esemény okozta károk (D(x)) elemzése A halálozás egyéni- és a társadalmi kockázatok megállapításához a 18/2006. Kormányrendelet az esemény okozta kárt az emberi elhalálozásként definiálja. A károk meghatározásának első lépése az emberre hatást gyakorló következmények mérgezés, tűz, robbanás által veszélyeztetett terület meghatározása, majd az ott lévő emberek tartózkodásának számbavétele. A bekövetkezett esemény okozta kárt a kialakuló talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges költségként definiáljuk. Az általunk megkérdezett szakértő cégek elmondása alapján a talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges pontos költségek nagyon nehezen határozhatóak meg, a meghatározásban nagy a bizonytalanság. A szakértő cégek talaj- és talajvízszennyezés megszüntetéséhez szükséges költségeket nagyságrendileg becsülték. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: A környezetszennyezés megszüntetésének költség Esemény Gyakoriság Nincs kárelhárítás, a szabadba került ACN jelentős mennyisége kerül a talajba Van kárelhárítás, a szabadba került ACN minimális mennyisége kerül a talajba Tartálysérülés 2,74 E-2 milliárdos nagyságrendű 0,1-100 M Ft Vasúti kocsi sérülés 1,2E M Ft 0,1 10 M Ft

29 A fenti táblázat eredményeit diagramban ábrázolva: Kárelhárítás nem történik: Kárelhárítás történik: Tekintettel arra, hogy a Zoltek Zrt. rendelkezik vízkár-elhárítási tervvel értékelés céljából a kárelhárítás történik c. diagramot kell elemezni

30 A 18/2006. Kormányrendelet nem tartalmaz a környezeti kockázatokra vonatkozó kritériumot. Az üzemeltető tekintettel arra, hogy rendelkezik a Környezetvédelmi hatóság által elfogadott vízkár-elhárítási tervvel, a kárelhárításhoz szükséges eszközökkel a környezeti kockázat elfogadhatónak tarja, kockázatcsökkentő intézkedés megtételét nem tartja szükségesnek A kockázatok értékelése A fenti térkép alapján megállapítható, hogy a Zoltek Zrt. a 18/2006. (I.26.) Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.6 pontja szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A társadalmi kockázat alapján megállapítható, hogy Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.7 pontja szerinti értékelés alapján a Zoltek Zrt. a lakott területre elfogadható kockázatot jelent. A hatóság által kiadott útmutatás alapján probit értékek változtatása meghatároztuk a sérülés egyéni kockázat alapján a belső-, középső- és külső zóna határait, melyet az alábbi térképen tüntetünk fel Integrált sérülés egyéni kockázat

31 4.5 Kockázatcsökkentő intézkedés A és a alfejezetben bemutatottak szerint a Zoltek Zrt. elfogadható szintű kockázatot jelent a környezetére illetve a lakott területekre. Ugyanakkor javasolt volt költség-hatékony intézkedés megtétele, az ACN tartályok és a vasúti lefejtő esetében az ACN párolgás és tűz megakadályozása. Az üzemeltető részére a korábbi biztonsági jelentésben vízpajzs rendszer kiépítését javasoltuk. Az üzemeltető ACN tartályok és a vasúti lefejtő ACN párolgás és tűz megakadályozása érdekében a vízpajzs rendszernél egy jóval magasabb hatásfokú, és jóval költségesebb habágyú rendszert telepített. Az ACN tócsa habbal való lefedése megakadályozza a párolgást, így a mérgező anyag terjedését. A kockázatcsökkentés az alábbi módon értelmezhető: 1. Amennyiben a habágyú működik és a tócsa lefedésre kerül a mérgezés valószínűsége A habágyú működtetésének hibája csupán emberi hibára vezethető vissza - Generál rate/high stress/dangerous activity: 0,3. így a mérgezés és a tűz bekövetkezésének gyakorisága 0,3 szorosára csökkenthető, így a 17. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/I, a 18. veszélyes létesítmény: Crumeron tartálypark 01-BB-1/II., Közvetlen gyújtás Késleltetet gyújtás Mérgező felhő terjedése Katasztrofális törés: 5,67E-04 1,99E-03 2,84E perces kiáramlás: 3,00E-07 1,05E-06 1,50E-07 Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás: 2,60E-04 9,12E-04 1,30E-04 Kármentő sérülés 8,28E-09 2,90E-08 4,14E-09 a 11. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 12. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő, a 19. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő és a 20. veszélyes létesítmény: Vasúti kocsi lefejtő halálozás egyéni kockázat számítás adatai: Közvetlen gyújtás Késleltetet gyújtás Mérgező felhő terjedése

32 Katasztrofális törés: 1,32E-04 4,62E-04 6,6E perces kiáramlás 3,00E-07 1,05E-06 1,50E-07 Legnagyobb átmérőn történő kiáramlás 1,75E-03 6,12E-03 8,73E Halálozás egyéni kockázat 2. INTEGRÁLT EGYÉNI HALÁLOZÁS KOCKÁZATA a) TOXIKUS HATÁS b) TŰZVESZÉLYES HATÁS

33 c) MÉRGEZŐ ÉS A TŰZVESZÉLYES HATÁS ÖSSZEGZÉSE

34 d) TÉRKÉPEN ÁBRÁZOLVA

35 4.5.2 Társadalmi kockázat

36 4.5.3 Integrált sérülés egyéni kockázat

37 4.5.4 A kockázatok értékelése a kockázatcsökkentő intézkedés után A fenti térkép alapján megállapítható, hogy a Zoltek Zrt. a 18/2006. (I.26.) Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.6 pontja szerint elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, mivel a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem haladja meg a 10-6 esemény/év értéket. A társadalmi kockázat alapján megállapítható, hogy Korm.rendelet 5.sz. melléklet 1.7 pontja szerinti értékelés alapján a Zoltek Zrt. a lakott területre elfogadható kockázatot jelent. Megállapítható továbbá, hogy a habágyú rendszer kiépítése és a kockázatcsökkentő tényezőként való figyelembe vétele a kockázatok mértékét jelentősen csökkentette

38 5. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszere 5.1 Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények Vezetési pontként elsődlegesen a biológiai szennyvíztisztító telep diszpécser központja-, van kijelölve. Amennyiben a szélirány lehetővé teszi akkor a vezetési pontként a Prekurzor regeneráló üzem gyülekezési helykén a telephely kerítésen kívüli parkolója van kijelölve. A vezetési ponton találhatók az alábbi eszközök: a Belső Védelmi terv egy példánya; a szükséges kommunikációs rendszer (üzemi és külső összeköttetés); az együttműködők és a tájékoztatandó szervek telefonszámai; a szomszédos üzem(ek) telefonszámai. Az irányító törzs tagjai részére 15 db sűrített levegős légzésvédő készülék 5.2 Vezetőállomány, üzemi dolgozók veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszer, veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei A Zoltek Zrt területén kialakult súlyos veszélyhelyzet esetén haladéktalanul telefonon értesíteni kell a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságot az 6111-es, valamint a főportát a 6040-es vagy a 1031-es telefonszámon A tűzoltóság riasztható még a vagy a tűzjelző betörésével. A műszakban lévő létesítményi tűzoltók URH rádió telefonon, a behívandó munkahelyi vezetők mobil telefonon értesíthetők ki. A műszakban benn lévő üzemek munkahelyi vezetői vonalas telefon készüléken érhetők el. A főporta dolgozói ezután az URH készülékeken keresztül riasztják a műszakban lévő létesítményi tűzoltókat, valamint délután, éjjel, munkaszüneti napokon, vagy hétvégén mobil telefonon értesítik az irányító törzs vezetőjét, a műszaki vezetők készenlétben lévő tagjait, valamint, amennyiben az esemény súlyossága szükségessé teszi a behívandó vezetőket. - Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató - Prekurzor termelési vezető - Központi karbantartási vezető - Létesítményi Tűzoltó parancsnok - Villamos szolgáltató üzem vezető - Energiaszolgáltató üzem vezető - Vasút üzem vezető - Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető A vezető állomány riasztása (értesítése) a belső védelmi tervben közölt riasztási sémának megfelelően történik. Erre a célra vezetékes és mobil telefont használnak. Munkaidőben történő riasztáskor az üzemi telefonhálózat is igénybe vehető. Az üzemi dolgozók (és az üzem környezetében élő lakosság) munkaidőben való riasztását (figyelmeztetését) a ZOLTEK Rt. területén lévő két sűrített levegős szirénával biztosítjuk. A szirénajeleket az üzemi dolgozók részére kiadott magatartási szabályok leírása tartalmazza. Az üzemi dolgozók a riasztás vételét követően e szerint tevékenykednek. A magatartási szabályok a dolgozók általános felkészítésének részét képezik

39 Az üzemben elhelyezett szirénák alkalmasak az üzem környezetében élő lakosságnak az elzárkózás végrehajtására vonatkozó figyelmeztetésére is. A veszélyhelyzeti híradáshoz mobil rádió-távbeszélő eszközök állnak rendelkezésre. Ekkor is igénybe vehető az üzemi távbeszélő hálózat. 5.3 Távérzékelő-, helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek Tűzérzékelés. A tűzvédelmi szempontból előírt rendszer kialakításának feltételeit az MSZ 9785 szabvány határozza meg. A felügyelet a potenciális veszélyforrású helyekre koncentrálódik, a menekülési útvonalba eső kézi jelzésadó rendszer a hangjelzés riasztja a bent tartózkodókat. A rendszer két tűzjelző számítógépből álló hálózatként van kialakítva, mely tovább bővíthető. Minden kézi jelzésadó egyedi címmel rendelkezik, így tűz, vagy hibajelzés esetén, a központ kijelzőjén annak a helyiségnek a neve jelenik meg, amelyben a jelzésadó fel van szerelve. A központok a jelzésadók teljes körű tűzvédelmi hatósági engedéllyel rendelkeznek. A tűzjelző központ beépített nyomtatóval rendelkezik, amely folyamatosan rögzíti a tűzjelző központ jelzéseit, vezérléseit és egyéb eseményeket. A központ magyar nyelvű szoftverrel és feliratozással rendelkezik, így kezelése és jelzései közérthetők. A rendszer rugalmasan és egyszerűen bővíthető és átalakítható. Két független áramforrásról van megtáplálva, így hálózati feszültség kimaradás esetén akkumulátorról szünetmentesen 72 órán keresztül képes 100 %-osan tovább működni. A kézi jelzésadó manuális tűzjelzésre szolgál. Tűzriasztásnál a kézi kioldáshoz be kell nyomni az átlátszó műanyag mögött lévő gombot az ablak betörésével. A szabadtereken időjárás ellen védett kivitelben, míg a robbanásveszélyes területeken robbanás-biztos kivitelben van telepítve. Szakaszolók biztosítják a hálózat működőképességét rövidzárlat esetén is. Csak két szakaszoló közötti rész esik ki az érzékelésből. A szakaszolók az aljzatokba és a kézi jelzésadókba vannak beépítve. A jelzőhálózat egyéni vezetékei árnyékolt vezetékek, melyek más rendeltetésű vezetékektől elválasztva, külön védőcsőben, vezetékcsatornában, kábeltálcán vannak elhelyezve. A tűzjelző központ mikroprocesszor vezérlésű címezhető, intelligens rendszer. Összevont tűz, hiba és riasztás kimenetekkel rendelkezik. Közvetlen átjelzést valósít meg másodkijelzővel a tűzoltóságra. Rövidzár és szakadásvétett csillagponti leágazási lehetőséggel rendelkezik. Folyamatos hurok és érzékelő ellenőrzést hajt végre és azonnal jelzi a hibákat, a földzárlatot, esetleges szakadást. Vonal szakadása esetén a vezeték valamennyi jelzésadója működőképes marad. Két egymástól független áramforrásról van megtáplálva. Hálózat kimaradás esetén a rendszer az akkumulátorról legalább 72 óráig üzemképes. A tűzjelzés, adatszolgáltatás helyét a jelzőközpont pontosan behatárolja. Vezérlések: - Riasztási hangjelzés indítása (A szirénák abban az épületben szólnak, ahonnan a tűzjelzés jött.) - Átjelzés a tűzoltóságra. A gázérzékelés monitoring rendszerét a későbbiekben részletezzük

40 5.4 Riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek Az üzemi szervezet struktúrája Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató Irányító törzs Végrehajtó szervezetek Létesítményi tűzoltóság Felderítő Mentesítő Riasztó Egészségügyi a) Az irányító szervezet A súlyos balesetek elleni védekezés üzemi vezetője, az üzemeltető képviselője, a létesítményi főmérnök. A vezérigazgató viseli az általános felelősséget a súlyos balesetek elleni védekezési fő célkitűzések megvalósításáért, a megelőzéséért, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésért, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárításáért. A már bekövetkezett súlyos balesetek káros hatásainak az elhárítását a vezérigazgató az irányító törzs útján hajtja végre. Az irányító törzs állománya: - Létesítményi és szolgáltatási szervezet igazgató - Prekurzor termelési vezető - Központi karbantartási vezető - Létesítményi Tűzoltó parancsnok - Villamos szolgáltató üzem vezető - Energiaszolgáltató üzem vezető - Vasút üzem vezető - Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető Az irányító törzs vezetője a Munkavédelmi és tűzvédelmi vezető. Ő irányítja a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a napi, operatív feladatait, irányítja az ezekkel kapcsolatos szervezési, ellátási, felkészítési és más feladatokat. Az irányító törzs tagjai a munkakörüknek megfelelő területen irányítják a súlyos balesetek megelőzésének, a káros hatások elleni védekezésre való felkészülésének, illetőleg a már bekövetkezett súlyos balesetek elhárításának a feladatait. Az irányító törzs a káros hatások elhárításának feladataiba munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében bevonhatja a ZOLTEK ZRT bármely dolgozóját Az irányító törzs tagjai rendelkeznek gázálarc készlettel, könnyű, szigetelő típusú védőruházattal, továbbá mobil telefonnal. A súlyos balesetet követően miután a riasztásukat követően kiérkezett a hivatásos önkormányzati tűzoltó szervezet parancsnoka átveszi a tűz oltásának a vezetését. Ez

41 ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az üzemeltető felelőssége a belső védelmi tervben megjelölt védelmi tevékenységek végrehajtásáért. Az irányító törzs vezetője miután értékelte a baleseti helyzetet tájékoztatást ad a polgármesternek a kialakult helyzetről, várható időtartamáról, a tett intézkedésekről, és a lakosság felé elővigyázatosságból kiadott szirénajelzésről. b) A végrehajtó szervezetek A súlyos balesetek következményeinek elhárításával kapcsolatos, a normálidőszaki feladatokkal össze nem függő tevékenységet, speciális végrehajtó alegységek végzik. A végrehajtó szervezetbe beosztott személyeket úgy kell (akár többszörös túlbiztosítással is) kiválasztani, hogy az üzem területén jelen legyen a kárelhárítási feladat ellátásához szükséges minimális létszám. A következő végrehajtó szervezetek kerültek felállításra: - Létesítményi tűzoltók, - Felderítő szervezet, - Riasztó szervezet, - Egészségügyi szervezet. A létesítményi tűzoltó szervezet állományát, feladatait és felszerelését a balesetelhárítási tevékenység leírásában részletezzük. A felderítő szervezet alaprendeltetése a jelen tervben megjelölt mintavételi, mobil kimutatási és meteorológiai adat-meghatározási feladatok elvégzése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő felderítő). Felszerelése: Emelt szintű légzés és bőrvédő eszközök, Dräger csöves kimutató eszköz, meteorológiai felszerelés, mintavevő készlet, mobil telefon. A riasztó szervezet alaprendeltetése az üzemben elhelyezett gőz (sűrített levegős) szirénák működtetése. Állománya 4 fő (vezető + 3 fő riasztó). Felszerelésük gázálarc készlet, 2 db mobil telefon. Az egészségügyi szervezet alaprendeltetése a súlyos baleset következtében megsérült személyek felkutatása, elsősegélyben részesítése, a kárhelyről történő kiürítése, első orvosi ellátása, kórházba juttatásuk szervezése. Állománya az üzemegészségügy dolgozóiból áll. Felszerelésük: gázálarc, könnyű, szigetelő típusú védőruha, hordágyak, a szükséges szakfelszerelés, antidotumok, mobil telefonok. A súlyos következmények elhárításával kapcsolatos összes többi feladatot az irányító törzs kijelölése alapján, a helyzet függvényében munkakörük, felkészültségük, felszereltségük függvényében kijelölt dolgozók hajtják végre. 5.5 Rendszeresített egyéni védőeszközök A Prekurzor regeneráló üzem dolgozói részére: - arcvédő - védősisak - szűrőbetétes félálarc - szűrőbetétes teljes álarc - sűrített levegős légzésvédő eszköz - részecske szűrő - vegyszerálló védőkesztyű - mechanikai ártalom elleni védőkesztyű - kétrészes védőruha A létesítményi tűzoltók részére : - tűzoltó védősisak - sűrített levegős készülékek - szűrőbetétes gázálarc - tűzoltó bevetési ruha - tűzoltó védőkesztyű

42 - nehéz gázvédő ruha - tűzoltó védőlábbeli Behívandó vezetők részére: - sűrített levegő légzésvédő készülék - szűrőbetétes gázálarc A veszélyhelyzeti feladatokra a következő eszközök állnak rendelkezésre: Az együttműködési megállapodásban tevékenykedő hivatásos önkormányzati tűzoltók a rendszeresített egyéni védőeszközeiket (hő-védő ruházat, nehéz gázvédő ruházat, zárt rendszerű légzésvédő készülék, kiegészítő felszerelések) maguk biztosítják. Az üzemi beavatkozóknak ezen felül a következő egyéni védőeszközök állnak rendelkezésre: a) Zárt rendszerű légzésvédő eszközök: Típus Dräger PA-54 sűrített levegős AGA Spiromatic sűrített levegős AT-4M sűrített levegős Dräger PA-80 sűrített levegős OXB-6 Készlet b) Gázálarcok: (3M 7500 fél-álarc) 26 klt. c) Szűrőbetétek: (3M 6059 ABEK1) 52 db. d) Bőrvédő eszközök: - könnyű, védőruha: 10 db vegyszerálló overall - nehéz gázvédő ruha 6 db Chempion Elite S tip. e) Hő-védő ruházat: hő-védő kabát: 11 db 5.6 Rendszeresített szaktechnikai eszközök AM-2 A létesítmény tűzvédelmi berendezései és eszközei: Tűzjelző központtal ellenőrzött tűzjelző hálózat (kézi jelzésadókkal) Gázérzékelő rendszer kézi tűzoltó készülékek; tűzoltó készülék; Tüzivíz hálózat nyomásfokozó szivattyúval, földfeletti tűzcsapokkal; Fali tűzcsapok; Félstabil habbal oltó rendszer az új és a régi tartályparkban lévő, valamint a szűrt Akril-nitril tartályokhoz. Habágyú rendszer az akrilnitril tartályok és a vasúti lefejtő környezetében; Palást- és tetőhűtő vízhálózat az Akrilnitril és a Dimetilformamid tartályhoz; - Hordozható gázmérő műszerek - Hordozható hab-víz ágyúk A veszélyes anyagok kimutatására három rendszer áll rendelkezésre: - Üzemi gázjelző monitoring rendszer (Notifire G-100-R-12) - Hordozható kimutató eszközök, - Üzemi laboratórium. Üzemi gázjelző monitoring rendszer (Notifire G-100-R-12) A rendszer kétfokozatú riasztási szintnek megfelelő szignált ad: - az ARH 20%-a elérésekor sárga villogás + hangjelzés - az ARH 40 %-a elérésekor piros villogás + hangjelzés Kézi tűzoltó készülékek Prekuzor regenerűló üzem: polimer + tartálypark: 49 db por, 3 db CO 2, 2 db hab, lefejtő: 6db, garázs: 4 db 50 kg hab, 1 db por,

43 Prekurzor tartálypark: 2 db 12 kg por, Oltóközpont: 1 db CO 2, 1db 50 kg por, Föld feletti tűzcsapok száma: Prekuzor tartályparkban 25 db, Mavilon tartályparkban 9 db, A korábbi olajlefejtőnél 10 db. Magasnyomású hálózat: Olajlefejtő: 21 db tűzcsap. Hordozható kimutató eszközök A Dräger hordozható légátszívásos rendszerű csöves kimutató eszközök lehetővé teszik az ACN, DMF, MA és a HCN levegőből történő minőségi meghatározását. A mentesítés céljaira az alábbi eszközök állnak rendelkezésre: Eszköz Mennyiség Megjegyzés Homok igény szerint többszöröse biztosítva Vasszulfát 50 kg Kalciumhidroxid 50 kg Szerszámkészlet igény szerint többszöröse biztosítva Gyűjtőkonténer igény szerint többszöröse biztosítva Fóliakészlet igény szerint többszöröse biztosítva 5.7 Oltóanyag számítás bemutatása A súlyos balesetek során jelentkező tűzoltási feladatokat az üzemeltető a helyi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnoksággal kötött együttműködési megállapodás alapján hajtja végre. A Tűzoltó Parancsnokság elhelyezési körlete az üzem közvetlen szomszédságában van, ezért a riasztás vételét követő 10 percen belül be tudnak avatkozni a súlyos baleset következményeinek elhárításába. A hivatásos tűzoltók e célra alkalmazott anyagainak egy részét az üzemeltető biztosítja

44 6. A biztonsági irányítási rendszer bemutatása 6.1 A súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzések, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elvei A ZOLTEK Rt. legfelsőbb vezetősége a súlyos balesetek megelőzése érdekében: 1. Biztosítja a megfelelő műszaki és biztonságtechnikai szabványokban, jogszabályokban meghatározott követelmények megtartását, és azon túl törekszik az ismert jó gyakorlatnak való megfelelésre is; 2. Saját hatáskörében kidolgozta: A létesítmények, berendezések tervezésének, illetőleg a tervek módosításának, Az új létesítmények, berendezések üzembe helyezés előtti ellenőrzésének, illetve a leállítások utáni üzembe helyezés ellenőrzésének szabályait; 3. Kiadta a technológiai, műveleti és kezelési utasításokat a normális és rendkívüli, üzemzavari működés esetére, az időszakos normál, és vész leállásokra; 4. Beszerzési eljárási utasításokat ad ki, mindazon anyagokra (veszélyes anyagok) eszközökre, és berendezésekre, amelyek jelentőséggel bírnak a súlyos balesetek megelőzésben, illetve az esetleg bekövetkező események esetén a károk enyhítésében, felszámolásában; 5. Olyan karbantartási módszert működtet, amely a megelőzését segíti elő, és nem a hibák utólagos orvoslását szolgálja; 6. Megfelelő munkavégzési engedélyezési eljárásokat alkalmaz; 7. Biztosítja a vezetőség és az alkalmazottak megfelelő felkészítését, képzését és tovább képzését; 8. Megfelelő ellenőrzési és monitoring rendszert a működtet. A veszélyes berendezések időszakos felülvizsgálatára, A bekövetkező események, eltérések, balesetek kivizsgálására, és dokumentálására, A biztonsági belső auditra, A munkafolyamatok biztonságos kézbentartására; 9. A jogszabályok, műszaki előírások, a technológiai, szervezeti egyéb változásokat nyomon követi és gondoskodik azok átvezetéséről a dokumentációkban, illetve a megelőzési rendszerben; 10. A célkitűzések végrehajtásában együttműködik a munkavállalókkal, illetve azok képviselőivel; 11. Gondoskodik a belső felülvizsgálatok, auditok, alapján megelőzési és biztonsági irányítási rendszer folyamatos fejlesztéséről; 12. Biztosítja a célkitűzések végrehajtásához szükséges emberi, technikai, pénzügyi erőforrásokat, megfelelő szervezeti és irányítási rendszert. 6.2 A társaság főbb adatai A társaság neve: ZOLTEK VEGYIPARI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNY TÁRSASÁG Rövidített név: ZOLTEK ZRT. Székhelye: 2537 Nyergesújfalu Varga József tér 1.sz Társaság telephelye: u.a. Telefon száma/központi/ Telefax száma /központi/ Alapító okirat kelte: / bejegyezve/:1993/09/22 Cégbejegyzés száma:

45 Statisztikai számjele: A társaság törvényességi felügyeletét ellátja: Komárom Esztergom Megyei Bíróság mint Cégbíróság Társaság időtartama: határozatlan időre alakult A társaság főbb tevékenységi köre: - Máshova nem sorolt egyéb ásványi termék gyártás-szénszálgyártás- mint főtevékenység (TEÁOR sz: 2399) - Vegyiszál gyártás ( TEÁOR sz.:2060) - Szennyvíz, Hulladékkezelés 8 TEÁOR sz.: 3700) 6.3 A társaság célja A menedzsment erősen és őszintén hisz abban, hogy megfelelő vezetés, emberek, irányítási rendszerek alkalmazásával és aktív közreműködés révén minden sérülés és baleset megelőzhető, elkerülhető. Az üzem menedzsmentje törekszik azon cél elérésére, mely a 0 baleseti szint fenntartásán alapszik. Ehhez az alábbiak következetes betartása szükséges: A vezetés elkötelezte magát arra, hogy - saját céljának tekinti a súlyos balesetek megelőzését; - betartja a vonatkozó jogszabályokat, és az önként vállalt normákat; - kivizsgálja a bekövetkezett baleseteket és majdnem-baleseteket, feltárja ezek okait, és ezekről jelentést készít; - hatékonyan támogatja a biztonság eléréséhez történő legjobb gyakorlat bevezetését; - alapvető fontosságú üzleti szempontként kezeli a súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos kérdéseket, amit azzal is bizonyít, hogy munkatársaink minősítésekor mindezeket figyelembe veszi; - bátorítja a dolgozókat a biztonság növelésével kapcsolatos kötelezettség vállalására, továbbá arra, hogy érdemben foglalkozzanak az embereket érdeklő biztonsági kérdésekkel, figyeljenek oda a felmerülő biztonsági problémákra. Ezen célkitűzések megvalósítása érdekében a menedzsment: - Olyan irányítási rendszert alakít ki, amellyel hatékonyan irányítható a biztonság növelésére irányuló tevékenység. A vezetők személyes példával járnak elöl az irányítási célok egyértelmű meghatározásában. A munkatársakat gondosan választják meg, készítik fel, és rendszeresen értékelik a biztonsággal kapcsolatos szakértelmüket. Értékelik továbbá mindazok biztonsággal kapcsolatos felkészültségét is, akik a menedzsment nevében tevékenykednek, legyenek ők alvállalkozók, beszállítók, üzlettársak vagy egyéb harmadik felek. - Rendszeresen értékelik a tevékenységgel együtt járó veszélyeket. Megfelelő intézkedéseket tesznek az esetleges váratlan üzemzavari események vagy balesetek hatásainak megelőzésére, illetve csökkentésére azáltal, hogy a biztonsági irányítási rendszerben a megfelelő szabványokat, részletesen kidolgozott utasításokat alkalmazzák. A biztonsággal kapcsolatos tájékoztatás mindig naprakész. - Tevékenységünket pontosan meghatározott feltételek között végezzük. Megfelelően kezeljük a normálüzemi technológiától eltérő nem szokványos műveletekből eredő kockázatokat. A folyamatok, a berendezések és a munkacsoportok átalakítását, továbbá a személyügyi változtatásokat rendszeresen a biztonság szempontjából is értékeljük, amivel a kockázatok elfogadható szinten tarthatók. - A váratlan üzemzavari eseményeket, a majdnem-baleseteket és következményeiket dokumentáljuk, és azokat kivizsgáljuk. Ezzel meggyőződésünk szerint a biztonsági