A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Hasonló dokumentumok
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

A magánhangzók fonológai rendszere

A mássalhangzók. Konszonánsok (consonans) jelölése: C Mássalhangzók vs. magánhangzók? Mi jellemző a mássalhangzókra?

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Artikulációs (fiziológiai) fonetika

Fonetika és fonológia

Leíró magyar hangtan. A magánhangzók fonetikai rendszerezése. Képzésmódok. A) Nyílás B) Akadály

Leíró magyar hangtan

Leíró magyar hangtan A hangképzés helye. A hangképző szervek. Tüdő (pulmo) Tüdő. A hangképz. Tüdő. 1. Tüdő 2. Gégefő 3.

A magánhangzók fonetikai rendszerezése

Fonetika és fonológia

Fonetika. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 2. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése

Felvételi előkészítő. magyar nyelvből. 1. foglalkozás

A magánhangzók fonológiai rendszere

Fonológia BBK tavasz

A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai

Leíró hangtan és hangtörténet*

Bevezetés a nyelvtudományba. 2. Fonetika

Bevezetés a nyelvtudományba Fonetika

Atomikusak-e a beszédhangok?

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

A beszéd. Segédlet a Kommunikáció-akusztika tanulásához

A hangképz A hangképzés helye. A hangképző szervek. 1. Tüdő 2. Gégefő 3. Toldalékcső. Tüdő (pulmo) A légzőrendszer

Hangképzőszervek. Nincs olyan önálló szerve az embernek, amelynek kizárólagos funkciója a beszéd létrehozása lenne.

A hangképz A hangszalagok működése (fonáció)

Bevezetés a nyelvtudományba. 3. Fonológia

(j], [el - ZÁRHANG VAGY AFFRIKÁTA

A magánhangzók fonetikai rendszere

Bevezetés a nyelvtudományba Fonológia

A magánhangzók artikulációs jellemzése

Negyedik házi feladat

ZÖNGÉSEDÉSI ÉS ZÖNGÉTLENEDÉSI FOLYAMATOK A /j/ FONÉMA HANGREALIZÁCIÓIBAN. Menyhárt Krisztina

Fonológia. Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba 3. előadás 2009 Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Az énekelt magánhangzók észlelése réshangkörnyezetben

EXPLOZÍVÁK ÉS AFFRIKÁTÁK IDŐVISZONYAI. Gráczi Tekla Etelka

Í ú Ö ź ő ő ľ ľ ő Ö ľ ő ý ó ü ů ľ ú ń ö ů ű ö ó ź ü ź ó ő ľ ľ ő ź ń ź ő ő ö ó ő ľ ö đ ď ú ś ő ó ź óĺ Í ď ó ľ ö ő ő đ ö ę ó ö ű ź ź ó ľ ľő ľ ő ó ö ő ő

Forró Orsolya Hangtan I. jegyzet

ő ó ő ö Í ű ü ó ó ő ö ó ő ü ű ö ü ľ ő ó ő ő ü ó ü ö ö ö í ő ó í ľ ő ő í ľ í ö ő ó ö ó ö ľ ü ü ű ó ź ó ö í ő ó ö ľ ó ű ó í ú ú í ú ü í ú ú ú ľ ó í ö Ĺ

Kétarcúak devianciái

Äł Á Ŕ. ÁáÔ. ęôá. ą Á

Leíró magyar hangtan. A magyar nyelvészetben használt fonetikus írások

2. A mássalhangzó-rendszerrel kapcsolatos problémák

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Magyar nyelv és irodalom

ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś ő ł ż ő ö ňő ľ óĺ ĺ ő ľ ň í ľí ĺ őľ ľ ľ Á ľ ľ ľ ó ľ ľ Ś

í ő ó ű ö ő ü ó ó ő ó ó ü ő ű ő ó ü ű ű ó í ű ü ó í ó í ő ő ű ó ó ő ö ő ő ő ü ö ő ü É ľ ľéľ ł ő ó ó ó ö ó ő ő í ó ő ő í ó ö ő ő ö ó ó ó ó ú ő ő í ő í

ü ú ö í ü ü ű ü ö ú í í ű Ĺ í ö ü ö ű ü í í í ü ú í ö ĺ í ö ű ĺ í í ü ü íĺ ö ü Í ď ť Ą

Magyar Fonetikai Kislexikon

középső o Nyelv eleje magasabban magas hátulja magasabban mély o Ajak kerekítés (labiális) rés (illabiális) o Hossz rövid hosszú Mássalhangzók o Idő

é é ö ö ö ó é ü ű é í é ĺ ó ü ó ú ü ú é ú é ó ů é é í é ó ü ó é ú í í í é Í ĺ ĺ ó ü ó ű ó é ó é í é é é ú ó í é é ó ó ó í í é é é Ĺ é é é í é É Í É ü

2. Módszer. 1. Bevezetés

ő ő ő ć ő ź ő đ ő ő źú đ ľ ő ő ľ źú ű ź ę ő ľ ő ź ő ú ő ź ú ő ź ľ Ĺ ő ę ő ő ő ź ő ź ő ľ đ ź ź ő Ĺ ę ű ő ź ľ ź ź ľ ő ź ę ź ő ő ő

Kis Tamás Az ómagyar bilabiális β kérdéséhez

Leíró magyar nyelvtan

í Í ĺ ě ú ď ĺ Ĺĺ ö ö ö ü ĺ ż ö Ĺ ö ę Ó ź í đ í í ü ä ű ö ď ű ö í í ź ö í ö ź ź í Ĺ ĺ ú ĺ í ü ĺ ť ĺ ź ö ĺ ö ĺ ĺ ö ü ö ö ö ĺ ý Ü ú ĺ ö š ü źńź ź ł ü ĺ ö

ő í ű ó ö ö ö Ü ü Ü ű ó ö ü Ü Ü ó ó ö ő ó ö ű ó Ü ő ő ó ó ó ó ő ó Á Á Á Á ó ó í ö ű ű í ó í í ó í ó ö ó ö ü ő ó ö ö ö ű ű ű ö ö ó ö ő Ü ö í ű ö ő í ő

Ĺ ĺ Í ť Ż ú ĺ ü Ü ĺ ĺ ú Ö ü Ü Ż ö ĺ ü ü đ ü Ż ĺ ĺí ü ú Ö ü Ü Š ĺ ĺĺ ę

Sémi összehasonlító nyelvészet

Ö ú ľ í í ö í ć öľű Í ü ő ł ľ í ę ö ő ő ú ľ ö ú ő í ľ í ť ő ö Í í í ö ö ö í Á ö ö ő ő ő ä ü ő ú í Á í ű ő í ő ľ í ú í öľ ő Ö ľ ü ö ő í ú ú í Í ľ ľ ő ľ

ü Ĺ ý í í í ű ü ę ę ę Í ĺ ö ć ö í ľĺ ö í ö Ĺ źĺ í ö í źú ú ľ ü Ĺ ę í ú ć í ü í ü ü í ľ ź ĺłę í ľü í ľü í ę ę ü ü ĺ ü ý ĺ í ź ĺ ľ ü ľ ú ö ń í ö ü ľ ľ ü


5. Az ómagyar kor magánhangzórendszere

ú Í ű ů ý ź ú ę ź ź ź ú ú ź źą ú ź ź ü ü ź ź ę Ĺ ź ü Ĺ ź ź ü ę ę ę ź ú ź źů ú ű ź

Ü É ú Ü É ú ú ú É ú ú Ü Ü Ü Ü Ü ĺ ú ú ú Á ú ĺ ú ĺ ú ĺ ú ú ú ĺ Á ű ú ű ű ű ű ú ĺ ú ú ú ú ű Ü ú

ź í ü í ź í ü ü ö í ö í ü ö ü ź ź ý ľ í ü ö í đ ź Í ý ź ö í ö í í ö í ü í ü ľ ö ę ü ý ź ö đ ö źń ö ń í ö ö đ ü ý ź ű ö ö ź ö ú ý ľ ö ź í ź ö đ ľ ö ö ö

í í ó ü í ó ó í ű ó ü ö í ó ó Ĺ í ó ö ę ł ę ę ľ ó ű ó ö ę ó ľ ö ľ ź í ö Í ü źú ý ö ü ö ü ź í í í ó í ö ö í ö ó ź ü ú í ö ú ö ó í ó Ü Ü í Á Ü Ü ö ö ź ű

ö ĺ Í ö Í ü ź ö ź đ Ĺ ź ö ń ü ńę ź ń ź ĺ ü ĺ ü ú ö ö ö ö ĺ Í Ĺ ú ĺ ĺ ö ď ü ĺ ö ü ö ö ö ź ĺ ö ĺ ĺĺ ö ö ö ü ű ö ö ű ź ü ö ű ű ú ű ö ü ĺ ű ö đ ü ö ö

é í ź ü ź é ę í é ő ő é ö ü ő é ü é í é é é ö ű ö é ő é ö ó ó é é é ę é ö é ę é ź é é Í ź ö ó Á ó ź é é Í é ö é ó ó ó ő ź ó ź ź é é ó é ű ü í ó í ő ź


ó ű ő ľ ő ő í í ú źú ł ö ó ó ő ĺĺ ĺ ó ő ó ö ő ő ő ľ ź ő ő ő ő ő í ó ő í í ú ź ő ö ü ö ĺ í ő ö ő ĺ ü ź ő ľ ľ ű ő ú ľ đ ú ó ü ó ö ö í í ő ĺĺ ź ó ő Ĺ ö ľ

í ó ö ó í ü ó ö ü ü ő ó ó ö í ü ú ĺ ő ú ź ź ź ü Ú ö ź í ó ő í ü ť ő ü ä ö ü ü ö ú ő ó íĺ ó ö ü ü ź ó ö ź í ő ö í ó ö ü ő ö í ő ő ű ź ü ĺ ó ę ó ö ü ő í

ő ĺ ő ź ő ú ö őľ ľő ó ó ó ę ő ľ ő ľ ö ő ľ ő í ĺ öľ őľ ĺ ĺ ő í ĺó ł ĺĺź ą ĺ ąłź ľ ľ ľ ő Ü Á Ü

ü ó ó ü ó ü ľ ö ĺő ü ĺ ĺő ó ó ľ ĺ ú í ĺ ľ ź ó ű ö ő ó ó ĺ í ü Í ź ĺ ő ü í ľ ó ľ ü ő Íő í ö ő ő ö í ő í ź í ź ü ú í ű ľ ó ó őí ü í í í ő ü ľ ö ö ź źń í

íí ł ű Ę ą Í ł í í Á ŕ ü Ö Ö Ö í í ę ź í í

Zörejhangok akusztikai fonetikai vizsgálata a zöngésségi oppozíció függvényében

ź ü í í í í ĺí í ö ü źú üö ź í í ö Ĺ ü í í í í ü ö ź ź í ĺ ü ĺ ű ö í í ü ü ü Ü ł ű ű í ł ĺĺ ü ö ź Ô ü í ł í ö ń ĺ Ĺ ź ď í ĺ ö ö źú ź ĺ ö ö ĺí í ö ü ü

ö ü ü ľ í ó ű ĺ ľ ü ü ó ü ľ ľü ö ű ö ĺ ü ú ó ó ľ ü ű ö ö đ ü ö ĺ đ ó í ü ű ö ű ľ ü ĺ ó ó ö ó í ÍÍ ó ľ í ó í ľ í í ľó ú ü í ü ö í ú ü í ĺ í í źń ü ľ ľü


í ő ő ó ü Ż ľ ľ ú ĺ Ö ő ü ľ ü ľ ó í ľó ú Ö ľ ü ü ź ő ő ľ ľ ó í ö ó ó ö ü ö ö ö ľ ő ó ö ľ ľ ő ó ö ľ ő ľ ő ü ó ú Ö ő ó Ĺ í Ĺ ľ Ö ľ Ż Ĺ ó í ü ľ Í ľ ĺ ľ ő

Feleletválasztós gyakorlófeladatok a Hangtan II. jegyzethez Magánhangzók

ő ĺ ü ü ľ ü ľ ő ő ő ľ ź ľ ű ü ľ ľü ľ ľ ľ ü ľ ő ľ ľő ő ľ ő ľ ő ľ ő ő Ż Í ľ ľ ő ü ľ ęľ Ż ľ ĺ ľ ü ľ Ö Í ý ĺ ĺ ł ĺ

ź ń ú ö ö ó ó í ó ť ü ö ö ź ó í ź í í ü ö ü ö ó ę ü í í í ó ü ü ó Í ö í í í ö í ű ü ó ü í í Á Á É Á ó Ł í ü í ű ö í í ź źú ü ű ö ö ö ó öĺ ö ö í ó Í ö

1. sz. melléklet a 150/2016. (II.22.) sz. VPB határozat 1. melléklete

Beszédinformációs rendszerek. 3. gyakorlat - Elemi jelfeldolgozás (a beszédjel feldolgozásának lépései)

ü í í ö í ű ö í í ő ő ö ö ő Á ő ö ö ź ö ź í ö ő ľ ő ő ő ő ö ľ ő ö ö ő ö í ľ ö ö ő ľ ľ đő í ľ ő í ő í ł ő ü ő ö ő í ú đő ő ő í í ľ ľ ľ í ľ íľ öľ ť ľ ľ

Fonetika és fonológia

ü ü ý ź ú ń Ĺ ź ź ü ü ď Ĺ ü ü É źú ü ź ü łá ł ú ů ú ü ú ź

(In)variabilitás a mássalhangzóknál. A mássalhangzók akusztikus kulcsai

ú ű đ ö ö ľ ö Í ľ ö ö ü ý ü ö Í ü ü ü ö ö ü ü ö ľ ű ý ź ľ ú ú Ö ü Ü ľ ĺ ľ ö ĺĺ ö ö ú ľ Ö ĺ ü Ü ö ü ö ö ľ ľ ü ú ü Ü ľ Ö ą ĺ Ü

í ü ź ź í Ĺ ü ź í ü ľ ź ľ Ĺ ź ű ź ź ľ źń ź ę í ü ę ü ľ ü ľ ú ęľü ľ ľ í ľ ę ľ í ľ ľ źń ď ź ľ ľü ľ í ľü ę źú źú í ľ ľ í ľ ľü í í ü í đ í ľ ľ ľ ę ź ľ ű ź

2. A művészi ének és a légzés kapcsolatának vizsgálata és gyakorlati kérdései A művészi ének artikulációjának néhány sajátosságáról 23

Az ómagyar hangrendszer és a főbb hangváltozások

ö ö ú ö í Ĺ ö ź Í ö í ö ö í ö ę ö ö ö ů đ Ö ź đ Á öö ź í ú ź ń ź ú źú í ö ú ű ú ö ź ź ł í ö ď ö í í ö í Ĺ Í ź í í ű ű ö í Í

ę í ó ő ö ú ź ő ő ő í ü Í ő ő ł ó ö ú Á ó í ę ę ę ö ó ę ę ę ľ í í ő ö ő ó ü ő í ó ó ö ó ó ó ő ü ő ź ó ü ľ ő ő ó ü ő ä ź ő Í ó ö ö ó ý ľ ü ü ó ó ó ó ó

ľ ü í í ö ő ő ö Ü Ü í ü ü ő ľ ő ľ Ĺ ľ ę ú ö ľü ö ü ö Ĺ í í í ö ý Á ú í ú í ö ü í í í í ä ľ ú ő ö ö ő ü í ű ö ö ö í ő ľ ő ľ ő ü ű ö ö ľ ú í í í ö í ő ö

ö ö ź ű ö ö ö ź ź ö ö ü í ĺ ö ź ö ö ö ľ źú ź ü ö ü ö ö ź ľ ľ ľ í íĺ í ü ľ ü í ü ľ ö ľ ľ í ź í ľ ö ľ ľ ľ ľ í ö ýú í ľ í ű ö ź ź ź í í ź Ü Ü í ľ ĺ ź ü ö

Átírás:

Leíró magyar hangtan 10.. témat A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 0. Vokalikus konszonantikus 1. A tüdő tev. 2. A gégefő tev. a gégefő elmozdulása hangszalagműködés a hangrés nyitottsága a hangszalagok feszítettsége 3. A velum és az uvula Fonetikai felhasználása: tiszta vokálisszemivokális konszonáns exspirációsavulzívainspirációs implozívejektív zöngészöngétlen glottális zárhehezetessuttogott érdesmodálisrekedtes orálisnazális Fonológailag: 1

Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 4. A képzés módja akadály milyensége az akadály elhárítása 5. Ajaknyílás a rés formája ajakcsücsörítés affrikáta tremuláns Fonetikai felhasználása: teljes zár (explozívaokkluzíva) rés (centrálislaterális) vibráló (trill: pergőhang) ballisztikus (tap: érintőhang) lökésszerű (flap: legyintőhang) kerek (labiális)lapos (illabiális) csücsörítettsemlegesszétfeszített Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 6. Akadályképzés helye Ajakkal képzett Nyelvvel képzett A szájpadlás és garatfal részvétele A gégefő részvétele Fonetikai felhasználása: bilabiálislabiodentális labiolingvális dentálisinterdentálisalveoláris posztalveolárisprepalatális mediopalatálisposztpalatális palatovelárisvelárisuvuláris faringális epiglottálisglottális (laringális) Fonológailag: Fonológailag: Mássalhangzós jegyek (Bolla 20911, 3336) 7. Az állkapocs helyz. nyitottsági foka 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: zártközepesen zártközepesen nyitottnyitott redukáltrövidfélhosszúhosszú ultrahosszú koronális (apikális/kakuminális/ retroflex)(pre/medio/poszt)dorzálisradikális (faringalizált/semleges/palatalizált) Fonológailag: 2

Disztinktív jegyek 0. Vokalikus konszonantikus 2. Hangszalagműködés 3. A velum és az uvula 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama Fonetikai felhasználása: tiszta vokális(szemivokális) konszonáns zöngészöngétlen orálisnazális zár (explozíva/okkluzíva)rés (centrális/laterális)tremuláns affrikáta bilabiálislabiodentális (pre)alveolárisposztalveoláris (pre)palatálisvelárislaringális rövidhosszú Fonol. 2. Hangszalagműködés 4. A képzés módja 6. Akadályképzés helye 8. A képzési idő tartama 0. Vokalikus konszonantikus Disztinktív jegyek zöngészöngétlen explozívanazálisspiráns laterálistremulánsaffrikáta bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris palatálisvelárislaringális rövidhosszú tiszta vokálisszemivokális konszonáns helyette: 0. Zengősség Zengőnem zengő Minimális párok Disztinktív jegy: 2. Hangszalagműködés zöngészöngétlen 4. A képzés módja explozívanazálisspiráns laterálistremulánsaffrikáta 6. Akadályképzés helye bilabiálislabiodentális alveolárisposztalveoláris prepalatálislaringális 8. A képzési idő tartama rövidhosszú pók bók, dél tél, agya atya, gép kép, volt folt, zár szár, zsír sír expl.nazális: bár már, szád szán zárrésaffrikáta: tél szél cél zárrés: bér vér, de le, merre melle spiránslaterális: jó ló, zászló László bilab.labiodent.: bak vak, pont font alv.posztalv.vel.: vád vágy vág alv.posztalv.prepal.: máza mázsa mája baba babba, rímel rímmel, lap lapp, fed fedd, ina inna, vice vicce 3

A magyar nyelvben előforduló/előfordult fontosabb mássalhangzók fonológiailag releváns jegyek alapján felállított fonetikai rendszere Hely bilabiális labiodentális alveoláris posztalveoláris (pre)palatális veláris laringális Mód orális p b t d k g % Zárhang Explozíva Okkluzíva Tremuláns nazális m Y y } n ny á orális r Affrikáta orális Réshang Centrális (spiráns) orális j b f v c dz sz z cs dzs s zs ty gy é j c g h Laterális orális l ly 4

IPA: palatális : magyar prepalatális IPA: veláris : magyar palatoveláris vagy mediopalatális [j] (palatális approximáns) : Ç [w] (labioveláris approximáns) : ² [ɰ] (labiopalatális approximáns) : Ý 5

rakj, csapj, döfj : dobj, rágj : vaj, jó pech, ihlet, technika; méh, düh doh, almanach, sah, fach hó, uhu : ruha, éhes hívsz, óvtam : sav, szívd : vegyes, páva 6

Szóvégi mássalhangzó szonoráns Vö. szonoritási sorba rendezés megmaradhat, ha szonoráns szonoráns: görl, ajánl (?: ajáll), fájl (file), film, alarm, farm, reform, sárm, kombájn, firn, konszern, modern, árny, szárny, szörny hanghelyettesítés: szonoráns szonoráns: sámli obstruens szonoráns: kasz(t)ni, fecni, nudli, pemzli Ybli, Mádli, Kindli szingli 7

Körmagyar a Lidl-boltok előtt Népszabadság 2004. november 19. Több százan várakoztak tegnap reggel a dunaharaszti Lidl-áruház nyitására, hogy a biztosan megkaparinthassák a fillérekért kínált akciós árukat. A korai vevőket itt és a másik tizenegy Lidlinél csak az ár érdekelte: kartonszám vitték az ismeretlen márkájú termékeket. Hajnali sorban állás Dunaharasztin, a Lidl-üzletnél 8

A magyar sztenderd mássalhangzó fonémái (Siptár Péter) labiális ajakhangok alveoláris foghangok veláris hátulsók Obstruensek Explozíva Spiráns Affrikáta zöngés zöngés zöngés p b f v t d sz z c dz ty gy s zs cs dzs k g h Nazális m n ny Szonoránsok Tremuláns Approximáns l j palatális szájpadláshangok r 9

Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés Zöngésedés Aspiráció (hehezet) Palatalizáció Velarizáció Labializáció Kakuminális ejtés Réshangszerű ejtés Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és jelölését ld. Bolla: 4143. tenuisz média (zár) fortisz lénisz (rés) fortisz (feszes) lénisz (laza) (lenizáció) p b B k g G Másodlagos artikulációs folyamatok (sajátos képzésmozzanatok, mellékhangszínek) Zöngétlenedés (B, D, G) Zöngésedés Aspiráció (p$, t$, k$, p h, t h, k h ) Palatalizáció (t, l, p) Velarizáció (Ł, ł) Labializáció (k, k w ) Kakuminális ejtés ({, ) Réshangszerű ejtés (ř) Faringalizáció Lehelt/Mormolt ejtés Rekedtes ejtés Nazalizáció Lateralizáció stb. A mellékjelekkel jelölt képzésmódosulások listáját és IPA jelölését ld. Bolla: 4143. 10

Zárhangok néhány változata a világ nyelveiben (Crystal: 201) Koartikuláció megelőző koartikuláció megmaradó koartikuláció A d rokonsági csoportja r l gy d t egy képzőmozzanatos eltérés két képzőmozzanatos eltérés n dz z homorgán hangok 11

d > gy: palatalizáció gy > d: depalatalizáció d > dz: affrikálódás dz > d: dezaffrikálódás d > z: spirantizáció z > d: zárhangúsodás d > t: zöngétlenedés t > d: zöngésülés d > n: nazalizáció n > d: denazalizáció A d változásai A magánhangzók és a mássalhangzók együttes ábrázolása (Deme) 12

A hanghenger (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 25) A zöngétlen réshangok körkörös elrendezése (Bodnár Ildikó: ÁNyT. 19: 15) 13