NATO ismertetése
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április 4- én alapítottak Washingtonban. A szövetség célkitűzéseit az Észak-atlanti Szerződés foglalja magában, amelynek értelmében a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében. Hivatalos nyelvei az angol és a francia.
A NATO a hidegháborús fegyverkezési verseny egyik közvetlen eredménye. Napjainkban a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat, jelenleg afganisztáni missziójának kibővítésén tevékenykedik.
Alapító tagok (1949) Amerikai Egyesült Államok Belgium Dánia Egyesült Királyság Franciaország Hollandia Izland Kanada Luxemburg Norvégia Olaszország Portugália
Később csatlakozott államok 1952 Görögország, Törökország 1955 NSZK 1982 Spanyolország 1999 Csehország, Lengyelország, Magyarország 2004 Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia 2009 Albánia, Horvátország
MAGYARORSZÁG kapcsolata a NATO-val Magyarország - Csehországgal és Lengyelországgal közösen 1999- ben vált a szövetség tagjává. Magyarország csatlakozása az Észak-Atlanti Szerződéshez, vagyis belépése a NATO-ba, hosszadalmas folyamat volt. A tárgyalások erről évekig zajlottak, míg aztán 14 évvel ezelőtt a köztársasági elnök aláírta a csatlakozási okiratot.
Csatlakozásra váró államok Macedónia Ukrajna Grúzia Macedónia a Görögországgal mindeddig nem rendezett névvitája miatt 2008. április 3-án nem kapott meghívást. Ukrajna és Grúzia meghívása egyelőre szintén elmaradt. Ukrajna és Grúzia csatlakozása ugyanis fordulópontot jelentene a NATO tagsági politikájában. Szerbiának, Montenegrónak és Bosznia és Hercegovinának békepartnerséget ajánlott a NATO 2007-ben.
Semleges országok Európában Nemzetközi jogi értelemben semleges országok: Svájc Ausztria A következő országok semlegességét nem támasztja alá semmilyen nemzetközi jogi garancia. Svédország Finnország Írország
Tagországok Belépés előtt álló országok Jövőbeli tagok Tárgyalások folyamatban A tagság nem cél Egyéb országok
Legfontosabb Intézményei
Észak-atlanti Tanács Egyetlen politikai döntéshozó testület. A Tanács nagyköveti ( állandó képviselők ), külügyminiszteri vagy állam- és kormányfői szinten ülésezik. A döntések érvényessége nem függ a szinttől. Az üléseken (szinttől függetlenül) a főtitkár elnököl. Az állandó képviselők hetente többször üléseznek Brüsszelben. A Tanács munkáját a Nemzetközi Titkárság, a Nemzetközi Katonai Törzs és bizottságok segítik.
Védelmi Tervező Bizottság Állandó képviselők részvételével ülésezik. Védelmi kérdésekkel foglalkozik. Irányelveket ad ki a NATO tagországainak. A bizottságot egy 2010 júniusában lezajlott reform során megszüntették, funkcióit pedig az Észak-atlanti Tanács vette át.
Nukleáris Tervező Csoport Rendszeresen ülésezik, védelmi miniszterek részvételével. Nukleáris erőkkel kapcsolatos konkrét politikai kérdések megvitatása
Főtitkár, Titkárság A főtitkár felelős a szövetségen belül a döntéshozatali folyamat segítségében. Irányítja a nemzetközi Titkárság munkáját, elnököl a Tanács ülésein. Anders Rasmussen NATO-főtitkár
Katonai Bizottság A NATO legfelső katonai szerve. Tagjai a tagállamok vezérkari főnökei. Feladatuk katonai stratégiai kérdésekben vezetési funkciók ellátása. Javaslatokat dolgoz ki a Tanács számára katonai kérdésekben. A Katonai Bizottság feladatai: 1. javaslatokat tesz a NATO politikai vezetése számára olyan intézkedések megtételére, amelyeket a NATO területének közös védelme szempontjából szükségesnek ítélnek 2. ellátja a vezetési funkciókat a katonapolitikai és stratégiai kérdésekben 3. katonai kérdésekben irányelveket ad ki a NATO stratégiai parancsnokainak, akik feladataik végrehajtása során a Katonai Bizottságnak tartoznak felelősséggel.
A Katonai Bizottság az állandó képviselők részvételével hetente legalább egy alkalommal ülésezik, de szükség esetén bármikor összehívható. Ezen kívül évente három alkalommal a vezérkari főnökök szintjén tanácskoznak. Kettőt ezek közül Brüsszelben és egyet, pedig rotációs alapon valamelyik NATO országban. A Katonai Bizottság elnökét a tagállamok vezérkari főnökei három éves hivatali időszakra választják meg, hatáskörét a Katonai Bizottság határozza meg, amelynek feladatai végrehajtása során minden tekintetben felelősséggel tartozik. A Katonai Bizottság tevékenységét a tagországok katonai szakértőiből álló munkacsoportok, és a Nemzetközi Katonai Törzs támogatja.
Bizottságok és ügynökségek A Szövetség munkaszervei, meghatározott feladatkörben döntéseket készítenek elő.
Parancsnokságok A csapatok felkészítését, a hadműveletek tervezését látják el.
Euro-atlanti Partnerségi Tanács Évente kétszer külügyminiszteri szinten ülésezik, havonta nagyköveti szinten.
A NATO bővítése
1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez 1999-ben. 2004-ben csatlakozott további öt, 2004.május 1. óta az Európai Unió tagállama (Szlovákia, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia), továbbá Bulgária és Románia. A 2008- as bukaresti csúcstalálkozón meghívták a Szövetségbe Albániát és Horvátországot, melyek 2009-ben csatlakoztak a NATO-hoz.
A NATO főtitkárai Hastings Lionel Ismay Paul-Henri Spaak Manfred Wörner Javier Solana Jaap de Hoop Scheffer Anders Fogh Rasmussen
1. Hastings Lionel Ismay Egyesült Királyság 1952. április 4-étől 1957. május 16-áig 2. Paul-Henri Spaak Belgium 1957. május 16-ától 1961. április 21-éig, 3. Dirk Stikker Hollandia 1961. április 21-étől 1964. augusztus 1- jéig, 4. Manlio Brosio Olaszország 1964. augusztus 1-jétől 1971. október 1-jéig, 5. Joseph Marie Antoine Luns Hollandia 1971.október 1-jétől 1984. június 25-éig, 6. Peter Carrington, 6th Baron Carrington Egyesült Királyság 1984. június 25-étől 1988. július 1-jéig, 7. Manfred Wörner NSZK/Németország 1988. július 1-jétől 1994. augusztus 13- áig, 8. Sergio Balanzino Olaszország 1994. augusztus 13-ától 1994. október 17-éig 9. Willy Claes Belgium 1994. október 17-étől 1995. október 20-áig 10. Sergio Balanzino Olaszország 1995. október 20-ától 1995. december 5-éig 11. Javier Solana Spanyolország 1995. december 5-étől 1999. október 6-áig 12. George Robertson Egyesült Királyság 1999. október 14-étől 2004. január 1-jéig 13. Jaap de Hoop Scheffer Hollandia 2004. január 1-jétől 2009. július 31-éig 14. Anders Fogh Rasmussen Dánia 2009. augusztus 1-jétől
NATO csúcstalálkozók
Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések 1. 1957-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1957. december 16 19. Párizs, Franciaország 2. 1974-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1974. június 26. Brüsszel, Belgium 3. 1975-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1975. május 29 30. Brüsszel, Belgium 4. 1977-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1977. május 10 11. 5. 1978-as washingtoni NATO-csúcstalálkozó 1978. május 30 31. London, Egyesült Királyság Washington, Amerikai Egyesült Államok 6. 1982-es bonni NATO-csúcstalálkozó 1982. június 10. Bonn, NSZK 7. 1985-ös brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1985. november 21. Brüsszel, Belgium 8. 1988-as brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1988. március 2 3. Brüsszel, Belgium 9. 1989 májusi brüsszeli NATOcsúcstalálkozó 1989. május 29 30. Brüsszel, Belgium 10. 1989 decemberi brüsszeli NATOcsúcstalálkozó 11. 1990-es londoni NATO-csúcstalálkozó 1990. július 5 6. 1989. december 4. Brüsszel, Belgium London, Egyesült Királyság 12. 1991-es római NATO-csúcstalálkozó 1991. november 7 8. Róma, Olaszország 13. 1994-es brüsszeli NATO-csúcstalálkozó 1994. január 10 11. Brüsszel, Belgium 14. 1997-es párizsi NATO-csúcstalálkozó 1997. május 27. Párizs, Franciaország 15. 1997-es madridi NATO-csúcstalálkozó 1997. július 8 9. Madrid, Spanyolország
Értekezlet neve Dátum Fogadó ország, helyszín Megjegyzések 16. 1999-es washingtoni NATOcsúcstalálkozó 1999. április 23 25. Washington, Amerikai Egyesült Államok A NATO 50. évfordulója alkalmából. 17. 2001-es NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2001. április 23 25. NATO Főparancsnokság, Belgium 18. 2002-es római NATO Oroszország-csúcstalálkozó 2002. május 28. Róma, Olaszország A NATO Oroszország Tanács értekezlete (brossúra). 19. 2002-es prágai NATOcsúcstalálkozó 2002. november 21 22. Prága, Csehország Ez az első csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Varsói Szerződés területén szerveztek. 20. 2004-es isztambuli NATOcsúcstalálkozó 2004. június 28 29. Isztambul, Törökország 21. 2005-ös NATO Főparancsnoksági csúcstalálkozó 2005. február 22. NATO Főparancsnokság Brüsszel, Belgium 22. 2006-os rigai NATO-csúcstalálkozó 2006. november 28 29. Riga, Lettország Az első NATO-csúcstalálkozó, amelyet a korábbi Szovjetunió területén szerveztek. 23. 2008-as bukaresti NATOcsúcstalálkozó 2008. április 2 4. Bukarest, Románia Horvátország és Albánia meghívást kapott a Szövetségbe. Macedónia viszont nem, nevének Görögországgal való tisztázatlansága miatt. Döntés született Grúzia és Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása ügyében, melyet a NATOtagsági ütemtervben (NATO Membership Action Plan) tettek közzé még ez év decemberében. 24. 2009-es strasbourg kehli NATOcsúcstalálkozó 2009. április 3 4. Strasbourg, Franciaország Kehl, Németország A NATO 60. évfordulója alkalmából. 25. 2010-es lisszaboni NATOcsúcstalálkozó 2010. november 19 20. Lisszabon, Portugália