NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL GAZDASÁGI SZERVEZETEI, TOP 50 2300/10/2005. GYŐR 2005. november

Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2005 ISBN 963 215 892 X IGAZGATÓ: Nyitrai József TÁJÉKOZTATÁSI OSZTÁLYVEZETŐ: Dr. Bódiné Vajda Györgyi KÉSZÍTETTE: Vass Anikó A KIADVÁNY MEGVÁSÁROLHATÓ ÉS MEGRENDELHETŐ AZ IGAZGATÓSÁG CÍMÉN: 9024 GYŐR, BEM TÉR 19. Telefon: 96/502-400 Telefax: 96/427-033 AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA, KÖZLÉSE ESETÉN KÉRJÜK A FORRÁS FELTÜNTETÉSÉT

TARTALOM Tartalom...3 Megjegyzések...4 Jelmagyarázat...4 1. Vállalkozások Magyarországon...5 2. Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei...6 2.1. Általános jellemzők...6 2.2. Foglalkoztatásban betöltött szerep...8 2.3. Beruházási tevékenység...9 2.4. Külföldi tőke jelentősége...9 2.5. 2004. évi teljesítmény...11 3. A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50...13 TÁBLÁZATOK A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint...18 Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint...19 A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon...20 Külföldi érdekeltségű vállalkozások...21 A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint...22 A vállalkozások teljesítménye...23 A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint...24 A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint...25 Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50...26 Módszertani megjegyzések...27 3

MEGJEGYZÉSEK A gazdasági szervezetek beruházásaira és a külföldi érdekeltségű vállalkozásokra vonatkozó adatok előzetesek. A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen-adatoktól. A népességre vetített mutatókat lakónépességi adatok alapján számítottuk. JELMAGYARÁZAT = Nem közölhető adat. 0; 0,0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. 4

1. Vállalkozások Magyarországon 2004. december 31-én mintegy 1 287 ezer gazdasági szervezetet, ezen belül 481 ezer társas és 717 ezer egyéni vállalkozást tartottak nyilván Magyarországon. Közép- Magyarországon 40,4%-ukat elsősorban Budapest kiemelkedő szerepe miatt, az északés a dél-alföldi régiókban egyaránt 10,9%-ukat regisztrálták, míg a többi térségben arányuk 8,5 10,2% közötti. A társas vállalkozások hányada Közép-Magyarországon kiemelkedő, 52,1%, a többi régió részesedése pedig 7,0-9,3% között alakult. Az egyéni formában tevékenykedők területi eloszlása kiegyenlítettebb, a központi régió 32,6%-os arányát a többi térség 9,4 12,5%-kal követi. Közép-Magyarországon 1000 lakosra 170,4 vállalkozás jutott, amit a régiók között felállított rangsorban a Nyugat-Dunántúl követett (116,8). Az arányszám a dél-dunántúli és a közép-dunántúli térségben kedvezően alakult, míg a többi régióban a 100,0-at sem érte el, a legalacsonyabb Észak-Magyarországon volt. 1000 lakosra jutó vállalkozások 75,8 74,8 81,6 115,7 104,7 208,9 91,6 91,7 107,3 119,4 105,3 113,2 80,1 127,0 124,9 100,6 98,3 108,4 81,6 90,0 alatt 114,2 90,0 109,9 110,0 129,9 170,4 A vállalkozások több mint felét két nemzetgazdasági ágban jegyezték be: 36,1%-át az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban és 18,6%-át a kereskedelem, javításban. Ipari, építőipari területen 7,5, illetve 7,9%-uk tevékenykedett. A szálláshely- és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás részesedése egyenként 6,5, a szállítás, posta, távközlésé 4,1% volt. 5

2. Nyugat-Dunántúl gazdasági szervezetei 2.1. Általános jellemzők A rendszerváltást követően a gazdasági szerkezetváltásból adódóan jelentősen megemelkedett a szervezetek száma. A természetes fluktuáció miatt bekövetkezett mozgás ellenére zömük jól prosperáló, működőképes. Az elmúlt évek tendenciája, hogy a társas vállalkozások száma dinamikusabban bővül az egyéniekénél, melynek eredményeképpen arányuk is egyre magasabb. 140 120 100 80 60 40 20 ezer Gazdasági szervezetek számának alakulása 0 2000 2001 2002 2003 2004 Társas vállalkozások Egyéni vállalkozások Gazdasági szervezetek 2004. év végén a régióban 126 626 gazdasági szervezetet regisztráltak, az országos 9,8%-át. Tényleges tevékenységet háromnegyedük folytatott. Legtöbbjüket Győr-Moson- Sopron megyében tartották nyilván, de Zalában is jóval nagyobb számban fordultak elő, mint Vasban. A vállalkozási aktivitást tekintve Zala megye áll az élen, ahol 1000 lakosra 11,3, illetve 19,7-del több vállalkozás jutott mint Győr-Moson-Sopronban, valamint Vasban. A régió vállalkozásainak 31,6%-át társas formában jegyezték be, ezt meghaladó hányad csupán Győr-Moson-Sopron megyét jellemezte. A legnépszerűbb gazdálkodási formák a korlátolt felelősségű és a betéti társaság, 43,2, illetve 42,7%-os részesedéssel. Vas megyében kiemelkedően magas (48,3%) a korlátolt felelősségű társaságok, Zalában pedig a betéti társaságok aránya (46,8%). A vállalkozások 68,4%-a volt egyéni, ami magasabb az országosnál. Ennél is nagyobb a hányaduk Vas és Zala megyében. A munkavégzés jellegét tekintve az egyéniek 46,0%-a fő-, 39,0%-a mellékfoglalkozású, 15,0%-a pedig nyugdíjas volt. 6

A gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint Gazdálkodási forma Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Társas vállalkozás 17 359 8 404 11 115 36 878 481 305 Egyéni vállalkozás 33 545 20 061 26 370 79 976 717 323 Vállalkozás összesen 50 904 28 465 37 485 116 854 1 198 628 Költségvetési és társadalombiztosítási szervezet 765 690 800 2 255 15 259 Nonprofit szervezet 3 019 2 037 2 446 7 502 72 955 MRP-szervezet 4 7 4 15 151 Összesen 54 692 31 199 40 735 126 626 1 286 993 A vállalkozások 41,9%-a foglalkoztatottak nélkül vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal tevékenykedett, a legjelentősebb arányt (55,0%) az 1-9 fővel dolgozók képviselték. 2,5%-uk a 10-49, 0,4%-uk az 50-249 fős létszám-kategóriába tartozott. Ennél nagyobb létszámmal 0,1%-uk rendelkezett. Vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Szállítás, posta, távközlés 3,7% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,6% Ipar 7,2% Pénzügyi közvetítés 2,9% Oktatás 2,9% Egészségügyi és szociális ellátás 2,4% Egyéb tevékenységek 0,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 32,4% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 7,5% Építőipar 8,2% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 9,9% Kereskedelem, javítás 16,4% Az országoshoz hasonlóan a nyugat-dunántúli vállalkozások jelentős részét, csaknem felét az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágakban regisztrálták. Emellett az építőiparban, valamint az iparban is jelentős a részesedésük. Az országos átlagot jóval meghaladó mértékben a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, továbbá a mezőgazdaság területén voltak jelen. Az 7

idegenforgalom Zala megyében, az agrárszféra pedig Zala és Vas megyében egyaránt meghatározó részarányú. 2.2. Foglalkoztatásban betöltött szerep A régióban az alkalmazásban állók létszáma 259 ezer fő volt, az országos 9,3%-a. 46,3%-ukat Győr-Moson-Sopron, 27,6%-ukat Vas és 26,1%-ukat Zala megyében foglalkoztatták. Míg a vállalkozások száma alapján az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágak dominálnak, a foglalkoztatásban az ipar játszik vezető szerepet. A régió fejlett iparosodottsági szintjére utal, hogy a feldolgozóiparban alkalmazásban állók hányada 37,3%, amely jelentősen felülmúlja az országos átlagot. Ez elsősorban a dinamikus gépiparnak tudható be, de a textiliparban és az élelmiszeriparban is nagyobb arányú a foglalkoztatottság. Alkalmazásban állók megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Szállítás, posta, távközlés 4,7% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5,0% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,6% Építőipar 4,9% Egészségügyi és szociális ellátás 7,8% Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás 3,6% Kereskedelem, javítás 8,2% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,0% Oktatás 8,6% Pénzügyi közvetítés 0,5% Ipar 39,9% Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 9,1% Az ipari tevékenység Vas és Győr-Moson-Sopron megyében jelentősebb. Az egyes feldolgozóipari ágazatok közül a gépipar Győr-Moson-Sopronban és Vasban, a textília, ruházati, bőrtermék gyártása, valamint a fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Vasban, az élelmiszer, ital, dohány gyártása Zalában, a vegyipar pedig Győr-Moson- Sopronban képviselt nagyobb súlyt a foglalkoztatásban. 8

2.3. Beruházási tevékenység Az ipar foglalkoztatásban betöltött szerepéhez nagy mértékben hozzájárultak néhány multinacionális vállalat beruházásai. A külföldi befektetők zöldmezős beruházásaikkal új ipartelepeket létesítettek, számos új munkahellyel. A térség fejlett iparát jól tükrözi a fejlesztések értéke is, a ráfordítások 42,3%-a ebben a gazdasági ágban realizálódott. A régió gazdasági szervezetei 327,9 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely az országos 10,9%-át jelentette. Négytizedét Győr-Moson-Sopron, 35,4%-át Zala, negyedét pedig Vas megyében fektették be. A beruházások teljesítményértéke anyagi-műszaki összetétel szerint Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (millió Ft) Ország Összesen 130 162 81 614 116 132 327 907 3 014 605 Ebből: Épület, egyéb építmény 48 640 30 028 81 712 160 380 1 320 060 Gép, berendezés és jármű 79 488 50 434 33 153 163 075 1 656 627 A gépi beszerzések valamelyest, országosan azonban jóval magasabb részarányt képviseltek mint az építések. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében országos átlagot meghaladó, több mint hattizedes volt a hányaduk. Ezzel szemben Zalában az épületek, egyéb építmények fejlesztései a ráfordítások héttizedét tették ki. A nyugat-dunántúli szervezetek beruházásainak 36,0%-a a feldolgozóiparba irányult. Emellett a szállítás, posta, távközlés részaránya volt kimagasló (29,0%). A nagy vállalkozásszámot regisztráló nemzetgazdasági ágakban, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban a fejlesztések összértékének 3,5%-át, a kereskedelem, javításban pedig 5,4%-át hajtották végre. 2.4. Külföldi tőke jelentősége A régió, azon belül is az északi terület vonzó célpontja a külföldi befektetőknek. A földrajzi elhelyezkedés, a jó közlekedési, infrastrukturális, valamint demográfiai és munkaerőpiaci adottságok hozzájárultak a külföldi működő tőke beáramlásához, multinacionális cégek letelepedéséhez. 9

A Nyugat-Dunántúlon 2 487 külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, az országban regisztráltak 9,8%-át. A társas formában működők 7,6%-a rendelkezett külföldi tőkével. Döntő hányaduk Győr-Moson-Sopronban folytatott tevékenységet. A 10000 lakosra jutó vállalkozásszám alapján azonban Vas megye vezeti a rangsort, ahol a mutató értéke 26,3. Győr-Moson-Sopronban 25,2, Zalában 23,1 volt. A régióban a külföldi tőkével működő vállalkozások saját tőkéje 1 163 milliárd forint, melyből a külföldi befektetés aránya 96,2% volt. Ennél is magasabb, 97-98%-os hányad jellemezte Győr-Moson-Sopron és Vas megyét, míg országosan 76,2%. Szintén a külföldi tőke erőteljes jelenlétét mutatja, hogy a régióban egy vállalkozásra 450 millió forint külföldi tőke jutott szemben az országos 376 millió forinttal. Az arányszám Győr-Moson-Sopron megyében kiemelkedően magas, 746,5 millió forint. A kizárólag külföldi tulajdonú vállalkozások túlsúlyát és tőkeellátottságát jelzi, hogy a saját külföldi tőke tulajdon szerinti megoszlása alapján részesedésük 83,0%, a külföldi többségi tulajdonúaké pedig 15,7%. A tőkeösszetétel mellett a tulajdon szerint is jelentős eltérés mutatkozik az országostól. Ott a külföldi tőkerészesedés a kizárólag külföldi és a többségi külföldi tulajdonú szervezetek között 48,6, illetve 46,4%-ban oszlott meg. A régió megyéiben is nagy mértékű különbség figyelhető meg. Győr-Moson-Sopron megyében a legerőteljesebb, Zalában pedig a leggyengébb a külföldi tőke jelenléte. A saját tőke összetétel és tulajdon szerint (százalék) Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Saját tőkén belül a külföldi részesedés aránya 97,4 98,1 71,0 96,2 76,2 A külföldi részesedésen belül: kizárólag külföldi tulajdonú 88,8 71,6 36,2 83,0 48,6 többségében külföldi tulajdonú 10,4 28,1 45,9 15,7 46,4 többségében belföldi tulajdonú 0,8 0,3 17,9 1,3 5,0 Differencia mutatkozik a vállalkozások szerkezeti összetételében is. Egyaránt 23%-uk az ipar, a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban működött. Győr-Moson-Sopron megyében ennél is többen tevékenykedtek e három területen, különösen az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatásban. Vas megyében a mezőgazdaság, erdő-, vad- és halgazdálkodás, Zalában 10

pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás képviselt nagyobb súlyt, 16,3, illetve 15,3%-os részaránnyal. Az egyes ágazatokban a szervezetszám mellett a befektetések volumene is különböző. A külföldi tőke leginkább az ipar versenyképes területére, a feldolgozóiparba áramlott, 92,0%-a ide koncentrálódott. Győr-Moson-Sopron és Vas megyében hasonló az arány, Zalában 59,2%, ahol a mezőgazdaság, a kereskedelem, javítás, a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, valamint a kisebb vállalkozásszámú szállítás, posta távközlés területére is jelentős tőke jutott. A térségre jellemzőkkel ellentétben országosan mindössze 44,1%-os a feldolgozóipar részesedése, s a szolgáltató ágazatok szerepe nagyobb: az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás aránya 16,8%, a kereskedelem, javításé, a szállítás, posta, távközlésé és a pénzügyi közvetítésé pedig 10 10%. 2.5. 2004. évi teljesítmény A régió 4 fő feletti vállalkozásai üzleti tevékenységének bevétele 3 964,3 milliárd forintot tett ki, az országos 8,8%-át. Ebből Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye szervezetei 62,6, 22,0, illetve 15,4%-kal részesedtek. A bevételek átlagosan 95,8%-a az értékesítés nettó árbevételéből, 3,4%-a egyéb forrásból tevődött össze. Az előbbi hányada Győr-Moson-Sopron megyében, az utóbbié pedig Vas megyében volt jelentősebb. A megfigyelés azon vállalkozásokra terjedt ki, amelyek nem tartoznak a pénzügyi közvetítés, illetve a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágakba. Hasonlóan ez utóbbihoz az oktatás, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területén is jelentős a költségvetési szervek szerepe, csupán a kisebb szervezetek csekély hányada működik valamely vállalkozási formában. Ezért e nemzetgazdasági ágak súlya minden mutató esetében rendkívül alacsony. A 19 fő feletti szervezetek teljes körűen megfigyelt, az 5-19 fős vállalkozások mintavételes adatszolgáltatás alapján becsült adatai a nyugat-dunántúli régióban 2004-ben 6 728 vállalkozásra vonatkoznak. A vállalkozások 2004. évi üzleti tevékenységének bevétele döntően (68,5%) az iparban, s jelentős hányadban (15,2%) a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban keletkezett. Meghatározó részét valamennyi nemzetgazdasági ágban az értékesítés nettó árbevétele tette ki. Részesedése az iparban az átlagosnál is nagyobb (96,2%), míg a mezőgazdaságban jóval kisebb (79,3%) volt. Egy vállalkozásra átlagosan 565 millió forint, egy alkalmazásban állóra közel 15 millió forint nettó árbevétel jutott, amelyet az ipar egészére számított átlag jelentősen felülmúlt. Mindkét mutató értéke a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén, valamint a feldolgozóiparon belül a gépiparban azon belül is a közúti járműgyártásban volt a legmagasabb, ahol kiemelkedő értékesítési árbevételt értek 11

el. Emellett az élelmiszeriparban és a vegyiparban alakultak kedvezően a mutatószámok. A kereskedelem, javítás gazdasági ágban az egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel szintén átlag feletti volt. Az egy vállalkozásra jutó árbevétel viszont nagy mértékben elmaradt a nemzetgazdaság egészének átlagától, hiszen itt a nagyobb számú, kisebb méretű szervezetek a jellemzőek ellentétben a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás és a gépipar területével. A nyugat-dunántúli székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások üzleti tevékenységüket 3 668,1 milliárd forint ráfordítással folytatták. A ráfordítások országos és megyei arányai a bevételekéhez hasonlóan alakultak. A nemzetgazdaság egészét tekintve az összes ráfordítás 46,4%-át az anyag- és energiaköltség, 20,6%-át az eladott áruk beszerzési értéke, 9,5%-át az igénybevett szolgáltatások, 8,2%-át pedig a bérköltség és a személyi jellegű kifizetések adták. (Az anyag- és energiaköltség hányada országosan 27,4%.) Az anyagjellegű ráfordítások az iparban, az eladott áruk beszerzési értéke a kereskedelem, javítás területén, a személyi jellegű kifizetések a szállítás, raktározás, posta, távközlés és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágakban jelentettek az átlagosnál jóval nagyobb összegű és arányú kiadásokat. Az anyag- és energiaköltség, illetve a bérköltség és személyi jellegű egyéb kifizetések a feldolgozóiparon belül a gépiparban közúti járműgyártásban, valamint az élelmiszeriparban voltak a legjelentősebbek. A 2004. évi üzleti tevékenység 296,2 milliárd forint eredménnyel zárult, amely az országos 12,0%-át tette ki. Háromnegyede Győr-Moson-Sopron, 17,4%-a Vas, 6,9%-a pedig Zala megyében keletkezett. A teljesítmény döntően (80,9%-a) az iparban koncentrálódott, számottevő (7,0%) volt azonban a kereskedelemmel, javítással és az építőiparral foglalkozók részesedése is. Az iparon belül a legeredményesebb a gépipar volt, de a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátásban, valamint a vegyiparban is kimagasló eredményeket könyvelhettek el. Az egy adott időszakban megtermelt új értéket nemzetgazdasági szinten a bruttó hazai termék (GDP), a vállalkozások szintjén leginkább a hozzáadott érték mutatója fejezi ki. 2004- ben a régióban a megfigyelt vállalkozások által megtermelt új érték 821,2 milliárd forintot tett ki, az országos 9,2%-át. A hozzáadott érték Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék között 60,8, 23,2, valamint 16,0%-ban oszlott meg. Előállításában a feldolgozóiparnak döntő szerepe volt, 63,8%-a itt képződött. Az egyes ágazatokat vizsgálva a gépipar 38,3, az élelmiszeripar 6,1%-kal részesedett. A hozzáadott értéken belül az iparban a 12

villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (6,3%), a többi nemzetgazdasági ágat tekintve pedig a kereskedelem, javítás (7,5%) területe is jelentősnek mondható. Az egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás területén (1 330,3 millió forint), illetve a gépiparban (1 122,7 millió forint) volt kiemelkedő, nemzetgazdasági átlagban mindössze 122,1 millió forint. Az arányszám a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szolgáltató ágakban jóval elmaradt a régiós átlagtól. Ez elsősorban a kisebb vállalkozásmérettel, illetve jövedelemtermelő-képességgel magyarázható. 3. A legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 A KSH céginformációs adattára alapján a legmagasabb, azaz a 4 001 millió forint feletti éves árbevétel kategóriába a nyugat-dunántúli régióban 97 vállalkozás tartozott. E kört a foglalkoztatásban betöltött szerep szerint tovább szűkítve a 300 fő felettieket tekintve 51 szervezet sorolható a legjobban teljesítők közé. Kizárólag az alkalmazásban állók számát figyelembe véve szintén meghatározható az 50 legkedvezőbb helyzetű vállalkozás, melyek az 500 fő feletti létszám-kategóriákat alkotják. A 4001 millió forint feletti árbevétel-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 7,2% Építőipar 7,2% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6,2% Kereskedelem, javítás 17,5% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 1,0% Pénzügyi közvetítés 1,0% Ipar 59,8% 250-299 5,2% 200-249 7,2% 150-199 5,2% 1000-1999 8,2% 50-99 12,4% 100-149 3,1% 1-49 14,4% 2000-2,1% 500-999 24,7% 300-499 17,5% Az elért árbevétel és a foglalkoztatásban való jelentőség ötvözésével lehatárolt vállalkozások döntően 300 999 közötti létszámmal működtek, csupán egy-egy foglalkoztatott több mint 5000, illetve 2000 4999 közötti főt. Területi elhelyezkedésüket tekintve 25 tevékenykedett Győr-Moson-Sopron, 14 Vas, 12 pedig Zala megyében. Meghatározó hányaduk, 54,9%-uk korlátolt felelősségű társaság, 39,2%-uk részvénytársasági formában működött. Főtevékenységük szerint túlnyomórészt ipari tevékenységet folytatottak. 13

A legjobban teljesítő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,9% Építőipar 5,9% Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0% Kereskedelem, javítás Ingatlanügyletek, 2,0% gazdasági szolgáltatás 2,0% Ipar 82,4% 1000-1999 15,7% 300-499 33,3% 5000-2,0% 2000-4999 2,0% 500-999 47,1% A foglalkoztatási szerep alapján meghatározott 50 legkedvezőbb helyzetű vállalkozásból 34 megegyezik az előző, két kritérium által kijelöltekkel. Az 500 főnél többet foglalkoztatók közül tehát 34 szervezet a 4001 millió forint feletti, további 6 db a 2501 4000, 9 db az 1001 2500 millió forint közötti, valamint egy a 20 millió forint alatti árbevétel kategóriába tartozott. Győr-Moson-Sopron megyében 24-et, Vasban 19-et, Zalában mindössze 7-et tartottak számon. A legkedveltebb gazdálkodási forma szintén a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság. A szervezetek legtöbbje a nagy létszámot igénylő ipari szférába tartozott. Az 500 fő feletti létszám-kategóriába tartozó vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak és az alkalmazásban állók száma szerint Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,0% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 10,0% Kereskedelem, javítás Építőipar 2,0% 2,0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2,0% Ipar 80,0% Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 2,0% 1000-1999 26,0% 2000-4999 4,0% 5000-2,0% 500-999 68,0% A régió iparának meghatározó jellegét mutatja, hogy a legjobban teljesítő vállalkozások mintegy nyolctizede itt tevékenykedik. A nagyobb méretű, tőkeigényes tevékenységet folytató, jelentős külföldi befektetéssel gazdálkodók a feldolgozóiparban, döntően (16 db) a gépiparban működtek. Az ipar eredményességében kiemelt szerepe van a járműgyártásnak, illetve az azt kiszolgáló termékek és szolgáltatások előállításának. Emellett a gépiparban a villamos gép, műszer ezen belül is a híradástechnikai termékek gyártása, valamint a gépek, berendezések gyártása meghatározó. A második legnagyobb iparágban, az 14

élelmiszeriparban 9 vállalkozás termelt, túlnyomórészt húsfeldolgozással, továbbá tejfeldolgozással, egyéb élelmiszer-, valamint italgyártással foglalkoztak. Ezen kívül a fafeldolgozásban, a vegyiparban és a nemfém ásványi termék gyártásában értek el jó eredményeket. 15

TÁBLÁZATOK

A regisztrált vállalkozások számának megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat 5,1 9,2 9,4 7,5 4,7 Bányászat 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,7 0,5 0,6 0,6 0,7 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 1,0 1,2 0,8 1,0 1,0 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 1,2 1,5 1,4 1,4 1,6 Vegyipar 0,4 0,2 0,2 0,3 0,3 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 0,4 0,4 0,3 0,4 0,3 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 1,3 0,9 1,1 1,2 1,1 Gépipar 1,6 1,1 1,2 1,4 1,5 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 0,9 0,9 1,0 0,9 0,8 Feldolgozóipar összesen 7,4 6,8 6,7 7,0 7,3 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 Ipar összesen 7,6 7,0 6,9 7,2 7,5 Építőipar 8,8 8,0 7,4 8,2 7,9 Kereskedelem, javítás 17,1 16,2 15,7 16,4 18,6 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,3 9,5 16,5 9,9 6,5 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 4,3 3,4 3,1 3,7 4,1 Pénzügyi közvetítés 2,9 3,3 2,7 2,9 2,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 36,8 31,1 27,5 32,4 36,1 Oktatás 3,0 3,1 2,5 2,9 3,0 Egészségügyi, szociális ellátás 2,4 2,3 2,4 2,4 2,2 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 6,8 7,0 5,9 6,6 6,6 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 18

Az alkalmazásban állók számának megoszlása gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 4,7 4,6 4,5 4,6 3,7 Bányászat 0,0 0,1 1,2 0,4 0,2 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 4,7 5,2 6,6 5,3 4,2 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 5,3 11,7 3,5 6,6 3,1 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 2,1 3,9 3,0 2,8 2,3 Vegyipar 3,7 2,2 0,7 2,5 2,7 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 1,8 0,6 2,4 1,6 1,0 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 2,9 2,2 2,0 2,5 2,7 Gépipar 15,7 16,7 6,6 13,6 9,0 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 2,1 1,7 3,4 2,3 0,9 Feldolgozóipar összesen 38,4 44,1 28,1 37,3 25,8 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 3,1 1,2 2,0 2,3 2,1 Ipar összesen 41,5 45,4 31,3 39,9 28,2 Építőipar 4,8 4,0 6,1 4,9 4,7 Kereskedelem, javítás 8,1 7,5 9,3 8,2 11,7 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 3,2 2,8 5,2 3,6 2,9 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 5,0 4,3 4,5 4,7 8,1 Pénzügyi közvetítés 0,6 0,4 0,6 0,5 1,9 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4,5 3,8 6,9 5,0 7,0 Oktatás 9,2 8,1 8,2 8,6 9,2 Egészségügyi, szociális ellátás 7,5 7,0 9,3 7,8 8,1 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3,0 2,9 3,2 3,0 2,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 19

A beruházási teljesítményérték megoszlása a Nyugat-Dunántúlon Gazdasági ág Épület, egyéb építmény Gép, berendezés és jármű Összesen (százalék) Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 2,7 3,3 4,2 Bányászat 0,0 0,3 0,1 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 2,8 5,2 4,0 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 0,5 2,9 1,7 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 0,4 2,3 1,3 Vegyipar 1,9 3,9 2,9 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 0,9 1,8 1,4 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 1,3 3,3 2,3 Gépipar 4,8 38,8 21,6 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 0,5 1,2 0,8 Feldolgozóipar összesen 13,2 59,4 36,0 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8,2 4,3 6,2 Ipar összesen 21,4 64,0 42,3 Építőipar 1,2 2,5 1,9 Kereskedelem, javítás 4,3 6,5 5,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,1 1,1 1,1 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 46,7 12,3 29,0 Pénzügyi közvetítés 0,9 0,7 0,8 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4,5 2,7 3,5 Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás 4,6 1,9 3,2 Oktatás 1,6 1,2 1,4 Egészségügyi, szociális ellátás 2,4 1,6 2,0 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 8,7 2,3 5,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 20

Külföldi érdekeltségű vállalkozások Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Kizárólag külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás 734 466 490 1 690 17 352 Saját tőke, millió Ft 734 449 179 566 15 127 929 142 4 661 616 Ebből: külföldi részesedés 734 449 179 566 15 127 929 142 4 661 616 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 1 000,6 385,3 30,9 549,8 268,7 Ezen belül: külföldi részesedés 1 000,6 385,3 30,9 549,8 268,7 Többségében külföldi tulajdonban lévő Vállalkozás 249 153 111 513 4 672 Saját tőke, millió Ft 94 992 73 399 21 229 189 620 5 197 859 Ebből: külföldi részesedés 85 914 70 447 19 169 175 530 4 453 398 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 381,5 479,7 191,3 369,6 1 112,6 Ezen belül: külföldi részesedés 345,0 460,4 172,7 342,2 953,2 Többségében belföldi tulajdonban lévő Vállalkozás 125 79 80 284 3 482 Saját tőke, millió Ft 19 674 2 471 22 462 44 607 2 734 402 Ebből: külföldi részesedés 6 722 685 7 474 14 881 476 924 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 157,4 31,3 280,8 157,1 785,3 Ezen belül: külföldi részesedés 53,8 8,7 93,4 52,4 137,0 Összesen Vállalkozás 1 108 698 681 2 487 25 506 Saját tőke, millió Ft 849 116 255 436 58 818 1 163 369 12 593 877 Ebből: külföldi részesedés 827 085 250 699 41 770 1 119 554 9 591 939 Egy vállalkozásra jutó saját tőke, millió Ft 766,3 366,0 86,4 467,8 493,8 Ezen belül: külföldi részesedés 746,5 359,2 61,3 450,2 376,1 21

Gazdasági ág A külföldi tőke megoszlása gazdasági ágak szerint Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl (százalék) Ország Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 0,5 0,3 5,3 0,6 0,4 Bányászat 0,2 0,1 0,5 0,2 0,1 Feldolgozóipar 93,5 92,4 59,2 92,0 44,1 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1,7 0,0... 1,7 4,1 Építőipar 0,2 0,1 0,3 0,2 0,8 Kereskedelem, javítás 0,9 2,4 3,7 1,3 9,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,1 0,2 2,9 0,2 0,8 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 0,7 0,6 4,1 0,8 10,1 Pénzügyi közvetítés 0,3...... 0,2 10,7 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1,8 3,7 9,8 2,6 16,8 Oktatás............ 0,0 Egészségügy, szociális ellátás 0,0... 0,0 0,0 0,1 Egyéb közösségi és személyi szolgáltatás 0,2 0,1 0,8 0,2 0,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 22

A vállalkozások teljesítménye Megnevezés Győr- Moson- Sopron Vas megye Zala Nyugat- Dunántúl Ország Üzleti tevékenység bevétele, millió Ft 2 482 264 871 053 610 974 3 964 291 44 946 247 Ebből: értékesítés nettó árbevétele 2 404 936 808 588 585 892 3 799 417 43 134 015 egyéb bevétel 59 541 57 698 18 413 135 652 1 428 408 egy vállalkozásra jutó árbevétel 761,1 515,0 293,2 564,7 635,6 egy alkalmazásban állóra jutó árbevétel, 1000 Ft 20 087,3 11 343,5 8 673,5 14 694,8 15 593,7 Üzleti tevékenység ráfordításai, millió Ft 2 257 916 819 653 590 568 3 668 137 42 487 025 Ebből: anyag- és energiaköltség 1 173 383 375 692 153 871 1 702 946 11 622 051 bérköltség és személyi jellegű kifizetések 157 639 78 292 65 790 301 720 3 399 390 értékcsökkenési leírás 73 144 38 833 23 170 135 147 1 612 616 Üzleti tevékenység eredménye 224 348 51 401 20 406 296 155 2 459 222 Hozzáadott érték 499 405 190 340 131 469 821 215 8 918 035 Vállalkozások száma 3 160 1 570 1 998 6 728 67 860 Alkalmazásban állók száma 119 724 71 282 67 550 258 556 2 766 118 23

A nyugat-dunántúli vállalkozások bevétele gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Üzleti tevékenység bevétele értékesítés nettó árbevétele Ebből: millió Ft egyéb bevétel Egy vállalkozásra Egy alkalmazásban állóra jutó értékesítési árbevétel 1000 Ft A vállalkozások számának megoszlása, % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 119 335 94 644 14 495 229,2 7 916,7 6,1 Bányászat 13 053 12 852 139 459,0 13 774,6 0,4 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 245 884 245 235 681 1 030,4 17 746,2 3,5 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 88 788 84 731 4 098 357,5 4 964,3 3,5 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 100 834 98 185 2 420 376,2 13 409,6 3,9 Vegyipar 113 402 110 711 2 039 871,7 17 111,4 1,9 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 70 715 68 159 1 090 783,4 16 356,9 1,3 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 82 470 80 613 918 292,1 12 676,9 4,1 Gépipar 1 655 558 1 589 779 62 093 5 677,8 45 246,4 4,2 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 64 895 63 112 1 525 380,2 10 506,4 2,5 Feldolgozóipar összesen 2 428 670 2 340 525 80 988 1 399,8 24 292,4 24,9 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 271 951 256 215 7 615 6 569,6 43 581,3 0,6 Ipar összesen 2 713 675 2 609 591 88 742 1 500,6 25 296,5 25,8 Építőipar 181 099 176 106 3 489 212,4 13 833,9 12,3 Kereskedelem, javítás 601 952 587 366 13 762 338,7 27 639,5 25,8 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 40 580 39 259 1 222 60,3 4 245,1 9,7 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 142 907 137 439 4 644 366,5 11 384,0 5,6 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 127 713 119 929 7 553 170,1 9 363,6 10,5 Oktatás 2 422 1 932 487 80,5 86,5 0,4 Egészségügyi, szociális ellátás 4 221 4 109 106 43,7 202,8 1,4 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 30 388 29 042 1 152 177,1 3 693,5 2,4 Összesen 3 964 291 3 799 417 135 652 564,7 14 694,8 100,0 24

A nyugat-dunántúli vállalkozások ráfordításai és teljesítménye gazdasági ágak szerint Gazdasági ág Üzleti tevékenység ráfordításai Ebből: bérköltség és személyi jellegű kifizetések anyag- és energiaköltség értékcsökkenési leírás Üzleti tevékenység eredménye Hozzáadott érték millió Ft Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 113 848 44 909 15 309 8 086 5 487 26 740 Bányászat 11 797 2 456 2 619 809 1 256 5 740 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 264 983 122 599 22 173 25 981-19 099 50 214 Textília, ruházati, bőrtermék gyártása 188 013 33 901 20 883 4 743-99 225 32 143 Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 90 927 48 536 11 609 3 459 9 906 29 822 Vegyipar 100 847 55 046 13 414 3 360 12 555 35 083 Egyéb nemfém ásványi termék gyártása 67 333 30 240 8 457 3 596 3 382 20 760 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 72 166 35 809 10 574 2 039 10 304 27 389 Gépipar 1 464 965 1 127 536 73 982 43 837 190 594 314 349 Máshova nem sorolt feldolgozóipar 63 964 33 118 8 264 1 874 931 14 277 Feldolgozóipar összesen 2 202 409 1 486 785 169 356 76 143 226 262 524 036 Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 259 879 22 629 14 748 20 138 12 072 51 883 Ipar összesen 2 474 085 1 511 870 186 723 97 090 239 590 581 658 Építőipar 172 165 51 278 17 010 4 235 8 934 36 447 Kereskedelem, javítás 581 206 26 861 26 380 7 704 20 746 61 228 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 41 177 10 632 7 267 2 253-597 11 844 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 135 360 31 431 20 993 7 683 7 547 43 109 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 116 047 19 756 20 102 5 222 11 665 43 423 Oktatás 2 415 366 682 93 7 549 Egészségügyi, szociális ellátás 3 843 922 1 109 285 378 2 124 Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 27 901 4 920 6 145 2 497 2 487 14 092 Összesen 3 668 137 1 702 946 301 720 135 147 296 155 821 215 25

Az elért árbevétel és az alkalmazásban állók száma alapján legjobban teljesítő vállalkozások, TOP 50 Győr-Moson-Sopron megye: Audi Hungária Motor Kft. Autoliv Ipari és Kereskedelmi Kft. BOS Automotive Products Magyarország Gyártó Bt. Brau Union Hungária Rt. Ceres Sütőipari Kft. E.ON Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. Észak-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (ÉGÁZ Rt.) GRABO Padló-, Tapéta-, Műbőr- és Nemszőtt Textíliagyártó Kft. GYŐRI ÁFÉSZ Győri Keksz Kft. Hydro Alumínium Győr Alumíniumöntöde Kft. Interfa Bútoripari Kft. (INTERFA Kft.) Kisalföld Volán Közlekedési Rt. Mosonmagyaróvári Fémszerelvény Rt. (MOFÉM Rt.) Pannon Baromfifeldolgozó és Értékesítő Kft. Pannon-Víz Víz-Csatornamű és Fürdő Rt. Rába Futómű Gyártó és Kereskedelmi Kft. RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft. Robust Plastik Assembling Műanyag és Elektronika Kft. Roto Elzett Certa Vasalatgyártó és Kereskedelmi Kft. Sapu Ipari és Kereskedelmi Bt. Swedwood Sopron Bútor Kft. TONDACH Magyarország Cserép- és Téglagyártó Rt. Velux Magyarország Fertődi Építőkomponens Kft. Vas megye: Ada Hungária Bútorgyár Kft. BPW-Hungária Kft. Cellcomp Elektronikai Termékeket Gyártó Kft. Delphi Hungary Autóalkatrész Gyártó Kft. Epcos Elektronikai Alkatrész Kft. Falco Forgácslapgyártó Rt. Linde Gáz Magyarország Rt. LUK SAVARIA Kuplunggyártó Kft. MÁV Vasjármű Járműjavító és Gyártó Kft. MÁVÉPCELL Mély- Magas és Vasútépítő Kft. General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft. PANNUNION Csomagolóanyag Kft. Sága Foods Baromfiipari Rt. TARAVIS Baromfi és Élelmiszeripari Kft. Zala megye: DKG-EAST Olaj- és Gázipari Berendezéseket Gyártó Rt. Hoffmann Építőipari Rt. Kanizsa Trend Kft. Közép-Dunántúli Gázszolgáltató Rt. (KÖGÁZ Rt.) Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Pannontej Rt. Rotary Fúrási Rt. Zala Volán Közlekedési Rt. Zalabaromfi Feldolgozó és Kereskedelmi Rt. Zalai Erdészeti és Faipari Rt. (ZALAERDÖ Rt.) Zalai Húsipari Rt. ZALAKERÁMIA Zártkörűen Működő Rt. 26

Módszertani megjegyzések Gazdasági szervezetek Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Egyéni vállalkozó: az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálya alá tartozókon kívül az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató, külön adószámmal rendelkező magánszemélyek (pl. szellemi szabadfoglalkozásúak) is. A gazdasági szervezeteknek a tevékenység jellege szerinti osztályozása a gazdasági tevékenységek 2003. január 1-jétől érvényes egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 03) alapján történik, amely megfelel a nemzetközi ajánlásoknak. A tevékenységi osztályozásban a gazdasági szervezeteket főtevékenységük alapján sorolja be a KSH. A gazdasági szervezet statisztikai főtevékenysége az a tevékenység, amely az egységen belül a tényezőköltségen mért legnagyobb hozzáadott értéket hozza létre. A gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti csoportosítása (röviden: GFO) a 2002. június 1-jétől érvényben lévő osztályozáson alapul. Külföldi érdekeltségű vállalkozás: olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalat, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával, vagy ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik. Az adatok a 10% alatti részesedésű és az off-shore vállalkozásokat nem tartalmazzák. Az ez alatti tulajdoni hányadokat azok összegszerűségétől függetlenül portfólióbefektetésnek tekintjük. A gazdasági szervezetek adatai a Győr-Moson-Sopron, a Vas és a Zala megyei székhelyű szervezetek adatait tartalmazzák. Az adatok forrása: a gazdasági szervezetek esetében a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtései és a gazdasági szervezetek regisztere (GSZR). A külföldi érdekeltségű vállalkozások adatforrása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) benyújtott társaságiadó-bevallás és az 1597 OSAP-számú, a Külföldiek közvetlen tőkebefektetései Magyarországon című adatgyűjtés. Foglalkoztatottság Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket a munkából meghatározott okok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy hónapot meghaladó távollét) távollévők és a munkaszerződés szerint 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak kivételével. 27

Beruházás Beruházási tevékenység: a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, előállítása, a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, felújítása, pótlása, az erdőnevelési munkák kivételével, valamint az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült mindazon tevékenység, amely az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható. Tárgyi eszköz az a vállalkozási és egyéb tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált), tárgyiasult (dologi) eszköz, amely a vállalkozási és egyéb termelőtevékenységet rendszeres használat mellett tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A beruházási tevékenység számbavétele teljesítményértéken történik. Beruházás teljesítményértéke: tartalmazza a vételárat, a szállítási, raktározási, alapozási, szerelési, próbaüzemeltetési, üzembe helyezési költségeket, a beszerzéssel kapcsolatos közvetítői költségeket, bizományi díjakat, támogatásokat, adókat, vámköltségeket, az előzetesen felszámított le nem vonható forgalmi adót, valamint azokat az egyéb költségeket, amelyek a beruházott eszközhöz egyedileg kapcsolhatók. Az előzetesen felszámított levonható általános forgalmi adó nem része a beruházási teljesítményértéknek. Az Európai Unió előírásainak megfelelően a tervezési, átírási és egyéb költségek az anyagiműszaki összetétel szerinti megfelelő adatok között (pl. épület, gép, berendezés) oszlik meg. A gépek, berendezések adatai magukban foglalják a bútorok, hangszerek és sportszerek adatait is. Az adatok forrása: a KSH beruházás-statisztikai adatgyűjtése, mely a vállalkozásokra és a költségvetési szervekre terjed ki. A beruházási tevékenység megfigyelésének vonatkozási köre: a megfigyelés a 19 főnél többet foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a 10 főnél többet foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál és létszám-kategóriától függetlenül a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél teljes körű, az 5-19 főt foglalkoztató vállalkozások esetében reprezentatív. A reprezentatív módon megfigyelt adatok teljeskörűsítése egyszerű felszorzáson alapuló átlagbecslés. Az adatok Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye területén megvalósult beruházásokra vonatkoznak, függetlenül a beruházó hovatartozásától. 28