2014. Kutatási ajánlat Berente Község számára Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
KOMPLEX SZOCIOLÓGIAI KUTATÁS I. A kutatás bemutatása A kutatás komplex jelleggel felmérné a berentei háztartásokat elsősorban azzal a céllal, hogy megfelelően árnyalt és részletes képet kaphassunk a családok szociális helyzetéről, a lakosok szükségletei és a rendelkezésre álló lehetőségek vonatkozásában. Másrészt a kutatás segítségével a családok digitális írástudását is feltérképeznénk, ezáltal pedig kijelölhetőek lennének a fejlesztendő területek és meghatározhatóak lennének a szociális, társadalmi és a digitális egyenlőtlenség felszámolása illetve csökkentése érdekében végrehajtandó programok és intézkedések. Harmadrészt részletesen felmérnénk a kutatás keretében a szépkorúak helyzetét, életmódját, lehetőségeiket és igényeiket annak érdekében, hogy javaslatokat fogalmazzunk meg az elöregedő társadalom kihívásaira. A kutatás során a tervek szerint teljeskörű lekérdezést hajtunk végre Berente község háztartásaira vonatkozóan (370 háztartás), valamint vizsgálnánk a szociális és gyerekvédelmi intézmények helyzetét. A kérdőíves kutatás során az alábbi dimenziókra térünk ki: Családok és háztartások összetétele Foglalkoztatás, munkanélküliség (külön kitérve a munkavállalási korú lakosság lehetőségeire és jövőbeli terveire) Lakásállomány, lakásellátottság A lakosság jövedelemi, anyagi és vagyoni helyzete (tartozások, hitelek, díjhátralékok, szubjektív és objektív depriváció) Egészségi, mentális állapot, esetleges hiányok, szükségletek Szociális és gyermekvédelmi ellátásokban való részvétel esetleges hiányok, szükségletek, fejlesztendő területek Digitális írástudás, digitális egyenlőtlenségek (külön kitérve a számítógépellátottság, internet-használat kérdéskörére) A szépkorú lakosság életmódja, lehetőségeik és igényeik A lakosság jövőbeli tervei A vizsgálat módszerei: Kérdőíves felmérés a lakosság körében a fenti dimenziók mentén területi bontásban A szociális és gyermekvédelmi intézmények felmérése A rendelkezésre álló statisztikai adatok felhasználása, másodelemzése A rendelkezésre álló elemzések áttekintése, felhasználása, másodelemzése 2
A kérdőíves felmérés során kérdezőbiztosok segítségével lakossági mintán a fenti dimenziókhoz kapcsolódó indikátorok mentén vizsgálódunk, összesen 370 háztartásban. Kérésre a kutatási ajánlat módosítható, a kérdések átalakíthatóak, más szociológiai módszerekkel (pld. interjúk, fókuszcsoportos interjú) is kiegészíthető. II. Ütemezés* TEVÉKENYSÉGEK 1. A kutatási terv véglegesítése Szükséges statisztikák, elemzések összegyűjtése Lakossági kérdőívek megszerkesztése, sokszorosításuk Kérdezőbiztosok felkészítése Lakossági kérdőívek lekérdezése SPSS program vezérlőfile elkészítése a lakossági kérdőívhez Lakossági kérdőívek kódolása, az adatok rögzítése SPSS programba Kérdőíves adatok feldolgozása, táblák készítése Szociális és gyermekvédelmi intézmények kutatása Tanulmányok írása 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 3
*Megjegyzés: A szerződéskötéstől számítva. III. Költségvetés SORSZÁM KÖLTSÉG NEM ÖSSZEG /FT 1. Lakossági kérdőívek elkészítése 200 000 2. Lakossági kérdőívek lekérdezése 370 300 000 háztartásban 3. Lakossági kérdőívek kódolása, rögzítése 200 000 4. A kérdőíves adatok feldolgozása 400 000 5. A szociális és gyermekvédelmi intézmények 400 000 feltérképezése 6. Zárótanulmány megírása (50 oldalas) 400 000 7. Nettó összesen 1 900000 8. ÁFA (27%) 513 000 9. Bruttó összesen 2 413 000 IV. Referenciáink 1 A Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézetben (illetve annak jogelődjében) évtizedek óta folynak olyan jellegű kutatások, melyek lakossági felmérést megalapozhatják. Ezek a kutatások részben az Intézetben oktató tanárok egyéni teljesítményeinek formájában, részben pedig az Intézetben meglévő különböző kutatóműhelyek munkájának eredményeképpen realizálódnak. Ilyenek a különböző szociális szolgáltatástervezési koncepciók készítését megalapozó tanulmányaink, vagy a társadalmi struktúra és rétegződés illetve az életmód témájában végzett kutatásaink, továbbá a különféle romológiai és kisebbségszociológiai vizsgálatok. Az Intézet jogelődjében az 1960-as évek óta folytak városszociológiai kutatások, romakutatások, üzemszociológiai, szervezetszociológiai kutatások. 2001-ben a Miskolci Egyetem Kihelyezett Társadalomkutató Központot hozott létre Sajópálfalán azzal a céllal, hogy a hallgatók számára gyakorlati terepet biztosítson különböző kutatások lebonyolításához. 2002 és 2008 között a Központ keretein belül számos kutatást született elsősorban kapcsolati háló, társadalmi tőke, regionalitás, életmód témakörökben, melyek szervesen hozzájárultak a térség fejlődéséhez. 1 Mellékelte küldjük egyik referenciánkat, Miskolc Város Szociális Térképét. Ebben kifejezetten csak a szociális problémákra és helyzetfeltárásra koncentráltunk. 4
Intézetünk tudományos-kutatási tevékenységét jelenleg négy kutatóműhely működése fémjelzi. Az egyik a romológiai-kisebbségszociológiai kutatóműhely, melynek egyik alapítója a Szociológiai Intézet 2004-ben elhunyt akkori vezetője, Loss Sándor (aki PhD dolgozatát a Romani Kris-ről írta, melyhez kapcsolódóan számos empirikus kutatást végzett). A kutatóműhely előzményei a Miskolci Egyetemen a 70-es, 80-as évekre nyúlnak vissza, és Tóth Pál tudományos munkatárs nevéhez köthetőek. A romológiai-kisebbségszociológiai kutatóműhely Intézünk legaktívabb műhelye, melynek keretein belül a sikeres roma identitással, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok egészségmagatartásával, információs társadalombeli helyzetükkel, gyermekvállalási szokásaival foglakozunk. A műhely több jelentős kutatásban részt vett akár egy konzorcium részeként, akár önállóan. 2001-ben a Nyelvi asszimiláció a magyarországi cigányság körében című országos romakutatásban vállaltunk közreműködést, melynek vezetője Kemény István volt. A Szociológiai Intézet konzorciumi tag volt a NKFP támogatásával megvalósult kutatásban. 2004-ben és 2005-ben pedig a B.A.Z. - megyében kísérleti jelleggel indított Digitális Középiskola roma tanulóinak szociális helyzetére és motivációira irányuló kutatást végeztük el (további kutatásainkat lásd a későbbi felsorolásnál). A kutatóműhely egyik legaktívabb, legelkötelezettebb tagja Gyukits György a romák egészségi állapotát, születéssel kapcsolatos attitűdjeit, valamint a telepeken élő cigányság helyzetét kutatja. A műhely munkájához kapcsolódva Pankucsi Márta a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak szabályozása és érvényesülése kapcsán készített kutatást. Csepeli György pedig több nemzetközi kutatást irányított, melyek a kisebbség és többség kapcsolatával, a nemzeti identitással, illetve az előítéletekkel foglalkoztak. A romológia iránti elkötelezettségünket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy 2009 szeptemberében az Antropológiai és Történettudományi Intézettel közösen létrehoztuk a Romakutató Központot (http://romakutato.uni-miskolc.hu/). A Kutatóközpont célja (vezetője Tóth Péter) romológiai kutatások összefogása, a meglévő kutatási eredmények egységes adatbázisban való közzététele, amelynek formája egy virtuális felület. A meglévő kutatások mellett a központ koordinálja a további kutató tevékenységet, pályázatok beadásával anyagi forrást teremt, mellyel megalapozza az interdiszciplináris romakutatásokat. Kapcsolatot épít ki a város, a megye és a régió döntéshozó és döntés-előkészítő testületeivel, ezzel járulva hozzá a város, a megye és a régió roma lakosságának jobb megismeréséhez, a velük kapcsolatos előítéletek csökkentéséhez és társadalmi integrációjukhoz. Hosszú távú célunk egy Romológia MA létrehozása, ui. ilyen Magyarországon kizárólag csak a Pécsi Egyetem létezik. Az összegyűjtendő dokumentumok, források és kutatási anyagok, ill. a jövőben készítendő projektek azt a célt szolgálják, hogy a roma témában kutatni kívánó szakemberek egy egységes adatbázisban találják meg a romológiai anyagokat, ill. ilyen témában tanulmányokat folytató hallgatók hatékonyabban felkészülhessenek, szakdolgozatokat, TDK dolgozatokat írhassanak. A romológiai-kisebbségszociológiai kutatóműhely hatékony működésének eredményeképpen Intézetünk 2009-ben sikeresen akkreditáltatta a szociológia 5
mesterképzést, melynek egyik szakiránya a kisebbségszociológia. A szakirány megismerteti a hallgatókat a társadalmak kisebbségekre és többségre tagolódásának releváns szempontjaival, problémáival, a kisebbségek különböző típusaival. Elemzi a kisebbségek és a többségi társadalom kapcsolatának különböző formáit, bemutatja az asszimiláció, a szegregáció és az integráció folyamatait. Foglalkozik a kategorizáció, a sztereotípia, az előítélet, a bűnbakképzési mechanizmus kisebbségi vonatkozásaival. A szakirány keretein belül részletesen tárgyalásra kerülnek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság helyzete. A nemzeti és etnikai kisebbségeken kívül foglalkozunk a nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, kulturális, életmódbeli és más tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai vizsgálatával. Kitérünk a kisebbségi jogokra és érvényesítésük intézményrendszerére, gyakorlatára. Bemutatásra kerülnek a diszkrimináció megjelenési formái, a diszkrimináció elleni küzdelem módszerei. A kurzusok során hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód mellett az egymás megértésére és megegyezésre irányuló kommunikáció gyakorlati jelentőségének bemutatására. A szakirány a helyi sajátosságokat figyelembe véve nagy hangsúlyt fektet a romák történelmi, életmódbeli, kulturális sajátosságainak bemutatására illetve a többség és kisebbség együttélése lehetséges formáinak tárgyalására. Ezek mellett a Szociológiai Intézet 2010-ben sikeresen akkreditáltatott négy szakirányú továbbképzést. Ezek a Roma társadalomismeret, a Kisebbségi-esélyegyenlőségi tanácsadó, az Interkulturális nevelési tanácsadó valamint a Szociális menedzser képzések. A kisebbségszociológia kutatóműhely tagjainak nagy szerepe van abban, hogy 2009 nyara óta Erdélybe visszük a hallgatókat nyári terepgyakorlatra, melynek során egy adott kistelepülés lakosaink életmódját, valamint a családokban a családon belüli szerepeket vizsgáljuk. Intézünk második kutatóműhelye, azon kutatásokat fogja össze, amelyek különböző szociális és területfejlesztési koncepciók, szolgáltatástervezési koncepciók készítésével, szociológiai megalapozásával kapcsolatosak. Az utóbbi 10 évben számos kistérség és település Intézetünk munkatársainak segítségével készítette el szociális fejlesztési koncepcióját. Ezen kutatásokat Pankucsi Márta koordinálja. A kutatások eredményeképpen több műhelytanulmány és egyéb publikáció, ismeretterjesztő anyag illetve konferencia-előadás is született. A kutatóműhely keretében készülnek azok a kutatások, amelyek egy-egy település, vagy térség lakóinak kapcsolati hálóját, értékrendszerét és életminőségét kutatja. Havasi Virág elkészült doktori disszertációja is a kutatóműhely keretében készült, amelynek témája az érték és életminőség közötti kapcsolat. Ehhez a kutatóműhelyhez kapcsolódik a 2007-ben az OFA által kiírt és a Kisfalu program keretében elnyert pályázatunk, melynek kutatásirányítója az Intézet részéről Mihályi Helga. Intézetünk harmadik kutatóműhelye szociológiaelméleti-szociológiatörténeti irányultságú. Az ennek keretében végzett kutatások a társadalmi nyilvánosság, a társadalmi kapcsolatok és cselekvések elemzésére irányulnak. 6
Intézetünk negyedik kutatóműhelye a médiával, illetve kommunikációval összefüggő kutatásokat fogja össze. Ennek keretében kutatjuk az információs társadalmat, az információhoz való egyenlőtlen hozzáférés okait, következményeit, egy adott település/térség infokommunikációs eszközökkel való ellátottságát, azok használatát, foglalkozunk médiaetikai kérdésekkel, kommunikációelmélettel és a kultúrák közötti kommunikáció aktuális kérdéseivel. Az Intézet jentősebb kutatásai 2000-től szociális, gyermekvédelmi, romológiai, kisebbségszociológiai témákban: - 2001: Közreműködés a Nyelvi asszimiláció a magyarországi cigányság körében című országos romakutatásban. Kutatásvezető: Kemény István. (A Szociológiai Intézet konzorciumi tag volt a NKFP támogatásával megvalósult kutatásban.) - 2002: Sajópálfala erőforrásainak feltárására irányuló, a település valamennyi lakójára kiterjedő kutatás - 2003: Hagyományos és infokommunikációs kapcsolati hálózatok kutatása Sajósenyén - 2003-2004: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc szociális fejlesztési koncepcióját megalapozó kutatás (Az Egészségügyi, Családügyi és Szociális Minisztérium támogatásával). - 2003-2005: Szociális fejlesztési koncepciók készítése a régióban (összesen 12 darab) - 2003-2005: Kérdőíves vizsgálatok Miskolc város lakosságának körében - 2004-2005: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kísérleti jelleggel indított Digitális Középiskola roma tanulóinak szociális helyzetére és motivációira irányuló kutatás - 2005: A Miskolci kistérség 2005-2006-ra vonatkozó fejlesztési stratégiájának és programjának elkészítésében való közreműködés - 2006: A Szentendrei kistérség helyzetfelmérése - 2006: Hátrányos helyzetű csoportok egészségtudatos magatartásának kutatása a Miskolci kistérségben - 2007: A Szociológiai Intézet konzorciumi tagja az OFA által kiírt és a Kisfalu program keretében elnyert pályázatnak, 2007-2010-re vonatkozóan - 2007: Miskolc 2007-2013 közötti fejlesztési stratégiai tervének és programjának kidolgozásában való közreműködés - 2008: A Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziummal közösen kvalitatív interjúkon alapuló kutatás készítése a miskolci Avas lakótelepen élők életmódjával kapcsolatosan - 2009. Munkaerőpiaci helyzetfelmérés B-A-Z. megyében. (A KSH-val közösen.) - 2010: Többszintű akcióprogram a depresszió és az öngyilkosság mgelőzésére Miskolcon. (SOTE, Magatartástudományi Intézettel közösen. Vezetője Kopp Mária) - 2010. Bódvalenkei romák életmódjának, életkörülményeinek vizsgálata - 2010. Többé-kevésbé sikeresen integrálódott roma családok vizsgálata az Avason 7
- 2011. Miskolc Város Szociális Térképe - 2011. Összeurópai Roma Stratégia elkészítése Jelentősebb publikációink a témában: - Csepeli György: Új szegénység. A digitális egyenlőtlenség kulturális hatásai. (New poverty. Cultural impacts of the digital inequality) In Antalóczy, T., Füstös, L., Hankiss, E. (szerk.) (Vész)jelzések a kultúráról. Budapest: MTA PTI. 88-113. (Prazsák Gergővel közösen), 2009. - Csepeli, György: 'Construction of the Roma Identity in Eastern and Central Europe: Perception and Selfidentification. Journal of Ethnic and Migration Studies. Vol.30. No.1. 129-150. (Simon Dáviddal közösen) - Csepeli, György: Attitudes and Stereotypes of Hungarian Police toward Gypsies. in Phalet, K., Örkény, A, (eds.) Ethnic Minorities and Inter-Ethnic Relations in Context. Aldershot:Asgate. 217-228 (Székelyi Máriával és Örkény Antallal közösen) - Furmanné Pankucsi Márta: Miskolc szociális térképe. (Miskolc Önkormányzatának megrendelésére, Ladányi Jánossal közösen, 1992.) - Furmanné Pankucsi Márta: Az iskolai különbségek és a szociális különbségek. Fókusz pedagógiai és művelődési lap,1993/4. 11-13. o. - Furmanné Pankucsi Márta: Miskolc lakosságának elégedettsége és elvárásai. (Miskolc Önkormányzatának megbízásából készített kutatás zárótanulmánya) 2003. - Furmanné Pankucsi Márta: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc szociális fejlesztési koncepciójának szociológiai megalapozása, Kapocs könyvek, Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Budapest,2007. 319-349. o. - Furmanné Pankucsi Márta: A bűnmegelőzés lehetőségei és a társadalmi gazdasági viszonyok alakulása, Együtt a bűn ellen, Miskolc, 2005. 9-17. o. - Furmanné Pankucsi Márta: A bűnmegelőzés néhány társadalomelméleti aspektusa. Amabilissimus - A legszeretetreméltóbbak egyike Dr. Loss Sándor emlékkötet. Debreceni Egyetem 2005. 251-262. o. 8
- Furmanné Pankucsi Márta: Miskolc a szociológia tükrében. (Miskolc Önkormányzatának megbízásából készített kutatás zárótanulmánya) 2005. - Furmanné Pankucsi Márta: A kisebbségek helyzete, mint a demokrácia megvalósulásának mércéje. Demokrácia és patriotizmus az egységesülő Európában Miskolci Nemzetközi Nyári Egyetem, (szerk.: Hell Judit Lendvai L. Ferenc) 1997. 25-31. o. - Furmanné Pankucsi Márta: Kisebbségek, kohézió és az információs társadalom. Információs Társadalom, társadalomtudományi folyóirat 4/2006. 86-98. o. - Gyukits György: Gender roles and HIV sexual risk vulnerability of Roma (Gypsies) men and woman in Bulgaria and Hungary: an ethnographic study (elsőszerző: Kelly. J. A., társszerzők: Amirkhanian, Y.A, Kabakchieva E, Csepe, P. Seal, D.W., Antonova, R, Mihaylov, A, Gyukits, G. In: AIDS Care Vol 16(2) February 2004, pp 231-245 - Gyukits György: Kórkép / A romák egészségügyi ellátásának kérdőjelei. In.: Beszélő 2000. Április - Gyukits György: Roma nők véleménye egészségi állapotukról egészségügyi ellátásukról. In: Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, SOTE Magatartástudományi Intézet, 1999/3-4. - Gyukits György: A depressziós tünetegyüttes előfordulása a fiatal roma nők körében. Lege Artis Medicinae /Új Magyar Orvosi Hírmondó 2000. November- December, 10. Évfolyam 11-12. Szám. 911-915. oldal - Gyukits György: A krónikus betegségek gyakorisága a roma lakosság körében. In: Lege Artis Medicinae, 2001. Március 11.évf. 3. Szám, 237-239. - Gyukits György: Fiatal roma nők véleménye egészségi állapotukról és egészségi ellátásukról. Népegészségügy 2000/5. 17-25. oldal - Gyukits György: A társadalmi és kulturális tőke szerepe a városi szegénynegyedekben élő fialat roma nők gyermekvállalásában. In: Publicationes Universi tatis Miskolciensis, 2002, Miskolc, 61-81. oldal - Gyukits György: A romák egészségvédelmét szolgáló oktatási program a Dzsumbujban (Sándor Imolával közösen) In.: LAM, 13. évf. 1. szám 2003. február, 85-87. oldal 9
- Gyukits György: Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében. Szociológiai Szemle. 2003/2. 59-83. oldal. - Gyukits György: A szociális tényezők hatása a 40-49 éves magyarországi romák egészségi állapotára. Orvostovábbképző Szemle. IX. évf. 1. szám, 2004 január, 10-15. oldal - Gyukits György: A szegénységben élő fiatalkorú roma anyák életesélyei és a szociális ellátórendszer. In Társadalmi befogadás 2002. Kapocs Könyvek Budapest 2004. Nemzeti Család- és szociálpolitikai Intézet. 85-97. o. - Gyukits György: A tartós szegénység és a felzárkózás esélyei. In.: Új holnap 2005/6. 26-28. oldal. - Gyukits György: A romák egészségügyi ellátásának szociális háttere. In.: Cigánynak születni. Aktív Társadalom Alapítvány /Új Mandátum 2000. 471-491. oldal - Gyukits György: A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei. In: A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Szerk.: Kopp Mária, Kovács Mónika Erika, Semmelweis Kiadó. 2007. 363-387. oldal - Havasi Virág: Az életminőség objektív és szubjektív oldalának összefüggése Pilissszentlászlón. In: Települési környezet. Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Kossuth egyetemi Kiadója, 2008. p.28-34. - Havasi Virág: Értékrendi és életminőségbeli különbségek a miskolci roma és nem roma lakosok körében. Publicationes Universitatis Miscolciensis. Tomus XVI.- Fasciculus 1. (HU ISSN 1588-543) Miskolci Egyetem, Miskolc, 2009: 89-109. - Havasi, Virág: Comparing European and Hungarian Systems of Values. Journal of European Integration Studies. (HU ISSN 1588-6735) Miskolc University Press, Miskolc 2005. - Papp Z. Attila: A kisebbségi oktatás politikai, jogi, társadalmi keretei. In: Bárdi Nándor Fedinec Csilla Szarka László (szerk.) Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest, Gondolat MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008. 384-389. o. - Papp Z. Attila VERES Valér (szerk.): Kárpát Panel 2007. Gyorsjelentés. A Kárpátmedencei magyarok helyzete és perspektívái. Budapest, MTA ENKI, 2007. 308. 10
- Németh Szilvia Papp Z. Attila: Nevelés konfliktus integráció. In: Mayer József Németh Szilvia (szerk.) Fókuszban a roma többségű iskolák. OKI, Bp. 2005. 151-171. - Németh Szilvia Papp Z. Attila: És mi adjuk az integráció vezérfonalát. In: Németh Szilvia (szerk.): Integráció a gyakorlatban. A roma tanulók együttnevelésének iskolai modelljei. OKI, Budapest, 2006. 9-30. - Iskolai integráció Tiszaburán. In: Németh Szilvia (szerk.): Integráció a gyakorlatban. A roma tanulók együttnevelésének iskolai modelljei. OKI, Budapest, 2006.71-86. - Dr. Farkas Lilla Németh Szilvia Papp Z. Attila Boros Julianna Kardos Zsófia: A romák minőségi oktatáshoz való egyenlő mértékű hozzájutása. Országjelentés 2007. Open Society Institut, Budapest, 2007. - Tóth Kinga (2004): Kiemelkedett cigányok (Gypsy/Travellers) etnikai identitásának jellegzetességei Angliában. Szociológiai Szemle, 2004/2. - Tóth Kinga Dóra (2007): A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintázatai. Századvég, 43. szám. (Az Év legjobb publikációja a Magyar Szociológiai Társaságtól, 2008-ban) - Szabó-Tóth Kinga (2007): Adalékok a roma gyerekek óvodáztatásának kérdésköréhez. Új Pedagógiai Szemle. 2007, március-április. pp. 233-241. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2007-03-mu-szabo-toth- Adalekok - Tóth Kinga (2005): Comparative study on the identity types of successful Gypsies/Travellers in Hungary and in England. European Integration Studies, Volume 4, Number 2. Miskolc University Press. - Szabó-Tóth Kinga et al. (2006): Összefogással a sajátos nevelési igényű gyermekek és családjuk érdekképviseletéért. Miskolc: Szépmíves Kiadó. - Tóth Kinga Dóra (2008): Sikeres cigányok identitása Angliában és Magyarországon. Budapest: L Harmattan Kiadó. - Tóth Kinga és mtársai (2001): Szociológiai kérdőív halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok felmérése érdekében In Sarka Ferenc (szerk.): Etnikai nemzetiségi programok -Romakérdés a nevelési-oktatási intézményekben. Selyemréti Általános Iskola és Városi Pedagógiai Intézet, Miskolc. pp. 9-25. 11
- Tóth Kinga (2000): A család és a környezet szerepe a tanulási nehézségek kialakulásában In: Társy József (szerk.) A nevelés helyzete az ezredforduló oktatási intézményeiben. OKÉV, Miskolc. A megbízott fenntartja magának a jogot arra, hogy a kutatás eredményeit publikálja. 12