Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. február 13.
Moszatok - Algae A moszatok (algák) általános jellemzése egyszerű felépítésű, ősi típusú, asszimiláló színanyagot tartalmazó élőlények törzsfejlődéstani alap-csoport, belőlük származtatható a növény- és állatvilág egy- vagy többsejtűek, igazi szövetek nincsenek
egyedül élnek vagy telepeket alkotnak fonalasak, elágazó fonalasak, lemezesek vagy testszerűek
a testüket telepnek nevezzük felépítésük egyszerű (a test nem tagolódik valódi gyökérre, szárra, levélre), alakjuk változatos színanyagaik révén autotróf (fototróf) vagy mixotróf táplálkozásúak, kevés a heterotróf táplálkozású faj elsősorban vizekben élnek, de a talajban, nyirkos aljzaton, levegőben is előfordulnak
a legkisebb (pikoalgák - 0,5 µm) és a legnagyobb (Laminaria spp., Sargassum spp. - 400 m) autotróf növények közülük kerülnek ki Nostoc sp. (kékmoszat) Macrocystis sp. (barnamoszat)
ivartalan (spóra) és ivaros (gaméta) szaporítósejtekkel szaporodnak a moszatok ivaros szaporodásformái 1. izogámia (hasonló felépítésű gaméták (+, -) párosodnak) 2. anizogámia (a női makrogaméták nagyobbak, a hím mikrogaméták kisebbek) 3. oogámia (a makrogaméta mozdulatlan, melyet kémiai inger hatására keresnek fel a mozgó mikrogaméták) 1. 2. 3. felosztásuk a sejtfelépítés, színanyag, tartalékanyag és szaporodásmód alapján történik a moszatokkal foglalkozó tudomány az algológia
A moszatok életterei jellemző életterek: - tengeri (marin) - édesvízi (limnikus) - szárazföldi (terresztris) - sziklák, falak, kéreg, levelek, hó - talaj (edaphon) - levegő (aero) vizekben az alábbi rész-életterekben fordulnak elő: - neuszton (a víz felületi hártyájában) - plankton (a vízben lebegve) - bentosz (a sekélyebb vízfenéken, alámerült köveken) - periphyton (élőbevonat)
1. t: Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta (Cyanobacteria)
egysejtűek, nyálkaburokban előforduló sejtcsoportosulások vagy fonalas felépítésűek (mikroszkopikus nagyságúak)
örökítő anyaguk szerkezete, osztódásuk, spóraképzésük a baktériumokra jellemző nincs valódi sejtmagvuk és kromoszómájuk hártyával körülvett kromoplasztiszok nincsenek kromatoplazma színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) N-tartalmú gázüregeik lehetnek lebegés szaporodásuk egyszerű kettéosztódás endospóra-képzés előfordulhat
nagy alkalmazkodó képességük miatt a Földön szinte mindenütt megtalálhatók szerves vegyületekben (N) gazdag vizekben, hőforrásokban, talajban, a hó felületén élnek Elterjedés az óceánokban: a mélytengerekben tömeges a Prochlorococcus (lila színnel), míg a parti régiókban a Synechococcus (vörös szín) gyakori.
több nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét 2000 fajuk közül hazánkban mintegy 450 faj él egyes fajaik (pl. Microcystis flos-aquae) vízvirágzást okoznak, más fajok (pl. Nostoc commune) nedves és szikes talajokon is megtalálhatók (ahol a kedvezőtlen időszakot anabiotikus állapotban vészelik át) Microcystis flos-aquae Nostoc commune
Nostoc commune
2. t: Ostorosmoszatok - Euglenophyta
az állat- és növényvilág elágazási pontján álló egysejtűek egy, ritkábban két ostorral élénken mozognak
sejtfaluk nincs, sejthártyájuk van zöld színtesteik vannak gyakori a karotinoidokból származó piros szemfolt fényreakciós mozgás jellemző vakuólumrendszerük alakul ki, több állati jellegű sejtorganellumuk (pl. garat, szemfolt, lüktetőűröcske) van
fototróf, mixotróf, fagotróf táplálkozásúak lehetnek szaporodásuk a sejtek hosszanti kettéosztódásával (hasadás) történik gyakoriak a szerves vegyületekben gazdag édesvizekben, a tengerekben ritkábbak túlszaporodásuk zöld vagy vörösbarna vízvirágzást idéz elő fajaik száma 1000 körüli, ebből hazánkban mintegy 500 él tipikus fajuk az Euglena viridis Euglena viridis
3. t: Sárgásmoszatok - Chrysophyta
egysejtű vagy fonalas szervezetek mozgó vagy mozdulatlan szervezetek a sejtfalban gyakran mész vagy kova rakódik le színanyaguk a klorofill-a, karotinoidok, xanthofill sárgásbarna, sárgászöld vagy zöld színűek ivartalanul (zoospórákkal, kettéosztódással) és ivarosan (izogámiával) szaporodnak édesvizekben és tengerekben élnek fototróf vagy heterotróf táplálkozásúak több mint 400 fajukból hazánkban mintegy 80 faj ismert
1. o: Kovamoszatok - Bacillariophyceae
egysejtűek, de kolóniákat képezhetnek
két, dobozszerűen egymásba tolt részből állnak
a sejtfalban SiO 2 rakódik le kovapáncél kovaföld a hideg tengerek legfontosabb szervesanyag termelői, de gyakoriak az édesvizekben és a talajokban is a vizek öntisztulásában is fontos szervezetek Diatoma vulgare
2. o: Sárgászöld moszatok - Xantophyceae
sárgászöld színűek két, egyenlőtlen hosszúságú ostoruk van a sejtfal gyengén kovásodott főleg édesvizekben, ill. nyirkos talajfelszínen élnek
3. o: Sárgamoszatok - Chrysophyceae
sárgásbarna, barna színűek 1 vagy 2 ostorral mozognak, vagy mozdulatlanok a sejtfalban főleg mész rakódik le (tengeri mészmoszatok kréta) az édesvízi fajok nagyon aprók
4. t: Barázdásmoszatok - Pyrrophyta
egysejtűek, két ostoruk van tsetfelületükön egy hosszanti és egy haránt barázda látható
főleg tengerekben élnek, de előfordulnak az édesvizekben is (pl. Ceratium hirundinella) vöröses- vagy sárgásbarna színűek Ceratium hirundinella
ivartalanul (kettéosztódással, spórákkal) ill. ivarosan (izogámiával) szaporodnak értékes haltakarmányok mintegy 1300 fajuk ismert
5. t: Zöldmoszatok - Chlorophyta
egysejtű vagy valódi soksejtű (fonalas v. lemezes teleptestű) növények
a sejtfal cellulózból épül fel zöld színtesteik vannak mozdulatlanok vagy 2, 4, 8 egyenlő hosszú ostorral mozognak
ivartalanul (telepdarabolódás, spórák) vagy ivarosan (izo-, anizoés oogámia) szaporodnak főleg az édesvizek felső rétegeiben (vörös fényelnyelés!) élnek, de tengerekben és nyirkos felületeken (talaj, kő, fakéreg) is előfordulnak fontos szerepük van az algatermesztésben
1. o: Zöldmoszatok - Chlorophyceae
főleg édesvíziek, de a talajok termékenységének fokozásában is fontos szerepük van a hajtásos növények belőlük származtathatók
haltakarmányok a vizek tisztításában jelentősek fajainak száma kb. 8000, melyből hazánkban több mint 1000 előkerült Pleurococcus viridis
2. o: Járommoszatok (ostornélküli moszatok) - Conjugatophyceae
ostoraik nincsenek, mozdulatlanok (csak passzív mozgás van!) ivaros szaporodásuk a konjugáció
Konjugáció
az édesvizekre (főleg lápvizekre, savanyú kémhatású vizekre) jellemzők a Földön előforduló kb. 5000 fajból nálunk mindössze 250 faj él Spirogyra nitida
3. o: Csillárkamoszatok - Charophyceae
gazdagon tagolt, örvösen elágazó, többsejtű fajok, 10-25 cm magasak a zsurlókhoz hasonlítanak, csúcsi növekedésűek
ivarosan oogámiával szaporodnak (sárgásvörös antheridium, zöld oogónium) laza aljzatú vizekben tömegesen élnek, víz alatti zöld gyepet képeznek
közel 300 fajukból nálunk mintegy 30 faj él tipikus fajuk a Chara foetida (Ch. fragilis) Chara foetida
6. t: Barnamoszatok - Phaeophyta
barnászöld vagy barna színűek jellemző festékanyaguk a fukoxanthin soksejtű, sokszor hatalmas testű (400 m hosszú) növények
ivarosan (izogámia, anizogámia, oogámia) és ivartalanul (zoospóra) szaporodnak
elsősorban a mérsékelten meleg és hideg vizű tengerek árapályos területein élnek régóta emberi táplálékok (főzelék, levespor, fűszer) ill. takarmányok fajaik száma meghaladja az 1500-at, nálunk nem fordulnak elő
7. t: Vörösmoszatok - Rhodophyta
fluoreszkáló vörös színűek jellemző festékanyaguk a fikoerithrin főleg soksejtűek, teleptestük elágazó és rögzült Gigartina sp.
nincsenek zoospóráik (a kékmoszatokhoz hasonlóan), ivartalanul tetraspórákkal, ivarosan oogámiával szaporodnak elsősorban melegebb tengerek mélyebb part menti vizeiben élnek (200 m mélységig is zöld fényelnyelés!) fontos emberi és állati táplálékok, belőlük állítják elő az agar-agar táptalajt mintegy 4000 fajukból nálunk mintegy 5 behurcolt él agaróz
A moszatok ökológiai jelentősége a földtörténeti ókorban a reduktív légkör oxidatívvá való alakítását a moszatoknak köszönhetjük a geológiai múltban belőlük vagy közreműködésükkel fontos nyersanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén, kréta, diatoma-föld) keletkeztek a levegő és a víz oxigénmennyiségét gyarapítják, széndioxidot nyelnek el a talaj termékenységének megtartásában fontos szerepük van élelmiszer és takarmány-alapanyagok ( algatermesztés) jó indikátorszervezetek, vízszennyezésre bizonyos fajok elszaporodnak, mások eltűnnek (bioindikáció) a vizekben a legtöbb szerves anyagot a moszatok termelik (oligotróf-eutrófszaprotróf szint) szennyezett vizek tisztítására használhatók
Color, odor, sapor mire ludent, hos in differentia nil valent. Linné