lrozriánysaám : LliSZ~y ű tc5 110,atal a érkezett : 2010 JuN 1 1, ORSZÁGGYLíLÉSI KÉPVISELŐ Képvisel ői önálló indítvány 2010. évi... törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvet ő szabályairó l Abból a felismerésből, hogy a közösség és az egyén érdekének, illetve a társadalo m integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelel ő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének szempontja, a nemzetközi jogi és európai uniós normák, valamint a technológiai fejlődés indokolttá teszik új szabályozá s megalkotását, az Országgyűlés a szólás szabadságát, a médiaszolgáltatások kiemelked ő kulturális, társadalmi és gazdasági jelent őségét és a médiapiaci verseny biztosításána k fontosságát figyelembe véve tekintettel az Alkotmány 61. -ára megalkotja a sajtószabadságról, a médiatartalmak alapvet ő szabályairól, valamint a tartalomszolgáltatók é s a közönség alapvető jogairól és kötelességeiről szóló alábbi törvényt : I. CÍM FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. 1. Médiaszolgáltatás: a Római Szerződés szerinti gazdasági szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felel ősséget visel, amelynek elsődleges célja m űsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamel y elektronikus hírközl ő hálózaton keresztül. 2. Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely eg y médiaszolgáltató által kialakított m űsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós m űsorszolgáltatáséval összehasonlítható. 3. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató álta l összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztot t időpontban tekintheti meg a műsorszámokat. 4. Lineáris médiaszolgáltatás : a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történ ő egyidej ű megtekintését lehetővé tevő médiaszolgáltatás. 5. Médiatartalom : valamennyi médiaszolgáltatás során kínált tartalom, valamint olyan, ne m médiaszolgáltatás során kínált tartalom, amelyért valaki szerkeszt ői felelősséget visel, és amelynek els ődleges célja műsorszámoknak, illetve egyéb, audiovizuális, hangok sorozatából, vagy szövegből, illetőleg képekből álló tartalmaknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás 1
céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközl ő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül. 6. Tartalomszolgáltató : valamely médiaszolgáltatás vagy egyéb médiatartalom szolgáltatója. II. CÍM A TÖRVÉNY HATÁLYA 2. E törvény hatálya kiterjed valamennyi médiatartalomra, így például a nyomtatott sajtóra, a hagyományos rádiós és televíziós műsorszolgáltatásra, a lekérhet ő médiaszolgáltatásra, valamint a médiatartalomnak minősülő internetes tartalmakra is. 3. (1) E törvény hatálya kiterjed a médiatartalmak Magyar Köztársaságban letelepedet t tartalomszolgáltatóira. (2) E törvény alkalmazásában a tartalomszolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha : a) a tartalomszolgáltatás megkezdéséhez szükséges hatósági vagy egyéb nyilvántartásba vétel (regisztráció) a Magyar Köztársaságban történt ; b) a médiatartalom terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvenci a igénybevételével történik ; c) ha központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a tartalomszolgáltatással összefüggő szerkeszt ői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák ; d) ha a központi ügyvezetés és a szerkeszt ői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a tartalomszolgáltat ó munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik ; e) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a tartalomszolgáltat ó munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található. (3) E törvény hatálya kiterjed azon tartalomszolgáltatóra, amelyre az el őző bekezdé s rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Magyar Köztársaság területén található m űholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a magyar állam tulajdonában álló átvitel i kapacitását használja. (4) E törvény hatálya egyébként kiterjed azon tartalomszolgáltatóra, amelyre az el őző bekezdések rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az Európai Közösség létrehozásáról szól ó szerződés 43-48. cikke értelmében a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek min ősül. (5) E törvény hatálya kiterjed azon, más országból nyújtott tartalomszolgáltatásra is, amel y jelentős részben vagy teljes egészében a Magyar Köztársaság területére irányul, feltéve, hog y az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 89/552/EGK irányelv és az Európai Bírósá g gyakorlata ezt lehetővé teszi, és az alkalmazni kívánt szabály a médiapluralizmus fenntartását, vagy más nyomós közérdeket szolgál. (6) E törvény hatálya továbbá kiterjed a médiatartalmak Magyar Köztársaság területén folytatott terjesztését végző személyekre és vállalkozásokra, illetve médiatartalmak azo n terjesztésére, amelynek végzésére használt berendezést a Magyar Köztársaság területén telepítették. 2
III. CÍM A SAJTÓ SZABADSÁGA 4. (1) A Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, valamint biztosítj a sokszínűségét. Mindenkinek joga van a média útján közzétenni véleményét. (2) A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely érdekcsoporttól val ó függetlenségre is. 5. (1) A médiaszolgáltatás, illetve a médiatartalmak közzététele megkezdésének feltételéü l szabható a hatósági nyilvántartásba vétel. (2) A médiaszolgáltatók által használt, állami tulajdonban lév ő, korlátos erőforrások igényb e vétele esetén a médiaszolgáltatás megkezdésének feltételéül a médiahatóság által kiírt é s lebonyolított pályázaton való sikeres részvétel is előírható. 6. A tartalomszolgáltatók, valamint a velük munkaviszonyban vagy más, munkavégzésr e irányuló jogviszonyban álló személyek a bírósági és hatósági eljárásokról szóló jogszabályo k keretei között jogosultak információforrásaik titokban tartására ezen eljárások során. 7. (1) A tartalomszolgáltató munkavállalója, vagy a tartalomszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy a munkajogi jogszabályok keretei között jogosult a tartalomszolgáltató tulajdonosától, valamint a tartalomszolgáltatót támogató (reklámo t közzétevő, szponzoráló stb.) vállalkozástól való szakmai függetlenségre, illetve a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság). (2) Nem alkalmazható a munkajogi jogszabályokban meghatározott, illetve a megbízás i jogviszonyból ered ő joghátrány a tartalomszolgáltató munkavállalójával, illetve vel e munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személlyel szemben amiatt, mert megtagadta a szerkeszt ői és újságírói szabadságát csorbító utasítás végrehajtását. 8. A tartalomszolgáltató alkalmazottja vagy a tartalomszolgáltatóval munkavégzésre irányul ó jogviszonyban álló személy mentesül a jogi felel ősségre vonás alól, ha a munkája során elkövetett jogsértést fontos közérdek ű információ megszerzésének szándéka indokolta, és a z adott információ nem, vagy csak aránytalan nehézséggel lett volna más módo n megszerezhet ő, feltéve, hogy a megszerzett információ nyomán a hatóságok számára addi g nem ismert bűncselekmény elkövetésére derül fény és az elkövetett jogsértés nem oko z aránytalan sérelmet. 3
9. Az állami és önkormányzati szervek, intézmények, tisztségvisel ők, a hivatalos és közfeladatot ellátó személyek kötelesek el ősegíteni a tartalomszolgáltató tájékoztatási feladatának elvégzését. IV. CÍM A KÖZÖNSÉG JOGAI 10. Mindenkinek joga van arra, hogy megfelel ően tájékoztassák a helyi, az országos és az európa i közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számár a jelentőséggel bíró eseményekről. 11. A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás m űködik a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a nemzeti, családi, etnikai, vallási közösségek meg őrzése é s megerősítése, a magyar és a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolása, gazdagítása, az állampolgárok tájékozódási és kulturális igényeinek kielégítése céljából. V. CÍM VÁLASZADÁSI JO G 12. (1) Ha valakir ől bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vel e kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan válaszközlemén y közzétételét, amelyb ől kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. (2) Akinek becsületét vagy emberi méltóságát valamely médiatartalom sérti, követelheti válaszközlemény közzétételét. (3) A válaszközleményt napilap, lekérhető médiaszolgáltatás, illetve internete s tartalomszolgáltatás esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő nyolc napon belül a sérelmezett közleményhez hasonló módon és terjedelemben, más id őszaki lap esetében az igény kézhezvételétől számított nyolc napot követően a legközelebbi számban a sérelmezet t közleményhez hasonló módon és terjedelemben, lineáris médiaszolgáltatás esetében pedi g ugyancsak nyolc napon belül, a sérelmes közleményhez hasonló módon és azzal azonos napszakban kell közölni. 4
VI. CÍM A SAJTÓ KÖTELEZETTSÉGE I 13. (1) A tartalomszolgáltatók feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás a helyi, az országos é s az európai közélet ügyeiről, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemze t tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. (2) A lineáris és lekérhet ő médiaszolgáltatások kötelesek a közérdekl ődésre számot tart ó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelent őséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A tájékoztatási kötelezettség megsértését jelentheti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a tájékoztatás. 14. (1) A tartalomszolgáltatónak az általa közzétett médiatartalmakban, illetve azok készítés e során tiszteletben kell tartania az emberi méltóságot. (2) Tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek sérelmes bemutatása. 15. (1) Tilos visszaélni a médiatartalom közzétételébe történt beleegyezéssel. (2) A médiatartalom közzétételéhez történt hozzájárulás minden egyéb feltétel, illetv e jogkövetkezmény nélkül visszavonható, amennyiben az nem a helyi, országos vagy európa i közélet eseményét, illetve a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számár a jelent őséggel bíró valamely eseményt mutatja be, illetve a visszavonásra irányul ó nyilatkozatot nem hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve más közéleti személyiség tette. 16. A tartalomszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége során nem sértheti az emberi jogokat. 17. A médiatartalom nem lehet alkalmas, és nem irányulhat személyek, nemzetek, közösségek, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gy űlölet keltésére, továbbá semmilyen közösség nyílt vagy burkol t megsértésére, kirekesztésére. 18. A médiatartalom nem lehet alkalmas a magánélet és más, személyhez f űződő megsértésére. jogok 19. (1) A médiatartalom nem károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejl ődését. 5
(2) Azon médiatartalmak, amelyek súlyosan veszélyeztethetik a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődését, csak oly módon tehet ők elérhetővé, amely biztosítja, hogy kiskorúak rendes körülmények között nem férhetnek hozzájuk. 20. (1) A médiatartalomban megjelen ő reklámnak, illet őleg valamely termék vásárlására vagy szolgáltatás igénybe vételére ösztönz ő közleménynek könnyen felismerhet őnek, egyéb tartalmaktól elkülönül őnek kell lennie. (2) A burkolt reklám és kereskedelmi közlemény közzététele tilos. (3) Kereskedelmi közlemény nem alkalmazhat tudatosan nem észlelhető technikákat. (4) Nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggy őződést sértő reklám vagy kereskedelm i közlemény. (5) A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalma s magatartásra. (6) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, l őszert, robbanóanyagot, kizárólag orvos i rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. (7) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidej űleg, illetve azt közvetlenül megel őzően vagy azt követően meg kell nevezni. (8) A támogatott médiatartalom nem ösztönözhet és nem hívhat fel a támogató vagy az által a meghatározott harmadik személy termékének beszerzésére vagy szolgáltatásána k igénybevételére, illetőleg az attól való tartózkodásra. (9) A támogató a tartalomszolgáltató felel ősségét, illetve szerkesztői szabadságát érintő módon a médiatartalmat vagy annak közzétételét nem befolyásolhatja. VII. CÍM FELEL ŐSSÉGI KÉRDÉSE K 21. A tartalomszolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalo m közzétételéről, és ezért felelősséggel tartozik. 22. Az e törvény hatálya alá tartozó tartalomszolgáltatók kötelesek regisztrálni a médi a felügyeletét ellátó hatóságnál vezetett nyilvántartásba. 23. (1) E törvény 13-20. -aiban foglalt kötelezettségek megsértése esetén a médi a szabályozásáról szóló törvényben foglalt szankciórendszer és eljárásrend megfelel ően alkalmazható. A hatósági eljárást bárki kezdeményezheti. (2) A média szabályozásáról rendelkező jogszabályok keretei között a médiatartalmak terjesztői is felelősségre vonhatók az e törvényben foglaltak megsértéséért. 6
VIII. CÍM HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT JOGSZABÁLYHELYE K 24. A polgári törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV. törvény 79. -a hatályát veszti. 25. A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 3. -a, 4. (1) bekezdése, 10. (5), (7) és (8) bekezdései, valamint a 13. (1) bekezdése hatályát veszti. 26. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 2-4. -ai hatályukat vesztik. 27. A polgári törvénykönyvr ől szóló 2009. évi CXX. törvény 2:90 -a nem lép hatályba. IX. CÍM MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYO K 28. (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 342-346. -ai helyébe a következő rendelkezések lépnek : XXI. FEJEZE T A válaszadási eljárá s 342. (1) Válasza közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemén y közzétételét ől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiatartalom szolgáltatójától. (2) A határid őben valótlan tények állítása, híresztelése vagy való tények hamis színben val ó feltüntetése miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben el őadottak valósága nyomban megcáfolható. (3) A határidőben becsületet vagy emberi méltóságot sértő médiatartalom miatt kért válasz közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a médiatartalom szolgáltatójának megítélés e szerint a közlemény nem sértett személyiségi jogokat. 343. (1) Ha a médiatartalom szolgáltatója a válasz közzétételére irányuló kötelezettségé t határid őben nem teljesíti, az azt igényl ő fél az időszaki lap szerkesztősége, a médiaszolgáltató, bármely médiatartalom szolgáltatója, illet őleg a hírügynökségek ellen keresetet indíthat. (2) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a válaszadási eljárásokban az e fejezetben foglal t eltérésekkel kell alkalmazni. A válaszadásra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet. (3) A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határid ő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. ) van helye. Az (1 ) 7
bekezdésben megjelölt szerv félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképesség e (48. ). (4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni az igényelt válaszadási nyilatkozat tartalmát, igazolni kell, hogy a felperes a válaszadást törvényes határid őben igényelte, é s napilap, folyóirat, id őszaki lap esetében amennyiben az rendelkezésre áll csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt. 344. (1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén az időszaki lap szerkeszt ősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató, illetve a médiatartalom szolgáltatójának székhely e található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiój ának székhelye i s megalapozza. (2) A bíróság a válaszadási perben soron kívül jár el. Az elnök legkés őbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást t űz ki, kivéve, ha a keresetlevél benyújtás a elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. (3) A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye. 345. (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alpere s nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást me g kell szüntetni. Válaszadási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani. (2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogások tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben el őadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást legfeljebb nyolc napra csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószín űsítik. (3) Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határid ő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű válasz közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi. 346. (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkés őbb az iratok beérkezését ől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni. (2) A válaszadási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye. " (2) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 10. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : 10. (1) A 9. szerinti kiegészítő digitális szolgáltatás tartalmára a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi... törvény 4. -a és 13-20. -ai, illetve az Rttv. 4. (2)-(4) bekezdései, 4/A-5/F. -ai és 89. -a megfelel ően alkalmazandók. A kiegészítő digitális szolgáltatások tartalmára vonatkozó további szabályokat külön törvény határozza meg. (3) A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 21. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) A műsorterjeszt ő nem terjeszthet (1) bekezdésbe nem tartozó olyan műsort, amely a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi... törvény 14-19. -aiban, valamint az Rttv. 4/A. -ában foglalt alapelveknek nem felel meg. 8
X. CÍM HATÁLYBA LÉPÉS 29. (1) E törvény 1-22. és 27. -ai a törvény kihirdetését követő 15. napon lépnek hatályba. (2) E törvény 23. -a az Országgy űlés által megalkotandó, a rádiózásról és televíziózásró l szóló 1996. évi I. törvényt felváltó, a médiát szabályozó új törvény hatályba lépésének napján lép hatályba. (3) E törvény 24-26. és 28. -ai a törvény kihirdetését követ ő 15. napon lépnek hatályba, és a következő napon hatályukat vesztik. 9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A javaslat a sajtószabadság alkotmányos kategóriáját részletezi, meghatározva a sajtó ( a médiaszolgáltatók, médiatartalmak el őállítói) alapvető jogait. Ezzel párhuzamosan közérdekű feladatokat telepít a médiapiac szerepl őire, amelyeket összefoglalóan a közönség jogaiként határoz meg. Az Alkotmány 61. -a alapján a sajtószabadságról szóló törvény ma i s kötelezően kétharmados országgyűlési többséggel fogadandó el, ezt az előírást pontosítaná az e javaslattal egyid őben benyújtott, alkotmánymódosításra irányuló törvénytervezet, amely alapján e javaslat szintén csak kétharmados többséggel fogadható el. Az új, a jogrendszerben korábban nem létezett média-alkotmány megalkotása, illetve a jogszabály formálisan magasabb státusa ráirányítja a figyelmet a médiaszabályozás alapvet ő elveinek, az azokból kiolvasható mögöttes értékek, közösségi érdekek súlyára, illetv e időtállóságára. A törvény hatálya valamennyi ma ismert médiumra kiterjed, ideértve a nyomtatott és elektronikus sajtót, illetve az internetes tartalmak egyes szabályozás alá von t részét. A szabályozás e törvényben alapelvi jellegű, és főként a médiatartalmakra fókuszál. A javaslat rendelkezik a sajtó szabadságáról és az államtól, valamint bármely más érdekcsoporttól való függetlenségér ől. A negatív jellegű általában tartózkodást előíró szabályok közül itt szerepel az alkotmányo s rend és az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó el őírás, a gyűlöletkeltés tilalma és az emberi méltóság védelme, a gyermek- és ifjúságvédelmi szabályok valamint bizonyo s reklámkorlátozások. A pozitív jellegű el őírások közül szerepel a törvényben a média tájékoztatási kötelezettsége, valamint a kiegyensúlyozottság követelménye. A Polgári Törvénykönyv helyett az intézmény jogrendszerbeli elhelyezését az 1914. évi sajtótörvényhez hasonlóan kezelve e javaslat tartalmazza a sajtó-helyreigazítás (új elnevezéssel: válaszadási jog) intézményét is. A javaslatban szerepelnek a médiát, illetve az újságírókat megillető egyes jogosultságok is, mint például az információforrások titokban tartásának joga, vagy az oknyomozó újságírá s védelme, illetve a szerkeszt ői szabadság is, ami az újságírók számára védelmet nyújt a média tulajdonosaival valamint támogatóival szemben. RÉSZLETES INDOKOLÁ S 1. Az új, a médiaszabályozásban használatos alapvető fogalmakat határozza meg. A törvény hatályáról rendelkezik. 2. -3. 4. A sajtószabadság alapjogát deklarálja, pontosítja annak jelentését. 5. A médiaszolgáltatás legtöbbször egyszerű nyilvántartásba vétellel elindulhat, kivéve a sz űkös er őforrások igénybe vétele esetében. 10
6. Az információforrások titokban tartásának jogát deklarálja, a sajtót megillet ő jogként. 7. Az újságírók és a szerkesztők függetlenségét határozza meg, illetve védi a rendelkezés. 8. A rendelkezés az oknyomozó újságírás büntetlenségét határozza meg bizonyos feltétele k teljesülése esetén. 9. Az állami és önkormányzati szerveknek, intézményeknek, tisztségvisel őknek, a hivatalos é s közfeladatot ellátó személyeknek a tájékoztatás el ősegítése tekintetében előírt kötelezettséget szabályozza. 10. A közönséget megillet ő tájékoztatási, tájékozódási jogot szabályozza. 11. A közszolgálati médiaszolgáltatás léte, fenntartása alkotmányos kötelezettségét deklarálja e szakasz. 12. A sajtó-helyreigazítás (a válaszadási jog) új szabályait határozza meg e szakasz. A jövőben a válaszadási jog kiterjed az internetes médiatartalmak meghatározott körére, illetve valamennyi, e javaslat által szabályozás alá vont tartalomra is. A javaslat szerint nem csupán a hamis tényállítások, hanem a becsületet, emberi méltóságot sért ő egyéb közleményekkel szemben is lehetséges a válaszadási jog gyakorlása. 13. A tartalomszolgáltatók tájékoztatási kötelezettségér ől rendelkezik. 14. Az emberi méltóság védelmét határozza meg e szakasz. 15. A médiatartalom közzétételébe történt beleegyezés bizonyos feltételekkel visszavonható. 11
16. Az alkotmányos rend és az emberi jogok tiszteletben tartásáról rendelkezik. 17. A különféle közösségek médiatartalmakkal szembeni védelméről rendelkezik. 18. A magánélet és más, személyhez fűződő jogok megsértésének tilalmáról rendelkezik. 19. A kiskorúak médiatartalmakkal szembeni védelmér ől rendelkezik. 20. A médiatartalmakra nézve általánosan el őírható reklámtilalmakról és a médiának nyújtható támogatások megjelenítésének korlátozásáról rendelkezik. 21. A tartalomszolgáltatók felel ősségéről rendelkezik. 22. A tartalomszolgáltatók m űködése megkezdésének feltétele, hogy kötelesek regisztrálni a hatósági nyilvántartásba. A törvény hatályba lépését megel őzően már nyilvántartásba vett tartalomszolgáltatókra e kötelezettség nem terjed ki, de adataik aktualizálására azo k megváltozása esetén igen. 23. A törvényben kötelezettségek megsértése esetén a média szabályozásáról szóló törvényben foglalt szankciórendszer és eljárásrend megfelel ően alkalmazható. E kötelezettség megfelel ően módon vonatkozik a médiatartalmak terjesztőire is. 24. 26. A hatályát vesztő jogszabályhelyekr ől rendelkezik. 27. A sajtó-helyreigazításra vonatkozó, az új polgári törvénykönyvben szerepl ő rendelkezés ne m lép hatályba. 12
28. A válaszadási eljárás új szabályairól rendelkezik, amelyek beépülnek a polgár i perrendtartásról szóló törvénybe. Ezen kívül rendelkezik a szakasz az egyéb módosul ó törvényekr ől is. A törvény hatályba lépéséről rendelkezik. 29. Budapest, 2010. június 11. dr. Cser-Palkovics András Fidesz Magyar Polgári Szövetség Rogán Antal Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g 13
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ dr. Schmitt Pál az Országgyűlés Elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. -a alapján a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvet ő szabályairól a következ ő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani. Budapest, 2010. június 11. dr. Cser-Palkovics András Fidesz Magyar Polgári Szövetség Rogán Antal Fidesz Magyar Polgári Szövetség