EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.2. COM(2017) 201 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről HU HU
1. EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG A KÜLSŐ HATÁROK MEGERŐSÍTETT VÉDELMÉNEK KIALAKÍTÁSA Az Európai Unió külső határainak többek között az Európai Határ- és Parti Őrség révén történő védelme az egyik alapvető pillére az átfogó európai migrációs politikának, amelyet az Európai Unió az európai migrációs stratégiában azonosított azonnali, valamint közép- és hosszú távú kihívások kezelése érdekében hív életre. Az Európai Határ- és Parti Őrség az integrált határigazgatás koncepcióját és elveit követi, és a közös felelősség szellemében összekapcsolja az erőteljes európai határvédelmi ügynökséget a tagállamok határőrizeti hatóságaival, beleértve a parti őrségeket, amennyiben azok határellenőrzési feladatokat látnak el. E cél eléréséhez alapvetően fontos a tagállamok azon elsődleges szerepe és hatásköre a tekintetben, hogy a több mint 100 000 határ- és parti őrből álló, meglévő saját kapacitásaikra támaszkodva megerősítsék a külső határok ellenőrzését. A külső határok védelme az előfeltétele a belső határok nélküli schengeni térség rendes működésének. Az Európai Határ- és Parti Őrség teljes működőképességének mielőbbi megvalósítása érdekében tett közös erőfeszítés és szerepvállalás a gyakorlatban is kifejezésre juttatja a tagállamok elkötelezettségét a felelősség megosztása és a közös érdekből vállalt szolidaritás kinyilvánítása iránt. Ez a jelentés számba veszi a januári első jelentés óta elért eredményeket. Meghatározza továbbá azok a további lépéseket, amelyeket az összes érdekelt félnek meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség a lehető leghamarabb teljes mértékben működőképessé válhasson. Az Ügynökség igazgatótanácsa különösen fontos szerepet játszik. Ez az a fórum, ahol az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételének politikai prioritását a gyakorlati kérdésekkel kapcsolatos konkrét intézkedésekre kell átváltani, például a folyamatban lévő közös műveletekhez vagy állományokba való kiküldések hiányosságainak megszüntetése céljából. 2. A TAGÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT OPERATÍV TÁMOGATÁS Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség továbbra is operatív támogatást nyújt a tagállamoknak a határigazgatás területén. Az Ügynökség operatív tevékenységeinek a leginkább érintett tagállamokban való alkalmazására vonatkozó új éves ciklus 1 2017. február 1-jén kezdődött, mintegy 1350 határőrrel és az ügynökség által az EU külső határainak különböző szakaszaira kiküldött más releváns személyzettel. E fontos kiküldések ellenére a folyamatban lévő műveletek terén mind az emberi erőforrások, mind a technikai eszközök tekintetében továbbra is hiányosságok jelentkeznek az Ügynökség által a kockázatelemzéssel összhangban értékelt szükségletekhez viszonyítva. Ezeket a hiányosságokat a tagállamoknak kell pótolniuk 1 Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az előző évben tervezett közös műveleteken keresztül és kockázatelemzés figyelembevételével operatív támogatást nyújt az uniós frontországoknak. Az Ügynökség és a tagállamok az ún. éves kétoldalú megbeszélések keretében előzetesen megállapodnak az állományokhoz nyújtandó tagállami hozzájárulásokról és a kiküldésekről. Utoljára 2016. decemberében határoztak meg hozzájárulásokat az Ügynökség 2017-re előirányzott operatív szükségleteinek fedezése céljából. 2
annak biztosítása érdekében, hogy ne csorbuljanak a közös műveletek operatív célkitűzései, amelyek célja a leginkább érintett határszakaszokhoz szükséges támogatás biztosítása, és hogy egy ilyen helyzet végül ne fejlődjön olyan vészhelyzetté, amely szükségessé tenné gyorsreagálási határvédelmi művelet elindítását. Az Ügynökség legnagyobb létszámú kiküldött kontingensei jelenleg a Földközitenger keleti és középső térségére, valamint a Nyugat-Balkán útvonalaira nehezedő migrációs nyomást kezelik. 2.1. Kiküldések a leginkább érintett tagállamban Görögország Az Ügynökség Görögországban három különböző műveletet hajt végre. Az égeitengeri Poszeidón közös művelet Görögországot támogatja a határellenőrzés terén és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció alkalmazásában az égei-tengeri szigeteken, valamint az EU Törökország nyilatkozat vonatkozásában. A Bizottság 2017. március 1-jén elfogadta az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról szóló ötödik eredményjelentést 2, amely részletesebb áttekintést nyújt az Ügynökség ezzel kapcsolatos szerepvállalásáról. Az Ügynökség a Poszeidón közös művelet keretében 740 tisztviselőt küld ki, beleértve a visszafogadási tevékenységek támogatását és az Ügynökség által társfinanszírozott 280 biztonsági tisztviselőt, akiket a görög rendőrség alkalmaz. A kiküldés 2 nyílt tengeri járőrhajót, 4 part menti járőrhajót, 8 part menti járőrcsónakot, 1 merevszárnyas repülőgépet, 13 járőrkocsit, 4 autóbuszt és 2 hőkamerás kisteherautót foglal magában. Az Ügynökség a közös műveletek rugalmas tevékenységei és a fókuszpontok révén is jelen van, amelyek keretében támogatást nyújt Görögországnak a határellenőrzési tevékenységekben a görög török, görög albán szárazföldi határokon és a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal közös határon összesen 50 tisztviselő kiküldésével. Az Ügynökség ezenfelül 2017. február 1-jén új műveleti tevékenységet indított Észak- Görögországban az európai határvédelmi csapatoknak a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Albániával közös szárazföldi határra való kiküldése céljából, annak érdekében, hogy erősítsék a határőrizetet és megakadályozzák a szabálytalan továbbutazásokat, továbbá hogy még jobban megszilárdítsák a nyugat-balkáni útvonal kihívásaira történő uniós reagálást. Február 1-jétől 12 tisztviselőt, 2017. február 13- ától további tíz tisztviselőt küldtek ki. A megállapodás szerinti operatív terv 60 tisztviselő fokozatos kiküldését irányozza elő, a hiány februárban azonban 42 tisztviselő volt, és március 1-jétől várhatóan 39 tisztviselő lesz. Olaszország Az Olaszországban és a Földközi-tenger középső térségében a Tritón művelet keretében az Ügynökség 272 tisztviselővel nyújt támogatást, beleértve a telepített 2 (COM(2017) 204 final). 3
eszközök személyzetének tagjait és az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció végrehajtásában segítő szakértőket. A kiküldést 3 repülőgéppel, 2 helikopterrel, 2 nyílt tengeri járőrhajóval, 3 part menti járőrhajóval támogatják. Ez a támogatás várhatóan tovább fog növekedni a következő hetekben, amikor ismét több migráns távozik majd. Bulgária Az Ügynökség továbbra is támogatja Bulgáriát a szárazföldi határ ellenőrzése terén, a szabálytalan továbbutazások megakadályozása céljából is. A támogatást a közös műveletek rugalmas tevékenységein és a fókuszpontokon keresztül biztosítják úgy, hogy az Ügynökség jelen van a bolgár török és bolgár szerb szárazföldi határokon. A jelenlegi kiküldésben 152 tisztviselő vesz részt, akiket 6 járőrkutyás csapat, 7 hőkamerás kisteherautó, 40 járőrkocsi, 7 szén-dioxid-érzékelő és 39 intelligens fedélzeti kamera támogat. 2.2. Kiküldések más tagállamokban Nyugat-Balkán Jelenleg mintegy 100 kiküldött tisztviselő állomásozik más tagállamokban a nyugatbalkáni régióbeli határigazgatás elősegítése érdekében. A legfontosabb kiküldésekre Horvátország és Magyarország Szerbiával közös szárazföldi határain folytatott közös műveletek rugalmas tevékenységei keretében kerül sor, amelyek célja a határőrizet támogatása és a szabálytalan továbbutazások megelőzése, valamint a nyugat-balkáni útvonalon jelentkező kihívásokra adott uniós válasz további megerősítése. Ezeket 7 járőrkutyás csapat, 15 intelligens fedélzeti kamera, 26 járőrkocsi és 5 hőkamerás kisteherautó segíti. Európai repülőterek Ezenkívül az elmúlt évekhez hasonlóan az Ügynökség 2017. február 1-jén elindította a légi fókuszpontokra vonatkozó közös műveletet, amely állandó platformként szolgál a külső légi határon a tagállamok közötti operatív együttműködés fokozásához. A 2018. január végéig tartó operatív terv 24 tagállamban található 37 fő európai repülőtérre terjed ki (10 állandó és 27 ideiglenes kiküldés). Bár az Ügynökség erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy operatív igényeit az ún. folyamatos nyílt eljárás keretében rendszeresen kommunikálja, ezeket a fontos információkat havonta rendszeresen el kell juttatni a tagállamoknak, továbbá az Ügynökségnek a tagállamokkal fennálló kétoldalú kapcsolatok révén kell igényelnie a szükséges hozzájárulásokat. A Bizottság is támogatja ezt a folyamatot azáltal, hogy a hiányosságokra vonatkozó információkat is belefoglalja az integrált helyzetismereti és -elemzési mechanizmus keretében a tagállamok számára benyújtott heti jelentésekbe. 4
A következő lépések: A tagállamok feladata: Gondoskodjanak arról, hogy az elfogadott forrásokat mindig az ügynökség rendelkezésére bocsássák a folyamatban lévő műveletek és a kötelező állományok céljára. Biztosítsák a következő forrásokat a most feltárt hiányok alapján: A Görögországot érintő hiányok (Poszeidón közös művelet) 2017. február 14. március 30.: 2 helikopter, 1 nyílt tengeri járőrhajó; 1 part menti járőrcsónak (csak márciusban), 2 szállító jármű 2017. április: 24 tisztviselő, 2 part menti járőrhajtó, 1 part menti járőrcsónak, 2 szállító jármű (a közös művelet rugalmas tevékenységei az észak-görögországi szárazföldi határon) 2017. március: 39 tisztviselő, 16 járőrkocsi, 1 járőrkutyás csapat, 1 hőkamerás jármű, 2 szállító jármű 2017. április: 58 tisztviselő, 23 járőrkocsi, 2 járőrkutyás csapat, 1 hőkamerás jármű, 2 szállító jármű Bulgáriát érintő hiányosságok (a közös művelet rugalmas tevékenységei és a fókuszpontok) 2017. március 1 29.: 63 tisztviselő, 28 járőrkocsi, 16 járőrkutyás csapat, 1 hőkamerás jármű 2017. március 29. április 26.: 74 tisztviselő, 23 járőrkocsi, 14 járőrkutyás csapat, 2 hőkamerás jármű Olaszországot érintő hiányok (Tritón közös művelet) 2017. március 17. április 7.: 13 tisztviselő, 1 nyílt tengeri járőrhajó, 2 part menti járőrhajó 2017. április 7. május 5.: 4 tisztviselő, 1 nyílt tengeri járőrhajó Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata: A műveletek és a kötelező állományok zökkenőmentes és hatékony működésének biztosítása érdekében kezdje meg a tagállamok havi tájékoztatását a szükséges forrásokról, és proaktívan igényelje a szükséges hozzájárulásokat a tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok keretében. 5
3. A KIEMELT TERÜLETEKEN ZAJLÓ VÉGREHAJTÁS TERÉN ELÉRT EREDMÉNYEK Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsa idén február 8 9-én tartotta első ülését Máltán. Számos fontos döntés született, amelyeket e jelentés vonatkozó szakaszai ismertetnek. A máltai ülés lehetőséget biztosított arra is, hogy közös plenáris ülést tartsanak az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal igazgatótanácsával, ahol a két uniós ügynökségnek az uniós fogadóállomások megvalósításában betöltött szerepét, az adatgyűjtést és -elemzést, az információcserét, valamint az ügynökségek közötti jövőbeni stratégiai együttműködést vitatták meg. Ebből az alkalomból az ügynökségek ügyvezető igazgatói aláírtak egy együttműködési tervet, amely prioritásokat határoz meg az ügynökségek 2017 2018. évi közös tevékenységei számára. A Bizottság üdvözli a két ügynökség közötti szorosabb együttműködést, mint az uniós fogadóállomásokon alapuló koncepció megvalósításának kulcsfontosságú elemét. Az Ügynökség tovább folytatja a végrehajtást a 2016. áprilisi Bel- és Igazságügyi Tanácson azonosított és jóváhagyott öt kiemelt területen. 3.1. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség gyorsreagálási képességének megerősítése, beleértve az erőforrások kötelező összevonását Ami az erőforrások kötelező összevonását illeti, az Ügynökség gyorsreagálási képességének fokozása érdekében, a tagállamok megerősítették, hogy a gyorsreagálású állományhoz tartozó több mint 1 500 határőr és egyéb tisztviselő teljes mértékben rendelkezésre áll. A tagállamoknak továbbra is közölniük kell a szakértők nevét annak érdekében, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség ellenőrizhesse, hogy az állományban részt vevő határőrök megfelelnek-e a meghatározott profiloknak, valamint hogy megszervezhesse a szükséges képzést. A 2017. január 25-én elfogadott, az elért eredményekről szóló első jelentésben megfogalmazott felhívások ellenére nem tettek új felajánlásokat a gyorsreagálású eszközállomány számára. 2017. február végéig csak 14 tagállam Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia és Szlovénia tett felajánlást az eszközállományhoz való hozzájárulására. Következésképpen továbbra is jelentős hiányosságok állnak fenn az igazgatótanács által meghatározott számokhoz képest a legtöbb eszköztípus esetében, különös tekintettel a hőkamerás járművekre, a nyílt tengeri és a part menti járőrhajókra, a part menti járőrcsónakokra és helikopterekre. Jóllehet a hiányosságok részben pótolhatók az ügynökség saját működési kapacitásaival azaz a légi megfigyeléssel és a járőrkocsik bérlésével kapcsolatos bérleti szolgáltatásokra vonatkozó keretszerződéseken keresztül, az Ügynökségnek azonnal újra kell indítania a felajánlástételre vonatkozó programot, hogy azok a tagállamok, akik még nem tettek vállalást, pótolhassák a feltárt hiányosságokat annak biztosítása érdekében, hogy az eszközállományban az egész év során minden típusú eszköz megtalálható legyen. A következő lépések: 6
Az Ügynökség feladata: Azonnal indítsa újra a felajánlástételre irányuló programot, amely lehetővé teszi, hogy azok a tagállamok, amelyek eddig még nem tettek vállalást, pótolhassák a gyorsreagálású eszközállomány azonosított hiányosságait. A tagállamok feladata: 2017. március végéig pótolják a gyorsreagálású eszközállomány azonosított hiányosságait annak érdekében, hogy egész évre biztosítható legyen az állomány teljes kapacitása. Különösen azok a tagállamok tegyenek erőfeszítéseket, amelyek még egyáltalán nem járultak hozzá az eszközállományhoz. Március 15-ig közöljék a gyorsreagálású állomány szakértőinek nevét annak érdekében, hogy az Ügynökség megszervezhesse a szükséges képzést, és ellenőrizhesse, hogy az állományba felvett határőrök megfelelnek a meghatározott profiloknak. Biztosítsák, hogy a gyorsreagálású állományba az igazgatótanács által meghatározott profiloknak megfelelően kijelölt szakértők az egész év során ténylegesen rendelkezésre álljanak. 3.2. Megelőző sebezhetőségi elemzés végzése a közös módszertan alapján A schengeni térség megfelelő működését garantáló megelőző minőségellenőrzés megerősítése egyértelműen kiemelt politikai prioritás az Európai Unió számára. A külső határokon jelentkező jelenlegi és jövőbeli kihívások kezelésére rendelkezésre álló tagállami kapacitások sebezhetőségének értékelésére az Ügynökség által alkalmazott új mechanizmus az elkövetkező hónapokban és években várhatóan jelentős mértékben hozzájárul majd e közös cél eléréséhez. Az Ügynökség intenzív erőfeszítéseket tesz a sebezhetőségi értékelés folyamatának közös módszertannal és az elfogadott ütemtervvel összhangban történő végrehajtása érdekében. A Sebezhetőségértékelési Hálózat második ülésére 2017. január 25 26-án került sor, amelyen tovább vitatták a tagállamokkal a meglévő kapacitásokra vonatkozó adatok 2017. január 18-án elindított összegyűjtését. Mindenekelőtt bővebb pontosításokat nyújtottak a személyre szabott adatszolgáltatási sablonról, valamint arról, hogy az Ügynökség miként szándékozik kezelni a tagállamoktól összegyűjtött minősített adatokat a korlátozott informatikai infrastruktúra kialakítása révén. Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok adatgyűjtésre és időben történő adatszolgáltatásra irányuló erőfeszítéseit, az Ügynökség ideiglenesen számos alkalmazottat küldött ki kilenc olyan tagállamba, amelyek ilyen támogatást kívánnak kapni e nehéz feladat elvégzéséhez. A február 24-i határidőig a tagállamok többsége (22) megadta a szükséges adatokat. Hét tagállam azonban csak részleges információt nyújtott be, hét tagállam pedig még nem szolgáltatott adatot. Az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó rendelet 13. cikkével összhangban a tagállamok kötelesek az Ügynökség kérésére megadni az Ügynökségnek az értékelések elvégzéséhez szükséges információkat. Egyértelmű, hogy a meglévő 7
kapacitásokra vonatkozó teljes adatok rendelkezésre bocsátása előfeltétele annak, hogy az Ügynökség ténylegesen elindíthassa a sebezhetőségi értékelés folyamatát. Amint rendelkezésre állnak a meglévő kapacitásokra vonatkozó információk, az Ügynökség objektív kritériumok alapján mélyreható elemzést fog végezni a tagállamok meglévő kapacitásairól, a releváns veszélyeztetettségi mutatókkal összefüggésben értelmezve azokat. Ennélfogva az összegyűjtött adatok lényeges alapot fognak jelenteni a sebezhetőségi értékelések minden alábbi alfolyamatának elvégzéséhez: alapértékelés az egyes tagállamok képességeiről a külső határokat érintő jelenlegi kihívások kezelésére; szimulációs gyakorlatok a határokat érintő jövőbeli kihívások értékelésére, a módszertannal összhangban meghatározott tagállamok vonatkozásában; a kialakuló fenyegetésekre vonatkozó mechanizmus létrehozása, amely lehetővé teszi a külső határokon fennálló helyzet folyamatos ellenőrzését, valamint különleges sebezhetőségi elemzést indíthat el. Az előreláthatóan 2017. áprilisáig elkészülő alapértékelések nyomán az Ügynökség ügyvezető igazgatójának szükség esetén, az érintett tagállam(ok)nak címzett ajánlás(ok)hoz kell megfogalmaznia, amely(ek)ben meghatározza a tagállam számára az ilyen azonosított sebezhetőségek megadott időkereten belül történő megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az ajánlásoknak figyelembe kell venniük az Ügynökség kockázatelemzését, az érintett tagállam észrevételeit és a schengeni értékelési mechanizmus eredményeit. Tekintettel arra, hogy a sebezhetőségi értékelések egyik fő célja, hogy különösen azon tagállamok esetében, amelyeknek különleges és aránytalan kihívásokkal szembesülnek azonosítsák a külső határokat érintő lehetséges közvetlen következményeket és a schengeni térség működésére kiható későbbi következményeket, az Ügynökség ügyvezető igazgatója által megfogalmazott ajánlásoknak kiemelten kell összpontosítaniuk a külső határokon felmerülő és a schengeni térség megfelelő működését érintő jelenlegi kihívásokkal kapcsolatos legsürgetőbb sebezhetőségi problémákra. Amint a szimulációs gyakorlatok eredményei 2017 októberének végére rendelkezésre állnak, szükség esetén mérlegelni kell az ajánlások második körének lehetőségét, figyelemmel a külső határok jövőbeni kihívásaira. A következő lépések: A tagállamok feladata: Azon tagállamok [Ausztria, Dánia, Németország, Görögország, Málta, Portugália és Spanyolország], amelyek nem tartották be a meglévő kapacitásokra vonatkozó szükséges adatok benyújtására vonatkozó határidőt, ezt sürgősen, legkésőbb 2017. március 10-ig tegyék meg. Valamennyi tagállam számára: válaszolják meg gyorsan az Ügynökség kiegészítő információkra vonatkozó kéréseit, különösen az adatok részleges 8
benyújtása esetén, annak biztosítása érdekében, hogy az összes információt legkésőbb 2017. március 10-ig megfelelően kiegészítsék. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata: Gondoskodjon arról, hogy a sebezhetőségi elemzés első eredményei és egyéb információk alapján kiemelten azonosítsák a legsürgetőbb sebezhetőségeket. 2017. április végéig végezzen alapfelmérést a tagállamokat érő jelenlegi kihívásokról. Szükség esetén az alapfelmérés eredményei alapján az ügyvezető igazgató 2017. május végéig tegyen ajánlásokat az érintett tagállamoknak, hogy prioritásként kezeljék a legsürgetőbb sebezhetőségeket. 3.3. A visszatérés támogatása Az Ügynökség által szervezett visszatérési műveletek üteme tovább gyorsul. Az Ügynökség 2017. január 12. és február 27. között 44 visszatérési légi járatot szervezett a harmadik országok állampolgárainak visszatérése céljából, és ezzel 2017- ben eddig összesen 2 116 személy tért vissza. 2017. január 7. óta a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből, kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőkből és visszatérési szakemberekből álló három új állomány áll rendelkezésre a műveletek számára. A 2017. február 20-i helyzet szerint 25 tagállam járult hozzá ezekhez az állományokhoz, és a szükséges 690 szakértőből 518-at biztosítottak. Azok a tagállamok, amelyek nem járultak hozzá az állományokhoz Ciprus, Svédország, Liechtenstein és Svájc sürgősen tegyék ezt meg. Valamennyi tagállamnak részt kell vállalnia a hiányosságok pótlásából, különösen a kitoloncolást végrehajtó kísérő állomány vonatkozásában, ahol az igényelt 600 szakértőből csak 386 főt ajánlottak fel. A tagállamoknak az Ügynökséggel együttműködésben biztosítaniuk kell, hogy a visszatérési szakemberek állományában megfelelően képviselve legyen a visszatéréssel kapcsolatos tevékenységek elvégzéséhez szükséges valamennyi készség és szakértelem. Ez különösen fontos annak fényében, hogy az elmúlt évekhez képest folyamatosan növekszik a visszatérési műveletek száma, és figyelembe véve az elkövetkező hónapokban esetlegesen szükségessé váló visszaküldési művelethez nyújtott uniós segítségeket. Tisztázni kell az állomány tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati megoldásokat és szabályokat, valamint operatív feladataikat és jogi felelősségüket. Az Ügynökségnek kell meghatároznia ezeket az elemeket, szilárd keretet nyújtva az állományok munkájához, és gondoskodnia arról, hogy azok készen álljanak a kiküldésre. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépését követően az Ügynökségnek lehetősége van arra, hogy hivatalból javaslatot tegyen a tagállamok számára a visszatérési műveletek megszervezésére. Ennek alapját a visszatérési műveleteik indikatív megtervezésével kapcsolatban havonta benyújtott tagállami információk képezik, amelyek felölelik a visszatérők és a nem uniós visszatérési célországok számát is. A tagállamok egyelőre nem adják meg rendszeresen ezek az információkat, és ezt sürgősen meg kell kezdeniük annak 9
érdekében, hogy az eszközben rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatóak legyenek. Az új megbízással kapcsolatos további munkateher ellátása és az elvárások maradéktalan teljesítése érdekében az Ügynökségnek haladéktalanul intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy betöltsék a rendelkezésre álló személyzeti álláshelyeket, és teljes mértékben felhasználják a visszatérési tevékenységekre elkülönített költségvetést. A Bizottság a jelentéssel azonos napon közzétett, Hatékonyabb visszatérési politika az európai unióban megújított cselekvési terv 3 című közleményében további intézkedésekre és fellépésekre tesz javaslatot az Ügynökség számára, amelyeket az elkövetkező hónapokban kell végrehajtania annak érdekében, hogy tovább fokozza a tagállamoknak a visszatérési tevékenységek végzése terén nyújtott támogatását. Az előrehaladást az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételéről szóló következő jelentés fogja nyomon követni. A következő lépések: Az Ügynökség feladata: Határozza meg az állományok tagjainak kiküldésére vonatkozó gyakorlati megoldásokat, szabályokat, operatív feladatokat és jogi kötelezettségeket annak biztosítása érdekében, hogy az állományok legkésőbb május végére készen álljanak a kiküldésre. 2017. júniusáig töltse be a visszatérési tevékenységekkel kapcsolatos, rendelkezésre álló álláshelyeket. Biztosítsa, hogy a visszatérési tevékenységekhez rendelt pénzügyi forrásokat teljes mértékben felhasználják. A tagállamok feladata: Legkésőbb március végéig járuljanak hozzá az állományokhoz, amennyiben ezt még nem tették meg [Ciprus, Olaszország, Svédország, Liechtenstein és Svájc]. Pótolják az állományok hiányosságait, és legkésőbb március végéig biztosítsák valamennyi profil megfelelő képviseletét. Haladéktalanul kezdjék meg a nemzeti visszatérési műveletek indikatív tervezésére vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, beleértve a visszatérők és a nem uniós visszatérési célországok számát is. 3.4. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség panaszkezelési mechanizmusának létrehozása Ami a panasztételi mechanizmust illeti, 2017. január közepe és február közepe között két új panaszt nyújtottak be az Ügynökséghez; az alapjogi tisztviselő azonban mindkettőt elfogadhatatlannak tartotta. 3 COM(2017) 200. 10
Az Ügynökségnek továbbra is javítania kell a mechanizmusra vonatkozó információk terjesztését, ideértve a panaszok formanyomtatványainak az Ügynökség honlapján való vizuális hozzáférhetőségét, valamint az érintett anyagok papírformátumú terjesztését az Ügynökség kiküldéseinek helyszínein. Az alapjogi tisztviselő feladatainak ellátása érdekében 2017-ben várhatóan további egy álláshelyet fog kapni; a vonatkozó felvételi eljárást még meg kell indítani. Ezenkívül az Ügynökségnek tovább kell vizsgálnia az alapjogi tisztviselő személyzeti szükségleteit, tekintettel a mechanizmus hosszú távú végrehajtásával kapcsolatos lehetséges munkateherre, valamint az alapvető jogoknak az Ügynökség operatív tevékenységeiben való érvényesítésére. A következő lépések: Az Ügynökség feladata: Március végéig javítsa a panasztételi mechanizmussal kapcsolatos tájékoztató anyagok terjesztését, többek között annak érdekében, hogy a weboldalán jobban elérhetőek legyenek a panaszok formanyomtatványai. 3.5. A kiemelt harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés javításának előkészítése a jogállásról szóló megállapodás új mintájának megszövegezése révén Ami az Ügynökségnek a kiemelt harmadik országokkal való operatív együttműködését illeti, az igazgatótanács február 8 9-i ülésén felhatalmazta az ügyvezető igazgatót, hogy kezdjen tárgyalásokat a Nigerrel folytatott együttműködésről szóló munkamegállapodásról. 2017. január 25-én a Bizottság a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadott el a Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal folytatandó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról, amelyeknek az a célja, hogy elfogadják az Európai Határ- és Parti Őrség ezen országokba történő kiküldéséhez szükséges, jogállásra vonatkozó megállapodásokat. A Bizottság üdvözli a Tanácson belüli gyors előrelépést, és reméli, hogy a hivatalos tárgyalások megkezdése érdekében mielőbb elfogadják a vonatkozó határozatokat. Az érintett harmadik országok illetékes hatóságainak mindazonáltal le kell folytatniuk a Bizottsággal kötendő megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokhoz szükséges belső eljárásokat. Szerbia és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság várhatóan az elkövetkező hetekben lezárja a szükséges belső eljárásokat. A Bizottság állandó kapcsolatban áll e két ország hatóságaival annak érdekében, hogy a hivatalos tárgyalásokat bármikor el lehessen indítani, amikor e két ország felkészült. A Bizottság célja, hogy a lehető leghamarabb megkösse a megállapodásokat Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A következő lépések: A Tanács feladata: 11
gyorsan adjon felhatalmazást a jogállásról szóló megállapodások megkötésére vonatkozó tárgyalások megkezdésére Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal. A Bizottság rendszeres kapcsolatban áll Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal, és a hivatalos felhatalmazást követően kész a tárgyalások azonnali megkezdésére. 3.6. Székhely-megállapodás A Bizottság üdvözli, hogy az Ügynökség és Lengyelország lezárta a technikai megbeszéléseket, és 2017. január 23-án parafálták a székhely-megállapodás tervezetét. A székhely-megállapodás tervezete pontosítja és megállapítja többek között az Ügynökség jogállását, az Ügynökségnek, az alkalmazottainak és a családtagjaiknak biztosított mentességeket, kiváltságokat és adómentességeket, az egyes személyzeti kategóriák számára biztosított diplomata státusz pontos körét, valamint az európai iskoláztatást Varsóban. Tartalmazza továbbá az Ügynökség új, varsói központi épületére vonatkozó rendelkezéseket is. Az igazgatótanács 2017. február 8 9-i ülésén jóváhagyta a megállapodás tervezetét, ami lehetővé tette az ügyvezető igazgató számára a megállapodásnak az Ügynökség nevében történő megkötését. A lengyel jog értelmében az aláírást megelőzően a lengyel parlamentnek meg kell erősítenie a megállapodás-tervezetet. A következő lépések: Lengyelország és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladata: 2017. április 7-ig a vonatkozó eljárásoknak megfelelően kössék meg a székhely-megállapodást,ezzel összefüggésben a lengyel parlament felkérést kap a megállapodás ezen időpontot megelőző ratifikálására. 4. EURÓPAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A PARTI ŐRSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBAN A parti őrségi feladatokat 4 ellátó hatóságok közötti európai együttműködés kialakítása érdekében 2016 októberében párhuzamosan módosították az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal megbízatását. A három ügynökség döntő szerepet játszik a nemzeti hatóságok számára nyújtott közös tájékoztatási, megfigyelési és képzési szolgáltatások biztosításában, valamint a tengerfelügyelet területén többcélú műveletek tervezésében és végrehajtásában. Az Európai Parlament kezdeményezésére 2016 közepén a nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben, valamint azok javára uniós kísérleti projekt indult e 4 A parti őrségi feladatok magukban foglalhatják a tengeri biztonságot és védelmet, a kutatásmentést, a határellenőrzést, a halászati ellenőrzést, a vámellenőrzést, az általános bűnüldözést és a környezetvédelmet. 12
szolgáltatások és többcélú műveletek fejlesztésére és tesztelésére. A projekt 2017 közepére zárul le. A Bizottság a különböző szakpolitikai területek közötti teljes összhang biztosítása érdekében szorosan együttműködik a három ügynökséggel. 4.1. Integrált tengeri tájékoztató szolgáltatások Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség a hajózási jelentéstételi rendszerek és más megfigyelési eszközök alapján biztosítja integrált tengerészeti szolgáltatásait az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal számára azok közösségeinek érdekében. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségtől az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) összevont szolgáltatás útján kapott szolgáltatásokat továbbítja a határ- és parti őrségeknek és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által koordinált közös műveletekhez. Ezek a szolgáltatások magukban foglalják a hajók felderítését, azonosítását és nyomon követését, az anomáliák felderítését és az indulási állomások ellenőrzését, ezáltal jelentősen fokozva a határ- és parti őrségek tengeri helyzetismeretét és reagálási képességét. Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség által az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak nyújtott szolgáltatások megkönnyítik a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat felderítését. Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal 2017. január 19-étől az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségen keresztül fontos hiányzó adatokat nevezetesen a halászhajókra vonatkozó adatokat 5 bocsát az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére. Ezeket az Ügynökség továbbítja a határ- és parti őrségek részére. Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség integrált tengerészeti szolgáltatásainak egy részét (ideértve a képzési és kapacitásépítési tevékenységeket is) számos Európai Unión kívüli felhasználónak is biztosítja, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és az Kaszpi-tenger térségében található harmadik országoknak nyújtott támogatási programok keretében, az üzemanyag illegális tengerbe való ürítésének és a szennyezőknek azonosítása céljából. 4.2. Közös tengerfelügyeleti szolgáltatások 1. Távirányítású légijármű-rendszerek A tengerfelügyelet egyik fontos, hiányzó eszköze a távirányítású légijárműrendszerek használata, amelyek a műholdas felvételek és a tengeri őrjáratot végző légi járművek közötti operatív rést zárnák le. Ezért a Tanács és az Európai Parlament a 2017 2020 közötti időszakra 67 millió EUR-t különített el az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által közösen irányított tengerfelügyeleti távirányítású 5 Műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS). 13
légijármű-rendszerek szolgáltatásának létrehozására. 2016-ban a három ügynökség közösen kidolgozta az ajánlattételhez szükséges dokumentációt, a 2017 februárjában aláírt keretszerződés pedig a hosszú repülési idejű és a vertikális felszállásokra/leszállásokra képes távirányítású légijármű-rendszerekre is vonatkozik. Egy három hónapos előkészítő szakaszt követően beleértve a műszaki átvételi vizsgálatokat is 2017 júniusától kezdi meg működését a távirányítású légijármű-rendszerek közös szolgáltatása, a polgári légiközlekedési hatóságok által kiadandó repülési engedélyek birtokában. A nemzeti hatóságok általi használat előmozdítása érdekében 2017 májusában a Földközi-tenger nyugati térségében sor kerül a távirányítású légijármű-rendszerek szolgáltatásának bemutatójára, amely során illusztrálják a határellenőrzés, a kutatásmentés, a halászati ellenőrzés és a tengerszennyezés nyomon követése szempontjából képviselt hozzáadott értéket. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség azt tervezi, hogy a Földközi-tenger keleti térségében mutatkozó sajátosságok kezelése érdekében 2017 folyamán teszteli a hosszú repülési idejű távirányítású légijármű-rendszerek használatát, elősegítve ezzel a három ügynökség távirányítású légijármű-rendszerekkel kapcsolatos közös szolgáltatásainak továbbfejlesztését. 2. Merevszárnyas repülőgép szolgáltatás Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség eddig három keretszerződést kötött többcélú megfigyelési légi járatokra. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozott egy internetes portált, amely közvetlen hozzáférést biztosít a három ügynökség és tagállamok szolgáltatói számára, például a valós idejű videoközvetítés és jelentéstétel céljából. A légi megfigyelésre vonatkozó új keretszerződés aláírására 2017 negyedik negyedévében kerül sor. 4.3. Kapacitásépítés és többcélú műveletek Az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal jelenleg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel közösen iránymutatásokat dolgoz ki a tengerfelügyelet területén folytatott ügynökségközi együttműködésről. A fent leírt tevékenységek mindegyike egyetlen operatív célt szolgál, nevezetesen a meglévő információk, szolgáltatások és képességek lehető legjobb kihasználását azon többcélú műveletek során, amelyeket az ügynökségek a Földközi-tenger térségében a nemzeti hatóságokkal együtt és azok javára hajtanak végre. A következő lépések: Valamennyi, parti őrségi feladatokat ellátó tagállam feladata: Használják az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal által a parti őrségi feladatok terén folytatott uniós együttműködés keretében nyújtott szolgáltatásokat. 14
Az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség feladata: 2017. május végéig tegye működőképessé a távirányítású légijárműrendszerek közös szolgáltatásait. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal feladata: 2017 júniusától teljes mértékben használják ki a távirányítású légijárműrendszerek közös szolgáltatásait a Földközi-tenger középső térségében. A három Ügynökség feladata: Kísérleti jelleggel tárják fel, hogy hogyan lehetne a szomszédos különösen a Földközi-tenger térségében található harmadik országok javára is felhasználni a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos uniós együttműködés keretében nyújtott információkat és szolgáltatásokat. 5. KÖVETKEZTETÉSEK A második jelentés szerint valamennyi érdekelt fél intenzíven folytatta az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet tevékenységeinek és eszközeinek teljes körű működőképessé tételét annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb sor kerüljön a külső határok védelemére irányuló képesség megerősítésére. A tagállamok többsége biztosította a sebezhetőségi értékeléséhez szükséges adatokat, ami fontos lépés a hatékony megelőző megközelítés kialakításához. Hasonlóképpen, a Bizottságnak a Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal a jogállásról szóló megállapodásokról folytatott hivatalos tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásáról szóló tanácsi határozatok várható gyors elfogadása tekintetében a Tanácsban elért gyors előrehaladás azt mutatja, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tétele továbbra is politikai prioritást élvez. A tagállamoknak azonban további lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy sürgősen biztosítsák a gyorsreagálású állományok teljes működőképességét, különösen a gyorsreagálású eszközállomány tekintetében fennálló hiányosságok megszüntetését, valamint hogy a folyamatban lévő közös műveletekre vonatkozóan igényelt kiküldések teljesítésével további erőfeszítéseket tegyenek az uniós frontországok támogatására a külső határok hatékony igazgatása terén. A tagállamoknak a visszatérési műveletekre vonatkozó indikatív terveiket bejelentve ki kell használniuk azt a lehetőséget, hogy a megerősített Ügynökség segítséget nyújt a visszatérési műveletek terén. A Bizottság felkéri a Tanácsot, hogy e jelentés alapján vitassa meg az előrehaladást, és hagyja jóvá az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tétele érdekében javasolt konkrét lépéseket. A Bizottság 2017. tavaszán ismét beszámol a külső határok megerősítése terén elért eredményekről. 15