ÁTVITELI HÁLÓZATI PROJEKTEK 2004 P A K S - P É C S 400 kv-os összeköttetés
A Magyar Villamos Mûvek Rt., mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese 2004. november 17-én üzembe helyezte a Paks és Pécs között kiépített 400 kv-os távvezetéki összeköttetést, a hozzá tartozó, Pécshez közeli (Bogád közigazgatási területén található) 400/120 kv-os új alállomással, valamint az új alállomást a Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os alállomásával összekötõ 120 kv-os távvezetékkel együtt. A Paks-Pécs 400 kv-os hálózati összeköttetés több éves program keretében megvalósított, mintegy 80 km hosszúságú, kétrendszerû távvezetéket jelent, melynek beruházási költsége a szükséges alállomási csatlakozó berendezésekkel együtt eléri a 14 milliárd Ft-ot. A beruházás több célt szolgál: Az összeköttetés átviteli hálózati oldalról megteremti Pécs térségének ellátásbiztonságát azáltal, hogy nagy átviteli képességû, üzembiztos összeköttetést teremt a régió és az országos villamosenergia-rendszer között. Az összeköttetés megteremti egy második, a térség ellátásbiztonságát tovább növelõ nemzetközi összeköttetés létrejöttének lehetõségét. Az országos villamosenergia-rendszerhez kapcsolódó nagy átviteli képességû összeköttetés egyúttal lehetõséget ad a jövõben egy új, a korábbinál nagyobb kapacitású erõmû európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakoztatására.
E L Õ Z M É N Y E K A Magyar Villamos Mûvek Rt., mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese felelõs a tulajdonában lévõ átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, valamint az ellátásbiztonság szinten tartása és/vagy emelése érdekében szükséges új fejlesztések megvalósításáért. Ennek érdekében ki kellett dolgozni és folyamatosan, adaptív módon kellett módosítani az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját, amely stratégia természetesen minden régiót érint. Pécs térségének villamosenergia ellátását hálózati oldalról ezideig az 50-es, 60-as években kiépített 120 kv-os hálózat biztosította. Természetesen az ellátásbiztonság megfelelõ szinten tartásához jelentõsen hozzájárult a Pannon Hõerõmû Rt., amely teljesítményének nagy részét a 120 kv-os hálózatra kapcsolódva táplálja be a rendszerbe. A fogyasztói igények növekedése, valamint az erõmû betáplált teljesítményének esetleges csökkenése mindenképpen szükségessé tette, hogy az ellátási színvonal megtartása, illetve lehetõség szerinti növelése érdekében hálózatfejlesztésre kerüljön sor a térségben. A több változatra kiterjedõ vizsgálatsorozat eredményei azt mutatták, hogy hosszú távon is megfelelõ megoldást egyértelmûen egy célszerûen 400 kv-os hálózati csomópont létrehozása jelent a térségben, mely megfelelõ nagyságú átviteli kapacitással biztosítja a régió kapcsolódását a magyar villamosenergia-rendszerhez. Ennek megfelelõen már az MVM Rt. által 1993-ban kidolgozott hálózatfejlesztési stratégiában szerepelt egy Paks-Pécs 400 kv-os összeköttetés terve, 2000 és 2005 közötti megvalósítással. Az adaptív tervezés elvét követõ, kétévente aktualizálásra kerülõ fejlesztési stratégia folyamatosan alátámasztotta ezt az igényt, így az ezredfordulón konkrét döntés született a vezeték megvalósításáról, melyet a villamosenergia-ipar mûködési rendjének megfelelve a Magyar Energia Hivatal is elfogadott, közcélú beruházásként ismerve el a távvezeték és az alállomás létesítését. A magyar villamos átviteli hálózat 2004- ben 3
E l õ z m é n y e k Az új 400 kv-os összeköttetés létesítésével kapcsolatos feladatokat az MVM Rt. Igazgatósága által elfogadott Paks-Pécs projekt Beruházási Programja határozta meg. A dokumentum a projektre mintegy 14 Mrd Ft beruházási volument irányzott elõ, míg a projekt befejezési határidejeként a 2004. december 31-i idõpontot határozta meg. A projekt céljai az alábbiakban foglalhatók össze: A dél-dunántúli szolgáltatói terület energiaellátásának hosszú távú biztosítása, biztonságának növelése. A magyar átviteli hálózat biztonságának, megbízhatóságának növelése, a paksi 400/120 kv-os transzformáció terhelésének csökkentése. A rendszerszintû hálózati veszteség csökkentése. Hálózati kapcsolódási pont lehetõségének biztosítása a dél-európai régió irányába (jövõbeni nemzetközi összeköttetés Horvátország felé, Pécs-Ernestinovo 400 kv). Pécs térségében esetlegesen létesülõ, a jelenleginél nagyobb kapacitású erõmû európai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozási lehetõségének biztosítása. 4 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
P A K S - P É C S 4 0 0 K V - O S Ö S S Z E K Ö T T E T É S P R O J E K T A projekt megvalósítása öt egymással szorosan összefüggõ részfeladat összehangolt elvégzését igényelte. 1. P a k s - P é c s 4 0 0 k V - o s t á v v e z e t é k A projekt során olyan kétrendszerû, osztott lábú, rácsos acélszerkezetû, kettõs (duplex) felületvédelemmel ellátott, csavarkötésekkel rendelkezõ FENYÕ típusú oszlopokat építettek be, melyek megegyeznek a Hévíz-Országhatár és a Sándorfalva- Békéscsaba 400 kv-os távvezetékek létesítésénél már alkalmazottakkal. A távvezeték védõvezetõi nagy adatátviteli szélességû, iparági és üzleti célú igények kielégítésére alkalmas optikai szálakat is tartalmaznak (OPGW). A távvezeték kivitelezését az OVIT Rt. végezte, az oszlopok, a szigetelõk, az áramvezetõk és az optikai összeköttetés versenytárgyalást követõen kerültek szállításra. Ennek eredményeként a távvezetéki oszlopokat az OVIT Rt., a szigetelõket (kompozít) a FURUKAWA, az áramvezetõt a Magyar Kábel Mûvek, az OPGW-t az ALCATEL szállította. A távvezeték kiviteli munkái 2002. évben kezdõdtek és 2004. nyár végére fejezõdtek be. A távvezeték oszlopaira a normál biztonságú szakaszokon egyes tartóláncok, a fokozott és különleges biztonságú szakaszokon kettõs tartóláncok, a feszítõoszlopokra kettõs feszítõláncok, az OSF és OFF oszlopokra egyes segédláncok kerültek. Közvetlenül az áramvezetõkre vagy védõvezetõkre az alábbi sodrony szerelvényeket szerelték: végkötések, toldókötések, áramkötések; térköztartók, rezgéscsillapítók, tartószerelvények; nappali légiakadály jelzõgömbök; madárriasztók. 5
P a k s - P é c s 4 0 0 k V - o s t á v v e z e t é k Vezetékadatok Hossz Távvezeték oszlopok száma Névleges feszültség Áramnem Frekvencia Áramvezetõk Védõvezetõ Szigetelõ 82,1 km 231 db 400 kv háromfázisú, váltakozó 50 Hz 2x3x (2x500) mm² alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodrony acél erõsítéssel 2x1x95 mm² ACSR alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodronnyal egyenértékû 2x48 szálas OPGW kompozit Járulékos beruházások, keresztezések, megközelítések, átalakítások A távvezeték építése során biztosítani kellett a közutak, vasutak forgalombiztonsági védelmét, a 20 és 0,4 kv-os hálózatok, távközlési hálózatok, csõvezetékek, kábelek szerelés által érintett részeinek biztonságát. Valamint gondoskodni kellett a jövõbeli üzemeltetésbõl adódó zavarok kiküszöbölése érdekében szükséges átalakításokról. A munkák elvégzését követõen az érintett utak, hidak, kerítések helyreállítása, a rekultiváció a projekt részeként valósult meg. A kétrendszerû távvezeték nyomvonalát úgy kellett kialakítani, hogy az a lehetõ legkisebb mértékû kárt okozza a környezetben, így az új távvezeték a lehetõségekhez mérten követi a már meglévõ nagyfe-szültségû távvezetékek nyomvonalát (nyomvonal-folyosó elve). Jelen esetben ez a Paks- Szekszárd-Bonyhád-Pécs 120 kv-os távvezetékkel való párhuzamos nyomvonal kialakítását jelentette. A távvezeték a kivitelezési mûszaki tervek alapján, a hatályos szabványok és hatósági elõírások betartásával, a lakosság és az érintett terület lehetõség szerint legkíméletesebb terhelését biztosítva létesült. 6 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
2. P é c s 4 0 0 / 1 2 0 k V - o s a l á l l o m á s é p í t é s e Az elfogadott hálózatfejlesztési stratégiához készült vizsgálatok egyértelmûen azt mutatták, hogy a 120 kv-os oldali betáplálásra a térségben a Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os gyûjtõsínje az optimális megoldás. Mivel az erõmû közvetlen közelségében nem volt mód 400 kv-os alállomás kialakítására (lakott területek érintettsége), így a közvetlen térségben kellett megfelelõ helyet találni arra, hogy a 400 kv-os megközelítés és a 400/120 kv-os alállomás megvalósítható legyen. Erre az erõmûtõl mintegy 4 km távolságban, Bogád és Nagykozár határán kínálkozott kedvezõ lehetõség. Az alállomás hagyományos szabadtéri kivitelben, a legkorszerûbb készülékekkel felszerelt un. másfél megszakítós diszpozícióval épült meg. Jelenlegi kiépítésben 400 kv-os két távvezetéki mezõsor (két-két mezõszelettel) és egy transzformátor mezõsor üzemel. Ez a kialakítás egyszerû lehetõséget ad a késõbbiek során a 400 kv-os csatlakozás bõvítésére (horvát irány). A két, egyenként 250 MVA egységteljesítményû 400/120 kv-os transzformátor biztosítja a térség 120 kv-os feszültségszintje számára a megfelelõ nagyságú és biztonságú teljesítmény átadását. A transzformátorok tercier tekercsére 75-75 MVAr-os söntfojtók csatlakoznak, biztosítva a kedvezõ feszültségmeddõteljesítmény gazdálkodás lehetõségét. Az alállomáshoz szükséges készülékeket, berendezéseket az MVM Rt. versenytárgyalások útján szerezte be, a kivitelezést az OVIT Rt. végezte. 7
P é c s 4 0 0 / 1 2 0 k V - o s a l á l l o m á s é p í t é s e A készülék versenyeztetés eredményeként: a transzformátorokat a GANZ TRANSELEKTRO a megszakítókat az ALSTOM és a VATECH a szakaszolókat a HAPAM a mérõváltókat a KONCAR és a TRENCH a söntfojtókat a TRENCH a csõgyûjtõsínt a KONCAR a túlfeszültségkorlátozókat a TYCO szállította. Az alállomás szekunder, védelmi és irányítástechnikai rendszerei megfelelve a szekunder rendszerekre kidolgozott irányelvnek reléházakban, illetve segédüzemi épületekben helyezkednek el. A szekunder berendezések tekintetében a védelem-automatika egységek gyártója az alállomásainkon már jól kialakult rendszernek megfelelõen az ABB, illetve a PROTECTA, míg az irányítástechnika vonatkozásában a PROLAN. Az alállomásban 120 kv-on kiépítettük a 120 kv-os blokkvezetékek indítására szolgáló készülékeket, jelenleg gyûjtõsín megvalósítása nélkül, melyek késõbbi megépítésére igény esetén lehetõség van. Környezeti hatások Az alállomás megvalósítása a közvetlen és a távolabbi környezetben nem okoz tartós károkat, nem szennyezi a talajt, a vizet és a levegõt. Nagy mennyiségû olajat tartalmazó készüléket nem építettünk be, míg a jelentõs olajmennyiséggel rendelkezõ transzformátorok alapjai zárt rendszerûek, melyek minden esetleges, a transzformátorból származó szenynyezõdést felfognak, összegyûjtenek, megakadályozzák annak környezetbe jutását. Az alállomás kivitelezési munkái 2003 közepén kezdõdtek és 2004 novem - berére fejezõdtek be. 8 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
3. 120 kv-os távvezeték létesítése a Pécs 400/120 kv-os alállomás és a Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os alállomása között A 120 kv-os blokkvezeték célja, hogy a 400/120 kv-os alállomásban 120 kv-ra letranszformált villamosenergiát a Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os alállomásába, majd ezen keresztül a DÉDÁSZ Rt. elosztóhálózatába táplálja. A távvezeték kétrendszerû, Keszthely típusú oszlopokon, kompozit szigetelõkkel, 500/65 ACSR áramvezetõkkel és OPGW (48 szál) optikai kábellel létesült. Nyomvonalhossza 4,68 km. A nyomvonal Nagykozár és Pécs területén halad, jelentõs számban keresztez frekventált ingatlanokat. Megvalósítása az erõmûvi bevezetõ szakaszon a DÉDÁSZ Rt. Pécs-Komló I. 120 kv-os távvezeték nyomvonalának felhasználásával készült. Ehhez kapcsolódóan a projekt részét képezte a DÉDÁSZ Rt. Pécs-Bonyhád és Pécs-Komló I. távvezetékeinek új, közös oszlopsorra helyezése is. A 120 kv-os vezeték építése a nyomvonal-egyeztetési problémák következtében csak 2004. júniusában kezdõdhetett el, szoros együttmûködésben a DÉDÁSZ Rt.-vel. A távvezeték kivitelezését az OVIT Rt. végezte. 4. A Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os alállomásának bõvítése A 120 kv-os kétrendszerû blokkvezeték csatlakozása érdekében két mezõvel bõvíteni kellett a Pannon Hõerõmû Rt. 120 kv-os alállomását. Szükségessé vált ezen kívül a sínáthidaló mezõ átépítése, a védelmi és irányítástechnikai berendezések bõvítése, valamint az elszámolási fogyasztásmérõk felszerelése is. A feladat elvégzésére az MVM Rt. és a Pannon Hõerõmû Rt. közötti szerzõdés alapján, összhangban az erõmû üzemviteli terveivel, 2004. évben került sor. A munkát hasonlóan a blokkvezeték építéséhez az MVM Rt. megbízása alapján az OVIT Rt. végezte. 9
5. A Paksi Atomerõmû 400 kv-os alállomásának bõvítése az új 400 kv-os távvezeték csatlakozása érdekében A Paks-Pécs 400 kv-os távvezeték csatlakoztatása érdekében egy új mezõsor megépítése vált szükségessé a Paks 400/120 kv-os alállomás 400 kv-os részén. A bõvítés a meglévõ kiépítéshez illeszkedve, hasonló berendezésekkel és diszpozícióval készült. A becsatlakozás korrekt biztosíthatósága érdekében egy meglévõ 400 kv-os távvezeték un. léptetése is szükségesnek bizonyult (Paks- Sándorfalva), mellyel biztosíthatóvá vált az üzembiztonságot negatívan befolyásoló keresztezések elkerülése. A beruházást az alállomás tulajdonosának és üzemeltetõjének, a Paksi Atomerõmû Rt.-nek megbízása alapján az OVIT Rt. végezte. Az öt részprojekt megvalósítása elõre megtervezett, összehangolt munkát igényelt a résztvevõktõl. A tervek jelentõs részét az ETV-ERÕTERV Rt. készítette, míg a munkák szervezésében, ellenõrzésében az ERBE Kft. jelentõs segítséget nyújtott a projekt fõ beruházójának, az MVM Rt.-nek. 10 MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT.
Ö S S Z E F O G L A L Á S Az MVM Rt. kiemelt fontosságot tulajdonított a dél-dunántúli térség ellátásbiztonság növelését eredményezõ Paks- Pécs 400 kv-os összeköttetés megvalósításának. A kor követelményeinek megfelelõ készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az ésszerû költségminimum alapkövetelményének szem elõtt tartásával a társaság a létesítményt a kitûzött határidõre, a jóváhagyott költségkereten belül valósította meg és helyezte üzembe. 2004. év végétõl tehát köszönhetõen a mintegy 14 milliárd Ft-ból megvalósult, kb. 80 km hosszúságú, kétrendszerû távvezetéki összekötettésnek Pécs térsége korszerû, európai színvonalú átviteli hálózati ellátásban részesül. Az átviteli hálózat fejlesztése ezzel a fázissal természetesen nem fejezõdik be, az MVM Rt. középtávú terveiben szerepel az alállomás nemzetközi csomóponttá bõvítése (Pécs-Ernestinovo), mely az ellátásbiztonság további növelésén túl szélesíti a liberalizált villamosenergia-piac kereskedelmi lehetõségeit is. Természetesen ennek megvalósulása a dél-kelet-európai térség villamosenergia-rendszereinek az európai rendszerhez történt közelmúltbeli csatlakozásának következtében kialakult mûszaki és kereskedelmi feltételek függvénye is.
Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: +36-1/ 224-6200 www.mvm.hu mvm@mvm.hu A kiadványt gondozta: UMC Kft. Tervezte: Monostori Kata