AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI

Átírás

1 AZ ÁRAM FORRÁSA AMAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI XL. ÉVFOLYAM SZÁM Nyitottság és szigor Interjú Horváth J. Ferenccel Az MVM Rt. által rendezett elsô magyar kapacitásaukcióról A paksi üzemzavar helyreállítási munkái Üzemzavar a szomszédos nyugati villamosenergia-rendszerekben

2 AZ ÁRAM FORRÁSA A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK KÖZLEMÉNYEI FELELÔS KIADÓ PÁL LÁSZLÓ FÔSZERKESZTÔ DR. GERSE KÁROLY FELELÔS SZERKESZTÔ TRINGER ÁGOSTON LAPMENEDZSER LUSZTIG ANNA SZERKESZTÔBIZOTTSÁG DR. BACSKÓ MIHÁLY CIVIN VILMOS DR. DOBOS GÁBORNÉ GAÁL GÁBOR (OVIT RT.) HANTI ÁGOTA (PA RT.) HORNAI GÁBOR (MVM PARTNER RT.) HURTON Z. CSANÁD KERÉNYI A. ÖDÖN KOVÁCS KRISZTINA (MAVIR RT.) LUSZTIG ANNA MÜLLER MIHÁLY NAGY RÓBERT DR. NAGY ZOLTÁN SÁNDOR JÓZSEF SIMIG PÉTER (MAVIR RT.) SIMON GÁBOR DR. STRÓBL ALAJOS (MAVIR RT.) SZALKAI ISTVÁN TARI GÁBOR NYITOTTSÁG ÉS SZIGOR INTERJÚ HORVÁTH J. FERENCCEL 1 TARI GÁBOR SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS 4 NAGY JÁNOS SZALKAI ISTVÁN XL. ÉVFOLYAM SZÁM A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT 9 DR. BARÓCSI ZOLTÁN AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL 14 KASZÁS ÁRPÁD KRENYÁCZ BÉLA AZ IPARÁG ÚJ ELSZÁMOLÁSI MÉRÉSI RENDSZERE A MAVIR MÉRÉSI KÖZPONTJA 26 BÜRGER LÁSZLÓ SULYOK ZOLTÁN A CBT-MECHANIZMUS 34 HETZMANN ALBERT A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI 41 MEGJELENT A MECUM STÚDIÓ GONDOZÁSÁBAN FELEKI ZOLTÁN SULYOK ZOLTÁN ÜZEMZAVAR A SZOMSZÉDOS NYUGATI VILLAMOSENERGIA-RENDSZEREKBEN 48 A AUGUSZTUSI ÁRAMKIMARADÁSOK AZ USA-BAN 51 ISSN SZÉNÁSY ÁGNES AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL II. RÉSZ 62 E SZÁMUNK SZERZÔI 70 SUMMARY OF ARTICLES 71

3 NYITOTTSÁG ÉS SZIGOR INTERJÚ HORVÁTH J. FERENCCEL n NYITOTT ÉS ERÔSKEZÛ HIVATALT ÍGÉRT BEIKTATÁSAKOR HORVÁTH J. FERENC, A MAGYAR ENERGIA HIVATAL ÚJ ELNÖKE. A NYOLCVANÖT FÔS SZERVEZET MA KETTÔS FELADAT ELÔTT ÁLL, HISZEN A RÉSZLEGESEN MÁR LIBERALIZÁLT ÁRAMPIACON VERSENYBÍRÓKÉNT KELL FELLÉPNIE, A MOST NYÍLÓ GÁZPIACON PEDIG ELSÔDLEGESEN A FOGYASZTÓK PIACRA LÉPÉSÉT, VAGYIS A VERSENY KIALAKULÁ- SÁT KELL TÁMOGATNIA. MINDEZEK MELLETT IGEN FESZÍTETT TEMPÓBAN ÖSSZE KELL HANGOLNI A JELENLEGI ÁRAM- ÉS GÁZPIACI REGULÁCIÓT AZ UNIÓS DIREKTÍVÁKKAL. AZ ELNÖK SZERINT NEM LESZNEK, MERT NEM LEHETNEK ELNÉZÔEK A SZOLGÁLTATÁSI NORMÁKAT MEGSÉRTÔ, VAGY AZ EL- LÁTÁSBIZTONSÁGOT VESZÉLYEZTETÔ PIACI SZEREPLÔKKEL SZEMBEN. EGYEBEK MELLETT EZEKRÔL A KÉRDÉSEKRÔL BESZÉLT HORVÁTH J. FERENC AZ MVM KÖZLEMÉNYEINEK ADOTT INTERJÚBAN. n A beiktatásakor Csillag István gazdasági miniszter azt mondta, nyitott és erôskezû hivatalt szeretne látni. Mit jelent ez a gyakorlatban? A Magyar Energia Hivatalnak szilárd szakmai és törvényességi alapokon kell dolgoznia. Erôskezû legyen, tartassa be a jogszabályokat, a hivatal határozatainak szerezzen érvényt, és ha ellentmondásokat lát, akkor éljen a bírságolás jogával. Elôbb szólítsa fel a piaci szereplôket, késôbb, ha kell, bírságoljon. Bizonyos területeken rájöttünk, hogy a bírság nem elegendô. Például a hivatalnak fontos feladata a szolgáltatás minôségét, minimális követelményeit meghatározni, és folyamatosan ellenôrizni. Évente értékeljük az üzemzavarok számát, az üzemzavarok során kiesett energia mennyiségét, és számos más mutatót. Kívánatos, hogy az áremelkedéssel ezek a mutatók javuljanak. Rájöttünk, hogy nem elegendô büntetni, mert hisz a hivatal maximális büntetési lehetôsége 100 millió forint, de egy cég a mutatók be nem tartásával milliárdos elônyhöz jut. Ezért olyan szabályozást vezettünk be ezen a területen, hogy amennyiben nem tartja be a szolgáltatás minôségi mutatóit, ha kilép bizonyos sávból, akkor árengedményt kell adnia a fogyasztónak. Ez már olyan tétel, meggondolandó, hogy ne fejlesszen, ne szervezze jobban a mûködését, és így tovább. A hivatal nem ismer pardont, nem tud gyenge lenni, ha egy társaság veszélyezteti az ellátásbiztonságot, nem tartja be az elôírt minôségi mutatókat és ha az adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a hivatalnak piacfelügyeleti, monitoring feladatai vannak, ehhez pedig idôben és megfelelô információk kellenek. A hivatalnak egyébként a feladata más egy olyan területen, mint a gázpiac, ahol most nyitjuk meg majd a piacot, és más egy olyan területen, az árampiacon, ahol már részlegesen szabad a verseny. A gázpiacon a fogyasztók piacra lépését kell segíteni, az árampiacon pedig szigorúan kell értelmezni és alkalmazni a szabályokat. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy átvennénk a Gazdasági Versenyhivatal szerepkörét. n A piaci szereplôk szerint a szabályozás bizonyos pontokon nem igazán egyértelmû. Mennyire nehezíti ez meg a versenybíró dolgát? A piacnyitás elsô fél éve, nyolc hónapja egy sor problémát felszínre hozott, a hivatal kész ezeket orvosolni, kész a finomhangolást elvégezni. Számos olyan elem van, ahol már javaslatot tettünk a módosításra, vagy intézkedtünk az ellentmondások felszámolása érdekében. Probléma volt például, hogy a kiegyenlítô energia szabályozása nem volt megfelelô. Amikor a környezô országok energiatôzsdéin felment az energia ára, a kereskedôk a korábban ott lekötött import kapacitásokat kint hagyták és értékesítették azt, az így kiesett teljesítményt pedig kiegyenlítôként itthon vették igénybe, s ez profitot hozott számukra. Kiderült, hogy idônként bizonyos kereskedôk olyan kiegyenlítô energia mértéket értek el, ami indokolatlan volt, nyilvánvalóan kereskedtek vele. A hivatal jóváhagyta, elfogadta, hogy a kereskedelmi szabályzatban módosítsák a kiegyenlítô energiára vonatkozó szabályozást. Vagy például a legutóbbi határkeresztezô kapacitásaukción kiderült, hogy a kereskedôk az elszámoló árat egyszerûen felverték, olyan eredmény adódott, amin maguk is meglepôdtek. Az eljárást a hivatal szabályszerûnek tartotta, engedélyeztük a szerzôdéskötést a rendszerirányítóval, azonban a határkeresztezô kapacitásjogok másodlagos piaca beveze- 1

4 tésének szükségessége nyilvánvalóvá vált. Eredetileg az volt a szándék, hogy az eljárás ne legyen túl bonyolult, de kiderült, hogy finomítani kell. Rendeletmódosítási javaslatunkkal gyorsan lehetôvé válhat a másodlagos piac, hogy a kapacitásért fizetendô díjak csökkenthetôk legyenek, mert az árverésnek nem az a célja, hogy a MAVIR-nak bevételt hozzon, az árverés csupán az elosztás mechanizmusa. Mindezek mellett számunkra is fontos információ volt, hogy a kereskedôk zsinórban importálnak, ez által éjszaka itthon felesleg keletkezett, ezért vissza kellett terhelni Paksot, ami gazdaságtalan és mûszakilag is káros. Ezért kezdeményeztük, hogy a paksi áramot éjszaka el lehessen adni. Azért, hogy ez az MVM Rt. számára ösztönzô legyen, javaslatot tettünk arra, hogy a rendszerhasználati díjak az éjszakai export esetében kedvezôbbek legyenek. Készek vagyunk tehát rugalmasan a szabályozó rendszer módosítását kezdeményezni, egyeztetni a szakmával, a fogyasztókkal. n Hogyan értékeli az árampiaci nyitást? Összességében sikeresnek tartom. Egy sor problémát felszínre hozott, nemcsak a szabályozásban. Felnagyította például, hogy mibôl tevôdik össze az a hatmilliárdos árelôny, amit a versenypiaci fogyasztók elértek. Három forrása van. Egyrészt az alacsony áru import. Ezzel nincs is gond, ez külföldi forrásból származik. A második forrás a fogyasztói befizetések az átállási költségalapba. A harmadik tétel az MVM Rt.-nél jelentkezô pénzügyi hátrány. A hazai erômûvek kivéve a versenypiacra termelôket nem járulnak hozzá ehhez az árelônyhöz, változatlan jövedelempozícióval rendelkeznek. A jelentôs, további piacnyitásnak is az egyik fékje a hosszú távú szerzôdésrendszer. Az új direktíva a befagyott költség fogalmát nem ismeri, Brüsszel fenntartja magának a jogot, hogy megítélje, elismeri-e ezt vagy nem a tagállamok esetében. A hivatalnak az a véleménye, hogy ezen a területen is mielôbb lépni kell, mert ha hatályba lép az új direktíva, akkor már nehezebb lesz kompromisszumra jutni Brüsszellel. Fontos dolog, hogy ezt nem szabad a befektetôk jelentôs érdeksérelmére tenni. Információim vannak, hogy egyes erômû-tulajdonos befektetôk is vizsgálják, mit lehet tenni ebben a helyzetben. Mi készek vagyunk a kompromisszumra, de ezt meg is kell találni az újratárgyalt szerzôdések idôtartamát, a kapacitások lépcsôzetes felszabadítását és a fokozatosan növekvô kockázatvállalást illetôen. Mindent számításba véve, 2004-ben az aktív piac elért szintjének megtartása, illetve szerény mértékû növelése tûzhetô ki célul. n Segítheti a helyzet megoldását, hogy 2004-tôl megszûnnek az erômûvi hatósági árak? Egészen 2002 végégig minden megtermelt kilowattóra hatósági áras volt ban már csak a hoszszú távú szerzôdésben szereplô, garantált átvétel erejéig volt érvényes a hatósági erômûvi ár, vagyis idén már jelentôs mennyiség nem volt az államilag szabályozott körben tôl ez is megszûnik, vagyis az MVM és az erômûvek között kétoldalú megállapodással kell az árakról egyezkedni a hosszú távú szerzôdések keretein belül. A nagykereskedelemi ár azonban hatósági ár marad, ezen keresztül ösztönözzük az MVM-et arra, hogy ezeken a tárgyalásokon eredményesen vegyen részt, ha ezt nem tesszük, nem érdekelt a kemény tárgyalásokban. Vannak ugyanis olyan hosszú távú szerzôdések, ahol megítélésünk szerint jelentôs alkupozíciója van az MVM-nek. De ha erre nem szorítjuk rá, miért alkudjon? n A nagykereskedelemi árak meghatározásakor ugyanakkor figyelembe veszik-e, hogy ne hozzák az MVM-et lehetetlen alkuhelyzetbe? Sôt, álláspontunk szerint az MVM Rt. jövedelempozícióját javítani kell ben ez a korábbi évekhez képest jelentôsen javulni fog, ami természetesen nem történhet a többi piaci szereplô hátrányára. Az MVM évi mérleg szerinti eredménye 30 milliárd Ft veszteség volt ban az MVM importszerzôdéseit, kilowattóránként átlagban indokoltként 7 forinton ismertük el, ezt azonban nem sikerült elérnie, csak magasabb átlagáron tudott importálni. Nem titok, hogy az átlagárat 2004-re a várható költségnövekedéssel arányosan számottevôen megemeltük, azonban ezt a szintet sem tudja könnyedén elérni, ez is tartalmaz ösztönzést. Azzal sem árulok el titkot, hogy a belföldi vásárlásainak elismert költségét is szerény mértékben ugyan, de megemeltük. Ez nem lazítást jelent, a hivatal nem kívánja ellehetetleníteni, csak ösztönözni az MVM-et. Jövedelempozíciójának javításához a külsô intézkedések mellett szigorú költségtakarékos gazdálkodást kell folytatnia tevékenységének minden területén. n Vagyis 2004 egy olyan év lesz, amikor az MVM nem lesz veszteséges? Ezt nehéz volna most megerôsíteni. Az MVM-nek vannak olyan, korábbi években keletkezett jelentôs árbevételhiányai, amit részben orvosolni kell. A hivatal ennek megtérítése indokoltságát határozatban ismerte el, az elismert hiány fokozatos eltüntetését ígérte. A felhalmozott árbevétel-kiesés egy része már 2003-ban kiegyenlítésre kerül. Két teendô van, egyrészt a múltbeli adósság indokolt hányadának eltüntetése, másrészt a jövedelempozíció javítása. Az MVM évi eredménye jelentôsen függ a paksi II. blokk üzembe vételének idôpontjától és a Vértesi Erômû Rt. sorsától is. n Annak idején, a piacnyitás elôkészítésekor a liberalizáció egyik alapvetô céljaként emlegették, hogy csökkenjen az ország energiafelhasználása, javuljon a hatékonyság. A piacnyitás kezdete óta ugyan viszonylag rövid idô telt el, de látszik elmozdulás ezen célok irányába? Két dologról van szó. Egyrészt növelni kell, magának az energiaiparnak a hatékonyságát, másrészt fokozni szükséges a felhasználói energiatakarékosságot. Mûszaki értelemben a legnagyobb energiafelhasználó maga az energiaipar: az átalakításba bevitt tüzelôanyagokból hôt és villamos energiát állít elô, jelentôs átalakítási és szállítási veszteségek keletkeznek itt. A magyar energiaipar egésze átlagos hatásfoka csak 60 százalék, igen sok teendô van tehát az energiaiparban is a hatékonyság területén. Felhasználói oldalon, a GDP-re vetített felhasználás, vásárlóerô paritáson százalékkal magasabb, mint az EU-tagországok átlagában. Ez azonban két tényezô hányadosa, tehát nem egyértelmû, az energiafelhasználás magas, vagy inkább a GDP alacsony a 2

5 nevezôben. Ha a fizikai folyamatokat nézzük, nem hiszem, hogy például a cementgyártás vagy az acélgyártás hatásfoka Magyarországon ennyivel rosszabb volna. Arról van szó, hogy a gazdaság értékteremtô képessége alacsony. Ugyanakkor 1 fôre vetítve a magyarországi felhasználás fele az EU-s szintnek. Igen jelentôs hatékonyságnövekedést kell elérnünk ahhoz, hogy a GDP 4-4,5 százalékos hosszú távú növekedéséhez átlagosan évente csak 1-1,5 százalékos összenergia-igény, ezen belül 1,5-2 százalék per év villamosenergiaigény növekedés tartozzon. A fogyasztók körében egyébként a piacnyitás szinonimájaként terjedt el az alacsony ár. Most, hogy a határkeresztezô kapacitásárverésen kialakult díjjal együtt az importár megközelítette a közüzemi árakat, sokan megijedtek. Világosan kell látni, hogy a szabadpiaci árelônyt hosszabb távon kell értelmezni, és lehetnek olyan idôszakok, amikor a közüzemivel azonos, esetleg magasabb árak alakulnak ki a szabadpiacon. Ennek az áraránynak azonban nagyon fontos üzenete van a piac számára. n Említette, hogy a hivatal megítélése szerint is szükségesek bizonyos módosítások a regulációban. Mondana néhány példát? A hivatal a piacnyitás során tapasztalat ellentmondások mellett megvizsgálta, hogy a jelenlegi villamosenergia-törvény (VET), illetve az új gázellátási törvény teljes mértékben megfelel-e a közelmúltban kihirdetett EU-direktíváknak. Kiderült egyebek mellett, hogy a VET-ben és az uniós irányelvben használt fogalomrendszer eltér egymástól. Ennek megfelelôen módosítani kell a magyar regulációban a feljogosított fogyasztó, a rendszerirányítás, a vertikálisan integrált vállalkozás, a tranzit definícióját. Azokat a meghatározásokat pedig, amelyeket a direktíva nem tartalmaz, nem enged meg, törölni kell a VET-bôl. Ugyanakkor vannak bizonyos fogalmak, amelyek a magyar szabályozásból hiányoznak, ilyen például az elosztott termelés, a keresletoldali szabályozás, be kell építeni. A VET a tevékenységek szétválasztása esetében lazább szabályozást alkalmaz, mint amit az új direktíva megkövetel. A legnagyobb eltérés az elosztói n HÍREK SZÉLERÔMÛPARK AZ ALFÖLDÖN és a szolgáltatói engedélyes szervezeti szétválasztására vonatkozó követelmények teljes hiánya. A VET elégségesnek tekinti a számviteli szétválasztást, a direktíva viszont szigorú szervezeti különállást határoz meg, 2007-tôl pedig már jogi szétválasztást követel meg. A VET ugyanakkor két engedélyes közt osztja meg azokat a feladatokat, amelyeket az uniós irányelv egyetlen társaságra, a TSOra, azaz a hálózati rendszerirányítóra testál. A direktíva szerint az átviteli hálózat feletti rendelkezési jogot teljes egészében a TSO gyakorolja, a hálózat tulajdonosának jogait pedig szigorú keretek közé szorítja. A TSO azonban maximális függetlenséget és szabadságot élvez. Összhangba kell hozni a VET-et a direktívával a közüzemi nagykereskedô státusát illetôen is, ugyanis az uniós irányelvek a magyarországinál szûkebb lehetôséget adnak a tagállamoknak monopol jogosultságok adományozására. Brüsszel azt várja a tagállamoktól, hogy a feljogosított fogyasztók gyors szolgáltatóváltását tegyék lehetôvé, a VET azonban körülményes és idôigényes procedúrát ír elô. Ez csak néhány példa arra, hogy a magyar szabályozás és az uniós irányelvek között milyen szintû és mélységû finomhangolásra van szükség. A hivatal javaslatot készített a harmonizáció munkaprogramjára, amelyben részletesen meghatároztuk nemcsak a teendôket, de a tervezett határidôket is. Ennek a programnak a végrehajtása, a piaci szereplôkkel, a gazdasági tárcával együttmûködve megkezdôdött. Félmilliárd forintért szélerômûparkot építenek Törökszentmiklós határában. Az alföldi tájon látványosságnak számító három, kereken 100 méter magas széltornyot a 46-os út mellett, egy 70 hektáros mezôgazdasági területen építik fel. Egy-egy berendezés elhelyezése negyed hektárt igényel, a szükséges földdarabokat hosszú távra bérbe veszik majd a tulajdonosoktól, a többi területen a gazdák változatlan feltételekkel termelhetnek. A szélerômûpark összteljesítményét 4,5 megawattra, élettartamát 35 évre tervezik. Ezzel a teljesítménnyel a város számára szükséges energia mintegy egyharmadát termelik meg. A beruházó számításai szerint a széltornyok által termelt áram eladásából évente 220 millió forintos bevételre tehetnek szert, megvalósulás esetén az alternatív energiaforrást kínáló, környezetbarát szélerômûpark üzemeltetôje mintegy ötmillió forint iparûzési adót fizet majd a városnak. Az Alföldön nem ez az elsô ilyen jellegû elképzelés. Tavaly Csongrád város vezetôi jelentették be, hogy a Tisza-parti településen szélerômûvet akarnak építeni. Az egy éven át tartó próbamérések eredményétôl függôen kilowatt közötti teljesítményû szélerômûvet építenének. (Népszabadság, január 24.) BAKONYI ERÔMÛ: KISZÁLLT A TRANSELEKTRO A 4,8 milliárd forint alaptôkéjû Bakonyi Erômû Rt. menedzsmentje és a Demján Sándor érdekeltségébe tartozó Euroinvest Kft. vásárolta meg a Transelektro mintegy 25 százalékos BE-részvénycsomagját mondta Völker Zsolt, az Euroinvest Kft. ügyvezetô igazgatója a HVG-nek. Korábban az erômûtársaság többségi pakettjét leánycégeken keresztül az Euroinvest és a Transelektro birtokolta, a maradékon intézményi befektetôk, brókercégek és magánszemélyek osztoztak. A Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Rt. vezérigazgatója, Guba János a HVG-nek elmondta, miután az áram-nagykereskedô Magyar Villamos Mûvek Rt. felmondta az erômûtársasággal kötött hosszú távú áramvásárlási szerzôdését, ezért szakmai befektetôként nem látták értelmét a részvénycsomag megtartásának. A Bakonyi Erômû Rt. most az ajkai szenes kazánokat aprítékkal például faforgácsokkal mûködôkre tervezi átalakítani. A cég 2002-ben 9,7 milliárd forint árbevétellel 343 millió forint veszteséget szenvedett el. (HVG, január 24.) 3

6 A SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS ÖSSZEKÖTTETÉS n A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK RT. MINT A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER ÁTVITELI HÁLÓ- ZATI ENGEDÉLYESE NOVEMBER 25-ÉN ÖSSZEKAPCSOLTA DÉLKELET-MAGYARORSZÁG KÉT MEGHATÁROZÓ 400 KV-OS HÁLÓZATI PONTJÁT EGY ÚJONNAN ÉPÍTETT TÁVVEZETÉKKEL. A SÁNDOR- FALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS HÁLÓZATI ÖSSZEKÖTTETÉS TÖBB ÉVES PROGRAM KERETÉBEN MEG- VALÓSÍTOTT, MINTEGY 90 KM HOSSZÚSÁGÚ TÁVVEZETÉKET JELENT, AMELYNEK BERUHÁZÁSI KÖLTSÉ- GE A SZÜKSÉGES ALÁLLOMÁSI CSATLAKOZÓ BERENDEZÉSEKKEL EGYÜTT ELÉRI A 7 MILLIÁRD FT-OT. TARI GÁBOR " A beruházási projekt több célt szolgál: Az összeköttetés átviteli hálózati oldalról jelentôsen növeli a térség ellátásbiztonságát, mind Szeged, mind Békéscsaba szélesebb körzetében azáltal, hogy az új vezeték mindkét helyen második irányú betáplálásként szolgál, és egyúttal a magyar villamosenergiarendszerben új, 400 kv-os, ellátásbiztonságot növelô távvezetéki hurkot képez. Jelentôs elônye a beruházásnak az is, hogy megteremti az erôs hazai átviteli hálózatot ahhoz, hogy a délkelet-európai térség villamosenergia-rendszere a nyugat-európai hálózathoz csatlakozhasson. Ezáltal Szeged térsége villamos energetikai szempontból Délkelet-Európa kapujává válik. ELÔZMÉNYEK A Magyar Villamos Mûvek Rt. mint a magyar villamosenergia-rendszer Átviteli Hálózati Engedélyese felelôs a tulajdonában lévô átviteli hálózati elemek üzemeltetéséért, karbantartásáért, felújításáért, valamint az ellátásbiztonság szinten tartása és/vagy emelése érdekében szükséges új fejlesztések megvalósításáért. Ennek érdekében ki kellett dolgozni és adaptívan módosítani kellett az átviteli hálózat fejlesztési stratégiáját. A magyar átviteli hálózat Magyarország délkeleti régiójában, Békéscsaba térségében az üzembiztonság szempontjából meghatározó, ún. (n-1) elvet azaz egy hálózati elem hiánya sem eredményezheti a térség ellátatlanságát csak korlátozottan, az áramszolgáltatói tulajdonban lévô 120 kv-os hálózati elemek igénybevételével teljesítette. Békéscsaba térségét alapvetôen az Albertirsa Békéscsaba 400 kv-os távvezeték látta el energiával, és a 400/120 kv-os transzformációt is csak egyetlen 400/ 120/18 kv-os transzformátor szolgálta. A távvezeték vagy a transzformátor hibája, hiánya esetén mivel a hurokzáró vezetékek és a 2. transzformátor hiányzott a szükséges villamos energia csak korlátozott feltételekkel, a 120 kv-os hálózat igénybevétel jutott el a fogyasztókhoz. A probléma megoldását célszerûen a több nemzetközi és egy magyarországi (Paks) 400 kv-os távvezetékkel rendelkezô Sándorfalva és az egy Albertirsa 400 kv-os betáplálással rendelkezô Békéscsaba alállomás közötti átviteli hálózati kapcsolat kialakítása jelentette. Egy ilyen távvezeték egyértelmûen javítja Békéscsaba ellátását, és kedvezô hatása van Sándorfalva alállomás üzembiztonságára is. A Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os vezeték szerepeltetése ezért az átviteli hálózati terveken már a 70-es évek végén megjelent, és ez alapján a 80-as évek második felében beindult a vezeték tényleges tervezése, a nyomvonalengedély biztosítása. Az 1993-ban kidolgozott és elfogadott alaphálózati stratégia egyik legfontosabb elemként kezelte a vezeték mielôbbi megvalósítását, különös tekintettel arra is, hogy a meglevô vezetékjogi engedély lejárta (1995) elôtt a beruházást elkezdjük. A beruházásnak a stratégiában megfogalmazott céljai között az is szerepelt, hogy kialakítson egy a rendszerbiztonság növelése szempontjából igen fontos új, 400 kv-os hurkot, erôsítve ezzel a magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati összeköttetését is. Sajnos a villamosenergia-iparban lezajlott nagy mértékû változások miatt a konkrét létesítés 1995-ig nem kezdôdhetett meg. Az MVM Rt ben, majd ben elfogadott, aktualizált alaphálózati stratégiája továbbra is kiemelt helyen szerepeltette a vezeték megvalósítását, lehetôleg mielôbbi üzembe helyezéssel. Emellett szólt az az újabb jelentôs érv is, hogy a délszláv események következtében szétkapcsolódott európai villamosenergiarendszert újraszinkronizálják. A levált volt jugoszláv és görög rendszerek mellett Románia és Bulgária is bejelentette igényét a nyugat-európai villamosenergia-rendszerhez (UCTE) való csatlakozásra, így a Sándorfalva 400 kv-os alállomás (mivel mind Arad, mind Szabadka irányában rendelkezik 400 kv-os összeköttetéssel) kiemelt szerepet fog játszani. Ehhez azonban feltétlenül meg kell erôsíteni az alállomás országon belüli kapcsolatait is. A lejárt nyomvonalengedély miatt az azok beszerzésére vonatkozó folyamatot újra kellett indítani. Az 4

7 400BGY 400KGY PAKS 400kV BÉKÉSCSABA SZABADKA ARAD 2TR 1TR 1. ÁBRA SÁNDORFALVA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS újabb engedély megkérését követôen megindult a távvezetéki oszlopok alapozása, majd egy rövid, elsôsorban a finanszírozási lehetôségeket feltáró idôszak után 2001-ben elkezdôdhetett a projekt teljes megvalósításának folyamata. Természetesen a távvezetékhez szükséges volt Sándorfalva és Békéscsaba alállomásokon a 400 kv-os fogadómezôk kiépítése, ezzel összhangban az elavult, csak költségesen bôvíthetô szekunder rendszer egységesítése, valamint a rendszerszintû feszültség meddô teljesítmény (U Q) szabályozásához szükséges söntfojtók beépítése. Az (n-1) elv kielégítéséhez a távvezetéken túl szükséges volt Békéscsaba alállomáson a 2. sz. 400/120/18 kv-os transzformátor beépítése is. A transzformátorbôvítéssel kapcsolatosan elvégzendô feladatokat a 2001-ben jóváhagyott Békéscsaba alállomás bôvítése projekt beruházási programja rögzítette évi befejezési határidôvel. Az új 400 kv-os távvezeték létesítésével kapcsolatos feladatok a szintén 2001-ben jóváhagyott Sándorfalva Békéscsaba projekt beruházási programjában határozták meg, amely az üzembe helyezési határidôt 2003-ra tûzte ki. A projekt célját röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze: n A magyar átviteli hálózat biztonságának, megbízhatóságának növelése, az (n-1) elv érvényesítése az átviteli hálózaton. n A dél- és kelet-magyarországi szolgáltatói terület energiaellátása, az energiaellátás biztonságának növelése. n A magyar villamosenergia-rendszer kelet nyugati hálózati összeköttetésének erôsítése. n Az országos alaphálózatokkal szemben támasztott nemzetközi normák és elôírások teljesítése. n A balkáni térség UCTE (UCPTE) csatlakozásának elôkészítése, a villamosenergia-kereskedelem biztonságának növelése. n A Szeged 220/120 kv-os állomás késôbbi kiváltásának (a Szolnok Szeged 220 kv-os vezetékkel együtt) elôkészítése. A projekt keretén belül 4 alprojekt valósult meg. 1. SÁNDORFALVA BÉKÉSCSABA 400 KV-OS TÁVVEZETÉK A projekt során a késôbbi bôvíthetôség érdekében kétrendszerû távvezetékoszlopokat építettek. Az alkalmazott távvezetékoszlopok osztott lábú, rácsos acélszerkezetûek, csavarkötéssel, kettôs (duplex) felületvédelemmel ellátva, a típus ( FENYÔ ) megegyezik a Hévíz országhatár 400 kv-os távvezetéknél alkalmazottal. A költségek csökkentése érdekében a jelen kiépítésben csak az egyik rendszerre telepítettünk fázisonként mm 2 áramvezetô sodronyt. A távvezetékre nagy adatátviteli szélességû, iparági és üzleti célú igények kielégítésére alkalmas optikai szállal integrált védôvezetô (OPGW) került. A kivitelezést az Ovit Rt. végezte, a szigetelô, a sodrony és az optikai szálakkal integrált védôvezetô (OPGW), valamint a távvezetékoszlopok szállítóit versenytárgyalási eljárás során választottuk ki. Ennek eredményeként n a távvezetéki oszlopokat az Ovit Rt., 5

8 n a (kompozit) szigetelôket a FURUKAWA, n az áramvezetôt a Magyar Kábel Mûvek, n az OPGW-t az ALCATEL szállította. A távvezeték alapozási munkáit 2000-ben fejezte be az Ovit Rt. A szükséges építési-szerelési fôanyagok tendereztetése után 2001-tôl folyatódott az építés. A távvezeték oszlopaira a normál biztonságú szakaszokon egyes tartóláncokat, a fokozott és különleges biztonságú szakaszokon kettôs tartóláncokat, a feszítôoszlopokra kettôs feszítôláncokat, az OSF és OFF oszlopokra egyes segédláncokat szereltünk. Közvetlenül az áramvezetôkre vagy a védôvezetôre az alábbi sodrony szerelvényeket szereltük: n végkötések, toldókötések, áramkötések; n térköztartók, rezgéscsillapítók, tartószerelvények; n nappali légi akadály jelzôgömbök; n madárriasztók. A vezetékadatok Hossz: 92,1 km Távvezetékoszlopok száma: 250 db Névleges feszültség: 400 kv Áramnem: háromfázisú, váltakozó Frekvencia: 50 Hz Áramvezetôk: 1333(23500) mm 2, alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodrony, acélerôsítéssel Védôvezetô: 1395 mm 2, ACSR alumínium keresztmetszetû ACSR vezetéksodronnyal, villamosan egyenértékû 48 szálas OPGW Szigetelô: kompozit JÁRULÉKOS BERUHÁZÁSOK, KERESZTEZÉSEK, MEGKÖZELÍTÉSEK, ÁTALAKÍTÁSOK A távvezeték építése során gondoskodni kellett a Tisza, a közutak, a vasutak vezetéképítés alatti forgalombiztonságáról a 20 és a 0,4 kv-os hálózatok, csôvezetékek, kábelek, a szállítási, szerelési útvonalak, helyek által érintett szakaszainak védelmérôl, és a szakfelügyeletekrôl. A munkák befejezését és a levonulást a terület rendbetétele, utak, hidak, kerítések helyreállítása és a rekultiváció követte. A Sándorfalva és Békéscsaba transzformátorállomások közötti 400 kv-os távvezeték elhelyezésére már egy évtizeddel korábban is rendkívül nehéz volt elfogadtatható nyomvonalat találni. Az egyetlen és megvalósítható megoldást a meglévô 400 és 120 kv-os távvezetékekkel párhuzamos nyomvonalválasztás jelentette, amely megfelel a takarékos terület-igénybevétel, a vezetékfolyosó elv kívánalmainak. A távvezeték megépítése a kivitelezési mûszaki tervek alapján, a hatályos szabványok és hatósági elôírások betartásával történt, a lakosság és az átszelt terület lehetô legkíméletesebb terhelésével. 2. SÁNDORFALVA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE A távvezeték egyik oldali csatlakoztatásához a projekt során Sándorfalva alállomásban ki kellett építeni a 400 kv-os fogadómezôt. Ennek megvalósításához a csonka kiépítésû 3. sz. 400 kv-os mezôsort komplett kiépítésûvé kellett tenni, ez a gyakorlatban az összekötô ágat és a vonali fogadómezôt érintette. A projektet segítette, hogy az alállomáson viszonylag korszerû szekunder rendszer üzemelt. A távvezeték fontossága miatt a bôvítés során a primer kapcsolókészülékek, mind a mérôváltók, mind a túlfeszültség-korlátozók, és a bôvítéshez szükséges szekunder berendezések tekintetében korszerû, új egységeket építettünk be (1. ábra). A kivitelezést az Ovit Rt. munkatársai végezték, a nagy értéket képviselô primer készülékeket 2002 decemberében több alállomásra kiírt primer készülékszállítási tenderben szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültségváltókat és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. A szekunder berendezések tekintetében a védelem-automatikai egységek gyártója az alállomásainkban már jól kialakult rendszernek megfelelôen az ABB, illetve a Protecta. A védelem-automatikai rendszer érdekessége, hogy a védelmi jelátvitel hálózatunkon elsô ízben valósul meg a védelmi készülékekbe integrált módon. Az irányítástechnikai rendszer vonatkozásában a meglévô ÜRIK telepítésû rendszert bôvítettük 1 db Prolan Profield B típusú mezôgép beépítésével. A projekt eredményeképpen teljes kiépítettségûvé vált a 3. sz. mezôsor, lehetôvé vált a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték fogadása Sándorfalva alállomásban, korszerû, üzembiztos primer és szekunder berendezésekkel. Hírközlés Szükség volt a védelmi és informatikai jelátvitel Békéscsaba irányába történô kiépítésére. Sándorfalva és Békéscsaba között megvalósult a pontpont közötti összeköttetés. 6

9 2. ÁBRA BÉKÉSCSABA 400/120 KV-OS ALÁLLOMÁS Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôbe az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen egy készlet túlfeszültség-korlátozó épült be. Földelés, villámvédelem A bôvítés során gondoskodni kellett a beépített berendezések meglévô földelôhálóba való bekötésérôl, valamint meg kellett oldani a Sándorfalva Békéscsaba 400 kv-os távvezeték védôvezetôjének villámvédô csúcsra való bekötését. 3. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS TRANSZFORMÁTOR- KAPACITÁSÁNAK BÔVÍTÉSE Békéscsaba alállomáson 2001-ben beépítésre került a hideg tartalékként a helyszínen lévô 400/120/18 kv-os transzformátor. Ennek csatlakoztatására kiépült az ún. 3B mezôszelet és ezzel egy idôben a 2 db addig összefogottan üzemelô 120 kv-os távvezetéket szétválasztották. A költségek minimálása érdekében 400 kv-os önálló transzformátor-mezôsor nem épült ki, hanem ún. transzformátorsínes topológiát alkalmaztunk, valamint a 400 kv-os részekre üzemviteli tartalékban lévô primer kapcsolókészülékek, illetve szekunder berendezések kerültek. Ezen túl megvalósult a transzformátor- és a söntfojtó alapok környezetvédelmi átalakítása, zárttá tételére is. A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. Létesítési Igazgatóságának munkatársai végezték, az üzembe helyezést 2001-ben az Üzemviteli Igazgatóság dolgozói hajtották végre. A részprojekt befejezésével Békéscsaba alállomás a transzformátorok, és a 120 kv-os távvezetékek tekintetében kielégítette az (n-1) elvet. 4. BÉKÉSCSABA ALÁLLOMÁS BÔVÍTÉSE Sándorfalva alállomáshoz hasonlóan Békéscsaba alállomásban is meg kellett teremteni az új 400 kv-os távvezeték csatlakozásának feltételeit. A távvezeték hurok különös fontossága miatt itt is korszerû, primer és szekunder berendezésekre volt szükség. A szekunder rendszer azonban Sándorfalvával ellentétben lényegesen elavultabb volt az elektromechanikus és elektronikus védelmével, amik nem tették lehetôvé a korszerû berendezésekkel való bôvítést. Ezért szükségessé vált a teljes szekunder rendszer egységesítése (2. ábra). A primer berendezéseket a Sándorfalva alállomás bôvítésénél már említett primer nagykészülék tendereztetésével szereztük be. A megszakító szállítója az Alstom T&D, a szakaszolókat a HAPAM, a feszültség- és az áramváltókat a Trench, a túlfeszültség-korlátozókat a Tyco szállította. 7

10 A szekunder berendezéseket a 2003 márciusában a védelem-automatika, valamint az irányítástechnikai rendszer szállítására kiírt versenytárgyalással szereztük be. A készülékeket a tendert megnyerô Ovit Rt. szállította. A védelem-automatika készülékek az alállomásainkban már bevált gyakorlatot követve ABB, illetve Protecta gyártásúak. Az irányítástechnikai rendszert, a korszerû kezelôi munkahelyeket is beleértve a Prolan Rt. szállította, típusát tekintve a legújabb fejlesztésû Profield C készülékek. A szekunder rendszer részeként korszerûsítették a váltakozó áramú és az egyenáramú segédüzemi elosztórendszert is, a berendezéseket az Ovit Rt. szállította és telepítette. Az új segédüzemi rendszer korszerû irányítástechnikai egységgel vezérelt, az üzembiztonság növelése érdekében a betáplálások hibái esetén automatikus átkapcsolásokat képes végrehajtani. A korszerû védelem-automatika és irányítástechnikai rendszer mezôszintû egységei a nagyobb megbízhatóság és a környezet zavaró hatásainak csökkentése érdekében a szekunder rekonstrukciós irányelvekkel egyezôen mezôorientáltan, a technológia közelében épített reléházakba kerültek. A rendszer központi feldolgozó és kezelô egységeit a vezénylôépületben helyezték el, az üzembiztonság érdekében ezek a berendezések a mezôszintû egységekkel optikai szálas hálózaton keresztül kommunikálnak. A kivitelezési munkákat az Ovit Rt. munkatársai végezték. A projekt eredményeképpen megvalósult a Sándorfalva Békéscsaba távvezeték fogadása Békéscsaba alállomásban, a kor követelményeit kielégítô, hosszú távon is üzembiztos szekunder rendszer és a 400 kv-os hurok nagy megbízhatóságát megvalósító primer berendezések létesítésével. Diszpozíciós kialakítás A kiépítés során megtörtént a hagyományos másfélmegszakítós diszpozíciójú alállomás létesítése. A két transzformátorblokkban csatlakozik a Békéscsaba-Nyugat állomásba elmenô kétrendszerû 120 kv-os, 500 mm 2 -es távvezetékre. Ez a megoldás lehetôséget ad a 120 kv-os kapcsolóberendezés késôbbi esetleges gyûjtôsínessé (kétgyûjtôsínesre) való kiépítésére. Védelem és irányítástechnika Az alkalmazott relévédelmi, automatika és zavaríró készülékek digitális kivitelûek (kivéve az autonóm védelmeket és a segédreléket mûködtetô elemeket) és rendelkeznek az MVM Rt. OVT OVRAM alkalmassági tanúsítványával. A védelmi rendszer, az alkalmazott elemek megfelelnek az IEC, ill. az EN szabványok legutolsó kiadásainak. A védelem és az irányítástechnika külön-külön szekrényekben helyezkednek el. A védelmi rendszer minden megszakítóra tartalmaz kikapcsoló körépség-ellenôrzôt, hibajelzés céljából. A védelmi rendszer csatlakozik az alállomási irányítástechnika rendszerhez. A kialakított irányítástechnikai rendszer felépítése funkcionálisan osztott, a feladatokat a hierarchia lehetô legalacsonyabb szintjén hajtják végre. (A funkcionális szintek: alállomás- és mezôszint.) Telepítésük decentralizált, az alállomás, ill. a mezôszintû egységek fizikailag is osztott kialakításban létesültek. A mezôszintû elemek technológiaközelben elhelyezett reléházakba kerültek, az alállomás szintû elemek és a kezelôi munkahelyek pedig a vezénylôépületbe. Túlfeszültség-védelem A távvezetéki mezôkbe és a transzformátorok primer és szekunder oldalára az érvényben lévô elôírásoknak megfelelôen túlfeszültség-korlátozókat telepítettünk. Környezeti hatások Az alállomás bôvítése a közvetlen és a távolabbi környezetben nem okoz tartósan jelentkezô károkat, nem szennyezi a talajt, a vizeket és a levegôt. Nem építettek nagy olajterû kapcsolókészülékeket, a jelentôs olajmennyiséget tartalmazó transzformátorok zárt rendszerû alapokra kerültek, amelyek minden esetleges, transzformátorból származó szennyezôdést felfognak és összegyûjtenek. 8

11 A MISKOLCI GÁZMOTOROS PROJEKT n 2001 TAVASZÁN AZ MVM RT. IGAZGATÓSÁGA A TÁRSASÁG STRATÉGIAI CÉLJAI KÖZÖTT JELÖLTE MEG A SIKERES PIACRA LÉPÉST A KAPCSOLT ENERGIATERMELÉS TERÜLETÉN. EBBEN AZ IDÔSZAKBAN SZÁMOS VÁROS VEZETÉSE DÖNTÖTT ÚGY, HOGY KORSZERÛSÍTTETI TÁVHÔTERMELÔ BERENDEZÉ- SEIT ÉS ENNEK ÉRDEKÉBEN VERSENYTÁRGYALÁSOKAT HIRDETTEK. A FENTI CÉL ÉRDEKÉBEN VETTÜNK RÉSZT KAZINCBARCIKA, TISZAÚJVÁROS, MAJD MISKOLC VÁRO- SOK PÁLYÁZATAIN. MÍG AZ ELSÔ KETTÔ ESETÉBEN RÉSZVÉTELÜNK SIKERTELEN VOLT, A HARMADIK PÁLYÁZATOT, MISKOLCÉT MEGNYERTÜK. SZALKAI ISTVÁN NAGY JÁNOS A MISKOLCI HÔSZOLGÁLTATÓ KFT. ÁLTAL KIBOCSÁTOTT PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A pályázati felhívásban a kiíró három városi fûtômû kapcsolt energiatermelô berendezéssel történô bôvítésére kért ajánlatot. A közel 170 MW hôteljesítmény-igényû Tatár utcai, a 23 MW-os diósgyôri és a 8 MW-os bulgárföldi távfûtési körzetek ellátása szerepelt a felhívásban. A kiírás követelményeinek elsôsorban gázmotorok beépítésével lehetett eleget tenni, de a Tatár utcai Fûtômû esetében megengedte a gázturbinás kombinált ciklusú megoldást is. A két kisebb fûtômûre azonban nem volt kötelezô ajánlatot adni. A pályázati kiírás rövid határidôt szabott meg, nem tartalmazott kellô mélységû adatokat az építési területekrôl, illetve a környezetrôl. Legfôbb hiányossága azonban az volt, hogy nem álltak rendelkezésre a hatósági engedélyek, ennek ellenére csupán 7 hónapot szánt a megvalósításra. AZ MVM PÁLYÁZATA Az ERBE Kft. és az MVM Rt. szakértôi által kidolgozott pályázat a Tatár utcai fûtômû kétlépcsôs bôvítésére tartalmazott javaslatot. A pályázatnak tartalmaznia kellett a szolgáltatott hô árát évi árbázison, és a hôár mindenkori változását meghatározó árkalkulációs képletet is. A pályázat alapján elsô lépcsôben a 4 db, kb. 3,5 MW-os gázmotoros egységbôl álló fûtôerômû épül, s ez a második lépcsôben (legkésôbb 2005-ig) kb. 100 MW villamos teljesítményû gáz/gôz ciklusú kapcsolt energiatermelô egységgel bôvül. A pályázatban szerepelt egy üzleti megállapodás tervezet, amely a feltételeket tartalmazta és ennek mellékleteként egy szerzôdés az erômû létesítésére és egy a hosszú távú távhôszolgáltatásra. Az üzleti megállapodás tervezet tartalmazta az üzemeltetési javaslatot, amelynek lényege, hogy egy, a MIHÔ Kft.-vel közösen létrehozott társaság fogja üzemeltetni az új erômûvet. A pályázat második része a mûszaki terveket tartalmazta, beruházási javaslat szinten. A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE 2001 decemberében Miskolc megyei jogú város közgyûlése gyôztesnek hirdette ki az MVM Rt. pályázatát. Ezután több hónapos szerzôdéskötési tárgyalást folytattunk a pályázat kiírójával, a Miskolci Hôszolgáltató Kft.- vel a gázmotoros projekt megvalósításának feltételeirôl. A tárgyalások során vállaltuk, hogy Diósgyôrre és Bulgárföldre is beépítünk egy-egy gázmotort és megnöveltük a Tatár utcai erômû teljesítôképességét is. A parafált szerzôdéscsomag az MVM Igazgatóság és a miskolci közgyûlés jóváhagyása után március 11-én került aláírásra. A szerzôdéscsomag egy üzleti megállapodást és 7 db szerzôdést tartalmaz. E szerzôdések telephelyenként rögzítik a hosszú távú hôszolgáltatás feltételeit, illetve az erômûvek építésére vonatkoznak. A hetedik egy elôszerzôdés, amely a gáz/gôz ciklusú kombinált erômûblokk építésére ad garanciákat. Az eredeti pályázati kiírás az erômûvek kereskedelmi üzemének kezdetét november 1-jére tûzte ki, így a szerzôdésben is ezt kellett vállalnunk. A PROJEKT ELÔKÉSZÍTÉSE A nagyon rövid határidôk teljesítése érdekében a projekt megvalósításának elôkészítését 2001 decemberében az eredmény kihirdetése után nyomban megkezdtük. Az ERBE közremûködésével három versenypályázati felhívást adtunk ki: n a fôberendezések szállítására, n a fô- és háziüzemi transzformátorok szállítására, n a projekt fôvállalkozásban történô lebonyolítására. Az ajánlatok értékelése a MIHÔ Kft.-vel folytatott tárgyalásokkal párhuzamosan megkezdôdött. A fôberendezések szállítására a Deutz Gmbh GanzSet Rt. adta a legjobb ajánlatot, míg a transzformátorokra 9

12 a legelônyösebb pályázat a horvát KONČAR cégtôl érkezett. A fôvállalkozói ajánlatok közül a legmegfelelôbbnek az EGI Rt. ajánlata látszott, ezért a tárgyalások során javasoltuk, hogy az EGI Deutz GanzSet csoporttal szerzôdjünk a fôberendezések szállítására és a komplett erômûvek létrehozására. A KONČAR által szállított transzformátorok hálózati csatlakoztatásáról az Ovit Rt.-vel kötöttünk szerzôdést. Az EGI Rt. Deutz Gmbh Ganz- Set Rt. Konzorciummal május 28-án jött létre a szerzôdés. ENGEDÉLYEZTETÉS Minden beruházás elôkészítésének egyik legfontosabb része a hatósági engedélyek megszerzése. 20 MW villamos teljesítmény alatt csak az önkormányzat építési hatóságának engedélyére van szükség, az engedély kiadásához azonban be kellett szereznünk a szakhatóságok hozzájárulását, így többek között a Környezetvédelmi Felügyelôség, a Vízügyi Igazgatóság határozatát is. Tekintve, hogy a projektet a város kezdeményezte, az építési hatóság támogatását élveztük, de a Környezetvédelmi Felügyelôség szigorú követelményeit csak jelentôs anyagi és idôráfordítással tudtuk teljesíteni. Bár az elôzetes építési engedélyt a Tatár utcára májusban megkaptuk, az elôírta környezetvédelmi tanulmány készítését. Ennek alapján az eredetileg 14 m magasra tervezett kéményeket 31 m-re kellett növelni, jelentôsen szigorodtak a zajterhelési követelmények, de a legnagyobb nehézséget a talaj okozta. Errôl ugyanis kiderült, hogy 2-3 m mélységben a kohászati üzemek hulladékával feltöltött területrôl van szó, amely jelentôs fém- és szénhidrogén-szennyezést tartalmaz. A felügyelôség a szennyezett talaj folyamatos mintavételezését és teljes cseréjét írta elô. A fôvállalkozó az építészeti technológia módosítására kényszerült a magas talajvízszint és a szokatlanul heves esôzések miatt. Az engedély módosítása az alapozási munkálatokkal párhuzamosan megtörtént, a végleges építési engedélyt mégis csak 2002 szeptemberében sikerült megkapni. Elôzetes hatósági engedélyek hiányában a diósgyôri és a bulgárföldi telephelyeken is módosításra kényszerült a kivitelezô, mert újra kellett tervezni a technológiai kialakítást a szigorú környezetvédelmi elôírások miatt. ÉPÍTÉSZETI MUNKÁLATOK, TECHNOLÓGIAI SZERELÉS A Tatár utcai alapozási munkák menetét hátráltatta a folyamatos talajellenôrzés és az idôjárás. Az esôzések sártengerré változtatták az építési területet, de a nehézségek ellenére novemberre elkészült az alapozás (1. fotó). Ezután a KÉSZ Kft. szakemberei pár hét alatt tetô alá hozták a csarnokszerkezetet és a belsô helyiségek kialakításával párhuzamosan megérkeztek a gázmotorok. A gázmotorok beszállításával egyidejûleg a kényszerhûtôk és a fôtranszformátorok is a helyükre kerültek. A szerelési munkák menetét némileg visszavetette a korábban érkezô hideg téli idôjárás. A fôépületen kívüli építészeti munkák befejezése áttolódott kora tavaszra, a technológiai szerelés lelassult, illetve a beszállítók késedelmei miatt akadozott. A füstgázrendszerek végleges kiépítése és a kémények felállítása csak áprilisra fejezôdött be, ekkor kezdôdhetett el a gázmotorok és a közös rendszerek gépészeti szerelése. Az öt gázmotor segédrendszereikkel való összekapcsolása csak lépcsôzetesen, egymás után valósulhatott meg, így több idôt vett igénybe a tervezettnél. 1. FOTÓ A TATÁR UTCAI ALAPOZÁSI MUNKÁLATOK SZÁRAZ IDÔSZAKBAN A diósgyôri és bulgárföldi telephelyeken az építészeti munkák indítása a terv szerint is késôbbre került, mint a Tatár utcai telephelyen. Diósgyôrött a földalatti középfeszültségû kábelek kiváltása, míg Bulgárföldön a rendelkezésre álló kis terület miatt elhúzódott az építkezés. Így a technológiai szerelés is idôben eltolódott, a tényleges szerelési munkálatok tavasszal kezdôdhettek el. A villamos és irányítástechnikai berendezések telepítése a gépészeti szerelésekkel párhuzamosan folyt. Mindhárom telephelyen a hálózati csatlakozás földbe fektetett kábellel valósult meg, a diósgyôri telephelynél a földkábel nyomvonal hossza mintegy 1,9 km, amelyet sûrûn lakott területen kellett lefektetni. A villamos erôátviteli berendezések szerelését az Ovit Rt. szakemberei végezték, részben megelôzve, részben követve a technológia szerelésének menetét. A védelmi és irányítástechnikai szereléseket a DIPOLVILL Kft. végezte. A gépésztechnológia és az irányítástechnika összehangolása a DEUTZ EGI GanzSet konzorciumi tagok együttes és küzdelmes munkájának eredményeként 2003 augusztusában befejezôdött. A sikeres üzembe helyezési próbák után szeptember elején elindulhatott a próbaüzem a Tatár utcai gázmotoroknál, míg a diósgyôri gázmotor próbaüzemét november elején kezdte meg (2., 3., 4. fotók). 2. FOTÓ A TATÁR UTCAI GÁZMOTOROS FÛTÔERÔMÛ 3. FOTÓ A TATÁR UTCAI GÉPHÁZ BELSÔ TERE 10

13 1. TÁBLÁZAT Telephely Tatár u. Diósgyôr Bulgárföld 5 gázmotor 1 gázmotor 1 gázmotor Összesen 4. FOTÓ A DIÓSGYÔRI GÁZMOTOROS BÔVÍTÉS Hôigény, TJ/év Beépített villamos 533,9= teljesítmény, MW =19,5 MW 133,9 MW 131,0 MW 24,4 MW Kiadott villamos energia, MWh/év Kiadott hômennyiség TJ/év 522,3 90,0 28,1 640,4 Gázfelhasználás villanyra hôre Összesen TJ/év Eredô éves hatásfok, % 76,3 71,3 74,6 75,4 2. TÁBLÁZAT. FÔBERENDEZÉSEK Telephely Tatár utca Diósgyôr Bulgárföld 5. FOTÓ A BULGÁRFÖLDI 1 MW-OS GÁZMOTOR ÉPÜLETE MÛSZAKI ADATOK A meglévô távfûtôrendszerek korszerûsítése és gazdaságosabb üzemeltetése érdekében mind a három telephelyre a nyári hôigényeket meghaladó hôteljesítményû gázmotorok telepítése kedvezôbbnek bizonyult. A Tatár utcai fûtômû éves hôkiadásának több mint harmadát, a diósgyôri és bulgárföldi telephelyeken a felét a gázmotorok látják el. Éves szinten a gázmotoros fûtôerômûvek eredô hatásfoka meghaladja a 75%-ot. (1. táblázat) A három miskolci telephelyre a 2. táblázat szerinti fôberendezések kerültek telepítésre. A TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE A gázmotor kedvezô hatásfokkal termeli a villamos energiát, ugyanakkor Motor TBG632V16F TBG620V12K Darabszám Hengerszám/elrendezés 16/V 12/V Furat/löket, mm 260/ /195 Hengertérfogat, dm 3 271,8 53,1 Kompresszióviszony 12:1 12:1 Kenôolajtérfogat, liter Generátor Generátorgyártó/típus AvK DIG 156 n-6 Stamford HC 734 F Feszültség/frekvencia kv/hz 6,3/50 400/50 Generátorhatásfok (cos f=1), % 97,9 97,0 Teljesítményértékek 100% 100% Motorteljesítmény, kw Villamos teljesítmény (cosf=1), kw Hûtôvízteljesítmény, kw Keverékhûtô hôteljesítmény, kw Kenôolaj hômennyiség, kw 300 Füstgázteljesítmény 120 C-nál, kw Hasznosítható hôteljesítmény, kw Veszteség motornál, kw Veszteség generátornál, kw Tüzelôanyag-felhasználás, kw Füstgázhômérséklet, C Villamosenergia-termelés hatásfoka, % 41,4 40,0 Hôenergia termelés hatásfoka, % 45,2 45,4 Összhatásfok, % 86,6 85,4 Kényszerhûtô Teljesítmény, kw Berendezés egyéb adatai Gáznyomás (választható), mbar Motorsúly (üres), kg Aggregát súly (üres), kg Transzformátor Teljesítmény, MVA ,3 131,6 Feszültség, kv/kv 35/6,3 11/6,3 11/0,4 Irányítástechnika DEUTZ-TEM és WIN-CC alapú PLC 11

14 hasonló mértékben hasznosítható a keletkezett hô is. A távfûtési rendszerekbôl visszatérô víz részárama a gázmotorhoz kerül, ahol annak hômérsékletét az elôremenô oldalról való visszakeverés közel 70 C-ra állítja be. A távfûtési víz hômérsékletét növeli az olajhûtôben, a keverékhûtôben és a motorköri vízhûtôben átadott hômennyiség. A vízhômérséklet további emelése a távozó füstgáz 120 C alá való hûtésével érhetô el. A közel 90 C-ra felmelegített víz alacsonyabb hôigények esetén elôbb a kényszerhûtôben visszahûlve bekeverésre kerül a fûtési rendszerbe. Az elômelegített égési levegôvel kevert gázt a füstgázoldalról hajtott turbófeltöltô hozza megfelelô nyomásra. A felmelegedett gázelegy a kétlépcsôs keverékhûtôben visszahûl a gázmotor üzemeléséhez optimális hômérsékletig. A négyütemû gázmotorban elégetett gáz/levegô keverék hajtja a fôtengelyt és azzal együtt a generátort. Munkavégzés után a füstgáz a turbófeltöltôt meghajtva, a katalizátoron, az elsôdleges hangtompítón, a füstgáz/víz hôcserélôn és a másodlagos hangtompítón, valamint a kéményen keresztül távozik a szabadba. A távozó füstgáz NO x -tartalma nem haladja meg az 500 mg/nm 3 értéket (ISO szerint). Ez az érték speciális katalizátor alkalmazásával még felére csökkenthetô, így biztosítható a szigorúbb TA LUFT 1/2 elôírások betartása is (1. ábra). A nagyobb teljesítményû gázmotorok indítása sûrített levegôrendszeren keresztül, míg a kis gázmotoré indító áramforrásról történik. A gázmotorok kenése, illetve a kenôolaj folyamatos pótlása automatikusan vezérelt, az olajminôséget rendszeresen ellenôrzik. A Tatár utcai telephelyen lévô 5 db gázmotor közül az 1. és 2. számú az avasi fûtési rendszerhez, a 4. és 5. számú a belvárosi fûtési rendszerhez csatlakozik. A középsô 3. számú gázmotor mindkét rendszerre, de egyszerre csak az egyikre adhat ki hôt (2. ábra). Mindkét fûtési rendszeren kiépítésre került egyenként 8 MW hôteljesítmény elvitelére alkalmas hûtôegység. Alacsony hôigényû idôszakban ezekkel a kényszerhûtôkkel érhetô el, 1. ÁBRA A TATÁR UTCAI GÁZMOTOR SÉMAKÉPE 2. ÁBRA GÁZMOTOROK CSATLAKOZÁSA A FÛTÉSI RENDSZEREKHEZ (IRÁNYÍTÁSTECHNIKAI SÉMAKÉP) hogy a gázmotorok a legnagyobb villamos teljesítménnyel üzemeljenek. Villamos erôátviteli oldalon a megosztás hasonló, a két 6,3 kv-os sínre 2-2 db generátor, illetve a középsô gázmotor generátora bármelyik sínre dolgozhat (l. 2. ábra). A sínekre csatlakoznak az 1-1 db 14,5 MVA-es fôtranszformátorok, a segédüzemek és a 0,4 kv-os segédüzemi transzformátorok. A fôtranszformátorok egy-egy önálló mezôben csatlakoznak a DAM 120/35 kv-os alállomásán. PRÓBAÜZEM, GARANCIÁLIS MÉRÉSEK A próbaüzem során bizonyítani kellett, hogy a leszállított és az üzembe helyezett berendezések a vállalt teljesítményeknek, üzemmódoknak és 12

15 3. ÁBRA A TATÁR UTCAI GÁZMOTOROK VILLAMOS ERÔÁTVITELI SÉMAKÉPE mûszaki paramétereknek megfelelôen üzemelnek, teljesítik a minôségi elôírásokat, az érvényes tûzvédelmi, munkaegészségügyi és környezetvédelmi követelményeket. A szigorú elôírásoknak megfelelôen gázmotoronként 360 üzemórát kellett teljesíteni úgy, hogy menet közben változó üzemállapotok mellett gépenként több indítási-leállítási próbával kellett igazolni a gépcsoportok és a kiszolgáló berendezésekbiztonságos rendelkezésre állását. A Tatár utcai gázmotorok a próbaüzemüket megfelelôen teljesítették, nem számítva a külsô villamos hálózat zavarainak hatását. A hálózati instabilitás miatt a védelmi rendszer többször leállította a gázmotorokat, a káros következmények megelôzésére a közeljövôben új 6 kv-os tartalék betáplálást alakítunk ki. A október elején elvégzett garanciális mérések eredményei alapján mindegyik gázmotor 40% feletti villamos hatásfokot ért el, a kiadott hôteljesítményt is figyelembe véve a gázmotoros egységek eredô hatásfoka 85,75 és 89,9% között volt. A gázmotorok károsanyag-kibocsátási értékei mind alacsonyabbak, mint a környezetvédelmi elôírásokban megkívántak. A sikeres próbaüzem lezárásával a Tatár utcai gázmotorok a Miskolci Fûtôerômû Kft. üzemeltetésében október 20-án megkezdték kereskedelmi üzemüket mintegy 19 MW villamos teljesítmény és közel 22 MW hôteljesítmény kiadásával. A diósgyôri és bulgárföldi gázmotorok 2003 végére üzembe kerültek, tovább növelve a kapcsolt energiatermelés részarányát Miskolc hôellátásában. n HÍREK OROSZORSZÁGI TENDEREK VÁRHATÓK A VILLAMOS IPARBAN Elképzelhetô, hogy rövidesen pályázatot írnak ki Oroszországban a villamos energia nagykereskedelmére és termelésére A lépés az UES monopolcég újjászervezésének része lenne. Az orosz kormány nem utasítja el, hogy tendereket írjanak ki az áramnagykereskedô társaságokra, közölte German Gref orosz gazdasági miniszter. Mint mondta, a kormány az ezzel kapcsolatos fô döntéseket a múlt héten fogadta el, e megbeszélések most kerültek végsô szakaszukba. A kérdést az oroszországi villamosenergia-ellátásért felelôs UES társaság igazgatósága februárban fogja megvitatni. 10 nagykereskedô és termelô cég adná egy állami áramholding magvát. Ezek között négy vízerômû és hat hôerômû van. Az állam birtokolja a vízerômûvek tulajdonának a többségét, tulajdonrésze most csökkeni fog. A hôerômûveket viszont teljesen el fogják adni a tendereken. (Energiainfo) ÁTSZERVEZI KERESKEDELMI ÜZLETÁGÁT A WATTENFALL Európai és skandináviai áramkereskedelmi tevékenységét egy szervezeti egységbe vonja össze a Wattenfall jelentette a Platts, Matts Ekman pénzügyi vezérigazgató-helyettest idézve. A hírügynökségi jelentés szerint Matts Ekman jelezte: az áramkereskedelem már régóta nemzetközi tevékenység, ennek megfelelôen alakítják át a legnagyobb svéd áramtermelô szervezetét. Az egységes európai kereskedelmi egység lehetôséget ad az IT, a kockázatkezelés és a nemzetközi kereskedelmi ügyletek területén a lehetséges szinergiák kiaknázására. A vezérigazgató-helyettes közölte, az új üzletág központja Hamburgban lesz, a stockholmi eddigi skandináv igazgatóság ezentúl a regionális iroda feladatait látja el. (Energiainfo) 13

16 AZ MVM RT. ÁLTAL RENDEZETT ELSÔ MAGYAR KAPACITÁSAUKCIÓRÓL n A ÉVI CX. TÖRVÉNY A VILLAMOS ENERGIÁRÓL (TOVÁBBIAKBAN VET) ELSÔ MONDATA SZE- RINT AZ ORSZÁGGYÛLÉS A FOGYASZTÓK BIZTONSÁGOS, MEGFELELÔ MINÔSÉGÛ ÉS ALACSONY KÖLTSÉGÛ VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁSA CÉLJÁBÓL, AZ OBJEKTÍV, ÁTLÁTHATÓ ÉS HÁTRÁNYOS MEG- KÜLÖNBÖZTETÉSTÔL MENTES SZABÁLYOZÁS KIALAKÍTÁSA, A VILLAMOSENERGIA-VERSENYPIAC KIALAKULÁSÁNAK ELÔSEGÍTÉSE, A VILLAMOSENERGIA-HÁLÓZATOKHOZ VALÓ SZABÁLYOZOTT HOZ- ZÁFÉRÉS MEGTEREMTÉSE, VALAMINT AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK JOGSZABÁLYAIHOZ VALÓ KÖZELÍ- TÉS ÉRDEKÉBEN, AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG, AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, ÉS A KÖRNYEZETVÉDE- LEM KÖVETELMÉNYEIRE FIGYELEMMEL A KÖVETKEZÔ TÖRVÉNYT ALKOTJA. DR. BARÓCSI ZOLTÁN A KAPACITÁS-ÁRVERÉS HÁTTERE A villamos energiáról szóló hatályos törvény kimondott célja a villamosenergia-piac kialakulásához és fejlôdéséhez szükséges feltételek, pontosabban szólva az ehhez szükséges jogi feltételek megteremtése. A kitûzött célokat a törvény több-kevesebb sikerrel teljesítette is. Csak a legfontosabb elemeket említve: létrejött a kettôs közüzemi és verseny piac, a törvény erejénél fogva átalakultak a korábbi szereplôk és újak színre lépése vált lehetôvé: megalakulhattak a villamosenergia kereskedô társaságok, jogilag is lehetségessé vált a villamos energiával való szabad kereskedés, a szerzôdéskötés szabadsága itt is teljes mértékben érvényesülhet. 1 Ez utóbbi természetesen csak a versenypiacra értendô. Köztudottan a piachoz nemcsak a jogi feltételek, hanem áru is szükségeltetik. Ismert azonban az is, hogy a termék nagy részét a korábbi szállító, a jelenlegi közüzemi nagykereskedô, hosszú távú szerzôdésekkel, a korábbi elvárásoknak és az akkor hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek eleget téve lekötötte. Ennek következtében a jogra hárult az a feladat is, hogy a versenypiac születéséhez és gyarapodásához szükséges termék szabadpiaci megjelenését biztosítsa. 2 A versenypiac általános feltételeinek megteremtése jogilag nem jelentett és nem is jelenthetett a jogalkotók és a kodifikátorok számára különösebb gondot. Sarkalatos kérdés volt azonban az átállási költségek kezelése, valamint annak a technikának a megtalálása, amivel a szereplôket, nevezetesen a közüzemi nagykereskedôt de fôként a termelôket arra lehet ösztönözni, hogy a hosszú távú szerzôdések biztonsága helyett az esetleges nagyobb nyereség reményében a szabad piacot válaszszák. A törvény egyrészt lehetôséget teremt mindkét elôbb említett szereplô számára, hogy az általa igénybe nem vett kapacitásról lemondjon, illetve az így felszabadult kapacitást a termelô szabadon értékesíthesse. 3 A piacot erôsíti a VET azon rendelkezése is, miszerint a közüzemi nagykereskedô a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedô számára elérhetô módon beleértve a határon keresztül történô kiszállítást is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamos energiát. 4 Természetesen a VET-ben találhatók még a fentieken kívül egyéb, a piac liberalizációját erôsítô rendelkezések is. Ezek azonban jelen cikk tárgya szempontjából indifferensek vagy csak periferiális jellegûek. A törvény lényegében csak célokat fogalmaz meg, kereteket jelöl ki. A gyakorlati végrehajtásra a 183/ (VIII. 23.) Kormányrendelet (Rendelet) ad szabályokat. 5 A Rendelet címe az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól felfogásunk szerint nem fejezi ki a lényeget. A Rendelet azokat a jogalkotó által elképzelt és megengedhetô kereteket teremti meg és szabályozza, amik lehetôséget adnak, pontosabban ösztönzik a közüzemi nagykereskedôt arra, hogy a hosszú távú szerzôdéseiben lekötött kapacitásokat felszabadítsa. Ezekhez és csakis ezekhez rendeli hozzá az átállási költség meghatározásának és érvényesítésének szabályait is. 6 A Rendelet két olyan megoldást ismertet, aminek eredményeképpen kapacitások kerülhetnek a közüzembôl a versenypiacra, és ennek következtében a közüzemi nagykereskedô átállási költséget érvényesíthet: a szerzôdések újratárgyalását és a lekö- 14

17 tött teljesítôképesség nyilvános árverését. Mindkettô lebonyolítására, az átállási költség megállapítására és annak érvényesítésére részletes eljárási szabályokat ad. A közüzemi nagykereskedô 2003 februárjában minden érintett termelôvel lefolytatta az újratárgyalásokat. Ezek nyomán lényegében a termelôk ellenállásának eredményeképpen kapacitás nem szabadult fel, ilyen értelemben a tárgyalások eredménytelenek voltak. A Rendelet szerint az újratárgyalások amennyiben ennek feltételei adottak évente megismétlendôk. A következô újratárgyalási ciklusra várhatóan 2004 februárjában kerül sor. A Rendelet arra is kötelezi a közüzemi nagykereskedôt, hogy az újratárgyalások eredménytelensége esetén, amennyiben szabad kapacitásokkal rendelkezik, azokat nyilvános árverésen köteles értékesíteni. 7 Ennek eleget téve június 23-án az MVM Rt., mint közüzemi nagykereskedô megtartotta az elsô magyarországi kapacitás-árverést. AZ ÁRVERÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYOZÁSA A RENDELETBEN Az árverés elôkészítésének és lebonyolításának szabályait a Rendelet 7. -a tartalmazza. Az eljárás lényeges elemei: a) A rendelet a kapacitás újratárgyalás útján való felszabadítását preferálja. Abban az esetben írja elô az árverés megtartásának kötelezettségét, ha a termelô az újratárgyalástól elzárkózik, vagy az egyéb okból nem járt eredménynyel. Hasonlóképpen kötelezô az árverés megtartása akkor is, ha az újratárgyalások után is maradt a közüzemi nagykereskedô által lekötött, de a közüzemi igények kielégítéséhez szükségesen felüli szabad kapacitás. 8 b) Amennyiben túljutottunk a szabad, értékesíthetô kapacitás meghatározásának nehézségén, továbbléphetünk az árverésen történô értékesítés idôtartamára. A Rendelet errôl egyértelmûen rendelkezik: az árverésen történô értékesítés idôtartama fôszabályként fél év, de ha a közüzemi nagykereskedô ennél rövidebb idôszakokra rendelkezik értékesíthetô kapacitásokkal, akkor rövidebb is lehet. A gondot itt az jelenti, hogy ezen lehetôség kihasználását a Rendelet a Hivatal döntésétôl teszi függôvé. 9 Az eddigi tapasztalatok szerint a Hivatal ezen döntésében a feljogosított fogyasztók feltételezett igénye érvényesül: ti. az árverést minél hosszabb távra (legalább félévre) kell meghirdetni, hiszen ez a feljogosított fogyasztók szempontjából elônyös, függetlenül a közüzemi nagykereskedô tényleges lehetôségeitôl és a közüzem érdekeitôl. c) Többféle a lehetôségekhez és az igényekhez igazodó kapacitást lehet meghirdetni: 10 (i) egyetlen berendezéshez köthetô kapacitást részben vagy egészben, (ii) egy eladóhoz tartozó berendezések kapacitását részben vagy egészben, 11 (iii) ún. virtuális, szabadon választott berendezések teljes vagy részkapacitásaiból képzett, teljesítményt. 12 d) Amennyiben a közüzemi nagykereskedô virtuális teljesítôképességet kíván árverésre bocsátani, a képzés módját és annak eredményét a Hivatallal egyetértésben célszerû megállapítania. 13 e) A közüzemi nagykereskedô jogosult fél évnél rövidebb idôtartamra értékesíthetô többletek eladására is árverést szervezni. Ezt azonban csak a Hivatallal egyetértésben teheti meg. 14 f) Természetes és ennek következtében feleslegesnek is tûnik a jogszabályban történô külön kiemelése annak, hogy az árverést úgy kell megszervezni, hogy azon minden piaci szereplô egyenlô eséllyel vehessen részt. g) A közüzemi nagykereskedônek a Hivatallal jóvá kell hagyatnia az árverés szabályait. Az e nélkül megtartott árverés érvénytelen és az így eladott kapacitás után átállási költséget érvényesíteni nem lehet. 15 A kapacitásaukció, bár annak látszik, önmaga sem egyszerû eljárás. Újdonságából is adódóan szabályozása sem tekinthetô kiforrottnak. Az elsô árverés elôkészítése során a hatályos rendelet hiányosságait, ellentmondásait és az értelmezési nehézségeket a Hivatallal folytatott folyamatos konzultációk áthidalták. AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG MEGHATÁROZÁSA A RENDELET SZERINT 16 Az átállási költségrôl, pontosabban szólva az erre jogosító veszteség meghatározásáról a Rendelet 3. -ának (3) bekezdése rendelkezik. Ez feltételezi, hogy kapacitás és a hozzá tartozó villamos energia az árverésen is a hosszú távú szerzôdésekben és az árrendeletekben megszokott kételemû (energia- és kapacitásdíj) áron kerül meghirdetésre és eladásra. Ennek megfelelôen külön-külön határozza meg a kapacitás- és energiadíj ágon keletkezô veszteséget. A viszonyítás alapja a hosszú távú szerzôdésben foglalt kapacitás- és energiadíj. 17 Egyszerû a helyzet abban az esetben, ha az árverésen elért energiadíj megegyezik a szerzôdésben szereplôvel (hatósági energiadíjjal). Ekkor a veszteség természetesen egyenlô a megfelelô hosszú távú szerzôdésben megállapított kapacitásdíj és a nyilvános árverésen elért vagy számított kapacitásdíj különbségével. 18 Amennyiben az árverésen nem sikerült a szerzôdésben rögzített energiadíjat elérni, akkor a fenti, kapacitáshoz kapcsolódó veszteségen felül még az energiadíjak különbsége is veszteségnek számít. Ez utóbbi esetben azonban a rendelet korlátot állít fel: az energiadíjak különbségébôl adódó veszteség nem haladhatja meg a hosszú távú szerzôdésben megállapított garantált átvétel eladott kapacitás arányos részének megfelelô összeget. 19 Nem mondható nagyvonalúnak, de a jogszabály ösztönzést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a közüzemi nagykereskedô az árverésen minél magasabb eladási árat érjen el. Az így szerzett haszon (ha az eladási ár meghaladja a hosszú távú szerzôdés szerinti árat) 90%-át azonban lényegében elvonja, illetve egyéb átállási költségekkel szemben beszámítja. A jogszabály részletesen rendelkezik az árverésen eladott villamos 15

18 energia és kapacitás nyilvántartásáról, elszámolásáról, az átállási költségigény érvényesítésének eljárásáról. KAPACITÁS-ÁRVERÉSI PÉLDÁK A NAGYVILÁGBÓL 20 A kapacitásaukció nemcsak Magyarországon új, a nagyvilágban sem megszokott kereskedési forma. Ebben a fejezetben két példát az EdF (Electricité de France) és a TG (Texas Genco) által követett eljárást mutatjuk be. AZ EDF (ELECTRICITÉ DE FRANCE) KAPACITÁS- ÁRVERÉSE Az EdF a francia energiapiac megnyitásával 6000 MW kapacitást, és ehhez tartozóan évi kb. 42 TWh villamos energiát tesz 2 év alatt (2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig) árverésen keresztül elérhetôvé. Az aukción vevôként részt vehetnek mindazok a termelôk, szolgáltatók és kereskedôk, akik jelen vannak a francia piacon, illetve be szeretnének jutni oda. Termékleírás Az árverésen az értékesítendô kapacitás kétféle formában jelenik meg: 1. Virtuális Erômû (VE): Nem egy konkrét erômûvi berendezéshez köthetô kapacitás kihasználásának joga, rögzített energiadíjjal. Ezen belül vannak különbözô idôszakokra vonatkozó jogok. 2. Áramvásárlási megállapodás (AVM): Olyan kogenerációs erômûvek kapacitáskihasználásának joga, amelyekkel szemben az EdF-nek, meghatározott áron, energiavásárlási kötelezettsége van. A szerzôdések novembertôl márciusig a teljes villamosenergia-termelést lefedik. A kapacitásárverésekre folyamatosan, 2001 szeptemberétôl 2003 novemberéig kerül sor. A felajánlott kapacitás megoszlása: 1000 W csúcsidôszaki és 4000 W zsinór terhelésû VE teljesítmény. Ezen kívül az EdF 1000 W AVM kapacitást is árverésre bocsát. Az aukció szabályai Az aukció többkörös szimultán, növekvô árú idôzített körökkel annak érdekében, hogy a vevôk az igényeik szerinti kapacitások használati jogát tudják megszerezni. Az aukciókat negyedéves gyakorisággal rendezik szeptember, december, március és június hónapokban. A résztvevôkkel szemben támasztott feltételek Az árverésen részt venni szándékozóknak az erre vonatkozó megállapodás megkötésével regisztráltatniuk kell magukat. A megállapodás az EdF, az EdF tanácsadói és a jelentkezô között köttetik. Ahhoz, hogy a megállapodás létrejöhessen, a jelentkezônek az alábbi kategóriák valamelyikébe (adott esetben többe is) tartozó, az EdF-fel konkuráló energia közszolgáltató és/vagy energiakereskedô társaságnak kell lennie: a) Franciaországban bejegyzett termelô és/vagy Franciaországban bejegyzett leányvállalatai; b) Franciaországban bejegyzett szolgáltatók; c) francia energia-disztributor vállalatok; d) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez bejegyzett termelôk és szolgáltatók (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni a d) pontban felsorolt követelmények valamelyikének); e) az Európai Unióban, de Franciaországon kívül illetve idevágó nemzetközi megállapodások keretén belül bármely más országban, amely kapcsolódik a francia villamosenergia-rendszerhez bejegyzett energiakereskedelmi vállalatok (illetve azok, akik annak az aukciónak az idejére, amelyre jelentkezni akarnak, már meg fognak felelni az e) pontban felsorolt követelmények valamelyikének). A regisztrációhoz további olyan kondíciók (pénzügyi megfelelés stb.) is szükségesek, amelyeket csak a regisztrálási eljárás során ismer meg a jelentkezô. Az árverés menete Az árverés elektronikus formában történik az interneten keresztül. Az aukció elôre meghatározott számú körbôl áll, elôre meghatározott számú termékkel. A termékeket a kapacitás jellege különbözteti meg (VE vagy AVM), ezen belül vannak csúcsidejû és zsinórtermékek. Ezek további csoportokra bomlanak a lekötés idôhorizontja és a szolgáltatás kezdô idôpontja szerint. Licitálni a termékcsoportokba besorolt portfolióra lehet. A termékcsoportokon belül a termékekre a licitálás szimultán történik egyidejû elküldéssel (amelyik termékre a potenciális vevô nem kíván ajánlatot tenni, arra nulla értéket ad meg). A termékcsoportokra szintén szimultán lehet licitálni, azaz egyszerre történik a teljes ajánlat elküldése. A licit során körönként minden termékre nyitó árat hirdetnek meg. Amenynyiben a kereslet nagyobb, mint az ajánlati mennyiség, a következô kör nyitóára elôre meghatározott algoritmus szerint emelkedik. Az ár az aukció végéig azonos abban az esetben, ha a termékcsoportra vonatkozó kereslet kisebb vagy megegyezô, mint az árverésre bocsátott mennyiség. Az árverést egészen addig folytatják, amíg minden termékcsoportra nincs eredményes kör, de legkésôbb az elôre meghatározott számú körben befejezôdik az árverés. Példaként: az EdF a 2002 szeptemberében tartott árverésen 2525 MW-ot 375 MW csúcsidejû VE-t és 570 MW AVM kapacitást hirdetett meg. Ennek során 19 termékre lehetett licitálni 3 csoportban. Az árverés hosszát 7 körben szabták meg. A TG (TEXAS GENCO) KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Termékleírás A TG árverési kínálatában a következô terméktípusok találhatók: n TG normál terhelési idôszakra LMS (Limestone Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra WAP (W.A. Parrish Electric Generating Station) n TG normál terhelési idôszakra STP (South Texas Project Electric Generating Station) 16

19 A társaság minden terméket 25 MW-os blokkokban értékesít. A termékek egy-egy erômûhöz, de nem meghatározott blokkhoz rendeltek. Minden árverés elôtt eldöntik, hogy milyen típusú termékeket bocsátanak árverésre. Az árveréseken nincs állandó termékstruktúra, az mindig az aktuális aukció elôtt dôl el. Az árveréseken a villamos energián kívül gáz termékek is kalapács alá kerülnek. Az aukció szabályai A következô szabályok valamennyi termék, illetve termékcsoport árverésére vonatkoznak. 21 Az árverési körök idôtartama és ütemezése Minden árverési (ajánlattételi) kör 15 percig tart. Szintén 15 perc telik el az elôzô kör lezárása, illetve a következô kör nyitása között. Az ajánlattételi idô alatt a licitálók elküldhetik ajánlatukat, illetve a már elküldött ajánlatukat módosíthatják, vagy vissza is vonhatják. A befejezôdött és a rákövetkezô árverési kör közötti idô áll a rendszer adminisztrátorok rendelkezésére áll ahhoz, hogy feldolgozzák az ajánlatokat. Az árverés reggel 8:00-kor kezdôdik. Minden árverési nap 20 kört lehet lebonyolítani, de az utolsó körnek 17:45-ig be kell fejezôdni. Az árverés folyamata és döntéshozatala Az árverés elsô körében minden licitáló kiválasztja és elküldi azon termékek listáját, amelyek a nyitó áron felkeltették érdeklôdését. Amennyiben egy termékcsoport teljes kereslete kisebb vagy megegyezik a felajánlott mennyiséggel, a licitálók a nyitó áron jutnak hozzá az általuk igényelt mennyiséghez. Az esetleges fennmaradó mennyiséget a waterfall 22 szabály alapján újra árverésre bocsátják. Abban az esetben, ha a kereslet meghaladja a kínálatot, az árak emelésével újabb kör kezdôdik. Az elsô kör kivételével, amennyiben a kereslet kisebb, mint a felajánlott mennyiség az adott termékcsoportra az aukció befejezôdik. Az elszámolási ár az utolsó olyan kör-ár, amelyben a kereslet még meghaladta a kínálatot. A résztvevôk az utolsó körben igényelt mennyiség alapján kapják meg a termékeket, illetve a fennmaradó részbôl a pro-rata 23 termék elosztási szabály alapján részesülnek. Licitálási és vásárlási szabályozások Az a maximális termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô egy körben egy adott termék esetében ajánlatot tehet, az alábbiak közül a legkisebb: a) az elérhetô (ajánlati) termékmenynyiség; b) az a termékmennyiség, amelyre az ajánlattevô az elôzô körben licitált (feltéve, hogy az aktuális kör nem az elsô kör); c) az a termékmennyiség, 24 amelyet a licitáló meg tud vásárolni a megmaradt creditjeibôl. A licitálási képernyôk 25 kialakításából következôen az ajánlattevô egy termékre vonatkozó ajánlatának elküldésével minden, az adott zónában és idôtartamban szereplô termékre ajánlatot tesz. 26 Azoknak, akik az árverésen részt kívánnak venni, a szokásos feltételeket teljesítve regisztráltatni kell magukat. AZ MVM RT. ELSÔ KAPACITÁS-ÁRVERÉSE Az MVM Rt. mint közüzemi nagykereskedô június 23-án eredményes kapacitás-árverést tartott. Az elôkészítés már az év elején, januárban elkezdôdött a tanácsadói megbízásra szóló ajánlat kibocsátásával. A beérkezett ajánlatok értékelése eredményeképpen az MVM úgy döntött, hogy az Accenture-t bízza meg azzal, hogy az árverés elôkészítésében közremûködjön. Az MVM Rt. Igazgatósága április 14-i ülésén tárgyalta és határozatában egyetértett az elôterjesztésben ismertetett árverési feltételekkel, az árverési termékek kialakításának, valamint a villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés alapelveivel. Az Igazgatóság egyben felhatalmazta az ügyvezetést, hogy az elôterjesztésben foglalt alapelvek mentén a Magyar Energia Hivatallal lefolytatott konzultációk alapján kialakított Árverési Szabályzatot, az árverési termékek meghatározására, az átállási költség számításának módjára és a villamos energia adásvételére vonatkozó dokumentumokat jóváhagyásra nyújtsa be a Hivatalhoz. A MEH a benyújtott dokumentumokat 242/2003. számú határozatával április 25-én jóváhagyta. A kapacitás-árverés meghirdetésére a Paksi Atomerômûben történt, a II. helyszámú blokk tartós kiesését okozó meghibásodás miatt többek között a 281/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet szerint megalakult Krízis Munkabizottság kérésének megfelelôen az elhatározott idôben, mértékben és módon nem került sor. Az MVM Rt. a késôbbiekben vizsgálta az év hátralévô részében várható kapacitásmérleget. Ennek során figyelembe vette a feljogosított fogyasztók villamosenergia-importját és a rendszerirányító által a rendszerszintû szolgáltatások nyújtásához igényelt kapacitást, valamint azt, hogy a MEH határozatában foglaltaknak megfelelôen az árverésen megszerzett villamos energia nem exportálható. Tekintettel a piacnyitás folytatásának fontosságára és a kapacitásmérleg várható alakulására, az MVM Rt. Igazgatósága 2003 májusában úgy döntött, hogy az MVM Rt július 1-je 0:00 óra és december 31-e 24:00 óra közötti értékesítési idôtartammal a korábban elfogadottak szerint 126 MW szerzôdött és 85 MW virtuális teljesítményt a hozzátartozó 375 GWh villamosenergia-mennyiséggel bocsásson árverésre. Az MVM Rt. a tanácsadóval együttmûködve a szükséges mértékben módosította a korábbi dokumentumokat és azokat ismételten benyújtotta a MEH-nek jóváhagyásra. A MEH a benyújtott dokumentumokat 265/2003. számú határozatában jóváhagyta. Korábban bemutattuk a kapacitásárverés jogi környezetét, kitérve azokra a részekre, amelyek az alkalmazásban nehézséget okoztak. A tanácsadóval és a MEH-hel folytatott együttmûködés és konzultációk eredményeképpen is három olyan dokumentum készült, amely a problémákra konszenzuson alapuló értelmezést és megoldást adott. Az Árverési termék meghatározása és az átállási költség számítás módja címû dokumentum az árverésre kerülô termékeket, a virtuális erômû kapacitásának és villamos energia termelésének számítási módját és mértékét írja le. 17

20 Az Árverési Szabályzat az árverésen részt venni kívánók által teljesítendô feltételeket, a regisztrációs eljárást, az árverési szabályokat és általában minden olyan tudnivalót tartalmaz, ami az árverés sikeres lefolytatásához és az azon történô eredményes részvételhez szükséges. A villamos energia adásvételére vonatkozó szerzôdés lényegében egy szokásosan alkalmazott megállapodás azzal, hogy tartalmazza az árverésbôl fakadó sajátságos feltételeket. A továbbiakban bemutatjuk az elsô magyarországi kapacitás-árverésen kalapács alá került termékeket, az ezek értékesítése nyomán felmerült átállási költség számításának módszerét, valamint az árverés szabályait. AZ ÁRVERÉSI TERMÉK ÉS AZ ÁTÁLLÁSI KÖLTSÉG Az árverési termékek meghatározása Az árverés sikerének alfája és omegája a keresletnek megfelelô, a potenciális vásárlók igényeihez igazodó termék. Ez lehet egyszerû és nagyon szofisztikált, az árverésen kalapács alá kerülhet egyetlen és egyszerre több termék. Az elsô kapacitásaukció elôkészítésekor érthetô okokból nem voltak tapasztalataink az árverés lebonyolításában és nem voltak megfelelô információink a vásárlók elvárásairól. 27 A termék meghatározásánál figyelembe kellett venni azt a tényt is, hogy a közüzemi nagykereskedô nem saját, hanem a számára szerzôdésben biztosított kapacitást, illetve villamos energiát bocsát árverésre, következésképpen a terméket a szerzôdéses feltételek már részben meghatározzák. A közüzemi nagykereskedô hosszú távú szerzôdéseinek keretei között az éves szerzôdésekben éves és ehhez igazodó havi átlagos kapacitásokat és havonként meghatározott villamosenergia-mennyiségeket köt le. Az egész évben átveendô villamos energia mennyisége kötött: a garantált mennyiség át nem vétele vagy át nem adása a szankcionált. Annak viszont nincs hátrányos következménye, ha a termelô egyes idôszakokban nem áll rendelkezésre, de havi átlagban igen. Mindezekbôl az is következik, hogy a termelô a havi lekötött átlagosan igénybe vehetô kapacitásból és az ugyanerre az idôszakra szerzôdött villamosenergia-mennyiségbôl számítható kihasználástól bizonyos korlátokon belül eltérô igénybevételre nem kötelezhetô. Alapvetôen kétféle termék jöhetett szóba 28 : n megadott kapacitás használatának joga, kikötve a havonta átveendô minimális és maximális villamos energia mennyiségét; n elôre meghatározott menetrend szerinti villamosenergia-értékesítés. Az elsô eset legalább kétfelé bomlik: egy meghatározott berendezéshez köthetô vagy nem meghatározott kapacitást 29 bocsátunk árverésre. A vevô mindkét esetben az eredeti, a termelô és a közüzemi nagykereskedô között létrejött szerzôdésben rögzített villamosenergia-átvételi korlátokon belül szabadon gazdálkodhat a kapacitással: meghatározhatja menetrendjét, leállíthatja a berendezést és elindíthatja azt. A meghatározott berendezéshez kötött kapacitás esetén az eladó dönthet arról, 30 hogy azt a szerzôdésben rögzített üzemzavarokkal együtt adja el és csak az azokon felüli kiesésekért áll helyt, vagy pedig minden üzemzavar miatti kapacitáskiesést pótol. 31 Természetesen a kettô között lényeges árkülönbség lehet. A második esetben az eladó általában feltétel nélkül vállalja, hogy menetrend szerint szállít. 32 Abból kiindulva, hogy az éppen megszületett piacon elsôsorban zsinór fogyasztási karakterû feljogosított fogyasztók, vagy az ôket ellátó kereskedôk vesznek részt, és figyelembe véve azt is, hogy az árverésre bocsátandó kapacitás viszonylag kicsi, igyekeztünk egyszerû termékeket meghatározni. A rendelkezésünkre álló információk alapján végül az a döntés született, hogy az árverés elsô szakaszában virtuális erômûbôl szállított zsinór terméket kínálunk megvételre. Amennyiben a felajánlott kapacitás és a hozzátartozó villamos energia részben vagy egészben ilyen formában nem talál vevôre, azt a második szekcióban 33 nappali és éjszakai termékként igyekszünk értékesíteni. A következô részben egy példán keresztül bemutatjuk a virtuális erômû kapacitásának és az ehhez tartozó villamos energia mennyiségének, majd az értékesítés után érvényesíthetô átállási költség meghatározását. A termék meghatározásának elsô lépcsôjét az árverésre bocsátandó kapacitás nagyságának megállapítása jelenti. Ez az értékesítési idôszakra összeállított kapacitás és energia mérlegbôl állapítható meg. Az elsô árverésen 126 MW szerzôdött kapacitással számoltunk, ami két erômûben lekötött kapacitásból tevôdik össze. 34 A virtuális erômû kapacitása az azt alkotó erômûvek ÉKSz-ben az adott idôszakra lekötött kapacitásaiból felajánlott kapacitások összege. A virtu- 1. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ ÖSSZETEVÔI Felajánlandó ÉKSz + -ben HTM ++ átvétel Ebbôl Ebbôl erômû július december július december felajánlásra kerülô felajánlásra kerülô idôszakra lekötött idôszakra, kapacitás, villamos energia, kapacitás, MW GWh MW GWh A erômû B erômû * A hosszú távú szerzôdés alapján kötött Éves Kereskedelmi Szerzôdés ++ Hosszú Távú Villamosenergia és Kapacitáslekötési Megállapodás (hosszú távú szerzôdés) * Az A és a B erômû lekötött kapacitásainak felajánlott része alkotja a virtuális erômûvet. 18

21 2. TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ Felajánlandó Július december Garantált átvétel virtuális erômû idôszakra lekötött július december kapacitás, MW idôszakra, GWh Virtuális erômû TÁBLÁZAT. MAXIMÁLIS KIHASZNÁLTSÁG Felajánlandó HTM átvétel Ajánlati Árverési Maximális virtuális erômû július idôszak kapacitás, kihasználtság, december hossza, idôszakra, GWh óra MW % Virtuális erômû TÁBLÁZAT. A VIRTUÁLIS ERÔMÛ KAPACITÁSA Felajánlandó Villamos Ajánlati Elvi Árverési virtuális erômû energia július idôszak kihasználtság, kapacitás, december hossza, idôszakra, GWh óra % MW Virtuális erômû TÁBLÁZAT. PÉLDA EGY ÁRVERÉSI TERMÉKRE INDULÓ AJÁNLATI ÁRRAL Felajánlott Ajánlati Fogyasztási Maximálisan Ajánlati ár, kapacitás, idôszak, idôszak, átvehetô energia, MW hó óra MWh Ft/MWh ális erômûbôl értékesítendô (felajánlott), adott idôszakra vonatkozó energiamennyiség a részerômûvekre vonatkozó, a HTM-ben, illetve az ÉKSz-ekben az adott idôszakra garantáltan lekötött villamosenergia-menynyiségek összege. A virtuális erômûvet alkotó fizikai blokkok kapacitásának kihasználhatósága A virtuális erômû fizikailag létezô, lekötött kapacitásokat és villamosenergia-mennyiségeket testesít meg. Kihasználása azonban lényegesen különbözik az ôt alkotó erômûvek kihasználásától, a hozzáköthetô kapacitástól. A virtuális erômû kapacitása (C fiz =126 MW), a garantáltnak minôsülô villamos energia mennyisége pedig (E fiz =375 GWh). Ezekkel, valamint az ajánlati idôtartammal (július december=4416 óra) meghatározható a virtuális erômû kapacitásának maximális kihasználhatósága (k max ). k max = E fiz /4416/C fiz Az MVM Rt. a kapacitás-árverésen közüzemi portfoliójából 126 MW, július decemberben rendelkezésre álló, 67%-os kihasználtsággal mûködô teljesítményt és ebbôl 375 GWh kiadott energiát ajánlott fel, amelyet zsinórtermékké alakít. A virtuális erômû árverésen felajánlott virtuális kapacitásának meghatározása Az árverésen, az ajánlattevôk vételi döntését megkönnyítendô, a fizikailag meghatározott termelôkhöz 35 tartozó kapacitáshoz (C fiz =126 MW) és felajánlásra kerülô energia mennyiséghez (E fiz =375 GWh) egy, az árverésen használt elméleti kapacitást (C Á ) határoztunk meg. Ez megegyezik azzal a kapacitással, amellyel 100%-os kihasználtsággal (k) az adott idôszakban (július december=4416 óra) a felajánlott villamos energia megtermelhetô. 36 C Á = E fiz /4416/k Az árverési termékek jellemzôi Az árverésen értékesíthetô/licitálható/megvásárolható legkisebb kapacitásegység 1 MW, illetve az ehhez 100%-os kihasználtság mellett tartozó július december idôszakra vonatkozó 4416 MWh villamosenergiamennyiség. Az ajánlatok a minimális mennyiség egész számú többszörösei lehetnek. Az árverési terméket a kiírás során a következô paraméterek határozták meg: n A felajánlott kapacitás MW-ban (ami a fentiek értelmében az ajánlati idôszakra vonatkoztatva közvetlenül megfeleltethetô a kapacitás3rendelkezésre állási idô (óra) összefüggéssel számítható villamosenergia-mennyiségnek, MWhban kifejezve). n Ajánlati idôszak (az átvétel kezdete és vége közötti idôtartam): július 1-jén 0:00 órától december 31-én 24:00 óráig tartó hat hónapos idôszak. n Fogyasztási idôszak: 0:00 24:00 között (zsinórtermék); hétköznap 8:00 20:00 közötti csúcsidôszak (csúcsidei termék); és hétköznap 20:00 8:00, illetve szabad- és ünnepnapokon 0:00 24:00 között (völgyidôszaki termék). n Ajánlati ár: a felajánlott energia, adott ajánlati és fogyasztási idôszakra, adott ajánlati körben érvényes ára, Ft/MWh-ban. Nem különböztetünk meg kapacitás- és energiadíjat, az ajánlati ár mindkettôt magában foglalja. 37 n A termékek átvételi helye: az átviteli hálózat tetszôleges betáplálási pontja. n A termékek átvételének kezdete: július 1. Induló ár Az árverési szakaszok és szekciók 38 induló ajánlati árainak meghatározása- 19

22 6. TÁBLÁZAT. KAPACITÁSDÍJ MEGHATÁROZÁSA Felajánlandó Hatósági ÉKSz-ben Rendelkezésre Felajánlott erômûvek rendelkezésre július állási díj kapacitások állási díj december tényezôje, hatósági ár idôszakra alapú lekötött kapacitásdíja, kapacitás, EFt/MW/év MW % EFt/MW/év A erômû B Erômû TÁBLÁZAT. KAPACITÁS- ÉS ENERGIADÍJ MEGHATÁROZÁSA kor viszonyítási alapnak az európai piaci árakat tekintettük: a termékek ajánlati ára (T Áind ) közelítsen a European Energy Exchange Q3 és Q4 forward energiák átlag árához (EEX Q3 Q4 ). Figyelembe vettük továbbá a rendelkezésünkre álló hazai versenypiaci árinformációkat is. Az átállási költségek meghatározása A kapacitás-árverésen értékesített termékek után, 39 a 183/2002. (VIII. 23.) Kormányrendeletben meghatározott módon a közüzemi nagykereskedôt átállási költség illeti meg. Átállási Felajánlandó Ajánlati Ajánlati Kapacitásdíj Energiadíj erômûvek idôszakra idôszakra rész, rész, fizetett teljes fizetett teljes kapacitásdíj, energiadíj, EFt EFt % % A Erômû ,1 55,9 B erômû ,3 51,7 Virtuális erômû ,4 53,6 költség az értékesített kapacitások (kapacitásdíjra vonatkozó rész) és eladott villamos energia mennyisége (energiadíjra vonatkozó rész) után érvényesíthetô. Az átállási költséget MEH által közösen kidolgozott és jóváhagyott módon a következôk szerint számoljuk. Az átállási költség kapacitásdíjra vonatkozó része Az átállási költség kapacitásdíjra vonatkozó része (Át C ) a virtuális erômû hatósági ár alapú kapacitásdíjának (c h ) és az árverésen elért ajánlati ár kapacitásdíj részének (c Á ) a különbsége, szorozva az árverésen értékesített kapacitásmennyiséggel (C Á ), az ajánlati idôvel 40 (t Á ) és a garantált átvételi faktorral (F HTM ). 41 F HTM = E HTM /E T, ahol E HTM az értékesített kapacitáshoz tartozó, adott ajánlati idôszakra vonatkozó, a termelôtôl a HTM-ben garantáltan átvett energia, E T az adott idôszakban ténylegesen átvett energia. 42 Át C = C Á 3 (c h -c Á ) 3 t Á 3 F HTM, ahol t Á évben értendô. A felajánlott kapacitások hatósági ár alapú kapacitásdíjának meghatározása A felajánlott kapacitások hatósági ár alapú kapacitásdíja (c h ) egyenlô az ôt alkotó fizikai erômûvek hatósági rendelkezésre állási díjai (c hi ) erômûvek figyelembe vett kapacitásaival súlyozott átlagával. 43 c h = S i (c hi 3 s ci ), ahol s ci a megfelelô rendelkezésre állási díj tényezôje. Az árverésen elért ajánlati ár kapacitásdíj és energiadíj részének meghatározása Az átállási költség meghatározása során az árverésen elért ajánlati árat (ami a lekötött kapacitásokért és Árverés Elôminôsítés Kiértesítés Regisztrációs Árverés Árverés Szerzôdés Teljesítés Teljesítés meghirdetése határideje határideje határidô kezdete vége aláírása kezdete vége 7 munkanap 2 m.nap 3 munkanap 3 m.nap 1 nap 3 munkanap Júl hónap Dec. 31. Kereskedelmi Elôminôsítés Regisztráció... Árverés szerzôdés... aláírása Teljesítés Pályázói Konferencia 1. ÁBRA 20

23 8. TÁBLÁZAT. HATÓSÁGI ÁR ALAPÚ ENERGIADÍJ MEGÁLLAPÍTÁSA Felajánlott Hatósági Átvétel Energiadíj Felajánlott erômû energiadíj július súlya energia (garantált átvétel december hatósági ár mértékéig) idôszakra, alapú energiadíja, Ft/kWh GWh % EFt/MW/év A Erômû 12, B Erômû 8, ,67* ahol s ei a megfelelô energiadíj súlya. A teljes igényelt átállási költség (Át) az energiadíj-veszteség és a kapacitásdíj-veszteség összege, azzal, hogy az átállási költségben érvényesíthetô energiadíjra esô rész nem lehet több az átállási költség energiadíjra vonatkozó része szakaszban részletezettekkel. Át = Át C + Át E = C Á 3 (c h -c Á ) 3 t Á + + E Á 3 (e h -e Á ), ahol max [E Á 3 (e h -e Á )] = E HTM 3 e h 3 r átvett energiáért fizetett díjak Ft/MWh-ban megjelenô összesített ára) két összetevôre, a kapacitásdíjra és energiadíjra bontjuk fel olyan arányban, ahogy azok a felajánlott kapacitások (vagyis a virtuális erômûvet alkotó erômûvek) teljes bekerülési díjában megjelennek. Ez az aránypár a felajánlott blokkok kapacitásdíj energiadíj súlyozott arányát tükrözi. Az árverésen elért ajánlati árból az átállási költség számításához a kapacitásdíjat (c Á ), illetve energiadíjat (e Á ) az ajánlati ár és a figyelembe vett kapacitások valamint a villamos energia teljes bekerülési árában megjelenô kapacitásdíj rész és energiadíj rész arányának szorzataként kapjuk. Az átállási költség energiadíjra vonatkozó része Az átállási költség energiadíjra vonatkozó része (Át E ) a virtuális erômû hatósági ár alapú energiadíjának 44 (e h ) és az árverésen elért ajánlati ár energiadíj részének (e Á ) a különbsége szorozva az árverésen értékesített kapacitáshoz tartozó energiával (E Á ). Az így kapott összeg felsô határa a HTM-ben garantáltan átvett energia (E HTM ) hatósági ára, amennyiben a teljes lekötött kapacitás értékesítésre kerül. Amennyiben az árverésre bocsátott kapacitásnak (C Á ) csak egy része (r3c Á ) kerül értékesítésre, az energiadíj veszteségen maximálisan elismerhetô összeg a HTM-ben garantáltan átvett energia (E HTM ) hatósági árának csak (r)-szerese lehet. Át E = E Á 3 (e h -e Á ), ahol max [E Á 3 (e h -e Á )] = E HTM 3 e h 3 r A virtuális erômû hatósági ár alapú energiadíjának meghatározása A teljes felajánlott energia hatósági ár alapú energiadíja (e h ) egyenlô az ôt alkotó erômûvek hatósági termelôi energiadíjainak (e hi ) az erômûvek részérôl felajánlásra kerülô energiával súlyozott átlagával. e h = S i (e hi 3 s ei ), Az árverés Az árverés elôkészítését és lebonyolítását, a kiíró és a pályázók teendôit, a velük szemben támasztott feltételeket és az árverésre bocsátott termékek leírását az Árverési Szabályzat tartalmazza. Terjedelmi okokból itt csak az árverést magát mutatjuk be részletesen. Mindazonáltal az egész folyamat illusztrálására és áttekintésére közöljük a teljes árverés folyamatábráját is. (1. ábra) Az árverés formája Az ajánlattevôk az árverésen személyes licitálás útján vehettek részt. Az ajánlattevô vagy képviselôje a korábban megküldött adatoknak és személyi igazolványa adatainak egyeztetése után, képviseleti jogosultságának hitelt érdemlô igazolását követôen vehetett részt az aukción. A képviselôn kívül lehetôség volt arra, hogy az árverésen szakértôként még egy további személy is jelen legyen, segítse a képviselôt. Az ajánlattevô képviselôje minden árverési körben az elôminôsítési kódjának használatával licitált úgy, hogy az adott árverési körben az adott termékre vonat- I. SZEKCIÓ II. SZEKCIÓ 1. Szakasz Zsinór-termék (0-24 h) árverés Tetszôleges kapacitásmennyiségre licitálnak Legkisebb egység 1 MW Kiindulási ajánlati díj (Ft/MWh), amely körönként emelkedik Max. 7 kör Van-e fennmaradó (el nem adott) mennyiség? Nem Igen 2. Szakasz Zsinór-termék (0-24 h) árverés Csak a fennmaradó teljes mennyiségre lehet licitálni Ajánlati díjra licitálnak, a legmagasabb ajánlat nyer (Ft/MWh) 1 kör Igen Van-e fennmaradó (el nem adott) mennyiség? Nem 1. Szakasz Csúcs (8-20 h) és Völgyidôszaki (20-8 h) termékek árverése Tetszôleges kapacitásmennyiségre licitálnak Legkisebb egység 1 MW Kiindulási ajánlati díj (Ft/MWh), amely körönként emelkedik Max. 7 kör Igen Van-e fennmaradó (el nem adott) mennyiség? Nem 2. Szakasz Csúcs (8-20 h) és Völgyidôszaki (20-8 h) termékek árverése Csak a fennmaradó teljes mennyiségre lehet licitálni Ajánlati díjra licitálnak, a legmagasabb ajánlat nyer (Ft/MWh) 1 kör Végsô eredméyhirdetés. Árverés bezárása 2. ÁBRA 21

24 kozó ajánlatát egy borítékban helyezi el, amelyen szintén fel kellett tüntetnie az elôminôsítéskor kapott kódszámát. Az értékelés során az ajánlattevô titokban maradását biztosítandó csak ezeket a kódokat használtuk. Árverési Bizottság Az árverés lebonyolítását az Árverési Bizottság végezte és ellenôrizte, ami a kiíró képviselôibôl, a Magyar Energia Hivatal munkatársából és a kiíró jogi tanácsadójából állt. Szekciók, szakaszok és körök A 2. ábra az árverés szakaszait, az ajánlattételt és azok értékelését mutatja. Az árverés két szekcióból, azokon belül árverési körökre osztott szakaszokból épült fel. Az elsô szekcióban a szokásos értelmezés szerinti zsinórterméket ajánlottunk volna. A második szekció lefolytatására csak akkor került volna sor, ha az elsô szekcióban nem sikerül a teljes mennyiséget értékesíteni. 45 Ekkor a megmaradt teljesítményhez tartozó villamosenergia-mennyiség két csúcs- és völgyidôszaki termékként került volna meghirdetésre. Az eljárás mindkét szekcióban két, megegyezô eljárású szakaszra bomlott. Az egyes szakaszok árverési köreiben a kiíró egy kiinduló ajánlati árat hirdetett meg, amelyet árverési körönként, a mutatkozó kereslet alapján, saját belátása szerinti mértékben növelt. Az elsô szakaszban az ajánlattevôk árverési körönként változó ajánlati ár mellett mennyiségre adtak ajánlatot. 46 A szekciók második szakaszaira csak akkor került volna sor, ha az elsô szakasz kiértékelése, és a termékek nyertesek közötti allokációja után marad értékesítetlen kapacitás. A kiíró fenntartotta magának a jogot, hogy saját belátása szerint döntsön e szakasz megtartásáról. 47 Az ebben a szakaszban meghirdetett termék jellemzôi, a rendelkezésre állás kezdete és vége, a teljesítôképesség és a hozzá tartozó értékesített energia kapcsolata, valamint az átvétel helye, természetesen változatlan. Lényegi különbség viszont, hogy a termék meghirdetésekor csak a kiinduló ár került meghatározásra. Ebben a szakaszban az ajánlattevôknek a teljes meghirdetett mennyiségre vonatkozó ajánlati árat kellett megadni. A szekciók elsô árverési szakaszában az aktuális termékekre az ajánlattevôk legfeljebb 7 árverési körben tehettek ajánlatot. Minden kör elôtt meghirdetésre került az adott körre érvényes ajánlati ár, amely, mint korábban említettük, körrôl körre emelkedett. Egy árverési kör tervezett idôtartama, az ajánlattételre rendelkezésre álló idô, maximum 30 perc volt. Minden árverési kör három, idôben és tartalomban jól elkülönülô részre osztható: n az ajánlattétel során az ajánlattevôk megteszik ajánlataikat a kiíró által az adott árverési körre kihirdetett ajánlati árak mellett a termék általuk megvenni szándékozott mennyiségére; n az értékelés során a kiíró által megbízott szakértôk értékelik az ajánlatokat; n az eredményhirdetés során kihirdetésre kerül, hogy az adott árverési körben, az adott ajánlati áron termékenként mekkora összesített kereslet mutatkozott. Az árverési körök addig követik egymást, amíg számosságuk el nem éri a maximális árverési körszámot, vagy aluljegyzés, illetve jegyzés hiánya nem áll elô. A szekciók második árverési szakaszát egykörösre terveztük. Az aktuális termékekre az ajánlattevôk egyetlen árverési körben tehettek ajánlatot. Az árverési kör elôtt meghirdetésre került a kötelezôen megvásárolandó teljes mennyiség és a kiinduló ár. Az ajánlattevôk az ajánlati árra licitáltak. Mindkét szekció minden árverési körében az ajánlattétel után az értékelésre került sor. Az ajánlattétel során benyújtott ajánlatot az ajánlattevô a benyújtást követôen nem módosíthatta, azt vissza nem vonhatta. Az értékelés során fontos szerepe volt az ajánlati biztosítéknak. Ez nyújtott fedezetet az adott árverési körben az ajánlati ár és ajánlati mennyiség szorzatából (100%-os kapacitáskihasználtságot feltételezve) adódó összeg a termék teljes árának egyhatodára. Ha valamely ajánlattevô nem rendelkezett az elôbb említett fedezettel valamely egyébként érvényes ajánlatára, az értékelés során az ajánlati mennyisége (második szekcióban az ajánlattevô által adott ajánlati ár) a fedezetnek megfelelôen módosult. 48 Természetesen a hiányos, vagy helytelenül kitöltött ajánlatok az adott körben érvénytelennek minôsültek. Az adott árverési szakasz lezárult a maximálisnak meghirdetett kör végeztével, vagy ha az adott termékre vonatkozóan az összesített kereslet kisebb a felkínált mennyiségnél. A második szakasz egykörös volta révén az értékelés is egyszerûbb. Az az ajánlattevô nyert, akinek az ajánlati ára a legmagasabb volt. Az ajánlattévôknek különösen a második szakaszban figyelni kellett arra is, 22

25 hogy a kiírás szerint egy ajánlattevô legfeljebb az összes árverésre bocsátott mennyiség felét szerezheti meg. Szólni kell még az egyes ajánlattevôk által elnyert mennyiség megállapításáról. A szekciók elsô szakaszában az árverés ideális esetben addig tart, amíg a felkínált termékmennyiség és a körönként emelkedô ajánlati ár (energiadíj) mellett a kereslet egyensúlyba nem kerül. A gyakorlatban a következô esetek fordulhatnak elô. n Az aktuális árverési körben az öszszesített ajánlati mennyiség megegyezik a felkínált mennyiséggel (pontos jegyzés). Ekkor az adott körben meghirdetett ajánlati áron az összes érvényes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül, minden ajánlattevô pontosan az ajánlati mennyiségeit nyeri el. 49 n Az aktuális árverési körben az öszszesített ajánlati mennyiség nem éri el a felkínált mennyiséget (aluljegyzés). Ekkor az adott árverési körben tett, összes érvényes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül az adott árverési körben érvényes ajánlati árral. Az ajánlattevôk itt is az ajánlati mennyiséget nyerik el. Mint ahogy korábban szó esett róla, ebben az esetben az érvényes ajánlatok kielégítése után megmaradó termékrészbôl új termék(ek) kerülhet(nek) meghatározásra. Ez(ek) az adott szekció második árverési szakaszában, vagy a második szekcióban kerül(nek) értékesítésre. 50 n Az utolsó (tehát hetedik) árverési körben az összesített ajánlati mennyiség meghaladja a felkínált mennyiséget (túljegyzés). Ekkor az elnyert mennyiség meghatározása az utolsó árverési kör ajánlati árán, és az abban érvényes ajánlati mennyiségekkel történik. Itt viszont nem minden ajánlattevô nyeri el az ajánlati mennyiségét. Az ajánlattevôk e körben érvényes ajánlati mennyiségeik nagysága szerinti csökkenô sorrendben részesülnek a felkínált mennyiségbôl. Elôször a legmagasabb ajánlati mennyiséget feltüntetô ajánlattevô igénye kerül kielégítésre, ezt követôen a második legmagasabb ajánlati mennyiséget feltüntetô következik stb. Az ily módon történô kapacitás allokáció addig folyik, míg valamely soron következô ajánlati mennyiség már nem elégíthetô ki a felkínált mennyiségbôl. Ha több ajánlattevô azonos mennyiségre adott ajánlatot, az ajánlatát korábban benyújtó ajánlattevô igénye kerül elôbb kielégítésre. Az érvényes ajánlatok kielégítése után megmaradó termékrészbôl új termék(ek) kerülhet(nek) meghatározásra. Ez(ek) az adott szekció második árverési szakaszában kerül(nek) értékesítésre. 51 n Az aktuális Árverési Körben nem érkezik érvényes ajánlat (jegyzés hiánya). a) Amennyiben az aktuális árverési kör az elsô árverési kör, az adott termékre nézve a kapacitásaukció eredménytelen, elnyert mennyiség az adott termékre nem határozható meg. b) Ha az elsô árverési kört követô árverési körök valamelyikében nem érkezik érvényes ajánlat, az adott kör elôtti ajánlati körben túljegyzés történt. Az elnyert mennyiségek meghatározása a túljegyzett (tehát megelôzô) árverési kör ajánlati árának és ajánlati mennyiségeinek megfelelôen a túljegyzésre érvényes allokációs szabályok szerint történik. A szekciók második árverési szakaszában az elsô árverési szakasz értékelése után megmaradt maradványmennyiségekbôl a kiíró termékenként meghirdetheti a második szakaszban felajánlani kívánt mennyiségeket. Ajánlatot benyújtani csak e termék(ek) megmaradt összes menynyiségére lehet a kiinduló ajánlati árnál magasabb áron. A legmagasabb ajánlati árat benyújtó ajánlattevô kapja meg a teljes felkínált mennyiséget. Azonos ajánlati árak esetén az ajánlatát idôben korábban benyújtó ajánlattevô kapja meg a teljes menynyiséget. A szakasz kimenetelei a következôk lehetnek: n A felajánlott termékekre legalább 1 érvényes ajánlat van (sikeres jegyzés). A nyertes ajánlat elfogadásra és kielégítésre kerül az abban ajánlott ajánlati áron, a teljes felajánlott mennyiségre. n Nem érkezik érvényes ajánlat (jegyzés hiánya). Az adott termékre nézve a kapacitásaukció eredménytelen, így nyertes nem kerül meghatározásra. AZ ÁRVERÉS TAPASZTALATAI Az elôbbiekben a terjedelmi korlátok engedte részletességgel ismertettük az árverés elôkészítését, az árverési szabályokat, feltételeket stb. Mindezeket teljes részletességgel három, a Hivatal által is jóváhagyott dokumentum, Az árverési termék meghatározása és az átállási költség számításának módja, Az árverési szabályzat és a Villamos energia adásvételi 23

26 szerzôdés tartalmazta. Az elsô nem, a második és harmadik nyilvános, minden érdekelt megismerhette. Tapasztalat híján igyekeztünk minden lehetséges buktatóra felkészülni, megoldásukra forgatókönyvet kidolgozni. Kérdôívet tettünk közzé, amelyben a lehetséges ajánlattevôk elvárásait igyekeztünk feltérképezni. Igen kevés kérdôív érkezett vissza és ezek sem tartalmaztak sok használható információt. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy technikai problémák, a szabályok nem ismerete vagy helytelen értelmezése ne zavarja az árverés lebonyolítását. Ezek kiküszöbölésére konferenciát, majd próbaárverést tartottunk. A próbaárverésen közremûködôk, akik egyébként a késôbbi árverés résztvevôi voltak, együttmûködési készsége jóval meghaladta várakozásainkat. Úgy gondoljuk, ezek is nagyban hozzájárultak az árverés sikeréhez. Az elsô magyar kapacitásaukció sikeres volt. A meghirdetett termék teljes mennyiségben, elfogadható áron elkelt. Az árverésen sem tartalmi jellegû, sem technikai fennakadás nem volt. Mind az árverés tisztaságára felügyelô közjegyzô, mind a Magyar Energia Hivatal mindent rendben talált. Természetesen kaptunk jobbító szándékú javaslatokat és mi magunk is másképpen tennénk néhány dolgot. Ezek közül a legfontosabb: megfontolandó a közvetlen részvétel. Kis számú mint ahogy az elsô esetben történt résztvevô esetén ez nem jelent semmilyen gondot. A következô árverés reményeink szerint már több résztvevôt fog vonzani. A résztvevôk száma, a megrendezés költségei, a több résztvevô esetén felmerülô technikai bonyodalmak azt sugallják, hogy a következô árverést elektronikus úton célszerû megoldani. 52 Hasonlóképpen megfontolandó a termékválaszték bôvítése, az árverés idôpontjának kiválasztása. Az elôbbi nagyban függ a leendô vevôk elvárásaitól, a meghirdetett villamos energia mennyiségétôl. Az utóbbit lehetôség szerint össze kell hangolni a rendszerirányító által meghirdetett határkeresztezô kapacitások aukciójához. Végezetül itt is szeretném hangsúlyozni, hogy minden résztvevô, ide értve a technikai segítôtársakat is, minden elismerést megérdemel. Annak ellenére, hogy az árverés teljesen újszerû, ismeretlen volt a lebonyolítók, az eljárás kidolgozói számára, mindenki képességei javát adta. Lábjegyzetek 1 Természetesen a versenypiac megteremtéséhez a VET nemcsak az itt felsoroltakkal járult hozzá. 2 A megfogalmazás tudatos. A termék mennyisége adott, arra a jogszabályoknak lényeges befolyása nincs. Itt arról van szó, hogy adott menynyiség ideértve a határkeresztezô kapacitásokat is piacok közötti elosztását igyekeznek a jogszabályok befolyásolni. Természetesen a villamos energia és/vagy a kapacitás szabad piacon való megjelenésének lett volna egyéb és egyszerûbb, sôt hatékonyabb módja is: ti. a szerzôdések módosítása a törvény erejénél fogva. Ettôl azonban a törvényalkotók érthetô okokból ódzkodtak. 3 VET 17. és 18. -ai. 4 VET 44. (2). A rendelkezésnek részben ellentmond, de legalábbis módosítja a VET 123. (2): Az átállási költségek (1) bekezdésben meghatározott térítési idôszakában (ti ig) a közüzemi nagykereskedô a 44. (2) bekezdés rendelkezéseitôl eltérôen részben vagy egészben bármely kereskedô számára közvetlenül is értékesítheti az ellátási kötelezettségét meghaladó közüzemi célra lekötött villamosenergia-mennyiséget, ha nem keletkezik a pontjában meghatározott átállási költség. Különösen szembetûnô ellentmondást találunk ez utóbbi rendelkezés és a 183/2002. (VII. 23.) Korm. rendelet 8. (3)-ának rendelkezése között. A VET 123. (2) pontjára tekintettel, amennyiben a közüzemi nagykereskedô nem a 7. szerinti nyilvános árverésen vagy a VET 44. szerint, a szervezett villamosenergia-piac keretei között, illetve más, bármely villamosenergia-kereskedô számára elérhetô módon adja el a lekötött teljesítôképességet vagy az ahhoz tartozó villamos energiát, akkor átállási költségek megtérítését a közötti idôszakra egyáltalán nem igényelhet. 5 A VET 4. l) pontja hatalmazza fel a kormányt, hogy megállapítsa az átállási költségek meghatározásának és kezelésének részletes szabályait. 6 A törvény szerint átállási költség az e törvényben foglalt rendelkezések hatályba lépése és végrehajtása miatt a közüzemi nagykereskedelmi engedélyesnél a 23. pont szerinti hosszú távú szerzôdések külön jogszabályban meghatározott módon lefolytatott újratárgyalását követôen fennmaradó, továbbá szén felhasználásával a hôszolgáltatási kötelezettség mértékéig kapcsoltan termelt villamos energia december 31-ig történô átvételébôl keletkezô, a villamos energia árában nem érvényesíthetô, jogszabályban elismert pénzügyi követelések. Egyéb címen átállási költség nem érvényesíthetô. Véleményünk szerint a törvény szövege lényegesen tágabban fogalmazza meg az átállási költséget, mint a Rendelet. 7 A Rendelet megfogalmazása pontatlan. A közüzemi nagykereskedôt legfeljebb arra lehet kötelezni, hogy nyilvános árverést szervezzen. Az, hogy az aukción sikerül a kapacitást értékesítenie avagy nem, függ a potenciális vevôktôl is: a közüzemi nagykereskedô minden törekvése ellenére is sikertelen lehet az árverés. 8 Rendelet 5. (2) és 6. (6) A rendelet helyenként a közüzemi kereslet csökkenésének mértékérôl szól, de minden esetben a közüzemi igények kielégítéséhez szükséges kapacitásokon felül rendelkezésre álló, ún. szabad kapacitásokat kell érteni, illetve ezek mértékéig kell lefolytatni az újratárgyalásokat, és ezen szabad kapacitásokat kell árverésre bocsátani is. Külön megfontolás és értelmezés tárgya azonban a szabad kapacitás, annak nagysága, meghatározásának módja és a számítás során figyelembe veendô prioritások. Részletes elemzés nélkül csak néhány fontosabb momentumot említünk. A VET szerint a közüzemi nagykereskedôt a közüzemi szolgáltatóval szemben ellátási kötelezettség terheli, a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztók között létrejött közüzemi szerzôdések teljesítésének mértékéig. Könnyen belátható, hogy nem használható a közüzemi fogyasztók és a közüzemi szolgáltató között létrejött szerzôdés mértéke, mint a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettségének alapja. Helyette inkább a szolgáltatóknak a fogyasztói szokásokat, egyidejûséget is figyelembe vevô becslése lehet a mérvadó. Ennek felelôsséggel történô megadásától a szolgáltatók érthetô okokból elzárkóznak. A szerzôdések teljesítésének mértékéig kifejezés tulajdonképpen értelmetlen. Azt sugallja, mintha a szerzôdésekben foglalt kötelezettségek és azok teljesítése a közüzemi nagykereskedô ellátási kötelezettsége szempontjából elválhatna, függetlenedhetne egymástól. Hasonlóképpen a gyakorlatnak kell kialakítania az újratárgyalás, árverés idôhorizontjának és a feljogosított fogyasztók ellátási forma váltás idôtartam kötöttségének az összehangolását. A VET egyértelmûen csak a közüzemi fogyasztók ellátását jelöli meg a közüzemi nagykereskedô kötelezettségeként. Ezen már a közüzemi nagykereskedô Mûködési Engedélye is túllépett. A Magyar Energia Hivatal ebben elôírta, hogy ezen kötelezettség teljesítésén felüli kapacitásokat, mint rendszerszintû szolgáltatások kielégítésére szolgálókat a rendszerirányítónak fel kell ajánlani. Azon túl, hogy a Hivatal túlterjeszkedett hatáskörén, itt szintén az idôhorizontok egyeztetése jelent gondot. A Hivatal 372/2003. számú határozatában ezen is túltett. Elôírta a közüzemi nagykereskedô számára, hogy a rendszerirányítónak történô kapacitás felajánlása során nem lehet tekintettel a közüzemi igények kielégítésére, másképpen szólva a törvénnyel ellentétben a rendszerirányító kapacitásigényének kielégítése a határozat szerint meg kell hogy elôzze a közüzemi igények kielégítését. Nem kívánjuk itt sem elemezni, sem bírálni a jogszabályok inkonzisztenciája, határozatlansága miatt kialakult joghézag pótlási kényszert, csupán figyelmeztetni szeretnénk arra, hogy a korábbi egységes felelôsségi rendszer szétszabdalása és nem megfelelô módon történt újraszabályozása igen komoly veszélyt jelent a villamosenergia-ellátás biztonságára. 9 Ez a rendelkezés azért aggályos, mert kvázi a Hivatal kompetenciájába utalja a közüzemi nagykereskedô átállási költség érvényesítési jogát. Ha létezik néhány héten keresztül többlet kapacitás és a Hivatal nem ért egyet azzal, hogy a közüzemi nagykereskedô ezt árverésre bocsássa, gyakorlatilag megfosztja ôt az átállási költség érvényesítési jogától vagy rákényszeríti arra, hogy a közüzemben hiányt teremtsen, de nem adja meg ezen hiány pótlásának szabályait. Az már csak a kodifikátor figyelmetlenségének tudható be, hogy a 6. (6) bekezdésében az árverés meghirdetését kötelezettségként írja elô, míg a 7. (1) bekezdése ezt diszkrecionális jogként ( árverés útján értékesíthet ) említi. 10 Ez a megoldás a Rendelet talán egyetlen erénye. 11 Itt értelmezésünk szerint arról van szó, ha egy termelô több berendezéshez tartozó kapacitásait egy vagy több hosszú távú szerzôdésben kötötte le. 12 A virtuális kapacitást, annak képzését és az eb- 24

27 bôl származó átállási költséget késôbb tárgyaljuk. Itt is tetten érhetô a jogalkotónak a fogalmak értelmezésében gyakran tapasztalható értelmezési bizonytalansága: nem elsôsorban kapacitásértékesítésrôl, hanem kapacitás és hozzá tartozó, egyértelmûen meghatározott mennyiségû villamosenergia-értékesítésrôl van szó. Ez különben egyértelmûen kiderül a 3. -ból. 13 A Rendelet szövege [7. (1) második mondata]: Az egy vagy több hosszú távú szerzôdésben foglalt, több termelô egységhez és/vagy eladóhoz tartozó lekötött teljesítôképességekbôl képzett teljesítôképesség értékét a Hivatal az átállási költségek megtérítésére vonatkozó igény felülvizsgálata során a nyilvános árverés idôpontját megelôzôen állapítja meg. A rendelkezés értelmezése nem kevés fejtörést okozott. Már az sem teljesen világos, hogy a különben nagyvonalúan fogalmazó rendelet miért pont egy technikainak tûnô részletet szabályoz. A tényleges ellenmondást az okozza, hogy az igény felülvizsgálata során kifejezés azt sugallja, mintha a Hivatal az árverés lezárta után egy jóval késôbbi idôpontban állapítaná meg az eladott kapacitás mennyiségét és így a közüzemi nagykereskedô által igényelhetô átállási költség nagyságát is. Ez természetesen meg nem engedhetô bizonytalanságot okozna. Ezt az értelmezést erôsíti a Rendelet 11. (1) bekezdése is. Az ellentmondást az elsô árverés során úgy oldottuk fel, hogy a Hivatal már az árverés elôtt jóváhagyta az Árverési termék meghatározása és az átállási költség számítása címû dokumentumot, ami tartalmazta a képzett teljesítmény nagyságát is. 14 Ezzel kapcsolatban ld. a 11. lábjegyzetet. 15 Az még érthetô, hogy jóváhagyás nélkül megtartott árverésen eladott kapacitás után nem lehet átállási költséget érvényesíteni. (Bár a nem jóváhagyott eljárás is teljes mértékben kielégítheti a Rendelet minden elôírását és ebben az esetben már megkérdôjelezhetô az elôírás jogossága.) Az azonban nem teljesen világos, hogy a jóváhagyás nélkül megtartott árverés eredményeképpen megkötött kapacitás és villamos energia adásvételi szerzôdést ez a rendelkezés érvényteleníti (egyáltalán érvénytelenítheti-e) avagy nem. Itt arról van szó, hogy a jogszabály alkotója még egy utolsó, bár jogilag erôteljesen megkérdôjelezhetô ellenôrzési pontot épített be annak érdekében, hogy minden árverés a Hivatal szempontjai szerint folytatódjon le. 16 A Rendelet többféle átállási költséget ismer. Itt csak az árverés következményeképpen felmerült átállási költséget érintjük. 17 Természetesen a hatósági árszabályozás idôszakában a meghirdetett díjakat kell alkalmazni. 18 A jogszabály itt is pongyolán fogalmaz. Ez természetesen nem maga a veszteség, hanem annak fajlagos értéke. 19 És itt kezdôdnek az újabb értelmezési és alkalmazási problémák. Tegyük fel, hogy a szerzôdésben 10 MW kapacitást kötöttünk le és a garantált átvétel 50 GWh. A legegyszerûbb esetben az árverésen mind a kapacitás, mind az energia teljes mértékben értékesítésre kerül, a veszteség könnyen számolható. Még az is egyszerû, ha az elôbbi példánál maradva csak a lekötött kapacitás fele kel el az árverésen. Az energiadíjon keletkezô veszteség ekkor egyértelmûen csak a garantált átvétel felére, 25 GWh-ra számolható el. A problémát az okozza, hogy a hosszú távú szerzôdésekben lekötött garantált villamos energia mennyisége kevesebb, mint ami a kapacitás szokásos kihasználásához tartozik. A közüzemi nagykereskedô az aktuális igényekhez igazodóan a garantálton felül szükséges többleteket az éves szerzôdésekben köti le. A Rendelet szövegébôl adódóan viszont ezek után átállási költség nem jár. Ez elsô pillanatban még logikusnak is tûnik. A gondot az jelenti, hogy ennek következtében az eladott kapacitást nem is lehet jobban kihasználni, mint ahogyan az a garantált átvételbôl következik, függetlenül attól, hogy erre esetleg igény és lehetôség is lenne. Ez természetesen az átállási költségekre is hátrányosan hat (minél kisebb a megvásárolt kapacitás kihasználhatósága, annál kisebb az érte megajánlott kapacitásdíj). 20 A további fejezetek megírásakor támaszkodtunk az Accenture, mint megbízott tanácsadó által készített anyagokra is. 21 A termékcsoportok tartalmaznak típusra, idôtávra és zónákra specifikált termékeket. (pl. 1 év TG-Baseload LMS Dél, Március TG-Baseload WAP Houston). Külön tartanak aukciókat 2 éves, éves és diszkrét hónap idôtartamokra. Mindig a hoszszabb idôtartamra vonatkozó aukciót bonyolítják le elôször. 22 Waterfall szabály: Az 1 éves aukció elsô körében aluljegyzett termékek fennmaradó mennyisége átkerül a következô aukcióba, az adott termék január hónapra vonatkozó, árverésére. Például a TG-Baseload 1 éves termék kínálatából el nem kelt mennyiség átkerül a TG-Baseload januári aukciójára, amely közvetlenül az 1 éves idôtartamú aukció után következik. Ez azért lehetséges, mert elsôként mindig a hosszabb idôtartamra vonatkozó aukciókat bonyolítják le. 23 Pro-rata termék disztribúció: Az ajánlattevôk azt a mennyiséget kapják meg, amelyre az utolsó körben licitáltak, valamint a fennmaradó mennyiség egy részét. A Pro-rata termékallokálás alapja az ajánlattételi differenciák az utolsó elôtti és az utolsó kör ajánlati mennyiségei közötti különbségek nagysága. A legnagyobb különbséggel rendelkezô kap a fennmaradt termékek közül egyet, amit viszont levonnak az ô ajánlati különbségébôl. A kiosztás egészen addig folytatódik, amíg a fennmaradt mennyiség el nem fogy. Több azonos különbséggel rendelkezô licitáló közül az részesül a maradványból, aki az utolsó elôtti körben elsôként küldte el ajánlatát. 24 A credittel szembeállított összeget a következô formula adja meg: megszerezni kívánt menynyiség 3 termék ára 3 0,3. Az ár az elsô körben a nyitó ár, a továbbiakban a megelôzô kör ára. 25 Itt is interneten keresztül folyik az árverés. 26 Természetesen, ha az ajánlattevôt valamely termék nem érdekli, annak ajánlati mezôjét üresen hagyhatja vagy 0 értékkel tölti ki. 27 Mondható ez annak ellenére, hogy a várható keresletet felmérendô, kérdôíveken és más informális csatornákon keresztül igyekeztünk valós és használható információkhoz jutni. 28 Lényegében a bemutatott példák is ezt igazolják. 29 Ezt nevezzük virtuális kapacitásnak, vagy virtuális erômûnek. 30 Vegyük figyelembe, hogy a termelônek a szerzôdés szerint joga van az üzemzavarra. 31 Természetesen a nem dedikáltan (meghatározott berendezéshez kötötten) eladott kapacitás esetén is kiköthetô üzemzavarokat is figyelembe vevô rendelkezésre állás. 32 Természetesen itt is lehetnek szállítási szünetre vonatkozó megkötések. 33 A szekció magyarázatát ld. késôbb. 34 Mint késôbb kiderül, ez abból adódóan, hogy virtuális erômûvel számoltunk nem egyezik meg az árverésen ténylegesen meghirdetett kapacitással. 35 A virtuális erômûvet alkotó A és B erômûvek. 36 Például: ha az ajánlati idôszakra felajánlott mennyiség 4416 MWh, akkor a virtuális erômû árverésen meghirdetett kapacitása 1 MW, amivel folyamatosan rendelkezésre áll. 37 Mint korábban bemutattuk, a Rendelet szerinti átállási költségre jogosító veszteség számításban azonban a díjelemeket meg kell különböztetni. 38 Magyarázatát ld. késôbb, az árverési szabályzat fejezetben. 39 Amennyiben az árverésen elért árak kisebbek, mint a hosszú távú szerzôdésben rögzítettek. 40 Az ajánlati idôre azért van szükség, mert a rendelkezésre állási díjak éves idôtartamra vannak megadva. 41 A garantált átvétel faktor azt fejezi ki, hogy az értékesített kapacitások csak a garantált átvétel mértékéig vannak-e használva. Amennyiben a teljesítési idôtartam során a virtuális erômûvet képezô, felajánlott fizikai blokkokból a HTM szerinti garantált átvétel mértékét meghaladó villamos energia kerül értékesítésre, az erômûvenkénti többlet energiatermelés és az erômûvenkénti garantált átvétel arányában az átállási költségek kapacitásdíj összege csökken. 42 E csak teljesítési idôszakonként utólag határozható meg, ezt a faktort az átállási költségben csak utólag, az elszámolási idôszak lezártával lehet figyelembe venni. Addig, feltételezve, hogy csak a garantált átvétel mértékéig történt termelés, példánkban a faktor értéke Az így képzett ár biztosítja, hogy a teljes felajánlott kapacitásmennyiség hatósági ár alapú rendelkezésre állási díja a valós bekerülési árat tükrözze. 44 Beleértve a feltételes energiadíjat (FED) és a gázturbina olaj felhasználás kiegészítô díját (TKD). 45 Korábban említettük, hogy az árverés elôtt a potenciális vásárlók elvárásairól nem voltak megbízható információink. A viszonylag bonyolultnak tûnô, egymásra épülô szekciókból és szakaszokból álló struktúrával egyrészt azt akartuk biztosítani, hogy a teljes meghirdetett termékmennyiség megfelelô áron elkeljen, másrészt azt, hogy a résztvevôk is megtalálják az igényeiknek megfelelô termékeket. 46 Pl.: Az elsô szekció elsô szakaszának valamely körében 1000 MWh 8000 Ft/MWh ár mellett került kikiáltásra. Az ajánlatban azt kellett megjelölni, hogy az ajánlattevô ebbôl a mennyiségbôl a kikiáltási áron mekkora kapacitást kíván megvásárolni azzal, hogy ezen kapacitás minden egyes MW-jához 4416 MWh-ra (fél év óráinak száma) tartozik. 47 Ez lehetôséget adott arra, hogy a kereslettôl függôen a maradványt a második szekcióban értékesítse. 48 Ha valamelyik ajánlattevô az ajánlati biztosítékból számolt maximum ajánlati mennyiségnél magasabb mennyiségre tett ajánlatot, ajánlati mennyisége egyenlô a maximum ajánlati menynyiséggel. Ilyen esetben a módosított adatokról a kiíró az adott árverési kör eredményhirdetése során értesítette az ajánlattevôt. 49 A kiírásban szerepelt, hogy a kiírónak az eredmény meghatározásakor joga van a korábban felajánlott mennyiségtôl mind lefelé, mind felfelé 10%-kal eltérni. 50 Az elôbbi lábjegyzetbôl következôen, amenynyiben az aluljegyzés mértéke a kiírt mennyiség 10%-t nem haladja meg, a kiíró diszkrecionális joga, hogy a második szakaszt meghirdeti-e vagy sem. 51 A kiíró itt is érvényesítheti a 10%-os eltérésre vonatkozó jogát. 52 Az is igaz viszont, hogy a személyes, közvetlen részvétel olyan többlet információt is ad, amelynek elvesztése szintén nagy súllyal esik latba. 25

28 AZ IPARÁG ÚJ ELSZÁMOLÁSI MÉRÉSI RENDSZERE A MAVIR MÉRÉSI KÖZPONTJA n A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZERBEN JANUÁR 1-JÉN MEGTÖRTÉNT A PIACNYITÁS. EZ LEHETÔVÉ TESZI, HOGY A FELJOGOSÍTOTT FOGYASZTÓK KILÉPJENEK AZ EDDIGI ELLÁTÁS KERE- TEI KÖZÜL, AZ ÁLLAMILAG SZABÁLYOZOTT ÁRRENDSZERBÔL ÉS A SZÁMUKRA SZÜKSÉGES VILLAMOS ENERGIÁT KÖZVETLENÜL SZEREZZÉK BE. EZ AZ ÚJ MÛKÖDÉSI REND, AMELY IGAZODIK AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN KÖVETETT SZABÁ- LYOKHOZ, IGEN SZOROS EGYÜTTMÛKÖDÉST KÖVETEL MEG A PIACI SZEREPLÔKTÔL ÉS A RENDSZER IRÁNYÍTÁSÁT VÉGZÔ MAVIR-TÓL. A MAVIR SZEREPE EBBEN KITÜNTETETT, FÜGGETLEN RENDSZER- IRÁNYÍTÓKÉNT FELADATA A RENDSZER MEGBÍZHATÓ MÛKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. FELADATA MÉG A MÉRLEGKÖRÖK ELSZÁMOLÁSHOZ SZÜKSÉGES, AZ EGÉSZ RENDSZERRE VONATKOZÓ, HITELES ADATOK ÖSSZEGYÛJTÉSE ÉS AZ ÉRINTETTEKHEZ TÖRTÉNÔ ELJUTTATÁSA IS, VALAMINT EGYÉB ELSZÁMOLÁSOKHOZ SZÜKSÉGES ADATOK SZOLGÁLTATÁSA, ILLETVE A MÉRÉSI RENDSZEREK FEL- ÜGYELETE. KASZÁS ÁRPÁD KRENYÁCZ BÉLA " Az új mûködési modell bevezetésében az informatika meghatározó szerepet tölt be. A villamosenergiarendszer megbízható és a legkisebb költség elvének megfelelô mûködéshez elengedhetetlen a szereplôk közötti gyors adatcsere. A menetrendek bejelentése, jóváhagyása, az elszámolás a megkövetelt igen rövid (esetenként néhány órás) határidôkkel csak megbízható, egymással együttmûködni képes informatikai rendszerekkel képzelhetô el. De legalább ilyen fontos az informatika szerepe a mérési rendszeren belül. Csak komplex, automatikusan mûködô mérô és feldolgozó rendszer képes az elszámoláshoz szükséges adatokat az ország egész területérôl az elôírt rövid határidôkkel összegyûjteni és feldolgozni. A továbbiakban azok a mérôrendszerrel kapcsolatos, a MAVIR-ban eddig elvégzett vagy folyamatban levô munkák és informatikai fejlesztések kerülnek bemutatásra, amelyek lehetôvé tették az új mûködési modellre történô zökkenômentes áttérést és biztosították a mennyiségi és pénzügyi elszámolások elvégzését. Megemlítésre kerül még a megvalósított elszámolási mérôrendszerek néhány fontosabb paramétere, jellemzôje és a megvalósítás ütemezése. ELÔZMÉNYEK, ELÔKÉSZÍTÔ MUNKÁK A december 16-án elfogadott új villamosenergia-törvény (VET) alapján a rendszerirányító a villamosenergia-kereskedelem elszámolási mennyiségért felelôs szervezet lett. Ennek megfelelôen a törvény 23., valamint a 38. alapján független módon kell biztosítani az engedélyesek, így az 50 MW feletti teljesítményû erômûvek, a kiserômûvek termelési, átviteli és elosztóhálózati feladatait ellátó társaságok, valamint a kereskedelmi tevékenységeket végzô közüzemi nagykereskedô, közüzemi szolgáltató és a piaci kereskedelmet ellátó mérlegköri szervezetek villamosenergia-elszámolását, amely így a MAVIR feladatává vált. A MAVIR 2002-ben informatikai rendszerének fejlesztése érdekében több projektet indított, hogy a várható piaci változásokra felkészüljön. Ezek közé tartozott az elszámolást támogató feldolgozó rendszer kialakítása is ben a szabályzatok kialakítása mellett meg kellett határozni azon követelményeket, melyek segítségével megvalósítható a teljes villamosenergia-kereskedelem mennyiségi elszámolása. Az Üzemi Szabályzatban új fejezet foglalkozik az elszámolással kapcsolatos feladatok meghatározásával. Az MVM Rt. kezdeményezésére és javaslata alapján az elosztóhálózati engedélyesek, a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR Rt. szakemberei közösen meghatározták a szabályzati hátteret az elszámolási mennyiségek gyûjtésére, feldolgozására és szolgáltatására. Ezzel párhuzamosan a MAVIR Rt. az elosztóhálózati engedélyesek mérési szakembereivel közösen definiálta azon irányelveket és mûszaki feltételeket, amelyek az elszámolás alapját képezô fogyasztásmérôk kiépítéséhez, adataik leolvasásához, feldolgozásához, adatcseréihez és mennyiségi adatszolgáltatásához szükségesek. 26

29 1. ÁBRA ÁRAMSZOLGÁLTATÓI MÉRÉSI PONTOK (ELMÛ PÉLDÁJÁN BEMUTATVA) PIACNYITÁS ELÔTTI MÉRÉSI RENDSZER A piacnyitás elôtti idôszakban a MAVIR rendelkezett egy az MVMtôl átvett mérési rendszerrel, illetve annak a DG C2000 néven ismert mérô adatgyûjtô és feldolgozó központjával. Ez a mérési rendszer 1992 és 1994 között épült ki. Ekkor az elszámolás határait az erômûvek és áramszolgáltatók között 120 kv-os, vagy nagyobb feszültségszinten és a tulajdoni határok közelébe határozták meg. Ezeken az elszámolási pontokon értékesítették az erômûvek termelésüket az MVM számára, illetve az MVM az áramszolgáltatók felé a villamos energiát. Az 1. ábra egy áramszolgáltató, az ELMÛ esetében mutatja a hálózati csatlakozásokat, megadva az egyes mérési pontok új mérési rendszerben alkalmazott azonosítóit is. Meg kell említeni, hogy egyes elszámolási pontok mérési adatai több elszámolásban is részt vesznek, így például az erômûvek és a szomszédos áramszolgáltatók közötti elszámolásban is. A mérési pontokon kétirányú mérôk teszik lehetôvé, hogy az energiaforgalom mérlege minden 30 percben elszámolható legyen. A 2. ábra egy másik esetet, az Oroszlányi Erômû elszámolásához szükséges mérési pontokat mutatja be, amelyek nem csak az erômû egészére vonatkozó elszámolást, de a gépenkéntit is lehetôvé teszik. Az ábrán szereplô hálózati betáplálást természetesen az ÉDÁSZ elszámolása során is figyelembe kell venni. Az elszámolási mennyiségeket ezeken a határpontokon felszerelt hiteles fogyasztásmérôk mérték, amelyek számláló impulzusait Landis&Gyr gyártmányú FAF, ill. FAG típusú adatgyûjtôk összegezték. Ezek tették lehetôvé az akkor meghatározott 30 perces mérési idôintervallumban történô mennyiségi adatok begyûjtését, telefonvonalakon történô lekérdezéseket. A több mint 500 fogyasztásmérô és 80 adatgyûjtô adatainak lehívását, üzemének felügyeletét és az elszámolási feldolgozását a központi rendszer, a szintén Landis&Gyr gyártmányú DG C2000 tette lehetôvé. Ez csak elôzetes feldolgozást jelentett, a számla elkészítése, a tényleges számlázás más informatikai rendszeren történt. MÉRÉSI, ELSZÁMOLÁSI FELADATOK A PIACNYITÁST KÖVETÔEN A piacnyitás miatt szükséges új elvek szerinti mûködéshez igazodó mérési, illetve elszámolási rendszer esetében a mérési feladatok a rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek között oszlanak meg. A rendszer egé- 27

30 2. ÁBRA ERÔMÛVI MÉRÉSI PONTOK (OROSZLÁNY PÉLDÁJÁN BEMUTATVA) szére vonatkozó mérési feladatokat a MAVIR-nak kell ellátnia, azokat pedig, amelyek elosztóhálózati szinten oldhatók meg, a hálózati engedélyes feladata. Az elosztóhálózati engedélyesek mérési feladatainak megvalósítására körzeti mérési központokat hoztak létre, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a MAVIR mérési központjához. A RENDSZERIRÁNYÍTÓ (MAVIR) MÉRÉSI KÖZPONTJÁNAK FELADATAI n Az erômûvi engedélyesek gépenkénti kiadott 15 perces elszámolási mennyiségi adatainak összegyûjtése, egyeztetése és érvényesítése. Ezeket az adatokat a MAVIR a mérlegkör felelôssel történô kiegyenlítô és szabályozási energia elszámolására használja. Tekintettel arra, hogy ezek a 15 perces mérési adatok az egyes mérlegkörökön belüli elszámolásokhoz is felhasználásra kerülnek, amelyek közül a legjelentôsebb a közüzemi nagykereskedô (MVM) adatigénye, a MAVIR ezeket az adatokat átadja az érintetteknek. n A feljogosított fogyasztók 15 perces elszámolási mennyiségeinek összegyûjtése a körzeti mérési központokból. Ezek segítségével történik a mérlegkör felelôs teljes fogyasztásának meghatározása a kiegyenlítô energia elszámolásához. Hasonlóan az elôzô ponthoz, ezek az adatok a MAVIR és a mérlegkör felelôs közötti elszámolást szolgálják. n Az elosztóhálózati engedélyesek 15 perces közüzemi vételezési mennyiségének meghatározása. Ezek az adatok a közüzemi mérlegkör felelôs (MVM) és a MAVIR közötti elszámoláshoz szükségesek. n A közüzemi erômûvekre vonatkozó havi energia meghatározása és annak kötelezô átvételû blokkjainak tarifazónákra történô bontása a 15 perces mennyiségek alapján a KAP-díj kifizetések meghatározásához. n A közüzemi nagykereskedôre vonatkozó havi energia meghatározása és annak tarifazónára történô bontása a 15 perces mennyiségek alapján, az MVM közüzemi díjának meghatározásához. n Az általános rendszerhasználati díjak meghatározásához szükséges havi energiaadatok meghatározása az MVM és a MAVIR részére. Ezen adatok a körzeti mérési központok által küldött 15 perces feljogosított fogyasztói összesítések és az elosztóhálózati engedélyesek területi energiavételezése alapján megbontásra is kerülnek. n Átviteli hálózati veszteség 15 perces értékeinek meghatározása. Ez a rendszerirányító által hálózati 28

31 veszteség elszámolásához szükséges. n Az elosztóhálózati hálózati veszteségek 15 perces értékeinek meghatározása. A mérési képletet az Üzemi Szabályzat rögzíti, jelenleg még nem része az elszámolásnak. n Az átviteli hálózatra csatlakozó feljogosított fogyasztó 15 perces elszámolás adatainak összegyûjtése. Ezt a mérlegkör felelôs a fogyasztóval történô elszámolásra használja. Az MVM és MAVIR ugyanezen adatot használja a rendszerhasználati díj megállapításánál. AZ ELOSZTÓHÁLÓZATI ENGEDÉLYES, ILLETVE A KÖRZETI MÉRÉSI KÖZPONTOK (KMKP) FELADATAI n Kiserômûvek 15 perces elszámolási mennyiségi adatainak gyûjtése. Ezek az adatok elsôsorban a szolgáltató elszámolása miatt szükségesek, de a hálózatra vonatkozó összesített adatokat a MAVIR is használja. n Fogyasztói adatok, amely 15 perces és havi értékek is lehetnek. A feljogosított fogyasztói adatokat az elosztóhálózati engedélyesek megadják azon mérlegkör felelôsöknek, amelyekkel elszámolásban van a fogyasztó és ezen túl mérlegkörönként összesítik a fogyasztók terheléseit és azt 15 percre elszámolási mennyiségenként átadják a rendszerirányítónak. AZ ÚJ MÉRÉSI RENDSZERREL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Az új mérési rendszerrel kapcsolatos követelmények meghatározásánál figyelembe kellett venni a meglévô és 120 kv-os tulajdoni határok közelébe már korában kijelölt elszámolási pontokra kiépített elszámolási fogyasztásmérôket, FAF, ill. FAG adatgyûjtôket. A piaci kereskedelem szerinti mûködés pedig megkövetelte, hogy a feljogosított fogyasztók ehhez a rendszerhez illeszkedô mérésekkel rendelkezzenek. A törvény értelmében új elemként jelentkeztek az elszámolási mérések körében a kiserômûvek és a piaci feljogosított fogyasztók mérései. A kiserômûvek a korábbi mérési rendszerbe nem kerültek bevonásra, mivel a mérési rendszer csak a nagykereskedelmi elszámolást támogatta. A fogyasztók mérése az áramszolgáltatók feladata, ezek illesztését az elosztóhálózati engedélyeseknek kellett megvalósítani mérési rendszerükben. A piaci követelményeket is kielégítô rendszerszintû elszámolás megvalósításánál az az elv érvényesült, hogy a lehetô legkevesebb mérési pont alapján kell a kereskedelmi résztvevôk mennyiségi elszámolását elvégezni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a nagy számú fogyasztói helyek mérései helyett, a lényegesen kevesebb mérési pontot tartalmazó termelô egységek és a hálózati határkeresztezô távvezetékek mérései alapján kell a feladatot megoldani, hiszen a megtermelt és hálózati határokon átvett villamos energia fogyasztói felhasználásra, vagy a hálózati veszteségek fedezetére szolgál. Ezen értékek közül az elosztóhálózati veszteség az, amely nem mérhetô ezzel az eljárással, de azt az elosztóhálózati engedélyeseknek statisztikai módszerekkel meghatározzák (profilozzák). Ezzel az eljárással, közvetve, mérés alapján meghatározhatóvá válik a kereskedelmi egységek teljes fogyasztása és termelése. A feljogosított fogyasztók méréseinek ismeretében pedig megoszthatóvá válik a piaci és a közüzemi struktúra is. A piaci elszámolási mérési rendszer kialakításának másik fontos eleme, hogy ezen méréseket minden mérési idôintervallumban (15 percben) a kereskedelmért felelôs mérlegkör felelôsöknek a menetrendekhez (termelôi, fogyasztói) viszonyítva a rendszerirányítóval el kell számolnia. A villamosenergia-törvény (VET) és végrehajtási utasításai, valamint az akkor még kialakuló félben lévô Kereskedelmi, Üzemi és Elosztóhálózati Szabályzatok alapján a MAVIR és az elosztóhálózati engedélyesek (áramszolgáltatók) az alábbi fôbb mûszaki követelményeket határozták meg: n A feljogosított fogyasztók és a kiserômûvek elszámolási mérésére távoli adatelérést biztosító, minden 15 percben a terhelési értéket rögzítô fogyasztásmérôket kell alkalmazni, amelyeket telefonvonalak segítségével naponta kell begyûjteni. A fogyasztásmérôk protokolljánál elônyt jelent a DLMS eljárás alkalmazása. n Az elszámolási mérési adatok begyûjtésére olyan körzeti mérési központokat kell létesíteni, amelyek ezen adatok begyûjtését, az elszámolási mennyiségek képzését, fogyasztók kereskedôinek nyilvántartását és azok részére az elszámolási mennyiségek szolgáltatását el tudják látni. Ezen fô feladataik mellett biztosítják a rendszerirányító részére a rendszerszintû elszámoláshoz a feljogosított fogyasztói és az elosztóhálózati kiserômûvi adatokat összevontan. n A MAVIR-nak olyan mérési központot kell létesíteni, amely a meglévô, elôzôekben ismertetett mérési rendszerre illeszkedve az engedélyesek (erômûvek, elosztóhálózati és közüzemi nagykereskedô, közüzemi szolgáltató) elszámolási mérési adatainak közvetlen gyûjtését lehetôvé teszi. Ezen túl biztosítja a körzeti mérési központok adatainak fogadását és a további feldolgozásokat, valamint adatszolgáltatást nyújt a termelôk, és a piaci partnerek részére. n A mérési rendszer mûködtetésének biztosítására a mérési adatcserék egységesítése érdekében kidolgozásra kerültek az alábbiak: A mérési pontok azonosítási rendszere, amely a felszerelt fogyasztásmérôket, valamint az elszámolási pontokat jelöli. A mérési adatok jelölésének rendszere, mely a mérési pontokon felszerelt fogyasztási adatok egységes jelölését teszi lehetôvé (pl. aktív és reaktív terhelési értékek és göngyölt regiszter értékek). A mérési központok, valamint a jelentôsebb adatfelhasználók közötti elektronikus adatcserék részére XML (extensible Markup Language) eljárás meghatározása. n A mérési és elszámolási pontok és adataik kezelésére adatfelelôsi tevékenység került kialakításra. Ennek keretében történik az új mérési pontok felvétele és a mérési és elszámolási adatok érvényesítése. 29

32 NVE = nemzetközi villamosenergia-elszámolás AVE = átviteli villamosenergia-elszámolás FF = feljogosított fogyasztó KE = kiserômû Nemzetközi Leolvasó Központok határozhatott meg a fogyasztásmérô készülékekre, amelyek nem írják elô speciális, egyedi berendezések alkalmazását. Ennek megfelelôen pl. az adatgyûjtô rendszer követelményeinek meghatározásánál fontos szempont volt, hogy az több, különbözô fogyasztásmérô és adatlehívási eljárás kezelésére legyen képes. MÉRÉSI KÖZPONT MEGVALÓSÍTÁSA A MAVIR-BAN 3. ÁBRA MÉRÉSI KÖZPONTOK KAPCSOLATRENDSZERE Az adatok körét a VET alapján az Üzemi Szabályzat rögzíti, az adatfelelôs szervezeteket az elosztóhálózati és a rendszerirányító engedélyesek alakítják ki. LÉTESÍTÉSI IRÁNYELVEK A fôbb elvek alapján a MAVIR kidolgozta a Mérési Központjára vonatkozó létesítési irányelveket. Ebben meghatározta a mérési központok kapcsolatrendszerét, amely alapjául szolgált a rendszerszintû elszámolásnak (lásd: 3. ábra). A létesítési irányelvben megfogalmazásra kerültek általános rendszerfunkciók, szoftver és hardver követelmények valamint az alábbi feladatokkal kapcsolatos követelmények: n adatgyûjtés; n fogyasztásmérôk idôszinkronizálása; n adatellenôrzés, hihetôségvizsgálat; n adathelyettesítés, adattörténet; n adatérvényesítés; n adataggregálás; n általános számítások; n automatikus, ütemezett adatterjesztés; n archiválás, adatbiztonság; n dokumentációkezelés; n adatbázisok; n kommunikációs kapcsolatok mûködési statisztikái; n egyéb adatcsere külsô rendszerekkel. A hardverkialakítás követelményei kettôs, tartalék rendszer létrehozását határozták meg, annak érdekében, hogy minden funkció megfelelô tartalékkal rendelkezzen és ezt a tartalék rendszert független helyen lehessen kialakítani. A tartalékolás ilyen mértéke azért fontos, mert az elszámolás követelményei már nem teszik lehetôvé más hagyományos eszköz alkalmazását. A konfigurációt a 4. ábra mutatja be. MÉRÔBERENDEZÉSEKKEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A mérési pontokon levô mérôberendezésekre vonatkozó követelmények meghatározásánál figyelembe kellett venni, hogy a MAVIR nem tulajdonolja ezen eszközöket, csak használja. Ezért csak olyan követelményeket A létesítési elvek alapján új adatgyûjtô és adatfeldolgozó rendszer beszerzésére került sor a MAVIR-ban. Meg kell említeni, hogy az ajánlatkérést és megvalósítást szûkös határidôk jellemezték, mivel a MAVIR vállalta, hogy a piacnyitáshoz szükséges alapvetô rendszereket január 1-jére üzembe állítja. Ennek érdekében a megvalósítás két fázisra lett felbontva. Az 1. fázis tartalmazta azon funkciókat, amelyek az elszámoláshoz elengedhetetlenül szükségesek, a 2. fázisban pedig a teljes kiépítés történt meg. A mérési központ megvalósítását versenyeztetési eljárás alapján a GANZ Mérôgyár Kft. nyerte el. Az elsô fázisú berendezések üzembe állítása az elvárt határidôre megtörtént. A januári hónap elszámolási mennyiségi adatait, amely akkor még csak a közüzemi elszámolást jelentette, már az új rendszer szolgáltatta, párhuzamosan a régi rendszerrel. A MAVIR mérési központjának (MKp) fôbb elemeit és belsô kapcsolatait a 4. ábra mutatja be. Az ábrán szereplô elemek feladatai a következôk: n A modemszerver feladata az MKp adatlehívását szolgáló telefonvonalaira kapcsolt modemek vezérlése. n A Lehívó szerver feladata a tárolós fogyasztásmérôk terhelési görbéihez a 15 perces energiaadatok begyûjtése és tárolása, valamint a fogyasztásmérôk szinkronozása és távoli felügyelete. n A Feldolgozó szerver dolgozza fel az adatokat, végzi a körzeti mérési központokkal az adatok cseréjét és tárolja az elszámolási adatokat. Az EDW és az ENZ kliensek a kezelôi feladatokat kiszolgáló munkaállomásokon futó szoftverek. 30

33 4. ÁBRA MAVIR MÉRÉSI KÖZPONT KONFIGURÁCIÓJA Az 6. ábra a külsô kapcsolatokat és a fontosabb belsô adatforgalmat mutatja be. A körzeti mérési központok és a MAVIR Adattára közötti kapcsolatok XML eljárás alapján meghatározott adatcserék, az erômûvi és mérlegköri mennyiségi adatok internet felületén tekinthetôk meg és tölthetôk le a jelszóval védett feljogosítottak számára. AZ ADATOK FELHASZNÁLÁSA A RENDSZERSZINTÛ ELSZÁMOLÁSOKBAN A rendszerszintû elszámoláshoz a begyûjtött adatok körét táblázat foglalja össze, megadva azok forrásait és adatfelelôsi összefüggéseit. Ezen adatok alapján kerülnek meghatározásra az elszámolási pontokra a kereskedelmi mennyiségek. A kereskedelmi összefüggések alapjait az ellátási szabályzatok, valamint GKM rendeletek határozzák meg. Az elszámolási pontok összefüggéseit a MAVIR és a partnerek az Üzleti Szabályzatban meghatározott szerkezetben, szerzôdéses melléklet formá- Mérési adattípusok és azok felelôsei Adatok köre Adatforrás Adatfelelôs Átviteli hálózatra csatlakozó termelô engedélyesek, erômûvi egységenként erômûvi mérô rendszerirányító Elosztóhálózatra csatlakozó termelô engedélyesek, erômûvi egységenként erômûvi mérô rendszerirányító Átviteli hálózatra csatlakozó kiserômûvek erômûvi mérô rendszerirányító Elosztói hálózatra csatlakozó, 5 MW feletti teljesítményû kiserômûvek erômûvi mérô rendszerirányító Határt keresztezô átviteli hálózati távvezetékek magyar oldalon alállomási mérô rendszerirányító Határt keresztezô elosztóhálózati távvezetékek magyar oldalon alállomási mérô rendszerirányító Egyéb átviteli hálózati csatlakozási pontok, pl. feljogosított fogyasztó fogyasztói mérô rendszerirányító Elosztói engedélyesi területek közötti, 120 kv-os elosztóhálózati csatlakozási pontok alállomási mérô rendszerirányító Teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérôvel, egyedileg mért feljogosított fogyasztók fogyasztói mérô elosztóhálózati engedélyes Elosztói hálózatra csatlakozó, 5 MW alatti teljesítményû kiserômûvek erômûvi mérô elosztóhálózati engedélyes 31

34 Elszámolás mér Elszámolás mér Elszámolás mér Elszámolás mér Nyilvános, iparági GSM MAVIR Adattárház Publikációs szerver ODS Adattárház Egyedi SCADA adatok Aggregált adatok Termelôi engedélyesekként Hálózat engedélyesekként Mérlegkörönként Átviteli hálózati veszteség Elosztóhálózati veszteség Adatgyûjtô adatbázis szerver Mérési Központ Adatbázis MAVIR Mérési Központ Import FTP kt. 1. Hálózati 2. Hálózati n. Hálózati Export FTP kt. 1. Hálózati 2. Hálózati n. Hálózati Aggregált adatok mérlegköri bontásban Körzeti Mérési Központ Közüzemi aggregált adatok, veszteségi adatok Internet publikáció DMZ Tûzfal Termelôi engedélyes Mérlegköri felelôs 5. ÁBRA A MÉRÉSI KÖZPONT KÜLSÔ ADATKAPCSOLATAI jában rögzítik. Ezek a szerzôdések a MAVIR és a Mérlegkör Felelôsök közötti elszámolást szolgálják, elsôsorban a kiegyenlítô energiára és a szabályozási termékekre. A kereskedelem a Kereskedelmi Szabályzat szerint menetrendek alapján történik, azonban a mérlegkörön belüli kiegyenlítôi energia elszámolását a mérlegkör felelôsök végzik. A MAVIR szerzôdési mellékletében foglalt kalkulációk definiálásának bemutatására a 6. ábrához hasonló táblázatok szolgálnak, amelyek rögzítik az egyes mérési pontok nevét és megadják a pontos számítási algoritmust. A MAVIR mérési központjára jellemzô, hogy a leolvasott mérôk száma nem túl magas (mérôk száma 500, ez mintegy 1000 adatot jelent negyedóránként), azonban a feldolgozások bonyolultsága nagy és a képzett elszámolási pontok száma eléri a mérési adatok számát. A feldolgozások és lehívások naponta idôütemezéssel történnek, így az alábbi feladatok napi ciklusban kerülnek feldolgozásra: n automatikus adatlehívás, adatgyûjtés a társrendszerekbôl; n mérési rendszer üzemének felügyelete, szinkronizálása, karbantartások és meghibásodások kezelése; n automatikus adatfeldolgozás, mérések összevonása; n automatikus elôzetes adatszolgáltatás elszámoló felek részére adategyeztetés és menetrendkészítés céljából. Az elszámolási ciklusidôt követôen elszámolásokhoz havonta kezelôi indításokkal a következô feldolgozások történnek: n adatteljesség-vizsgálat, n hihetôségvizsgálat, n adatpótlás, n adatérvényesítés, n regiszterképzés (havi mennyiségek meghatározása), n tarifabontás, n elszámolási mennyiségek szolgáltatása. Az adatfeldolgozások és elszámolási adategyeztetéseinek üzemi tapasztalatai alapján szükségessé vált az interneten keresztüli adatszolgáltatás, amely elsôsorban az adategyeztetést támogatja. A rendszer ezen kiegészítése a MKp által leolvasott és feldolgozott adatok közvetlen hozzáférését teszi lehetôvé a partnerek részére. A JELENLEGI ÁLLAPOT ÉS A FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK Mint már említésre került, a MAVIR mérési központja 2003 elejétôl mûködik. A kezdeti legfontosabb funk- 32

35 Mérlegkör: MVM Módosítási azonosító: B melléklet MÁTRAI ERÔMÛ ELSZÁMOLÁSI ALGORITMUSAI 2. Elszámolási képletek a képzett mérési pontokra Tarifa- Jel Mérési pont megnevezése Mérési pont azonosító Képletek bontás S Mátrai Erômû Rt. összes HU UMERT----ESUM---- GP1 2 +GP2 2 +GP3 2 +GP4 2 +GP5 2 -V V Mátrai E. segédüzemi vételezés HU UMERT----ESUV---- GP1 1 +GP2 1 +GP3 1 +GP4 1 +GP5 1 -EV M EV Mátrai Erômû Rt. vételezés HU UMERT----EVET---- A mérési pontok alapján összegzett érték S100 Mátrai E. Elosztóhálózati betáplálása HU UMERT----1SUM---- A mérési pontok alapján összegzett érték S200 Mátrai E. Rt. MVM betáplálása HU UMERT----2SUM---- GP3 2 +GP4 2 +GP5 2 GP1 2 Mátrai Erômû Rt. I. gen HU UMATRE---GEP1---- A mérési pontok alapján összegzett érték M GP1 1 vesz A mérési pontok alapján összegzett érték GP2 2 Mátrai Erômû Rt. II. gen HU UMATRE---GEP2---- A mérési pontok alapján összegzett érték M GP2 1 vesz A mérési pontok alapján összegzett érték GP3 2 Mátrai Erômû Rt. III. gen HU UMATRE---GEP3---- A mérési pontok alapján összegzett érték M GP3 1 vesz A mérési pontok alapján összegzett érték GP4 2 Mátrai Erômû Rt. IV. gen HU UMATRE---GEP4---- A mérési pontok alapján összegzett érték M GP4 1 vesz A mérési pontok alapján összegzett érték GP5 2 Mátrai Erômû Rt. V. gen HU UMATRE---GEP5---- A mérési pontok alapján összegzett érték M GP5 1 vesz A mérési pontok alapján összegzett érték 6. ÁBRA MÉRÉSI PONTOK NEVEI ÉS AZONOSÍTÓI cionalitást követô teljes kiépítése az év végére befejezôdik. A körzeti mérésközpontok azonban csak ban kezdôdtek, ezért üzemszerûen a MAVIR mérési központtal történô együttmûködés csak év végére valósult meg. Ezen átmeneti idôszak alatt provizórikus megoldásokat alkalmaztak, a mérési központok közötti automatikus adatcsere helyett ekben történt és történik az adatcsere. Az eddigi üzemi és elszámolási tapasztalatok szerint igen fontos feladatnak tartjuk a mérési adatok rendelkezésre állásának növelését, ezért az adatkapcsolati rendszerek fejlesztése és az adatlehívási hibák kiküszöbölése az egyik legfontosabb feladat. Ennek keretében a körzeti mérési központok adatkapcsolatait és az összehangolt adatcseréit is üzemi állapotra kell hozni, ez megoldást jelenthet a tájékoztató adatok minôségi javulására. Mint ismeretes, a MAVIR-nak igen rövid határidôkkel, minden nap reggel tájékoztató (strikethrough: és elszámolási) adatokat kell biztosítani a partnerek részére olyan mérési adatok alapján, amelyek hiányosak, vagy nincsenek ellenôrizve. A tájékoztató adatok pontosságát fogja javítani a MAVIR azon fejlesztése is, hogy a folyamatirányítási SCADA rendszer független mérési adatait is felhasználja ellenôrzésre és a hiányzó adatok ideiglenes pótlására. Ez ugyancsak azon mérésekhez nyújt segítséget, amelyekkel rendelkezik a folyamatirányítási rendszer is. De folyik egy statisztikai eljárás kidolgozása azon adatokra, amelyek ezen körön kívül esnek, pl. a feljogosított fogyasztók és kiserômûvek. ÖSSZEGZÉS A piacnyitással összefüggésben a magyar villamosenergia-rendszerben alkalmazott elszámolási rend jelentôsen változott, amely új, kétszintes mérési adatgyûjtô rendszer kialakítását tette szükségessé. A MAVIR mérési központja az év eleje óta üzemszerûen mûködik és ellátja feladatát. A körzeti mérési központok megvalósítása jelenleg folyik és az egész rendszerre kiterjedô integrált mûködés a év elejére valósul meg. Tekintettel arra, hogy a mérési központok által gyûjtött adatoknak fontos szerepük van a villamosenergia-rendszer következô napra vonatkozó üzemének megtervezésében, ezért az elkövetkezô idôszak egyik legfontosabb feladata az adatok rendelkezésre állásának és pontosságának növelése, amely a jövôben is csak az érintettek (MAVIR, hálózati engedélyesek) szoros együttmûködése révén valósítható meg. 33

36 A CBT MECHANIZMUS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FÔ ENERGETIKAI CÉLKITÛZÉSE AZ EGYSÉGES EURÓPAI BELSÔ VILLAMOS- ENERGIA-PIAC 1 MEGTEREMTÉSE. ENNEK ÉRDEKÉBEN FELKÉRTE AZ EURÓPAI RENDSZERIRÁNYÍTÓK SZAKMAI SZÖVETSÉGÉT, AZ ETSO-T, HOGY A NEMZETKÖZI VILLAMOSENERGIA-KERESKEDELMET HÁT- RÁLTATÓ MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGI AKADÁLYOKAT EGYSÉGES SZABÁLYOK MEGALKOTÁSÁVAL PRÓ- BÁLJA MEG A LEHETÔ LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN ELHÁRÍTANI. AZ ETSO AZ IEM MEGTEREMTÉSE ÉS FOLYAMATOS MÛKÖDTETÉSE ÉRDEKÉBEN A PROBLÉMAKÖRT KÉT RÉSZRE OSZTOTTA: A NORMÁL ÜZEMI ENERGIAKERESKEDELEMRE ÉS A SZÛK KERESZTMETSZETEK KEZELÉSÉRE. EZ A LÁTSZÓLAG ÖNKÉNYES SZÉTVÁLASZTÁS A GYAKORLATI PROBLÉMÁK KEZELÉSÉRE ALKALMASNAK BIZONYULT. A HATÁRKERESZTEZÔ VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁSOK TARIFAMEGHATÁROZÁSA 2 AZ ELSÔ KATEGÓ- RIÁBA TARTOZIK, TEHÁT NEM FOGLALKOZIK AZ ÁTVITELI HÁLÓZAT SZÛK KERESZTMETSZETEINEK KEZELÉSÉVEL. AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 1998-BAN LÉTREHOZTA A VILLAMOSENERGIA-ÜGYI SZABÁLYOZÁS FIRENZEI FÓRUMÁT, AMELYNEK FÉLÉVENKÉNTI TANÁCSKOZÁSAIN NEMZETI SZABÁLYOZÓ HATÓSÁGOK, RENDSZERIRÁNYÍTÓK 3, TERMELÔK, FOGYASZTÓK, KERESKEDÔK ÉS ENERGIATÔZSDÉK KÉPVISELÔI VESZNEK RÉSZT. A FÓRUM CÉLJA SZABÁLYOZÁSOK KIDOLGOZÁSA AZ UNIÓ EGYSÉGES BELSÔ VIL- LAMOSENERGIA-PIACÁNAK LÉTREHOZÁSÁVAL KAPCSOLATOSAN AZON TÉMÁKBAN, AMELYEKRÔL EU DIREKTÍVA NEM RENDELKEZIK. EZEN TÉMÁK KÖZT KIEMELKEDÔ JELENTÔSÉGÛ A HATÁROKON KERESZTÜLI KERESKEDÉS DÍJKÉPZÉSI MECHANIZMUSA. BÜRGER LÁSZLÓ SULYOK ZOLTÁN " A Firenzei Fórum 2002 februárjában tartott 8. ülésén a résztvevôk határozatot fogadtak el egy átmeneti tarifaképzési mechanizmusról, amely március 1-jétôl december 31-ig volt érvényben. Az ETSO tavaly decemberben fogadta el a CBT évre vonatkozó mechanizmusát. Az ez év elejétôl érvényes mechanizmushoz január 1-jével Magyarország is csatlakozni szándékozik. A korábbi mechanizmus alapelveit és gyakorlatát Simig Péter és Turóczi András ismertette az MVM Közleményeiben megjelent cikksorozatban (2000/1., 2000/3., 2000/4. szám). AZ ÁTMENETI CBT MECHANIZMUS A Firenzei Fórumon elfogadott alapelvek alapján március 1-jétôl került bevezetésre a határkeresztezô villamosenergia-forgalom új tarifaképzési mechanizmusa, elôször ideiglenes jelleggel, december 31-ig. A TSO-k közötti kompenzáció évi fedezetére egy 200 millió eurós alapot hoztak létre a Fórumon résztvevô nemzeti energiahivatalok együttes jóváhagyásával. Az alapba való befizetési kötelezettség két részbôl állt: n A bejelentett exportszállítások becsült évi mértékére vonatkoztatva 1 euró/mwh befizetési kötelezettség terhelte az egyes országokat, ahol is a évre becsült bejelentett export számítása az elôzô év (2000. július és június közötti idôszak) adatai alapján, a bejelentett és ténylegesen megvalósult (elszámolt) szállítások átlagolásával történt. Azt, hogy az egyes országok konkrétan milyen díjrendszerben és megosztásban szedték be a hálózathasználóktól a fenti hozzájárulás fedezetét, a mechanizmus teljes egészében az 1 Internal Electricity Market IEM 2 Cross Border Tarification CBT 3 Transmission System Operator TSO adott országra bízta. (Ez az alapelvek szellemében az exportszállításokat okozó piaci szereplôket kellene, hogy terhelje.) n Az elôzô évi nettó csereteljesítmény tényadatok alapján került meghatározásra, hogy a teljes kompenzációs alapnak a még le nem fedett hányadát az egyes országok milyen arányban fizetik be. A csereteljesítmény-arányos befizetési kötelezettséget általában az egyes nemzeti tarifarendszerek L- tarifáiban, azaz a kimeneti/fogyasztói hálózat-hozzáférési díjakban érvényesítették. A kompenzációs kifizetések elosztásának számításához minden egyes országra meghatározták az átviteli hálózatnak a határkeresztezô villamosenergia-forgalom által jellemzôen érintett részét, az ún. horizontális hálózatot, majd kiszámították a horizontális hálózat fenntartásának éves költségét, illetve a költségnek a határkeresztezô energiaforgalom által okozott részét. Az átmeneti mecha- 34

37 nizmus az egyes országok TSO-ira bízta a horizontális hálózat meghatározását és a költségszámítást is, emiatt a módszer meglehetôsen vitatható volt, ugyanis sok ország nem kellôen átlátható módon határozta meg ezeket. Az országok horizontális hálózatai tranzitokban való részvételi arányának meghatározására a tranzitkulcs jellemzôt használták, amely számértékileg az országok közötti rendszerösszekötô vezetékeken óránként mért import- és exportáramlások minimumának (tranzit) és ezen áramlási minimum és a fogyasztás összegének hányadosa. Az ETSO által javasolt fenti mechanizmus kétségtelenül elônyös volt abból a szempontból, hogy megszüntette a határkeresztezô energiaszállításhoz kapcsolódó különbözô díjtételek egymásra halmozódását (ún. pancaking), amely a kereskedést jelentôsen nehezítette. A módszernek azonban jelentôs hiányosságai is voltak, amelyek miatt mielôbbi korrekcióra szorult: n A kompenzációs alap fôösszege meglehetôsen ötletszerûen lett megállapítva. A kompenzáció országok közti megosztását elôíró formula egyszerû, de hibás volt, pl. nem jól vette figyelembe a határkeresztezô áramlások tényleges fizikai eloszlását, emiatt igen pontatlanul közelítette a hálózatra gyakorolt hatást és az okozott többletköltséget. n A befizetési kötelezettség meghatározási módszerei nem vették figyelembe a teljesítménycsere által más országoknak okozott többletköltség országonkénti eltéréseit. Emellett teljesen függetlenek voltak a kompenzáció elosztási mechanizmusától, holott egy egészséges kompenzációs rendszerben a be- és kifizetéseket egymással logikusan összefüggô elvek alapján kellene megosztani. n A nemzeti tarifákba való visszavezetés rendszerét a befizetéseket illetôen önkényesen szabályozta, a kompenzációk tekintetében pedig szabályozatlanul hagyta. Nem volt logikus pl. hogy a nettó csereteljesítménnyel arányos befizetési kötelezettséget miért csak az L-tarifákban rendelte érvényesíteni. A bejelentett exporttal arányos befizetési kötelezettség gyakorlatilag egyenértékû volt a megszüntetendô exportdíjjal. n A horizontális hálózat meghatározását az egyes országok TSO-i koordinálatlanul, saját egyéni módszereikkel végezhették. A FIRENZEI FÓRUMON ELFOGADOTT ALAPELVEK 2002 októberében az ETSO közzétette az uniós tagországok nemzeti energiahivatalainak tanácsával (Council of European Energy Regulators CEER) és az Európai Bizottsággal együttmûködésben kidolgozott javaslatát a évi CBT mechanizmusra, amelyet az ETSO tagok egyhangúlag elfogadtak. Az ETSO által 2003-tól bevezetett CBT mechanizmus a Firenzei Fórumon elfogadott, az energiaszállítás díjképzésének harmonizálását célzó alapelvekre épül. Ennek lényege az alábbiakban összegezhetô. AZ ENERGIASZÁLLÍTÁSSAL KAPCSOLATOS RÖVID- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ GAZDASÁGI JELZÉSEK SZÉTVÁLASZTÁSA A villamosenergia-rendszer hatékony és biztonságos üzemeltetése megköveteli a hálózati veszteséggel és a fizikai korlátokkal kapcsolatos költségtényezôknek az energiapiaci folyamatokba való beépítését. Ez rövid távú, rendszerirányítási jellegû probléma. Elméletileg ideális megoldás a rövid távú jelzések piaci szereplôkhöz való eljuttatására a csomóponti vagy zóna alapú energiaár alkalmazása lenne az EU teljes belsô energiapiacán. Ez azonban a nemzeti szabályozási gyakorlatok jelentôs mértékû eltérései (és az azok összehangolásához szükséges idô és munkamennyiség) miatt a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Ezért elfogadott az energiaártól elkülönített ad hoc mechanizmusok alkalmazása a veszteségek és a hálózati kényszerek költségkihatásának megjelenítésére. Ezzel szemben a hálózat üzemeltetésének és szükséges fejlesztésének költségei hosszú távú gazdasági jelzésekként kell, hogy megjelenjenek. Ezen költségek megtérülését alapvetôen a tagországok belsô hálózataira vonatkozó nemzeti tarifák útján kell biztosítani. A hálózat fenntartási költségeinek más bevételekbôl való fedezése azért sem lehetséges, mert az átviteli hálózatot is tulajdonló rendszerirányítók (TSO-k) bevételei jogszabályi keretek által rögzítettek (reguláltak). A TERMELÔI ÉS FOGYASZTÓI HÁLÓZATHOZZÁFÉRÉSI DÍJAK RÉVÉN HOZZÁFÉRÉS A TELJES PIACHOZ A hálózatot használóknak pusztán azáltal, hogy a helyi hálózat-hozzáférési díjakat megfizetik, hozzá kell férniük az EU teljes belsô energiapiacához. Ez az egységes piac paradigma közvetlen folyománya. A termelôkre és a fogyasztókra országonként tipikusan eltérô (ún. G-, ill. L-típusú) tarifakonstrukciók érvényesek, és ehhez járulhat még a hálózat-hozzáférési díj csatlakozási hely szerinti változása (locational signals) a fentebb említett hosszú távú jelzések vagy CBT szempontok megjelenítésére, de ez utóbbiak az alapelv érvényesülését nem érintik. A HATÁRKERESZTEZÔ ENERGIASZÁLLÍTÁSOK ÉS A NEM-SZERZÔDÖTT TRANZITOK MIATTI KÖLTSÉGEK KOMPENZÁLÁSA A tarifaképzési mechanizmusnak kompenzációt kell biztosítani azon országok számára, amelyek hálózatán a nemzetközi áramlások miatt többletköltségek keletkeznek, és a kompenzációnak azoktól az országoktól kell származnia, amelyek felelôsek a többletköltséget okozó áramlásokért. A határkeresztezô áramlások okozta költségeket kompenzáló tarifáknak nem szabad tranzakció alapúaknak lenni, mivel a fizika törvényei miatt egy önmagában teljesen kiegyenlített (teljesítménycsere szempontjából nullszaldós) ország termelôi és fogyasztói is használják a többi ország átviteli hálózatát. Ennek értelmében a tranzitdíjat meg kell szüntetni és helyette egy rendszerirányítók közötti kompenzációs mechanizmust kell bevezetni, amelynek három fô lépése van: n meg kell határozni az adott rendszerirányító kompenzációs tartozásait más rendszerirányítók felé; n meg kell határozni az adott rend- 35

38 szerirányító kompenzációs követeléseit más rendszerirányítóktól; n meg kell határozni az adott rendszerirányítót érintô eredô kompenzációs költség érvényesítésének módját a hálózat használói között (a nemzeti G- és L-tarifarendszerben). TÉNYLEGES FIZIKAI ÁRAMLÁSOK FIGYELEMBEVÉTELE A tényleges teljesítményáramlások kialakulásában az átviteli hálózat a fizika törvényszerûségeit követi és nem a kereskedelmi tranzakciókat. A gyakorlatban egyetlen olyan módszer sem vált be, amely a fizikai hálózat modellezésének bonyolultságára való hivatkozással próbálta a határkeresztezô szállítások költségmegosztási mechanizmusát egyszerûsíteni. EGYSÉGESÍTETT KÖLTSÉGMUTATÓK A rendszerirányítók közötti kompenzáció sajátos természeténél fogva megkívánja, hogy egyes országok hálózatán felmerült költségek egy részét más országok fizessék meg. A nagymértékben eltérô szabályozási gyakorlat miatt a költségszámítás az egyes országokban jelentôsen különbözô eredményeket adhat nagyon hasonló hálózati berendezések esetében is; ez nemcsak elméleti feltételezés, hanem közelmúltbeli felmérések eredménye által alátámasztott tény. Ezért a kompenzálandó költségek számításának egyetlen elfogadható módja olyan standardizált költségmutatók használata az egyes berendezésfajták egységnyi mennyiségére (pl. 1 km-nyi egyrendszerû, 220 kv-os vezetékre, vagy 1 MVA-nyi 400/120 kv-os transzformátorra), amelyeket az összes tagország szabályozó hatósága elfogadhatónak tart. (Az ETSO ez irányú felmérése az egyes CBT tagországok fajlagos mutatói között nagy eltéréseket mutatott ki.) A HOSSZÚ TÁVÚ CBT MECHANIZMUS Az átmeneti mechanizmus hiányosságaira való tekintettel az ETSO 2002 októberében közreadta javaslatát a 2003-tól életbe lépô mechanizmusra. Ebben már a 8. Firenzei Fórumon megtárgyalt alapelveket vette figyelembe. Az új CBT mechanizmus meghatározásához három lépést kell elvégezni: n meghatározni a horizontális hálózatot; n meghatározni a horizontális hálózatnak a tranzithoz rendelt költségeit, azaz meghatározni a CBT alap és a TSO-k közötti kompenzáció számításának mechanizmusát; n meghatározni az alap finanszírozását. A HORIZONTÁLIS HÁLÓZAT MEGHATÁROZÁSA A horizontális hálózat meghatározása a tranzitáramlások allokációja ( Allocation of Transit Flows, ATF) módszerrel történik, azaz egy mûszakilag ellenôrizhetô módszerrel meg kell határozni mindegyik átviteli hálózati elemre, hogy a horizontális hálózathoz rendelhetô-e vagy nem. Az ATF módszer úgy határozza meg a horizontális hálózatot, hogy kiszámítja minden egyes hálózatelem részvételét a tranzitban, összehasonlítva egy tranzit nélküli helyzettel. Ideális esetben ezt az összehasonlítást a komplett, évben megfigyelt valós hálózati állapotokon alapulva kellene elvégezni. Jó közelítés kapható a megfelelôen reprezentatívnak tekinthetô hálózati helyzetek csökkentett számának alkalmazásával. Ebben az esetben az ezen helyzeteket meghatározó kritériumokban az összes résztvevô TSO-nak (és a szabályozó hatóságaiknak) meg kell állapodniuk. A gyakorlati probléma az, hogy valósidejû adatok nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy megfelelô számú, harmonizált hálózati állapotot rögzítsenek. Jelenleg csak két szcenárió áll rendelkezésre egy adott évre az UCTE területére (téli, nyári UCTE load-flow modell). Ezért az ETSO elhatározta, hogy január 1-jétôl elkezdi az órás adatok gyûjtését, hogy így majd egy korszerûbb CBT módszert lehessen alkalmazni a jövôben, amely pl. a hálózati veszteségeket is figyelembe veszi és érvényre juttatja a TSO-k közötti kompenzációs rendszerben ban azonban az ATF módszer kerül alkalmazásra, összehasonlítva egy üres hálózatot a többi szomszédos országok/tso-k hálózataival összekötô vezetékeken fellépô tranzitok szuperpozícióival. A javaslat a tényleges tranzitok helyett a szabványos tranzit koncepción alapul, annak érdekében, hogy a horizontális hálózat az minden országban (TSO hálózaton) ugyanazon elvek szerint legyen definiálva. Nem érinti a horizontális hálózat meghatározását az, hogy az egyes országok kisebb vagy nagyobb tranzitot bonyolítanak le, mert a tényleges tranzitok közvetlenül a tranzitkulcson keresztül kerülnek figyelembevételre. Az Európán belüli következetesség biztosítása érdekében a horizontális hálózatok meghatározásához figyelembe vett tranzitokat szabványosítani szükséges a nagyságukat és a mintájukat illetôen (a mintán azt értjük, hogy egy adott nagyságú tranzit milyen úton lép be és ki egy ország/tso különbözô távvezetékein). A módszer ehhez egy 100 MW szabványos tranzitnagyságot javasolt használni. A szabványosított tranzitmintáknak tükrözniük kell a lehetséges tranzitok sokféleségét, az átviteli hálózatra gyakorolt különféle hatásokkal. Ezért javasolt figyelembe venni az összes lehetséges egyenkénti tranzitmintát: azokat a tranzitmintákat, amikor egy rendszerösszekötô távvezetéken befolyik 100 MW, és egy másik rendszerösszekötô távvezetéken kifolyik 100 MW, miközben a többi rendszerösszekötô távvezetéken nincs áramlás. Egy N db rendszeröszszekötô távvezetékkel rendelkezô országra/tso-ra N(N-1) ilyen egyenkénti tranzitminta létezik. Könnyen kimutatható, hogy bármely valóságos tranzit összeállítható több egyenkénti tranzit szuperpozíciójával. Ezért az egyenkénti tranzitminták alkalmazása igen helytálló horizontális hálózatot eredményez. Egy adott hálózati elemet szerepeltetni kell egy ország/tso horizontális hálózatában, ha a két rendszerösszekötô távvezeték között alkalmazott szabványos tranzit által okozott áramlás egyenlô 1 MW-tal vagy annál nagyobb. Azokat az elemeket, amelyeken a tranzitáramlás kisebb mint a küszöbérték, nem szerepelte- 36

39 tik a horizontális hálózatban. A számításokat minden országra, ill. TSOra és CBT aláíróra el kell végezni (1 5. ábrák). AZ EGYES ORSZÁGOK TRANZITOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ARÁNYA, ILL. KÖLTSÉGIGÉNYEI A tranzitkulcs A horizontális hálózatokon a tranzitokban való részvételi arányt a tranzitkulcs alkalmazásával határozzák meg, azaz ugyanúgy, mint a évi mechanizmusban. Ez a módszer megadja az ATF közelítéssel meghatározott infrastruktúra összes költségének megosztását. A tranzitkulcs definíció szerint az országok közötti rendszerösszekötô vezetékeken óránként mért importés exportáramlások minimuma (tranzit) és ezen áramlási minimum és a fogyasztás összegének hányadosa. j km = M M (T km m=1 M (T km + (L km m=1 m=1 ahol: T (tranzit, MWh), L (fogyasztás, GWh), k (ország), m (óra), M (össz. óra/év). A jövôben egy bonyolultabb, részletesebb megközelítést lehet majd alkalmazni, amint megfelelô számú valós hálózati helyzet áll rendelkezésre. Ezt követôen a tranzitköltségek arányát az egyes elemeken fellépô tényleges tranzitáramlások alapján lehet majd számítani. A horizontális hálózat költségei A horizontális hálózat költségeinek meghatározása a fentiek szerint meghatározott horizontális hálózat szabályozott költségei alapján történik. Ehhez mindegyik TSO a saját nemzeti szabályozó hatósága által elismert és nyilvánosságra hozott hálózati vagyonalapját alkalmazza. A veszteségeket illetôen, az UCTE két hálózatmodelljén elvégzett számítások azt mutatják, hogy a veszteségek viszonylag állandóak maradnak tranzitokkal és tranzitok nélkül 400 kv-os vezetékek 220 kv-os vezetékek 1. ÁBRA AZ ORSZÁG TELJES ÁTVITELI HÁLÓZATA MW MW Az elemi tranzit által érintett 400 és 220 kv-os vezetékek Az elemi tranzit által nem érintett 400 és 220 kv-os vezetékek 2. ÁBRA AZ 1. ELEMI TRANZIT ELOSZLÁSA MW MW ,5 Az elemi tranzit által érintett 400 és 220 kv-os vezetékek Az elemi tranzit által nem érintett 400 és 220 kv-os vezetékek 3. ÁBRA A 2. ELEMI TRANZIT ELOSZLÁSA 100 MW , MW Az elemi tranzit által érintett 400 és 220 kv-os vezetékek Az elemi tranzit által nem érintett 400 és 220 kv-os vezetékek 4. ÁBRA A 3. ELEMI TRANZIT ELOSZLÁSA ÁBRA AZ ORSZÁG HORIZONTÁLIS HÁLÓZATA (az ATF modell alkalmazásával), ezért a évre vonatkozó CBT mechanizmus költségigényei nem tartalmazzák a tranzitok által okozott veszteségek költségigényeit. A veszteségek kezelése, így az öszszes ország viszonylatában majdnem nulla összegû eredményt ad, azonban a különbözô országok a veszteségekben különbözôképpen érintettek. Egyes országokban a veszteségek növekednek, más országokban csökkennek a tranzitok miatt. Az ETSO ezért létrehoz egy további rendszert, amelyben a veszteségek csökkenésébôl profitáló országoknak kompenzálniuk kell azokat az országokat, amelyekben megnövekednek a veszteségek. E célból egy különálló multilaterális szerzôdés fog készülni a évi mechanizmusban résztvevô országok között. A KOMPENZÁCIÓS ALAP NAGYSÁGA, FINANSZÍROZÁSA, ELSZÁMOLÁS Az ETSO kompenzációs alap nagysága Az ETSO kompenzációs alap nagysága mûszakilag indokolható és transzparens kritériumok eredménye kell, hogy legyen. Az ETSO által évre javasolt, továbbfejlesztett CBT mechanizmus ennek az elvnek megfelel. A fentiek alapján, és ha csak a évi rendszerben résztvevô országok vennének részt a évi mechanizmusban, akkor az alap valószínûleg kisebb lenne, mint 200 millió euró. Az alap nagysága akkor rögzíthetô, ha a szükséges szá- 37

40 mításokat az összes olyan országra elvégezték, amely döntött, hogy részt vesz az új rendszerben. Új országok (Szlovénia, Csehország) részvétele szükségszerûen növeli az alapot. A január 1-jétôl érvényes összeg 242,8 millió euró. Az ETSO kompenzációs alap finanszírozása Az ETSO kompenzációs alap három részbôl áll: n Elsô rész, amelyet az alap deklarált export részének hívnak: Az alap felállítása érdekében mindegyik TSO 0,5 euró/mwh díjat vet ki minden deklarált exportra, amely CBT résztvevô országok között bonyolítódik. Lényeges, hogy a díjat egy szállításra csak egyszer lehet alkalmazni, függetlenül attól, hogy az hány országhatárt keresztez. Az egyes TSO-k díjbeszedésének pontos kialakítása az egyes TSO-k és a szabályozó hatóságuk döntésére van bízva. Mindazonáltal, ez a díjbeszedés annak a szellemében kell, hogy történjék, hogy azokra a piaci résztvevôkre szabják ki a díjat, akik felelôsek az exportáramlásokért. Ez azt jelenti, hogy egyes országokban a kereskedôk, míg más országokban a termelôk lesznek azok, akik felelôsek az exportáramlásokért. n Második rész, amelyet az alap nettó áramlás részének hívnak: A nettó áramlást az ország export és import irányokban történô eredô áramlásaként definiálják (óránként mérve). Az alap ezen részének figyelembe kell vennie a periféria országok (a CBT rendszerben lévô országokkal szomszédos országok) hozzájárulását is. Az alap az alábbiakból áll össze: a nemzeti tarifák L részébôl származó hozzájárulás; a periféria országokból származó hozzájárulás: mint a évi mechanizmusban, megmarad 1 euró/mwh-nak 4, és ezen 4 A periféria országokra az 1 euró/mwh változatlan marad, mivel a CBT megállapodást aláíró országok hálózatait továbbra is ugyanúgy fogják használni. Szabadon dönthetnek arról, hogy ezt a díjat hogyan kívánják beszedni. A CBT-t aláíró országokra az volt a döntés, hogy csökkenjen az exportôrökre kivetett díj 0,5 euró/mwh-ra, és növekedjen az a rész, amelyet a nemzeti tarifákon keresztül a fogyasztóktól beszednek. országok exportôrei/kereskedôi által fizetendô, a évi CBT mechanizmust aláírók villamosenergia-rendszerébe betáplált deklarált exportokra kivetett díj. Periféria ország lehet pl. Marokkó, csatlakozásáig Magyarország, csatlakozásunk után Ukrajna stb. A periféria országok jogosultak díjat kivetni a kontinentális ETSO területrôl jövô deklarált exportok után. n Harmadik rész: Abban az esetben, ha a két elôzô rész összege kevesebb, mint az ETSO-alap, akkor a különbséget az exportáló országokra terhelik. Az a mód, ahogy ezt a díjat az egyes, adott országokban a hálózati tarifákra terhelik, megmarad a helyi szabályozás keretei között. Elszámolási eljárás, a különbségek elszámolása Mivel a hozzájárulás mindegyik része történeti adatokon alapuló elôzetes becsléssel kerül megállapításra, és az alapba fizetett tényleges hozzájárulások a évi tényleges adatokon alapulnak, ezért szükség van elszámolásra. Minthogy év végén a tényleges bevétel eltérô lehet a várt ETSO alaptól, ezért a különbségek elszámolása a következô módon történik: n A kompenzációs alap kimerülése ( alulbeszedés ) esetén a továbbiakban felmerülô kompenzációs kiadások a évi órás mért áramlásokból számított tranzitkulcs szerint lesznek a résztvevô országokra ráterhelve. A különbözettel az alap fôösszegét megnövelik a következô évi mechanizmusban. n Túlbeszedés esetén a maradvány átkerül a következô évi alapba, országonként a évi órás mért áramlásokból számított tranzitkulcs szerint. Az ETSO fogja kezelni a kompenzációs alapot, a legutóbbi, 8. Firenzei Fórumon megállapodott elvek alapján. MEGVALÓSÍTÁS A évi CBT mechanizmus gyakorlati megvalósítása az egyes országokban a következôképpen történik: n Ausztria: A TSO-k 0,5 euró/mwh exportdíjat vetnek ki a bejelentett export menetrendek után; ez az ETSO alap deklarált export részébe kerül. Mivel Ausztria egy része a német szabályozási blokkhoz tartozik, az exportdíjat a két blokk közötti (Ausztrián belüli) szállításokra is kivetik. Az alap nettó áramlás részébe fizetendô összeghez az összes fogyasztónak hozzá kell járulnia, illetve további 1 euró/mwh betáplálási díj is ide kerül, amelyet a periféria országokból Ausztriába exportálók fizetnek. n Belgium: Az exportôrök a bejelentett export menetrendek után 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek, a nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztó között osztják el. n Csehország: Az exportôrök 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá ide kerül az 1 euró/mwh betáplálási díj is, amelyet a periféria országokból Csehországba exportálók fizetnek. n Franciaország: A 0,5 euró/mwh-s exportdíjat nem az egyes exportálók bejelentett menetrendje után fizetik, hanem az ország teljes nettó exportja alapján kerül az alapba. Ezt a nemzeti energiahivatal döntése alapján a nagyfeszültségû (400 és 225 kv-os) hálózatba betápláló erômûveknek kell befizetni. Ugyancsak a termelôk fizetik a nettó áramlás díjhányadot is, ami 0,18 euró/mwh-t jelent a G- tarifában. A rendszerirányító ezen felül 1 euró/mwh betáplálási díjat is beszed az Egyesült Királyságból az egyenáramú összeköttetésen át szállítóktól, amely szintén a nettó áramlások részbe kerül. n Németország: Az exportôrök 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá az 1 euró/mwh betáplálási díj is ide kerül, amelyet a (villamos szempontból) periféria országokból Németországba exportálók fizetnek. n Olaszország: Az exportôrök a bejelentett export menetrendjeik után 38

41 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztóra ráterhelik. n Luxemburg: Luxemburg a német szabályozási blokkhoz tartozik, kivéve néhány nagyobb ipartelepet az ország nyugati részén, amelyek sugarasan Belgiumhoz csatlakoznak. Normál üzemben a két rész között nincs összeköttetés. n Dánia: A TSO-k 1 euró/mwh exportdíjat szednek be a Németországba irányuló export menetrendek alapján, azonban nem a kereskedôktôl, hanem a hálózat-hozzáférési díj révén a termelôktôl (Gtarifa). n Portugália: Az energiarendszer közcélú és piaci szektorokra tagolódik, egyetlen nagykereskedôvel, aki a fölösleges energiát eladhatná Spanyolországnak 0,5 euró/mwh exportdíj mellett (de ez a gyakorlatban sosem fordul elô). Az ETSO alap nettó áramlás részébe kerülô összeget az összes fogyasztó fizeti. n Szlovénia: Az exportôrök 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek a bejelentett export menetrendek után. A nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséghez az összes fogyasztó hozzájárul, továbbá ide kerül az 1 euró/mwh betáplálási díj is, amelyet a periféria országokból Szlovéniába exportálók fizetnek. n Spanyolország: A hálózat-hozzáférési tarifákat évente határozzák meg. A nagyfeszültségû hálózatra hat tarifaidôszak létezik. Az exportôröknek a legmagasabb terhelésû idôszakban 3 euró/mwh, míg a legalacsonyabb terhelésû idôszakban 0,96 euró/mwh exportdíjat kell fizetniük, ami az alap deklarált export részébe kerül. Az EU tagországoktól viszonossági alapon nem szednek sem import-, sem tranzitdíjat. A Marokkóból váltakozó áramú összeköttetésen érkezô importot 1 euró/mwh betáplálási díj terheli, amelyet a CBT alap nettó áramlás részébe fizetnek be. n Svájc: Az exportôrök a bejelentett export menetrendek után 0,5 euró/mwh exportdíjat fizetnek, a nettó áramlások miatti befizetési kötelezettséget az összes fogyasztó között osztják el. n Hollandia: Az átviteli hálózat költségének 25%-át az abba betápláló erômûvek kötelesek fedezni. A nemzeti energiahivatal döntése alapján a TSO ebbôl az összegbôl fedezi az alapba való befizetés deklarált export hányadát. A nettó áramlás részbe kerülô öszszeget az összes fogyasztó fizeti. KÖVETKEZTETÉSEK Az ETSO azt javasolta, hogy a TSO-k közötti, évre vonatkozó kompenzációs mechanizmus a 2002-ben alkalmazottból fejlôdjék tovább. Nevezetesen, hogy a horizontális hálózat meghatározásának egy új eljárásán keresztül mindegyik ország ugyanazt a szabványosított módszert használja a horizontális hálózata meghatározására: az ország tényleges hálózatát reprezentáló szimulációs modell alkalmazásával minden egyes hálózatelemen ki kell számítani az áramlást, amelyet az egyenkénti, szabványosított tranzitminták okoznak. Ezután minden olyan hálózatelemet bele kell venni az ország horizontális hálózatába, amelyen (legalább) egy szabványosított tranzitminta miatt egy adott mûszaki küszöbértéknél nagyobb teljesítményáramlás lép fel (1%). Ez a módszer biztosítja a korábbinál nagyobb mértékû átláthatóságot. A költségigények számítására is javaslatot adtak egy új módszer formájában. Az ETSO alap finanszírozását és a résztvevô országokat illetô kérdések is újak a 2002-ben alkalmazott rendszerhez képest. Az egyenáramú kapcsolatok kezelése ugyanúgy történik, mint a évi rendszerben. Lehetôség van a mechanizmus továbbfejlesztésére 2004-ben és utána. Az ETSO módszer továbbfejlesztése az alábbi lehet: n az ATF modell alkalmazása úgy, hogy valóságos hálózati állapotokat vesznek figyelembe a tranzitáramlásokban résztvevô hálózatelemek meghatározására; n szabványosított költségek alkalmazása a TSO-knál vagy országokban az ATF modellel meghatározott egyes hálózatelemekre, az ETSO alap nagyságának megállapítása céljából; n az ATF modell alkalmazása úgy, hogy valós hálózati állapotokat vesznek figyelembe a TSO-k közötti kompenzációk valós fizikai áramlásokon alapuló számítására. Ehhez az ETSO által jelenleg alkalmazott eljárásokat és szoftvereket a jövôben módosítani kell. Annak érdekében, hogy e célokat legkésôbb 2004-ig el lehessen érni, az ETSO kérésére, a regionális szervezetek megegyeztek abban, hogy január 1-jétôl megkezdik az órás hálózati adatok gyûjtését. A magyar villamosenergia-rendszer, a fogyasztók, a termelôk haszna a CBT mechanizmushoz való csatlakozáshoz: n a tranzitdíjak megszûnése révén alacsonyabb áron lehet hozzáférni a távolabbi forrásokhoz; n az exportot nem terhelik tranzitdíjak, a piacon versenyképes árral lehet megjelenni; n a nem szándékolt tranzitok után járó bevételek kompenzálják ezen nem szándékolt tranzitok kapacitáscsökkentô, hálózathasználatot növelô hatásait; n valószínûsíthetôen csökken a szerzôdéses út és a valós fizikai áramlás útja közötti eltérés, a szûk keresztmetszetek jobban elôre jelezhetôk lesznek. VÁLTOZÁSOK A 2004-ES CBT MECHANIZMUSBAN A július 9-én Rómában megrendezett Fórumon olyan döntés született, hogy a tranzakciós alapú 0,5 euró/mw-os díjat a CBT országok között a 2004-es eljárásban megszüntetik. Miután a költségigény számítása lényegesen nem változik, az így elmaradó bevételt más forrásból kell fedezni. A peremországokból átvett import utáni 1 euró/mwh-s díj mellett csak a nettó áramlások utáni, TSO-k közötti kompenzáció lehet az ETSO alap képzésének forrása. Ugyanakkor nem mindegy, hogy a nettó áramlások közül a nettó export, ill. import után a TSO-k milyen arányban járulnak hozzá az alaphoz. Miután a deklarált export utáni díj szûnt meg, (s az ún. harmadik) maradék összetevôt is az export arányában fizették az országok, logikus- 39

42 nak tûnik a kialakult, kb. 25/75%-os export/import befizetés arány megtartása. Természetesen a jelentôs exportot teljesítô országok elsôsorban Franciaország az 50/50%-os befizetési arány mellett érvel. Mivel az egyenlô arányú hozzájárulásból eltérô megosztás semmilyen logikus érvvel nem támasztható alá, ETSO az utóbbi változat mellett döntött. A VESZTESÉG FIGYELEMBEVÉTELE Mint említettük, az ETSO korábbi vizsgálatai alapján a tranzitok miatti eredô európai hálózati veszteség közel zérusra adódott. Az idôközben az ETSO által végzett pontosabb vizsgálatok azt mutatták, hogy éves szinten jelentkezik egy abszolút többlet veszteség, amely meghaladja a 600 GWh-s értéket. Ezt egy átlagos európai piaci árral 40 euró/mwh-val szorozva kb. 25 millió eurós többletköltség adódik a veszteségekre. A 2003-as év folyamán az ETSO illetékes munkacsoportja azon módszer kidolgozásán munkálkodott, amely a veszteségek TSO-k közötti kompenzálását is lehetôvé tenné. Ehhez az egyes országok rendszerirányítói kijelölt, azonos idôpillanatokra (havi 6 idôpontra) vonatkozó eloszlási adatokat (snap-shot) szolgáltattak, melyeket az erre kijelölt adminisztrátor olyan szempontból vizsgált, hogy egy egységnyi többlet tranzit az adott ország átviteli hálózati veszteségét csökkenti, ill. növeli. Miután az így vázolt új módszerben az ETSO tagországok nem tudtak megegyezni, mind a 2003, mind a 2004 évi tranzit veszteség kompenzációt a 2002-es CBT módszer szerint, egyazon sokoldalú szerzôdés keretében fogják rendezni, a tranzitkulcsok arányában. A ÉVI CBT SZERZÔDÉS A 2003-as eljáráshoz képesti változások egyes rendszerirányítókat elsôsorban a nagy importtal rendelkezô Olaszországot és Hollandiát egyik évrôl a másikra meglehetôsen kedvezôtlenül érintették. Elôbbi esetében az ország szabályozó hatósága nem járult hozzá az olasz befizetési kötelezettség teljes mértékének a belsô hálózati tarifában történô átvezetéséhez. További gondot okozott a svájci, vertikálisan integrált villamosenergiatársaságok azon lépése, miszerint az Olaszországgal fennálló nemzetközi határkapacitásuk egy részét lefoglalták saját céljukra, így az ETSO alapból részükre kalkulált bevételnek erre esô részét illetôen nem jogosultak. Egy újabb probléma adódott az új jelentkezôk egyikénél: Finnország jelezte, hogy az ún. peremországból (Oroszország) származó nagy volumenû importja nem okoz számottevô tranzitot semmilyen más rendszerben, ugyanakkor az ETSO alapba ezután kétszeresen kell befizetnie. Egyszer betáplálási díjként (1 euró/mwh) továbbá az eredô (net) importja után. A vázolt három kérdés a év utolsó pillanatáig kérdésessé tette egyes országok részvételét (Olaszország, Svájc, Finnország), sôt magát a 2004 évi megállapodás létrejöttét is. Az illetékes munkacsoport, az ETSO titkárság és nem utolsósorban az öszszes érdekelt rendszerirányító erôfeszítéseinek köszönhetôen az év legutolsó óráiban elhárult minden akadály a megegyezés elôtt. Így ben a sokoldalú CBT szerzôdés nyolc új résztvevôvel bôvül: Szlovákia, Magyarország, Elkraft, Eltra (K- és Ny- Dán TSO-k), Finnország, Svédország, n HÍREK AZ EU ELMARAD KIOTÓI VÁLLALÁSAITÓL Norvégia és Lengyelország (utóbbi csak 2004 július 1-jétôl). MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A CBT MECHANIZMUSBAN A MAVIR Igazgatósága kétszer is foglalkozott a rendszerirányítók közötti módszerhez való csatlakozás ügyével, s jóváhagyó határozatával támogatta. A csatlakozás elôkészítéséhez igen szoros együttmûködésre volt szükség a GKM, MVM, MEH és MAVIR között, mind a szükségessé váló rendelet módosítások elôkészítését, mind az ETSO által igényelt adatok biztosítását illetôen. A MAVIR Rt.-nek fel kellett készülnie belsô szervezetében is a CBT rendszerbeli operatív feladatok végzésére. A Piacszervezési Osztály munkatársa e célból látogatást tett az osztrák rendszerirányítónál (APG) a gyakorlati teendôk elsajátítására. Emellett az ETSO is tart az új tagoknak az üzleti eljárásról külön tájékoztatást. Összegzésként elmondható, hogy reményeink szerint az ismertetett módszerhez való csatlakozásunk hasznos lesz mind a magyarországi átviteli hálózati engedélyes, mind a rendszerirányító számára. Emellett minden bizonnyal elôsegíti a rendszerünk végleges, rendes ETSO tagságának elnyerését is. Bizonyos területeken ugyan történt elôrelépés az uniós tagországok üvegházgáz kibocsátásának csökkentését illetôen, a közösség azonban lemaradásban van kiotói vállalásaihoz képest - jelentette az AFX, Brüszszel most publikált jelentésére hivatkozva. A széndioxid-kibocsátás 2000-ben fél százalékkal csökkent 1990-hez viszonyítva, Margo Wallstroem szerint azonban e mögött csupán néhány ország erôfeszítései állnak. A tagországok több mint fele tette hozzá lemaradásban van a kiotói protokollhoz képest. A csökkenés jelenlegi ütemét alapul véve 2010-ig 4,7 százalékos csökkentés várható az üvegházgázok kibocsátásában, szemben a Kiotóban vállalt 8 százalékkal. Részben a folyamat felgyorsítását szolgálja, hogy a hét elején az uniós környezetvédelmi miniszterek megállapodtak az emissziókereskedelmi szabályokról. Eddig Németország és Anglia teljesített legjobban, ugyanakkor a franciák a svédek és a finnek is elôreléptek, viszont Spanyolország, Írország és Portugália jelentôs lemaradásban van. (Energiainfo) 40

43 A PAKSI ÜZEMZAVAR HELYREÁLLÍTÁSI MUNKÁI TALÁN NEM TÚLZÁS AZ A MEGÁLLAPÍTÁS, HOGY A LEGUTÓBBI KÉT ÉVTIZED SORÁN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-RENDSZER EGYIK LEGNAGYOBB ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB TERMELÔJE, AZ ÉVEK ÁTLAGÁBAN 14 TWH ENERGIÁT FEJLESZTÔ PAKSI ATOMERÔMÛ (PAE) VOLT. VILLAMOSENERGIA- TERMELÉS SZEMPONTJÁBÓL 2004 KILÁTÁSAIT TEKINTVE A LEGFÔBB BIZONYTALANSÁGOT A ÁPRILIS 10-ÉN BEKÖVETKEZETT SÚLYOS ÜZEMANYAG-SÉRÜLÉS, ÉS ANNAK NYOMÁN A HUZAMOS IDEJE NEM TERMELÔ 2. SZ. BLOKK HORDOZZA MAGÁBAN. AZ ALÁBBIAKBAN ÖSSZEFOGLALJUK A KIALAKULT HELYZETET, BEMUTATJUK MINDEN EDDIG MEG- TETT JELENTÔS INTÉZKEDÉST, AMI A HELYZET NORMALIZÁLÁSA ÉRDEKÉBEN TÖRTÉNT, ILLETVE AZO- KAT A FELADATOKAT, AMELYEK A TELJES HELYREÁLLÍTÁS ÉRDEKÉBEN MÉG ELÔTTÜNK ÁLLNAK. A RÉSZLETEK TÁRGYALÁSA SORÁN KÜLÖN KITÉRÜNK A 2. SZÁMÚ ENERGETIKAI BLOKK VISSZAINDÍ- TÁSÁNAK LEHETÔSÉGÉRE, ÉS ANNAK FELTÉTELEIRE. (A FÛTÔELEM-SÉRÜLÉS BEKÖVETKEZÉSÉNEK ISMERTETÉSE, AZ EZZEL KAPCSOLATOS VIZSGÁLATI JELENTÉSEK PA RT., OAH NBI, NAÜ AZ ÉRDEK- LÔDÔK SZÁMÁRA TOVÁBBRA IS HOZZÁFÉRHETÔEK) HETZMANN ALBERT ELÔZMÉNYEK Az 1 4. sz. blokkok gôzfejlesztô berendezéseinek tápvízelosztó kollektorai az elmúlt években eróziós lyukadások miatt cserére szorultak. A munka elvégzése többnapos, jelentôs dózisterheléssel járó szerelési munkát jelentett. A munkafeltételek biztosítása érdekében az 1 3. blokki gôzfejlesztôk esetében vegyi tisztításra, dekontaminálásra került sor. Elsôsorban e mûveletek mellékhatásaként, az érintett blokkokon a reaktorban és a fûtôelemeken magnetit lerakódás képzôdött. A lerakódás hatása kettôs, egyrészrôl az üzemanyag hûtése az áramlás részleges blokkolása miatt romlik, a reaktor csak csökkent teljesítményen üzemeltethetô, másrészrôl a hûtés elégtelensége okán a fûtôelempálcák sérülésének veszélye megnô. A fûtôelemeken képzôdött lerakódások megszüntetésére többféle megoldás közül, nemzetközi referenciák alapján, a Framatome ANP (továbbiakban: FANP) nemzetközileg szabadalmaztatott CORD UV technológiája került kiválasztásra. A tisztító technológia, egy az atomerômûvi blokk rendszereitôl teljesen független, autonóm vízkémia-rendszerként került telepítésre. A tisztító rendszer minden elemét maga a technológia szállítója, a FANP tervezte, gyártotta és felügyelte. A mûködési feltételek biztosítása, a koordináció, és az üzemanyag szállítása hárult PA Rt.-re. AZ ÜZEMZAVAR ÁLTAL ÉRINTETT KÖRNYEZET A súlyos fûtôanyag-sérülés az alaptechnológiától teljes mértékben független, 1. sz. technológiai aknában elhelyezett, autonóm rendszer részét képezô tisztító tartályban következett be. Az 1. sz. akna üzemszerûen a friss és kiégett üzemanyag-kazetták mozgatását kiszolgáló technológiai tároló tér, amely szerkezeti kialakításában a rendeltetéséhez igazítottan egy rozsdamentes acél burkolattal ellátott, közel 15 m mély hengeres medence. Az üzemanyag mozgatáson túl, ebben az aknában történik a reaktor belsô szerelési egységeinek szerkezeti vizsgálata is. Az 1. sz. akna zsilipekkel összenyitható, közös vízteret alkot a pihentetô medencével és a reaktortartály feletti átrakó medencével. A medencék technológiai kiszolgálása töltés-ürítés, hûtés, víztisztítás a pihentetô medencéhez kapcsolódó rendszereken keresztül történik. Maga a tisztítótartály egy kettôsfalú rozsdamentes acéltartály, amely egyszerre 30 fûtôelem-kazetta befogadására alkalmas. A tartályon belül a felsô tartólemez kialakítása megegyezik a pihentetô medencében lévô tároló polcok kialakításával az elrendezés, a kazetták laptávolsága azonos. Az alsó tartólemez egyaránt alkalmas az eltérô lábméretû munkaés szabályzó kazetták azonos pozíción belüli befogadására. A pihentetô medencével összenyitott, normál szintig g/kg bórsavas vízzel feltöltött 1. sz. aknában lévô zárt tartályban folyt a 30 üzemanyag-kazetta vegyi tisztítása. A 6. sz. töltettisztító ciklusának befejezése után, az elégtelen hûtés miatt, a részben kiégett üzemanyag-kazetták túlzott felmelegedése miatt, azok nagymértékû károsodása következett be (1. ábra). 41

44 töredezett üzemanyagdarabok kb cm magasan, 324 liternyi térfogatot képezô, ferde csonka kúpra emlékeztetô formában helyezkednek el. STABILIZÁCIÓS INTÉZKEDÉSEK 1. ÁBRA ÜZEMZAVARRAL ÉRINTETT TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET SZ. AKNA A TISZTÍTÓTARTÁLY- LYAL, 2. PIHENTETÔ MEDENCE, 3. ÁTRAKÓMEDENCE A REAKTORTARTÁLLYAL ÉS AZ ÁTRA- KÓGÉPPEL, 4. AMDA TISZTÍTÓ BERENDEZÉS, 5. VÍZTEREKET ELVÁLASZTÓ ZSILIPEK Az eddig rendelkezésre álló, összesen öt alkalommal készült videofelvételek alapján megállapítható, hogy mind a 30 üzemanyag-kazetta strukturálisan erôteljesen roncsolódott. Egészben történô kiemelésük nem lehetséges, sôt, a kiemelésükhöz további darabolásuk látszik szükségesnek. A felsô tartólemez feletti részeken a kazettafejek többsége jelentôsen deformálódott, helyenként letörtek. A felsô tartólemezen kiszóródott ÁBRA TISZTÍTÓTARTÁLY A SÉRÜLT ÜZEMANYAGGAL. 1. TISZTÍTÓTARTÁLY AZ 1. SZ. AKNÁBAN, 2. TISZTÍTÓTARTÁLY EREDETI HÛTÔVEZETÉKEI, 3. KIEGÉSZÍTÔ HÛTÉSEK TARTÓ KONZOLJAI A PÓDIUMON, 4. NEUTRONFLUXUS-MÉRÉSEK, AXIÁLIS HÔMÉRÔKKEL KIEGÉSZÍTVE 4 üzemanyagpálca-darabok, azokból kihullott pasztillák és szerkezeti anyagdarabok találhatók. A felsô tartólemez alatt egyes pozíciókban kazettaburkolat folytonossági hiány tapasztalható. Az alsó tartólemezen a magas hômérsékleten végbement, az üzemanyagot és a szerkezeti anyagát érintô oxidációs, elridegedési folyamatok, valamint egyéb mechanikai hatásokra levált burkolat és kihullott 1 Az üzemanyag-sérülés bekövetkeztekor, elsô számú szempont az esetleges környezeti hatások minimálása, további belsô-külsô terhelések elkerülése volt. A beépített rendszerek mûködtetésén túlmenôen a helyzetet folyamatosan értékelve és az intézkedéseket ahhoz igazítva, gondoskodtunk: n az 1. sz. aknából származó dózisteljesítmények csökkentésére a radionuklidok (I 131, Cs 137 ) megkötéséhez szükséges hidrazin adagolással, n a struktúra megbízható szubkritikusságának biztosításához többlépcsôs eljárással a bórsav-koncentráció 20 g/kg értékre történô növelésével, n az akna fölé helyezett fóliasátorral és helyi mobil légelszívás kiépítésével a gáznemû anyagok reaktorcsarnokba való kijutásának megakadályozására. A tisztító technológia hiányait pótolandó, azonnal intézkedtünk a megfelelô hûtés érdekben az eredeti hûtôkapacitás többszörösének kiépítésére. Kiépültek a folyamatok ellenôrzéshez szükséges mérések 3, egymástól független neutronfluxusmérés; térbeli, ezen belül axiális mérést lehetôvé tevô 333 hômérsékletmérések. A vegyészeti helyzet ellenôrzéseként megszerveztük a négyóránkénti mintavételezés rendjét. Az 1. sz. akna környékérôl, a beavatkozásokról folyamatos audiovizuális dokumentálás történik (2. ábra). A konkrét mûszaki intézkedésekkel egyidejûleg a társaság vezetése az elsô napokban felállította a Helyreállítási Projektet (HP). A projekt feladatai: n a helyzet felmérése, stabilizálása; n a sérült üzemanyag-eltávolítás technológiájának mûszaki és biztonsági feltételeinek kidolgozása, engedélyeztetése; n helyreállítási munka végrehajtásának szervezése, ellenôrzése, irányítása. 42

45 A sérült fûtôelem üzemzavari állapotát értékelve, a hatóság élve a jogszabályi lehetôségeivel, külön engedélyhez kötötte és magához vonta valamennyi, az 1. sz. aknában és környezetében történô mûveletvégzés, beavatkozás végrehajtásának engedélyezési jogát. Ehhez egyrészrôl a helyzet bonyolultsága, másrészrôl az érvényes szabályozások, így többek között a Nukleáris Biztonsági Szabályzat kialakult helyzetre való korlátos alkalmazhatósága szolgáltattak alapot. Az elhárítási, helyreállítási munkák koordinációja, ellenôrzése úgy gondoljuk kétszintû értékelô, döntéshozó, operatív, valamint irányítási értekezleti rendet igényel, amelynek bevezetése megtörtént. A szakmai körültekintés és nyitottság kérdésének kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a szakmai támogatásban és ellenôrzésben számos külsô, független szakértô vesz részt, és már a korai fázisban kezdeményeztük a hatóság HP értekezleteken való részvételét. Tekintettel arra, hogy fôjavítás alatt történt a tisztító berendezés súlyos üzemzavara, az elhárítás mellett gondoskodnunk kellett a fôjavítási munkák befejezésérôl, majd a 2. blokk idôben tartósan elhúzódó állása miatt, annak konzerválásáról is. A konzerválási tevékenység lényege, hogy a tartósan nem üzemelô berendezések korróziós állapotromlását megakadályozzuk. Ennek megvalósítása szerkezeti anyagminôségtôl függôen, a környezeti idôjárási viszonyokat figyelembe véve, vegyi úton történô passziválással, illetve teljes kiszárítással történik. A konzerválási feladatok teljesítésére team alakult át a visszaindulás feltételeit kidolgozó szakmai csoporttá. A HELYREÁLLÍTÁS FELADATAI AZ 1. SZ. AKNA FIZIKAI ÉS TECHNOLÓGIAI LEVÁLASZTÁSA A helyreállítás szempontjából kiemelt fontosságú feladat az 1. sz. akna fizikai és technológiai függetlenségének mielôbbi megteremtése, amelynek célja az alábbiak szerint foglalható össze: n A szerkezetileg és funkcionálisan ép 2. blokki energetikai rendszer fizikai és technológiai leválasztása a sérült üzemanyagot tároló tartálytól, és az azt kiszolgáló aknától, az alaptechnológiára való visszahatásmentességének biztosítása. n Az 1. sz. akna teljes körû függetlenítése minden üzemi rendszertôl, azok hatásától. n Az 1. sz. akna mint radioaktív anyagok forrásnak lokalizálása, a további szétterjedés és kontamináció elkerülése. n A tisztítótartályban lévô üzemanyag minden körülmény közötti szubkritikusságának biztosítása és ellenôrzése. n A tisztítótartályban lévô sérült üzemanyag biztonságos hûtése, a hûtési viszonyok ellenôrzése. n Az 1. sz. aknában lévô hôhordozó biztonságos hûtése, a hûtés ellenôrzése. n Az 1. aknában lévô hôhordozó pótlása, a hôhordozó mennyiségének ellenôrzése. n Az 1. aknában lévô hôhordozó vízminôségének biztosítása és ellenôrzése. n Az 1. akna légterének kezelése, dozimetriai ellenôrzése. n A sérült üzemanyag hermetizálása, strukturális rögzítése, tokozott eltávolítása. A felsorolt feladatok egy részét, fôként az ellenôrzés blokkvezénylôi kiépítésével már megvalósítottuk, a hátralévô rendszer kiépítések megvalósítása folyamatban van. Ennek keretében megvalósul: n A remanens hô elvezetésére szolgáló hûtôrendszer kiépítése, amely biztonsági hûtôvízzel (Duna vizét felhasználva) táplált, közbensô hûtôkörös kialakítású, blokkosított egységekbôl felépülô rendszer. Itt kell megjegyezni, hogy a hûtés teljesítményigénye egyre kisebb mértékû, a kezdeti 241 kw remanens hôteljesítmény a várakozásoknak megfelelôen mára 60 kw körüli értékre csökkent. Az aknában és a tisztítótartályban mérhetô hômérséklet C fok körüli értéket mutat. n Önálló, részáramú víztisztító telepítése. Erre a nukleáris erômûvekben referenciákkal rendelkezô NURES (finn) technológiát szándékozunk felhasználni. A tisztító 3. ÁBRA KONTÉNERES KIVITELÛ MOBIL VÍZTISZTÍTÓ technológia többek között alkalmas, a vízben lévô urán, transzurán, hasadványok és izotópok, valamint egyéb szennyezôk finom mechanikai szûrésére is. A kompakt, konténerbe telepített berendezés kapacitása 450 l/h (3. ábra). n A független vészbórozó berendezés felállítása, amely egy 40 g/kg töménységû, 40 m 3 bórsavat tartalmazó tartályból és egy gravitációs adagoló csôvezetékekbôl épül fel. A SÉRÜLT ÜZEMANYAG ÉS A TISZTÍTÓTARTÁLY ELTÁVOLÍ- TÁSA AZ 1. SZ. AKNÁBÓL A helyreállítási tevékenység során, a sérült üzemanyag tisztítótartályon belüli állapotának stabilitását és biztonságát fenntartó feltételek maradéktalan biztosítása mellett, egy bonyolult és összetett feladatsor átfogó kezelését kell megoldani az eltávolítás mûszaki megoldásától kezdve, a keletkezett hulladékok kezelésén át, a helyszín teljes körû helyreállításáig bezárólag. A helyreállítás fôbb feladatcsoportjai: n az eltávolításra való felkészülés részeként, a mind teljesebb állapotfelmérés feltételeinek biztosítása és elvégzése (vizsgáló eszközök, technológiák, folyamatos helyzetértékelô, információgyûjtô rendszerek, adatértékelô modellek stb.); n a helyzet megoldásának egészére és/vagy tevékenységenként szükséges szakértôi, beszállítói kör felmérése, a bevonásához szükséges feltételek biztosítása; n a sérült üzemanyag és a tisztítótartály eltávolítási megoldásai, és azok további kezelését biztosító mûszaki és technikai feltételek meghatározása; 43

46 n a keletkezett nagyaktivitású hulladék szelektív, biztonságos tárolásához a feltételek meghatározása (telephelyen belüli és kívüli lehetôségek); n a mûszaki és technikai megoldások biztonsági, környezetbiztonsági, jogszabályi és hatósági feltételeinek meghatározása; n a tervezési alap fentiekben részletezett tartalmának véglegesítése után, egy többfázisú tervezési, és fázisonkénti engedélyeztetési eljárás lefolytatása, az engedélyezett beavatkozások végrehajtása. A helyreállítási tevékenység megszervezése és végrehajtása során maradéktalanul figyelembe kell vennünk a többi, üzemzavarral nem érintett blokk kiszolgálási, mûködési feltételeinek és kölcsönhatás-mentességének biztosítását. A SÉRÜLT ÜZEMANYAG- ELTÁVOLÍTÁS KONCEPCIÓJA Az elhárításra kiírt meghívásos vállalkozói versenyt követôen a megbízást a TVEL üzemanyag gyártó cég vezetésével összeállt orosz konzorcium kapta meg. A kiválasztás többlépcsôs értékelési eljárás keretében történt, a biztonsági, mûszaki és megbízhatósági szempontok messzemenô prioritását biztosítva. A konzorciumban helyet kapott minden olyan szervezet többek között a fôkonstruktôr Hidropressz is, amelyek tudása és a hasonló probléma megoldásban szerzett tapasztalata szükséges lehet a helyreállítási munka során. Az orosz fél eddigi teljesítménye és hozzáállása kapcsán a tapasztaltak biztatóak. Az általuk javasolt elvi megoldás lényege a sérült üzemanyag és egyéb szerkezeti anyagok darabonkénti, kézi távmegfogókkal történô víz alatti kiemelése a tisztító tartályból, átmenti tárolásra alkalmas tokokba. A koncepció fô elemei egy függesztett forgózsámolyos manipulációs munkaplatform, valamint a tartály nyitott peremére és az akna falában lévô tartókonzolokra támaszkodó teherhordó szerkezet, amely képes biztonságosan megtartani az eltávolított üzemanyagot befogadó hermetikus tokokat. A sérült fûtôelemmel töltött tokokat a megfelelô kezelés mosatás, dekontaminálás, 4. ÁBRA SÉRÜLT ÜZEMANYAG ELTÁVOLÍTÁSÁNAK EL- VI KONCEPCIÓJA. 1. FÜGGESZTETT, FOR- GÓZSÁMOLYOS MUNKAPLATFORM, 2. TE- HERHORDÓ SZERKEZET A HERMETIKUS TO- KOK RÉSZÉRE, 3. HERMETIKUS TOKOK, 4. ÁTRAKÓGÉP, 5. ÜZEMANYAG-KAZETTÁK ÉS A HERMETIKUS TOKOK A PIHENTETÔ ME- DENCÉBEN szárítás után, az alap technológiában rendszeresített emelô- és szállítóeszközök felhasználásával kialakított szállítási láncon keresztül juttatják át a pihentetô medencébe. Az átmeneti tárolás az üzemanyag-kazetták geometriai méretére tervezett és gyártott, a meglévô polcokban elhelyezhetô hermetikus konténerekben történik, amelyekbôl jelenlegi ismereteink szerint db-ra lesz szükség. Természetesen az eltávolítási koncepció részleteinek kidolgozása során maximálisan érvényesíteni kívánjuk a már a fentiekben tárgyalt nukleáris és környezetbiztonsági, valamint nem utolsósorban az eltávolításban résztvevô személyzetre vonatkozó magyar (európai) munkavédelmi, sugárvédelmi követelményeket is (4. ábra). A HELYREÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI FELADATOK A helyreállítási feladatok egyik legnagyobb odafigyelést igénylô problémaköre a keletkezô radioaktív hulladékok átgondolt kezelése. Látható, hogy mind a szûken értelmezett helyreállítási munkák, mind a 2. blokk visszaindítási feltételeinek biztosítása során jelentôs mennyiségû hulladék kezelésére kell felkészülni. A hulladékkezelés szempontjából az elsô megoldandó feladat a strukturálisan erôsen sérült anyagok biztonságosan mozgatható formába hozása, késôbbi kezelhetôség, feldolgozhatóság lehetôségének fenntartása, amit az erre a célra tervezett tokozási technológia felhasználásával szándékozunk megoldani. A sérült anyagot tokozás után a 2. sz. blokk pihentetô medence tároló állványain helyezzük el átmeneti tárolásra. A folyékony hulladékok, egyrészrôl a technológia vizekbôl, másrészrôl a víztisztítók gyanta tölteteibôl keletkeznek. A megváltozott izotóp összetételû vizeket elkülönítetten kezeljük. A kérdés megoldása a megfelelô tárolókapacitás és a kellô hatékonyságú besûrítési technológiák üzembe állításával érhetô el. A tárolókapacitás biztosítása érdekében gyorsított ütemben kell megvalósítanunk a tartálypark bôvítési programját (I. ütemben m 3 és m 3 ), illetve fokozott figyelmet fordítunk a már elôrehaladott stádiumban lévô folyékony hulladékfeldolgozó technológiák bevezetési programjára. A hagyományos szilárd hulladékok védôfelszerelések, kisméretû szerszámok, kézi eszközök stb. területén folyamatban van a szuperkompaktálás alkalmazásának vizsgálata. Az újszerû feladatot a nagy térfogatú eszközök, anyagok pl. tisztító tartály és a fedele kezelésére való felkészülés jelenti, melynek részeként ki kell dolgozni a darabolás, valamint az optimális helykitöltés szempontjait érvényesítô, a meglévô lehetôségeinken alapuló tárolási megoldásokat. A 2. blokkon bekövetkezett súlyos üzemanyag-sérülés egyben figyelmeztet arra is, hogy a radioaktív hulladékok kezelésével, átmeneti tárolásával kapcsolatos eddigi nem csak a PA Rt. feladatkörébe tartozó gyakorlatot és a nemzeti koncepciót megvalósító programot célszerû tartalmilag, valamint ütemezés szempontjából is felülvizsgálni. 44

47 A 2. BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK LEHETÔSÉGE A 2. blokki 1. sz. akna mielôbbi helyreállítása mellett meghatározóan fontos feladat annak vizsgálata, hogy az üzemanyag-sérülés által elôidézett állapotok milyen kihatással voltak magára a 2. számú blokk technológiai berendezéseire, és ezáltal annak energetikai üzemre való alkalmasságára. Az esemény és a kiváltott hatásainak minden eddigi vizsgálata egyértelmûen megállapította, hogy az üzemzavar során lejátszódott fizikai, mechanikai folyamatok a tisztító tartályon belül maradtak, azok nem idéztek elô semmilyen fizikai, mechanikai hatást a 2. számú blokk energiai termelô technológiai rendszerein. A 2. számú blokk szerkezetileg és funkcionálisan ép. Az 1. sz. akna funkciójának átmeneti elvesztésébôl származóan, az üzemanyag-manipulációk és reaktorszerelési lépések végrehajtása során el kell térnünk a fôegységek normál technológiai mûveleteitôl. Az energetikai üzemre alkalmas üzemanyagtöltet biztosítása, valamint a közös víztérbôl adódó radiokémiai hatások kezelése további megoldandó feladat. A legfôbb feltételként az 1. sz. akna fizikai és technológiai leválasztásának mielôbbi megoldása jelentkezik. AZ ÜZEMANYAG-TÖLTET BIZTOSÍTÁSA A 349 kazettából álló aktív zónát a 312 üzemanyag és a 37 szabályozó kazetta alkotja. Normál körülmények között, a kazetták kiégésének függvényében, a zóna kb. 1/3 részét cserélik új kazettákkal. A rendelkezésre álló üzemanyagkészletet figyelembe véve, a meglévô (138 db egyéves, 90 db friss) és felhasználható (60 db tisztított) kazettákat kiegészítve a töltethez igazított, új beszerzésû, friss kazettákkal (61 db), egy 300 reaktornapos 1 zóna állítható össze. A töltet összeállításán túlmenôen, legalább olyan összetett és jelentôs 1 Reaktornap a reaktor 100%-on teljesített üzemideje ÁBRA PIHENTETÔ MEDENCE A TÁROLÓ POLCOK- KAL. 1. ZSILIP A REAKTOR FELÉ, 2. TÁROLÓ POLC BERAKOTT KAZETTÁVAL, 3. TÁROLÓ POLC ÜRES POZÍCIÓKKAL, 4. KAZETTÁK MOZGATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZERSZÁMTÁ- ROLÓ, 5. GÁZTÖMÖRTELEN KAZETTÁK HERMETIKUS TOK TÁROLÓ POZÍCIÓI A POL- COK VÉGÉBEN mûszaki, biztonsági megalapozó, szervezési feladatsort képvisel az üzemanyag-mozgatási mûveletek feltételeinek megteremtése. Mozgatásos manipulációkat kell végrehajtani a pihentetô medencében a töltet elôkészítéshez, valamint az eltávolítás során biztosítandó szabad helyek megteremtéséhez. Ezek a mûveletek együtt járnak a kiégett és már pihentetett üzemanyag kiszállításával, a pihentetô medencébe történô friss üzemanyag beszállításával (5. ábra). A mozgatási mûveletek végrehajthatóságának legfôbb akadálya, az 1. sz. akna, valamint az üzemanyag mozgatáshoz szükséges C30 jelû szállító konténer telepítési helyének hiánya, mivel jelenleg azon a helyen áll a sérült tisztító tartály. Alternatív megoldásként kínálkozik egy konténer fogadó platform kialakításának lehetôsége a reaktor osztósíkra elhelyezve. A szerkezet gyártásához szükséges tervek elkészültek, jelenleg az engedélyeztetési folyamat részeként, a teljes mozgatási mûveleti folyamat átfogó biztonsági megalapozása, illetve a nehézteher szállításra alkalmas technológiai feltételek megteremtése van folyamatban. A kiégett és már pihentetett kazetták a Kiégett Kazetták Átmenti Tárolójában (KKÁT) kerülnek elhelyezésre. Az elhelyezhetôséghez szükséges feltétel a kazetták hidraulikai átjárhatóságára és alfa sugárzó izotópokkal való terheltségre vonatkozó biztonsági elemzések elvégzése, valamint azok által megszabott feltételek, korlátok teljesítése. URÁN ÉS TRANSZURÁN ELEMEK KEZELÉSE Az üzemzavar következtében urán és transzurán elemek kerültek ki a megsérült kazettákból a közös vízteret alkotó, zsilippel összenyitott 1. sz. akna, pihentetô és átrakó medencék felületeire, illetve a medencéken keresztül a reaktor belsô berendezéseire, valamint a természetes cirkulációban résztvevô 2. és 5. számú hurkok felületeire. A kikerült elemek részben kiülepedtek, részben a hûtôvízzel együtt mozognak, illetve egy részük a hûtôvízben oldott állapotba kerültek. A pasztillák UO 2 kémiai formája (urándioxid) általában jó vegyszerálló tulajdonságokkal is rendelkezik, azonban ha hosszú idôn keresztül savas, oxidatív környezetben vannak, akkor az urán-dioxid tovább oxidálódva jobb oldhatóságú vegyületeket képez. Nem számolva szelektív oldódással, a dúsítással beállított koncentrációjú U 235 izotóp is ugyanígy oldódik, illetve diszperz szemcseként szétterül a vele érintkezô folyadékban és a berendezések falain. A blokk visszaindíthatóságának szempontjából kiemelt figyelmet igénylô korlátozás, hogy az aktív zónába kerülô (és ott nagy neutronfluxus-térben tartózkodó) berendezések, fûtôelemek urán, pontosabban U 235 izotóp felületi kontaminációja ne haladja meg azt a szintet, amelybôl az U 235 hasadása révén keletkezô radiojódok aktivitáskoncentrációja eléri vagy meghaladja a Mûszaki Üzemeltetési Szabályzatban (MÜSZ) elôírt korlátozó szintet. A megoldandó feladat tehát az U 235 felületi szennyezettségének meghatározása. Közvetlen mérések hiányában, erre az oldatokból történô mintavételek, illetve felületi dörzsminták eredményei alapján végzett számításokkal lehet következtetni az ún. alfa-sugárzó izotópok, transzuránok (a maghasadás során keletkezô, a természetben nem elôforduló alfabomló radioaktív elemek) koncentrációjának meghatározásával. Az érvényes korlátot alapul véve, a stabil üzemelés határértéke I 131 izotópra vetített aktivitás koncentráció Bq/kg, ami 105 g urán (3,6%-os legnagyobb dúsításnál, kb. 10 ml-nyi térfogatot jelent) jelenlétét 45

48 engedi meg a hôhordozóban. Az eddig elvégzett egymástól független számítások alapján is néhány grammnyi, de legfeljebb néhányszor 10 g urán jelenléte feltételezhetô. Tekintettel a mintavételezés és a számítási metódusok ismert bizonytalanságára, az érintett felületek és a hôhordozó tisztítását kellôen konzervatív módon kívánjuk elvégezni. VISSZAINDÍTÁSI ENGEDÉLY MEGALAPOZÁSA Az üzemanyag sérülése a folyamatban lévô évi fôjavítás ideje alatt következett be, ami miatt a tervezett fôjavítási programot csak a kialakult helyzethez igazítottan tudtuk végrehajtani. A 2. sz. blokk évi fôjavítását, a blokk F üzemállapotba 2 viteléhez szükséges feltételek teljesítésével a hatóság is lezárhatónak minôsítette. A 2. sz. blokk tartós állásától függetlenül, a évi ciklikus terjedelembe tartozó fôjavítási munkákat, illetve az idôszakra esedékes biztonság technikai felülvizsgálatokat az eredeti ciklikus ütemezésnek megfelelôen szándékozunk végrehajtani. A normál körülményektôl eltérô üzemeltetési feltételekhez kell illesztenünk valamennyi érintett üzemviteli dokumentációt, amelyekbôl oktatásokkal fel kell készítenünk a személyzet is. A 2. BLOKK NORMALIZÁLÁSÁNAK ELÔREHALADÁSA Az üzemzavar kapcsán kialakult tényleges helyzettel való szembesülés pillanatától kezdve, naponta felmerülô és vita tárgyát képezô kérdés a helyreállítás befejezésének, és az attól függôvé tett, vagy azt megelôzô más idôpontban történô 2. blokki visszaindítás lehetôsége. A PA Rt. vezetése a kezdetektôl fogva egyértelmûen azt az álláspontot képviselte, hogy minden mással szemben elsôdleges prioritása az 1. számú aknában kialakult helyzet 2 F üzemállapot A reaktor hideg, folyamatosan szubkritikus állapotban van, a primerköri hôhordozó átlaghômérséklete alacsonyabb, mint 70 C, a primerkör nyomásra hozva. felszámolásának és az eredeti állapot helyreállításának van. Mindamellett, mint üzemeltetô azt a szándékát sem titkolta, hogy amint a körülmények lehetôvé teszik az elôírt biztonsági és mûszaki követelmények maradéktalan betartása és teljesítése mellett, lehetségesnek és szükségesnek tartja a 2. sz. blokk üzembe vételét. AZ ELHÁRÍTÁSI FELADATOK ÜTEMEZÉSE Az orosz fél eredeti pályázatában ajánlott 6 hónapos felkészülési, 2 hónapos végrehajtási idôtartamokból kiindulva, az elvi engedélyezési dokumentáció szállítását február 15-ig, a gyártási szerelési munkákra 3,5 hónap, az üzemanyag eltávolításra 2 hónap, míg a tartály eltávolítás és akna helyreállítás feladataira további 1 hónap idôszükségletet fenntartva vállalt szerzôdéses kötelezettséget. Az elhárítás befejezésének végsô idôpontját a vállalkozói idôtartamokon felül, az egyes hatósági engedélyezési fázisok idôszükséglete befolyásolja. A hatósági engedélyezési eljárás menetére folytatott egyeztetések eredményeként mára már körvonalazódott, hogy az engedélyezési eljárás a szakhatósági engedélyeken túlmenôen három szakaszból áll össze: n egy, a helyreállítási tevékenység biztonságát értékelô elvi engedélybôl, n a helyreállításhoz szükséges 2 biztonsági osztályba sorolt berendezések, szerszámok, eszközök behozatali és gyártási engedélyébôl, n helyreállítási tevékenység egészére a kiszedéstôl a radioaktív hulladékok elhelyezésig kiterjedô munkakezdési engedélybôl. Az engedélyezési folyamat idôtartamát engedélyenként átlag 2 hónap is figyelembe véve megállapítható, hogy a helyreállítás befejezési idôpontja 2004 végére, 2005 elejére tehetô. A 2. BLOKK VISSZA- INDÍTÁSÁNAK LEHETÔSÉGEI A 2. blokk energetikai indítási idôpontjának meghatározhatóságához minimum feltétel, a fentiekben részletezett, indításhoz kapcsolódó biztonsági megalapozó feladatok kivétel és feltétel nélküli végrehajtása. Amennyiben más, eddig nem ismert akadályozó tényezô nem merül fel, a kitûzött részfeladatok határidôre történô teljesítése mellett, a visszaindítás feltételei I. negyedévében teljesíthetôek. A visszaindítás lehetôségét befolyásoló további tényezô a mûködô 1., 3., 4. sz. energetikai blokkok jövô évi fôjavítási programjának ütemezése. Az említett szempontok figyelembevételével, a 2. blokk évi fôjavításból hátra maradt munkák elvégzésére és a biztonsági követelmények teljesítésére, vagy az 1. blokki fôjavítás elôtt, vagy a 4. blokk fôjavítását követôen nyílik lehetôség. AZ ÜZEMZAVARHOZ KAPCSOLÓDÓ TOVÁBBI FELADATOK Az esemény, és az ahhoz vezetô folyamatok több hazai és nemzetközi szakértôi vizsgálat keretében kerültek feldolgozásra PA Rt., OAH, WANO, NAÜ, amelyek során az alábbi legfôbb okokat állapították meg: n Egyértelmû tervezési hibák. n A megrendelô túlzott bizalma a szállítóban. n Az elôzmény nélküli átalakítások PAE általi nem megfelelôen konzervatív kezelése. n Felügyelet nélkül átengedett üzemeltetési feladatok a szállító felé. n A szervezet mûködési és minôségbiztosítási hiányai. A megfogalmazott javító intézkedések ennek megfelelôen ezen területek mûködési feltételeinek javítását célozzák meg, amelyek feldolgozása és gyakorlati bevezetése megkezdôdött. ÖSSZEFOGLALÁS Az üzemzavarhoz vezetô okok lehetôségeink és reményeink szerint következetesen feltárásra kerültek. A kezdeti megrázkódtatás hatásain túlesve a tanulságok feldolgozását, a javító intézkedések meghatározását, és megvalósítását az erômûvi személyzet bevonásával megkezdtük. 46

49 2. Blokk indítása Üzemanyageltáv. 6. ÁBRA A HELYREÁLLÍTÁS ÉS A 2. BLOKK VISSZAINDÍTÁSÁNAK ELVI ÜTEMTERVE Az üzemvarral érintett 1. sz. akna és benne a sérült üzemanyagot tartalmazó tartály biztonságosan, ellenôrzötten stabil állapotban van. A környezetre, ahogy az üzemzavar kezdetén sem, ma sem jelent közvetlen veszélyt, és a megengedettnél nagyobb terhelést. A 2. blokk energetikai rendszerei szerkezetileg és funkcionálisan épek, az 1. sz. akna késôbbi használhatósága következmény nélkül helyreállítható. Az elkövetkezô idôszak legfontosabb feladata eltávolítani, és biztonságos feltételek között elhelyezni a sérült üzemanyagot, valamint a 2. blokkot felkészíteni a biztonságos energetikai üzemeltetésre. Mindamellett biztosítanunk kell az 1., 3. és 4. számú blokkok zavaró tényezôktôl és eseményektôl mentes megbízható üzemét, fel kell készülnünk a jövô évi nem kevés feladatot jelentô fôjavításokra (6. ábra). Vissza kell állítanunk a cég életét a nyugodt mindennapok rendjére. Természetesen ez a rend már egy másik rend, amely magában kell, hogy hordozza az eseményhez vezetô hibák tanulságait, és minden munkatársat érintô kötelezô megújulást. A megújulást, amely a lelkiismeretes, szakmai alapossággal átgondolt, megfontolt, a biztonságot minden más szempont elé helyezô, figyelmes mindennapi munkában mutatkozik meg. A 2. blokkot belátható idô belül rehabilitálni fogjuk, a mûszaki megoldás ismert. Minden esélyünk megvan arra, hogy ismét a magyar villamosenergia-rendszer egyik legmegbízhatóbb szállítója legyünk. Ehhez kérünk türelmet, bizalmat, nyugalmat, valamint támogató, szükség szerint akár bíráló, de korrekt szakmai partnereket! n HÍREK NEMZETKÖZI ATOMERÔMÛ ÉPÜL Egy nemzetközi magfúziós atomerômû megépítését tervezi az európai országok zömét tömörítô Euratom szervezet mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Japán, Kína és Dél-Korea. Az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor, azaz nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor) nevû, ötmilliárd dolláros projekt megvalósítási helyszíneként a francia Cadarache és a japán Rokkasho esélyes, a végleges választásra március elején kerülhet sor. Miután az érintett államok minisztereinek tavaly decemberi találkozóján nem sikerült a kérdés kapcsán dûlôre jutni, Kanada teljesen kivonta magát a projektbôl. A helyszín nem csak gazdasági vonatkozásai miatt került éles viták középpontjába, hanem elemzôk szerint az iraki politika kapcsán kialakult stratégiai viszonyok is döntôen befolyásolhatják a tárgyalásokat. Elterjedt nézet ugyanis, hogy az Egyesült Államok saját külpolitikájának támogatásáért cserébe áll Japán mögé. A tengely másik oldalán, a francia érdekek mellett Kína és Oroszország kötelezte el magát, míg az egyelôre óvatos Dél-Korea is érezhetôen inkább Európa felé húz. A franciák elszántabban lépnek fel céljuk mellett mint a japánok: Párizs azzal fenyegetôzik, hogy a számára kedvezôtlen döntés esetében kiszáll a tervbôl. Egy vitatott alternatív elképzelés szerint bármelyik országba kerül a reaktor, az adatfeldolgozó és irányító központ a másikban kapna helyet. Az ügyben erôsen szkeptikus The Economist hetilap úgy véli, hogy ez az érdekellentétektôl egyre terhesebb helyzet a Nemzetközi Ûrállomás történetének legnehezebb idôszakára emlékeztet. Az utóbbi létesítményt a lap egy kétes értékekkel bíró vállalkozásnak tartja és erôsen szembeállítja a svájci Részecskefizikai Kutatóintézettel (CERN), amely viszont iskolapéldája lehetne bármilyen nagyléptékû nemzetközi tudományos együttmûködésnek. Az ITER ötmilliárd dolláros építési költségén kívül ugyanekkora összeget fognak felemészteni a húsz éves fenntartás és az azt követô tíz éves leépítés ciklusai. Elôrejelzések szerint az egyelôre fejlesztési szakaszban tartó magfúziós energiafejlesztés teljesítménye 1,8 évenként duplázza meg teljesítményét, túlszárnyalva a számítógépiparban elfogadott Moore-törvényt is, miszerint a chipek felületébe vésett a tranzisztorok száma kétévenként a kétszeresére emelkedik. De még akkor is, ha ez a tendencia valósnak bizonyul, a brit Tudományos és Technológiai Parlamenti Hivatal felmérése alapján egy fúziós reaktor mûködtetése csak tól lenne nyereséges. Vagyis ellentétben a számítógépipar korai napjaitól fogva hasznot hozó chipjeivel, a fúziós technológia egészen addig kidobott pénz lesz, amíg fel nem épül az elsô eléggé nagy teljesítményû és megbízható erômû, állapítja meg a lap. (Piac & Profit Online) 47

50 ÜZEMZAVAR A SZOMSZÉDOS NYUGATI VILLAMOSENERGIA- RENDSZEREKBEN (2003. AUGUSZTUS 27.) n A NAGY SAJTÓNYILVÁNOSSÁGOT ÉS -VISSZHANGOT KAPOTT SZEPTEMBER 28-I OLASZOR- SZÁGI ÁRAMKIMARADÁS ELÔTT EGY HÓNAPPAL, AUGUSZTUS 27-ÉN IS TÖRTÉNT EGY JELENTÔS ÜZEMZAVAR, ILLETVE ÜZEMZAVAROK SOROZATA A MAGYARORSZÁGGAL HATÁROS NYUGATI ENER- GIARENDSZEREKBEN. AZ OLASZORSZÁGI KB MW-NYI FOGYASZTÓI KIESÉSSEL SZEMBEN AZ AUGUSZTUSI ESEMÉNYEK SORÁN SEHOL NEM KORLÁTOZTÁK A FOGYASZTÁST; TÖBBEK KÖZÖTT EZ VOLT AZ OKA, HOGY A NYILVÁNOSSÁG NEM ÉRTESÜLT AZ ÜZEMZAVARRÓL. FIGYELEMMEL AZON- BAN ARRA, HOGY AZ AUGUSZTUSBAN TÖRTÉNTEK IS SZÁMOS TANULSÁGGAL SZOLGÁLHATNAK AZ ÜZEMIRÁNYÍTÁSBAN ÉS A VILLAMOSENERGIA-SZOLGÁLTATÁSBAN RÉSZTVEVÔK SZÁMÁRA, A KÖVET- KEZÔKBEN RÖVIDEN BEMUTATJUK AZ ÜZEMZAVAR ELÔZMÉNYEIT, LEFOLYÁSÁT, VALAMINT UTA- LUNK NÉHÁNY OLYAN KÖVETKEZTETÉSRE, AMELYEKET AZ ÜZEMZAVARRÓL RENDELKEZÉSÜNKRE ÁLLÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYORS ELEMZÉSE ALAPJÁN NAGY BIZTONSÁGGAL MEG LEHET FOGALMAZNI. FELEKI ZOLTÁN SULYOK ZOLTÁN " Az események közös kiértékelése e cikk írásakor még tart a régió országaiban (Szlovénia, Horvátország, Magyarország, Ausztria, Szlovákia, Csehország és Németország) az érintett rendszerirányítók részvételével. Az üzemzavari események sorozatát a Krškói (Szlovénia) Atomerômû kiesése indította el 9.15 h-kor (1. ábra). Egy leválasztó gôzszelep hibája, hirtelen lezárása miatt a biztonsági rendszer automatikusan lekapcsolta az erômûvet a hálózatról. A szlovén villamosenergia-rendszerben fellépô 505 MW teljesítményhiány miatt ugrásszerûen megnôtt a Szlovénia felé áramló teljesítmény a Tumbri Krško (horvát szlovén) és a Hévíz Tumbri (magyar horvát) 400 kv-os távvezetékeken is. Ez utóbbi tévesen indította a megszakítóberagadási védelmet Tumbriban, és az alállomáshoz csatlakozó mind a négy 400 kv-os távvezeték (Krško I II., Melina, Hévíz) azonnal kikapcsolódott. A Hévíz Tumbri távvezeték hévízi végpontja is kikapcsolódott a Tumbriból érkezô távkioldó parancsra. (Az üzemzavar idôpontjában Tumbri alállomáson tervezett karbantartási munkák miatt egy gyûjtôsínes üzemet tartottak.) A közép-európai régió villamosenergia-hálózatán jelentôs észak déli áramlás a jellemzô. Olaszország és Horvátország a villamosenergia-igénye egy részét általában importból fedezi, ez részben az osztrák és a magyar átviteli hálózaton át áramlik. Az üzemzavart megelôzô percekben is kb MW teljesítményáramlás volt Magyarországról Horvátország felé, eközben Szlovákiából kb MW érkezett az országba (2. ábra). A Hévíz Tumbri távvezeték kikapcsolódása után a tranzit jobban ráterhelôdött az osztrák hálózatra, amelyen egyébként a szlovéniai teljesítményhiány miatt is nôtt az osztrák szlovén irányú áramlás. Ennek következtében az észak déli irányban kiépített osztrák belsô átviteli hálózat egyes elemei túlterhelôdtek. A CENTREL-országoknak a nyugateurópai villamosenergia-rendszerhez való csatlakozása (1995) után jelentôs, nem szándékolt tranzitáramlásoktól tartva az osztrák átviteli hálózat védelme érdekében 1996 októberében olyan automatikát szereltek fel, amely a belsô hálózat túlterhelôdése esetén a határkeresztezô távvezetékek bontásával ( Sollbruchstelle ) védi az ausztriai ellátás biztonságát. Ennek az automatikának a mûködése következett be elsô ízben augusztus 27-én 9.19 h-kor, a Hévíz Tumbri távvezeték kikapcsolódása után: a Wien Südost Ternitz 48

51 1. ÁBRA 2. ÁBRA TELJESÍTMÉNYÁRAMLÁS A HATÁRKERESZTEZÔ TÁVVEZETÉKEKEN 220 kv-os kétrendszerû távvezeték egy-egy rendszerén a teljesítmény 120 MW-tal nôtt (356 MW-ra), átlépve a 310 MW-os beállítási értéket, ami indította az automatika mûködését (3. ábra). A metszékbontó automatika kikapcsolta a Sokolnice Bisamberg I II. 220 kv-os és a Slavětice Dürnrohr 400 kv-os (cseh osztrák) távvezetékeket. A Wien Südost Ternitz távvezeték egy-egy rendszerén a terhelés ekkor 310 MW alá, 306 MW-ra csökkent, ezért a magyar osztrák összeköttetések bontása már nem következett be. (Itt kell megjegyezni, hogy ezt szerencsés körülménynek kell tekinteni az osztrák villamosenergia-rendszer üzemzavar alatti további viselkedése szempontjából. Bécs térségének üzembiztos villamos energia ellátásában a cseh és a magyar 400 kv-os távvezetékek jelentôs szerepet játszottak, ugyanis hiányuk oly mértékben megterhelte volna az osztrák belsô nyugat keleti 220 kv-os ívet, hogy az jelentôs hálózati problémákat, szimulációs vizsgálatok alapján akár kaszkád összeomlás-sorozatot is eredményezhetett volna.) A cseh osztrák távvezetékek kikapcsolásával ismét jelentôsen megváltoztak az áramlási viszonyok. Ausztria fennmaradó északi határkeresztezô összeköttetésein megnôtt a terhelés: a Pleinting St. Peter (német osztrák) 220 kv-os távvezeték közel került a túlterhelôdéshez, és számottevôen megnôtt az áramlás a Gabčikovo Gyôr Wien Südost 400 kv-os íven is. A magyar osztrák metszéken az átvitt teljesítmény 1200 MW körülire nôtt (esetenként elérte az 1260 MW-ot), miközben a metszékre megállapított teljes átvihetô kapacitás (TTC) 900 MW. A szlovák magyar metszéken átvitt teljesítmény 1600 MW körül volt (esetenként 1650 MW), ennek a metszéknek az átvihetô kapacitása 1150 MW. Eközben Ausztria déli területein és Szlovénia nagy részén az átviteli hálózat feszültsége a névleges értéknek kb. 90%-ára csökkent. Ez gondot okozott a tartalék erômûvi blokkok hálózatra szinkronizálásában, de a hálózaton maradt erômûvek meddôbetáplálásának növelésével sikerült helyreállítani a feszültséget, és rövid idôn belül a szlovéniai hatásos teljesítmény-egyensúlyt is. A Hévíz Tumbri távvezeték terhelés alá helyezésére tett kísérlet 9,35 h-kor eredménytelen volt, mivel továbbra is távkioldó parancs érkezett Tumbriból Hévízre. A horvát oldali védelem kijavítása után, h-kor végül sikerült bekapcsolni a távvezetéket. A szlovák magyar és a magyar osztrák metszék fent említett jelentôs terheltsége tehát 9.19 h-tól h-ig, több mint 2 órán keresztül állt fenn. A Hévíz Tumbri távvezeték bekapcsolásával a szlovák magyar távvezetékek terhelése azonban tovább nôtt, mivel a cseh osztrák összeköttetések még bontva voltak. A szlovák magyar metszéken beáramló teljesítmény MWra nôtt, ebbôl MW folyt a Gyôr Gabčikovo távvezetéken. Ez a távvezetéknek több mint 10%-os túlterhelôdését jelentette a Gyôrben beépített 1600 A-es áramváltót mint korlátozó elemet figyelembe véve. Ez az állapot több mint 22 percig állt fenn, míg h-kor bekapcsolták a Slavětice Dürnrohr távvezetéket. 49

52 3. ÁBRA TELJESÍTMÉNYÁRAMLÁS AZ OSZTRÁK BELSÔ TÁVVEZETÉKEKEN 4. ÁBRA VILLAMOSENERGIA-SZÁLLÍTÁSI MENETREND ÉS TÉNYLEGES TELJESÍTMÉNYÁRAMLÁS MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI METSZÉKEIN h-kor, a 220 kv-os cseh osztrák összeköttetések bekapcsolása után álltak helyre nagyjából a 9.15 h elôtti nemzetközi áramlások. Bár a történtek átfogó kiértékelése még nem történt meg, az érintett rendszerirányítók véleménye számos tekintetben összecseng. Az eseményeket egymástól független meghibásodások (Krško, Tumbri) egyidejû fellépése indította el. A megnövekedett észak déli áramlásokat nem csökkentette az ausztriai bontó automatika mûködése, az üzemzavari állapotnak ez csak tüneti kezelése volt. A cseh osztrák távvezetékek kikapcsolása következtében a szomszédos régiókban nôtt meg veszélyes mértékben a vezetékek terhelése, és ebben nem is volt semmi meglepô. A hálózati üzemzavarok nincsenek hatással a kereskedelmi ügyletekre, azaz továbbra is fennállt az északi teljesítménytöbblet és a déli teljesítményhiány. (A cseh osztrák kapcsolatok hiánya ellenére fennmaradtak a cseh osztrák szállítások, hisz egyik rendszerben sem módosították az erômûvi termelést, az export-import szaldók nem változtak.) Ugyanaz a szállítás kevesebb vezetéken kellett, hogy áramoljon, megnövelve az üzemben maradó távvezetékek terhelôdését. Feltûnô, hogy már az üzemzavart megelôzôen is milyen nagy mértékben eltértek a valós, fizikai áramlások az egyeztetett szállításoktól (4. ábra). A szlovák magyar és a magyar horvát metszéken is a tervezettnél mintegy 400 MW-tal több teljesítmény áramlott, azaz ilyen mértékû nem szándékolt észak déli irányú tranzitáramlás terhelte a magyar átviteli hálózatot. Mindez jelentôsen nehezítette a várható áramlások elôrejelezhetôségét, csökkentette a hazai villamosenergia-ellátás biztonságát. Az üzemzavari helyzet kialakulásáért alapvetôen felelôssé tehetô nagy mértékû, nem egyeztetett tranzitok már évek óta jellemzik a régió villamosenergia-rendszereit. A helyzet reális megoldása csak az együttmûködô villamosenergia-rendszer szintjén, az UCTE koordinálásával lehetséges. Az augusztus 27-i eseményekrôl készülô jelentésben az érintett rendszerirányítók fel fogják hívni az UCTE figyelmét is a jelenleg fennálló állapotokban rejlô veszélyekre. Az üzembiztonság megôrzése érdekében azonban az átfogó megoldás megszületéséig is szükséges az átvihetô kapacitások meghatározásakor és publikálásakor a tapasztalt az egyeztetett szállításoktól lényegesen eltérô tényleges teljesítményáramlások fokozott figyelembevétele. Az üzemzavar rávilágított az osztrák észak déli távvezeték-kapcsolatok megerôsítésének fontosságára. Az eset kapcsán remélni lehet, hogy várhatóan fel fog gyorsulni az évek óta tervezett Südburgenland Kainachtal 400 kv-os összeköttetés megépítése. A Gyôr Ovit alállomásban a Gabčikovo leágazás vonali áramváltójának korábban már beütemezett cseréje 1600 A-esrôl 2000 A-esre az üzemzavar óta megtörtént, ezáltal növekedett az akkor túlterhelôdött összeköttetés átvivôképessége. A fent említett intézkedések amelyeket a rendszerirányítók a saját hatáskörükben megtehettek azonban nem szüntették meg azt a helyzetet, amelyet a kereskedelmi érdekek összeurópai szinten sokszor az üzembiztonság rovására történô elôtérbe kerülése idézett elô. A MAVIR Rt. a lehetôségeihez mérten mindent megtesz az üzembiztonság minél magasabb szinten tartása érdekében, és ezek érvényesülését szorgalmazza a nemzetközi fórumokon is. 50

53 A AUGUSZTUSI ÁRAMKIMARADÁSOK AZ USA-BAN n A KÖZELMÚLTBAN AZ AUGUSZTUS 14-I EGYESÜLT ÁLLAMOKBELI NAGY ÁRAMSZÜNETTEL KEZDÔDÔEN TÖBB JELENTÔSEBB FOGYASZTÓI KÖRZETET ÉRINTÔ ÁRAMKIMARADÁS KÖVETKEZETT BE. A KIESÉS A LEGNAGYOBB VOLT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK-BELI KIESÉSEK TÖRTÉNETÉBEN, A NERC (NORTH AMERICAN ELECTRIC RELIABILITY COUNCIL) KÖZLEMÉNYE ALAPJÁN MINTEGY 50 MILLIÓ EMBERT, 9300 NÉGYZETMÉRFÖLD TERÜLETET ÉRINTETT A KÖRZET MW-NYI ERÔMÛVI KAPACITÁSÁBÓL KB MW ESETT KI. 1 AZ ÁRAMKIMARADÁSOK AMELLETT, HOGY JELENTÔS KÁROKAT OKOZNAK A VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÓKNAK, MINDIG VITÁT IS EREDMÉNYEZNEK ARRÓL, HOGY MI VOLT A KIESÉS OKA. " Az egyesült államokbeli kieséssel összefüggésben többek között felvetôdött: n a gyenge átviteli hálózat; n a hálózati társaságok pénztakarékossága és ennek következtében a karbantartások, felújítások, fejlesztések elhanyagolása; n a hálózati tulajdon és az üzemirányítás elkülönülése; n a piacnyitás; n az üzemirányítók, piaci szereplôk nem szakszerû magatartása; n a megfelelô szabályok hiánya, és nem utolsó sorban; n a rossz energiapolitika. A szakmai közvélemény a kimaradásokat követôen elsôsorban azok lefolyására, a technológiai és védelmi berendezések mûködésére, az alapvetô fizikai és technológiai folyamatokban bekövetkezett meghibásodásokra, ezek okára kíváncsi. Csak ezek 1 A korábbi nagyobb kiesések: november 9-én 30 millió fogyasztó, MW-nyi fogyasztói igény, mintegy 13 óra idôtartam (New York, keleti partvidék, Kanada szomszédos területei); július 13.: 9 millió lakos, 6000 MW 26 óráig terjedô idôben (New York város); július 2.: 2 millió fogyasztó, MW igény néhány perctôl, néhány óráig terjedô idôtartamban (nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei); augusztus 10.: 7,5 millió fogyasztó, MW fogyasztói igény, 9 óráig terjedô idôtartam (nyugati partvidék, Kanada, Mexikó szomszédos területei); június 25.: 152 ezer fogyasztó, 950 MW, 19 órán át (középnyugati államok, Kanada szomszédos területei). ismeretében lehet az általánosabb okokra és a hasonló események bekövetkezésének megelôzéséhez szükséges teendôkre következtetni. Olyan nagy kiterjedésû eseményeknél, mint az augusztus 14-i kimaradás, még az alapvetô okok kiderítése is nagy munkát és hosszú idôráfordítást igényel. A vizsgálatok még nem fejezôdtek be, ennek ellenére a szakmai közvélemény kíváncsiságának kielégítésére a következôkben fordításban teljes terjedelmében közzétesszük az US/Kanada Áramkimaradás Munkacsoport elôzetes, szeptember 12-i vizsgálati állapotot bemutató jelentését. A fordítás esetenként nem a hazai szakmai gyakorlatban alkalmazott szakkifejezéseket használja (pl. vészleállítás a kényszerkiesés helyett), a szöveghûség érdekében azonban az eredeti megfogalmazást nem kívántuk korrigálni. A legújabb információk Modern Power Systems, November 2003 p. 3. szerint az elsô üzemzavarral érintett FirstEnergy Corp, illetve Midwest Independent System Operator üzemirányítói az információs rendszer meghibásodása következtében nem figyeltek fel a vezetékek kiesésére, és ennek következtében más vezetékek túlterhelôdésére. A cikk alcíme szerint a kellô információk birtokában valószínûleg megelôzhetô lett volna a nagy kiterjedésû üzemzavar. (A Szerk.) Ez a augusztus 14-i áramszünet eseményeit felsoroló leírás csak néhányat foglal össze a nagy kiterjedésû, komplex rendszerzavar elôtt és közben bekövetkezett nagyszámú fontos történés közül, a szeptember 10-ig azonosított és igazolt eseményeket összegzi. Ennél még sokkal kiterjedtebb adatgyûjtésre, elemzésre és kutatásra van szükség ahhoz, hogy az Egyesült Államok és Kanada Közös Áramkimaradás Munkacsoportja biztonsággal meg tudja állapítani, hogy pontosan mi történt, és miért történt. Az itt bemutatott, valamint a még nem teljesen katalogizált eseményekrôl alkotott elképzeléseink a vizsgálat elôrehaladtával változhatnak a jövôben. A Munkacsoport ezután kiadásra kerülô jelentései részletesebb idôsort fognak tartalmazni, és foglalkozni fognak a bekövetkezett események közötti ok-okozati összefüggésekkel is. A jelen dokumentumban felvázoljuk azokat a jelentôs, a fizika és az elektromosság síkján bekövetkezett eseményeket, amelyek azon kaszkádkapcsolási esemény elôtt és folyamán történtek és amely a augusztus 14-i áramkimaradáshoz vezetett. Annak érdekében, hogy képet tudjon adni az események menetérôl, valamint arról, hogyan változott az alaphálózat helyzete a délután folyamán, a jelen írás azokat az esemé- 51

54 nyeket vizsgálja, amelyek körülbelül délben kezdôdtek, és az elemzés során elsôsorban a nagyobb (230 kv-os, illetve afölötti) hálózati létesítményeket, valamint a nagy erômûveket érintô történéseket helyezi elôtérbe. Ez a dokumentum nem tekinti feladatának, hogy megkísérelje bemutatni vagy megmagyarázni az itt leírt történéssorozatok közötti összefüggéseket. A szóban forgó összefüggések meghatározása érdekében az elkövetkezô hetekben további intenzív elemzôi munkát kell majd végezni. Az elkövetkezô hetekben szakértôink folytatni fogják azon adatok elemzését, amelyek a következô forrásokból származnak: n Az alaphálózat összeomlását több órával megelôzôen, illetve annak folyamán a 138 kv-os rendszeren, valamint a kisebb feszültségû vezetékeken bekövetkezett több ezer hálózati esemény. n Az ezen idôszakban lejátszódó több száz, az erômûvek és az alaphálózat közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos esemény. n Az alaphálózaton déli tizenkét óra elôtt uralkodó körülmények és végrehajtott mûveletek. Már jóval déli tizenkét óra elôtt is számos olyan dolog történt többek között, több államot is érintô meddô teljesítmény- és feszültséggondok, valamint áramlási képek, ami okokozati szempontból összefüggésben lehet áramkimaradás bekövetkezésével. n Mindazon intézkedések, amelyeket a rendszerirányítók tettek, illetve nem tettek meg az áramkimaradást megelôzôen, illetve annak során. Az US/Kanada Áramkimaradás Munkacsoport vizsgálata során a fenti tényezôk mindegyikével, valamint további tényezôkkel is foglalkozik ezen adatok finomítása, valamint annak érdekében, hogy mélyebbre ásson a történéseket és azok okait elemezve. Az eseményekrôl itt felállított idôsor nem azzal a céllal készült, és nem is szabad feltételezni róla, hogy megmagyarázza, miért történt az áramkimaradás, csupán az a célja, hogy korai képet adjon arról, ami történt. Nem azzal a céllal készült, hogy megjelölje, és nem is szabad feltételezni róla, hogy meg akarná jelölni, kinek a hibájából következett be az áramkimaradás, és ki a felelôs érte. A bekövetkezett hibák konkrét okainak a meghatározása alapos és szakértô vizsgálatot tesz szükségessé, és a két ország szakértôibôl álló vizsgáló bizottság ennek az elvégzésére vállalkozott. A fenti kérdésekkel és magyarázatokkal a vizsgáló bizottság a jövôben elkészítendô jelentéseiben fog foglalkozni, ezeket a jelentéseket az US/Kanada Közös Munkacsoport fogja közzétenni. (Megjegyzés: az ebben a jelentésben szereplô adatok a augusztus 14-i áramkimaradásról a szeptember 11. szerinti tudásunkat tükrözik, és az esemény további elemzésének függvényében változhatnak.) Ez a jelentés azon fontos események közül állít sorba néhányat, amelyek a villamos rendszereken szeptember 14-én, az Egyesült Államok középnyugati, északkeleti, valamint Kanada keleti részén bekövetkezett áramkimaradáshoz vezettek. Az itt megfogalmazott magyarázat célja, hogy általános képet adjon arról, hogyan alakult ki az áramkimaradás. Nem sorolunk fel minden egyes olyan részletet, amely számba vehetô és szükséges az áramkimaradás kiváltó okainak a teljes megértéséhez. Ezeket a részleteket azon több ezer regisztrált adat tartalmazza, amelyek további elemzést igényelnek. Ezek tartalmazzák az áramköri megszakítók mûködésére, az erômûvek indítására és leállítására, a feszültségváltozásokra, a villamosenergia-áramlás eltolódásaira, valamint a lekapcsolásokra vonatkozóan rögzített adatokat. Egy, az Egyesült Államok és Kanada szakértôibôl felállított közös munkacsoport jelenleg is folytatja az áramkimaradás alapos vizsgálatát, és jelentésben fogja közzétenni a megfelelô részleteket. AZ ESEMÉNYEK IDÔPONTJA A jelen összefoglalásban felsorolt idôpontokat az egyes adatokhoz tartozó idôbélyegekrôl vettük. Valahányszor egy-egy áramköri megszakító nyit, és ezzel kiszakaszol egy átviteli vezetéket, illetve zár, és visszakapcsol egy vezetéket, vagy amikor egy-egy termelôegység rákapcsol a hálózatra vagy lekapcsol róla, vagy amikor a feszültség meghaladja az elôírt határértéket, a szóban forgó esemény bekövetkeztének az idôpontját regisztrálják a legközelebbi másodperchez (néha a másodperc törtrészéhez) hozzárendelve. A vizsgálatok kiderítették, hogy bizonyos esetekben ezek az idôbélyegek nem voltak pontosak, mert vagy az adatrögzítést végzô számítógépek kerültek késésbe túlterheltség miatt, vagy azok az órák, amelyekrôl az idôbélyegeket vették, nem voltak az országos hiteles idôhöz igazítva. A szakértôknek kell megállapítaniuk, hogy mely események lettek pontos idôbélyegzôvel ellátva, és ezen eseményeket alapul véve kell a több forrásból származó egyéb rendszereseményeket egymáshoz viszonyítaniuk az egyes események pontos idôpontjának megállapítása céljából. Ezen események közül néhánnyal kapcsolatban még mindig nem ismert másodpercnyi pontossággal, hogy mikor következett be. A kronológiában szereplô összes idôpont keleti nappali idôben van megadva. FESZÜLTSÉG-ÖSSZEOMLÁS Az augusztus 14-i áramkimaradás egyik jellemzôje egy nyilvánvaló feszültség-összeomlási esemény volt, amely az átviteli rendszer észak-ohiói és kelet-michigani teherelosztó központjainak területén belül lévô, illetve az azt körülvevô átviteli rendszer egyes részeit érintette. Az átviteli rendszerben feszültségre van szükség ahhoz, hogy a villamos energiát az erômûvekbôl a teherelosztó központokhoz lehessen továbbítani, és ez a feszültség funkcióját tekintve bizonyos mértékben hasonlít a vízvezetéki fôcsôben uralkodó nyomáshoz. A meddô teljesítmény az összteljesítmény azon része, amely hozzájárul, hogy az egész villamosenergia-rendszerben fenn lehessen tartani a megfelelô feszültségértékeket. A megfelelô feszültségszintet oly módon lehet fenntartani, hogy az erômûvekbôl és a kondenzátornak nevezett elektrosztatikus berendezésekbôl meddô 52

55 1. ÁBRA 2. ÁBRA 3. ÁBRA teljesítményt táplálnak az átviteli rendszerbe. A kevéssé terhelt átviteli vezetékek szintén biztosítanak meddô teljesítményt, elôsegítve ezzel a rendszerfeszültség fenntartását. Másfelôl viszont, a fogyasztói terhelések, úgymint a motorok és egyéb elektromágneses berendezések fogyasztása, meddô teljesítményt vesznek fel, csakúgy, mint a nagy terhelés alatt lévô átviteli vezetékek. Így tehát, minél nagyobb lesz az átviteli vezetékek terhelése, annál többet fognak fogyasztani a megfelelô hálózati feszültség fenntartásához szükséges meddô teljesítménybôl. A meddô teljesítmény nem képes nagy távolságra eljutni, mivel nagymértékû ellenállásba ütközik az átviteli vezetékekben. Ezért a meddô teljesítmény forrásának a meddô teljesítmény fogyasztási helyének a közelében kell lennie, például a teherelosztó központok közelében. Amikor az erôsen terhelt átviteli vezeték lekapcsol a rendszerrôl, a ráesô árammennyiség automatikusan eloszlik a továbbra is üzemben lévô vezetékek között, és ezáltal megnô az általuk fogyasztott meddô teljesítmény mennyisége. Amikor a meddô teljesítményellátás korlátozott mértékû, a megnövekedett terhelés feszültségeséshez vezet a vezetékekben. Ha a vezeték végénél nem biztosított a meddô teljesítmény pótlása, akkor meredek feszültségesés következhet be. Ekkor az átviteli rendszer többé már nem képes a villamos energiát a távoli erômûvekbôl a teherelosztó központokban lévô energiafogyasztókhoz továbbítani. Egyes esetekben elôfordul, hogy egy bizonyos területen belül a meddô teljesítményigény túlságosan megnô ahhoz képest, mint amit a helyi termelôegységek ki tudnának elégíteni. Ebben az esetben a termelôegységek vészleállással leválhatnak a rendszerrôl (automatikus leválás vagy leállás) akár meddô teljesítménytúlterhelés miatt, akár azért, mert a rendszerfeszültség túlságosan lecsökkent ahhoz, hogy villamos energiát tudjon biztosítani az erômû saját segédberendezései, úgymint ventillátorok, szénôrlô malmok és szivattyúk számára. A villamosenergia-rendszert eleve úgy tervezték, hogy amennyiben az alaphálózati feltételek (feszültségtöbblet vagy -hiány, látszólagos impedancia vagy frekvencia) veszélyeztetik a távvezetékek vagy az erômûvek biztonságos mûködését, akkor biztosítsa, hogy a veszélyeztetett berendezés automatikusan lekapcsoljon a hálózatról, így védve meg önmagát a fizikai sérüléstôl. Ha a rendszer lehetôvé tenné a fizikai sérülés bekövetkezését, akkor az megnehezítené, és sokkal költségesebbé tenné a helyreállítást. AZ ÁRAMKIMARADÁST MEGELÔZÔ KÖRÜLMÉNYEK Azon események többsége, amelyekrôl úgy tûnik, hogy hozzájárultak az áramkimaradás bekövetkeztéhez, a körülbelül (keleti nappali idô szerinti) déli tizenkét órától délután 4:13 percig tartó idôszakban történt. A régión belül bekövetkezett, a termeléssel és az átvitellel kapcsolatos irányítási események, továbbá a rendszereken keresztül végrehajtott tervszerû átkapcsolás, mind kihatással lehetett az ugyanaznap, de késôbb bekövetkezett eseményekre. A vizsgáló biztosok ezeket az eseményeket augusztus 14. reggel 8 órától kezdve tanulmányozzák annak megállapítása céljából, hogy volt-e jelentôségük az áramkimaradás szempontjából. AZ ÁRAMKIMARADÁSHOZ VEZETÔ ESEMÉNYEK Du. 12:05:44 1:31:34 termelôi vészleállások (1. ábra) 1.12:05:44 Conesville, 5. Erômû (névleges teljesítmény 375 MW) 2.1:14:04 Greenwood, 1. Erômû (névleges teljesítmény 785 MW) 3.1:31:34 Eastlake, 5. Erômû (névleges teljesítmény 597 MW) A Conesville-i Erômû Ohió középsô részén, a Greenwoodi Erômû pedig Detroit térségétôl északra helyezkedik el. Greenwoodban az 1. erômû 1:14:04-kor állt le, és 1:57-kor állt ismét üzembe. Az Eastlake-i 5. Erômû Észak-Ohióban található, az Erie-tó déli partján, és a 345 kv-os átviteli rendszerhez csatlakozik. Ezek az erômûvi leállások az átviteli rendszer egészében megváltoztatták a villamos energia áramlási képét. Du. 2:02 a délnyugat-ohiói távvezetékszakasz kikapcsol (2. ábra) 4.Stuart Atlanta, 345 kv-os vezetékszakasz Ez a vezetékszakasz része a Délnyugat-Ohiót Észak-Ohióval összekötô átviteli útnak. Ez a vezetékszakasz azért kapcsolt le a rendszerrôl, mert alatta egy részen bozóttûz ütött ki. A tûzbôl származó forró gázok ionizálhatják a távvezeték feletti levegôt, aminek következtében a levegô áramvezetôvé válik, és rövidzárlatot idéz elô a vezetôkben. Du. 3:05:41 3:41:33 a Kelet-Ohió és Észak-Ohió közötti vezetékszakaszok kikapcsolnak (3. ábra) 53

56 5.3:05:41 Harding Chamberlain, 345 kv-os vezetékszakasz 6.3:32:03 Hanna Juniper, 345 kv-os vezetékszakasz 7.3:41:33 Star South Canton, 345 kv-os vezetékszakasz Ez a három távvezetékszakasz része a Kelet-Ohióból Észak-Ohióba vezetô átviteli útnak. Jelenleg nem ismert, hogy miért került sor a Harding Chamberlain vezetékszakasz leállására. A Hanna Juniper vezetékszakasz hozzáért egy fához, miáltal föld rövidzárlat jött létre, és ennek következtében a vezeték kiszakaszolta magát. A Star South Canton vezetékszakasz azon a napon korábban már kétszer lekapcsolt, majd visszakapcsolt, de mostanáig még nem tisztázott ezeknek az eseményeknek a jelentôsége. Ezeknek a vezetékszakaszoknak a kikapcsolása miatt csökkent a Kelet- Ohióból az észak-ohiói térségbe vezetô átviteli út hatásossága. Az a villamosenergia-mennyiség, ami addig ezeken a vezetékeken keresztül áramlott, hirtelen más vezetékszakaszokon keresztül kezdett áramlani, a 138 kv-os alrendszereket is beleértve, amelyekkel Észak-Ohió az alaphálózathoz csatlakozik. Azonban ez az új áramlási kép kezdte ezeket az egyéb vezetékeket is túlterhelni. Mivel a feszültség egyre csökkent, az észak-ohiói térség fogyasztói terhelésébôl kb. 600 MW-nyi került kikapcsolásra az ipari fogyasztók (amelyek motorjai kikapcsoltak a kis feszültség miatt), valamint a szolgáltatói szintû fogyasztók körében, akiket a szabályozás automatikusan kikapcsolt a 138 és 69 kv-os átviteli rendszerbôl. Du. 3:45:33 4:08:58 a Kelet-Ohiót Észak-Ohióval összekötô maradék vezetékszakaszok is kikapcsolnak (4. ábra) 8.3:45:33 Canton Central Tidd, 345 kv-os vezetékszakasz 9.4:06:03 Sammis Star, 345 kv-os vezetékszakaszz A Canton Central Tidd vezetékszakasz 3:45:33-kor kapcsolt ki, és 58 másodperccel késôbb kapcsolt vissza. Azonban a Canton Central-i 345/138 kv-os transzformátorok kikapcsoltak, és nem kapcsoltak 4. ÁBRA 5. ÁBRA újra be, ily módon leválasztva a 138 kv-os rendszert annak 345 kv-os táprendszerétôl a Canton Central-i alállomáson. Ezt követôen a Sammis Star 345 kv-os vezetékszakasz 4:06:03-kor kikapcsolt, és ezzel teljesen lezárta a Kelet-Ohióból Észak-Ohióba vezetô 345 kv-os áramutat. Ennek következtében a villamos energia számára csak három út maradt nyitva Észak-Ohió irányában: 1. Északkelet-Ohió és Pennsylvania felôl az Erie-tó déli partja mentén, 2. Dél-Ohió felôl (ne feledjük azonban, hogy ennek az útvonalnak egy része levált a rendszerrôl a Stuart Atlanta vezetékszakasz 2:02-kor bekövetkezett kiesését követôen), valamint 3. Kelet-Michigan felôl. Ez jelentôsen gyöngítette Északkelet-Ohiót abban, hogy villamosenergia-forrásként tudjon szolgálni Kelet-Michigan számára, minek következtében Detroit térsége inkább a michigani nyugat keleti vezetékekre, valamint ugyanazon dél- és nyugat-ohiói távvezeték szakaszokra volt kénytelen támaszkodni. A 3:42:49 4:08:58 közötti idôszakban az Észak-Ohión keresztül haladó 138 kv-os vezetékszakaszok közül több is kikapcsolt a rendszerbôl. Ennek következtében áramkimaradás lépett fel Akronban, valamint az attól nyugatra és délre fekvô területeken. Du. 4:08:58 4:10:27 az Északnyugat-Ohióba vezetô távvezetékek kikapcsolnak, és Közép-Michiganben leáll a termelés (5. ábra) 10. 4:08:58 Galion Ohio Central- Muskingum, 345 kv-os vezetékszakasz 11. 4:09:06 East Lima Fostoria Central, 345 kv-os vezetékszakasz 12. 4:09:23 4:10:27 Kinder Morgan Erômû (névleges teljesítmény 500 MW; tényleges terhelés 200 MW) Amikor a Galion Ohio Central- Muskingum és az East Lima Fostoria Central távvezeték szakaszok kikapcsoltak, ez lezárta a Dél- és Nyugat- Ohióból Észak-Ohióba és Kelet-Michiganbe vezetô átviteli útvonalakat. Így az észak-ohiói és kelet-michigani teherelosztó központokat együttesen kizárólag az 1. Északkelet-Ohió és Pennsylvania felôl az Erie-tó déli partja mentén érkezô, és 2. az államot nyugat keleti irányban átszelô vezetékeken révén Nyugat-Michiganbôl érkezô, valamint 3. az Ontarióból érkezô távvezetékszakaszok kapcsolták össze. Kelet-Michigant Észak-Ohióval csak 3 db 345 kv-os, az Erie-tó délnyugati kanyarulatának közelében lévô távvezeték kötötte össze. Közép-Michiganben leállt a Kinder Morgan Erômû (200 MW-os terhelésnél). Indiana Államból, valamint a nyugat keleti michigani távvezeték szakaszokon keresztül nagy mennyiségû villamos energia kezdett áramlani a kelet-michigani és észak-ohiói fogyasztói igények kielégítése céljából. Az észak-ohiói teherelosztó központokat kiszolgáló átviteli kapacitás csökkenése miatt a hálózati feszültség lecsökkent az érintett területen, miközben a terhelés meghaladta a rendszer gyors ütemben csökkenô villamosenergia-szállítási képességét. Kb. 4:09-kor a Keleti Rendszeregyesülés frekvenciája 0,020 0,027 Hz-cel nôtt, ami a MW-os tartományon belüli fogyasztási veszteségnek felel meg. Du. 4:10:00 4:10:38 egész Michiganben és Észak-Ohióban kikapcsol- 54

57 6. ÁBRA nak az átviteli vezetékek, Észak-Michiganben és Észak-Ohióban leállnak az erômûvek, Észak-Ohió leválik Pennsylvaniáról (6. ábra) 13. 4:10 Harding Fox, 345 kv-os távvezeték szakasz 14. 4:10:04 4:10:45 húsz erômû leáll Észak-Ohióban, az Erie-tó partja mentén (2174 MW összterheléssel) 15. 4:10:37 Nyugat kelet-michigan, 345 kv-os távvezeték szakasz 16. 4:10:38 Midland Cogeneration Venture Erômû (1265 MW terheléssel) 17. 4:10:38 a Detroittól északnyugatra lévô átviteli rendszer kiválik 18. 4:10:38 Perry Ashtabula Erie West, 345 kv-os távvezetékszakasz Húsz erômû (2174 MW terheléssel) kapcsolt le a hálózatról az Erie-tó partja mentén a 4:10:04 4:10:45 közötti idôszakban. E termelôi kapacitás kiesése következtében az észak-ohiói és kelet-michigani teherelosztó központokba áramló villamos energia ráterhelôdött a még meglévô áramlási útvonalakra, köztük a Michigant nyugat keleti irányban átszelô távvezetékekre. Ezt követôen, a michigani nyugat keleti irányú 345 kv-os vezetékek 4:10:37-kor kikapcsoltak, és ezzel Kelet-Michigan egyetlen kapcsolata a rendszerhez az Ontario és Észak-Ohió felé vezetô összekötô vezetékeken kívül egy Észak-Michigant megkerülô tekervényes útvonal maradt, amely egy másodperccel késôbb kapcsolt ki. Még most is vizsgálják, hogy ennek következtében milyen villamosenergia-áramlások alakultak ki. 4:10:38-kor az 1265 MW-ra felterhelt Midland Cogeneration Venture (MCV) Erômû leállt. Az MCV Erômû leállása következtében megnôtt a még üzemben lévô átviteli rendszeren áramló villamos energia menynyisége, továbbá Kelet-Michiganben és Észak-Ohióban nagyon mélyre süllyedt a feszültség a vezetékeken. Az északnyugat felôl Detroit térsége felé vezetô, még üzemben lévô átviteli vezetékek is leváltak a rendszerrôl. 4:10:38-kor a Perry Ashtabula Erie West 345 kv-os távvezeték kikapcsolt, és ezzel leválasztotta a Pennsylvaniából az Erie-tó déli partja mentén Észak-Ohió térségébe tartó útvonalat. A 4:10:38 SZERINTI HELYZET ÖSSZEFOGLALÁSA Amikor a 345 kv-os Perry Ashtabula Erie West távvezeték 4:10:38-kor kikapcsolt, teljes Kelet-Michigan és Észak-Ohió teherelosztó központjai számára csak igen csekély termelôi kapacitás állt továbbra is rendelkezésre, és a feszültség is csökkent. Az egyetlen kapcsolat e teherelosztó központok és a Keleti Rendszeregyesülés többi része között a michigani és ontariói rendszerek közötti csatlakozási pontnál maradt meg. Ráadásul, a frekvencia is egyre csökkent Észak-Ohióban azokon a területeken, amelyek leváltak a Rendszeregyesülésrôl. Amikor az Erie-tó déli partja mentén haladó távvezetékek kikapcsoltak, az a villamosenergia-mennyiség, amely addig rajtuk keresztül haladt, azonnal az ellenkezô irányba fordult, és az óra járásával ellenkezô irányban hatalmas hurkot leírva Pennsylvaniából New York és Ontario felé, valamint Michiganbe kezdett áramlani (7. ábra). Most pedig vizsgáljuk meg, hogy mi történt Pennsylvaniában, New Yorkban, Ontarióban, Québecben, valamint a tengerparti területeken. Du. 4:10:40 4:10:44 négy darab távvezetékszakasz kikapcsol Pennsylvania és New York között (8. ábra) 7. ÁBRA 8. ÁBRA 19. 4:10:40 Homer City Watercure Road, 345 kv-os vezeték 20. 4:10:40 Homer City Stolle Road, 345 kv-os vezeték 21. 4:10:41 South Ripley Dunkirk, 230 kv-os vezeték 22. 4:10:44 East Towanda Hillside, 230 kv-os vezeték A Pennsylvaniából északi irányban New Yorkon és Ontarión keresztül Michiganbe áramló, hirtelen megnövekedett energiamennyiségre reagálva ez a négy vezetékszakasz egymást négy másodpercenkénti idôközökön belül követve kikapcsolt, és ily módon Pennsylvaniát elválasztotta New Yorktól. Ekkorra a Keleti Rendszeregyesülés északi része (amelyben még mindig ott volt Kelet-Michigan és Észak-Ohió gyorsan csökkenô terhelése) már csak két helyen csatlakozott a Rendszeregyesülés többi részéhez: 1. keleten, a New Yorkot New Jerseyvel összekötô vezetékeken keresztül, valamint 2. nyugaton, az Ontario, Manitoba és Minnesota között húzódó 230 kv-os távvezetéken keresztül. Nagy mennyiségû villamos energia áramlott észak felé a New York New Jersey összekötô vezetékeken keresztül. Du. 4:10:41 Észak-Ohióban kikapcsol a távvezeték, és leáll a termelés (9. ábra) 23. Fostoria Central Galion, 345 kv-os távvezeték 55

58 a távvezetékek kikapcsolásával iktatták ki. 9. ÁBRA 24. Perry 1, Atomerômû (1252 MW névleges kapacitással) 25. Avon Lake 9, Erômû (616 MW névleges kapacitással) 26. Beaver Davis Besse, 345 kv-os vezeték A Fostoria Central Galion vezeték a Közép-Ohióból Észak-Ohióba vezetô nyomvonal részét képezi. Ezt az útvonalat akkorra már lezárta a Galion Muskingum Ohio Central vezetékszakaszok együttes leállása, amely 4:08:58-kor következett be, valamint a Kelet-Lima Fostoria Central vezetékszakasz 4:09:06-kor bekövetkezett leállása. A pennsylvaniai határ közelében, az Erie-tó déli partján lévô Perry 1 Atomerômû, valamint a Cleveland közelében lévô Avon Lake 9 Erômû leállása szinte egy idôben következett be. Amikor a 345 kv-os Beaver Davis Besse távvezeték, amely Clevelandet Toledo térségével köti össze, kikapcsolt, akkor ennek következtében Cleveland és környéke elszigetelôdött a Keleti Rendszeregyesüléstôl. Cleveland és környéke terhelését elôször automatikus frekvenciacsökkenési védelemmel, végül pedig 10. ÁBRA Du. 4:10:42 4:10:45 Észak-Ontarióban és New Jerseyben kikapcsolnak az átviteli útvonalak, és ezzel elszigetelik a Keleti Rendszeregyesülés északi részét (10. ábra) 27. 4:10:42 A Campbell 3. Erômû (névleges teljesítménye 820 MW) leáll 28. 4:10:43 Keith Waterman, 230 kv-os távvezeték 29. 4:10:45 Wawa Marathon, 230 kv-os távvezeték 30. 4:10:45 Branchburg Ramapo, 500 kv-os távvezeték 4:10:43-kor Kelet-Michigan még össze volt kapcsolva Ontarióval, azonban az ugyanannak az összeköttetésnek a részét képezô 230 kv-os Keith Waterman vezeték kikapcsolt. 4:10:45-kor az ontariói rendszer levált a hálózatról, amikor a Lake Superior északi partja mentén haladó 230 kv-os Wawa Marathon vezetékszakasz kikapcsolt. Az ontariói rendszer Wawatól nyugatra lévô része továbbra is összeköttetésben maradt Manitobával és Minnesotával. Ekkorra az 500 kv-os Branchburg Ramapo távvezeték maradt az egyetlen élô összeköttetés a Keleti Rendszeregyesülés és azon terület között, amelyet az áramszünet végül érintett, de ez a vezeték is kikapcsolt 4:10:45-kor a hozzá tartozó New Jersey-i 230 kv-os és 138 kv-os vezetékekkel együtt. Ennek következtében New Jersey északi része New Yorkhoz kapcsolva maradt. Pennsylvania, valamint New Jersey többi része továbbra is kapcsolatban maradt a Keleti Rendszeregyesüléssel. Ekkorra a Keleti Rendszeregyesülés egy kelet nyugati vonal mentén két részre lett szakítva. New York City, Észak-New Jersey, New York, New England, a tengermelléki területek, Kelet-Michigan, Ontario nagy része, plusz a québeci rendszer ettôl a vonaltól északra feküdt. A vonaltól délre találjuk a Keleti Rendszeregyesülés egyéb részeit. Ez utóbbiakat nem érintette az áramkimaradás. Du. 4:10:46 4:10:55 New York kelet nyugati irányban kettéválik. New 11. ÁBRA England (Délnyugat-Connecticut kivételével) és a tengermelléki területek leválnak New York-ról, és épen maradnak (11. ábra) Az ezt követô kilenc másodperc során több szétválás ment végbe a Keleti Rendszeregyesülés északi részén lévô területek között :10:46 4:10:55 a New York New England távvezetékek kikapcsolnak A New Yorkot és New Englandet egymással összekötô vezetékek ezen idôintervallum alatt kikapcsoltak, miáltal New England térségének nagy része egy szigetté alakult, amelyen belül a termelés és a fogyasztás elég jó egyensúlyban volt ahhoz, hogy a rendszer mûködôképes tudjon maradni. Délnyugat-Connecticut azonban levált New Englandrôl, és körülbelül még egy percig maradt kapcsolatban a New York-i rendszerrel :10:48 a New York-i átviteli rendszer kelet nyugati irányban kettéválik. Az átviteli rendszer egy, a New York keleti felét a nyugatitól elválasztó vonal mentén kettévált úgy, hogy New Jersey északi része, valamint Connecticut délnyugati része a New York-i rendszer keleti oldalán, Ontario és Ke- 12. ÁBRA 56

59 let-michigan pedig a nyugati oldalon maradt. A következô másodperc során Ontario és New York kettévált, miközben New York Állam fogyasztásának 15%-a automatikusan lekapcsolt. Miközben Ontario megpróbálta helyreállítani rendszerének egyensúlyát, fogyasztásából 2500 MW automatikusan lekapcsolt. Du. 4:10:50 4:11:57 a Niagara vízeséstôl és a Szt. Lôrinc folyótól nyugatra Ontario leválik New Yorkról. Connecticut délnyugati része leválik New Yorkról és kikapcsol (12. ábra) 33. 4:10:50 a Niagara vízesés nyugati oldalán, valamint a Szt. Lôrinc folyótól nyugatra az ontariói rendszer leválik New Yorkról :11:22 Long Mountain Plum Tree, 345 kv-os vezetékszakasz 35. 4:11:57 az Ontario és Kelet-Michigan között még üzemben lévô távvezetékek leválnak A rendszer 4:10:50-kor bekövetkezett, Ontario és New York Állam közötti kettéválása következtében New York Állam és Ontario nagy vízerômûvei, valamint a Niagara és a Szt. Lôrinc folyóknál lévô hôerômûvek közül néhány, továbbá, a Québechez vezetô 765 kv-os és egyenáramú összekötô vezetékek a New York-i rendszerhez kapcsolódtak, ezzel a New York Állam északi részén, az Ontario-tó déli oldalán lévô fogyasztókat támogatva. A Niagara közelében lévô átviteli áramkörök közül három 4:10:56-kor automatikusan visszakapcsolta Ontariót New Yorkhoz. Ontario fogyasztásából újabb 4500 MW automatikusan kikapcsolt. 4:11:10-kor a niagarai vezetékek ismét kikapcsoltak, így New York és Ontario ismét kettévált. Ezt a kettészakadást követôen Ontario nagy részén áramszünet következett be, ami azt jelenti, hogy kb MW összterhelésbôl MW-nyi került kikapcsolásra. A Kelet-New York-i rendszerszigeten szinte teljes áramszünet következett be, területén csak elszórtan mûködött villamosenergia-szolgáltatás egy-egy kis részen. A Nyugat-New York-i rendszersziget saját villamosenergia-igényének kb. 50%-át tudta továbbra is kielégíteni. Amikor a (New York-i Pleasant Valley alállomáshoz csatlakozó) Long Mountain Plum Tree vezeték kikapcsolt, ennek következtében már csak a Long Island Sound-on áthaladó 138 kv-os vezeték maradt, hogy Connecticut délnyugati részét New York-hoz kapcsolja. Az alaphálózaton végbemenô automatikus mûveletek következtében Délnyugat-Connecticut terhelésébôl kb. 500 MW-nyi lett kikapcsolva. Huszonkét másodperccel késôbb a Long Island Sound vezeték kikapcsolt, és ezzel elszigetelte Connecticut délnyugati részét, ahol áramszünet következett be. Du. 4:13 a kaszkádkapcsolási sorozat lényegében befejezôdött (13. ábra) 13. ÁBRA A Keleti Rendszeregyesülés északi területének nagy részén (a térképen szaggatott vonallal jelölt terület) áramszünet következett be. Néhány elszigetelt termelési-fogyasztási terület több percen keresztül a rendszerben maradt. Azon területek közül, ahol jó egyensúlyt sikerült fenntartani a termelés és a fogyasztás között, üzemben maradt néhány. A többi erômû végül is leállt, és az általuk ellátott területeken áramszünet következett be. Egyetlen, viszonylag nagy méretû sziget maradt üzemben, amely kb MW villamosenergia-igényt elégített ki, fôként New York Állam nyugati részén. Ezt a szigetet az Ontariotótól délre lévô erômûvek tartották fenn a Niagaránál és a Szt. Lôrinc folyónál lévô ontariói erômûvekkel, valamint a Québechez csatlakozó 765 kv-os és egyenáramú összekötô vezetékekkel. Ez a sziget szolgált alapul a rendszer helyreállításához mind New Yorkban, mind pedig Ontarióban. AZ ÁRAMSZÜNETÉRT LEGFÔKÉPPEN A FÁK A FELELÔSÖK " Az US/Kanada Áramkimaradás Munkacsoport kiadta az augusztus 14-i áramszünetre vonatkozó elôzetes jelentését, amelyben a kommunikációs összeköttetések megszakadását, a közúti forgalom elakadását, a liftek leállását és a gazdasági élet megbénulását elôidézô kaszkádkapcsolásos áramszünet fô okaként azt jelölték meg, hogy a távvezetékek környezetében rosszul végezték a fák metszését. Spencer Abraham energiaügyi miniszter véleménye szerint a kaszkádkapcsolásos áramszünet túlnyomórészt megelôzhetô lett volna. A jelentésbôl azonban megtudhatjuk, hogy a probléma súlyosbodása során volt egy olyan pont, amelyet elérve már semmi módon nem volt megakadályozható a kaszkádkapcsolási folyamat ellenôrizhetetlenné válása tette hozzá a miniszter. A munkacsoport megállapította, hogy augusztus 14-én a FirstEnergy Corp. Közüzemi szolgáltató (Ohio Állam, Akron) a NERC (North American Electricity Reliability Council = Északamerikai villamosenergia-rendszer Üzembiztonsági Tanács) üzembiztonsági normái közül legalább négyet, a Midwest Independent Transmission System Operator (MISO = Középnyugati Független Átviteli Rendszerirányító, Indiana állam, Carmel) pedig kettôt nem tartott be. Abraham szerint a munkacsoport arra megállapításra jutott, hogy az áramszünethez vezetô kezdeti események Ohio államban következtek be: n Az áramszünet akkor kezdôdött, amikor három, a FirstEnergy által üzemeltetett távvezetékszakasz rövidzárlatos lett és kiesett a hálózatból, miután érintkezésbe került a távvezetékekhez túl közeli fák ágaival. n A jelentés megállapítja, hogy a FirstEnergy vezénylôjében a riasztórendszer az ott dolgozó kezelôszemélyzet tudtán kívül nem mûködött megfelelôen, következésképpen az utóbbiak a távvezetékek kiesésérôl sem szereztek tudomást. n Mivel a FirstEnergy felügyeleti rendszere nem jelezte a távvezeté- 57

60 kek kiesését, a vezénylôben sem tettek semmi olyan intézkedést, amely megakadályozhatta volna az üzemzavar kezelhetetlen mértékûvé válását. n Ezenfelül, mivel a FirstEnergy kezelôszemélyzete nem tudott sem a felügyeleti rendszer meghibásodásáról, sem pedig az egyre növekvô gondokról, ezért a szomszédos közüzemi szolgáltatókat és rendszerirányítókat sem értesítették, és így azok sem tudtak intézkedni a probléma kiküszöbölése érdekében. n A három távvezetékszakasz kiesése következtében túlságosan megnôtt a közelükben lévô egyéb vezetékszakaszokra áramló villamos energia mennyisége, aminek következtében azok túlterheltté váltak. n Mindezen közben a MISO-nál is problémák léptek fel. A MISO szabályozza az átviteli rendszert abban a körzetben, ahol a First- Energy is található. n Az Elôzetes Jelentés megállapítja, hogy a MISO rendszerelemzô eszközei augusztus 14-én délután nem mûködtek megfelelôen. Ez meggátolta a MISO-t abban, hogy idejekorán tudomást szerezzen a FirstEnergy gondjairól, és megfelelô intézkedéseket tegyen. n A Munkacsoport azt is megállapította, hogy a MISO üzemirányító személyzete elavult adatokat használt a rendszer valós idejû felügyelete során, minek következtében késve észlelték a FirstEnergy rendszerében bekövetkezô további problémákat, és így azok megoldásához sem tudtak idôben segítséget nyújtani. n A vizsgálatot végzôk megállapították továbbá, hogy a MISO-nak nem állt rendelkezésére olyan hatékony eszköz, aminek segítségével megállapíthatta volna a felügyeleti rendszerei által jelzett távvezeték-kikapcsolási mûveletek helyét és jelentôségét. Ha ez nem így lett volna, akkor a rendelkezésre álló információk lehetôvé tették volna a MISO személyzete számára, hogy sokkal hamarabb tudomást szerezzenek a jelentôs távvezeték-kiesésekrôl. n A Jelentésbôl kitûnik, hogy a MISO-nak és PJM Rendszeregyesülésnek nem álltak rendelkezésükre olyan közös eljárások, amelyek segítségével összehangoltan tudtak volna reagálni a közös határuk mentén fellépô átviteli zavarokra. n Az üzemzavart elôidézô egyéb tényezôk között a jelentés a következôket sorolja fel: nem megfelelô kommunikáció, emberi tévedések, gépi meghibásodások, a személyzet nem megfelelô kiképzése, a számítógépes programok mûködési hibái, valamint az, hogy a bonyolult számítógépes szimulációs rendszerek teljesítményétôl kezdve egészen az egyszerû fametszésig, volt egy sor olyan fontos dolog, amire nem fordítottak kellô figyelmet. Az Elôzetes Jelentés kiadásával kezdetét veszi a II. fázis, amelynek során a Munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy mindkét ország érintett körzeteiben nyilvános fórumsorozatot tartson. Transmission & Distribution World, December 2003, p.8 n HÍREK EDDIG CSAK KÉT IPARI FOGYASZTÓ LÉPETT KI A SZABAD GÁZPIACRA 2004 elején megkezdôdött a földgáz kereskedelem részleges liberalizációja. Elsô lépésben január elejétôl az 500 köbméter/óránál nagyobb mérôberendezéssel rendelkezô ipari fogyasztók léphettek ki a szabadpiacra. Az év elején mégsem léptek át tömegesen a feljogosított fogyasztók a szabadpiacra. Tavaly év végén ugyan még fél tucat cég köztük a BorsodChem, a TVK és a Péti Nitrogénmûvek jelezte, hogy a szabad gázpiacról vásárol január elsejétôl.mostanra csak néhány százalékos piacnyitás valósult meg. Ennek feltehetôen az az oka, hogy kevés a Mol Rt. szabad kapacitása. A magyarországi vezetékek és tárolók ugyanis alig elégségesek egy-egy zordabb tél során a közüzemi piac ellátására. Hozzáértôk szerint csak akkor érdemes egy cégnek a szabadpiacról vásárolnia, ha legalább 5-10 százalékos költségcsökkentést sikerül ezzel elérnie az energia árában. Varró László a Magyar Energia Hivatal fôosztályvezetôje úgy véli: amíg nem épül meg vagy az ukrán, vagy a szlovák határszakaszon egy újabb import betáplálási pont, illetve nem bôvülnek a hazai gáztároló kapacitások, addig nem lehet számottevô szabad kapacitásokról beszélni, s nem várható a szabadkereskedelem felfutása. A hálózatbôvítési beruházások megvalósítása pedig akár egy-két évet is igénybe vehet. Mint arról már beszámoltunk: az elmúlt év végére megszületettek a gázpiac liberalizációjához szükséges utolsó rendelkezések is. A szakemberek szerint a piaci szereplôk a földgáz szállítási és tárolási tarifákat meghatározó jogszabályok megjelenését várták leginkább. A tárolási és szállítási díjak ugyanis alapvetôen befolyásolják a gázkereskedelmi feltételeket, így nagy mértékben segíthetik, vagy hátráltathatják a piaci verseny kialakulását. Az új tarifarendeletek állítják a hozzáértôk elfogadhatóak a piac számára, ám lehetôvé teszik a gázágazat nyereséges mûködését is, s ez némi garanciát jelenet a piac beindulására és az ellátásbiztonság javulására. Az idén alkalmazott díjak a földgázszállítási üzletágban 8,5 százalékos eszközarányos nyereség elérését teszik lehetôvé, a közüzemi ellátást szolgáló tárolási tevékenységen pedig 10 százalékos jövedelmezôséget biztosítanak. A liberalizáció következô fázisára egyébként idén júliusban kerül sor. Az év közepétôl valamennyi nem lakossági felhasználó vásárolhat majd gázt a szabadpiacról, ami gyakorlatilag százalékos piacnyitást jelent. Az Európai Unió 2007-re írta elô tagjainak a gázkereskedelmi korlátozások teljes megszüntetését. Ekkortól a lakossági felhasználók is eldönthetik majd, hogy melyik kereskedôtôl vásárolják majd a földgázt. (Illés József, Népszava, január 15.) 58

61 OLVASÓI ÉSZREVÉTEL " Az MVM Közleményei szerkesztôségéhez, dr. Gerse Károly fôszerkesztônek címezve olvasói hozzászólás érkezett dr. Potecz Béla: SZET létesítésének helyzete és lehetôségei címû cikke kapcsán. A hozzászólás a Reális Zöldek Klub elnökétôl, Juhos Lászlótól származott. Az MVM Közleményei a villamosenergia-ipar szakmai folyóirata, a felkért szerzôk szakmájuk jeles képviselôi. A cikkek szakmai kérdésekben objektívek kívánnak lenni, azonban mint egy cég lapja, vitatott energetikai kérdésekben a vállalat, illetve a szerzôk által képviselt, a társaságunk számára is vállalható szemléletet jeleníti meg. Az olvasói levél érveivel és tartalmával nem tudtunk azonosulni, s korábban nem volt gyakorlat, hogy ilyen típusú véleményegyeztetés a folyóiratban helyt kapjon. Ezúttal azonban úgy döntöttünk, hogy a cikk szerzôjét felkérjük válaszadásra, mivel a hozzászóló kérte véleményének közlését, és úgy tartottuk korrektnek, hogy ez esetben a szerzôt is megilleti a viszontválasz joga. Ezt megismerve az észrevételt tevô továbbra is ragaszkodott a nyilvánossághoz, így Olvasóink az alábbiakban megismerhetik a véleményeket. (A Szerk.) Dr. Gerse Károly úr Fôszerkesztô Magyar Villamos Mûvek Közleményei Szerkesztôbizottsága Tárgy: Olvasói észrevétel Tisztelt Fôszerkesztô Úr! Olvasói észrevételként küldöm az alábbi írást és annak a Magyar Villamos Mûvek Közleményeiben történô nyilvánosságra hozatalához hozzájárulok. A Reális Zöldek Klubot, természettudományban és történelmi-társadalmi relációkban gondolkodó, 26 szakember alapította 1992 októberében Budapesten. A Klubot alapítók hangsúlyozták, hogy Magyarországon a környezetvédelmi szempontok figyelembevételét igénylô témákban igen gyakran olyan elôterjesztések kerülnek a döntéshozók elé, amelyek egy célra orientált megvilágítást tartalmaznak. A tervezett létesítmények összefüggéseibôl egyiket kiemelik, másikat elhallgatják. Valljuk, hogy Magyarországon a környezetpolitika nem azt oldotta meg, amit kellett volna. Az ország számára elvetélt a Bôs nagymarosi Vízerômû, de a környezetpolitika áldozata lett Prédikálószék is. A Paksi Atomerômû elsô blokkjának december 31-ére tervezett és végül kb. kettô évet csúszott párhuzamos kapcsolásának idején töprengtem el azon, hogyan is alakulna a hazai menetrendtartás lehetôsége, ha a szovjet import csúcsra járása elmaradna. Azon meditáltam, hogyan volna képes a napi menetrendtartást a teherelosztó vezényelni, ha Moszkva zsinór-szállításhoz ragaszkodna, a hazánkba irányuló szovjet export csúcsüzem módja megszûnne. Egy alkalommal az OVT egyik vezetôjének javasoltam, hogy a napijelentés elsô oldalán ne kettô, hanem három görbét volna célszerû feltüntetni, a bruttó hazai összes fogyasztás és az erômûvek termelését ábrázoló görbék mellett az import napi alakulásának a görbéjét is. Feltételeztem, hogy az import alakulásának napi diagramban történô megjelenítésével a csúcserômû építésének a szükségessége jobban reflektorfénybe kerülhet az illetékes állami körökben is. Javaslatommal szemben az OVT vezetôje azzal érvelt, nem tenne jót a teherelosztó érdekeinek, ha a szovjet import csúcsra járatása széles körben ismertté válna. Az illetô válaszán gyorsan túltettem magam. Egyrészt azért, mert az OVT szervezete mélyen a tröszt szervezetébe beépülve mûködött, egyik vezetôjének megnyilatkozását nem tartottam meghatározónak, abban a felelôs gondolkodásban, amelyet nap, mint nap tapasztaltam a tröszt központban az ország biztonságos villamos energia ellátásának hosszú távú tervezésében. Másrészt arra gondoltam, az OVT vezetôjének nem feladata az ország hosszú távú biztonságos villamos energia kérdésében elôre látnia. Elég, ha negyedórányit lát elôre az illetô. Napjainkban, amikor az ország biztonságos villamos energia ellátásának az ügye egyre jobban a piac körébe kerül és az OVT önálló és meghatározó szereplôvé avanzsált, helytelenítem, hogy a Magyar Villamos Mûvek Közleményeit szerkesztô bizottság helyt adott Dr. Potecz Béla tollából megjelent Szivattyús energiatározó (SZET) létesítés helyzete és lehetôségei a magyar villamosenergia-rendszerben címû írásnak. Csúcserômûvel szemben és többlet gázfelhasználás mellett agitálni ma annyit tesz, mintha valaki, akinek ég a háza, udvarára nem engedi be a vízzel teli lajtos kocsit. A véleményalkotás joga természetesen mindenkit megillet. Alkotmányos jogról van szó, így tehát az írás szerzôjét is megilleti. Csak hát a demokratikus rendünkben a szerkesztôségnek módja van a véleményalkotás szabadságát korlátozni, és a részvénytársaság érdekei ellen és ez esetben a haza érdekei ellen szóló szerzô írását visszautasítani, a részvénytársaság által finanszírozott kiadványban nem közölni. Juhos László a Reális Zöldek Klub elnöke Tisztelt Fôszerkesztô Úr! Az MVM Közleményei számában a részemrôl írt Szivattyús energiatározó (SZET) létesítés helyzete és lehetôségei a magyar villamosenergia-rendszerben c. cikkel kapcsolatban a Reális Zöldek Klub elnöke részérôl a Szerkesztôséghez eljuttatott észrevétellel kapcsolatos véleményemet kérésüknek megfelelôen ezúton adom. Az olvasói észrevételre történô közvetlen válaszadásra nem vagyok illetékes, mivel az nem részemre érkezett és az észrevétel a cikk megállapításait szakmai szempontból érdemben nem vitatja. Az olvasói levél olyan töprengést és meditálást tartalmaz, amelyek a tények és adatok ismeretének teljes hiányára utalnak. Érhetetlen, hogy az olvasói levél írója milyen alapon jutott arra a következtetésre, miszerint a szovjet import csúcsrajárása történik. Az MVM Közlemények minden évben megjelenô statisztikai adatok kiadványa, az évenként megjelenô vil- 59

62 lamosenergia-ipari statisztikai évkönyv, de az OVT részérôl készített napijelentések is elegendô információt tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy között a magyar villamos energia import-export szaldó, amelyet alapvetôen a szovjet import vételezés határozott meg, 6000 h/év feletti csúcskihasználási óraszámot mutatott, amely lényegében megegyezett a hazai bruttó fogyasztói igények éves csúcskihasználási óraszámával. Hozzáértô szakmai körökben jól ismert, hogy csúcsüzemmódban történô villamosenergia-termelés vagy import vételezés h/év-es csúcskihasználási óraszámot jelentene. Szó sem volt tehát a szovjet import csúcsra járásá -ról, a szovjet export csúcsüzem módjá -ról. Nagyfokú ismerethiányt mutat az a meditálás, hogy mi lenne akkor, ha Moszkva zsinór szállításhoz ragaszkodna. Magyarország és a többi kelet-európai tagállam SZU-ból történô villamosenergia-importjának alapvetô paramétereit (éves mennyiség és csúcsteljesítmény) a 750 kv-os távvezetékek (magyar ukrán és lengyel ukrán), valamint a Hmelnyicki Atomerômû létesítésében való részvételi arányuk határozta meg, ezek hosszú távú szerzôdésekben rögzített értékek voltak. Szovjet részrôl a Magyarországra történô zsinór szállítás gondolata azért sem vetôdhetett fel, mivel a csehszlovák energiarendszer jelentôs mennyiségû éjszakai importot vásárolt a SZU-tól, így a Magyarországra történô import szállításokat is bonyolító lvovi metszék éjszakai idôszakban is erôsen terhelt volt (a metszéket túlterhelôdés ellen szovjet oldalon bontó automatika védte). Valószínûtlen az olvasói levélnek az a része, amely szerint az OVT részérôl azért utasították el a napijelentés elsô oldalán lévô 2 görbe helyett 3. görbét is tüntessenek fel, mivel nem tenne jót a teherelosztó érdekeinek, ha a szovjet import csúcsra járatása széles körben ismertté válna. Azért valószerûtlen, mert a javasolt 3. görbe a meglévô két görbe különbsége lett volna, azaz többlet információval nem bírt, a szovjet import csúcsra járatásáról pedig a fentebb már részletezettek szerint szó sem volt. Az a feltételezés, hogy az import napi diagramban történô megjelenítése illetékes állami köröket többlet információhoz juttatta volna azért hibás, mivel az illetékes állami körök az Országos Tervhivatalon keresztül megfelelô információhoz jutottak a szovjet import paramétereirôl, hiszen a villamosenergia-import, a földgázés kôolajszállítások mennyiségeirôl stratégiai termékekrôl lévén szó az illetékes állami tervhivatalok döntöttek. A levélíró véleményének az a része, hogy az OVT vezetôjének nem feladata az ország hosszú távú biztonságos villamos energia kérdésében elôre látnia, elég, ha negyedórányit lát elôre az illetô, a vélemény alkotóját minôsíti. Erre csattanós válasz, hogy az OVT lett a magyar VER-ben a rendszerirányító és feladatai között szerepel a magyar erômûrendszer és az átviteli hálózat közép és hosszú távú fejlesztése. Végül a levélíró Csúcserômûvel szemben és többlet gázfelhasználás mellett agitálni kezdetû mondata is hozzáértésének abszolút hiányát mutatja, mivel figyelmen kívül hagyja, hogy a környezetvédelmi okok miatt bekövetkezô erômûvi selejtezések, valamint a rövid és középtávon jelentkezô szabályozási ellehetetlenülések miatt mihamarabb jól szabályozható rugalmas termelô egységek létesítése szükséges, amelyek egyetlen alternatívája az alternatív tüzelésre alkalmas gázturbinás koordinációs kombinált ciklusú egység, amely nem jelent többlet gázfelhasználást, mivel kiselejtezett szénhidrogén tüzelésû egységeket pótol, azoknál jobb hatásfokú, azaz kevesebb szénhidrogén mennyiséget igénylô kivitelben. Sajnálom, hogy az olvasói észrevétel, amely a részemrôl írt SZET témájú cikk kapcsán érkezett, nem adott lehetôséget a témával kapcsolatos szakmai vitára, mivel az észrevételt tevô több mindenrôl írt, csak a részérôl vitatott cikkel kapcsolatos szakmai véleményével maradt adós. Az olvasói észrevétel tartalma a villamosenergia-importról és az OVT tevékenységérôl szól, de sajnos a tényekkel köszönô viszonyban sincs. Budapest, november 11. Dr. Potecz Béla Tringer Ágoston osztályvezetô, Magyar Villamosmûvek Rt. Tisztelt Osztályvezetô Úr! Köszönöm, hogy én kelt leveléhez csatoltan megküldte számomra Potecz Béla észrevételeit. Az észrevételek megküldését követôen fenntartom, hogy Gerse Károly fôszerkesztônek küldött olvasói levelemet az MVM Közleményében a szerkesztôség nyilvánosságra hozza. Kérem Osztályvezetô urat, hogy a fentiekrôl Gerse fôszerkesztô urat tájékoztatni szíveskedjék. Továbbá arra is kérem, ha módjában áll, az írásomat tartalmazó közleménybôl egy példányt számomra megküldeni szíveskedjék. Segítségét elôre is köszönöm. Budapest, november 28-án Üdvözli: Juhos László Reális Zöldek Klub n HÍREK VILÁGGAZDASÁGI FÓRUM: ÖSZTÖNZÉS AZ ENERGIAIPARI CÉGEKNEK A Világgazdasági Fórum közzétette az úgynevezett üvegházgáz regisztert, a milánói COP9 tárgyalásokon. Arra számítanak írja a Platts jelentésében, hogy az adatok és a környezetvédelmi célok ismertetése ösztönzést adhat az energiaiparnak, az önkéntes kibocsátáscsökkentési programokat illetôen. Nyolc óriásvállalat már csatlakozott a tárgyalásokhoz, és további tizenkét céggel elôrehaladott állapotban vannak az egyeztetések derül ki a hírügynökségi jelentésbôl. A nyolc csatlakozó a kibocsátás 5 százalékát képviseli. A csatlakozók az Anglo American, a HP, a Lafarge, az emex, az RWE, a ScottishPower a Wattenfall és az UES. Az érintetteknek 2004-tôl kezdôdôen pontos adatokat kell szolgáltatniuk a vállalat kibocsátási értékeirôl. (Energiainfo) 60

63 n GAZDASÁGI ROVAT ZAVAR A VÉGLEGES PÉNZESZKÖZ-ÁTADÁS ELSZÁMOLÁSA KÖRÜL Nem elôször fordul már elô, hogy az egyes jogszabályok összhangja nem valósul meg tökéletesen, illetve ugyanazt a gazdasági eseményt másképp kezelik. Ez fôleg az adójogszabályokra jellemzô, amely rendkívül zavart gyakorlatot eredményez. Ez következett be 2003-ban a végleges pénzeszköz-átadásoknál is, ahol a korábbiakkal ellentétben az ÁFA törvény új rendelkezést hozott. Az ÁFA törvény szerint ugyanis a végleges pénzeszköz-átadás szolgáltatásnyújtásnak minôsül abban az esetben, ha a kapott pénz és a végzett tevékenység között összefüggés van, mert a jogszabály szerint ekkor a pénzfizetô (átadó) megrendelôként lép fel, valamely magatartás tanúsítását várja el cserébe (az ÁFA törvényt magyarázó kézikönyvbôl átvett idézet). Megint másutt az idézett forrás úgy fogalmaz: ha az (átadott) pénzért valamilyen ellenszolgáltatás jár, az ÁFA-köteles, azonban a pénzátadónál nem, hanem csak a szolgáltatásnyújtónál, aki az általa fizetendô ÁFA-t kiszámlázza a pénz átadója felé. Nézzük, mit jelent ez a változás a gyakorlatban! Elôször is az eddigiekkel ellentétben kategorizálja a végleges pénzeszköz-átadást: n ha pénzeszközt adunk át véglegesen pl. valamely szervezetnek, célmegjelölés, elvárás nélkül, ez maradt a klasszikus végleges pénzeszköz-átadás kategóriában, azaz, mivel nem termék- vagy szolgáltatásértékesítés, így nem ÁFA-s, s ebbôl következôen számlakiállításra sem kerül sor; n ellenben ha célmegjelöléssel, valamilyen elvárással adunk át pénzeszközt, az már egy szolgáltatás ellenértékeként kezelendô, azaz a pénzt fogadó számlát nyújt be, ÁFA-val. Ezért fordult elô, hogy az iparágban nem kis nagyságrendeket képviselô fôleg a hálózati társaságoknál felmerülô, egymás vezetékeinek áthelyeztetése, amelyek fedezetét az egymásnak véglegesen átadott pénzeszközök biztosították, elszámolási zavarokat eredményezett. A felmerült probléma rendezésére menet közben többször is konzultálni kellett a PM-mel és az APEH Központtal, akik elismerve a keletkezett helyzet bizarrságát, végül is ragaszkodni kényszerülnek a törvény betûihez, elvárásaihoz. Állásfoglalást kérô levelünkre írásbeli válasz még nem érkezett, de szóban (telefonon) megerôsítették az alábbiakban leírt gyakorlat helyességét. Ha pl. társaságunk saját hálózatunk építése érdekében át kívánja helyeztetni valamely áramszolgáltató társaság hálózatát, ennek ráfordításait kikalkulálva, s azt alapul véve megállapodást kötnek végleges pénzeszköz-átadásra. Mivel a fentiek szellemében a pénzátvevô mert kérésünkre hajlandóságát adja a hálózatáthelyezéshez, s ezzel szolgáltat ÁFA-s számlát fog kiállítani a pénzátadó felé. A pénzátadó az ÁFA-t megfizeti részére, majd visszaigényli, az átadott nettó összeget pedig a befogadott számla alapján a saját beruházásának részeként kezelve aktiválja. Ez így az eddigiekhez képest fura gyakorlat, de végül is érdekeinket nem sérti, tehát nyugodtan alkalmazható. A mûszakiak szempontjából nem rossz megoldás, ellenben több kérdést nyitva hagy elszámolási vonatkozásban: A Számviteli Törvény a rendkívüli bevételek közé rendeli a fejlesztési célra kapott és a véglegesen átvett pénzeszközöket. Ezért dilemmázhat a pénzátvevô, hogy most árbevételként kezelje mert ezt diktálná a kiállított szolgáltatási számla, vagy pedig tegye a rendkívüli bevételek közé, ott határolja el (mert fejlesztési célra használta), s majd a létesített eszköz amortizációjával arányosan, éveken keresztül oldja fel az elhatárolást? (Megjegyzendô még, hogy árbevételként kezelve azonnal, teljes összegében megjelenik az üzemi eredményben, míg rendkívüli bevételként a létesített eszköz amortizációjának mértéke szerint, azaz eredménysemlegesen, s akkor még nem beszéltünk az eltérô adóhatásról sem.) A pénzátadó, aki eredetileg a végleges pénzeszköz átadását kezdeményezte, s azt szerzôdésben rögzítette, a Társasági Adótörvény szerint a véglegesen átadott pénzeszközt adóalap-növelô tényezôként kell hogy feltüntesse. Vagyis ez maradhat-e a Társasági Adótörvény szerinti végleges pénzeszközátadás, vagy sem? Összegezve a dilemmákat: a Társasági Adótörvény szerinti végleges pénzeszköz-átadás az ÁFA törvény szerint szolgáltatásért fizetett ellenérték, amelyet a Számviteli Törvény nem tudja, hogy az árbevételek, vagy a rendkívüli bevételek közé rendeljen-e? Ezért nagyon gyorsan szükségünk lenne a már régen megkért írásbeli állásfoglalásra, (mert a zárás nem várhat), no és a bevezetôben felvetett megfelelô jogszabály-harmonizációra. (Dr. Nagy Zoltán, Németh Ferenc) n HÍREK UKRAJNA: NÉGYSZÁZ TELEPÜLÉS ÁRAM NÉLKÜL Rendkívüli állapotot hirdettek pénteken az isztambuli hatóságok a török nagyvárost második napja sújtó hóvihar miatt. A havazás megbénította a közlekedését, több tízezer otthonban csütörtök este óta nincs villany és víz, több ezer autós rekedt az utakon. Pénteken a városban elrendelték az iskolák bezárását is. Egyiptomban tizenhárom halálos áldozatot követelt az idôjárás. Görögország északi részén tucatnyi kisebb települést zárt el a hó a külvilágtól. Rómában is havazott, az égi áldás jelentôs fennakadást okoz az olasz utakon. A havazás és a viharos szél jelentôs fennakadásokat okozott pénteken Bulgária közlekedésében és áramellátásában. Elektromos vezetékek szakadása miatt több mint száz faluban megszakadt az áramszolgáltatás. Hóvihar tombolt péntekre virradóra Moldovában, negyven falu maradt áram nélkül és a közúti közlekedés is leállt. Romániában a rendkívüli idôjárás miatt bezárták Constanta és Mangalia kikötôjét. Hóvihar zúdult pénteken az ukrajnai Odesszára, ahol leállt a tömegközlekedés. Az országban áram nélkül maradt 432 település. (MTI) (Népszabadság, január 24.) 61

64 AZ IAS ÉS A MAGYAR SZÁMVITEL. II. RÉSZ * n A GAZDASÁG GLOBALIZÁCIÓJA SOK ÚJ JELENSÉGET HOZOTT MAGÁVAL. EZEK KÖZÜL AZ EGYIK A SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSOK NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSA, A NEMZETKÖZI EGYSÉGESSÉGRE VALÓ TÖ- REKVÉS. EZ MA MÁR GYAKORLAT IS, HISZEN A GAZDASÁGI ÉLET LEGDOMINÁNSABB SZEREPLÔI, A MULTINACIONÁLIS TÁRSASÁGOK, A SOK ORSZÁGBAN MEGTALÁLHATÓ ÉRDEKELTSÉGEIK ELSZÁMO- LÁSAIT EGYSÉGES MÓDSZER SZERINT KELL, HOGY VÉGEZZÉK SAJÁT ÉS TÔZSDEI INFORMÁCIÓS KÖ- VETELMÉNYEK MIATT EGYARÁNT. JELENLEG A VILÁGBAN KÉT NAGY STANDARD-GYÁR LÉTEZIK, AZ IAS, AMELY FÔLEG NYUGAT-EURÓ- PÁBAN HASZNÁLATOS ÉS AZ AMERIKAI US-GAAP, AMELY AZ AMERIKAI KONTINENSEN, ILLETVE AZ AMERIKAI CÉGEK ÁLTAL FAVORIZÁLT. SZÉNÁSY ÁGNES A NEMZETKÖZI STANDARDEK 1. számú IAS az éves beszámoló készítésérôl A standard fôbb elôírásai: n Az éves beszámolóval kapcsolatos általános követelmények (megbízható kép, számviteli politika, a vállalkozás folytatása, elismert teljesítményszemléletû számvitel, következetesség, lényegesség, bruttó elszámolás, feltételes nettósítás, öszszemérés, összehasonlítható adatok). n A beszámoló fô részei: a mérleg; az eredménykimutatás; a saját vagyon változását bemutató melléklet a cash flow kimutatás; a számviteli politika és a kiegészítô melléklet. n Egyéb témakörök a mérleg, az eredménykimutatás, a saját vagyon változás melléklet tartalma, ajánlott formája, a kiegészítô melléklet tartalma, ajánlott szerkezete, a beszámoló részei közötti kereszthivatkozások fontossága; a beszámoló közzététele (közzétételi forma); az IAS-eknek való megfelelés igazolásának csatolása. 2. számú IAS a készletekrôl A standard fôbb elôírásai: n A készletek értékelése (a beszerzési ár, az elôállítási költség, a nettó realizálható érték fogalma). n Ha az egyedi beszerzési érték nem határozható meg, közelítô eljárásként a FIFO vagy a súlyozott átlagár alkalmazható. Megengedett alternatíva a LIFO eljárás, de akkor be kell mutatni a nettó realizálható érték, a FIFO, a súlyozott átlagár, vagy a tényleges költség közül az alacsonyabbat is. n A készletekkel kapcsolatos költséget abban az idôszakban kell számításba venni, amelyikben a kapcsolódó bevételt elszámolták. n Ha a készlet értékét a nettó realizálható értékre leszállítják, a leírást költségként kell elszámolni. Az ilyen leírás bármilyen visszafordítása késôbbi idôszakokban olyan jövedelemnek minôsül, amelyik csökkenti az adott idôszakban értékesített áruk miatt elszámolt költséget. n A beszámolóban a készletekrôl közölni kell az alábbiakat: a számviteli politika készletekre vonatkozó döntései; a készletek állományát csoportonként (az ajánlott mérlegséma nem részletezi a készleteket); a nettó realizálható értéken értékelt készletek állományát; a korábbi leírásból a visszaértékelés összegét; egy kötelezettség kiegyenlítése biztonsági fedezetére elkülönített készletállományt (zálogtárgyak); az idôszakban kifizetett, költségként elszámolt készletek értékét, a LIFO eljárás alkalmazása mellett kért kiegészítô információkat a fentiek szerint. 3. számú IAS: Már nem érvényes, beépült a 27. számú és a 28. számú standardokba. 4. számú IAS az értékcsökkenésrôl A standard fôbb elôírásai: n A korlátozott hasznos élettartamú eszközöket a hasznosításuk idôszaka alatt tervszerûen kell leírni. n Az élettartam alatt azt az idôtartamot kell érteni, amelynek során az eszköz várhatóan hasznosításra kerül a vállalkozásnál. n Az élettartam becslésekor figyelembe kell venni az eszköz elhasználódását, megrongálódását, elavulását, használatának jogi és egyéb korlátozásait. Az értékcsökkenés elszámolásának módszerét csak akkor lehet módosí- * A cikk elsô részében az olvasó áttekintést nyerhetett a Nemzetközi Számvitelrôl általában 62

65 tani, ha azt megalapozó változások következtek be. Ha a leírás módszerét megváltoztatták, annak számszerûsített hatását közölni kell a változtatás indokaival együtt. A leírhatóság idôtartamát rendszeresen felül kell vizsgálni. n A beszámolóban az értékcsökkenésrôl a következô információkat kell közölni: a leírás módszere; a hasznos élettartam vagy a leírási kulcs; az elszámolt értékcsökkenési leírás (költség); az eszközök bruttó értéke és a halmozott értékcsökkenés összege. 5. számú IAS: Már nem érvényes, beépült az 1. számúba 6. számú IAS: Már nem érvényes, beépült a 15. számúba 7. számú IAS a cash flow kimutatásról A standard fôbb elôírásai: n A cash flow kimutatás értékeli a pénzeszközök és az azzal azonosan kezelt eszközök adott idôszak alatt bekövetkezett változását. A pénzeszközökkel azonosan kezelt eszközök az olyan rövid lejáratú, egészen likvid befektetések, amelyek értékváltozásának kockázata nem jelentôs. n A cash flow kimutatásnak a pénz és az azzal egyenértékû eszközök változását a mûködési, a befektetési és a pénzügyi tevékenységek szerinti bontásban kell tükröznie. n Mûködési cash flow: Összegét közvetlenül vagy közvetett módszerrel lehet meghatározni: a közvetlen módszer a vevôk, a szállítók, a munkavállalók, a költségvetési (adó) kapcsolatok, stb. pénzügyileg rendezett tételeit tartalmazza, a közvetett módszer a teljesítmény szemléletben adózott eredménybôl indul ki, majd azt korrigálja a pénzmozgást nem jelentô tételekkel. n Befektetési cash flow elkülönítetten tartalmazza azokat a pénzbevételeket és pénzkiadásokat, amelyek részvény, vagy más tulajdoni részesedés kibocsátása, a saját részvények, üzletrészek visszavásárlása révén keletkeztek, kötvények váltók kibocsátásából és ezek megfizetésébôl származnak. n Az adókkal kapcsolatos cash flow mutatót a szokásos tevékenység keretében elkülönítetten kell közölni, kivéve, ha valamelyik tételsornak az egyértelmûen megfeleltethetô. n Az a befektetési és pénzügyi tevékenység, amely nem okoz növekedést a cash-flow-ban (például vagyontárgyak átvétele követelés fejében) nem szerepel a cash flow kimutatásban, de errôl elkülönítetten tájékoztatást kell adni. 8. számú IAS az idôszak nyereségérôl vagy veszteségérôl, a hibák helyesbítésérôl, valamint a számviteli politikában végrehajtott változásokról A standard fôbb elôírásai: n A rendkívüli tételeket az üzemi (üzleti) tevékenység eredményétôl elkülönítve kell szerepeltetni az eredménykimutatásban. n A szokásos tevékenység olyan bevétel vagy ráfordítás tételeire, amelyek a nagyságuk, a jellegük vagy váratlan elôfordulásuk miatt számítanak rendkívülinek, általában a kiegészítô mellékletben kell részletesen kitérni. n A becslésekben történt változásokat a várható hatásuk szerint kell bemutatni. A változás jellegét és hatását közölni kell, ha annak a jövôre nézve jelentôs kihatása van. Ha a hatást nem lehet számszerûsíteni, ezt a tényt is közölni kell. n A jelentôs hiba helyesbítését az elôzô idôszak módosításaként (összehasonlíthatóvá tétel), vagy a tárgyidôszaki eredményben számba véve (ez is megengedett) kell végrehajtani. A módosításnak a tárgyidôszakra és az elôzô idôszakra gyakorolt hatását be kell mutatni. A számviteli politika változását viszszamenôlegesen kell kezelni, valamennyi korábbi, beszámolóval lezárt idôszakra nézve és a nyitó eredménytartalékot módosítani kell (öszszehasonlíthatóvá tétel). Ha a helyesbítés, amelyik korábbi idôszakhoz kapcsolódik, egyértelmûen nem határozható meg, a módosítást a jövôre hatóan lehet elszámolni. Megengedett a számviteli politika visszamenôleges megváltozásából származó helyesbítés módjaként, hogy azt a tárgyidôszaki eredményben vegyék figyelembe. Közölni kell a változás indokait, számviteli kezelésének módját és hatásait. n A számviteli politikában csak akkor lehetséges változás, ha azt jogszabály, vagy a számviteli standard bizottság valamely elôírása indokolja, vagy a változás az éves beszámoló jobb összeállítását eredményezi. 9. számú IAS: Már nem érvényes, a 38. számú standard kiváltotta 10. számú IAS a mérleg fordulónapját követô eseményekrôl A standard fôbb elôírásai: n A vállalkozásnak a mérlegfordulónap után bekövetkezett események miatt módosítania kell a beszámolóját, ha azok a mérlegbe felvett (a fordulónapon már fennálló) körülményekrôl további nyilvánvaló információt hordoznak; de nem kell módosítania azon események miatt, amelyek csak a fordulónapot követôen felmerülô feltételeket jelzik. n A vállalkozásnak közölnie kell azt a napot, amikor a beszámolót közlésre jóváhagyták, valamint a jóváhagyó nevét is. Ha a vállalkozás tulajdonosai, vagy mások jogosultak a már kiadott beszámoló módosítására, ezt a tényt is közölni kell. n A vállalkozás fel kell, hogy frissítse a kiegészítô információkat, amelyek a mérleg fordulónapján meglévô helyzetre vonatkoznak, ha a fordulónapot követôen bármilyen új információ birtokába jut ezekkel kapcsolatban. 11. számú IAS az építési szerzôdések alapján elszámolható bevételekrôl és ráfordításokról A standard fôbb elôírásai: n A teljes bevétel, a múltbeli és a jövôbeni költségek, valamint a szerzôdés teljesítésének állása mérhetô vagy becsülhetô, azaz a bevételeket és a költségeket a teljesítés 63

66 mértéke szerint is számításba lehet venni ( százalékos teljesítés módszere ). n A várható veszteségeket el kell számolni, amikor azok nyilvánvalóvá válnak. n Ha a teljesítés mértékét nem lehet reálisan megállapítani, a költséget el kell, a bevételt pedig csak olyan mértékig szabad elszámolni, hogy az a költséget éppen fedezze ( költséget ellentételezô módszer ). n Valamennyi jelentôsebb szerzôdésre, vagy szerzôdéscsoportra közölni kell a következôket: a szerzôdés elszámolt bevétele, a bevétel meghatározásának módszere, a teljesítés állása meghatározásának módszere, a folyamatban lévô szerzôdés felmerült költségei összesítve, az elszámolt nyereség vagy veszteség és a visszatartott összegek, a szerzôdés szerint a vevôktôl esedékes bruttó összeg, a szerzôdés szerint a vevôket megilletô bruttó összeg. 12. számú IAS a jövedelemadó elszámolásáról A standard fôbb elôírásai: n Az adókötelezettség idôbeli elhatárolása (halasztott adó, átvitt veszteség). n Az alapítványok adózása. n Nem határolható el a leányvállalatok, társult vállalkozások és vegyes vállalatok jövedelem-átcsoportosításaival kapcsolatos adó. n Nem szabad felbruttósítani az állami támogatást vagy más olyan eszköz, illetve forrás tételt, amelynek számbavétele eltér az adóalapban való szerepétôl. 13. számú IAS: Már nem érvényes, beépült az 1. számú standardba. 14. számú IAS az elkülönült szervezeti egységek (szegmensek) beszámolásáról A standard fôbb elôírásai: n A szegmens fogalma: A szegmensek önálló szervezeti egységek (részleg, telephely, központ), amelyekrôl információt kell szolgáltatni az igazgatótanácsnak és a vezetô testületnek, kivéve, ha a szervezeti egységek termelési, szolgáltatási vagy földrajzi szempontból nem különülnek el. n A szegmens beszámoló alapja: termelési és szolgáltatási hálózatok, földrajzilag elkülönült egységek, az elkülönítés elsôdleges (alárendelt) és másodlagos (fölérendelt) alapon történik, a szegmensek számviteli politikája olyan, mintha azokat konszolidálnák. n Minden elsôdleges szegmensnek közölnie kell: az árbevétel összegét (a külsô és a csoporton belüli elkülönítésével), az üzleti eredményt (az osztalék és adózás elôtti összegben), a részleg eszközeinek könyv szerinti értékét, a részleg forrásainak könyv szerinti értékét, a tárgyi eszköz beruházásokra és immateriális javak megszerzésére fordított összegeket, az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás összegét, a leíráson kívüli egyéb, nem pénzkifizetést jelentô költségeket, a részesedést a saját tôke változásából (nyereség vagy veszteség) és a vegyes vállalati befektetéseket; a hálózaton belüli árak alapját. n A másodlagos szegmensek által közlendô információk: az árbevétel (a külsô és a hálózaton belüli elkülönítetten) a részleg eszközeinek könyv szerinti értéke, a tárgyi eszköz beruházásokra, immateriális javak megszerzésére fordított összegek, a belsô árképzés alapja. 15. számú IAS az árváltozások hatását tükrözô információk közlésérôl A standard fontosabb elôírásai: n A vállalkozásoknak célszerû a következô információkat is közölni az általános vásárlóerô vagy az újrabeszerzési költség alapján: a leírás módosítása, az értékesítési költségek módosítása a monetáris tételek módosítása és az elôbbiek és más módosítások együttes hatása. 16. számú IAS a tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések) értékelésérôl A standard fontosabb elôírásai: n A berendezések, gépek, felszerelések állományba vételének feltételei. n Az értékelés alapja a beszerzési költség. A leírás értékhatára is a beszerzési költség, de megengedett a jelenérték alkalmazása is. n Az értékcsökkenés: a földterület után nem lehet elszámolni, a leírás alapja a beszerzési ár (elôállítási költség), csökkentve a becsült maradványértékkel (legalább a hulladékként hasznosítható értékkel), a leírási módszernek figyelembe kell vennie az eszköz gazdasági hasznát megtestesítô produktumot, ha az eszközt átértékelik, az értékcsökkenésnek az átértékelt összegen kell alapulnia, a hasznos élettartamot idôszakonként felül kell vizsgálni, és bármely változást figyelembe kell venni az adott idôszakban és a jövôre nézve is, az eszköz hasznos élettartamának végén felmerülô jelentôsebb költségek elszámolása. n Az átértékelés (megengedett) Az átértékelést megfelelô rendszerességgel kell végrehajtani, hogy a könyv szerinti érték ne térjen el jelentôsen attól az értéktôl, amelyet a valós és hû értékelés révén a mérlegfordulónapon kapnának. Ha a berendezések, gépek és felszerelések valamely tételét átértékelték, a teljes csoportot, amelyikhez az adott eszköz tartozik, át kell értékelni (például az összes épületet, minden földterületet, minden berendezést). Az átértékelést a saját tôkével kell ellentételezni (értékelési tartalék növekedése), kivéve a korábbi költségnek az eredménybôl való elismerését. 64

67 Az érték leszállítása ráfordításként a jövedelmet csökkenti, kivéve azt az esetet, ha azt a saját tôke korábbi értékelési tartaléka fedezi (az értékelési tartalék többlete). Ha az átértékelt eszközt eladják, vagy másképpen kikerül az állományból, a kapcsolódó átértékelést közvetlenül a vonatkozó értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni (nem kell átvezetni az eredményen). n Ha egy eszköz maradványértéke a könyv szerinti érték alá csökken, a csökkentést az eredmény terhére kell elszámolni (kivéve, ha azt a korábban képzett értékelési tartalék fedezi). n Az eszköznek a használatból történô kivonása vagy selejtezése miatt keletkezô nyereséget és veszteséget a könyv szerinti érték alapján kell számítani. n A beszámolóban közölni kell a következôket: a változások és ellentételük; a tôkelekötések; biztosítékként kezelt tételek (zálogtárgy); ha az eszközöket átértékelik, a múltbeli bekerülési értéket is be kell mutatni; az értékelési tartalék változása. 17. számú IAS a lízingrôl A standard fôbb elôírásai: n Pénzügyi lízing a lízingbe vevô oldaláról A lízingbe vevô aktiválja a pénzügyi lízingbe vett eszközt annak a reális és legalább a lízingdíjban megfizetendô jelenértéke közül az alacsonyabb értéken. A bérleti díjat meg kell osztani a kötelezettség törlesztésére és a törlesztéssel együtt megfizetett kamatköltségre. A lízingbe vevônek a lízingbe vett eszköz után értékcsökkenést kell elszámolnia az eszköz várható hasznos élettartama alatt, kivéve, ha a birtokba vétel ténye kétséges. Az utóbbi esetben a hasznos élettartam és a lízing idôtartama közül a rövidebbet kell figyelembe venni. n Pénzügyi lízing a lízingbe adó oldaláról A lízingbe adó számára a pénzügyi lízinget a követelések között kell állományba venni. A lízingbôl származó bevételt a lízing idôszakán belül egyenletesen kell elszámolni. A pénzügyi lízing keretében bekövetkezô értékesítéssel és viszszaadással összefüggô, a könyv szerinti értéket meghaladó bármely kiegészítô szolgáltatást el kell határolni és a lízing idôszaka alatt kell azt leírni. n Operatív lízing a lízingbe vevô oldaláról A lízingbe vevônek költségként kell elszámolnia az operatív lízing díját. n Operatív lízing a lízingbe adó oldaláról A lízingbe adónak a mérlegben ki kell mutatnia a lízingbe adott eszközt. A lízingbe adásból származó bevételt az eredménykimutatásban szerepeltetni kell, általában a szerzôdés teljes idôtartamára egyenletesen elosztva. A lízingbe adott eszközzel kapcsolatos költségeket (beleértve a számviteli politikában meghatározott módon számított terv szerinti értékcsökkenést is), az eredménykimutatásba be kell állítani. n A kiegészítô mellékletben mind a lízingbe vevônek, mind a lízingbe adónak a lízinggel kapcsolatos minden lényeges információt közölnie kell, beleértve a lízing szerzôdés ismertetését. 18. számú IAS a bevétel számbavételérôl A standard fôbb elôírásai: n A bevételt a kapott vagy pénzügyileg a jövôben rendezendô ellenérték valós összegében kell elszámolni. A bevételt rendszerint pénzben egyenlítik ki. A bevételt csökkenteni kell, ha a pénz befolyása kamatfeltétel kikötése nélkül jelentôsen késedelmes. Ha az ellenértéket más áruval vagy szolgáltatással egyenlítik ki (barter ügylet keretében), bevételként a kapott áru vagy szolgáltatás (piaci) értékét vagy, ha az reálisan nem mérhetô az értékesített áruk vagy szolgáltatások értékét kell elszámolni. n Bevételt kell elszámolni, ha: a vevôre a tulajdonból származó jelentôs kockázatokat és elônyöket átruházzák; az ügylet tárgya felett az irányítást és az ellenôrzést átengedték a bevétel összege reálisan meghatározható; valószínû, hogy a gazdasági haszon a vállalkozáshoz befolyik, és az ügylet költségei (beleértve a késôbbi költségeket is) reálisan mérhetôk. n A kamatbevételeket idôarányosan kell elszámolni a tényleges kamatszázalék alkalmazásával. n A kapott osztalékból származó bevételt akkor kell elszámolni, amikor a részesedés tulajdonosának az osztalékra jogosultsága keletkezett (azt jóváhagyták). n Ha a bevételt elszámolták, de az összeg behajtása részben kérdésessé vált, azt hitelezési veszteségként (rossz adós), ráfordításként le kell írni. n A bevétellel kapcsolatban, a beszámolóban a következôket kell közölni: a bevétel elszámolására vonatkozó számviteli politikát; az összegeket a jelentôsebb bevételi kategóriák szerint csoportosítva; az áruk, szolgáltatások cseréjébôl (értékesítésbôl) származó bevételeket. 19. számú IAS a munkavállalók járandóságairól A standard fôbb elôírásai: n A munkavállalók jövedelmei a foglalkoztatottak rövid távú jövedelmei (bérek, keresetek, társadalombiztosítási hozzájárulás, táppénz, szabadságra járó jövedelem, nyereségrészesedés, természetbeni juttatások); a nyugdíjazást követôen fizetett jövedelmek (nyugdíj, életbiztosítás, nyugdíjazást követô egészségügyi hozzájárulás); az egyéb munkavállalói bevételek (fizetett ünnepek, jubileumi jutalom, baleseti kártérítés, költségtérítés, kiküldetéssel kapcsolatos juttatások); a felmondási juttatások (végkielégítés, felmondási idôre jutó illetmény); 65

68 a munkavállalói részvény juttatása. n A nyugdíjazással összefüggô kötelezô vagy önkéntes vállalati befizetések. Nyugdíjalapok, állami nyugdíjfolyósítás, nyugdíjbiztosítás. n A munkavállalók jövedelmeinek elszámolása. 20. számú IAS az állami támogatások számbavételérôl és az ezzel kapcsolatos információközlésrôl A standard fôbb elôírásai: n Az állami támogatásokat közvetlenül a saját tôkével szemben nem szabad elszámolni. Azokat bevételként kell elszámolni a kapcsolódó ráfordítások ellentételeként. n Az eszközökhöz kapcsolódó támogatást le kell vonni a költségbôl, vagy elhatárolt bevételként kell kezelni. 21. számú IAS a deviza-, valutaárfolyam-különbözetek hatásának számbavételérôl A standard fôbb elôírásai: n Az átszámítást az ügylet idôpontjában kell végrehajtani. n Konszolidálásba bevont külföldi leányvállalatok adatainak átszámítása a mérlegbe felvett monetáris tételeket a záró árfolyamon kell átszámítani, a nem monetáris tételeket pedig az értékelésükkor alkalmazott árfolyam szerint; a monetáris tételeknél az árfolyam-különbözetet általánosan az eredményben kell számításba venni. n Más külföldi vállalkozásokba történt befektetések Az ilyen vállalkozások beszámolóját a záró árfolyamon kell átszámítani a mérleg tekintetében, illetve az ügyletek szerinti (vagy a gyakorlatban az átlagárfolyamot) kell alkalmazni a bevételekre és a ráfordításokra. A különbözetet közvetlenül a saját tôkével szemben kell elszámolni. n A beszámolóban közölni kell: a nettó jövedelemben figyelembe vett átszámítási különbözeteket a saját tôkét érintô árfolyam-különbözetek elemzését; az árfolyamokban a mérleg fordulónapja után bekövetkezett változásokat; a vállalkozásnak az árfolyamkockázat mérséklésére vonatkozó politikáját. 22. számú IAS az üzleti kombinációkról A standard fôbb elôírásai: n Az üzleti kombinációk (ezek a befektetôi érdekeltség oldaláról vizsgált, és nem a jogi értelemben vett egyesülések,) két formája: az egyesítés: az érdekek egyesítése olyan formában, amelyben nem lehet egy vevôt megnevezni. Az új társaságban az egyes tulajdonosok befektetésének értéke közel azonos azzal, ami a régiben volt, az egyesülô vállalkozásokban lévô közönséges részvények meghatározó szavazati többségét egymás között kicserélik vagy összeadják, a korábbi vállalkozások tulajdonosai az új vállalkozásban is közel azonos szavazati jogokkal rendelkeznek, mint a régiekben [pooling]; a vásárlás: minden egyéb kombinációt ilyennek kell tekinteni. Az egyik vállalkozás (vagy annak tulajdonosai valamelyike) ellenôrzési jogkörhöz jut a többiek vagyona és tevékenysége felett. n Az érdekek összegezésével létrejött vállalatban: az eszközök és a források könyv szerinti értékén kell folytatni az elszámolásokat, goodwill nem mutatható ki. n A vásárlással kibôvített vállalatban: az átvett eszközöket és kötelezettségeket beszerzési költségen vagy valós az átvevô által elismert vagyonértéken kell nyilvántartásba venni. A beszerzési költség és a valós vagyonérték pozitív különbözetét goodwillként kell kimutatni, amelyet 5 (legfeljebb 20) éven belül le kell írni. A goodwillt minden évben felül kell vizsgálni az értékállósága szempontjából. Ha terven felüli leírást kellett elszámolni, az a késôbbiekben vissza nem értékelhetô. A negatív goodwill a nem monetáris eszközök értékét arányosan csökkenti. Megengedett a negatív goodwill idôbeli elhatárolása is. 23. számú IAS a hitelköltségek, a kamatok elszámolásáról A standard fôbb elôírásai: n A hitelköltségeket és kamatokat általánosan a ráfordítások között kell elszámolni. Megengedett az aktiválásuk is, ha a még üzembe nem helyezett, az elôállítás folyamatában levô egyedi eszközzel közvetlen kapcsolatban állnak. n Az aktiválás lehetôségét megszakítja, ha a munkálatokat hosszabb idôre felfüggesztik, és legfeljebb a hitelbôl (is) finanszírozott tevékenység befejezéséig lehet a hitelköltségeket és kamatokat aktiválni. 24. számú IAS a kapcsolt vállalkozásokról szolgáltatandó információkról A standard fôbb elôírásai: n A befektetési kapcsolat lehetséges formái: az anyavállalat leányvállalat viszony; a közös vezetésû vállalatok; a társult vállalatok; a magánszemélyek, akik tulajdonosként jelentôs befolyást gyakorolnak a vállalkozás felett és ezek közeli hozzátartozói; a vezetés kulcsemberei. n Közölni kell: az ellenôrzést gyakorlók kapcsolatának jellegét akkor is, ha azokkal üzleti kapcsolat nincsen, a kapcsolt vállalkozások közötti üzleti kapcsolatok jellegét és összegét, megfelelô csoportosításban. 25. számú IAS a pénzügyi befektetések számvitelérôl A standard fôbb elôírásai: n a folyó befektetéseket piaci értéken vagy a beszerzési ár és a piaci érték közül az alacsonyabb értéken kell értékelni, n az egy éven túli befektetéseket beszerzési áron, átértékelt összegben vagy piacképes értékpapírok esetében a portfoliót figyelembe véve a beszerzési érték és a piaci érték közül az alacsonyabban értékelve kell bemutatni; 66

69 n az érték folyamatos csökkenését, egyedi értékelést alkalmazva kell elszámolni; n a tartós befektetésekbôl a forgóeszközök közé történô átcsoportosításnál az átváltási értéket az határozza meg, hogy az adott befektetést mikor értékelték utoljára. Fordított esetben a beszerzési érték és a piaci érték közül az alacsonyabbat vagy a piaci értéket kell figyelembe venni, ha az utóbbin mutatták ki a befektetést. 26. számú IAS a nyugdíjalapokkal kapcsolatos elszámolásokról és információközlésekrôl A standard fôbb elôírásai: n a 19. számú standard kiegészítése; n a nyugdíjalapban résztvevôket egy csoportként kezelik; n a hozzájárulások (befizetések), a befizetô által teljesített nettó eszközérték, annak változása, az alap számviteli politikája, az alap tevékenysége; n a juttatások (kifizetések), az ezek fedezetét jelentô eszközök, az azokban bekövetkezett változások, a jövôbeli juttatások biztosításmatematikai úton megállapított jelenértéke; n az értékelés és annak gyakorisága (valós értéken, illetve ha az értékpapírt tôzsdén jegyzik, a piaci értéken). 27. számú IAS az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a leányvállalati befektetések számvitele A standard fôbb elôírásai: n az anyavállalat, a leányvállalat fogalma; n a külsô tulajdonosok; n a konszolidálási kötelezettség, a leányvállalat mentesítése a konszolidálási kötelezettség alól; n a halmozódások kiszûrésének kötelezettsége; n az anyavállalat és leányvállalatai egységes számviteli politikát kell, hogy alkalmazzanak, ha ez nem lehetséges, közölni kell ezt a tényt és azt, hogy a konszolidált beszámoló mely tételeit érintette; n az anyavállalat beszámolójában, a leányvállalataiban lévô részesedéseket beszerzési költségen, átértékelt összegben vagy az equity módszerrel megállapított értéken lehet kimutatni; n információt kell közölni: minden jelentôsebb leányvállalatról: név, székhely, tulajdoni arány és szavazati jog a leányvállalatban; a leányvállalatnak a konszolidálás alóli mentesítése okairól; a kapcsolat jellegérôl, ha az anyavállalatnak 50%-nál kevesebb szavazati joga van a konszolidált leányvállalatban; a kapcsolat jellegérôl, ha az anyavállalatnak 50%-ot meghaladó szavazati joga van a konszolidálásba be nem vont leányvállalatban; az idôszakban a leányvállalatok körében bekövetkezett változásokról; a konszolidálás során alkalmazott módszerekrôl. 28. számú IAS a társult vállalkozásokba történt befektetéseknek az összevont (konszolidált) éves beszámolóban való szerepeltetésérôl A standard fôbb elôírásai: n a társult vállalkozás, a jelentôs befolyás fogalma; n a társult vállalkozásokat az equity módszerrel kell a konszolidált beszámolóban szerepeltetni. 29. számú IAS a hiperinflációs gazdaságokban mûködô vállalkozások beszámolójának értékelési sajátosságairól A standard fôbb elôírásai: n Hiperinflációt kell feltételezni (egyebek mellett), ha az infláció három év alatt meghaladja a 100%-ot. n Ilyen körülmények között az éves beszámolót a fordulónapon érvényes, aktuális értéken kell összeállítani. A korábbi idôszak összehasonlító adatait is a fordulónap szerinti aktuális értékre kell helyesbíteni. n Az átértékelési különbözetet (akár nyereség, akár veszteség) az eredményben számításba kell venni, és elkülönítetten be kell mutatni. 30. számú IAS a bankok és más pénzügyi vállalkozások beszámolójának sajátosságai A standard fôbb elôírásai: n A bankok és más pénzügyi vállalkozások speciális információközléseivel foglalkozik a mérleg tételei, a bevételek és a ráfordítások csoportosítása jellemzôik szerint; a nettósítás egyes kivételektôl eltekintve nem megengedett; a tételek minimumkövetelményének meghatározása; kiegészítô információk a bizonytalan tételekrôl, a mérlegen kívüli tételekrôl, a veszteségekrôl, a befektetések piaci értékérôl, a kötelezettségek fajtáiról, az idegen pénzegységben kötött ügyletekrôl stb. 31. számú IAS a közös vállalatba történt befektetésnek az összevont (konszolidált) éves beszámolóban való szerepeltetésérôl A standard fôbb elôírásai: n A közös vezetés formái a közös vállalat konszolidálása szempontjából közösen felügyelt tevékenység: teljes körû számbavétel; közösen felügyelt eszközök: az eszközök arányos számbavétele; közösen felügyelt vállalkozások: számbavételük arányosan vagy az equity módszerrel történhet. n Az értékesítési céllal tartott értékpapírt befektetésként kell kezelni. 32. számú IAS a pénzügyi instrumentumok fogalmáról és azoknak a beszámolóban való bemutatásáról A standard fôbb elôírásai: n A pénzügyi instrumentumot a kibocsátónak kell minôsítenie, hogy az kötelezettséget vagy saját tôkét jelent-e. Ez magában foglalja a megosztott számbavétel lehetôségét is. A minôsítést a tartalom és nem a forma alapján kell megtenni. n A tartozás fogalma. n A pénzügyi kötelezettség költségét (kamatát) az eredménnyel szemben kell elszámolni. n A saját tôkét terhelô kifizetést nem költségként, hanem a tôke felosztásaként kell kezelni. n Közlendô információk: határidôk és feltételek, kamatkockázatok, hitelezési kockázatok, 67

70 a pénzügyi instrumentumok valós értéke, a valós érték alatt kimutatott eszközök, a kockázatok mérséklését célzó (spekulációs) ügyletek. 33. számú IAS az osztalékról A standard fôbb elôírásai: n Közölni kell az eredménykimutatósban a felosztás elôtti és a közönséges részvényekre felosztott adózott eredmény összegét. n A különbözô részvényfajták osztalékjogainak figyelembe vétele az eredmény felosztásakor. n A részvényre átváltoztatható kötvények, n A visszavásárolt saját részvények. 34. számú IAS a közbensô beszámolóról A standard fôbb elôírásai: n Mind a számbavételre, mind a beszámoló készítésére tartalmaz elôírásokat. n Meghatározza a közbensô beszámoló minimális tartalmát a közbensô fordulónapra készített mérleg, nyitó adatként a legutolsó lezárt év adataival; eredménykimutatás az üzleti év kezdetétôl a közbensô beszámoló fordulónapjáig bekövetkezett eseményekrôl és a közvetlenül megelôzô év azonos idôszakára összeállított adatok; a saját tôke változásait bemutató melléklet az adott üzleti évben a közbensô mérleg fordulónapjáig bekövetkezett változásokról és az elôzô év megfelelô idôszakának adatai; a cash flow kimutatás a közbensô fordulónapig és az elôzô év azonos idôszakának adatai. n Kijelöli a közbensô beszámolóban követendô számbavételi és értékelési alapelveket. n A kiegészítô mellékletben javasolja bemutatni az elôzô évhez (az összehasonlítható idôszakhoz) képest a számviteli politikában bekövetkezett változásokat, a tevékenység szezonális jellegét, ciklikusságát, a becslések módosítását, a kihelyezett követelések, a saját tôke, az osztalékok, a szegmensek bevételei és eredménye, a mérleg fordulónapját követô események, a befektetett pénzügyi eszközök vásárlása vagy eladása, a bizonytalan követelések és kötelezettségek, a felújítások, a megszüntetett tevékenységek jellemzô adatait. n A közbensô beszámoló készítésekor az elôzô évi éves beszámolóban alkalmazott számviteli politika szerint kell eljárni. Az évközi beszámolás gyakorisága nem befolyásolja az éves eredmény számbavételét. n Útmutatást ad a munkavállalók éves adóköteles jövedelmének, az idôszakos javítási költségeknek, a céltartalékoknak, az év végi engedményeknek, a lízing-kötelezettségeknek, az immateriális javaknak, a nyugdíjaknak, a kompenzált hiányzásoknak, a jövedelemadónak, a leírásoknak, a befektetéseknek, az idegen pénznem átszámításoknak és az értékvesztéseknek a közbensô beszámolóban való számbavételéhez. 35. számú IAS a megszûnô tevékenységekkel kapcsolatos információközlésrôl A standard fôbb elôírásai: n A standard célkitûzése, olyan rendszer kialakítása, amelyben az információkat meg lehet osztani a folyamatosan végzett és a megszûnô fôbb tevékenységek között, meghatározva ez utóbbiakról az információközlés minimumát. n A megszûnô tevékenységekrôl a következôk közül az elôbb bekövetkezô idôpontjában kell információt közölni: a vállalkozás megállapodást köt a megszüntetni kívánt tevékenységhez használt eszközök többségének eladásáról vagy az igazgatótanács vagy más hasonló testület a megszüntetéssel egyetért, azt jóváhagyja. n Az információközlésnek a következôkre kell kiterjednie: a megszüntetni kívánt tevékenység leírása; az üzleti vagy földrajzi szegmensek, amelyek beszámolójában a tevékenységrôl számot adtak, a megszüntetés tervezett idôpontja; a megszüntetés befejezésének várható ideje, ha az ismert vagy meghatározható; a vállalkozásból kivonni kívánt eszközök és források könyv szerinti értéke; a megszüntetni kívánt tevékenységhez kapcsolódó bevételek és ráfordítások, az arra jutó adózás elôtti eredmény és jövedelemadó; a megszûnô tevékenység eszközeinek értékesítésébôl, kötelezettségeinek teljesítésébôl származó nyereség vagy veszteség és a kapcsolódó adókötelezettségek; a megszûnô tevékenységgel kapcsolatos mûködési, befektetési és pénzügyi cash flow nettó összege. n Az összehasonlítható adatokat ki kell munkálni. 36. számú IAS az eszközök értékének csökkenésérôl, az értékvesztésrôl A standard fôbb elôírásai: n Fôként a goodwill, az egyéb immateriális javak, a tárgyi eszközök értékének csökkenése elszámolásával foglalkozik. n Az érték csökkenésének meghatározása és mérése, veszteségként való számbavétele. Ha a könyv szerinti érték meghaladja a visszanyerhetô (értékesíthetô vagy kárrendezés formájában ellentételezett) értéket, értékvesztést (terven felüli értékcsökkenést) kell elszámolni. A visszanyerhetô érték alatt az eladási ár és a használati érték közül a magasabbat kell érteni, mind a kettôt a jelenérték alapján számítva. n A korábban elszámolt értékvesztést, terven felüli értékcsökkenést vissza kell pótolni, ha a visszanyerhetô érték meghatározásakor figyelembe vett tényezôkben változás következett be. A visszaértékelés csak a korábbi könyv szerinti érték terv szerinti értékcsökkenéssel módosított összegéig történhet. A visszaértékelést bevételként kell elszámolni. 37. számú IAS a céltartalékokról, a feltételes kötelezettségekrôl, a bizonytalan követelésekrôl 68

71 A standard fôbb elôírásai: n Mikor kell, mikor lehet, mire nem lehet céltartalékot képezni, és azt a mérlegbe beállítani. n A céltartalék összegének meghatározása. n A bizonytalan követelések, feltételes kötelezettségek fogalma. 38. számú IAS az immateriális javakról A standard fôbb elôírásai: n Azokkal az immateriális javakkal foglalkozik, amelyek más standardokban nem szerepelnek (reklám, továbbképzés, alapítás, kutatás és fejlesztés aktivált költségei). n Az immateriális javak értékelése, a mérlegbe történô felvétele, a saját elôállítás és a vásárlás megkülönböztetése a számbavételnél (költség vagy aktíva). n Az immateriális javak leírása a hasznos élettartam alatt, de használatba vételtôl számított 20 év alatt, figyelembe véve az évenkénti értékelési kötelezettséget (terven felüli leírás). n Kiegészítô információként közölni kell a mérlegbe beállított immateriális javak fajtáit, a könyv szerinti értékükben bekövetkezett változásokat, a költségként elszámolt kutatási és fejlesztési kiadásokat. 39. számú IAS a pénzügyi instrumentumok állományba vételérôl és értékelésérôl A standard fôbb elôírásai: n Valamennyi pénzügyi eszközre és pénzügyi kötelezettségre vonatkozik, beleértve a származékos ügyleteket is. Általánosságban olyan értéken kell ezeket értékelni, amely a bármikori fizetett vagy kapott valós érték. n A vásárlás, a teljesítés idôpontja közötti értékváltozások, tranzakciós díjak. n A vállalkozás ellenôrzési hatókörén kívüli események. Másnak átengedett ellenôrzési jogkör a pénzügyi eszköz, a pénzügyi kötelezettség felett. n Az átértékelés kezelése. Az értékvesztés elszámolásainak kötelezettsége. ÉRTELMEZÉSEK A NEMZETKÖZI SZÁMVITELI STANDARDOKHOZ SIC 1. A készletek értékelésének különféle formái. Arról szól, hogy az eltérô készletféleségek értékelésére eltérô módszerek is megengedettek. SIC 2. A hitelfelvétel költségeinek aktiválása. A hitelfelvétel költségeinek aktiválására vonatkozó döntést következetesen kell alkalmazni. SIC 3. A kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ügyletek nem realizált nyereségének és veszteségének kiszûrése. A nem realizált eredményt arányosan kell kiszûrni. (SIC 4. nincsen hatályban) SIC 5. Pénzügyi eszközök (értékpapír) fogalma az értékpapírban foglalt kötelezettség feltételes teljesítése. Arról szól, hogy kötelezettségnek vagy a saját tôke részének kell minôsíteni az értékpapír kibocsátás miatti tartozást, ha az abban foglaltak teljesítése olyan jövôbeli eseményektôl függ, amelyek felett mind az értékpapírt kibocsátó, mind annak birtokosa ellenôrzést gyakorol. SIC 6. A meglévô szoftver módosításának költségei (2000. év). Az álláspont szerint a szoftvereknek a évre való átállítása karbantartásnak minôsül, aminek költségét nem lehet aktiválni. SIC 7. Az euró bevezetése. Az eurót úgy kell tekinteni, mint bármely más pénznemet, tehát az átszámítást az általános szabályok szerint kell végrehajtani. SIC 8. A számviteli rendszer alapjaként a nemzetközi standardok elsô ízben történô alkalmazása. Az adott idôszakban hatályos elôírásokat kell alkalmazni, mintha mindig így jártak volna el, a korrekciókat az IAS szerint kimutatott eredménytartalék összegében kell számításba venni. SIC 9. Üzleti kombinációk vásárlás vagy egyesítés. A döntô ismérv, hogy meg lehet-e határozni a vevôt, azaz a tulajdonosok vagy a vállalkozások valamelyike szerez-e ellenôrzési jogkört a többiek felett. SIC 10. Állami támogatás nincsen speciális kapcsolat a szokásos tevékenységgel. A kormánytól kapott fejlesztési célú támogatásokat az állami támogatásokkal azonosan kell a beszámolóban kezelni, ezek az összegek az osztalékot nem fedezhetik. SIC 11. Idegen pénznem az átszámításból származó veszteség. Az átszámítási veszteségnek a beszerzési ár részeként való értelmezése feltételeirôl szól. SIC 12. Konszolidálás eltérô tevékenységet folytató vállalkozások. A konszolidálásba történô bevonásnál azt kell figyelembe venni, hogy a leányvállalat alapvetôen az anyavállalat ellenôrzése alatt áll-e, az eltérô tevékenység folytatása tehát nem ok a konszolidálási kötelezettség alól történô mentesítésre. SIC 13. Közös vállalkozások apportba adott nem monetáris eszköz. Az átadott eszközökkel kapcsolatos, az értékkülönbözetbôl származó nyereség vagy veszteség kimutatása indokolt. SIC 14. Tárgyi eszközök a káresemény, a kártérítés és a helyreállítás. Az összefüggô eseményeket káresemény, kártérítés, felújítás elkülönítetten kell elszámolni. SIC I5. Operatív lízing a bérbevételt ösztönzô kiegészítô szolgáltatások. A lízingbe vételt ösztönzô kiegészítô szolgáltatások költségének és ellenértékének a bérleti díj részeként való elszámolásáról szól. SIC 16. A visszavásárolt saját részvények bemutatása. A saját tôke változásaként értelmezik a saját részvény visszavásárlását és az értékesítését is. 69