EMLÉKEZTETŐ Egyeztetés a Microsec Munkatársaival a közjegyzők által alkalmazandó pénzintézeti megkereső program anotes-on keresztüli elérésének kialakítása kérdésében 2016.03.09. napján a MOKK Közjegyzők Házában megtartott megbeszélésről Jelen vannak: dr. Kapási Olga MOKK KÜSZ Biz. Lóth Ágnes MOKK Levéltári asszisztens Ivicsics Sándor Microsec dr. Tamási Attila MOKK Informatika dr. Horváth András Microsec Szabóné Endrődi Csilla Microsec Az ülés napirendi pontjai: 1./ Közjegyzők által használni kívánt elektronikus pénzintézeti megkereső program anotes-on keresztüli elérésének feladatai és a felmerült kérdések tisztázása 2./ Egyebek Kapási Olga: Köszönti a megjelenteket. A MOKK Munkatársai tájékoztatást adtak arról, hogy a pénzintézetek megkeresésére vonatkozó elektronikus programot használnak a végrehajtók, a NAV és a cégbíróságok. Kapási Olga tájékoztatja a megjelenteket arról, hogy a pénzintézetek papíralapon történő megkeresése jelenleg mit tartalmaz: a hagyatéki ügyekben a leltár tartalmazza azt, ha az elhalt nevén valamelyik pénzintézetnél számlát vezetnek. Általában számlaszám is feltüntetésre kerül a leltárban. A közjegyző a hagyatéki ügyekben megkeresi a megjelölt pénzintézetet, hogy nyilatkozzon arról, hogy az elhunyt nevén van-e számla, és ha van, a vezetett számlán az elhalálozás időpontjában és a bank válaszának időpontjában milyen egyenleg állt fenn. A közjegyzők számára tehát a pénzintézetek részéről az örökhagyó halálának időpontjában fennállott egyenleg közlése nélkülözhetetlen, ellentétben például a végrehajtókkal, ahol a megkeresés idején fennálló egyenleg közlése a fontos. Kapási Olga elmondta, hogy a pénzintézetek elektronikus megkeresésére vonatkozó programnak alkalmasnak kell lennie: - minden pénzintézet egyszerre történő megkeresésre - a legfontosabb a halál időpontjában meglévő egyenleg közlése - a válaszadás napján fennálló egyenleg közlése is fontos adat, például előfordul, hogy a válaszadáskor a számlán már nincs pénz, mert esetleg a meghatalmazott szabálytalanul az örökhagyó halála után felvette a pénzt. Ez fontos információ lehet az örökösök felé. Kapási Olga elmondta azt is, hogy a pénzintézetek jelenleg papír alapon történő megkeresése esetén arra is választ kér a közjegyző, hogy vezetnek-e az elhunyt nevén a bankszámlán kívül például értékpapírszámlát, devizaszámlát, vagy van-e az örökhagyónak széfbérlete.
Tamási Attila elmondta, hogy a MOKK IT feladata a kapcsolat felvétele a Bankszövetség felé (a pénzintézetek regisztrációjával kapcsolatban) Ezt követően elmondta, hogy eldöntendő kérdés az, hogy a közjegyzőknek fontos-e a pénzintézetek válaszának időpontjában fennálló egyenleg közlése. Ezt tisztázni fogja, egyezteti Anka Tibor Közjegyző Úrral. Szabóné Endrődi Csilla elmondta, hogy a megkereső program akár a halál időpontjában lévő adatot, akár a lekérdezés napján lévő adatot is tudja szolgáltatni. Tamási Attila: felkéri a Microsec munkatársait arra, hogy vázolják röviden, hogyan működne a közjegyzők által használandó pénzintézetek elektronikus megkereső rendszere. Szabóné Endrődi Csilla elmondta, hogy: a végrehajtók és a cégbíróságok az aktuális adatokra kíváncsiak, a NAV ellenőrzés a korábbi időpontbelire. Ivicsics Sándor és Horváth András a rendszer működését közösen ismerteti: a központi szerver a postázó szerepét tölti be a közjegyző és a pénzintézetek között. A közjegyző egy előre meghatározott - általunk összeállított- formátumban előállítja a megkeresés dokumentumát. A közjegyző elkészíti, majd aláírja az e-aktát, majd ezt követően titkosítja. A közjegyző az így elkészített megkeresést (es3 aktát) az anotes-kür programon keresztül beküldi a központi szerverre. A központi szerver visszajelez, hogy átvette a megkeresést és erről a közjegyző kap egy feladóvevényt. A központi szerver továbbítja a megkeresést a címzettekhez, azaz a pénzintézetekhez. A pénzintézet kap egy értesítést új küldemény érkezéséről, amelyre kell adnia egy tértivevényt. A küldeményt csak akkor töltheti le, ha a szerverre feltöltötte a helyes tértivevényt, mely igazolja a megkeresés címzetthez való eljutását. A szerver visszaküldi ezt a tértivevényt a közjegyzőhöz. Ez az egész folyamat több mint a postai kézbesítés, mert a tértivevény azt is igazolja, hogy mi volt a borítékban (tartalmazza az átvett küldemény lenyomatát), azaz ha valaki véletlenül üres borítékot adott fel, az is kiderül. Az átvett megkeresésre a pénzintézet elkészíti a válaszát, amelyet hasonlóan aláír, titkosít, és a központi szerveren keresztül eljuttat a közjegyzőhöz. A válasz küldemény átvételét a közjegyzőnek is tértivevénnyel kell igazolnia. Tamási Attila: javasolja, hogy ne személyhez kötött aláírást alkalmazzanak a tértivevények aláírására. Az ügymenet egyszerűsítése a cél, nem az ügyintézői feladatok megsokszorozása. Tehát ő szoftveres aláírást javasol. Szabóné Endrődi Csilla: véleménye szerint is nagyon lassú, ha egy kártyát használnának a közjegyzők, ezért javasol egy vegyes használatot. Az ő tervezetük szerint a megkeresés a közjegyző kártyával íródna alá, míg a rendszer további részében szoftveres azonosítás, és a titkosításra is szoftveres verziót javasol, tértivevény aláírására is szoftverest. Kapási Olga: nagyon gyakori eset, hogy a pénzintézet hiányos választ ad, illetve további megkeresésre van szükség. Például: az ERSTE Bank kap egy megkeresést, közli, hogy a halál időpontjában milyen összegű egyenleg állt fent, illetve vezet-e még más szolgáltatást, pl. devizaszámla stb. A Bank válaszol, hogy van értékpapír számla, illetve kérik, a közjegyző keresse meg az ERSTE Befektetési alapot, akik felvilágosítást adnak.
Tamási Attila: tájékoztatja a jelenlévőket, hogy ismeretei szerint az MBVK és a NAV rendszeréhez a pénzintézetek már csatlakoztak, a cégbíróságok rendszerében pedig már a befektetési szolgáltatóknak is benne vannak. MOKK IT feladata: a Befektetési szolgáltatók szövetségével is fel kell venni a kapcsolatot a fentiek pontosítására. Kapási Olga: további példát mondott arról, hogy sokszor előfordul, hogy a pénzintézet közli a halál időpontjában fennállott egyenleget, továbbá azt, hogy az örökhagyó nevén vezetnek széfbérletet. Ilyenkor a közjegyzőnek el kell rendelnie a széf leltározást. Lényeg az, hogy a rendszer adjon választ hogy van-e az örökhagyó nevén széfbérlet. Szabóné Endrődi Csilla: A széfes megkeresés már most benne van az eddig működő programban. Kapási Olga: ismeretei szerint elég sok megkeresés irányul az Államkincstár felé. Kérdés az Államkincstár benne van-e a rendszerben? Szabóné Endrődi Csilla : tájékoztatja a jelenlévőket, hogy tudnak arról, hogy igény volna rá, de még az Államkincstár nem tagja a válaszadó pénzintézetek körének. Ivicsics Sándor: Jelenlegi elképzelés szerint az anotes-kür-ön belül lenne az archívumhoz hasonlóan egy felület, egy fül a pénzintézeti elektronikus megkeresések használatára. Ezen a felületen látszana, hogy mely ügyekben lettek elküldve a megkeresések. A napi munkamenet során az ügy adatlapján az ügyintéző megjelöli, hogy mely ügyekhez akar megkereséseket indítani. Erre lenne egy külön funkció, akár lenne egy külön ablak ahol a rendszerben található adatokkal a program kitölti a forma megkeresést. Kitöltés után az ügyintéző aláírja (pitty-pitty közjegyzői aláírás), majd aláírás után elküldésre kerül a szerver felé az e-akta. A lényeg, hogy a felhasználónak nem lesz dolga a küldés után. Az összes további visszajelzést pl. a tértivevényeket rendezi a program automatikusan, a válaszok feldolgozását is betölti az adott ügyhöz. E fentiek feltétele a tértivevények szoftveres aláírása, a szoftveres autentikáció és a szoftveres titkosítás. Szabóné Endrődi Csilla: megbeszélendő problémaként jelzi a megjelentek felé, hogy válaszként pozitív és negatív válaszok is érkeznek, a nem válasz is válasz. Tamási Attila: kérdésként fogalmazza meg, hogy az ügymenet gyorsítása érdekében megoldható-e a visszaérkezett válaszok, tértivevények tömeges átvétele szoftveresen? Szabóné Endrődi Csilla: nem így működik a rendszer jelenleg. Tamási Attila: több ügyben több küldeménynek a lenyomatát meg kéne személyesíteni. Semmiképpen nem lehet kétszáz kattintás, egyszerűbb megoldásra törekszünk. Ivicsicsi Sándor: amikor válasz érkezik a pénzintézettől, a választott megoldástól függ, hogyan kell a továbbiakban eljárni. Kártyás tértivevény aláírás esetében mindenképpen kell egy külön fogadási felület, amikor a közjegyző aláírja, hogy megkapta a választ (ez igazolás a pénzintézetnek). Ha a pénzintézetek ettől eltekintenek és a szoftveres aláírás is elégséges, akkor automatikusan történne a tértivevényezés, felhasználói beavatkozás nélkül.
Szabóné Endrődi Csilla: További megbeszélés tárgya azon probléma lekezelése, ha e-megkeresésre a pénzintézet papír alapon válaszol. Sajnos ilyen is elképzelhető. Kapási Olga: Ha nem válaszol a bank, akkor mi legyen a kialakítandó gyakorlat. Akkor papír alapon legyen ismételt megkeresés vagy? Tamási Attila: Van-e lehetőség ismételt megkeresésre, amennyiben hiányos válasz érkezik. Szabóné Endrődi Csilla: javasolja ilyen esetben irodai szinten a banki kapcsolattartóval felvenni a kapcsolatot. Tamási Attila: Javasolja egy felhasználó szabályzatban rögzíteni, hogy a válaszadási kötelezettség is elektronikus formában jöjjön létre. Erről Bankszövetségi szinten beszélni kéne. Esetleg szankcionálni? Szabóné Endrődi Csilla: korábban felmerült irány, azonnali válaszadási igény pl. soron kívüliség. Van-e ennek realitása? Nem annyira támogatott, ez részünkről. A megjelentek átbeszélték a fenti azonnali válaszadást. Nem támogatják a soron kívüliséget. Nincs rá szükség. Az iroda oldja meg egyéni megkereséssel. Ivicsics Sándor folytatja a működés vázolását: Bank küld egy választ, a válaszok fogadása szoftveres tértivevényezés esetén automatizálható, ez a háttérben fut. A felhasználói felületen értesítés jelenik meg, rákattintva meg lehet nézni, mely ügyekhez érkezett válasz és terveik szerint innen az ügy megnyitható, ahol megtekinthető a válasz. Ha a válasz tartalom pozitív azaz igen válaszok esetén a válasz tartalom megnyitható. Az igen válaszok külön nyilván lesznek tartva azoktól ahol még nem válaszoltak, és azoktól ahol nemleges válasz érkezett. Szabóné Endrődi Csilla: Felmerül a megőrzés kérdése. A szerver 30 napig őrzi meg a küldeményeket, és egy évig a feladóvevényeket és tértiket. Ezek hosszú távú megőrzéséről a közjegyzőknek kell gondoskodniuk (az irodai szervereken vagy máshol). Kérdés, hogy mennyi ideig kell megőrizni ezeket az adatokat, és ebből mennyi ideig kell az irodai gépen elérhetőnek lenniük? Kapási Olga: Megkérdezi a Microsec jelenlévő munkatársait szerintük mennyi időre van még szükség a tényleges, irodák általi használatba vételig? Szabóné Endrődi Csilla: a Szerződés aláírásától számított max. 5 hónap Tamási Attila: dr Székely Gergely ügyvéd készített szövegjavaslatot a tervezetre. Több, a szolgáltatás nyújtás szempontjából lényeges kérdésben szükséges egyeztetni és pontosítani. Kapási Olga megkérdezi, utána kell nézni, hogy a pénzintézetek elektronikus megkeresése esetén szükség van-e jogszabály módosításra. 2:/ Egyebek - Tamási Attila elmondta, hogy: A Pp elektronikus kapcsolattartásra és a hatóságok közötti elektronikus kommunikációra vonatkozó rendelkezések szerint a hagyatéki leltárt 2016. július 1-től elektronikus formában fogják a közjegyzők kapni. - Kapási Olga elmondta, hogy korábban de a legutóbbi kibővített KÜSZ Bizottsági ülésen is felmerült az igény arra, hogy az anotes-kür-ben legyen egy megkeresés kategória amihez egyéb befejezés kapcsolódik. Elmondta, hogy különféle követeléskezelőktől megkeresések érkeznek olyan elhalt személyekre vonatkozóan, akik után sohasem volt és nem is indul hagyatéki eljárás. A megkeresések többnyire azt tartalmazzák, hogy az elhalt személynek
tartozása van és kérik jogerős hagyatékátadó végzés megküldését. Jelenleg ezeket az ügyeket hagyatékként iktatjuk és végzéssel egyéb befejezésnek minősülnek. A javaslatot előterjesztő közjegyzők elmondták, hogy ha minden ilyen megkeresést iktatunk, ezzel emelkedik a hagyatéki ügy érkezések száma és felvetődhet az IM-ben, hogy a sok ügy miatt további székhelyre van szükség. Tamási Attila elmondta: MOKK-on belül kell megfogalmazni és eldönteni mit szeretnénk és e döntés függvényében, kérhetünk fejlesztést Horváth András elmondta, hogy az anotes ilyen irányú fejlesztésére lehetőség van. Vizsgáljuk meg azt, hogy a statisztikában mi jelenik meg. A szolgáltatott statisztikai adatokból milyen következtetést von le a minisztérium? Ezt fontos tisztázni. - Ha arra kíváncsi a minisztérium, hogy mennyi ügyet akár milyen ügyet intéznek el az adott közjegyzői irodában, akkor minden beérkező kérelmet iktatni kell. A megkereséseket új ügyszámra kell iktatni. Olyan tárgyú ügyszámot kapjon a megkeresés, amilyen ügyről szó van. Természetesen, miután nincs ilyen ügynek előzménye, ezért a válasz nemleges lesz a megkereső felé. Ez az adott ügyszámon befejeződik, hiszen megválaszolja a közjegyző, tehát a statisztikában jelentkezik egy ügy folyamatban és egy befejezés. Itt az elintézés határideje is megjelenik a statisztikában. Ez általában egy hónapon belüli ügyintézést feltételez. - Ha arra kíváncsi a minisztérium, hogy adott székhelyen mennyi az egyes nemperes ügyek érkezésének gyakorisága, például mennyi hagyatéki ügy érkezik? és azok mennyi időn belül fejeződnek be? akkor a jelenlegi formátumú statisztika által adott adatokból ez egyértelműen nem nyerhető ki. Van olyan, hogy az örökhagyó után nem indul közjegyzői eljárás? Kapási Olga: Igen van, jegyzői szakban eldől, hogy ha nincs vagyon és nem kérik öröklési bizonyítvány kiállítását, akkor nem indul eljárás és a jegyző a közjegyzőhöz nem küld iratokat. Horváth András: nem az lenne a jó, ha minden eljutna a közjegyzőhöz? MOKK részérül jelenlévők egyértelműen azt válaszolják: nem lenne jó ha minden elhalt után indulna hagyatéki eljárás. Továbbra is eldöntendő kérdés a forma, séma definíció megbeszélése. Demo prezentációt készítenek és küldenek képernyő terveket. Ennek vállalt határideje 2016. május első fele. - az irodában lévő megkeresések és válaszok selejtezhetőségének a jogszabályi hátterét. Egyeztetni kell Rák Viktorral. Itt arról van szó, pl. ha a követeléskezelőtől érkezett megkereséseket nem iktatnánk, hanem azt és az arra adott választ X idő után a közjegyző kiselejtezné.