2016 Környezetvédelmi jelentés MVM Paksi Atomerőmű Zrt.
A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Daróczi László Fink Gábor Frey István Göttli Józsefné Kovács Ferenc Kováts Gergely Manga László Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Pónya Zsolt Sallai Orsolya Végh Gábor Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: Dr. Bujtás Tibor sugár- és környezetvédelmi főosztályvezető Pécsi Zsolt környezetvédelmi osztályvezető Elter Enikő vegyészeti főosztályvezető Feil Ferenc radioaktívhulladék-kezelési osztályvezető Fodor Zoltán üzemviteli osztályvezető Volent Gábor biztonsági igazgató Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató
Tartalom 1. Bevezetés 4 2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása 6 3. Nukleáris környezetvédelem 12 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 14 3.2 Környezet-ellenőrzés 16 3.3 Terjedés számítás 19 4. Radioaktív hulladékok kezelése 20 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 22 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 22 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 24 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 24 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 26 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 26 4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása 28 5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2015. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 30 5.1 Vízminőség-védelem 32 5.1.1 Felszíni vizek védelme 32 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme 37 5.2 Levegőtisztaság- védelem 37 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 38 5.3.1 Veszélyes hulladékok 38 5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok 41 5.4 Vegyi anyagok kezelése 43 5.4.1 REACH 43 5.4.2 CLP 43 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása 44 6. Minőség- és környezet irányítás, környezet védelmi menedzsment rendszer 46 6.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 48 6.2 Környezeti politikánk 50 6.3 Környezet központú célok, programok 51 Rövidítések és fogalmak magyarázata 54
4 1 Bevezetés
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (továbbiakban atomerőmű) Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A Paksi Atomerőmű küldetése a biztonságos, megbízható, olcsó és környezettudatos villamosenergia-termelés. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk, és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről. 5
6 2 A részvénytársaság tevékenységének bemutatása
7
A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. 2016-os évben az atomerőmű mennyisége 2016. év végére meghaladta a 445,5 TWh-t. 16 053,9 GWh villamos energiát termelt, ezzel az erőmű történetének eddigi legjobb termelési eredményét sikerült elérni. Az 2016-ban a blokkok teljesítménykihasználási tényezői az alábbiak voltak: atomerőmű a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 51,3%-át adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 4028,0; a 2. blokk 3576,3; a 3. blokk 4403,8; a 4. blokk 4045,8 GWh-val járult hozzá. 1. blokk: 91,7% 2. blokk: 81,4% 3. blokk: 100,3% 4. blokk: 92,1% A termelés mennyiséget tekintve, a korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban jelenleg a 2. helyet a 2015. év (15 834,4 GWh), 3. helyet a 2012. év, (15 793 GWh), a 4. A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőműszinten 90,4%. A teljesítménykihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 2016-ban 91,4 %. helyet a 2010. év, (15 760,6 GWh) foglalja el. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamosenergia Az atomerőmű villamosenergia-termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be. [TWh] 20 15 10 5 0 2,473 3,766 6,479 7,425 10,985 13,445 13,891 13,731 13,726 13,964 13,796 14,049 14026 14,18 13,968 13,949 14,096 14,179 14,126 13,953 11,013 11,915 13,834 13,461 14,677 14,818 15,427 15,760 15,685 15,793 15,370 15,648 15,834 16,054 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 8 1. ábra Az atomerőmű villamosenergia-termelése
Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 16 053,9 GWh Értékesített villamos energia: 15 171,6 GWh Önfogyasztás: 880,8 GWh (5,49%) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1 727,2 MW Főjavítások időtartama: 123,8 nap 9
A Duna-víz-felhasználásunk 2637,1 millió m³ volt 2016-ban, ami 0,164 m³/kwh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát a 2. ábra szemlélteti. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. [TWh] 45 import egyéb hazai termelés atom 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 16,054 15,257 12,725 [év] 2. ábra Magyarország villamosenergia-felhasználása 10
Országos adatok: A VER csúcsterhelése: téli csúcsigény: 6749 MW (4,47 %), nyári csúcsigény: 6366 MW (-1,4 %) Bruttó hazai felhasználás: 44 035,5 GWh (0,7 %) Az import mennyisége: 12 725,0 GWh (7 %) Bruttó hazai termelés: 31 310,5 GWh (4,2 %) Az import részaránya a hazai felhasználásból: 28,9% (-7,6%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai termelésből: 51,3% (-2,7%) MVM PA Zrt. részaránya a bruttó hazai felhasználásból: 36,5% (0,8%) Zárójelben a 2015. évi adatokhoz viszonyított változás százalékos mértéke látható. Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, vízmoderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor 1. blokk: 500 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW A primer köri hurkok száma 6 4. blokk: 500 MW Hőteljesítmény 1485 MW Turbinák száma 2 Az aktív zóna töltete 42 tonna urán-dioxid 1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente ~ 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így kijelenthetjük, hogy az atomerőmű az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen. 11
3 Nukleáris környezetvédelem 12
13
A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2016-ban is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM-rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 μsv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték-kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évben 0,32%- ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kihasználása: 3,22 x 10-3), ebből 0,26%-kal a folyékony, míg 0,06%- kal a légnemű kibocsátások részesedtek. Az energiatermelésre normált kibocsátásokat mutatja be a 3. táblázat. 14
Izotópcsoportok Összes kibocsátás [Bq] Légnemű kibocsátások Kibocsátási határértékkihasználás Korróziós és hasadási termékek 7,53 10 9 4,78 10-5 Radioaktív nemesgázok 2,20 10 13 3,50 10-4 Radiojódok 1,55 10 7 4,74 10-6 Trícium 4,44 10 12 2,56 10-5 Radiokarbon 6,53 10 11 1,77 10-4 Összes: 6,06 10-4 Folyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,14 10 9 5,87 10-4 Trícium 2,67 10 13 9,21 10-4 Radiokarbon 3,42 10 9 1,10 10-3 Alfa-sugárzók 2,81 10 6 2,85 10-6 Összes: 2,61 10-3 2. táblázat A 2016. évi kibocsátások összefoglaló adatai Radionuklid/ izotópcsoportok 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 Légnemű kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Összes aeroszol 0,53 0,47 0,52 0,53 0,58 0,52 0,62 0,68 0,89 0,61 0,44 131 I egyenérték 0,023 0,023 0,028 0,075 0,077 0,028 0,020 0,031 0,025 0,11 0,09 Összes nemesgáz 13 000 10 400 15 000 18 000 24 000 22 200 22 500 17 400 14 700 13 900 12 711 Összes trícium 2 100 1 750 1 800 2 100 2 800 2 190 2 030 2 460 2 070 2 420 2 571 Összes radiokarbon 420 356 270 310 330 208 325 387 352 351 378 Folyékony kibocsátás [GBqGW e -1 év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,8 0,98 0,79 0,70 0,62 0,62 0,69 0,61 0,86 0,81 0,65 Trícium 16 000 13 000 17 000 16 000 17 000 13 700 14 600 13 600 13 000 14 500 15 460 3. táblázat A Paksi Atomerőmű megtermelt villamos energiára normált radioaktív kibocsátásai 2006 2016 között 15
3.2 Környezet- ellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű környezetében a mintavevő és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2016-ban is az előző évekhez hasonlóan típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A és G típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al 2 O 3 pelletet tartalmazó POR TL környeze- 3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében 16
Dózisteljesítmény értékek [nsv/h] 100 80 60 POR TL-értékek BITT-szonda-értékek 40 20 0 A1 A2 A3 A4 A5 A6 A7 A8 A9 B24 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16 C17 C18 C19 C20 C21 C22 C23 L25 G1 G2 G3 G4 G5 G6 G7 G8 G9 G10 G11 Állomás száma 4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2016-ban a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TL-vel, valamint BITT-szondával mérve ti dózismérő, a G típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1-A9 és B24-es állomáson POR TL környezeti dózismérő és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Megállapítható, hogy a 2016. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásaiból levonható következtetéssel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, és így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett sem voltak kimutathatóak a földfelszíni levegőmintákban, az erőműtől 1-2 km távolságra az A típusú állomásokon. Az év során a fall out (kihullás) mintákban nem volt kimutatható atomerőművi eredetű mesterséges radioaktív izotóp. 17
A dunai iszapminták közül egyikben sem találtunk az atomerőműtől származó radionuklidokat. Az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak víz- és iszapmintáiban nem lehetet kibocsátásból származó radioaktív izotópot kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 0,5 Bq/dm 3 -nél, az öszszes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm 3 -nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. Összegezve a nukleáris környezet-ellenőrzés 2016. évi mérési eredményeit kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. Besugárzási útvonal Légköri kibocsátások Folyékony kibocsátások Lekötött effektív dózis [μsv/év] Hatósági korlát [μsv/év] Lekötött effektív dózis [μsv/év] 1998 1999 2000-2000 2000-2001 2002 *2003* 2004 2005 0,032 0,068 0,023 306-0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,024 0,028 0,047 154-0,028 0,019 0,031 0,027 0,025 Összes 0,056 0,096 0,080 460 90 0,103 0,051 0,301 0,054 0,053 Megjegyzés: * A 2003. évi 2. blokki kazetták tisztításánál bekövetkezett üzemzavari kibocsátásokkal terhelt. 4. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése 18
3.3 Terjedésszámítás A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat 2016-ra vonatkozóan a TREX nevű terjedésszámító programmal végeztünk. Eszerint 2016-ban az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke a maximális dózisú település (Foktő) esetében 9,38 nsv éves effektív dózist eredményeznek. A folyékony kibocsátásból a gerjeni lakosság számít kritikusnak, itt 60,2 nsv a számított lakossági dózis értéke. A légköri kibocsátásból származó foktői dózisok és a folyékony kibocsátás gerjeni lakosságra számított dózisainak gyermekekre vonatkozó értékeinek összegeként keletkezik a megadott hipotetikus lakossági csoportot érintő dózis. Így az atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2016-ban 69,6 nsv volt. A 4. táblázat 1998-tól öszszefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó, a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait. Megállapíthatjuk, hogy a többlet lakossági sugárterhelés elhanyagolható a természetes háttérsugárzás (2,5-3 msv/év) okozta dózis mellett. Lekötött effektív dózis [μsv/év] 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 0,023 0,024 0,023 0,157 0,009 0,016 0,010 0,014 0,012 0,013 0,009 0,029 0,028 0,035 0,024 0,030 0,032 0,039 0,034 0,048 0,069 0,060 0,052 0,052 0,058 0,181 0,039 0,048 0,049 0,048 0,060 0,082 0,069 19
4 Radioaktív hulladékok kezelése 20
21
4.1 Radioaktív hulladékok kezelése Átalakításokból származó építési anyagok (pl. betontörmelék, faanyag, üveg), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek. A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. A radioaktív hulladék olyan, további felhasználásra már nem kerülő radioaktív anyag, amely sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként. 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák). A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, amelyekből 2016-ban is a megelőző évekhez hasonló mennyiséget használtak fel. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelőanyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. Az atomerőmű 2016. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések. 2016-ban 723 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 214 hordóval több az előző évinél, de alatta marad az átlagos mennyiségnek. A 2016. december 31-i állapot szerint 9175 darab kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékot tartalmazó hordót tárolunk az erőművön belüli átmeneti tárolókban. 22
A kis és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladékmennyiségeket mutatja be az alábbi grafikon. A 723 darab hordóból 625 darab kis aktivitásúnak, míg 98 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján. [év] 2016 2015 2014 2013 2012 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 0 Keletkezett hulladékmennyiség Feldolgozás utáni hulladékmennyiség [m 3 ] 200 400 600 800 1000 5. ábra A keletkezett és a feldolgozás utáni hulladékok mennyisége 23
4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogatigényt jelenti. A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2016. december 31-ig nettó 48,24 m 3 (bruttó 101,97 m 3 ) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 0,13 m 3 (bruttó 0,43 m 3 ) keletkezett 2016-ban, ez nettó 0,6 m 3 -rel kevesebb a 2015-ben keletkezett nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladéknál. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tárolócsövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat, ideiglenes jelleggel, az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), dekontamináló oldatok, evaporátor savazó oldat, elhasznált primer köri ioncserélő gyanták, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. Az atomerőmű ellenőrzött zónájában különböző forrásokból, radioaktív izotópokat 24
tartalmazó vegyszeres hulladékvizek keletkeznek. Ezekben a kis szárazanyag-tartalmú (3-5 g/dm 3 ) oldatokban a primer kör vízüzeméhez, dekontaminálási célokra, a víztisztítók regenerálására és a reaktorteljesítmény finomszabályozására használt oldott vegyszerek találhatók meg. Az összegyűjtött hulladékvizek vegyszeres kezelés után bepárlásra kerülnek kb. 200 g/dm 3 bórsav-koncentrációjú sűrítménnyé. 2016-ban összesen 161 m 3 bepárlási maradék keletkezett. Elhasznált primer köri ioncserélő gyantákból 2016-ban 9,2 m 3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m 3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 226 m 3 -t tárolnak). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2016-ban 0,745 m 3 keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2016. december 31-ig 34 hordó olajos gyöngykovaföld-hulladék keletkezett. 2016-ban megtörtént a 34 hordó olajos gyöngykovaföld térfogatának optimalizálása (a szűrés során a hordó nincs teljesen feltöltve gyöngykovafölddel, így a szabad térfogat feltöltésével a hordók száma csökkent), így az ideiglenesen tárolt mennyiség 19 hordó. A primer köri rendszerekben, meghatározott technológiai rendeltetéssel, több ezer köbméter különböző koncentrációjú bór- 600 Térfogat [m 3 ] 500 400 300 200 100 0 01TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 Alfanumerika Bepárlási maradék Bepárlási maradék (Co eltávolítás után) Ioncserélő gyanta Evaporátor savazó oldat Üzemzavari bepárlási maradék 02TW10B002 02TW10B003 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 Bepárlási maradék (Co eltávolítás előtt) Bepárlási maradék (Cs etávolítás után) Transzportvíz Dekontamináló oldat Bórsav oldat Szabad térfogat 02TU80B001 6. ábra A folyékonyhulladék-tároló tartályok töltöttsége a 2016. december 31-i állapot szerint 25
savoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk a kiépítésenként telepített üzemi ultraszűrőkkel történik, amelynek segítségével a tisztított oldatok a technológiába visszaforgathatók, újrahasznosíthatók, így nem keletkezik belőlük radioaktív hulladék. 2016-ban a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatokat a különböző primer köri rendszerekben ismételten felhasználták. Az összes megszűrt és újrahasznosított mennyiség 19 048 m 3 volt. Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2016. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 9175 darab 200 literes, hulladékot tartalmazó hordó. 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2016-ban a Paksi Atomerőmű területén 723 db 210 dm 3 -es térfogatú, hordóba tömörített, tömörítetlen hulladékot vagy víztelenített iszapot tartalmazó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2016-ban képződött kezelt hulladékot a VK302/I-1 helyiségben helyezték el. A 723 db hordóból 702 db került minősítésre, ezek típusonkénti eloszlása összhangban van az elmúlt években keletkezett hordók hulladéktípusonkénti eloszlásával. 435 db hordó (62%) tömörített hulladék (T), 267 db hordó (38%) nem tömörített hulladék (N), 0 db hordó (0%) víztelenített iszap (I). 26
A 2016. évben képződött 723 db hordóból 702 db hordó (97,1%) aktivitáskoncentráció és izotóp-összetétel szerinti minősítését végeztük el. Tavaly ezeken kívül 256 db 2016 előtt keletkezett hordót mérése történt meg. Az összesen 958 db minősített hordó hulladék típusonként az alábbi eloszlást mutatja: 455 db hordó (47,5%) tömörített hulladék (T), 443 db hordó (46,2%) nem tömörített hulladék (N), 44 db hordó (4,6%) történelmi tömörített hulladék (TT), 16 db hordó (1,7%) víztelenített iszap hulladék (I). 27
4.7 Radioaktív hulladékok kiszállítása 2008. december 2-án, hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt, a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozták a hulladék átvételi követelményeket, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat. A hulladék átvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok menynyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primer körben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladékátvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezettek egy minőségbiztosítási rendszert, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. 28
A minőségbiztosítási program részeként kidolgoztuk a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikációt, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag-adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítési végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozást adtunk ki, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredményét külön erre a célra készített adatlapon rögzítik. Atomerőmű Zrt. és az RHK Kft. képviselői által írtak alá a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. 2008 2011 között 3000 hordó kiszállítása történt meg. 2012-ben a hulladékok átadása az RHK Kft. részére szünetelt. 2013-ban 960, 2007 előtt tömörített (ún. történelmi") hordó kiszállításával újrakezdődött a betárolás a bátaapáti végleges tárolóba, a végleges hulladékcsomagot előállító technológia üzembe lépésének köszönhetően. 2014-ben 1520, 2015-ben 800, míg 2016-ban 256 hordó kiszállítására került sor. A továbbiakban a történelmi" kategóriába tartozó hulladékokat kilencesével egy betonkonténerbe becementezik, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tárolókamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzőit elektronikus adatbázisban is rögzítik. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag-adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A hulladékcsomagok adatait elektronikus formában is rögzítik. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM Paksi A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladékátvételi követelmények. 29
5 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2016. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése 30
31
Az atomerőmű a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére, hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris környezeti hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket. technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivízellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvízigényt a csámpai kutakból (rétegvíz), a tűzivízrendszer vízellátását parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1 Vízminőségvédelem Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. 5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű mint az ország legnagyobb nyersvízhasználó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2016-ban 2638,3 millió m 3 volt, ami 0,164 m 3 /kwh-s fajlagos hűtővíz-felhasználást jelent. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; Az erőmű hűtővíz-felhasználását 1997 2016 között a 7. ábra mutatja be. 3000000 felhasznált hűtővíz mennyisége [1000 m 3 /év] 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 [év] 2016 7. ábra Hűtővíz-felhasználás 1997 2016 között 32
[m 3 /kwh] 0,24 0,22 0,20 0,18 0,16 0,14 0,12 0,10 0,08 0,06 0,04 0,02 0 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 [év] 8. ábra Fajlagos hűtővíz-felhasználás (m 3 /kwh) A hűtővízrendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrt) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik viszsza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna-víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2016-ban is betartotta az atomerőmű. A 8. ábrából látható, hogy a fajlagos hűtővíz-felhasználás a 2008-2009-es évektől folyamatosan csökkent, vagyis az 1 kwh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználása nagyban függ a visszakeverhető (újra felhasználható) vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek, függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (meleg víz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoringrendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer amely az erőmű és a Sió-torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális parti szűrésű vízbázisokra. 33
A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvizet az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül bocsátják ki. A műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos, teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi. 2016-ban keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége 101 546 m 3 volt. A szennyvíztisztító telepen lévő technológia: két műtárgysor, amelyből a II. műtárgysor mélylégbefúvásos rendszerű. A fúvók szabályozása a levegőztetőmedencékben mért oldott oxigénkoncentráció alapján történik. A kiegyenlítőmedencében található szivatytyúk frekvenciaszabályozással működnek. A felújított II. műtárgysor az atomerőmű teljes szennyvíztisztítási igényét ki tudja elégíteni. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül, amelynek szennyezőanyag-koncentrációja a vonatkozó határértékeknek megfelelő volt. (5. táblázat) 2016. évben a bővítési területről 1022 m 3 szennyvíz került átadásra a Paksi szennyvíztisztító telepre. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz-előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják, melyek semlegesítése és lebegőanyagtartalmának kiülepedése a 10 000 m 3 -es agyagbélésű zagymedencékben történik. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított ipari hulladékvíznek a magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2016. évben 152 591 m 3 ipari hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a meleg vizes csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után Komponens Éves maximum Átlag Határérték ph 8,33 7,71 6,5 10,0 Összes szerves oldószerextrakt [mg/l] 9,9 8,70 50 mg/l KOI Cr [mg/l] 317 140,5 1000 mg/l Összes N-tartalom [mg/l] 132 108,45 150 mg/l 5. táblázat: Paks városi szennyvíztelepre átadott szennyvíz minőségi adatai (2016) 34
került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alapsóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló vegyszeres medencék HDPE-burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2016. évben az egyik medencében 2 alkalommal, a másikban 1 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fóliák vizsgálatára alkalmas, és a HDPE-fóliák integritása megfelelő. A hulladékvizet a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett bocsátják ki. A 2016. évben keletkezett hulladékvíz minőségét és menynyiségét (15 500 m 3 ) tekintve hasonló volt, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóság feltételei messzemenően teljesültek. A meleg vizes csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontrollmintázás biztosítására. A mintavételi hely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. Az érvényes monitoringprogram keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paramétert ellenőrzik. Kibocsátás-ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat meszszemenően betartottuk. (6. táblázat) A Paksi Atomerőmű 1996 óta a csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő 35
Komponens Mértékegység Éves maximum Átlag Határérték ph 8,42 8,2625 6-9,5 Összes szerves oldószerextrakt < (mg/l) 2 2 10 Biológiai oxigénigény (mg/l) 9 6,5 50 KOI cr < (mg/l) 30 30 150 Összes lebegőanyag-tartalom (mg/l) 91,3 38,225 200 Nitrit-ion < < (mg/l) 0,5 0,5 - Nitrit-N < < (mg/l) 0,15 0,15 - Nitrát-ion (mg/l) 13,9 9,3125 - Nitrát-N (mg/l) 3,13 2,1 - Ammóniumtartalom (mg/l) 0,11 0,0675 - Ammónium-N (mg/l) 0,09 0,06 20 Összes szervetlen N (mg/l) 3,13 2,1225 - Összes N-tartalom (mg/l) 3,25 2,3375 55 Összes P-tartalom < (mg/l) 0,2 0,2 10 Összes Fe-tartalom (mg/l) 2,39 0,96 20 Összes Mn-tartalom (mg/l) 0,17 0,05775 5 Összes Cu-tartalom (mg/l) 35,3 18,775 2000 Összes Zn-tartalom (mg/l) 110 47,875 5000 Összes Pb-tartalom (mg/l) 3,42 2,1875 200 Összes Ni-tartalom (mg/l) 6,97 4,235 1000 Összes Cr-tartalom (mg/l) 5,55 5,1375 1000 Összes Ag-tartalom < (mg/l) 2 2 100 Összes Cd-tartalom < < (mg/l) 0,5 0,5 50 Összes Hg-tartalom < (mg/l) 0,2 0,2 10 Fluoridtartalom (mg/l) 0,1 0,1025 20 Összes As-tartalom < < (µg/l) 1 1 500 Összes Ba-tartalom (µg/l) 89,5 49,175 500 Összes Co-tartalom < < (µg/l) 5 5 1000 Összes Mo-tartalom < (µg/l) 5 5 300 Összes Sb-tartalom < < (µg/l) 1 1 - Összes Sn-tartalom (µg/l) 385 247,25 500 6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely) vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2016- ban a hűtőgépházi klímaberendezések hűtővizéből 7 130 333 m 3 vizet adtak át a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor-hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak friss vízzel történő ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik 36
számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítették a halastavak friss Duna-vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. Az atomerőmű szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvízkutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz-kitermelés 243 797 m 3 volt. A kitermelt víz vas- és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoringrendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szenynyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. 5.2 Levegőtisztaság- védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, a nukleáris alapú villamosenergia-termelés nem bocsát A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, föld alatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer. A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. 37
ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén több levegőterheléssel üzemelő technológia található, ezek közül kiemelhetjük a biztonsági rendszereket: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízelgenerátorok (12 darab pontforrás P3-P14), dízelhajtású tűzivízszivattyú (2 darab pontforrás: P17-18), mobil áramfejlesztő dízelgenerátorok tárolása súlyosbaleset-kezelés (1 db pontforrás: P19). A biztonsági dízelgenerátorokra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje egyenként az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezések üzemórái 2016- ban: 1-2. blokk (6 db dízelgenerátor): 132 h 3-4. blokk (6 db dízelgenerátor): 62 h dízelhajtású tűzivízszivattyúk: 24 h SBK (súlyosbaleset-kezelés) mobil dízelgenerátorok (4 db): 22 h 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 5.3.1 Veszélyes hulladékok 2016-ban 387,987 tonna veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék rongy, iszap fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, olajos, vegyszeres göngyölegek, habképző anyag, veszélyesanyagtartalmú építési-bontási hulladék [azbesztes hulladék]; olajos víz, elektronikai hulladék). 2016 elején 77,089 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen. 2016-ban engedéllyel rendelkező vállalkozóknak hasznosításra, ill. ártalmatlanításra átadva 373,365 tonna veszélyes hulladék sorsáról gondoskodtunk. A 2016-ban keletkezett veszélyes hulladékok fajtáit és mennyiségeit a 9. ábra szemlélteti. A levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2015-ben is betartotta az atomerőmű. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxidkibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében. 38
[kg] 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0 higanytartalmú hulladék vesz. anyagot tart. toner ragasztó hulladék motorolaj, hajtóműolaj hőtranszmissziós olaj klór tart. olajos iszap egyéb emulziók vesz. anyaggyal szenny. csomagolási hulladék szórófejes flakonok olajos rongy HCFC tart. berendezés vesz. anyag tart. selejt berendezés vesz. anyag tart. gáz laborvegyszer hulladék lejárt szavatosságú vegyszer hull. ólomakkumulátor Ni-Cd elemek vesz. any. tart. vizes folyékony hull. vesz. anyag tart. föld, kő azbesztes szigetelőhulladék azbesztes építőanyag hulladék vesz. any. tart. építési-bontási hull. vesz. anyag tart. vegyszer vesz. any. tart. egyéb hulladék kimerült ioncserélő gyanta kommunális szennyvíziszap Hg tart. fénycső kátrányos bitumen keverék 9. ábra A 2016-ban keletkezett veszélyes hulladékok fajtái A 9. ábra nem tartalmazza az egyszeri tevékenységből olajos szennyvízmedence felszámolása származó 807,41 t olajos iszapot az átláthatóbb ábrázolhatóság miatt. Az összes keletkezett veszélyes hulladék mennyiségét a 10. ábra szemlélteti. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2016. december 31-én mintegy 91,703 tonna veszélyes hulladékot tároltunk. 39
higanytartalmú hulladék 0,14 lejárt szavatosságú vegyszerhull. 1,73 vesz. anyagot tart. toner 0,12 ólomakkumulátor 6,14 ragasztóhulladék 0,32 Ni-Cd elemek 0,09 motorolaj, hajtóműolaj 6,19 vesz.anyag-tart. vizes folyékony hull. 9,73 hőtranszmissziós olaj klór tart. 0,12 kátrányos bitumenkeverék 1,04 olajos iszap 4,84 vesz.anyag-tart. föld, kő 0,01 egyéb emulziók 10,85 azbesztes szigetelőhulladék 4,85 vesz. anyaggal szenny. csomagolási hulladék 9,21 azbesztes építőanyag-hulladék 13,14 szórófejes flakonok 0,38 vesz.anyag-tart. építési-bontási hull. 0,11 olajos rongy 6,98 vesz.anyag-tart. vegyszer 0,08 HCFC-tart. berendezés 0,77 vesz.anyag-tart. egyéb hulladék 11,80 vesz.anyag-tart. selejt berendezés 6,18 kimerült ioncserélő gyanta 1,71 vesz.anyag-tart. gáz 0,14 kommunális szennyvíziszap 2,72 laborvegyszer-hulladék 0,12 Hg-tart. fénycső 0,52 10. ábra 2016-ban keletkezett veszélyes hulladékfajták, az összes veszélyes hulladék tömegének százalékában A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. 40
1 200 000 Keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége [kg] 1 100 000 1 000 000 900 000 800 000 700 000 600 000 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 [év] 11. ábra 1996 2016 között keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége A 11. ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996 2016 között. 5.3.2 Nem veszélyes termelési hulladékok A nem veszélyes termelési hulladékokat a háztartási hulladékhoz hasonló hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2016. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes termelési hulladék mennyisége 32,4 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1014,75 t nem veszélyes termelési hulladék keletkezett (ezen felül 2016. év elején 51 t nem veszélyes termelési hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további 1033,27 t nem veszélyes termelési hulladék hasznosításáról és/vagy ártalmatlanításáról gondoskodott. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, amelyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb nem veszélyes termelési hulladékai: papír, fém, 41
fa, kőzetgyapot, kábel, üveg és a műanyag. Az atomerőmű ipari hulladék anyagraktárából az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fémhulladékok döntő része, további hasznosításra kerül. A nem veszélyes termelési hulladékok keletkezett mennyiségét a 12. ábra, elhelyezését a 13. ábra szemlélteti. papír és karton csomagolási hulladék 14 820 kg gumi hulladék 1 904 kg alumínium 15 495 kg ólom 360 kg vas és acél 457 379 kg kábel 21 728 kg papír és karton 45 250 kg tetil hulladék 8 525 kg vegyes települési hulladék 26 540 kg lom hulladék 107 540 kg beton 66 520 kg tégla 19 700 kg cserép és kerámia 14 078 kg vegyes építési-bontási hulladék 24 940 kg fa 33 711 kg műanyag 36 284 kg föld és kő 6 400 kg kőzetgyapot 65 801 kg szűrési hulladék 18 600 kg üveg 6 000 kg biológailag lebomó hull. 22 220 kg réz 954 kg 12. ábra Keletkezett nem veszélyes termelési hulladékok 2016-ban telephelyen tárolt (3,51%) 32 411 kg ártalmatlanítás (33,06%) 304 804 kg hasznosítás (63,41%) 584 611 kg 13. ábra Nem veszélyes termelési hulladékok elhelyezése az összes keletkezés %-ában 42
5.4 5.4.1 REACH Vegyi anyagok kezelése A 1907/2006/EK-rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak ebbe az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2016-ban regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. 5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/ EK-rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. A CLP-jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul. A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudjanak annak hatásairól. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az atomerőműnek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2016-ban a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok, valamint termékcímkék megfelelőségének vizsgálatát. 43
5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása A vegyszerek 2016. évben felhasznált menynyiségét a 14. ábra mutatja. Az erőmű vegyszerfelhasználásának döntő részét a víz-gőz körfolyamathoz szükséges póttápvíz előkészítése igényli, ezen technológia sósavat, nátrium-hidroxidot, vasszulfátot, kénsavat, kalcium-hidroxidot és nátrium-klorid-oldatot használ. A felhasznált vegyszerek mennyiségét befolyásolja a blokkok által igényelt pótvíz mennyisége, illetve a Duna-víz mint nyersvíz sótartalma. A 14. ábrán szereplő további vegyszereket a primer és szekunder köri víz kémiai paramétereinek beállításához (ammónium-hidroxid, hidrazin), a leállások alatti konzerváláshoz (ecetsav, rofamin), ill. a primer és szekunder köri ioncserélő gyanták regenerálásához (salétromsav, nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid) használtuk fel. 600 Felhasznált mennyiség [t] 500 400 300 200 100 0 sósav (30%) nátrium-hidroxid (100 %) kalcium-oxid nátrium-klorid vas (II)-szulfát kénsav (96%) ammónium-hidroxid (25%) hidrazin (55%) ecetsav rofamin TD salétromsav 100% bórsav kálium-hidroxid 14. ábra Technológiai vegyszerfelhasználás 2016-ban 44
45
6 Minőség- és környezet irányítás, környezet védelmi menedzsmentrendszer 46
47
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. működésére vonatkozó követelmények alapját az Atomtörvény (1996. évi CXVI. törvény), az Atv. végrehajtásáról szóló 118/2011. (VII. 11.) számú Kormányrendelet és e rendelet mellékleteként kiadott Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) tartalmazzák. Ezen belül is a Nukleáris létesítmények irányítási rendszerei című NBSZ 2. kötet és az e kötethez tartozó, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója által kiadott AFN 2.16. számú Atomerőművek és Kiégett Fűtőelemtárolók irányítási rendszerei c. útmutató rögzíti a PAE irányítási rendszerének kialakításához és működtetéséhez kötelezően alkalmazandó alapkövetelményeket. Társaságunk az előírt követelmények maradéktalan teljesülését az OAH felé évente a Végleges Biztonsági Jelentés (VBJ) részeként igazolja. jelű Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények alkalmazási útmutatóval című szabványnak megfelelően környezetközpontú irányításrendszert működtet, amelyet rendszeresen tanúsíttat. A rendszer felülvizsgálati auditja 2015-ben sikeresen lezajlott. A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. egyes tevékenységeivel összefüggésben vizsgálatokat, ellenőrző méréseket végző az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 jelű Vizsgáló- és kalibráló-laboratóriumok felkészültségének általános követelményei című szabvány alapján kialakított rendszert működtető laboratóriumokat üzemeltet. A MVM Paksi Atomerőmű Zrt. laboratóriumai a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (NAH) általi akkreditációval rendelkeznek. Társaságunk alább felsorolt akkreditált vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumai az MSZ EN ISO/IEC 17025:2005 dokumentum szerint jogosultak: 6.1 MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a tevékenységéből fakadó környezetterhelés észszerűen elérhető legkisebbre történő csökkentése, az előírások nagy biztonsággal történő betartása érdekében az MSZ EN ISO 14001:2015 Az anyagvizsgáló szervezeti egység jogosult az atomerőművi anyagok és berendezések, valamint ezek hegesztett kötéseinek roncsolásos és roncsolás-mentes vizsgálatainak végzésére. (Roncsolásmen tes Laboratórium; Roncsolásos Laboratórium) A vegyészeti ellenőrző szervezeti egység jogosult az erőművi víz-, olaj- és gázrendszerek közegeinek, aktív és inaktív hulladékainak a technológiai berendezések szerkezeti anyagainak, ezek korróziós lerakódásainak, az alkalmazott segéd- és adalékanyagok kémiai és radiokémiai, 48
elektrokémiai vizsgálatainak végzésére. (Fémvizsgáló és Minőség-ellenőrző Laboratórium; Radiokémiai és Analitikai Laboratórium; Üzemellenőrzési Laboratórium) A metrológiai szervezeti egység jogosult a magyar mérésügyi hatóság hitelesítésével egyenértékű minősítő vizsgálatok végzésére. (Méréstechnológiai Laboratórium; Sugárfizikai Laboratórium) A dozimetriai szervezeti egysége jogosult az atomerőműben dolgozó személyek külső és belső sugárterhelésének meghatározása TL (termolumineszcens) dózisméréssel, folyadékszcintillációs méréssel, és gamma-spektrometriával történő vizsgálatok végzésére. (Személyi Dozimetriai Laboratórium) A környezetvédelmi szervezeti egysége jogosult a PAE és a KKÁT üzemi területéről és különböző technológiai rendszereiből légnemű, folyékony és szilárd minták vételére, előkészítésére és ezek laboratóriumi radioanalitikai vizsgálatára. (Kibocsátás-ellenőrző Laboratórium; Környezet-ellenőrző Laboratórium) 49
6.2 Környezeti politikánk Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt., mint az MVM Zrt. által irányított társaságcsoport (MVM Csoport) meghatározó villamosenergia-termelő tagja, a csoportszintű környezeti célkitűzésekkel összehangoltan követelményként kezeli a környezetbiztonsági elvárásokat és azok következetes érvényesítését tevékenységének minden területén. A társaság vezetősége deklarálja, hogy az atomerőmű biztonságos üzemeltetése, a környezetbiztonság és a társadalmi elfogadottság magas szintjének megtartása mellett elkötelezett a tiszta, környezetkímélő villamosenergia-termelés, valamint a környezet védelme iránt. Alapvető feladatának tekinti az atomerőmű környezetbiztonságának fenntartását és folyamatos növelését. Tevékenysége során eleget tesz a jogszabályokban, hatósági határozatokban, szabályozásokban rögzített környezetvédelmi követelményeknek, melyeket a partnerektől is elvár. A társaság vezetősége kötelezettségének tekinti a környezetszennyezés megakadályozását. Kitüntetett figyelmet fordít a természeti erőforrások takarékos felhasználására és a keletkezett hulladékok kezelésére. A társaság vezetősége meghatározza és kiértékeli azokat a környezeti kockázati tényezőket, amelyek az atomerőmű üzemeltetéséből eredően a környezetre veszélyforrást jelentenek. Ezek hatását a lehető legkisebbre csökkenti. A környezethasználat során, a leghatékonyabb megoldások alkalmazásával, az észszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel működteti az erőművet. A társaság vezetősége kiemelt figyelmet fordít a társadalommal, kiemelten a környező lakossággal, az érdekelt szervezetekkel, valamint a hatóságokkal való együttműködésre, a nyílt és őszinte tájékoztatásra. A környezetvédelmi tevékenysége javítása érdekében az MSZ EN ISO 14001-es szabvány szerint tanúsított Környezetközpontú Irányítási Rendszerét fejleszti, környezeti teljesítőképességét folyamatosan növeli. A társaság vezetősége gondoskodik valamennyi munkatársa oktatásáról, környezettudatos gondolkodásmódjának kialakításáról és fejlesztéséről. A társaság környezeti politikáját rendszeresen felülvizsgálja és a közvélemény számára is hozzáférhetővé teszi. 50
6.3 Környezetközpontú célok, programok A Környezetközpontú Irányítási Rendszer egyik alapvető jellemzője a környezetvédelmi tevékenység folyamatos fejlesztése. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztését, többek között, a környezeti célok kitűzése és az ezek eléréséhez meghatározott programok végrehajtása biztosítja, amelyek egyben a környezetpolitika megvalósításának eszközét is jelentik. A környezetvédelmi tevékenység fejlesztése nem feltétlenül valósul meg egyszerre a társasági tevékenység minden területén. A környezeti célok köre az igények szerint dinamikusan változik, egyrészt évente előterjesztés készül az új célok kitűzésére, másrészt a célokat elérik, teljesülnek. A célokat, ill. azok teljesítését szolgáló programok végrehajtását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a vezetőségi átvizsgálás keretében értékeli. Minden egyes cél hátterében egy program áll. Az atomerőmű évente újabb és újabb célokat tűz ki. A célok egy része rövid távú, így a korábban kitűzött célok egy része már megvalósult; másik része hosszabb távú cél, amelyek végrehajtása elindult, az elfogadott programoknak megfelelően folyamatban van. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. néhány jelentős környezeti célját és azok teljesítésének lépéseit a következőkben mutatjuk be. 51
Környezetközpontú cél Értékelés Hűtőgépházi és hűtőrendszeri átalakítások A hűtési igények korszerű hűtőgépekkel és állapotfelügyeleti rendszerrel történő ellátása, valamint az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK-rendelet előírásainak teljesítése a projekt célja. Pótvíz-előkészítő rekonstrukciója A projekt célja fejlett, vegyszermentes, ill. vegyszertakarékos víztisztítási technológiák alkalmazásával moduláris rendszerű, környezetbarát sótalanvíz-ellátás biztosítása. Környezet- és Kibocsátásellenőrző Rendszer (SER-KK) felújítása A projekt keretében megvalósul a SER-KK környezeti állomásainak és egyes kibocsátási méréseinek, valamint a mérési adatok központi adatfeldolgozásának megerősítése, földrengés és teljes feszültségkimaradás esetére, valamint a mérőállomások üzemeltetési-karbantartási célú felújítása. Folyékony radioaktív hulladék szilárdítása cementezéssel A projekt célja az erőmű tárolótartályaiban tárolt kis és közepes aktivitású folyékony radioaktív hulladék, valamint a szilárd radioaktív hulladék becementezése, olyan hulladékformába, melyek a Bátaapátiban lévő Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóba (végleges tárolóba) elhelyezhetők, az elhelyezés feltételrendszerének megfelelően. 11-42SC74 D001 olajpára-elszívó rendszer korszerűsítése A projekt keretében a turbinagépház +9,60 méteres szintjén, turbinagépegységenként elhelyezett állandó üzemű, olajleválasztó egységek korszerűsítése történik meg. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) fejlesztése és tanúsítása az MSZ EN ISO 14001:2015 szabvány szerint Az új szabvány számos területen új, illetve módosított követelményeket tartalmaz, melyeknek való megfelelés érdekében a szabályozási rendszerünket módosítanunk kell. Célunk az, hogy sikeresen bizonyítsuk, hogy megfelelünk az új szabvány követelményeinek és még hatékonyabbá tegyük környezetvédelmi tevékenységünket. 7. táblázat Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jelentős környezetvédelmi céljai 52
53
Rövidítések és fogalmak magyarázata RHK Kft. = Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. msv/év = millisievert/év (millisievert = a sievert ezred része) μg = mikrogramm, amely a gramm milliomod része Egy adott izotópra és a kibocsátási módra vonatkozóan a kibocsátási határérték és a kibocsátott mennyiség hányadosa, melynek számítása: Kibocsátási határértékkritérium = ahol: El ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó kibocsátási határértéke (Bq/év), R ij = az i radionuklid j kibocsátási módra vonatkozó éves kibocsátása (Bq/év). KKÁT = Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója NBSZ = Nukleáris Biztonsági Szabályzat MKEH = Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal I. kiépítés = 1. és 2. blokk együtt II. kiépítés = 3. és 4. blokk együtt REACH = Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK-rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK-irányelv módosításáról, valamint a 793/93/ EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/ EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről. REACH = Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals CLP = Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK-rendelete. CLP = Classification Labeling Packaging HDPE = High Density Polyethylene, polietilén rofamin = okta-decil-amin OAH NBI = Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság 54