TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY



Hasonló dokumentumok
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY

Felhasználók hatása a Szolnoki Főiskola képzésfejlesztési tevékenységére

MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

NYME Faipari Mérnöki Kar - Ipari termék- és formatervező szak () Válaszadók száma = 15

Komplex mátrix üzleti képzések

KUTATÁSI TANULMÁNY. Szolnoki Főiskola által kínált szakmai továbbképzések. és szakértői tevékenység iránti keresletről

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

Hallgatók Diplomás Pályakövetési Rendszer Intézményi adatfelvétel a felsőoktatási hallgatók körében Módszertani összefoglaló

Az intézményválasztás motivációi

Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_MK. Válaszadók száma = 126. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

GDF felmérések Diplomás Pályakövetés 2013 () Válaszadók száma = 94. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

NYME INTÉZMÉNYVÁLASZTÁS MOTÍVÁCIÓI alapképzési szakok () Válaszadók száma = 1505

Kutatási tanulmány. Végzett hallgatók iránti kereslet és beválás. Programazonosító: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

FMK_faipari mérnöki. Válaszadók száma = 18. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

GDF felmérések DPR2014_hm (Hallgatói mot. 2014) Válaszadók száma = 112. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt.

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

Munkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, február 22.

FMK-formatervezés. Válaszadók száma = 4. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

A felsőoktatási kibocsátás mérése

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA

Albert József Diplomás pályakövetés intézményi on-line kutatás a Pannon Egyetemen, 2013

Az intézményválasztás motivációi

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2013/2014. tanév

Alcsoport_DPR_2015_hallgato_FOK. Válaszadók száma = 12. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

DE - záróvizsga felmérés Záróvizsga kérdőív (DE-zv) Válaszadók száma = 1651

Az intézményválasztás motivációi

Az intézményválasztás motivációi

Továbbtanulás a felsőoktatásban

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Munkahely, megélhetőségi tervek

A felsőoktatási részvétel és a felsőfokú végzettség hozamának változása Magyarországon

DPR_NK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 5. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

Az intézményválasztás motivációi

Nyugat-magyarországi Egyetem

DPR_FOK_vegzett_hallg._2009. Válaszadók száma = 8. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

ÁROP Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

DE_Golya_2014_v2. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar

DE_Golya_2015_r. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 50% 25%

DE Gólya DE Gólya felmérés (DE_golya) Válaszadók száma = 2749

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Központi diplomás pályakövető program (DPR)

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

Diplomás pályakezdők a versenyszektorban

DE_Gólya_2016_rovid. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolára jelentkezettek és felvettek számának alakulása

Nyugat-magyarországi Egyetem

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Kutatási tanulmány. Szak Hallgatói létszám fő Válaszok száma Kereskedelem és

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Jelentés a NKE évi nyílt napi rendezvényein kitöltött kérdőívek alapján

1. SZAKMA (OKJ KÉPZÉS) TANULÁSA 2. JELENTKEZÉS FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSRE 3. JELENTKEZÉS A FELSŐOKTATÁSBA

DE_vegzett_2017_all. Válaszadók száma = Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT

Pomizs István Diplomás elvárások és realitás

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 részeként végzett hallgatói motivációs felmérés. Foglalkoztatási felmérés a nappalis hallgatók körében

Gépészmérnöki és Informatikai Karán 2008-BAN VÉGZETT HALLGATÓK FELMÉRÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETŐ RENDSZER 2017 VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Elégedettség 0 körös elégedettség 2016 AMK (0_koros_2016_amk) Válaszadók száma = 25. Felmérés eredmények

Kosztyán Zsolt Tibor Diplomás pályakövetés intézményi on- line kutatás a Pannon Egyetemen, 2014

TÁMOP / Diplomás Pályakövetési vizsgálat Kutatási jelentés. Végzettek pályakövetésére vonatkozó vizsgálat

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar

AJK_Golya Válaszadók száma = 104. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

Frissdiplomások 2011

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

Diplomás Pályakövetés 2013 A GÁBOR DÉNES F ISKOLA 2013-ES DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI EREDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

1. Szakma (OKJ képzés) tanulása iskolarendszerű vagy tanfolyami. 2. Jelentkezés felsőoktatási szakképzésre 3. Jelentkezés a felsőoktatásba

MÜL1 - Felmérés a hallgatók intézményválasztás motivációiról

GVK_Munkaerőpiac_2011

Budapesti Gazdasági Főiskola Felvételi tájékoztató 2012/2013. tanév

SSC specialista szakirányú továbbképzés

2. táblázat Belépési arányok a felsőoktatás A típusú programjaiba,

MINTA. Kedves Első éves Egyetemi POLGÁRUNK!

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

A költségtérítéses, illetve önköltséges képzésre történő átsorolás esetei

Átírás:

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-19 azonosítószámú projekt Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt KUTATÁSI TANULMÁNY a Szolnoki Főiskola diplomát nyújtó képzései iránti keresletről Dr. Pénzes Ibolya Rózsa Dr. Szűcs Róbert Horváth Marianna kutatásvezető kutató kutató Szolnok 2011. június 30. 1

1. BEVEZETÉS A Szolnoki Főiskola nagy hangsúlyt fektet képzési tevékenységének fejlesztésére, amely magában foglalja a képzési portfolió innovációját, valamint a képzés munkaerő-piaci igényekhez és kompetenciaelvárásokhoz igazodó tartalmi és módszertani fejlesztését. A rendelkezésre álló információk bővítése érdekében szekunder és primer kutatást végeztünk a diplomát nyújtó képzések iránti várható kereslet feltárására. A kutatás eredményei hozzájárulnak a képzés-innovációt alapozó SWOT analízis adatbázisához. 2. A KUTATÁS KÖRÜLMÉNYEI ÉS MÓDSZEREI A kutatáshoz munkatervet készítettünk, amelyben meghatároztuk a kutatás célját, módszereit és időtartamát. A kutatás szervesen kapcsolódik a Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt előző kutatásaihoz, mintegy kiegészítve és más szempontból bővítve annak eredményeit. 2.1 A kutatás célhierarchiája A kutatás során több célt határoztunk meg, amelyek között szoros összefüggés áll fenn. Intézményi képzési kínálat bővítési lehetőségeinek felmérése Diplomát nyújtó képzések iránti kereslet feltárása Képzés iránti tartalmi elvárások 1.sz. ábra A kutatás célhierarchiája 2

A kutatás során kiemelten kezeltük a Főiskola képzési kínálatának bővítési lehetőségeit, ezen belül a jelenlegi képzési portfolióban meghatározó szerepet betöltő diplomát nyújtó képzések iránti kereslet feltárását. Fontosnak tartottuk a képzéssel szembeni elvárások megfogalmazását. A Szolnoki Főiskola a kutatás időpontjában az alábbi alapképzési szakokon kínál képzést az érdeklődők számára: Kereskedelem és marketing alapképzési szak Nemzetközi gazdálkodási alapképzési szak Pénzügy és számvitel alapképzési szak Turizmus-vendéglátás alapképzési szak Gazdálkodási és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szak Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak Műszaki menedzser alapképzési szak 2.2. A kutatás módszertana A kutatás során törekedtünk a téma komplex közelítésére, amelynek során szekunder és primer kutatást alkalmaztunk. Szekunder adatbázisok: - Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft - Fábri István (Educatio Nonprofit Kft. - Felsőoktatási Igazgatóság): Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon 2000-2010. között - Szolnoki Főiskola hallgatói statisztika - HVG felsőoktatási rangsor - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikái - Központi Statisztikai Hivatal - Országos és intézményi DPR kutatások Primer kutatás - megkérdezés strukturált, standardizált kérdőív felhasználásával - minta: középiskolai diákok, munkavállalók, álláskeresők Információk feldolgozása - EvaSys, SPSS szoftverek - leíró statisztika - kapcsolatelemzés 3

1990. 1991. 1992. 1993. 1994. 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 3.1 Szekunder kutatás Magyarországon a felsőoktatásban tanuló hallgatók létszáma csökkenő tendenciát mutat, amely elsősorban a potenciális kereslet jelentős részét alkotó fiatalok számának csökkenésére vezethető vissza. Korábban (1990-2005) mind a középiskolai tanulók, mind a felsőoktatási hallgatók létszáma évről évre dinamikusan növekedett. A felsőoktatásban tanulók létszámára jellemző volt, hogy a részidejű képzésben résztvevők száma jelentősebb mértékben emelkedett, mint a nappali tagozatos hallgatóké. Ezt a rendszerváltás utáni tulajdon- és gazdasági szerkezetváltás is befolyásolta, de hatással volt rá a diploma munkaerő-piaci értékének növekedése és a családok értékítéletének változása is. 600 500 400 300 200 100 0 Felsőoktatás összesen Középiskola összesen Felsőoktatás nappali tagozat Középiskola nappali tagozat 2.sz. ábra Középiskolában és felsőoktatásban tanulók létszáma Magyarországon (ezer fő) 2005. évtől a középfokú és felsőfokú oktatásban csökkent a tanulók létszáma, ennek ellenére a nappali tagozatos, diplomát nyújtó képzés iránt viszonylag stabil kereslet mutatkozott. A 4

demográfiai előrejelzések egyre kedvezőtlenebb képet mutatnak. Az ábrán jól látható a részidejű képzés iránti kereslet csökkenése, amely a jövőben feltehetően tovább folytatódik. Az ezredforduló utáni információkat részletesen elemezve a helyzet árnyaltabb, a demográfiai tényezőkön kívül erősen meghatározó tényezővé vált a felsőoktatási rendszer szerkezeti átalakulása. Ezen túlmenően a munkaerő-piaci igények változása, a középiskola utáni továbbtanulással kapcsolatos attitűdök, a diplomások munkerő-piaci esélyeinek kevésbé kedvező megítélése szintén fontos hatással vannak a keresletre. Jelentkezők és felvettek száma 2000-2010. (tavaszi, normál eljárás) 3.sz. ábra Jelentkezők és felvettek Forrás: Fábri István (Educatio Nonprofit Kft. - Felsőoktatási Igazgatóság): Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon 2000-2010. között A képzés fejlesztése szempontjából a hallgatói létszám országos szintű csökkenése és 2008. évi mélypontja ellenére látható, hogy az utóbbi két évben a jelentkezők és a felvettek létszáma újra növekedésnek indult és 2010-ben, valamint 2011-ben meghaladta a 2006. évit. Az országos tendencia-kutatások azt mutatják, hogy a megkérdezettek 80 százaléka a továbbtanulást szükségesnek, vagy elengedhetetlenül szükségesnek tartja. A diploma, mint a magasabb jövedelem elérésének eszköze a keresletet pozitívan befolyásolja. 5

A Szolnoki Főiskola képzési portfoliójában meghatározó gazdasági képzési területek keresettek, Magyarországon 2010-ben a nappali képzésre jelentkezők 21,1 százaléka ezt a képzési területet célozta meg. Biztató jelnek tekinthető, hogy a műszaki képzések iránti kereslet növekszik. A továbbtanulás iránya képzésterületi preferenciák Jelentkezők száma képzési területenként, 2010. (alap- és egységes osztatlan képzés, nappali munkarend, első helyes jel.) Képzési terület 2010 % Fő Agrár 4,53% 3516 Bölcsészettudományi 11,09% 8611 Gazdaságtudományok 21,09% 16381 Informatika 6,37% 4947 Jogi és igazgatási 7,81% 6067 Műszaki 15,09% 11717 Művészet 6,12% 4756 Művészetközvetítési 0,90% 701 Nemzetvédelmi és katonai 0,96% 748 Orvos és egészségtudományi 7,46% 5798 Pedagógusképzés 3,87% 3003 Sporttudomány 2,68% 2081 Társadalomtudományi 7,90% 6138 Természettudomány 4,13% 3208 4.sz. ábra Továbbtanulás iránya Forrás: Fábri István (Educatio Nonprofit Kft. - Felsőoktatási Igazgatóság): Jelentkezési és felvételi tendenciák Magyarországon 2000-2010. között A Főiskola jelenlegi képzési portfoliójának megítéléséhez a szakok keresletének elemzése nagyon fontos. Gazdasági szakjaink népszerűek, az első 10 alapképzési szak között szerepelnek és javuló kereslet mutatkozik a műszaki menedzser szak iránt is. Sajnos az agrár képzési területhez tartozó szakokon országos szinten is alacsony a kereslet. 3.2 Primer kutatás a középiskolások körében A kutatás során feltárásra került az intézmény képzési kínálatában szereplő és tervezett képzések és tevékenységek iránti kereslet illetve a kiegészítő szolgáltatások (pl. érettségi felkészítő) iránti igények alakulása is. A kutatás célja: feltárni az intézmény képzési kínálatában szereplő képzések iránti keresletet feltárni a potenciális hallgatók elvárásait és pályaválasztási magatartását 6

3.2.1 A kutatás körülményei A komplex kutatás során kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaztunk. A középiskolások körében történő lekérdezés standardizált, strukturált kérdőív felhasználásával történt, az információk feldolgozásához SPSS, EVASYS szoftvereket használtunk. A minta egyszerű véletlen mintavétellel jött létre, a lekérdezés részben online, részben papír alapon, írásban történt. Az írásbeli megkérdezés lépcsős mintavétellel, három megyében, egyszerű véletlen mintavétellel kiválasztott középiskoláiban, 2011. március-április időszakban történt. A kérdőíveket a középiskolákban elsősorban a felsőbb (10-11.) osztályos tanulók töltötték ki, így a kutatási eredmények a hamarosan pályaválasztási döntés előtt álló tanulók véleményét tükrözik. A feldolgozható kérdőívek száma 264 db. 3.2.2 A megkérdezés témakörei A kérdőív 24 kérdést tartalmazott, amelyből kiemelhető a kereslet feltárására és a főiskola ismertségére vonatkozó kérdéseket. Téma Kérdések száma Diplomás képzés iránti kereslet 6 Felsőoktatási intézményekkel szembeni elvárások 1 Intézményválasztás szempontjai 1 Szolnoki Főiskola ismertsége 5 Szolnoki Főiskola diplomás képzései iránti kereslet 5 Személyes kérdések 6 1.sz. táblázat A megkérdezés témakörei 3.2.3 A minta jellemzői A minta nemek szerinti összetételére jellemző, hogy abban túlsúlyban vannak a lányok (62,1%). Az életkor szerinti összetételt az alábbi grafikon mutatja. 5.sz. ábra A megkérdezettek életkor szerinti megoszlása 7

Az ábra alapján megállapítható, hogy a kutatásban domináns volt a 17-18 évesek véleménye (77,9). Ennek alapján megállapítható, hogy a válaszok többsége olyan tanulóktól származik, akik életkoruk miatt már sok információkkal rendelkeznek a felsőoktatásról és a továbbtanulási lehetőségekről is. 6.sz. ábra Tanulmányi eredmények A diákok önmaguk értékelték tanulmányi eredményeiket, mely alapján a megkérdezettek fele elégséges és közepes tanuló, míg a többiek a jobb tanulók. Ez egyértelműen befolyásolja a továbbtanulási szándékot és annak irányát. Nagyon fontosnak tartottuk a kutatás folyamán, hogy különböző anyagi háttérrel és iskolai eredményekkel rendelkező tanulók szokásait, preferenciarendszerét vizsgáljuk, hiszen a Szolnoki Főiskola nem ú.n. elitképző intézmény. Az elmúlt években is jellemző volt, hogy az intézményünkbe jelentkezők többsége kedvezőtlenebb szocio-kulturális környezeti háttérrel rendelkezik és iskolai eredményük is gyengébb. A főiskola vonzáskörzetére (elsősorban Kelet-Magyarország) az országos átlagnál a gyengébb gazdasági mutatók és alacsonyabb vásárlóerőindex jellemző. Ez a keresletet negatívan befolyásolja. 7.sz. ábra Család anyagi helyzete A családok anyagi helyzetét bemutató ábra egyértelműen rávilágít arra, hogy a kitöltő tanulók leginkább az átlagos vagy annál rosszabb anyagi háttérrel rendelkező családokban élnek. 8

3.3 Diplomát nyújtó képzések iránti kereslet A megkérdezettek több mint fele szeretné folytatni tanulmányait felsőoktatási intézményben. Minden ötödik tanuló szeretné befejezni a tanulást, a többiek pedig még tanácstalanok. 47 5,3 47,7 diplomát nyújtó képzésben szertnék részt venni egyéb képzésben szeretnék tanulni nincs szándékom továbbtanulni 8.sz. ábra Képzések iránti kereslet megoszlása %-ban A képzések iránti kereslet felmérése rámutat arra, hogy a középiskolások jelentős része a diplomás képzések iránt érdeklődik. Kutatásunk során megvizsgáltuk, hogy a középiskolások milyen elvárásokat fogalmaznak meg a felsőoktatási intézményekkel, így a diplomás képzésekkel kapcsolatban. 9.sz. ábra Elvárások a felsőoktatási intézményekkel szemben 9

Az általunk megadott preferenciák közül a diákok a szakmai gyakorlati, majd elméleti ismeretek megfelelő átadását és a tárgyalóképes idegen nyelvtudást tartják a legfontosabbnak a felsőoktatásban. Az önállóság fejlődését is fontosnak ítélik a megkérdezettek, ami igen hasznos jövőbeli munkavállalóként. Az informatikai ismeretek megszerzése feltételezhetően azért marad el a többi elvárástól, mert a 17-18 évesek már igen nagy számítástechnikai, informatikai ismeretekkel rendelkeznek. 10.sz. ábra Egyéb elvárások szófelhője A kutatás során az egyéb elvárások feltárására szófelhő módszert alkalmaztunk. A tanulók által szabadon megfogalmazott egyéb elvárások között főként a külföldi szakmai gyakorlat, külföldön történő tapasztalatcsere szerepel. Ezek mellett a sportolási lehetőségek, a megfelelő és korszerű oktatási környezet és infrastruktúra is nagyon fontos elvárás. A kutatás során azt is vizsgáltuk, hogy az intézmény választást mely tényezők befolyásolják a legjobban, amely rávilágíthat arra is, hogy a főiskola milyen felvételi aktivitásokat tervezzen. 11.sz. ábra Az intézményválasztást befolyásoló tényezők 10

A felsőoktatási intézmények közötti választás elsősorban a meghirdetett szakok alapján történik, amely mellett jelentős a véleményformálók szerepe is (barátok, család ajánlása, hallgatók-dolgozók véleménye). Ezeket a személyes tapasztalatok, elvárásnak megfelelő ajánlatok követik, mint például a főiskola hírnevének megítélése, nyílt nap tapasztalatai vagy a külföldi tudásszerzés/ösztöndíj lehetősége. A diákok megemlítették a külföldi munkavégzéshez szükséges oklevél/bizonyítvány megszerzését lehetőségét is. A lakóhelytől való távolság minden esetben befolyásoló tényező, a diákok többsége sem túl messze, sem túl közel nem szeretne tanulni szüleitől ezt azonban a családok anyagi helyzete nagymértékben befolyásolja. Az idegen nyelvek munkaerőpiaci felértékelődése miatt vizsgáltuk az idegen nyelven történő képzések iránti keresletet is. Az elmúlt években intézményünkben is egyre erősebb ez a képzés, noha a jelentkezők száma elenyésző a magyar nyelvű képzésekéhez képest. 12.sz. ábra Idegen nyelven folyó képzés népszerűsége A kutatásban résztvevő fiatalok 69 %-a érdeklődne ilyen képzés iránt, azonban az érdeklődők közül csak minden harmadik diák rendelkezik megfelelő nyelvtudással. Ez a tény a tényleges jelentkezéseknél feltehetően jelentősen csökkenti e szakjaink iránti keresletet. A kutatás során vizsgáltuk a diákok keresletét a képzések finanszírozása szempontjából is, amely érdekes eredményt hozott. egyik sem egyéb képzések diplomát nyújtó képzések 0 10 20 30 40 50 60 13.sz. ábra Önköltség-vállalás szándéka 11

A megkérdezettek 60 %-a kizárólag állami finanszírozású képzésre jelentkezne és a tanulók másik része is leginkább államilag finanszírozott képzéseket választana. A költségek vállalása szempontjából a diplomát nyújtó képzések kedvezőtlen helyzetben vannak, a megkérdezettek többsége inkább egyéb képzésekért lenne hajlandó fizetni. Ennek ellenére minden 5. diák úgy vélte, hogy nem tud költségtérítési díj megfizetése mellett továbbtanulni. A válaszok feltehetően kapcsolatban vannak a kedvezőtlen szociális helyzettel. 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 0 10 20 30 40 14.sz. ábra Költségtérítés mértéke ( forint félévente/ válaszadó sorszáma) A megkérdezettek válaszaiból egyértelműen kitűnik, hogy szemeszterenként 100.000.- Ft költségtérítés a számukra még elfogadható felső limit. A válaszadók csupán alacsony része tartja elfogadhatónak az ennél magasabb mértékű saját hozzájárulást. 3.4 A Szolnoki Főiskola reputációjának mérése a középiskolások körében A diákok több, mint fele rendelkezik információval az intézmény képzéseiről és úgy tűnik ezek forrása leginkább a barátok, ismerősök illetve a hallgatók között kereshetők. Ebből arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi és már végzett hallgatóink igen nagymértékben hozzájárulnak az intézményi imázs kialakulásához. 12

15.sz. ábra Információszerzés módjai Az intézmény hirdetéseivel a középiskolások közel egyharmada már találkozott. Az információkat azonban többségük az ismerősöktől és barátoktól kapták. A kevésbé informált diákok leginkább azért nem szereztek eddig információt a főiskoláról, mert lakhelyükhöz közelebbi intézményeket tanulmányoztak, vagy nem tartották más okból fontosnak (pl. más célokat fogalmaztak meg). A kutatás során vizsgáltuk azt is, hogy a hallgatók menniyre ismerik a főiskola képzési portfolióját. Ennek feltárására feleltválasztós kérdésben jelöltünk meg alapképzési szakterületeket. 16.sz. ábra A Szolnoki Főiskola képzési palettájának beazonosítása A válaszok alapján látható, hogy a diákok pontatlan információkkal rendelkeznek az intézmény képzési ágairól ezen mindenképpen javítani kell a jövőben. Megállapítható, hogy a megkérdezettek többsége nincs tisztában az intézményi oktatási profillal. Ennek néhány lehetséges okát mutatja az alábbi ábra. 13

17.sz. ábra Információhiány lehetséges okai A főiskolát a megkérdezettek erős középmezőnybe sorolják, amely az országos kutatásokhoz hasonló eredményt mutat. Megjegyzendő azonban, hogy ezek a kutatások az egységes szempontrendszer hiányában, vagy annak változtatása miatt gyakran eltérő eredményeket mutatnak. Elgondolkodtató azonban, hogy a diákok több, mint fele feltételezhetően az információhiány okán- nem tudja besorolni az intézményt egyik csoportba sem. 18.sz. ábra Az intézményi pozíció megítélése A főiskola iránti kereslet feltárására kísérletet tettünk, azonban a kutatás időpontjában a megkérdezettek többsége még nem döntött arról, hogy melyik főiskola vagy egyetem szakjaira jelentkezik. Ennek ellenére a válaszadók 10 százaléka potenciális hallgatóként vehető számításba, mivel az első három hely valamelyikén szeretné megjelölni a Szolnoki Főiskolát. 14

3.5 Megkérdezés a munkavállalók körében A diplomás képzések iránti kereslet és a folyó képzések tartalmának megítélése érdekében a munkavállalókat a Szolnoki Főiskola jelenlegi nappalis, levelező tagozatos és távoktatásos hallgatói közül választottuk ki, mivel legjobban ők ismerik az intézményben folyó képzést. Összesen 407 hallgató véleményét összesítettük, összetételük jól tükrözi a főiskolán tanulók képzési formák szerinti összetételét, így a minta ebből a szempontból reprezentatívnak tekinthető. A válaszadók 47 százaléka államilag finanszírozott, míg 53 százalékuk önköltséges képzésben tanul, többnyire olyan fiatalok, akik 18-30 évesek. A mintába kerülők jövedelmi helyzete átlagosnak mondható. A hallgatók lakóhelye többnyire JNSZ megyében van, de viszonylag magas volt a Pest és Bács-Kiskun megyében lakók aránya is. 3.5.1 A kutatás eredményei A válaszadók szerint a felsőoktatási intézmény kiválasztásánál a középiskolások véleményével egyezően alábbi tényezők a meghatározóak: - meghirdetett szakok és tárgyak - főiskola hírneve - lakóhely közelsége. A munkavállalók a főiskola tevékenységével elégedettek, a munkaerő-piaci elhelyezkedésük jónak mondható. A főiskola képzési színvonala az előzetesen elvártnak megfelel. A munkavállalók által megfogalmazott, a képzéssel szembeni elvárásokat 1-5 sálán mértük (1=legkisebb elvárás 5.. legnagyobb elvárás). Szempont Szempont fontossága Szakmai elméleti ismereteket tanítson 4,34 Szakmai gyakorlati ismeretek biztosítson 4,73 Tárgyalóképes idegen nyelvtudást biztosítson 4,28 A kommunikációs képességet fejlessze 4,23 Alapos informatikai ismeretek nyújtson 3,63 A problémamegoldó képesség fejlessze 4,25 Az önállóság fejlődését segítse 4,36 2.sz. táblázat A Szolnoki Főiskolával szemben megfogalmazott elvárások A válaszadók szerint legfontosabb szempont az, hogy a Szolnoki Főiskola gyakorlatorientált képzést valósítson meg; az elméleti képzésen túl a munka világában is hasznosítható ismeretekkel gazdagítsa hallgatóit. Meg kell említenünk, hogy az elméleti készség elsajátítása, az önállóság fejlesztése is a fontos elvárások között kapott helyet. Az informatikai ismeretek nyújtása a munkavállalók szerint közepes fontossággal bír. Ennek 15

magyarázata megítélésünk szerint abban rejlik, hogy a munkavállalók a szükséges informatikai ismereteknek már a birtokában vannak. Kitörési és versenyelőnyt jelentő pont lehet a szakmaspecifikus szoftverek megismertetése a hallgatókkal, pl. SPSS, Photoshop, SAP, stb. Ezen szoftverek egy része a Szolnoki Főiskolán adott, beszerzésük újabb, plusz költséget nem eredményezne. A nevezett programok ismerete a munkaerőpiacon komoly versenyelőnyt jelenthet, mely középtávon a hallgatói létszám emelkedését, a végzett hallgatók elhelyezkedési esélyét növelheti. Mindenképpen fontos annak ismerete, hogy a Szolnoki Főiskola hallgatói státuszába sorolhatók és egyben foglalkoztatottak hogyan vélekednek a Szolnoki Főiskola képzési színvonaláról. A részletes eredményt az alábbi ábra tartalmazza. 19. sz. ábra A képzési színvonal megítélése Mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy azon hallgatók, akik a munkavállalóként is jelen vannak a munkaerőpiacon a Szolnoki Főiskola képzési színvonalát pozitívan értékelik. Látható, hogy a foglalkoztatottak körében a Szolnoki Főiskola képzési színvonala a vártaknak megfelelő. Elenyészően csekély azoknak a száma, akik a képzést illetően csalódottak, a megkérdezettek a képzési színvonalat a vártnál jobbra értékelik. Véleményüket a Szolnoki Főiskola PR tevékenysége során célszerű lenne felhasználni, alapozva a szájreklám erejére. A munkaerőpiacon jelen lévő hallgatók számos javaslattal jelennek meg, hogy milyen képzési területekkel lehetne bővíteni a Szolnoki Főiskola képzési portfólióját. A részletes információkat az alábbi ábra illusztrálja. 16

20. ábra Új irányok a főiskola számára Természetesen új szakok indítására korlátozottan van lehetőség, azonban mindenképpen érdekes lehet az igények pontos ismerete. Fenti ábra jól szemlélteti, hogy a munkavállalói igények alapján a képzési portfóliót újabb gazdaságtudományi szakokkal, jogi- és műszaki szakok indításával kellene bővíteni, de a potenciális hallgatói állomány számos új szakot is szívesen látna a Szolnoki Főiskola képzési palettáján. A meglévő képzési portfólióban is szereplő agrár szakok melyek jelenleg kevésbé preferáltak jelen kutatásban is relatíve háttérbe szorultak más szakterületekhez képest. Fontos megvizsgálni, hogy a munkavállalók hogyan értékelik az egyes végzettségek versenyképességét a munkaerőpiacon. Az egyes versenyképességet tanúsító okiratokat és megszerzett tudást a munkavállaló hallgatók 5 fokozatú skála segítségével értékelték, ahol 1- legkevésbé sem versenyképes, 5 maximálisan versenyképes kategóriát jelentette. A képzési formák felsorolását és versenyképességi mutatószámát az alábbi táblázat szemlélteti részletesen. Képzési forma Versenyképességi mutatószám Egyetemi diploma 4,35 Főiskolai diploma 3,90 Felsőfokú szakképzés keretei között 3,14 szerzett oklevél Érettségi bizonyítvány 2,09 Rövid idejű, néhány hónapos OKJ képzés 2,34 (néhány hónap) Szakmai továbbképzés (néhány nap, hét) 2,30 31. táblázat A különböző képzési formák versenyképesség 17

Összességében megállapítható, hogy a munkavállalók a főiskolai diplomát a munkaerőpiacon megfelelő versenyképességűnek ítélik, ettől magasabb versenyképességi mutatót csak az egyetemi oklevél kapott. A főiskolai diploma versenyképességi mutatószáma a felsőfokú szakképzés keretei között szerzett oklevél és érettségi bizonyítvány versenyképességét jelentősen meghaladja. Ezen tényeket és véleményeket a Szolnoki Főiskola hallgatókat toborzó megjelenéseiben célszerű megjelentetni, hangsúlyozva azt, hogy ezek a munkavállalók egyöntetű véleményén alapulnak. Potenciális új piacot jelenthet az idegen nyelven folyó oktatás további bővítése a munkavállalók körében. Számukra az idegen nyelvtudás és idegen szakmai nyelvtudás komoly versenyelőnyt jelenthet és egyben jelentős előrelépést a munkahelyükön. Mindenképpen pozitívumként értékelendő, hogy a munkaerőpiacon is jelen lévő hallgatóknak mintegy 55 %-a érdeklődne idegen nyelvű képzés iránt is. 3.6 Megkérdezés a munkanélküliek körében A kutatás során kísérletet tettünk arra is, hogy a munkanélküliek körében mélyinterjú keretében megvizsgáljuk a diplomaszerzés iránti motivációt, annak lehetséges irányait. Szekunder kutatások során feltártuk, hogy a munkanélküliségnek alapvetően több formája létezik: - súrlódásos - technológiai - strukturális A mélyinterjúkból látható, hogy az érintettek eltérő kategóriába sorolhatók, amelynek példáit az alábbi interjúk mutatják. Munkanélküliség formája Eset leírása Súrlódásos 40 éves Szolnok megyei nő, varrónői szakmunkás bizonyítvánnyal. Gyermekvállalás után korábbi munkahelyére nem ment vissza dolgozni; ugyanis korábbi tevékenysége, az elvégzett munkája aluldíjazott volt. Elmondása szerint a meghatározott teljesítmény (norma) teljesítése lehetetlen lett volna. Ezután kereskedői, majd boltvezetői végzettséget szerzett, reménykedve az elhelyezkedés lehetőségében. A gazdasági válság következtében számos helyen dolgozott kereskedőként, de a megszűnő üzletek, a visszaeső kereslet erre a szektorra is negatívan hat napjainkban. Több alkalommal lett újra munkanélküli és foglalkoztatott, ugyanis a vállalatok elsőként az új alkalmazottaktól válnak meg. Átképzésre is hajlandó, jelenleg önköltségén dajkaképzésen vesz részt. Technológiai 53 éves Jász-Nagykun-Szolnok megyei férfi. Végzettsége: hegesztő. Eddigi referenciák: 35 év munkaviszony, túlnyomó részben egy adott vállalatnál. Elhelyezkedésének korlátai: elavult ismeretek, kevés hajlandóság mobilitásra és életkora. Az eset kapcsán kiderült, hogy a vállalatok, intézmények többsége nem kíván ilyen korú fizikai dolgozót foglalkoztatni, inkább a fiatalabbakat részesítik előnyben. Átképzésre kevés lehetőség van, a környéken meglehetősen sok a munkanélküli és kevés a munkahely (illetve megjelenik a szürke foglalkoztatás problémája is). 18

Strukturális 31 éves Szolnok megyei férfi, szobafestő. A szakmából adódóan időbeli hullámzás figyelhető meg a munkaerő iránt ebben a szakmában (tavaszi, nyári munkavégzés elsősorban). A gazdasági válság erőteljesen sújtotta az építőipart és az ebben az iparágban dolgozókat. Egy építőipari vállalkozó alkalmazásában állt, akit több hónapos nemfizetés után hagyott ott. Több hónapos munkavégzésének bérét nem kapta meg a mai napig. Mobilitásával nincs gond, az egész ország területén elvégezték az adódó munkákat. Korábban egyéni vállalkozóként tevékenykedett a munkanélküli lét elkerülése érdekében. 4.sz. táblázat A munkanélküliség típusai Az interjúalanyoknak továbbképzési szándékuk ugyan van létezik, de annak anyagi vonzatát általában nem tudják vállalni. Egy esetben merült fel agrár alapképzéseinkhez kapcsolódó szakirányú továbbképzés iránti kereslet. 22 éves Szolnok megyei férfi. Frissen végzett agrár alapszakon. Elhelyezkedései abból adódnak, hogy az agrár végzettség kevésbé keresett a munkáltatók körében, illetve ezen a területen a diploma jóval inkább értékes, mint a gyakorlatban megszerzett tudás. Kiugrási lehetőséget abban lát, hogy szakirányú továbbképzésen kíván részt venni egy teljesen más tudományterülethez kapcsolódóan. 6. Összegzés A kutatás során több mintában végeztünk felmérést a diplomás képzések iránti kereslet feltárása céljából. Standardizált kérdőív felhasználásával és mélyinterjú technikával dolgoztunk. A kutatás a kereslet nagyságán kívül kiterjedt annak tartalmi vonatkozásaira is. A kutatás során hasznos információkat szereztünk be, amelyek jól alkalmazhatók a képzés fejlesztésében. 19