Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 5. hét A VÁLLALAT ÉS A VERSENYZŽ PIAC EGYENSÚLYA

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Közgazdaságtan I. Tökéletes verseny - kidolgozott feladatok

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 10. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Közgazdaságtan I február alkalom Tóth-Bozó Brigitta

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

NEMZETKÖZI KÖZGAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Debreceni Egyetem AGTC

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

(makro modell) Minden erőforrást felhasználnak. Árak és a bérek tökéletesen rugalmasan változnak.

Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

Feladatgy jtemény konzultációra reveszsandor.wordpress.com szuperkonzultacio.hu (csak oktató)

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Keynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

10. elıadás: Vállalati kínálat, iparági kínálat Piaci ár. A versenyzı vállalat kínálati döntése. A vállalat korlátai

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Makroökonómia. 8. szeminárium

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Specifikus termelési tényezők modellje. Ricardói modell. Alapmodell

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia - Bevezetés, a piac

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

Makroökonómia. 9. szeminárium

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

Makroökonómia. 12. hét

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Képletek és összefüggések a 4. zárthelyi dolgozatra Solow-modell II., rövid táv

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A piaci mechanizmus mőködése: elemzések a Marshall kereszt segítségével (adó, szubvenció, árrögzítés stb). Holtteherveszteség Varian 14. és

Makroökonómia. 7. szeminárium

- 1 - Közgazdaságtani jelölés- és képletgyűjtemény (Mikroökonómia I. félév) JELÖLÉSEK:

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét EGYENSÚLY A KERESLET ÉS A KÍNÁLAT ELEMZÉSE

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 12. hét MONOPÓLIUM. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel Szakmai felel s: K hegyi Gergely

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Mikroökonómia - 6. elıadás

Közgazdaságtan I. avagy: mikroökonómia. Dr. Nagy Benedek

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

14.1.ábra: Rezervációs árak és a fogyasztói többlet (diszkrét jószág) 6. elıadás: Fogyasztói többlet; Piaci kereslet; Egyensúly

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1/ 2 II. TERMELŐI MAGATARTÁS ELEMZÉSE. 1. Termelési függvénnyel kapcsolatos ismeretek, technológia

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Rövid távú modell Pénzkereslet, LM görbe

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Rövid távú modell III. Pénzkereslet, LM görbe

Mikro- és makroökonómia. A keynesiánus pénzpiac és a teljes modell Szalai László

Infláció, növekedés, gazdaságpolitika

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Próbaérettségi január 18.

Átírás:

MIKROÖKONÓMIA I. B

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Mikroökonómia I. B TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN K hegyi Gergely, Horn Dániel, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június

Vázlat 1 2 3

Vállalati kínálat rövid távon Optimumban: P = MC a határköltség (MC) függvény növeked Ha P < AVC min, akkor q = 0

Vállalati kínálat rövid távon (folyt.) Inverz kínálati függvény A vállalat rövid távú inverz kínálati függvénye megegyezik a határköltség (MC ) görbe átlagos változóköltség (AVC )p görbe minimuma feletti emelked szakaszával, amely minde ár mellett megadja a vállalat optimális termelését.

Ágazati kínálat rövid távon Ágazati kínálati függvény Ráfordítások (inputok) árváltozásának

Ágazati kínálat rövid távon (folyt.) Állítás Egy versenyz vállalat rövid távú kínálati függvénye az átlagos változó költség görbéjének minimuma fölött megegyezik a határköltséggörbével. Egy versenyz i ágazat rövid távú kínálati függvénye a vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összege, kiegészítve a ráfordításárak hatásával, vagyis azzal, hogy az ágazati kibocsátás b vülése miatt a határköltséggörbék emelkednek (vagy az ágazati kibocsátás csökkenése esetén csökkennek). A ráfordítások árainak csökkenti a termékár változását követ kínálati hatás nagyságát, más szóval, az ágazati kínálati görbe meredekebb lesz, mint ráfordításár-hatás számbavétele nélkül lenne. Deníció A κ kínálatrugalmasság a kínált mennyiség változási arányának és az ár változási arányának a hányadosa. A kínált mennyiség százalékos változása osztva az ár százalékos változásával: Q P P Q

Ágazati kínálat rövid távon (folyt.) Állítás A ráfordítások árainak miatt az ágazati rövid távú kínálat rendszerint kevésbé rugalmas, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.

Kínálat hosszú távon Inverz kínálati görbe hosszú távon Hosszú távon az inverz kínálati görbe megegyezik a hosszú távú határköltség görbe hosszú távú átlagköltség görbe minimuma feletti emelked szakaszával. A hosszú távú átlagköltség mimimumánál alacsonyabb ár esetén a tökéletes versenyz vállalat nem termel.

Kínálat hosszú távon (folyt.) Ágazati kínálat különböz id távok esetén Különböz id távok mellett változik az ágazati kínálati görbe rugalmassága. Azonnali id táv: IS Rövid táv: SS Hosszú táv: LS

Kínálat hosszú távon (folyt.) Állítás Ha egy ágazat kínálati görbéje emelked, akkor a kereslet növekedésével az ár és a mennyiség egyaránt növekszik. Az azonnali hatástól a rövid távon át a hosszú távig azonban az ár kezdeti növekedése folyamatosan visszafordul, míg a mennyiség növekedése egyre hangsúlyosabbá válik. Hasonlóképpen, ha a kereslet csökken, minél hosszabb távot vizsgálunk, annál kisebb lesz az árváltozás, és annál nagyobb a mennyiség változása.

Küls növekv és csökken mérethozadék KÜLSŽ NÖVEKVŽ MÉRETHOZADÉK A küls növekv mérethozadék következtében az ágazati kibocsátás b vülésével csökken az egyes vállalatok termelési költsége, és ezzel laposabb lesz az ágazati kínálati görbe.

Küls növekv és csökken mérethozadék (folyt.) Negatív meredekség kínálati függvény A keresleti görbe felfelé tolódik D -be, a vállalatok saját kínálati görbéik mentén alkalmazkodnak. Küls növekv mérethozadék esetén a megnövekedett ágazati kibocsátás miatt csökken a vállalatok termelési költsége, így az ágazati kínálat lefelé tolódik, S -be. Ha a küls növekv mérethozadék er teljes, az új G egyensúlyi ponthoz nagyobb mennyiség és alacsonyabb ár tartozik. -b l S f f

Küls növekv és csökken mérethozadék (folyt.) Állítás Egy versenyz i ágazatban a bels gazdasági hatásoknak (vagyis a vállalati kibocsátás változásának saját költségeire) az egyensúlyi pont környékén szükségképpen csökken mérethozadékot kell jelenteniük, mivel a vállalati optimumban a határköltségnek növekv nek kell lennie. A küls gazdasági hatások (vagyis az ágazati kibocsátás változásának a vállalatok költségfüggvényére) kétfélék lehetnek, pénzügyiek és technológiaiak. A pénzügyi hatások jellemz en csökken mérethozadék forrásai, mivel a növekv ágazati kibocsátás miatt általában növekednek az inputárak. A technológiai küls gazdasági hatások egyaránt lehetnek növekv és csökken mérethozadék forrásai, vagyis az ágazati kibocsátás növekedésének lehetnek kedvez és kedvez tlen i is az egyes vállalatok termelési függvényeire.

A nullprot feltétel értelmezése Állítás Hosszú távon egy versenyz i ágazatban az összes vállalat gazdasági protja nulla.

A kereskedelem társadalmi el nyei Állítás A kereskedelem kölcsönösen el nyös tevékenység a résztvev k számára.

A kereskedelem társadalmi el nyei (folyt.) Fogyasztói és termel i többlet A keresleti görbe alatti és a piaci ár feletti terület a fogyasztói, a kínálati görbe feletti és a piaci ár alatti terület a termel i többlet. A fogyasztói és termel i többlet összege a fogyasztókból és termel kb l álló társadalom pénzben mért jólétét mutatja.

A kereskedelem társadalmi el nyei (folyt.) Megjegyzés A hasznok itt a kereskedésb l származnak, nem pedig a fogyasztásból vagy termelésb l. Az Egyesült Királyságbeli lottó fogyasztói többlete Bevétel Fogyasztói többlet Fogyasztói többlet (millió font) (font/húzás) (millió font) Rendes húzás 65 0, 49 32 Átvitt nyeremény 78 0, 53 41 Többszörösen átvitt 98 0, 68 67 nyeremény

A víz-gyémánt paradoxon modern megközelítésben Víz vs. gyémánt A víz értékesebb, mint a gyémánt, abban az értelemben, hogy a fogyasztók összesített zetési hajlandósága (a keresleti görbe alatti teljes terület) nagyobb. Ugyanakkor a víz kínálata olyan hatalmas a gyémántéhoz képest, hogy a víz piaci értéke mégis alacsony.

Az innováció haszna Min ségjavító innováció Min ségjavító innováció következtében a keresleti görbe felfelé tolódik, mert a jó min ség termék egységéért többet hajlandók zetni a fogyasztók. Emiatt a fogyasztói és termel i többlet egyaránt növekszik.

Csereügyletek megadóztatása Adók a jólétre A csereügyletek megadóztatása jóléti, vagy hatékonysági veszteséggel (BDC háromszög területet) jár abban az esetben is, ha az adóbevételt valamilyen formában visszajuttatja a kormányzat a társadalom (bizonyos) tagjainak.

Csereügyletek megadóztatása (folyt.) Állítás A csereügyletekre kivetett adók a fogyasztói és a termel i többletet egyaránt csökkentik. A veszteség egy része transzfer a fogyasztóktól és termel kt l a kormányzati kiadások haszonélvez i számára. A kereskedett mennyiség csökkenése azonban holtteher-veszteséget vagy hatékonysági veszteséget is okoz.

Kínálati kvóták Kvóták a jólétre A mennyiségi szabályozás hasonlóan az adóztatáshoz jóléti veszteséggel jár a társadalom számára és holtteher-veszteséget okoz.

Alkalmazás: Import kvóták

Árplafon Maximális ár bevezetése Szabályozatlan piacon a kereslet növekedése hosszú távon a kínálat alkalmazkodását vonja maga után és P L egyensúlyi ár alakul ki. A P o árplafon bevezetése esetén azonban a keresletnövekedés következtében H mérték túlkereslet alakul ki.