Médiaismeret. Sajtóműfajok elmélete

Médiaismeret Sajtóműfajok elmélete

Miről tudósítunk? Spontán események Eltervezett, megtervezett események Pszeudo események (ál, hamis)

Spontán események Természetes, valóságos események. Maguktól jönnek létre (nem művi). Ezekről beszámol a média. Anélkül is bekövetkezik, ha a média nem érdeklődik utána. A médiától független. Pl. természeti jelenségek, árleszállítás, országgyűlési választás.

Eltervezett, megtervezett események Ezeket az eseményeket sem a média hozza létre, de az eseményeket annak a tudatában szervezik meg, hogy a média majd beszámol róla. Ebből adódóan ezeket a közönségnek szánják. Egy futballdöntő esetében például a két eseménytípus keveredik. Ugyanez vonatkozik arra, amikor egy miniszterelnök a feleségével egy idegen országba látogat, és a feleség különböző programokon vesz részt (pl. kórházakba látogat, egyetemistákkal beszélget stb.). Ugyanis vannak olyan spontán események, amelyeket áthat a média igénye, és ezek az események átalakulnak megtervezett eseményekké (szélsőséges esetben akár pszeudo eseménnyé).

Pszeudo események Lényege, hogy miközben tudatos, tervező munka eredménye, aközben spontán folyamatként próbálják beállítani. Egyes felmérések szerint, ma a média által bemutatott események 90%-a pszeudo. A tömegmédiák a pszeudo események nélkül nem élnének meg. Pszeudo eseményeket nemcsak a média hoz létre, hanem pl. politikai, önkormányzati, stb. szervek is. Ez a PR. A pszeudo események kapcsolatban vannak a közönséggel, a közvélemény igényére történnek meg.

Példák pszeudo eseményekre 1993-as Postabank-válság: fejlődő, agresszív hirdetési kampánya volt a Postabanknak, ami miatt óriási betétállományra tett szert. Közben bejöttek Magyarországra a multinacionális cégek hatalmas tőkével, hirdetési kampányba kezdtek és magasabb kamatokat ígértek, mint a Postabank. Ennek következménye: 1. Tönkremennek vállalatok. 2. A Postabank nem tudja hova kiadni a pénzét, ezért ingatlanokba fektet és újabb papírokat ad ki. Ez egy spirál folyamat, nyugodtan mehetett volna a végtelenségig. Ám valaki terjeszteni kezdte, hogy a Postabank fizetésképtelenné válik (pedig ekkor még biztos lábakon állt). Az emberek beszélni kezdtek erről, megírta az újság, aminek következtében a polgárok nem tették be a pénzüket, sőt: váratlanul tömegesen kezdték kivenni a pénzüket erről tudósított a média. A polgárok megrohamozták a Postabank-fiókokat, kivették az összes pénzüket, így a bank most már valóban fizetésképtelenné vált. Ez az önmagát beteljesítő jóslat.

Önmagát beteljesítő jóslat A közvéleményre építve a média olyan esemény bekövetkezését jósolja, amely normális körülmények között, spontán eseményként valószínűleg soha nem jönne létre. A média ezt azért csinálja, mert szüksége van eseményekre, jó és rossz szereplőkre: önmagától nem jönnek létre médiaszemélyek. Pl. miért van az, hogy filmes kérdésekben Réz Andrást szólaltatják meg? Bakáts Tibor zsűri médiasztár. Belőlük csináltak médiaszemélyiségeket.

Példák pszeudo eseményekre Esküvői képeken mindig mindenki mosolyog, ennek az oka, hogy ezt várják el. Amiről a fotó tudósít, az pszeudo esemény, mert maguktól nem álltak volna csoportba. Ezt csak azért tették, hogy megörökítsék a pillanatot és valamikor majd elővegyék a képet. Külügyminiszterek három percig rázzák egymás kezét és mosolyognak. Aztán vége a felvételnek és kitör a háború. Az amerikai elnökjelölt kiszáll a kocsiból és az ünneplő tömegben kiszúr egy fekete kisfiút, akit a fotósok kamerái előtt megpuszil.

Példák pszeudo eseményekre Pl. Irak megtámadta Kuvaitot. A filmen lekapcsolt, összetört inkubátorok láthatók, falból kitépett kábelek. Hat év múlva kiderült, hogy ez nem az irakiak pusztítása volt, hanem amerikaiak által megrendezett jelenet, amely Husszein ellen fordította a világot. Pl. Biafrai háború (Nigéria): olajlelőhely megosztásának kérdése felvetette, hogy a nagy olajtermelők el akartak szakadni a fejletlen tartományoktól. Ezért polgárháború tört ki. A Dzsungelben kormánykatonák, lázadók és hullák fogadták a riportereket, akik sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy nem érkeztek előbb és nem látták (nem rögzítették) a kivégzéseket. Ezután a parancsnok felszólítására kivégeztek még kétszáz embert úgy, hogy az amerikai média emberei állították be a helyszínt: megrendezték. A film lement. Egyszer egy segédoperatőr részegen elszólta magát a történtektől. Életfogytiglanit kaptak a gyilkoltatók. Az 1956-os magyarországi eseményekről készült képek 70%-a hamis, nem Magyarországon vették fel őket.

Pszeudo események - manipuláció A pszeudo események hamar lelepleződnek, és elhiteltelenítik az intézményt, amely megrendeli vagy kiszolgálja. A pszeudo eseménynél fontos, hogy a tervezésnek magában kell foglalnia a megtervezett szándékát. A nem valóságos elemek nagyobb súllyal bírnak, mint a valóságosak. A szerkesztők sokszor nem foglalkoznak a kétértelműséggel. Pl. Megölték Fenyő Jánost, aki megjelent minden komolyabb eseményen, tehát rengeteg fotó volt róla. Egy cikknek a halálesetkor az a címe, hogy Megölték fenyő Jánost, az alvilági kapcsolatairól híres sajtócézárt, mellette pedig egy fotó van fenyőről és Kuncze Gáborról. Ez manipuláció.

Szuper pszeudo esemény a megtervezett és kivitelezett eseménynek semmi köze nincs a valósághoz; kiagyalt, művi úton valóra váltott történés. A pszeudo eseményeknél egy dolog a cél és más a hatás. Társadalmanként, társadalmi csoportonként más a pszeudo események hatása.

A pszeudo esemény jellemzői Eltervezettnek kell lennie, általában azzal a céllal hozzák létre, hogy megörökítsék (a média beszámoljon róla). Szükséges, hogy a nyilvánosságot érintő vonatkozása legyen (= hírértékkel bírjon). Magában foglalja a megtévesztés szándékát. Több benne a nem valós, mint a valós elem. A pszeudo esemény akkor sikeres, ha a kiagyalói szerint ez kellő mértékben kétértelmű, és gyakran magába foglalja azt a szándékot, hogy önmagát beteljesítő jóslattá váljon.

A média hatalma Napjaink újsága túllépett azon, hogy tájékoztasson és szórakoztasson. A média ma már rendelkezik azzal a hatalommal, hogy akár politikusokat buktasson meg! Bernstein, Woodvard nem tehetségükkel, szenvedélyükkel lettek világhírűek, hanem a Wasington Post újságíróiként kényszerítették távozásra Richard Nixont (U.S.A. egykori elnöke). Rábizonyították, hogy hazudott.

A modern média alapkérdése Miben áll a média hatalma? Hatalmi ág-e a média? A francia felvilágosodás óta a demokrácia alapkérdése az, ki vagy mi képes megakadályozni a korlátlan hatalom kiteljesedését, létezik-e garancia az önkényuralom kizárására.

Hatalommegosztás elmélete (Montesquieu) Alapvető a hatalmi ágak elválasztása, a kölcsönös függőség, ellenőrzés, valamint az ellensúly beépítése a kormányzat mechanizmusába. Korunkban a legfontosabb ellensúly a média, amely képes eljátszani az ellenőr szerepét is. A média napjainkban nemcsak felnőtt a klasszikus ágak közé, hanem át is vállalt azokból.

Hatalmi ág: 1. Törvényhozás (parlament) A törvényhozói hatalom jogszabályokat alkot (magatartási szabályok; pl. pirosnál meg kell állni). A mindennapi társadalmi együttműködés alapjait jelenti, befolyásolja alapvető életviszonyainkat. Van-e szabályozó hatalma a médiának? Igen. Alapvetően befolyásolja életvitelünket. (pl. milyen terméket választunk, hogyan öltözünk )

Hatalmi ág: 2. Bírói hatalom Ellenőri feladatokat lát el. Ha nem jogkövető a magatartásod (bűntett) (Rablás = erőszak + lopás) A bíró a jogszabályokban leírt elvont magatartási formákat hasonlítja össze a hétköznapok átlagos magatartási formáival. A média amikor a bírói hatalmat játssza el, akkor túlterjeszkedik a bírói hatalom határain, mert nemcsak a jogkövető magatartást követeli meg, hanem olyan etikai szabályokat is, amelyeket az erkölcs hozott létre. A média ezáltal nagyobb hatalommal rendelkezik, mint a bírói hatalom.

Hatalmi ág: Végrehajtó hatalom (Kormány - önkormányzat ) Alapvető feladata, hogy végrehajtsa és kikényszerítse a jogszabályokban foglaltakat, működtesse az intézményrendszert A média a nyilvánosság erejével képes súlyos krízishelyzeteket megoldani (pl. taxis blokád) A végrehajtó hatalom és a társadalom között az egyetlen híd a média. A médiának formális értelemben nincs szankcionális, kényszerítő ereje. Közjogi értelemben a média semmiképpen sem önálló hatalmi ág, hiszen nem rendelkezik sem kényszerítő apparátussal, sem szankcionális erővel. Hatalmi jellege abban áll, hogy befolyásolni képes a magatartást és rendelkezik azzal a képességgel, hogy morális és etikai nyomást gyakorolva képes felemelni vagy sárba taposni egyes személyeket vagy intézményeket, sőt eszményrendszereket is. Fontos feladata, hogy ellenőrzi a három klasszikus hatalmi ágat.

A média szerepe és funkciója A média ezzel a hatalmával képes visszaélni (pénz, hatalom, választások, hírnév) Kundera: Az újságírónak jogában áll megkérdezni: feleljen egyértelműen, hogy igen vagy nem? Az igen és nem között óriási a mesgye. Tízparancsolat: Ne hazudj! Aki azt mondja, hogy ne hazudj, annak előtte azt kellene mondani, hogy válaszolj, noha Isten senkit sem hatalmazott fel arra, hogy ezt követelje. Két olyan foglalkozás van, amelynek művelői közmegegyezés szerint mindennel jogosan foglalkoznak, a világ minden jelenségét joguk van megítélni: az újságíró és a politikus.

A média szerepe és funkciója Lippmann szerint tárolt képekkel, prekoncepciókkal, előítéletekkel, indítékokkal és érdekkel operálunk, hogy megfejtsük a külvilágból érkező üzeneteket. Ezek az interpretációk és gondolati extrapolációk mintákká vagy sztereotípiákká állnak össze. Ezek a sztereotípiák azok, amelyek meghatározzák az emberi cselekvést. Lippmann szerint a sztereotípiákat szintén öntőmintákba töltik, az ember aztán előhívja, s reprodukálja az eszméket, s az öntőmintának megfelelően reagál a külvilág ingereire.

A média szerepe és funkciója Modern korunk elérhetetlen, átláthatatlan és elgondolhatatlan. A globalizáció, tömegkommunikáció stb. annyi kérdést vet fel, hogy nincs esélyünk elérni a jelenségeket tapasztalati módon. Az újságíró beszámol minderről. Lippmann szerint nem jutunk a dolgok mélyére. Lippmann modelljében korunk embere nem a való világ közvetlen és biztos ismerete, hanem a maga alkotta vagy másoktól átvett képek alapján viselkedik! Fejünkben egy többé-kevésbé valósághű kép áll össze a világról, s cselekedeteinket ez határozza meg.

A megfigyelés két módszere Empirikusok: megfigyelés, tapasztat induktív leírandó jelenségek minden egyes dolgot megvizsgálnak, s így próbálnak meg általánosítani Racionalisták: deduktív módszer hipotézisrendszereket állítanak fel, feltételeznek valamit, s csak utána vizsgálják a valóságot igazolnak vagy cáfolnak Az újságírók az első módszert kell, hogy használják

A sajtóműfajok A műfaj a csomagolás, de nem válik el élesen a tartalomtól. Tartalom: a szerző a formán belül mit hoz létre. A tartalom szorosan kapcsolódik a formához. A forma külső és belső eleme is a műnek, hiszen a műfaj nemcsak formai kötöttségeket jelent. A szerző meghatározza, milyen elemek alapján szerkeszti az anyagot, milyen stílusa, milyen stilisztikai, hangulati elemeket tartalmaz.

Interjú Az angolszász újságírásban visszaszorul, csak mint munkamódszer van jelen. Magyarországon a legjelentősebb műfaj. Elektronikus médiában is jelen van, mert a hitelesség megköveteli, hogy miközben idézünk valakit, megmutassuk az arcát és a hangját is.

Interjú Az interjút szinte mindig kérik. Ez gesztus a közszereplő felé. Akkor indokolt, ha a közönség kíváncsi az illetőre. Az alany számára lehetőség, hogy álláspontját nyilvánosságra hozza. A közszereplés egyik formája, sőt leggyakoribb módja. Mára már kialakult a technikája, hogyan kerülhetnek be a politikusok a hírekbe. Pl. Nyugat-Európában hirdetik, hogy nem adnak interjút. Vagy kiszivárogtatás (> kétértelmű információk)> az újságírók utánajárnak, s interjút kérnek, hogy tisztázzák az ellentmondásokat. Így tehát a közszereplők kényszerítik ki, hogy foglakozzanak velük. Umberto Eco: itt érhető tetten a politika és a sajtó összekapcsolódása, összejátszása. Az olvasó elveszti a fonalat. Nyilatkozatháború: öngerjesztő folyamat. A szereplők megtanulnak interjút adni. PR szakértők írják a szövegeiket. Az interjú egyre kevésbé spontán.

Interjú Paradoxon: Két ember magánbeszélgetése, de mindig jelen van a nyilvánosság. Az újságíró a közönséget képviseli. Ez a paradoxon a TV-ben kiéleződik. Milliók szemeláttára. Intim és bizalmas egyszerre.

Interjú Talkshow: Az alanyt kényszerítik, hogy olyasmiről beszéljen, amiről nem akar. Ez nem kifejezetten őszinte műfaj, de a legnépszerűbb. Szórakoztatáshoz kapcsolódik. Nem egyenlő a mélyinterjúval. Az egyén kevésbé ismert oldalának a bemutatása.

Interjú Sajtótájékoztató: Speciális műfaj; azokat az információkat mondják el, amelyeket a közönség elvár. A szocializmusban protokoll esemény volt. Valódi kérdések nem hangzottak el. Demokráciában a kötelező információszolgáltatás színhelye. Funkciói: A tájékoztatók az információszolgáltatásra kötelezett személyek, intézmények által szervezett fórum. Cél: Az újságírók segítségével informálják a közvéleményt. A sajtótájékoztató lehet rendkívüli és periodikus. Rendkívüli: váratlan eseményhez kötődő. Periodikus: Sajtótájékoztatót csak akkor érdemes tartani, ha olyan információt hozunk nyilvánosságra, melyet nem lehet exkluzív módon nyilvánosságra hozni. Törvény kötelezhet a tartására. Az ügyes sajtófőnök exkluzivitásra törekszik.> Az információnak áru jellege van.

Interjú típusai (1) Információszerző alapinterjú: (mint munkamódszer) Alany = hírforrás egy adott ügy kapcsán. A hírérték döntő! A készítő a háttérben marad, szerepe a kérdések feltevése, információszerzés. A kérdéseket a feldolgozás során elhagyja és a válaszokból hírt vagy tudósítást ír.

Interjú típusai (2) Krónika vagy híradó típusú interjú: Egységes logika alapján épüljenek fel. Kerek egészet alkossanak. Ez az egyik legnehezebb műfaj.

Interjú típusai (3) Álinterjú: Az első ellenkezője. (A rendszeres miniszterelnőki interjúk ilyenek.) Előbb jön az információ, hogy miről szóljon az interjú, aztán következik a tényleges interjú. Ez majdnem pszeudo - esemény.

Interjú típusai (4) Magazin típusú interjú: Túlterjeszkedik az információszerző interjú terjedelmén. Rádióban, TVben 10-12 perc; Előtérbe kerül az alany személye. Saját logikája szerinti összefüggések. Az alanyt szembesíteni kell ismert tényekkel, összefüggésekkel. + Nem csak a közvélemény által feltett kérdéseket, hanem a legmarkánsabb ellenvéleménnyel is szembesíteni kell. Fel kell készülni a témából. Fontos a téma exponálása. Az elején tisztázni kell, hogy miről van szó. Eseményhez, ügyhöz kötődik. Technikája: a legjellemzőbb nézet, a legvitatottabb kérdések megbeszélése. A kérdésbe belefoglalhatunk állítást, fogalomtisztázást (a közönség értse). 4-5 perc után megállunk> össze kell foglalni a mondottakat. Ha az alany mellébeszél, szembesíthetjük az ellentmondásokkal. Erre kénytelen igent vagy nemet mondani. Az újságíró mondja ki, amit az alany sejtet.

Interjú típusai (5) Nagyinterjú: A, Tematikus interjú: Cél egy téma körüljárása. A TV-ben önálló műsor 30-40 perc, 1 óra. Sajtóban egyre kevésbé van. Egyetlen dologról szól. Komoly felkészültséget igényel. Ezért szakújságírók írják. Előtérbe kerül az alany személye, ha a témához kötődik. Itt nem szabad elkanyarodni a témától. Jó kérdésekkel kell az alany segítségére lenni. Szerkesztő: utólag tetszőlegesen irányítható, de hitelesen adja vissza az elhangzottakat.

Interjú típusai (5) Nagyinterjú: B, Mélyinterjú- életút interjú: A téma maga a főszereplő. Ma már a Talkshow-k kelléke. Cél: az ember személyiségét a maga teljességében, összetettségében mutassuk be, de ne vesszünk el a részletekben. Titka: Keressünk egy viszonyítási pontot, amin keresztül megvilágítjuk a személyiségének lényegét. Pl. nőkhöz való viszonya, olvasmányai, vágyai. Megfigyelni vacsora közben. Az interjú két ember kapcsolata. Hallgatni is tudni kell. Az alany érzékelje, hogy figyelünk rá, meghallgatjuk. A két beszélgetőtárs együttműködésének eredményeként dől el, hogy merre tart a beszélgetés. Az újságíró gerjesztője beszélgetésnek. Feladata, hogy az alanyt végigvigye a beszélgetésen, a legtöbbet és a legőszintébben beszéljen magáról.

Interjú készítés A jó interjúban a kérdés kapcsolódik az előző kérdésre adott válaszhoz. Tehát a kérdések illeszkednek. A felkészülés során fejben elkészítjük az interjú vázlatát. Mit akarok megtudni, honnan, hová akarok eljutni. Melyek azok az alapkérdések, melyek előreviszik az eseményt. Az alanynak csak a témát mondjuk meg előre. A kérdéseket soha. Maximum az első kérdést, hogy tudjon rá készülni. Érzékenyen reagáljunk a válaszra.

Az interjúkészítés technikája Információszerző: Az alany közszereplő. Hivatásszerűen működik közre. Információszolgáltatásra kötelezett személy. Riporter felkészül. Tiszázzuk, meddig terjed az alany kompetenciája. Tisztázzuk a terjedelmet, a feldolgozás módját a szerkesztővel. 30-40, maximum 90 másodperc.> krónika típus. Csak a legfontosabb információk kerüljenek bele. A név, beosztás, helyszín a felvezetőben legyen. Tájékoztatni kell az alanyt: bemutatkozunk, mely médiumot képviseljük. Találkozáskor névjegyet cserélünk. Mely műsorba vagy rovatba szánjuk. Megmondjuk a terjedelmét. Mikor jelenik meg, mely számban, műsorban. Milyen környezetbe szerkesztik: önállóan, blokkba, montázsba, illusztrációként, tematikus összeállításba. Szerkesztve lesz az anyag. Megmondjuk a témát, milyen információt szeretnénk. Joga van a kész anyagot megnézni leadás előtt.

Az interjúkészítés technikája Szerkesztés, montírozás: a nyersanyag elnyeri végső formáját. Az újságíró figyelembe veszi a szerkesztő kérését, de első fázisban az újságíró szerkeszti meg. Azután lehet hadakozni a szerkesztővel. A vágás technikai eljárás. A rögzített anyagból kiemeljük a hasznos részeket.> Tematikai sorrendben kerülnek egymás mellé. Már az interjúkészítés közben szerkesztjük, vágjuk az anyagot fejben. Ehhez idomítjuk a kérdéseket. Az interjú gerincét a kérdések adják. A túlforgatás ne legyen több 50%-nál.> 8 percre maximum 12-őt vegyünk fel. A kérdésekből kell kiindulni. Melyek a fontos kérdések? Ezt is rövidre vágjuk. Kétszer tegyük fel a kérdést, ha a válasz mellékvágány és közbevágunk. A második kérdés így bevágható. Ne szeressünk bele egy mondatunkba vagy az alanyéba vagy a csendbe, mert ehhez szerkesztünk mindent, és az igazi lényeg elsikkad.

Az interjú kezelése Kié az interjú? Lehet az alanyé, a riporteré, a szerkesztőé. Alapvetően a riporter együtt rendelkezik a megrendelő szerkesztőséggel. A szerkesztő lényegi változtatásokat az újságíró véleményének kikérdezése után tehet. Stilárist a megkérdezése nélkül. Ha nem jutnak megegyezésre, az újságíró vagy enged, megalázkodik, vagy felteszi a kérdést, hogy marad-e a szerkesztőségben ezek után.

Az interjú kezelése Mikor vonható vissza az interjú? Ha elenyészett a cél; már nem aktuális, nem időszerű. Ilyenkor az alany visszavonhatja. Ha az alany lényeges tényekben, adatokban tévedett, és már nem lehet korrigálni. Ha a vágás, szerkesztés során az interjú oly mértékben deformálódott, hogy nem tükrözi az alany valódi véleményét. Erről az alanynak és a szerkesztőnek meg kell egyeznie.

Felkészülés az interjúra Témából, archívum, kézikönyv, adatok, tények, korábbi cikkek. Ismerősök> mélyinterjú. Szakértők a témában. Fejben vázlatot készítünk az interjú menetéről. Személyesen vegyük fel a kapcsolatot az alannyal. Tudósítsuk, hogy az interjú közös érdek, nem szívességet kérünk. Segítsük az alanyt, de ne a kérdések feltevésével. Legyünk nyitottak, határozottak, nyerjük el a bizalmát. A riporter legyen kitartó, akár makacs, de ez nem jelenthet zaklatást. Az udvariasság kötelező, de ne legyünk alázatosak. Tisztázzuk, hogy a közvéleményt képviseljük.

Felkészülés az interjúra A saját élmények felhasználása nem jelenthet privatizálást> Saját érzést, véleményt a közvélemény sajátjaként állítja be az újságíró. A hanghordozás legyen nyugodt, de az indulat néha megengedhető. Figyelembe kell venni az alany lelkiállapotát. Zaklatott, sebezhető emberekkel érzékenyen kell bánni. Magatartásunk nem tartalmazhat értékítéletet. Figyelembe kell venni a személyiségi jogokat, magántitkokat. Közéleti szereplőkkel több megengedett.

Helyszín Információszerző interjú: A téma és a helyszín legyen összhangban. A szakmai helyszín erősíti a néző bizalmát. Az élő adás hitelesebb, mint a rögzített, mivel nyomatékot ad a témának, feszültséget kelt. Az interjú egyszeri, megismételhetetlen. Stúdiófelvételnél tisztázni kell az időtartamot.

Előzetes megbeszélés Fontos az első találkozás. Érdemes megkérdezni, hogy mi a véleménye a témáról, hátha van jó ötlete. Az előzetes megbeszéléseknél nem szabad lelőni a kérdéseket, mert megismételhetetlen. Vitray Tamás bevezette az előinterjút. Le lehet modellezni, hogy mi fontos és mi nem. Veszélye az, hogy ebből álinterjú lehet, rossz színházi előadás. A riporter az ellenszenves alannyal is köteles lojálisnak és segítőkésznek lenni. Jelezzük, hogy számíthat ránk, ha bajba kerül. Az alanynak óriási hatalma van. A hasznos és a felesleges anyag aránya fontos. Sokkal több anyagot felvenni felesleges és tiszteletlenség az alannyal szemben. Vitray Tamás: A riporter magatartása mindig, minden helyzetben legyen azonos általános emberi magatartásával.

Az újságíró személyisége A riporteri magatartást tudatosan kell kialakítani. Ez ne térjen el tényleges mivoltunktól. A riporternek tudatosan építenie kell magát. Sokat kell beszélgetni, kérdezni, tudni kell kommunikálni. A riporter ne mutassa magát okosabbnak, mint amilyen. Nyegleséggel nem lehet tárgyi tudást pótolni. Nem lehet hétköznapi csevegéssé degradálni egy komoly szakmai témát. A túlságosan felkészült riporter könnyen kelt zavart.> beavatottnak mutatja magát, ontja az adatokat, ezzel lejáratja magát a közvélemény előtt.

A riport A tudósításból nőtt ki. Riport: reporto, reportare> visszahoz, visszaad. Megpróbálja az eredeti eseményt, hangulatot valósághűen visszaadni. Komplex műfaj, minden más újságírói és szépirodalmi műfaj elemeit felhasználja. A legmagasabb presztízsű műfaj a sajtóban (a publicisztika mellett). Határműfaj az újságírás és a szépirodalom között.

A riport és a tudósítás közötti különbség A tudósító a helyszíni esemény megfigyelője, külső szemlélő, a közönséget képviseli. A riporter benne van az eseményekben. Testközelből, gyakran résztvevőként számol be. A személyesség különbözteti meg az információs műfajcsalád többi tagjától.

Riport A riportban mindig mindennek ellenőrizhetőnek kell lennie. Társadalmi események bemutatása a szociológia eszközeivel. Dialógus, feszültségteremtés, késleltetés, miliőteremtés, fordulat. Eleme a sztori. Ez nem csak élményt jelent, drámaiságot, atmoszférát. Be akarja avatni az olvasót. A valóságot darabokra szedjük, majd összerakjuk. A riporter a részletekből építkezik és soha nem magyaráz. Arról szól, hogy mi van, nem pedig arról, hogy mi lehetne.

Tényfeltáró, oknyomozó riport Alapja a kétely. Hátha nem úgy mennek a dolgok, ahogy mi tudjuk, vagy ahogy nekünk beállítják. Hátha kevesebbről számolnak be, mint ami a valóságban történt. Watergate - ügy: Nixont Ford követte.> Én is a Washington Post-nak köszönhetem az állásom. A média rádöbbent saját hatalmára. Mítosza van ma Magyarországon

Tényfeltáró riport A tényfeltárás hajtóereje a hit, hogy hosszabb távon megváltoznak a viszonyok. A hírsztori: Magyarországon: elsőként megkapni azt az információt, melyet szándékunktól függetlenül is elmondanának. Az angolszász újságírásban: elsőként közölni azt az információt, amit el akarnak hallgatni.

A tényfeltáró riporter alapállása Őrködés: A közmegegyezésen alapuló elvektől, gyakorlattól való eltérés feltárása. Figyelés: Állandó készenléti állapot, események követései, összefüggések feltárása. Opponálás: Az ellentmondások feltárása. Szemben állni, ellentmondani, eljátszani az ördög ügyvédjét. Oppozíció. Igazságba, progresszióba vetett hit: a dolgoknak rendben kell menniük, s ha mégsem, arról az állampolgároknak tudniuk kell.

A tényfeltáró riport készítésének menete A jelenség, mellyel foglalkozunk, összhangban van-e a mindennapok bevett gyakorlatával, az etikai követelményekkel. Vane eltérés az elvárható és a valódi magatartás között. Az információ valóságtartamának ellenőrzése. Források felkeresése, körülmények tisztázása. Nyomozás: rekonstruáljuk a valódi eseményt. Tisztázzuk, hogy felfogásunk szerint mi az igazság. Adatfelvétel, tényfelvétel. Interjúk, bizonyítékok, vallomások. Összegzés, a vádirat megfogalmazása. Az ügy főszereplőjét szembesítjük a tényekkel előre eltervezett taktika szerint. Megírjuk a riportot a kimenetelétől függően. Mint egy puzzle. Nem érdekelhet a terjedelem: később húzzuk meg.

Véleményközlő műfajcsalád Objektív Tényközlő Információkat dolgoz fel Valósághű tájékoztatás Műfajok Véleményközlő Értékel, elemez, véleményt nyilvánít Szubjektív Előtérbe kerül a szerző véleménye

Véleményközlő műfajcsalád A véleményközlő műfajok miközben témákat kínálnak az olvasónak (hírhez, információhoz kapcsolódnak), gondolkodásra és egyéni véleményformálásra ösztönöznek. A véleményközlő műfajok közül csak a jegyzetnek van televíziós és rádiós változata, a többi csak írott formában létezik. Érveket szolgáltatnak, a közönséget megismertetik a szerző álláspontjával.

Kommentár Határműfaj a véleményközlő és a tényközlő műfajcsalád között. A szerző a végletekig ragaszkodik a tényekhez, adatokhoz; feltárja a tények és adatok közötti összefüggéseket saját felfogása szerint, és befolyásmentesen mutatja be a hátteret, az okokat és a célokat. A kommentár fogalmát gyakran szinonimaként használják a véleményközlő műfajokra. (Médiatörvény: A kommentárt el kell választani a hírektől) Az elektronikus médiumokban minden véleményt egyéni véleménynek, kommentárnak neveznek, az írott sajtóban több válfaja is van. Specifikus válfaja a vezércikk A kommentárral az újságíró egy aktuális eseményről vagy témáról foglal állást, megvilágítja a téma fontosságát, összehasonlítja és mérlegeli a nyilvánosságban megjelenő felfogásokat, véleményeket.

Kommentár A kommentár a közönségnek segít abban, hogy kiismerje magát az információk özönében, valós képet kapjon egy-egy eseményről, fejleményről. A kommentár lényegében érvelés. Érvelni világosan és következetesen kell. Az ellenérveket nem szabad elsikkasztani. Fontos, hogy a kommentár lehetőleg világos következtetésre jusson. A kommentárt a nyomtatott sajtóban egyértelmű nyomdai jelekkel, tördeléssel kell elválasztani a hírektől. A TV-ben, rádióban a szerző saját hangján adja elő. Durva manipuláció a kommentárt felvezetésként, háttérmagyarázatként előadni. A kommentár írása szakújságírói feladat: egy terület jó ismerői, beavatottjai, szakirányú végzettségű írnak kommentárt. A szerző meg van győződve saját igazáról.

Vezércikk Az írott sajtó különleges műfaja. Magas hírértékű eseményekből építkezik. Napi aktualitás. A kommentárból nőtt ki, korábban a címoldalon szerepelt, ma a véleményközlő rovatban, előkelő helyen van. A klasszikus vezércikket gyakran alá sem írták, a lap véleményét jelentette (ma: szerkesztőségi vélemény). Belső vezércikk: kommentár és jegyzet egyszerre. Pl. Népszabadság harmadik oldalán lapszélen, a Magyar Narancs szerkesztői jegyzete. Megfelel a lap ideológiai irányzatának. A vezércikk kevésbé keresi a kompromisszumot; színt kell vallani. Egyértelmű. Korábban a vezércikk lejáratott volt: a Kádár-rendszerben párthű főszerkesztők írták.

Jegyzet Határműfaj a szépirodalom és az újságírás között. Felkapott műfaj. Terjedelmileg szerény, rövid írás, kiemelt szerepe van a magyar újságírásban A legszemélyesebb megszólalás lehetősége. A legjobb szépírók írtak jegyzeteket.

Jegyzet Jegyzetnek nevezzük azt a rövid, maximum egy, másfél gépelt oldalnyi, általában egyetlen hírre, eseményre, gondolatra kihegyezett, stilisztikailag és hangulatilag markánsan megfogalmazott, meditáló, magyarázó, megkérdőjelező, csattanós írást, amely mindig érzelmi töltésű. Lehet ironikus, lírai, megrendült, elérzékenyült, ingerült, stb. (Bodor Pál) A jegyzetnél a kiindulópontként szolgáló esemény csak apropó, amelyben a szerző valamely társadalmi folyamat jellemző tünetét véli felfedezni. Az egyetlen újságírói műfaj, ahol a közönség nem annyira a tényeket, mint a gondolatokat és az érzelmeket kéri számon.

Jegyzet A jegyzetíró gyakran társadalmi, erkölcsi, politikai kérdéseket világít meg, illusztrál egy köznapi példával. A jegyzet gyakran él a groteszk fordulatok előnyeivel, más újságírói műfajoktól eltérően teret kaphat benne a fikció és a novellisztikus elemek. Szubjektív, de a tényeknek nagy a jelentőségük. Ha valaki téves vagy hamis adatból indul ki, egész gondolatmenete fals lehet. A lapban két ellentétes vagy rokon hír (esemény) egymás mellé szerkesztése már jegyzet lehet. Rádiós jegyzet: a szerző hangja megjelenik. A szó elszáll, az írás megmarad elve alapján egyszeri élményt kell, hogy nyújtson. Televíziós jegyzet: megjelenik hangban és/vagy képben a szerző. Összhang a szöveg mondanivalója és a képi illusztráció között (verbális és vizuális összhang). Közel áll a tévés feature-höz.

Glossza Görög eredetű szó, jelentése: széljegyzet, megjegyzés, magyarázat. Eredete az antikvitásig nyúlik vissza, a görög kultúrában komoly hagyománya volt. A gondolkodó, közügyekkel foglalkozó ember személyes ügyeinek rögzítésére szolgált. Régen lapszélre, margóra írt jegyzetet jelentett. Homérosz műveihez is írtak glosszát. A mai közmegegyezés szerint a rövid, tömör, gyakran bíráló, csípős hangú, elsősorban ironikus hírlapi cikk a glossza. A glosszaíró sajátja az egyéni stílus, gondolat, sajátos látásmód. Apropója bármilyen jelentéktelen esemény lehet, csekély hírértékkel.

Glossza A jegyzettől az különbözteti meg, hogy míg a jegyzet egyfajta komolyságot (ez nem zárja ki az iróniát), logikai következetességet feltételez, addig a glosszát az ironikus hangvétel jellemzi leginkább. A glossza olyan rövid, csattanós, ironikus hangvételű publicisztikai műfaj, amely elsősorban konfliktusos helyzeteket, eseteket dolgoz fel; írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, akinek érzelmeire, gondolataira hatni kíván.

Glossza Szerkesztési kötöttségek: Határozott gondolatmenet, szigorú stilisztika; Egyetlen témára kell koncentrálni, egy konkrét eseménnyel foglalkozni ( aki általánosít, az gyáva Havas Henrik); Személyesség; Kritikai él; Személyes érdekek kikapcsolása Higgadtság (Bodor Pál: A cél a publicisztikában nem a vérontás, hanem a győzelem. Bodor Pál: Nem tud könnyeket kicsalni az olvasó szeméből az, aki maga is zokog. )

Glossza Formai elemek: Terjedelem: rövid, tömör. Expozíció: előkészíti a csattanót. Nem bonyolult, szájbarágós. Kifejtés: egyénileg változó, nincs recept, lényeg a saját stílus. Csattanó: gondolati csavar, ami nem vicc, poén.

Glossza Logikai módszer az indukció (egyediből következtetünk az általánosra). A jegyzet és a glossza áttételesen hat az olvasóra. Arra készteti, hogy vegye át a gondolatmenetet, fogalmazza meg az ítéletet. A konfliktus a glossza és a jegyzet legfontosabb eleme. Lénye: pici ellentmondások előrevetítik a nagy konfliktust lehetőségét. Hangvétel: bíráló, de nem gyűlölködő. Nem elrettenteni akar, hanem segíteni. Cél: a közérdek érvényre juttatása.

Karcolat Amikor a glossza ironikus hangvétele humorba csap át. Néhány vonással teremt portrét, élethelyzetet, epizódot. Képviselői: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső, Heltai. A karcolat nem törekszik összefüggő történet, jellem vagy élethelyzet bemutatására, kiragadott helyzetet mutat be, apró epizódokat. Kacérkodik a fikcióval, poénra kihegyezett műfaj. Szerkesztése, logikája laza.

Crocquis A grafikai gyorsrajz irodalmi megfelelője. Vázlat, felvázolás néhány vonallal. A tárca egyik változata, a karcolattal rokon. Általában derűs hangulatú, olykor szatirikus, gunyoros.

Humoreszk Ismert műfaj a zenében és a költészetben is. Nevettető hatású, karcolatszerű próza. Elbeszélő jellegű éppúgy lehet, mint elmélkedő, publicisztikai jellegű. A leggyakrabban konferansziéként halljuk a TV-ben, és a rádióban.

Pamflet Az irónia ill. a humor gyilkos gúnyba csap át. A pamflet írója nem leleplezni, hanem megsemmisíteni akar. Ami az olvasóhoz való viszonyt jelenti, nem annyira a gondolatokra, hanem az érzelmekre, ösztönökre akar hatni. Az ítéletet nem bízza a közönségre, hanem maga hirdeti ki. A szerző nyíltan felvállalja a személyes élményét, elfogultságát. Kísérletet sem tesz arra, hogy a kommentáríróhoz hasonlóan tényekkel, összefüggésekkel operáljon. Számára a cél a fontos, nem az eszköz. Szó sincs eleganciáról, szépirodalmi, stilisztikai minőségről. Kifejezésmódja nyers és durva. Cél: meghökkentés, a gyűlölet, düh, megvetés kiváltása a közönségből. Határműfaj a politikai röpirattal.

Feature Karakter, arcél. Magazincikk. Leginkább az angolszász újságírásban terjedt el. Olyan ábrázolási forma, amelyben a csekély számú dramatikus helyzet a jellemző vonások kiemelésével válik életszerűvé, érdekessé. Egy esemény legjellemzőbb ismertetőjegyeit emeli ki, a konkrétből általánosít. Összefüggéseket szemléltet, példaszerűen bemutat. Elvont tényeket, szerkezeteket tesz láthatóvá

Feature Feature Tipizálja, nem vonatkoztatja egyénekre az ábrázolt jelenetet, az olvasóban tudatosítja a kicserélhetőséget. Riport Felcserélhetetlen, egyszeri esetről szól. Megengedett a fiktív jelenetek használata. Az események részesévé teszi az olvasót.

Feature Konkretizálja az absztrakt dolgokat, a száraz híranyagot laza, érdekes leírássá változtatja. Így a befogadókat a prezentáció mikéntje is szórakoztatja Két fajtája van: 1. Történetfeature (az információ komolyságát a csomagolás lazítja, pl. időjárás-jelentés a szépségkirálynőtől). 2. Tudósításfeature (ez inkább hasonlít a riporthoz). Információs társadalmunkban a lokális napi politika egyre elvontabb és az olvasó számára egyre érthetetlenebb. A feature stílusformája alkalmas arra, hogy a társadalom egészét írjuk le.

Feature Feature a rádióban: Dokumentumjelleg: hang és atmoszféra. Különleges nyelvi stílusok egybemontírozása. Feature a televízióban: Eljátszott cselekmény és dokumentum-felvételek elválasztandók és jelölendők. Képmetafora. A feature feladata megértetni a világot általában és a konkrét problémát magában.

Publicisztika Publicus = nyilvános, publico = közzéteszek, nyilvánosságra hozok. Az antikvitásban közbeszédet jelentett: a rétorok az agórán és a fórumon közügyekről nyilvánosan fejtették ki véleményüket. Felmenője tehát a szónoklat. Tacitus szerint szónokokra akkor van szükség, ha a társadalom beteg. Németországban a sajtótudomány művelője a publicista. Az Egyesült Államokban és Angliában opinion-nek nevezik a publicisztikát.

Publicisztika Minden olyan szerző, aki nyilvánosan gyakorol szellemi tevékenységet, és célja a meggyőzés, a közönség tudatának alakítása, az publicista. A publicisztika témája valamilyen társadalmi jelenség, amely a szerző számára kiindulópontként szolgál. A publicista a jegyzetíró és a kommentáríró között áll: legalább annyira szubjektív, a véleményformálásban szabad, mint a jegyzetíró; felkészültségében, hozzáértésében pedig mint a szakújságíró kommentárszerző. A publicista egy adott ügy kapcsán fejti ki véleményét, egyedi gondolatatit, igyekszik elhelyezni a történést (sztori) a megfelelő gazdasági, társadalmi, politikai kontextusban.

Publicisztika A publicisztika Magyarországon az a nem túlságosan hosszú (3-6 flekk) az esszénél lényegesen rövidebb maximum egy kolumnás terjedelmű írás, amelynek célja egy adott eseményhez vagy folyamathoz kapcsolódóan a háttér, az összefüggések vizsgálata és feltárása, ezek nyilvánosságra hozatala, a közönség meggyőzésének nem titkolt szándékával.

Publicisztika A publicisztika alapjául szolgáló esemény nem feltétlenül magas hírértékű, de társadalmilag fontos ügy. A jegyzettel ellentétben középpontjában nem egy konkrét esemény valamilyen ellentmondása áll. Közérdekű, nem kizárólag politikával foglalkozik. Tényszerű: a publicista járatos a témával kapcsolatos szaktudományban, nem ragadhat le az általánosság szintjén. Közérthető és konkrét. Igazi színtere a napisajtó.

Tárca Eredetileg színikritika volt (Franciaország). Laza műfaj. Valóságos vagy képzeletbeli párbeszéd, portré. Lényegét írója adja: szubjektív, szuverén egyéniség. Általában a kultúrarovatok írásai, célja a szórakoztatás. Minden, ami nem politika, közélet, gazdaság.

Recenzió (műismertetés) Az irodalom, a képző-, ipar-, filmművészet, a színház, a zene, a rádió és a televízió termékei, művészi alkotásainak értékelő ismertetője. Szerzője információkat közöl a műről. Nem feladata az ítélkezés, ez azonban nem zárja ki egy-egy minősítő jelző használatát. Beható elemzés nélkül nem etikus egy mű bírálata

Kritika A görög krino = ítél szóból ered. Megítél, megbírál. Feladata, hogy valamiféle értékrendet állapítson meg (ezt az értékrendet esztétikai alapelvekből, a klasszikus művek tanulmányozásából vezetik le). Szakújságírói feladat. Tudományos igényesség, szubjektivitás, íráskészség.

Kritika Funkciói: Objektív ismertetése a műnek. A közönség érdeklődésének felkeltése. Szubjektív ítélet a mű felett. A közönségnek írják. Nem lehet burkolt reklám. Nem provokálhatja a közönséget. Úgy kell szolgálnia a közönséget, hogy tájékoztatja valamely művészeti ág eredményeiről, új művekről és tendenciákról. Időnként a divat változásairól is.

Esszé Francia szó = kísérlet, próbálkozás. Módszere a tudományos értekezéshez, stílusa a szépirodalomhoz közeli. Személyes hangvételű, a gondolatot nemcsak kifejtő hanem sokszor megjelenítő írás. Egyszerre szól a szakmabeliekhez és a nagyközönséghez. Vitázó, harcos műfaj. Lebegő (határműfaj). Nem törekszik megcáfolhatatlan bizonyításra, de rendelkezik szubjektív hitelességgel láttató erővel. Egyszerre elemző és kommentáló.