MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI JOGI INTÉZET POLGÁRI ELJÁRÁSJOGI TANSZÉK A házassági perek speciális eljárási szabályai (szakdolgozat) Special Procedural Rules of Matrimonial Actions Készítette: Vas Marietta igazságügyi igazgatási alapszak levelező tagozat Konzulens: Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens Miskolc 2013.
2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS 4 I. A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI MAGYAR VISZONYLATBAN 6 II. JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK: HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. III. A HÁZASSÁGI BONTÓPERES ELJÁRÁS KÉT FAJTÁJA: 11 1. Megegyezésen alapuló bontás: 11 A. Megegyezés a járulékos kérdésekben: 11 B. Különélésen alapuló bontás: 14 2. Tényállásos bontás: 15 IV. A HÁZASSÁGI BONTÓPER MENETE: 18 1. Peres felek a házassági bontóperben: 18 2. Keresetindítás: 18 3. Az első tárgyalás: 21 4. A további tárgyalások, ideiglenes intézkedések: 24 5. Házassági vagyonjogi kereset: 26 6. Bizonyítás: 27 7. Az eljárás befejezése (határozathozatal): 30 8. Jogorvoslat a bíróság határozata ellen: 33 V. HÁZASSÁGI BONTÓPEREK SZABÁLYOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TERÜLETÉN 34 1. Joghatóság kérdésköre házassági bontóperekben: 34 1. Németország tekintetében: Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Olaszország tekintetében: Hiba! A könyvjelző nem létezik. VI. VÁLÁSI STATISZTIKÁK MAGYARORSZÁGON: 41 IRODALOMJEGYZÉK 46 2
3 JOGSZABÁLYJEGYZÉK 47 HIVATKOZÁSOK JEGYZÉKE: 48 3
4 BEVEZETÉS A házassági per gyűjtőfogalom, többféle pert foglal magában. Házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érteni. 1 Hazánkban a házassági perek e széles körét alapvetően két törvény szabályozza. A házassági perekre az 1952. évi IV. törvény első részét (Csjt.), és az 1952. évi III. törvény általános részi szabályait (Pp.) kell alkalmazni, a különleges eljárásokban foglalt eltérésekkel. Dolgozatomban a házassági perek legnagyobb szegmensét, a házassági bontópereket ismertetem részletesen, amely a szabályozás eljárásjogi részét képezi. Bemutatom a szabályozás kialakulását, valamint hazai történetét a törvényi szabályozás alapján, és a vonatkozó jelenleg hatályos törvényeket. A harmadik és negyedik fejezetben részletesen ismertetem a házassági bontóper eljárásának menetét, szabályait, két típusát és a perindítási határidőket. Az ötödik fejezetben arról ejtek szót, hogyan működik a bontóperes eljárás az Európai Unió néhány tagállamában. Végül a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján összehasonlítom a házasságkötések és válások arányát Magyarországon. Megnehezíti a jogalkalmazást, hogy a külön törvényekben a szabályozás nem terjed ki minden területre. Azért választottam a házassági perek speciális eljárási szabályait szakdolgozatom témájául, ezen belül is a házassági bontóperes eljárást a gyakorlatban, mert gyermekkoromban az én szüleim is elváltak, ezáltal érintetté váltam ebben a témában és megtapasztaltam a gyermekeket érintő hatásait. Miközben belemerültem ennek a jogi szabályozásába is, a törvényi szabályozással kapcsolatban több kérdés és esetleges megoldás merült fel bennem, mint például: - Az egyező akaratnyilvánításon alapuló per során miért van feltétlenül szükség az eljárást meghosszabbító békítő tárgyalásra? - Miért terheli kizárólag a felperest az illeték előlegezésének kötelezettsége, mikor a legtöbb esetben az alperes a vétkes fél a házasság megromlásában? - Miért a bírák végzik a békítést a tárgyalás során? - Miért nem hallgatják meg a kiskorú gyermeket is az eljárás során? 1 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. A házassági perek általános szabályainak alkalmazásáról 4
5 Majd az ötödik fejezetben bemutatom a házasság felbontásával kapcsolatos magyarországi statisztikákat. Végül az összefoglalásban érintem a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét, a házasság felbontásának lelki és jogi nehézségeit és törvényi szabályozását. 5
6 I. A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEI MAGYAR VISZONYLATBAN Magyarországon II. József magyar király házassági eszméjéig nyúlnak vissza a polgári házasság történeti előzményei. Az 1783-ban kiadott pátensétől nevezzük a házasságot polgári szerződésnek, mellyel a pápai kúriától elhatárolta a házassági jog kérdését. Állami szabályozást vezetett be a házassági jogban, az anyagi és a formai kellékek tekintetében. II. József királyi bíróságok elé utalta a házassági pereket, de halála után a bíráskodás jogát visszanyerte az egyház. II. Lipót házasságjoggal kapcsolatos intézkedései felemás eredménnyel zárultak. II. József pátenseit felfüggesztette, így a bíróságok helyett ismét a katolikus és a protestáns egyház kezébe került a végrehajtás. Az 1844. évi III. törvény nagy változást hozott azzal, hogy az 1839. március 15. után evangélikus lelkipásztor előtt kötött vegyes házasságokat törvényessé tette. 2 Így a katolikus egyház tiltakozása ellenére a protestáns felekezeteknek sikerült kiharcolniuk, hogy ne csak egymás között házasodhassanak. Magyarországon 1853 és 1861 között az Osztrák Polgári Törvénykönyv szerint a válás csak akkor volt megengedhető, ha a nem katolikus vallású felet holttá nyilvánították vagy meghalt. Ezen felül vallási különbségek nélkül határozta meg a házasság fogalmi elemeit. Ezt követően új szabályozás lépett hatályba az 1868. évi XLVIII. törvény, amely szerint lehetséges volt a vegyes házasság felbontása. Ebben az eljárásban először az alperes, majd a felperes illetékes bírósága hozott jogerős ítéletet. Az 1868. évi LIII. törvény pedig a vegyes házasságok megkötését egyszerűsítette azzal, hogy bármely felekezet papja előtt megköthetővé tette. Majd kormányváltás-, válság és országos botrány után a Wekerle-kormány megalkotta az 1894. évi házassági törvényt (továbbiakban Ht.), mely kötelezővé tette a polgári házasságkötést, és 10 fejezetben szabályozta a házasság megkötését és megszüntetését. Ezek szerint kizárólag a Ht. rendelkezései alapján megkötött házasságok voltak érvényesek. Viszont a hívők vallásuk szerint cselekedhettek, ezzel az egyházak szabadságát is meghagyta a törvény. A házasság felbontásával kapcsolatban elég sok kérdés maradt tisztázatlan, e kérdéskört is szabályozva hozott létre a Ht. egy mindenkire kiterjedő egységes szabályozást, mellyel bevezette a következő eljárást. Lehetővé tette a házasság felbontását, megalkotta az 2 Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés Miskolc, 2012. 26. o. 6
7 ehhez szükséges bírói fórumot és az anyakönyvvezetés intézményét. E törvény 1895. október 1-jétől 1952. december 31-ig volt hatályban. Ez idő alatt az érvényes házasság létrejöttének meghatározott anyagi és alaki feltételei voltak, ezzel pedig megalkották a házassági akadályok rendszerét. Ebben az időszakban sokan próbálták ezt a rendszert kihasználni házasságuk felbontásának reményében, mivel pont a legegyszerűbb és praktikus, a felek megegyezésén alapuló bontást nem tette lehetővé. Bár a XIX. század végéig elég sok európai országban a házasság semmilyen módon nem volt felbontható Magyarországgal ellentétben. A Ht.-ben a házasság létezése vagy nem létezése, valamint érvényessége iránt a házasság fennállása alatt támasztható perek, a házasság érvénytelenítése, semmissé nyilvánítása, a házassági bontópert és az ágytól asztaltól való elválasztást jelentették a házassági perek. 3 A felek magánérdekét szolgáló, házasság felbontásának intézményének bevezetése volt a Ht. legnagyobb újítása, mely kizárólag a vétkességi elv alapján jöhetett létre. Részletesen meghatározta a házassági bontó okokat és azt, hogy csak a vétlen fél kezdeményezhette a felbontást a vétkes cselekmény bizonyítása után. A vétkessé nyilvánított házastársat különböző szankciókkal sújtották, így a feleség például nem kaphatott nőtartást, nem viselhette a férje nevét stb. 4 A törvény a bontó okok két csoportját különböztette meg, melyeket taxatíve sorolt fel. Első csoportja az abszolút hatályú bontó okok, mely alapján a házasságot a törvény erejénél fogva feltétlenül fel kellett bontani. Ezek közül első helyen állt a házasságtörés; 5 ezt követte a házastársnak jogos ok nélkül való elhagyása, melyhez hozzá tartozott az ún. hűtlen elhagyás is; 6 majd a házastárs élete elleni törés, valamint a házastárs súlyos bántalmazása; 7 és végül, ha a házastársat a házasság megkötése után halálra, vagy legalább 5 évi fegyház-, vagy börtönbüntetésre ítélték. 8 Második csoportja, a relatív hatályú bontó okok, amely szerint a házasság felbontását a bíróság mérlegelte. Ilyen ok volt, ha az egyik házasfél a házastársi kötelességeket súlyosan megsértette ugyan, de a sérelem az abszolút bontó okok egyikének az elemeit sem tartalmazta. 9 Többek között a házastárs támogatásának, gyámolításának, segélyezésének, 3 A polgári házasság; http://majt.elte.hu/tanszekek/majt/magyar%20jogtortenet/magyarazatok/agytolasztaltolvalas.htm (lekérdezés dátuma: 2013. június 22.) 4 Csiky Ottó: A házasság megszűnése, a házassági bontójog; In: Csiky Ottó - Filó Erika: Magyar családjog; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 85. o. 5 HT.76. 6 HT.77. 7 HT.78. 8 HT.79. 9 HT.80. 7
8 eltartásának a megtagadása tartozott ezek közé. Ha a házastársak családjához tartozó gyermeket bűncselekmény elkövetésére, vagy erkölcstelen életre bírta rá, az szintén relatív bontó oknak minősült. A keresetlevelet a bontó okról való tudomásszerzéstől számított 6 hónapon belül lehetett előterjeszteni, a bontó ok felmerülésétől számított 10 év eltelte után pedig érvényesen nem lehetett hivatkozni rá. Majd újabb szabályozás lépett életbe a házassági perek tekintetében az 1911. évi egységes Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Plósz-féle Pp.). A házasság felbontását a kor színvonalához próbálta igazítani, pontosította a bíróság illetékességét, meghatározta a kötelező ügyvédi képviseletet és a megállapítási pereket is a házassági perek közé sorolta. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. május 19-én közzétett XCIX. számú rendelete már lehetővé tette azt, hogy a házastársak közös megegyezése esetén a bíróság tárgyalás nélkül bontsa fel a házasságot függetlenül attól, hogy a házasoknak volt-e gyermekük vagy sem. A bíróságnak a közös megegyezés alapján hozott végzése azonnal jogerőssé is vált. Amennyiben a másik fél a tárgyaláson vagy a tárgyalás előtt személyesen bejelentette, hogy a házasság felbontásához hozzájárul, a bíróság szintén a közös megegyezésen alapuló házasság felbontást alkalmazta. Kizárólag az egyik fél kérelmére a bíróság akkor hozott bontó ítéletet, ha az életközösség további folytatását nem lehet a házasfél kötelességévé tenni. a Tanácsköztársaság idején kibocsátott jogszabályokat az 1920. évi I. törvény érvénytelenné nyilvánította, és ezt követően az 1894. évi Házassági Törvény volt hatályban egészen 1945- ig. 10 Az elmúlt száz évben pedig egyre erősebb tendencia szerint nőtt a házasságok felbontásának a száma, mely folyamat különösen felgyorsult az I. és főként a II. világháború utáni időszakban, mivel Európa szerte könnyebbé és szabadabbá vált a válás. Századunkra a szabad és önálló akaraton alapuló házasságkötés joga mellett a válás is alapvető emberi joggá vált. Megállapítható, hogy a házassági jog szabályai a jogalkotás és a jogalkalmazás egymásra gyakorolt hatása folyamán alakultak és fejlődtek. 11 10 Csiky Ottó: A házasság felbontása; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1990. 88. o. 11 Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi (a doktori értekezés tézisei) Miskolc, 2012. 8
9 II. A HÁZASSÁGI BONTÓPEREK HATÁLYOS SZABÁLYAI A jogforrási hierarchia élén Magyarország Alaptörvénye áll, mely Magyarország jogrendszerének alapja. Az Alaptörvény Alapvetések részének L cikkében Magyarország elkötelezi magát a házasság mellett, mely a férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló érzelmi és gazdasági életközösségeket jelenti. A Nemzet fennmaradásának elengedhetetlen részének tekinti a házasságot és a családot. Kötelezettséget vállal a gyermekvállalás támogatására. A családi kapcsolat alapjának a házasságot, valamint a szülő gyermek viszonyát tekinti. A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza. 12 A Szabadság és Felelősség részben rögzíti a nők és a férfiak egyenjogúságát, külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket. Biztosítja, a gyermekek jogát a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez, a szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők számára kötelezővé teszi a kiskorú gyermekükről való gondoskodást. 13 A házassági bontóperekkel kapcsolatos eljárásjogi szabályokat a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XV. Házassági perek fejezete tartalmazza. A 276. (1) bekezdése értelmében a házassági perekre vonatkozóan, a Polgári Perrendtartás általános szabályait, a XV. fejezet speciális rendelkezéseinek hiányában lehet alkalmazni. A különleges eljárásokban foglalt eltérések, az eljárás egyszerűbbé, hatékonyabbá, gyorsabbá tételét szolgálják. 14 A házassági perek gyűjtőfogalom. Házassági peren a házasság érvénytelenítés, továbbá érvényességének, illetőleg létezésének vagy nem létezésének megállapítása iránt indított pereket, valamint a házassági bontópereket kell érten. 15 A Pp. a házassági perekben illetékességet az általános szabályok szerint állapítja meg. A pert annál a járásbíróságnál lehet megindítani az alábbi sorrendben - amelynek területén: az alperes lakóhelye, az alperes tartózkodási helye, az alperes utolsó belföldi lakóhelye, 12 Magyarország Alaptörvénye Alapvetések L cikk 13 Magyarország Alaptörvénye Szabadság és Felelősség XV. XVI. cikk 14 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) XV. Házassági perek fejezete 276. (1) bekezdés 15 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. (2) bekezdés 9
10 a felperes lakó- vagy tartózkodási helye található. 16 Az általános szabályoktól eltérően A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt. 17 Abban az esetben, ha már folyamatban van valamely bíróság előtt házassági per, ugyanazzal a házassággal kapcsolatos újabb házassági vagy vagyonjogi per kizárólag annak bírósága előtt indítható. A házassággal kapcsolatos polgári anyagi jogi rendelkezéseket a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.) tartalmazza, melynek A házasság megszűnése című III. fejezete szabályozza a házasság megszűnésének eseteit, valamint a házasság felbontásának lehetőségeit. A Csjt. új alapokra helyezte a házasság felbontásának rendjét. A HT. vétkességen alapuló rendszerét elvetette, és a házasság feldúltságának kritériumát fogadta el. Az abszolút és relatív bontó okok rendszerét a törvény mellőzte, a házasságot komoly és alapos ok esetén kell a bíróságnak felbontania, a házasság végérvényes, helyrehozhatatlan megromlása esetén. 16 Speciális polgári peres eljárások https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420015/430001/specialis_polgari_peres_eljarasok_kulonos_p olgari_eljaraso.html?ugy=hazasper.html 17 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 277. (2) bekezdés 10
11 III. A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁNAK LEHETSÉGES ÚTJAI 1. A közös akaratnyilvánításon alapuló bontás A Csjt. 18. -ának (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a házasság felbontását egyező akaratnyilvánítással kérjék a házasfelek, mely szintén a feldúltsági elven alapul. Amennyiben a felek közös megegyezés alapján kérik a házasság felbontását, annak ki kell tűnnie a bíróságra benyújtott keresetlevélből. A megegyezésen alapuló bontásnak két esetét különböztetjük meg: a Csjt. 18. (2) bekezdésének a) pontja szerintit, amikor a házasfeleknek a járulékos kérdésekben való megegyezését és annak bíróság általi jóváhagyását írja elő a törvény a házasfelek akarategysége véglegességének minimum követelményeként. Más esetben a házastársak különélésének időtartamától is függ a megegyezéses bontóperben kötött egyezség tartalma. A házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. 18 1.1. Megegyezés a járulékos kérdésekben Az utolsó húsz-harminc évben az európai országok családjogi szabályaiban egyre inkább tért nyert a megegyezésen alapuló bontás. A bontásnak nemcsak lélektani, hanem más hátrányainak kiküszöbölése szempontjából is jelentős lehet, ha a házastársak mindkettőjük és gyermekük, vagy gyermekeik érdekét is megfelelően biztosító megállapodások alapján válnak el. 19 A házastársaknak a házasság felbontására irányuló egyező és befolyástól mentes nyilatkozata arra utal, hogy a házasság teljesen megromlott. Ha a felek egyezséget kötnek a járulékos kérdésekben, akkor a bíróságnak nem feltétlenül szükséges a házasság megromlásának okait vizsgálnia. Az akarati egyetértésnek tehát bizonyíték rangja van, és ha azt a bíróság nem tartja véglegesnek, vagy befolyásmentesnek, akkor meg kell vizsgálnia a házasság megromlására vezető egész folyamatot, s csak ezen széleskörű tényfeltárás után dönthet a bontásról vagy a kereset elutasításáról. 20 18 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. (2) bekezdése 19 Csiky Ottó Filó Erika: Magyar családjog ; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 92.o. 20 Csiky Ottó Filó Erika: Magyar családjog ; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 92-93.o. 11
12 A feleknek a Csjt 18. (2) bekezdése alapján a következő járulékos kérdésekben kell megállapodniuk: közös gyermek elhelyezése, gyermektartásdíj mértéke, fizetés módja, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, házastársi tartásdíjat fizet-e az egyik fél a másiknak, a közös lakás használata, a házassági közös vagyonba tartozó ingóságok megosztása. Az egyezségkötés nem zárja ki a bírói mérlegelést, csak alátámasztja, hogy a házasság felbontásának feltételei fennállnak. A bírói gyakorlat a befolyásmentességet vélelmezi, azaz, ha nem merül fel a bontóperben ennek ellenkezőjére vonatkozó adat, úgy a felek akarategységét a házasság felbontására vonatkozóan szabad elhatározáson alapulónak kell tekinteni. A házastársak akaratnyilatkozatának megítélése személyes meghallgatásukat nélkülözhetetlenné teszi, ezért a felek bíróság előtti személyes megjelenése és meghallgatása nélkül a megegyezéses bontás kizárt. Mivel az elsődleges bizonyítási eszköz a személyes nyilatkozat a megegyezéses bontás törvényi feltételeinek tisztázására. Ha sikerült mindenben megegyezniük a feleknek, mivel nem kell feltárnia a bíróságnak a házasság megromlásához vezető okokat és bizonyítási eljárást sem kell lefolytatnia, ezért a házasság felbontására egy egyszerűbb eljárási rend alapján kerül sor. Azt is meg kell jelölniük a feleknek, hogy a törvényi rendelkezésekhez képest az adott esetben mire terjedhet ki az egyezségkötési kötelezettségük. A közös megegyezésen alapuló bontások nagy részében a házastársi közös vagyon megosztása okozza a legtöbb problémát. A házassági vagyonjogi viszonyok megegyezéses bontóperben való rendezésére irányuló egyezséget illetően a 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 2. -a a következőképpen rendelkezik: Ha a közös vagyon csak ingóságokból áll, ezt pedig a felek már ténylegesen megosztották, és nincs egymással szemben semmi egyéb házassági vagyonjogi igényük, csak az ingóságok megosztásának a tényét, és a további házassági vagyonjogi igény teljes kizárását kell az egyezségnek tartalmaznia. 21 A házassági vagyonjogi igények rendezésével kapcsolatos megállapodást is csatolni kell a keresetlevélhez az egyezségmegkötés előtt. 21 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 2. (2) bekezdése 12
13 Az egyező akaratnyilvánítással történő házasság felbontására az egész eljárás alatt lehetőség van, így a tényállásos bontásról a felek áttérhetnek a megegyezéses bontásra. A megegyezéses bontás esetén a tárgyaláson kell elhangoznia az akarati egyetértésnek, függetlenül attól, hogy ezt a kereseti kérelem már előre rögzíti-e vagy sem, tehát a keresetet egyedül a felperes nyújtja be, tekintet nélkül arra, hogy a törvény szövege a felek közös kérelmét említi. A bíróság két tárgyalást tart, ha a házasságból közös kiskorú gyermek is származik. A bíróság elhalasztja a tárgyalást, ha az általa megkísérelt békítés sikertelen volt, majd 3 hónapon belül lehet kérni a per folytatását írásban. A folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte utánra új tárgyalási napot tűz ki a bíróság. A bíróság jóváhagyja az egyezséget a második tárgyaláson és ítélettel felbontja a házasságot. A bíróság az első tárgyaláson is felbonthatja a házasságot, ha nem született kiskorú gyermek ebből a házasságból. Az egyezség jóváhagyásához szükséges feltételek fennállását a bíróságnak különös gonddal kell vizsgálnia akkor, ha a felek megállapodása közös kiskorú gyermekeik sorsát is érinti. 22 A gyermekelhelyezés tekintetében a feleknek olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja. A gyermekelhelyezés tárgyában létrejövő egyezségnél figyelembe kell venni a Csjt. 74. -ának azon rendelkezését, amely szerint a tizennegyedik életévét betöltött gyermek elhelyezésére vonatkozó döntés csak a gyermek beleegyezésével hozható, kivéve, ha a gyermek által választott elhelyezés a fejlődését veszélyezteti. 23 A bíróság eltekinthet a gyermek személyes meghallgatásától, amennyiben a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők egyező előadása alapján meggyőződik. Ha a szülőknek a gyermek elhelyezésére vonatkozó egyezsége nyilvánvalóan ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt nem hagyhatja jóvá. Ha már a házastársak nem tudják a harmonikus családi környezetet biztosítani, a gyermeknek nem feltétlenül az az érdeke, hogy fenntartsák a házasságot. Így ez az eljárás a gyermek szempontjából is ideális, mivel gyors és az ő érdekeire is tekintettel vannak a felek a járulékos kérdések rendezésekor és nincs szükség a házasság megromlásához vezető okok sokszor hosszadalmas feltárására. A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú 22 Kúria P.törv.II.20.602/1988., BH1989/1.18., PJD XI. 292. 23 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 74. 13
14 gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti. 24 A válásnak e formájánál a költségek szempontjából sem elhanyagolható előny, hogy nem szükséges ügyvédet igénybe venni, így nem kell képviseleti költséget, fellebbezési költséget, valamint a szakértő költségét megfizetni. A bíróság csak akkor határozhat a házasság felbontásáról, ha a felek egyezsége jogerőre emelkedett. A bírói ítélettel azonos hatálya van a házastársak bíróság által jóváhagyott egyezségének. Vagyis önkéntes teljesítésekor egyértelműen alkalmasnak kell lennie a végrehajtásra, vagy szükség esetén jogi eszközökkel kikényszeríthetőnek kell lennie. A bíróság a házasságot egyszerűen, gyorsan és kevés lelki megrázkódtatással fel tudja bontani a közös megegyezéses válás esetén. A meggondolatlan egyezségkötést kívánja megakadályozni a Csjt. 18. -ának (3) bekezdésében írt korlátozás: A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamely fél érdekét súlyosan sérti. 25 1.2. A tartós különélésen alapuló bontás A megegyezésen, de egyúttal tartós különélésen alapuló bontás sajátos esetét nevesíti a Csjt. 18. (2) bekezdésének b) pontja. E törvényi tényállás esetében ki kell hangsúlyozni, hogy a különélésnek különlakásban kell megvalósulnia, és döntő körülmény az is, hogy a háromévi különélés időtartamának attól az időponttól kell eltelnie, amikor a házastársak külön költöztek. A különélés ez esetben úgy is megvalósítható, hogy a házastársak a korábbi közös lakást minden tekintet teljes elkülönítést biztosító módon műszakilag megosztották. 26 A külön lakásban élés mellett azonban az életközösség megszakadására is szükség van. A házasság felbontásánál a tartós különélésen kívül annak is jelentősége van, hogy a különélés tényéből, tartamából, a kísérő körülményekből kétségtelenül következtetni lehet-e arra, hogy nincs többé remény az életközösség helyreállítására. 27 24 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. (3) bekezdése 25 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 18. (3) bekezdése 26 Csiky Ottó: A házasság felbontása; In: Kőrös András (szerk.): A házasság megkötése, felbontása. A házastársi tartás; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999. 108. o. 27 BH1976. 261. 14
15 A megegyezéses bontás törvény adta lehetősége humánusabb keretet biztosít a váláshoz, így amennyiben a felek megfelelő intelligenciával és kompromisszum készséggel rendelkeznek, közös életük utolsó fejezetét egyszerűbben le tudják zárni, megállapodhatnak minden olyan kérdésben, amely a későbbiek során esetlegesen problémaként merülhet fel. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bíróság az egyezség jóváhagyását követően felbontja a házassági köteléket, ezáltal elkerülhető a hosszadalmas bizonyítás, így az eljárás hamarabb véget ér. 2. A tényállásos bontás Amennyiben a felek a fentiekben nem tudnak megállapodni, vagy magának a házasság felbontásának kérdésében nem tudnak megegyezni, úgy a bíróságnak fel kell tárnia a házasélet megromlásához vezető okokat annak érdekében, hogy megállapítsa, hogy véglegesen megromlott-e a házasság. A tényállásos bontás foganatosítására alapvetően két esetben kerülhet sor: - ha mindkét fél egyetért a házasság felbontásával, de nincsenek meg a megegyezésen alapuló bontás feltételei, és ezen feltételeknek a megteremtésére az eljárás folyamán sincs lehetőség; - vagy ha csak a felek egyike kívánja a házasság felbontását, tehát az alperes az eljárást ellenzi, a házassági kötelék felbontását nem kívánja. A bíróságnak széleskörű bizonyítási eljárást kell lefolytatnia ahhoz, hogy meg tudja állapítani, hogy a házasság véglegesen, tartósan és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásának azt az esetét hívja a joggyakorlat tényállásos bontópernek, amikor kötelező a mindenre kiterjedő bizonyítási eljárás lefolytatása. Ehhez a bíróság elsősorban az érintett házastársakat hallgatja meg, majd esetlegesen a tanúkat, megvizsgálja a felek által benyújtott bizonyítékokat, ezen túlmenően akár hivatalból is folytathat le bizonyítást. A feldúltsági elv érvényesülésének megfelelően bármelyik fél kezdeményezheti a bontópert, akár a házasság megromlásáért kizárólag, vagy elsősorban felelős házastárs is. A törvény értelmében a bíróságnak akkor is fel kell bontania a házasságot, ha azt a vétlen fél ellenzi, de a házasélet teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és megszűnt a házastársak közötti gazdasági és intim közösség. 28 28 Csiky Ottó: A házasság felbontása; In: Kőrös András (szerk.): A házasság megkötése, felbontása. A házastársi tartás; HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 1999. 73.o. 15
16 Sem a házasság felbontásának, sem a bizonyításnak nem lehet akadálya az alperes távolmaradása, a megegyezésen alapuló bontással szemben. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) már nem hatályos 9. számú irányelvében a következő szabályozást találhatjuk a megbocsátás értékelése körében: Ha a házastárs a bontást kérő másik házastárs kötelességsértő magatartását megbocsátja, a házasság fenntartásához ragaszkodik, és még van remény a házasság megmentésére, akkor a keresetet el kell utasítani. Hazai jogunknak a vétkesség kategóriájától való elzárkózása nem azt jelenti, hogy a bontóperben ne volna komoly jelentősége a bontást ellenző házastársi megbocsátási készségnek. A bontás ellenzése mögött más indítékok húzódhatnak, így pl. a magánytól való félelem, a megszokott életviszonyoktól való elszakadás aggodalma, vagy éppen az új házasságkötési szándék realizálásának az akadályozása. Ezért a bírói gyakorlatnak vizsgálnia kell a megbocsátás, a ragaszkodás valós érzelmi tartalmát, nem hagyható figyelmen kívül, hogy különösen hosszú házasság esetén a kapcsolatot megszakítani kívánó házastárs őszinte visszavárása jelentős bázisa lehet a házasság megmentésének ugyanúgy, mint a közös kiskorú gyermek közvetlen neveléséhez való ragaszkodás. Általában valamely házastársi kötelezettséget súlyosan sértő ok áll a házasság megromlásához vezető folyamat végén. A felróható magatartások körében a bírói gyakorlatban értékelt okok a következők. 1. Szexuális hűtlenség. A joggyakorlat különösen hosszú ideig fennálló nagyobb zavaroktól mentes házasság esetében lát reményt a kötelék helyreállítására, ha a szexuális hűtlenség eseti, alkalomszerű volt. 29 2. Tettlegesség. A tettleges bántalmazást egyik házastárs sem köteles eltűrni, és ha ennek következtében feldúltnak érzi a házastársi viszonyt, ez megvalósíthatja a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlását. Különösen súlyosan értékeli a bírói gyakorlat azt a körülményt, amikor a házastárs a kiskorú gyermek jelenlétében tanúsít durva magatartást. 3. Szabadságvesztésre ítélés. Az egyik házastárs részéről elkövetett súlyos bűncselekmény miatt történt hosszabb tartamú szabadságvesztés-büntetés is előidézhető, hogy a házasság nem tölti be rendeltetését. Mégpedig akkor is, ha a bűncselekményt nem a másik házastárs, vagy együtt élő családtagok sérelmére követték el. 30 4. A házastárs betegsége. A tartós és gyógyíthatatlan betegséget különösen, ha a gyermek vagy a házastárs egészségét veszélyezteti, illetve az életközösség fenntartását 29 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog; Szent István Társulat, Budapest 2000. 290.o. 30 Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I.kötet; HVG-Orac Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2007. 68.o. 16
tekinti. 31 Azonban azt is szükséges megvizsgálni a teljes folyamat megismerése során, hogy a 17 elviselhetetlenné teszi, a bírói gyakorlat általában a házasság felbontására kellő alapnak másik fél a súlyos kötelezettségszegő magatartás kiváltásában mennyire vett részt. Viszont olyan eset is előfordul, hogy a házasság egyszerűen elvesztette funkcióját és egyszerűen kihűlt. Mindig szubjektív, hogy hogyan közelíti meg a bíróság a házasság megromlásának alapjául szolgáló okokat. Hiszen a házassági életközösség végleges megszakításához nem feltétlenül alkalmas a házastárs által tanúsított kötelezettségszegő magatartás, hanem azt is meg kell vizsgálni, hogy ez nem váltott-e ki olyan hatást a másik félből, mely igazából előidézte a házasság megromlását. Ha a felek között a gyermekelhelyezésben van vita, a bíróság környezettanulmányt szerez be, és igazságügyi pszichológus szakértőt rendel ki, aki vizsgálja a gyermek kötődését a szülőkhöz, megvizsgálja a gyermeket és a szülőket. Ennek ismeretében hoz döntést a bíróság a gyermekelhelyezéséről. A bontó okokról nem ad tételes felsorolást a hatályos Családjogi törvény, mert önmagában véve nem lehet a házasság felbontására alapul szolgáló oknak tekinteni valamely körülményt vagy magatartást. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához végeredményben csak az egymással összefüggő körülmények és ezeknek a házastársakban kiváltott hatásai vezetnek. A bíróság minden vitatott kérdést megvizsgál a bizonyítási eljárás során és csak azt követően dönt. Ebben az esetben a bírósági eljárás 2-3 évig vagy akár tovább is eltarthat. 31 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog; Szent István Társulat, Budapest 2000. 290. o. 17
18 IV. A HÁZASSÁGI BONTÓPER ELJÁRÁSJOGI SZABÁLYAI 1. Peres felek a házassági bontóperben A házassági bontóperben a Csjt 19. -a rendelkezik a perindítási jogosultságról. A házasság felbontása iránti pert a házastársaknak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság jogosult. 32 Kizárólag a házastársak indíthatnak házassági bontópert. A házasság felbontását bármelyik fél kérheti, az is, aki magatartásával a házasélet megromlását előidézte. A házasság felbontása iránti kereset kizárólag a házasság fennállása alatt terjeszthető elő, perbeli jogutódlásnak sincs helye, mert bármelyik házastárs halála esetén a bíróságnak a pert meg kell szüntetnie. A bontóperben pertársaság sem a felperesi, sem az alperesi oldalon nem lehetséges. A perindítás személyes jellege természetesen nem zárja ki a meghatalmazott által való képviseletet. A házassági perekben meghatalmazottként mindazok eljárhatnak, akik a Pp. 67. (1) bekezdése nevesít, azonban a meghatalmazásnak minősített alaki kellékekkel kell rendelkeznie. 33 2. Keresetindítás A házassági bontóper célja az érvényesen létrejött házassági kötelék jövőre nézve történő megszüntetése. 34 Ha a házastársak házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, a házasságot kérelemre felbonthatja a bíróság. Válási szándékukat a keresetlevél benyújtásával jelentik be a bíróságnak. Amelyik fél a keresetet benyújtja, az lesz az eljárás során a felperes; az alperes pedig, aki ellen a pert megindítják. A Pp. 121. (1) bekezdése szerint a keresetlevélben fel kell tüntetni: a) az eljáró bíróságot; b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását; c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; 32 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 19. 33 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 279. (3) bekezdés 34 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 276. (3) bekezdés 18
19 d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem). 35 Amely okiratok tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, azt az okiratot, illetve annak másolatát csatolnia kell a keresetlevélhez. A keresetlevélnek tartalmaznia kell, hogy a felek a házasság felbontását a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e, vagy közös megegyezés alapján. A keresetlevélben meg kell jelölni a felperest és az alperest, valamint szerepelni kell a házasságkötés időpontjának, és hogy hányadik házasságról van szó. Ha született a házasságban gyermek, azok számát és születési adatait is fel kell tüntetni a válókeresetben. Mivel a bíróság illetékességét a peres felek lakóhelye, tartózkodási helye illetve utolsó közös lakóhelye határozza meg, ezért az erre vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell a keresetlevélnek. A keresetlevélben a következő kereseti kérelmeket lehet előterjeszteni: - a házasság felbontása, - a gyermek(ek) elhelyezése, - gyermektartásdíj (havi fix összeg, vagy a fizetés meghatározott százaléka, avagy ezek kombinációja), - a gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolattartás idejének és módjának szabályozása (láthatás), - egyéb vagyoni igények (ingó és ingatlanvagyon megosztását, lakáshasználat szabályozását, házastársi tartást). 36 A keresetlevélhez csatolni kell: - az illetéket, vagy a költségmentességi igazolást, - a házassági anyakönyvi kivonatot, - és ha van közös gyermek, a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A bontóperben nem kötelező ügyvéd megbízása. A házasság felbontása iránti keresetet 3 példányban kell benyújtani az illetékes bírósághoz. A házassági bontóper illetéke a házasság felbontása iránt előterjesztett kereseti kérelem tárgyában tételes illeték: 30.000 Ft, melyet a felperesnek kell megelőlegeznie postán megvásárolható illetékbélyegen. 37 A bontóperben a házasság felbontása iránt előterjesztett viszontkereset azonban illetékmentes. Igazságtalannak találom, hogy ezzel a minimálbérhez képest nem kevés összeggel, egyoldalú kérelem esetén a 35 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 121. (1) bekezdése 36 http://valasinfo.hu a válás menete A Z-ig (lekérdezés dátuma: 2013. május 15.) 37 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 43. (1) bekezdés 19
20 vétlen felet terhelik. Főleg ha a házasság felbontásának oka a másik házastársnak súlyosan felróható magatartás. Ebben az esetben mindenképpen az alperest terhelném az illeték megelőlegezésével, míg a közös megegyezésen alapuló válás esetén egyenlő arányban kötelezném a feleket az illeték előlegezésére. A keresetlevelet ügyvéd készíti el, ha a felperes rendelkezik jogi képviselővel, melynek költsége átlagosan 50-60 ezer forint a bíróságra történő benyújtásával, a bontóper megindításával és az első tárgyaláson való részvétellel. A felperes kérhet költségmentességet, melyet nyomtatványon nyújthat be az illetékes bírósághoz. Azt a természetes személy felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett - kérelmére - részleges vagy teljes költségmentesség illeti meg. 38 Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. 39 Illetékfeljegyzési jogot nem lehet engedélyezni házassági bontóper esetén. A felperes több kereseti kérelmet terjeszthet elő a házassági kötelék felbontása iránti kérelemmel egyidejűleg. Ugyanarra a házasságra vonatkozóan a házassági vagyonjogi keresetet, a házasfelek közös gyermekének elhelyezésére és tartására vonatkozó keresetet lehet összekapcsolni. Akkor nyújtja be a házassági vagyonjogi keresetet a felperes, ha a felek nem tudnak megegyezni a közös lakással vagy az ingóságokkal kapcsolatban. Ebben az esetben a kereseti kérelemhez a bérleti szerződést vagy a 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és az ingó vagyonleltárt is csatolni kell. A házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj. 40 Ez alapján a bíróságnak a vagyonközösség 38 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 84. (1) bekezdése 39 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 5. 40 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 27. (1) bekezdése 20
21 megszüntetésekor olyan döntést kell hoznia, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz. Ha a gyermektartásdíjban sem tudnak megállapodni a felek, akkor a szülők vagyoni, jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolásokat is csatolniuk kell. A bíróság a gyermektartásdíj összegét a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában határozza meg gyermekenként a Csjt. alapján. A családjogi szabályozás a bíróság értékelésére bízza, hogy bekövetkezett-e az a helyzet, melynek következtében a házasság tarthatatlanná vált. 3. A házassági bontóper első tárgyalása Az első tárgyalásra a bíróság megidézi a felperest és az alperest. Ezen tárgyaláson az alperesnek nem, viszont a felperesnek kötelező megjelennie, ha a válási szándékát még ekkor is fenntartja. Amennyiben a felperes nem jelenik meg, abban az esetben a bíróság megszünteti a pert. A felperes az alperes hozzájárulása nélkül az eljárás bármely szakaszában elállhat a keresetétől. A bíróságnak meg kell szüntetnie a pert, ha a felperes ebben a szakaszban eláll a keresetétől és az alperes sem terjesztett elő viszontkeresetet. Korábban már utaltam arra, hogy a házassági bontóperben fogalmilag kizárt a pertársaság, hiszen ebben csakis a házastársak lehetnek a peres felek. Az összekapcsolt házassági perben mégis lehetséges. Ugyanis vagyonjogi igény érvényesítése alkalmával van olyan eset, amikor ez nem bírálható el más személyek perben állása nélkül. Mint például, ha a közös tulajdonú ingatlannak van más haszonélvezője. Ebben az esetben a bíróság elkülöníti a házassági vagyonjogi kereset tárgyalását. Perbeli jogutódlás sem lehetséges a bontóperben, ugyanis a törvény úgy rendelkezik, hogy a házasság megszűnik a házastárs halála esetén, így a házassági bontópert is meg kell szüntetni. A Pp. 5. (1) bekezdése alapján nyilvános tárgyaláson bírálja el a bíróság a peres felek között létrejött jogvitát. 41 A bíróság a feleket attól függetlenül is köteles figyelmeztetni a nyilvánosság kizárhatóságáról, ha a felek jogi képviselővel járnak el. A perben meghozott ítélet hatályon kívül helyezéséhez is vezethet, ha ezt a tájékoztatást a bíróság elmulasztja, ugyanis ez súlyos eljárásjogi szabálysértés. A felek kérelmére az eljárás bármely szakaszában kizárható a nyilvánosság különösebb indok és feltételek teljesülése nélkül, ugyanis a házassági per esetében két ember legszemélyesebb ügyéről van szó, és senkitől sem várható el, hogy erről nyilvánosság előtt számoljon be. Ebben az esetben csak a bíróság tagjai és az 41 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. (1) bekezdése 21
22 idézett felek lehetnek jelen a tárgyaláson. Nem értek egyet azzal a szabályozással, mely szerint, ha az ítélethirdetés előtti tárgyalásokról a nyilvánosságot kizárták, a meghozott ítéletet akkor is nyilvánosan hirdeti ki a bíróság. 42 Az ítélet indoklásában ugyanúgy szerepelhetnek a házastársak személyiségi jogait sértő megállapítások, mint a korábbi tárgyalások során, mely információkat nem kívántak nyilvánosság elé tárni a felek, ezért az ítélethozatalnál sem kellene erre kényszeríteni őket. Véleményem szerint az eljárásnak ebből a szakaszából is ki kellene zárni a nyilvánosságot, ha a felek úgy kívánják, ezáltal teljes mértékben biztosítva intim titkaik megtartását. Az első tárgyalás egyik legfontosabb mozzanata a felek személyes meghallgatása, mert ebből derül ki a bíróság számára a felek bontási szándéka, annak komolysága, és ettől függően dönt a békítés alkalmazásáról, illetve arról, hogy milyen érvekkel kísérelje meg a felek elhatározásának megváltoztatását. 43 A bíróság minden esetben köteles személyesen meghallgatni a feleket, akkor is, ha jogi képviselővel járnak el. Ez a kötelesség azonban csak a felperest és a bíróságot terheli, az alperes távolmaradásához semmilyen esetben sem fűződhet hátrányos jogkövetkezmény. A házasság felbontását nem gátolhatja az alperes állandó távolmaradása, és vele szemben kényszerintézkedést sem alkalmazhatnak. 44 Ha szükséges, a bíróság a házastársakat külön-külön is meghallgathatja, elősegítve a felek minél hitelesebb előadását anélkül, hogy a másik fél bármiféle hatást gyakorolna rá. A bíróságnak kötelessége feltárni, hogy a felek elhatározása végleges-e, pontosan mikor szűnt meg a házassági életközösség és minden esetben törekednie kell kibékítésükre. Továbbá nagyon fontos feladata a bíróságnak, hogy a végleges elhatározás mellett megítélje a fél befolyásmentességét is. A törvény nem ír elő alakszerűséget a házastársak akarategyezőségére. Ezen felül, ha születet közös gyermek a házasságban, kötelezném a bíróságot a kiskorú gyermek meghallgatására is minden esetben, különös tekintettel az elhelyezésével kapcsolatban. Őket is be kellene vonni az eljárásba azért, hogy ne érezzék magukat kívülállónak ebben a szituációban, és ne úgy éljék át, hogy a fejük fölött döntenek a szüleik és a bíróság a rájuk vonatkozó kérdésekben. Kutatások alapján ilyenkor sok gyermek érzi úgy, hogy teljesen semmibe veszik és, hogy megfosztják a játékaitól, barátaitól. 45 42 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 5. (3) bekezdése 43 Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 1167-1168. o. 44 Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés Miskolc, 2012. 114. o. 45 WALLERSTEIN, J. S. J. M. LEWIS S. BLAKESLEE: The unexpected legacy of divorce. The 25 year landmark study (A válás váratlan öröksége A 25. évben lezajlott vizsgálat eredményei). New York: Hyperion, 2000. 22
23 Csak néhány esetben nem kötelező a fél személyes meghallgatása. Elsősorban akkor, ha az alperes ismeretlen helyen tartózkodik és ezt az információt megfelelően igazolják. Megfelelő igazolásnak számít például, ha a szomszédok alátámasztják, hogy már évek óta nem látták. Amennyiben ez a tény már a keresetlevél benyújtásakor bizonyított, akkor a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni és ügygondnokot kell az alperes részére kirendelni. 46 Másodsorban, ha valamelyik házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, de meg tudja válaszolni a házasságával kapcsolatos kérdéseket, akkor meghallgathatja a bíró. Végül abban az esetben sem kötelező, ha más elháríthatatlan akadályba ütközik, hogy megjelenjen a bíróság előtt. Elháríthatatlan akadálynak számít a fél rendkívül súlyos, vagy járványos fertőző betegsége, egészségügyi zárlat, a természeti katasztrófa, az esetleges külföldi tartózkodás. 47 A bíróságok kizárólagos joga, hogy megpróbálja a feleket kibékíteni, holott a bírák ehhez nem rendelkeznek megfelelő képzettséggel, mindazonáltal ha a békítés sikeresnek bizonyul, megszünteti a pert a bíróság, de mellőzi a perköltségben való marasztalást. A házasságból született kiskorú gyermek érdekeit is szem előtt kell tartani, de ha már a házasság tarthatatlanná vált, nem biztos, hogy az az érdeke, hogy szülei közösen neveljék. Ezért a házasság felbontását nem akadályozhatja pusztán az a tény, hogy a házasságból közös kiskorú gyermek származik. Annak érdekében, hogy a felek ne bonyolítsák egyéb, peres igényérvényesítésükkel az első tárgyalást főszabály szerint a bíróság az első tárgyaláson érdemben nem tárgyalhatja az ügyet. Ugyanakkor bizonyos esetekben már ezen a tárgyaláson befejeződhet a válóper, ha a felek kibékülnek. Vagy abban az estben, ha a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, a békítés nem vezetett eredményre és a közös gyermek eltartását, elhelyezését rendezték - melyet igazolnak is - vagy nem született a házasságból közös a válás idején - kiskorú gyermek. A halasztási időszakkal folytatódik a válás, ha ezek az esetek nem állnak fenn. Ami azt jelenti, hogy a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Ezt követően a feleknek három hónapja van, hogy írásban kérjék a tárgyalás folytatását, ha válási szándékukat továbbra is fenntartják. Ennek az előírásnak az a célja, hogy a válási szándék megfontolása végett gondolkodási időt biztosítson a házastársak számára. 48 A bíróság a tárgyalás folytatására csak a kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet határnapot. Ezzel szemben szerintem azoknak a feleknek is meg kellene adni az esélyt az első 46 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 101. 47 Cserbáné Nagy Andrea: A házassági jog kodifikációi; PhD értekezés - Miskolc, 2012. 114. o. 48 Makai Katalin: Házassági perek; In: Németh János (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata; Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1999. 1172. o. 23
24 tárgyaláson történő érdemi döntés lehetőségére, akik már korábban megállapodtak valamennyi járulékos kérdésben, az eljárás lerövidítése céljából. Vagyis ha közös megegyezés alapján kívánják felbontani házasságukat főleg, ha a házasságból kiskorú gyermek is származik, akinek megkönnyítené a helyzetét, ha az eljárás minél hamarabb és békésen zárulna le. Ugyanakkor a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, ha a felek nem nyújtják be a bontóper folytatására irányuló kérelmet. Ha az adott tárgyalási napon nem fejeződik be a per, a bíróság a tárgyalás elhalasztásával egyidejűleg kitűzheti az újabb tárgyalási határnapot. A felperes a házassági bontóperben keresetétől az eljárás bármely szakában az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. 4. A folytatólagos tárgyalások, ideiglenes intézkedések Ezeken a tárgyalásokon a törvény szerint már a felperesnek sem kötelező megjelennie személyesen, elég, ha a tárgyaláson a képviselője jelen van. Bírósági meghagyás kibocsátása házassági bontóperben ki van zárva. Viszont ha a szabályszerű idézés ellenére sem a felperes, sem képviselője nem jelenik meg a tárgyaláson, akkor megszünteti a pert a bíróság. Ezzel szemben a gyakorlatban sok bíróság alkalmazza, hogy ha a felperes elmulasztja a személyes megjelenési kötelezettségét az idézés ellenére, akkor a per megszüntetésének jogkövetkezményét alkalmazza. Mely szerintem is elengedhetetlenül fontos az eljárás minél gyorsabb és eredményes lezárásához. A bíróság konkrétan foglalkozik a vitás kérdésekkel a következő tárgyalások során. Az ideiglenes intézkedés jogintézményét újraszabályozta a Pp. 1995. évi novelláris módosítása az általános rész rendelkezései között. Ennek következtében a korábbinál jóval szélesebb körben vált lehetővé alkalmazása. Szükség esetén ideiglenes intézkedéseket rendelhet el a bíróság hivatalból vagy a felek kérelmére. A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. 49 Ebben a kérdésben a bíróság soron kívül határoz. A keresetlevélben, a 49 A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 156. (1) bekezdése 24