Örkény Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája Örkény, 2010 Megbízó: Képviseli: Készítette: Képviseli: Témavezető: Munkatársak: Örkény Város Önkormányzata Kovács István, polgármester Studio Metropolitana Nonprofit Kft. Gauder Péter ügyvezető Szép Károly Homonnai Ferenc Takács Bálint Fink Erika Az SZMM által kijelölt antiszegregációs szakértő: Kis Tibor
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 1. Örkény szerepe a településhálózatban... 6 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz... 7 1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben... 10 1.2.1. Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete... 13 1.2.1.1. A város regionális szerepe, funkciói... 14 1.2.1.2. A város megyei szerepe, funkciói... 15 1.2.1.3. A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói... 15 2. Városi szintű rövid helyzetelemzés... 18 2.1. Városszerkezet... 18 2.2. Gazdaság... 19 2.2.1. Vállalkozások helyzete... 19 2.2.2. Mezőgazdaság... 22 2.2.3. Ipar... 23 2.2.4. Kereskedelem, szolgáltatások... 24 2.2.5. Idegenforgalom... 27 2.3. Társadalom... 30 2.3.1. Demográfia, társadalmi összetétel, közbiztonság... 30 2.3.2. Foglalkoztatottság, munkanélküliség, iskolázottság... 34 2.4. Települési környezet... 40 2.4.1. Természeti környezet... 40 2.4.2. Épített környezet... 42 2.4.3. Lakásállomány... 45 2.4.4. Települési környezeti infrastruktúra... 49 2.4.5. Közlekedési infrastruktúra... 50 2.5. Közszolgáltatások... 52 2.5.1. Oktatás-nevelés... 52 2.5.2. Egészségügy... 62 2.5.3. Szociális ellátás... 63 2.5.4. Közművek... 65 2.5.5. Közösségi közlekedés... 68 2.5.6. Környezetvédelem... 69 2.5.7. Közigazgatás... 70 2.5.8. Sport és szabadidő, közművelődés, kultúra... 72 2.6. Korábbi időszak fejlesztései... 76 2.7. A helyzetelemzés rövid összegzése, SWOT-elemzés... 84 3. A városrészek területi szintű elemzése... 88 3.1. Belső városrész... 89 3.2. Külső városrész... 96 3.3. Külterületi városrész... 99 3.4. Az egyes városrészek SWOT-elemzése... 103 3.5. A roma népességet magas arányban koncentráló városi szegregátumok, telepek, telepszerű képződmények helyzetének elemzése... 107 4. Stratégia... 116 1
4.1. A város jövőképe... 116 4.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre... 118 4.3. Beavatkozások az akcióterületek kijelölése... 124 4.4. Fenntarthatósági szempontok... 131 4.4.1. A fejlesztések hatása a környezeti állapotra... 131 4.4.2. Az anti-szegregációs program... 132 4.5. A stratégia külső és belső összefüggései... 152 4.6. A stratégia megvalósulásának kockázatai... 154 5. A megvalósítás eszközei... 158 5.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek... 158 5.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások... 162 5.3. Településközi koordináció mechanizmusai... 172 5.4. Ingatlangazdálkodási koncepció... 173 5.5. Partnerség... 178 5.6. Az IVS eredményeinek nyomon követése ( monitoring ) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása... 182 2
Vezetői összefoglaló Örkény 2004-ben vált várossá. Ez lehetőséget adott a városnak arra, hogy jelen integrált városfejlesztési stratégiát elkészíthesse, és pályázzon az Európai Unió által támogatott, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló projektekre. Ezen projektek sajátossága, hogy a támogatási intenzitásuk elérheti a 85%-ot, és jellemzően vissza nem térítendő támogatások. A városnak elemi érdeke, hogy az ország Európai Unióba történő 2004. évi csatlakozásával kihasználja a városfejlesztési forrásszerzési lehetőségeket. Ehhez, valamint a jövőbeli Magyarországon új területfejlesztési forrásallokációval és projektfinanszírozással történő visszatérítendő támogatási lehetőségekhez (pl. JESSICA Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas) járul hozzá jelen stratégia. Az Európai Unióban több mint egy évtizedes vita, nagyfokú tervezési fázis után vált elfogadottá az integrált városfejlesztési stratégia (IVS). Az IVS hátterében a Lipcsei Charta állt, melyet a fenntartható európai városokról 2007 tavaszán fogalmaztak meg. Magyarországon 2007 őszén jelent meg az első kiadású Városrehabililtációs Kézikönyv, 2009 januárjában a felülvizsgált, javított kiadású Városfejlesztési Kézikönyv, mely alapján jelen IVS is készült. Az IVS (angolul: integrated urban development strategy [IUS]) középtávú, stratégiai szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum, amely meghatározza a városok középtávú városfejlesztési tevékenységeit. Az integrált városfejlesztési stratégia tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. Területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai megközelítéseket (pl. gazdaságfejlesztés, környezeti fejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi célok megvalósítása, stb.), összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az integrált megközelítés további eleme, hogy a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, megvalósítási és fenntartási módját is összefüggéseiben kezeli. Az IVS középtávra, tehát 7-8 évre szóló dokumentum. Célszerűen, igazodva a Strukturális Alapok tervezési programozási ciklusához, az IVS tartalmazza a város és részeinek jelen esetben 2017-ig elérendő céljait, tervezett projekteket, illetve az 3
ezek elérése érdekében mozgósítani tervezett forrásokat. Az IVS lényeges eleme, hogy a helyzetértékelésre alapozó fejlesztési célok és irányok meghatározásán túl megvalósítási elemeket is magában foglal, ennek keretében a lehetőségek figyelembevételével a lehető legpontosabb becslését adja a városfejlesztés céljaira igénybe vehető forrásoknak és azok lehetséges eredetének. Ezért is szükséges az integrált városfejlesztési stratégia rendszeres éves áttekintése és kb. 2-4 évenkénti felülvizsgálata, az abban foglaltak aktualizálása, az esetlegesen megváltozott külső feltételekhez való igazítása és a megvalósított akcióterületi fejlesztésekre építve újabb fejlesztési területek kijelölése. Az IVS a város számára eredményes eszköz fejlesztéseinek összehangolása, optimalizálása céljából. A fenntartható városrehabilitációs tervezés nem a városi méret függvénye. Az első, 2007-2008-as ROP forrásokhoz kapcsolódó időszak során bebizonyosodott, hogy az integrált városfejlesztési stratégia elkészítése fontos, más dokumentumokban nem fellehető információt szolgáltat a városfejlesztési tevékenységek külső, közcélú források felett rendelkező finanszírozói számára. Örkény városának önkormányzata megértette, hogy egyrészt alapjaiban új szellemiségű városfejlesztési gondolkodásra van szükség, másrészt a 2009-től kezdődő akciótervi időszaktól az IVS elkészítése továbbra is elvárás a nagyobb volumenű központi forrásokra pályázó városokkal szemben. Ez az új városrehabilitációs szemlélet megköveteli, hogy a várost, és annak társadalmigazdasági, környezeti, valamint műszaki-fizikai problémáit együttesen kell kezelni. Jelen IVS elkészítésére ösztönzően hatott, hogy az Európai Bizottság 2009-ben a mintaprojektjei közé választotta az Örkény város településközpontjának fejlesztése c. kisléptékű városrehabilitációs projektet, mely 2008-ban uniós forrásból támogatásban részesült. A fentiek alapján tehát Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája a város középtávú fejlesztéseit megalapozó stratégiai dokumentum, melynek legitim alkalmazásához szükséges, hogy a dokumentumot az önkormányzat képviselőtestülete megtárgyalja, és határozatban jóváhagyja. Örkény város integrált városfejlesztési stratégiája mint már fentebb is említésre került a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és 4
Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv módszertani útmutató alapján Örkény méretéhez, funkcióihoz megfelelően differenciáltan készült. A Kézikönyvben rögzített, IVS-re vonatkozó tartalmat a város méretének és szerkezetének függvényében egyszerűsíteni kellett. Az egyszerűsítést több fejezetre kellett alkalmazni (a térségi szerepkörre vonatkozó elemzésre, a környezeti fenntarthatóság érdekében végrehajtandó programok [fenntartható környezeti fejlődés] megfogalmazására, a partnerség fejezetre, stb). 5
1. Örkény szerepe a településhálózatban A város társadalmi-gazdasági pozícióját a budapesti agglomeráció vonzása, illetve a Balkán irányába vezető, transzeurópai közlekedési folyosó határozza meg. A városban elsősorban munkahely, valamint a közép- és felsőfokú képzés tekintetében, érvényesül Kecskemét vonzó hatása is. A szomszédos településekkel a kommunális szilárdhulladék lerakók regionális rendszerének kialakítása területén folyik a legszorosabb térségi együttműködés, de más területen is formálódnak együttműködési lehetőségek. A várost ölelő térség növekedési és kistérségi centruma Dabas, amely a kistérség központi funkciókkal rendelkező városa, de Örkény, mint mikrotérségi alközpont dinamikus fejlődési trendet mutatott az elmúlt évtizedben, ezt példázza a várossá nyilvánítása is. Örkény város településhálózatban betöltött szerepének elemzése kapcsán szükséges figyelembe venni mintegy kiindulópontként a kormány által 1971-ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepciót (elfogadva a 1007/1971. [III. 16.] Korm. határozattal, a továbbiakban: OTK [1971]), mely megállapította a települések hierarchikus rendjét, egyértelműen körvonalazta azok szerepét, funkcióját, és részletesen kidolgozta az egyes települési formák fejlesztésének útját. A koncepció céljai között szerepelt a városok és falvak közötti életkörülménybeli különbségek csökkentése, a lakossági ellátás szervezésének elősegítése, az azonos szerepkörbe sorolt települések ellátottsági szintjének közelítése, az északkeletdélnyugat irányú ipari tengely monopolhelyzetének csökkentése, az ipartelepítés pl. az Alföldön, stb. Következményeként a településhálózat egyensúlya megbomlott, a települések kétharmada egyéb, szervező-irányító funkciót nem látnak el kategóriába került, igen nagymértékben erősödtek a koncentrációs folyamatok, valamint hatására a megyék elkészítették megyei településhálózat-fejlesztési koncepciójukat, ami alapján besorolták a településeket fejlesztési kategóriákba, ezáltal a megyéknek igen nagymértékben megerősödött a terület- és településfejlesztési funkciója, forrásallokáló ereje. 6
Az OTK [1971] szerint Örkény nagyközség alsófokú központ megnevezéssel és feladatokkal rendelkezett, vagyis ellátott bizonyos szervező-irányító funkciókat. Fontos tehát figyelembe venni a koncepció elsődlegesen a településhálózati szerepkörökkel kapcsolatos fenti megállapítását az integrált városfejlesztési stratégia megalkotása során is, hiszen jelen stratégia célrendszere mint később látjuk majd maximálisan illeszkedik az OTK [1971] Örkényre vonatkozó szervezőirányító funkcióihoz. Az OTK [1971] tehát a települési hierarchia 9 elemét különböztette meg: 1 országos központ (Budapest); 5 kiemelt felsőfokú központ; 7 felsőfokú központ, 11 részleges felsőfokú központ; 64 középfokú központ; 39 részleges középfokú központ; 120-150 kiemelt alsó fokú központ, 8-900 alsó fokú központ; és mintegy 2000 központi szerepkör nélküli település (ez utóbbi a közbeszédben egyszerűen szerepkör nélküli település"-re rövidült, amely rövidítésnek messzemenő hatása volt e települések sorsára) (1. táblázat). 1. táblázat. Az OTK [1971] szintrendszere Forrás: Településhálózat IV., KSH, 1980 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz Az Országgyűlés által a 97/2005. (XII. 25.) sz. határozattal elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OTK [1995])) meghatározta az ország hosszú távú területfejlesztési céljait, és a területfejlesztési programok kidolgozásához 7
szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Meghatározza továbbá az ország regionális jövőképét, a jövőkép eléréséhez vezető átfogó, hosszú távú célkitűzéseken kívül középtávú regionális célokat, regionális prioritásokat fogalmaz meg a szakpolitikák számára, lefekteti az eszköz- és intézményrendszeri feltételeket és tartalmazza a tervezési-statisztikai NUTS 2 szintű régiók saját koncepcionális céljait. Az ország egészének versenyképessé válását fejlesztési pólusok segítik elő, melyek egy harmonikus, policentrikus együttműködő városhálózati rendszer szerves elemei. A fejlesztési pólusokat és a velük szoros kooperáló alcentrumokat (a Középdunántúli régió központjának kivételével megegyeznek a régióközpontokkal) régiónként az 1. sz. ábra szemlélteti. 1. ábra. A policentrikus városhálózat és azok tengelyei az OTK [1995] szerint Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. www.vati.hu/static/otk/img/polus.gif Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban Örkény a Budapest-Szeged tengely mentén helyezkedik el, a fejlesztési alközpontok közül, a Közép-magyarországi régióban, Budapesttől mintegy 53 km-re, a Budapest-Szeged között nagyjából félúton elhelyezkedő Kecskeméttől 36 km-re Pest megye déli (periférikus) részén, a Duna- Tisza homokhátságon terül el. A város mindössze 3 km-re fekszik az M5-ös autópályától, melyről az 52-es autópálya-lehajtón keresztül könnyen megközelíthető. A fejlesztési alközpont közül elsősorban Budapestnek és Szegednek várható a kisugárzó hatása, érvényesülési feltételeinek megteremtése. 8
A Budapest-központúság, a főváros túlzott dominanciája évtizedek óta az egyik legnagyobb és egyre fokozódó térszerkezeti aránytalanság. Ennek megfelelően a Budapest-centrumú térstruktúra oldásának célkitűzése az OTK [1995] készítésekor teljes mértékben aktuális volt. 1998-2002 közötti a Budapest-központúság mérsékelten bár, de tovább erősödött; ugyanakkor a főváros mellett annak szűkebb és tágabb agglomerációja is dinamikus növekedésnek indult, ami a főváros pozitív gazdasági kisugárzó hatásának érvényesülésére vezethető vissza. Az ország hét tervezési-statisztikai régiója közül Örkény a Közép-magyarországi régióhoz (2. ábra) tartozik, melynek célja a régió nemzetközi versenyképességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett. Az átfogó cél elérése érdekében két specifikus cél, a régió versenyképességét meghatározó tényezők fejlesztése, valamint a régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése került kijelölésre, vagyis a Budapest-központúság oldása. Jelenleg nemcsak a régió, hanem Pest megye célkitűzései közül is kiemelhető, hogy Budapest centrumhoz képest kell, hogy legyenek ellensúlyok, ellenpontok. E célnak Örkény várossá válásának folyamata pontosan megfelel. A Közép-magyarországi régió 187 db települése között Örkény az 51 db (2009. évi adat) város közül kerül ki (lásd a 2. ábrát), mint mikrotérségi központ, kisváros. 2. ábra. Örkény elhelyezkedése a Közép-magyarországi régió települései között Forrás: saját szerkesztés Örkény 9
1.2. Örkény szerepének meghatározása a tágabb és szűkebb térségben Örkény Pest megyén belül a dabasi kistérségben helyezkedik el. A város a dabasi kitérség déli részének, az örkényi mikrotérségének központja. A település helyzetét a kistérségen belül a 3/a. ábra térképvázlata szemlélteti. Örkény tágabb környezete, a dabasi kistérség a Magyar Alföldön terül el. Örkénytől északkeletre találjuk Magyarország földrajzi (geometriai) középpontját Pusztavacs község határában. A község az 1960-as évek végén vált országos hírűvé, mert a térképészek ekkor határozták meg az ország középpontját; a község centrumától kb. 1 km-re északkeletre helyezkedik el az ország geometriai centruma (lásd a 3/b. ábra térképvázlatán). 3/a. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közigazgatási határokkal) Forrás: saját szerkesztés 10
3/b. ábra. Örkény elhelyezkedése a dabasi kitérségben (közlekedési kapcsolatokkal) Forrás: Cartographia Kft. alapján saját szerkesztés A dabasi kistérség területének nagyobbik része a Duna Tisza közi homokhátságon, kisebbik része a Pesti-síkságon terül el. Budapest távolsága 30-60 kilométer, Kecskemét 50-30 kilométerre fekszik. A kistérség területe 499 négyzetkilométer, lakossága több mint 43 000 fő. A kistérséghez tíz település tartozik: Dabas, Örkény, Hernád, Inárcs, Kakucs, Pusztavacs, Táborfalva, Tatárszentgyörgy, Újhartyán, Újlengyel. Örkény várossá fejlődése Örkény kedvező földrajzi helyzetét többek között régészeti múltja is alátámasztja, amely szerint ezen a területen már a honfoglalást követő években laktak emberek. Ennek magyarázata földrajzi eredetű: nem messze volt a Duna egyik mellékága, a Sárvíz, amely áradások idején a laposabban fekvő területeket elöntötte, így azok lápos, mocsaras területekké váltak a belvizes területekkel együtt. Örkény és környéke homokdombvonulatával kiemelkedik ebből, és ezáltal vált ideálissá a letelepedéshez. A fenti szerencsés földrajzi tényező is közrejátszik tehát abban, hogy a település mellett alakult ki a Szegedi nagyút. A középkorban a Budáról és Pestről Szeged 11
felé utazók, valamint kereskedők, mint pihenő- és megszállóhelyet vették igénybe Örkényt. A középkori forrásokban csak birtokként, a török defterekben pedig pusztaként jelölt Örkény a XVIII. század első harmadától a Grassalkovich -uradalom falvainak sorában osztozott. I. Antal idején csak majorság, fogadó és kápolna épült a pusztai postaállomás környékén, s eleinte a szilaj állattartás dominált. A jobbágytelepítés (l784) II. Antal nevéhez fűződött. A viszonylag erős migráció közben, megtelepült katolikus, részben szlovák lakosság egy része mint majorsági alkalmazott, már korábban is kapcsolatban volt Örkénnyel. Mintegy kétharmaduk volt jobbágy, harmaduk zsellér, s a szomszéd községhez hasonlóan a jobbágy falu és a majorság a cigány családoknak is munkát adott s tisztes megélhetést biztosított. Örkény népessége is lassú egyenletességgel fejlődött, 1880 körül sem érte el az 1300 főt, ekkor azonban viharos ütemre váltott. A lényegi változások Örkény életében Pálóczi-Horváth István nevéhez kötődnek. 1888 után szabad kezet kapott a hatalmas kiterjedésű, kiaknázatlan lehetőségeket rejtő uradalom felett. Pálóczi-Horváth 1893-ban új kastélyt építtetett, a XVIII. századi emeletes úrilakot 20 kat. hold ingatlannal együtt pedig (1928) a Vitézi Széknek adományozta gazdaképző iskola céljára. A fejlődés további tényezője a puszta másik, vasút menti részeinek kiparcellázása volt. Részint a régi úrbéres falu és a vasútállomás között, részint a falutól távoli pusztákon (Pálóczi-Horváth és Várady-telep) hosszú lejáratú hitelre, olcsón megvásárolt homokföldeken főként kis- és középméretű parasztgazdaságok alakultak ki, melyek a szőlő- és gyümölcstelepítéssel váltak gazdaságossá. A népesség harmada tehát a XVIII. században megtelepült úrbéres családokból származó parasztgazda és gazdasági munkás volt, túlnyomó része pedig a 19. sz. végén beköltözött gazdálkodókból és iparos, kereskedő családokból (részben reformátusokból) állt. Ez a differenciált paraszti társadalom tehát viszonylag széles középosztállyal (köztük értelmiségi foglalkozásúakkal) gazdagodott, az 1940-es évekre lassacskán polgári színezetet öltött, melynek érdektagoltsága a különféle egyesületek és rétegszervezetek gyarapodásában, a társadalmi integráció erősödésében is kifejezésre jutott. A lakosság egy részének külterületi koncentrálódása végül Táborfalva leválásához (1949) vezetett, mely 1970-ben viszont 12
visszakerült, mert Hernáddal és Pusztavaccsal együtt az Örkényi Nagyközségi Közös Tanács részévé nyilvánították. Örkény lett a székhelye a táborfalvai és tatárszentgyörgyi téeszek csatolásával kialakult hatalmas, s helyben jelentős ipari tevékenységet is folytató agrárkomplexumoknak, továbbá a járás déli községeiben kialakult takarékszövetkezeteknek is. Örkény infrastruktúrája a 60-as évektől indult fejlődésnek. Itt épült ki a régió első községi vízműve, szak-, majd (néhány éve innovatív törekvéseivel is figyelmet keltő szakközépiskolává szervezett) szakmunkásképzője, itt történtek meg az első (ambivalens hatásai mellett is fontos) lépések az Ilona-major cigánytelepének felszámolására, az egyre súlyosabb helyzetbe került cigánylakosság faluba telepítésére és helyzetének javítására. Létrejött a faluban számos ipari munkahely, az utóbbi években pedig az egészségügyi-, oktatás- és művelődésügyi, kereskedelmi ellátás, az autópályához csatlakozó út kiépítésével a közlekedés terén történtek fontos változások. Örkény 1970-ben nyerte el nagyközségi címét, ami az 1990. évi önkormányzati választások után is megmaradt, erre a város lakói ma is büszkék. Örkény nagyközség az elmúlt évtizedekben elért fejlődés eredményeképpen az ország EU-s csatlakozását pontosan két hónappal követve 2004. július 1-jén vált várossá. 1.2.1. Örkény városi-térségi funkcióellátottsága, vonzáskörzete A városoknak a területi munkamegosztásban játszott szerepe, illetve az ezt kialakító funkciói alapján meg lehet különböztetni funkcionális várostípusokat. Eszerint Örkényre elsősorban az alábbi funkcionális szerepkörök vonatkoznak: igazgatási (központi) szerepkör kereskedelmi szerepkör közlekedési szerepkör lakófunkció valamint ezek kombinációi. Örkény e funkciók alapján döntően közlekedési, központi (valamint kereskedelmi) szerepkörrel bír, hiszen az M5-ös autópálya mentén fekszik, és szinte összekötő kapocs Bács-Kiskun megyével. Vonzását 13
meghatározza az autópálya közelsége mellett, hogy keresztülhalad rajta az 5. sz. főközlekedési út és az Albertirsa Kunszentmiklós közötti négyszámjelű út. A városon áthalad a 142-es számú (Budapest [Nyugati pályaudvar] Lajosmizse Kecskemét) vasútvonal. Az útvonalak találkozása miatt mindig is fontos kereskedelmi központ volt, ebből adódóan a város a térség vonzásközpontja, a dabasi kistérség második számú centruma. Örkényből alakult meg 1949-ben Táborfalva (Örkény-Telep és Örkény-Tábor összevonásával); 1984-ben pedig Örkény Várady-telep átcsatolásra került a városhoz képest északi irányban fekvő Hernád községhez. Intézményhálózata a középfokú szakképesítést nyújtó oktatási intézményen túl elsősorban alapfokú ellátást biztosít, vonzáskörzete azonban több környező községre kiterjed. A város nemzetközi szerepe kapcsán érdemes megemlíteni Örkény testvérvárosi kapcsolatait, mely a társadalmi-gazdasági élet különböző területein teremt lehetőséget az kooperációra. A városnak jelenleg egy német (Wörth an der Donau), két erdélyi (Nyárádszereda, Kányád), egy vajdasági (Kishegyes), valamint egy felvidéki (Udvard) testvérvárosa van. 1.2.1.1. A város regionális szerepe, funkciói Örkénynek regionális hatókörű intézményi funkciója nincs. Regionális jelentőségű szerepe közlekedési szempontból van. Az Örkényről 5 percen belül elérhető M5-ös autópálya regionális és országos jelentőségű útvonal, mely Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei magyar-szerb határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006. márciusában érte el. Első szakaszát, amely autópályaként a Budapest-Ócsa, és ún. félautópályaként az Ócsa-Örkény szakaszt tartalmazta 1985. november 22- én avatták fel. (A forgalmat egy bekötőúton, Örkény belterületén át vezették vissza a régi 5-ös főútra.). Az M5-ösön fut az M0-ás gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is. Az 14
M5-ös autópályán 1997. január 1-jén vezették be a díjszedést, a díjakat az örkényi csomópontban is szedték a felépített nyílt pályai fizetőkapunál. Az autópálya napjainkban is az egységes országos díjfizetési rendszer része. Ugyancsak közlekedési szempontból emelhető ki Örkény, mint vasúti csomópont, amely regionális jelentőségű. Örkényen halad keresztül a Budapest Lajosmizse- Kecskemét vasútvonal (a MÁV Zrt. 142-es számú vonala), mely a fővárossal és a Dél-alföldi régióval közvetlen összeköttetést jelent. 1.2.1.2. A város megyei szerepe, funkciói Örkénynek közlekedési szempontból van megyei szerepköre, hiszen az 5-ös számú főutat keresztezi a 4607. számú Örkény Albertirsa út, mely a 4-es számú főúttal, illetve az 5205. számú Örkény Tass úttal, amely az 51-es számú úttal köti össze a települést. Ezen útvonalakon könnyen elérhető Albertirsa, Cegléd, stb. Örkény a Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola révén a térség egyik középfokú oktatási intézményének tekinthető, melynek hatóköre túlterjed a kistérség határain. Az iskolát 1926-ban alapították, ahol mezőgazdasági, több mint 10 éve pedig vendéglátó-ipari képzés is folyik, csaknem félszáz tanulóval. Örkényen hetente két alkalommal működik a helyi piac, amelyre Pest megye déli részéről és Bács-Kiskun megye északi részéről érkeznek az őstermelők, a kereskedők és vásárlók egyaránt. A piacnak összesen a város környezetében fekvő 14 településre van hatása. 1.2.1.3. A város mikro- és kistérségi szerepe, funkciói Az Örkényi Takarékszövetkezet 1958. április 13-án tartotta alakuló ülését, ahol 100 örkényi lakos elhatározta, hogy pénzügyi szolgáltatást nyújtó takarékszövetkezetet hoz létre. Örkény után a többi településen is szükségét látták a szövetkezés ilyen formájának, és elkezdték szervezni a lakosságot. Elsőként Táborfalva lakossága csatlakozott az örkényi szerveződéshez, majd a dabasi kistérség többi, Örkényt környező települése: Tatárszentgyörgy, Hernád és Pusztavacs is. 1989-ben újabb egységgel bővült a szövetkezet, amikor már a gyáli kistérségben, Felsőpakonyon is működött fiók. 1997-ben nagy lépésre szánta el magát a takarékszövetkezet vezetősége. Elhatározta, hogy működési körzetét 15
megye és régióhatáron kívülre is kiterjeszti. Így került sor a Bács-Kiskun megyei felsőlajosi és lajosmizsei kirendeltség megnyitására. 1998-ban a lajosmizsei után a második városi fiókja is megkezdte működését Kecskeméten a Petőfi városrészben. A városi fiókok nyitása magával hozta a tevékenységi kör bővítésének szükségességét is. Az Örkényi Takarékszövetkezetnek tehát a stabil kistérségi szerepkörén túl, vannak megyei, valamint regionális szerepköri aspektusai is (a kirendeltségeket a 2. táblázat foglalja össze). 2. táblázat. Az Örkényi Takarékszövetkezet Kirendeltségei Örkény Központ 1. Táborfalvai Kirendeltség 2. Tatárszentgyörgyi Kirendeltség 3. Hernádi Kirendeltség 4. Inárcsi Kirendeltség 5. Ócsai Kirendeltség 6. Újhartyáni Kirendeltség 7. Újlengyeli Kirendeltség 8. Kakucsi Kirendeltség 9. Pusztavacsi Kirendeltség 10. Felsőpakonyi Kirendeltség 11. Felsőlajosi Kirendeltség 12. Lajosmizsei Kirendeltség 13. Kecskeméti Kirendeltség Forrás: Örkényi Takarékszövetkezet, 2009 Örkény mikrotérségi szerepe, funkciói között említhetjük 1990-ben alapított Rendelőintézetet, ahol az alapellátáson kívül a város működtet nőgyógyászati szakrendelést, laboratóriumot és fizikoterápiás rendelést is. Az orvosok részére az épületben lakások kerültek kialakításra, ezért itt mindig fellelhető elérhető orvos. Örkény Hernád Táborfalva Tatárszentgyörgy és Pusztavacs községek megállapodása alapján a dabasi kistérség délkeleti mikrotérségében több mint 13 000 fő részére orvosi ügyeletet biztosítanak a hétvégeken és az éjszakai időszakban. 1997-ben szintén mikrotérségi feladatként a város felvállalta a Mentőállomás kialakítását. Az épület önkormányzati tulajdonban van, és működtetését is a város biztosítja. 2 mentőkocsi áll rendelkezésre a 10 fős személyzet részére. A Mentőállomás 5 település 13 000 lakosát látja el. A Rendőrőrsöt a város a rendszerváltozáskor alapította 4 fővel. Mára több mint 15 16
fős őrs tevékenykedik 13 000 ember biztonságát szolgálva. Az őrs épülete az önkormányzat tulajdona, az épület üzemeltetését a város gazdálkodásából fedezik. A Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat először 4 fővel 4 településen biztosított ellátást, ma már 5 településen 23 munkatárs látja el a térségi feladatot. Az alapfokú művészeti oktatási intézmény (Cziffra György Zeneiskola) vonzásába is több (6 település) környező község tartozik. Az örkényi sportegyesületeknek több száz tagja van, a város méltán büszke az Örkény SE felnőtt labdarúgócsapatára, akik jelenleg a Megyei I. osztályban szerepelnek. A labdarúgó-mérkőzéseknek nemcsak helyi, hanem több környező település sportszeretőire is van vonzó hatása. A Szabadidő Központban szervezik a térség kulturális életét, így többek között pl. a Karéj Művészeti Fesztivált, vagy pl. a Szabad Művészeti Szalon és kiállításai. A rendszerváltás óra számos egyesület és civil szerveződés alakult a városban. A PI-ZO Buszközlekedési Kft. nemcsak Örkényen működik, hanem Tatárszentgyörgyöt is bekapcsolja a közlekedés vérkeringésébe, a vasútállomás elérhetőségét biztosítja. Örkény, Albertirsa és Inárcs közös Hegyközséget működtet a szőlőtermelésben a bor előállítására és értékesítésére. A Roma Információs és Szolgáltató Központ a térségben 2200 roma származású személynek 6 településen nyújt foglalkoztatási és oktatási szolgáltatást. Az Örkény-Hernád szennyvíztisztító a két település közös tulajdona, mely biztosítja a szennyvíz elvezetését és tisztítását. 17
2. Városi szintű rövid helyzetelemzés A város alábbiakban részletezett helyzetelemzése kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009-ben kiadott Városfejlesztési Kézikönyv IVSre vonatkozó fejezete által előírt tartalmi elemek teljes körét a jelenlegi időszakban Örkény Önkormányzata nem volt képes teljes mélységében kidolgozni, releváns és jó minőségű adatokra épülő elemzéssel alátámasztani. Több adat az önkormányzat által nem volt hozzáférhető, azonban egy adott tématerület elemzésénél a város más releváns adatok elemzésbe illesztésével törekedett arra, hogy a helyzetelemzés teljes körű legyen. 2.1. Városszerkezet A város közigazgatási területe 3644 hektár, amelyből a belterület 426 ha, míg a külterület 3218 ha. A külterületen a terület nagyságát illetően jelentős tényező az erdő, amely 859 ha. A városon halad át a Budapestet Kecskeméttel és Szegeddel összekötő 5. sz. főút, amely két részre osztja Örkényt, ennek belterületi szakasza a Fő utca. A város északi részén halad át a Budapest Lajosmizse Kecskemét vasútvonal, amely az 5. sz. úttal párhuzamosan, attól kb. 1,5 km-re szeli át a települést. A főút és a vasút közötti területen helyezkedik el a település belterületének legnagyobb része, az 5. sz. főút déli oldalán lakó- és zöld-, valamint gazdasági területek, a vasút északi oldalán pedig csak kisebb lakó- és ipari hasznosítású területek helyezkednek el. Az 5. sz. főutat keresztezi a Tatárszentgyörgyöt és Örkényt összekötő 5205. sz. út, melynek belterületi szakasza a Tatárszentgyörgyi út, valamint az Örkény és Pusztavacs közötti 4607. sz. út, melynek belterületi szakasza a Hunyadi János és a Bartók Béla utak. Korábban ez az átmenő forgalom Tatárszentgyörgyről Pusztavacs irányába a Kossuth Lajos utcán haladt át, de amikor az M5 autópálya épült a település közigazgatási területének északi részén, a nagyobb szabályozási szélességű Bartók Béla utat építették ki erre a célra, mely biztosítja az autópályával való kapcsolatot is. A településszerkezeti terv ábrázolja az 5. sz. főút tervezett elkerülő nyomvonalát is, melyre 1999 decemberében a Településrendezési Terv részeként készült egy 18
tanulmányterv, Előtanulmányterv az 5. sz. főút elkerülő nyomvonalának Örkény településrendezési tervével való összehangolására címmel. A javasolt elkerülő szakasz a települést déli oldalról kerüli el. A tanulmánytervben több változat szerepel, ezek közül a javasolt a legrövidebb útszakasz, amely a település belterületétől délre épülne meg. Az M5-ös autópálya használata a matrica bevezetésével sokszorosára nőtt, a város főútjának a forgalma párhuzamosan csökkent, ezért az elkerülő út egyelőre csak terv szinten marad. Örkény régi településmagja nőtt település, mely az 5. sz. főút melletti területeken, a központ közelében korábban alakult ki szabálytalan tömbökkel és utcákkal. A településközponttól távolabbi területeken viszont nagyrészt szabályos, tervezett tömbök és utcák helyezkednek el, melyek arra utalnak, hogy a település nagyobb része a későbbiekben már tervezett módon alakult ki. 2.2. Gazdaság Örkény múltjában a XIX. század óta nagy jelentőséggel bír a helyi kézművesipar, művelői ipartestületet is alakítottak. Pálóczi-Horváth István a XX. század elején virágzó gazdaságot alakított ki. Volt a településnek kisvasútja, szeszfőzdéje, mészhomok téglagyára és malma. Az 1950-60-as évektől a rendszerváltásig a szomszédos lőtér és szovjet, valamint magyar katonai objektumok miatt ipartelepítésre nem került sor. A rendszerváltás után a gazdaság két irányból indult fejlődésnek. A termelőszövetkezet mezőgazdasági ágazatai magánkézben tovább működnek. A melléküzemágakban létesült ipari tevékenység tovább folyik (lakatosipari tevékenység, festő- és vegyi anyagok gyártása, élelmiszer-csomagolás). Szerves fejlődésként az 1990-es években beindult a teherfuvarozás, kertészeti árusítás, kerékpár- összeszerelő üzem, valamint szőnyegszövő üzem is létesült. Ezek egy része magyar tőkéből jött létre és jelenleg is így üzemel, másrészt német és svájci érdekeltségűek. 2.2.1. Vállalkozások helyzete A következő oldalon lévő 4. ábrán látható, hogy míg a regisztrált vállalkozások számát tekintve tekintélyes bővülésről lehet beszámolni az 1998 és 2004 között eltelt időszakban (301-ről 374 db-ra nőtt a számuk), addig a működő vállalkozások száma csak kisebb mértékben bővült 2002-ig (261-ről 290-re nőtt; 1996-2004 között 10 19